Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

1954 MÁJUS 5. SZERDA Sandorné az idén is 45 mázsás tengeritermést akar betakarítani holdanként Az udvar tágas, tiszta. A tornác előtt elkerített virág­ágyak. A kiskapu nyílására Ku­pás Sándorné jön elő az udvar hátuljáról és kérdésemre, hogy itt laknak-e Kupásék, moso­lyogva mondja: — Itt, itt —­s közben már nyitja is a kiskert kapuját, hogy betessékeljen. A konyha zajos. Az egyik, sarokban 17 kisliba elkerítve, a másikban 48 kiscsirke, egy kottával. Mi­közben nagyon kedvesen hely­ivel kínál Kupásné, restelked­ve mentegetőzik, hogy egy ki­csit rendetlenség van a kony­hában, dehát bent kell tartani az aprójószágot, míg megerő­södik és kimehet a jó, meleg napra. Nagyon kell rájuk vi­gyázni, nehogy megfázzanak. Most már egész nap kint van­nak, csak éjszakára hozom be őket. — Beszéd közben egy marék zöld lucernát vág a kis­csirkéknek, meg a libáknak, aztán ő is leül velem szemben. Beszélgetünk sok mindenről. Mint minden anya, Kupásné is a gyermekeiről kezd beszélni. Elmondja, hogy nagyon nehe­zen nevelte fel az öt gyerme­ket, sokat kellett férjével együtt dolgozni, álmatlankodni értük, bizony nehéz volt... De most már öröme van a család­ban. Zoltán, a nagyobbik fiú katonatiszt Budapesten. A lá­nya üzemben dolgozik szintén Pesten, Sándor Kábán, a Mély­fúró Vállalatnál, Béla és Gusz­ti még iskolába járnak. A családi ügyek után a saját munkájuk kerül szóba. Elmondja Kupásné, hogy 6 hold saját földjük van, s az I-es típusú Bocskai tszcs-nek tagja és már mindent elvetett. Nagyon szereti a földet. — Minálunk én vagyok a föld gazdája. Az uram a ta­nácsnál dolgozik itt, Kábán, a mezőgazdasági csoport vezető­je. Nagyon elfoglalt ember, ke­veset tud nekem segíteni, így aztán rám vár minden munka a ház körül is, a mezőn is. Ki­csit nehéz, de azért ellátom mindegyiket. — Büszkén mond­ja. — Éppen tegnap sarabol­­tam meg a 400 négyszögöl cu­korrépát másodszor, gyönyörű bokros az őszibúzám is, szépen kél a napraforgó, jövő hét vé­gén azt is lehet sarabolni. Ahogy beszél, érezni lehet, hogy él-hal a földért, hogy nem tudna róla lemondani, s erről nemsokára magam is meggyőződtem.­­A tavalyi termésről­­beszél­getünk. Elmondja Kupásné, hogy tavaly is ő gondozta a földet, s búzából 14 mázsát tudott termelni egy holdon, tengeriből 45 mázsát, a két holdról 90 mázsa tengerit vit­tek haza. Négyzetesen volt vet­ve — mondja — és mintegy bizonyítékul, hogy tényleg ilyen sokat termelt, kihoz a kamrából a kötőjében 5—6 eső vetnivaló tengerit. Gyönyörű, 26—27 centiméter hosszúságú csövek. Megmorzsolja, s más­fél centiméternyi hosszúságú szemek peregnek le a csutká­ról. — Fleischmann fajta, ló­fogú — mondja — töréskor 70—80 deka szokott lenni egy­­egy cső. Igaz, azt sem tudom, hányszor kapáltam meg tavaly is a tengerit. Talán még nyolcszor is. Amint az egyik kapálást befejeztem, mindjárt kezdtem elölről, mert a kapá­soknak az a mindene­­ a ka­pálás. Az én földemen nem is látni gyomot soha, azt meg­nézheti akárki. Nagy gondom van a jól érett vetőmagra is. Már törés­kor kiválogatom a legszebb csöveket,­­ külön rakom, s azok, akik már követnek bennünket a tsz-ben a tengeri termelésben, jönnek hozzám vetőmagért. El kelne, ha háromszor annyi ♦ , . ; tV volna is. 2i "i — Az idén is szeretnék elér-n­i ^ . ILI ni legalább 45 mázsás termést 2­­ részre osztottam, háromféle ♦ műtrágyakeveréket készíti : J \ : tem, istállótrágyával vegyesen, t Az egyik szakaszon a fészekbe­­ csak nitrogén műtrágyás keve-1 for és­­ nitrogén, harmadikba ♦ sei bizony rosszul áll, nincs $ — Nem szoktunk mi semmi- * vel sem szégyenbe maradni, in- * kább jó példát mutatunk. Párt- ♦ lap az én, uram*,meg a csald- i dóm is, nekünk kötelességünk­­ a kommunista példamutatás. CSOMOS MIHALYNÉ Látogatás a Debreceni Orvostudományi Egyetem Erőműtteségén Igen kevesen tudják azt, hogy az Orvostudományi Egyetem sa­ját erőműteleppel és jéggyárral rendelkezik. Ez az erőműtelep látja el fűtéssel, világítással, víz­zel, jéggel a klinikákat, a Kos­suth Lajos Tudományegyetemet és a Kossuth Lajos Diákszállót, valamint gőzzel városunk egyik büszkeségét, a Hajdúsági Gyógy­szergyárat. Igen nagy és fáradságot nem ismerő munkát kíván az erőmű­telep dolgozóitól ez a sokirányú igénybevétel. Eddigi helytállá­sukkal bebizonyították, hogy azok a betegek, akik gyógyulást várnak, vagy azok az orvosok, akik műtétet hajtanak végre, vagy kutatómunkát végeznek, minden feltételt megkapnak az erőműteleptől. Ez részben Cseh István főgépész és Kozma Mihály üzemvezető tervszerű munkájá­nak tudható be. Még az elmúlt nyáron beszerezték a szükséges szénmennyiséget, hogy a négy hatalmas kazán, ami napi 16 „súlyvagon“ szenet „nyel el“, teljes kapacitással tudjon dolgozni. Cseh István főgépész elvtárs tudja, hogy tetemes kárt jelen­tene nemzetgazdasági szempont­ból, ha csak egy óra kiesés lenne is a gyógyszergyárnak adott gőz­­termelésben. Ezért a biztonsá­gosság érdekében többezer forin­tos beruházással közvetlen a gyárhoz, gőzcső vezetéket építet­tek, így a gyár a gőzenergiát ak­kor is kapja, ha esetleg az egye­temi ellátásban zavarok állná­nak fenn. Az erőműtelep dolgozóinak ko­moly részük van abban is, hogy a Hajdúsági Gyógyszergyár már kétszer elnyerte a büszke élüzem címet. Több mint 20 millió forintot takarított meg a gyár azzal, hogy az egyetem erőműtelepének gőz­energiáját használja fel. Ez év első negyedévében — mint aho­gyan a kimutatás is mutatja: 7.131 tonna gőzt kaptak. Ami a továbbiakat illeti, szép eredményt érnek el az erőműte­lepen a takarékosság terén is. Az első negyedévben 19.152 fo­rint értékű anyagtakarékosságról adtak számot, ami 169 tonna szénnek felel meg. Hosszú kísér­let után azt is elérték, hogy az eddig szabad levegőbe ment gőzt melegítésre használják fel. Ez­zel az újításukkal is komoly szénmegtakarítást értek el. Bár az erőműtelep annak elle­nére, hogy jól dolgozik, túlterhelt üzemvitellel oldja meg feladatát, s ráadásul nem kap megfelelő minőségű szenet. A gépi beren­dezés is, melyek túlnyomó része 30—40 éves — szintén felújításra szorul. A javításokra az erőmű­telepiek egymillió forintot kap­tak, de anyaghiány miatt eddig mindössze 350 ezer forintot hasz­náltak fel. Többször fordultak segítségért az egészségügyi mi­nisztériumhoz, sőt a megyei ta­nács ipari osztályától is kértek támogatást, hogy a Lakatos és Vasöntő Vállalat a munkák nagy részét vállalja el. A megyei tanács ipari osztálya azonban el-­­ utasította ezt a kérést. A megyei­­ tanács egészségügyi osztálya sem­­ adott segítséget. Pedig az erőmű-­­ telep további üzemeltetésétől­­ függ az egyetem betegeinek za­­­a­vartalan gyógyítása, a Hajdúsági­­ Gyógyszergyár termelése. Még súlyosabb a helyzet a kli­­nikai vízellátást szolgáló egyik • kút kitakarításánál. Már egész • regényt-lehetne az egy év óta ide- , oda küldött levelek sorsáról írni,­­ amelyekre mindenünnen csak el-­­­utasító válasz érkezett. „Most ta­­­­lán remény van ahhoz — mondja Kozma Mihály elvtárs — hogy a Debreceni Víz- és Csatornamű­­vek elvállalja ezt a munkát, ha­bár többször elutasított bennün­ket. A Hajdúsági Gyógyszergyár is adós nekünk egy ventilátor be­szerelésével, de ehhez mind a mai napig nem fogtak hozzá.“ Sorolhatnánk tovább az ilyen és ehhez hasonló hiányosságokat, amivel nap mint nap meg kell birkózniuk az erőműtelep dolgo­zóinak. Ha történetesen nem len­ne villany, víz, jég, fűtés, bizony azt elsősorban a betegek éreznék meg. De reméljük, hogy erre nem kerül sor, mert az egészségügyi minisztériumtól kezdve a megyei tanács egészségügyi osztályáig bizonyára mindent elkövetnek az Orvostudományi Egyetem Erő­műtelepének kibővítéséért, a szükséges anyag biztosításáért. T. J­ NÉPLAP Dolí Pí’Ci­nben szerepel a Slutpa csehszlovák átlanti bábeg­y­­­ttes Május 7-én, pénteken ismét igen jelentős kulturális esemény­ben lesz része Debrecen dolgozói­nak. A nemzetközileg is nagy hírnévnek örvendő Skupa cseh­szlovák állami bábegyüttes Speidl és Hurvinek színházának ven­dégjátékában gyönyörködhetnek ezen a napon. A hírneves cseh­szlovák bábegyüttes csak egyet­len napot tölt Debrecenben, egyetlen előadást tart és így bi­zony a bábkedvelő közönségnek igyekezni kell jegyet szerezni az Országos Filharmónia helyi ki­­rendeltségénél. A bábegyüttes — melynek mű­vészeti vezetője prof. Jozef Sku­pa, a Csehszlovák Népköztársa­ság népművésze — zenés, énekes, táncos — szöveg nélküli — be­­kabarét mutat be. 3 többet is. Most is ültetőpuská- ♦ val raktam el másfél hold ten-• gerit négyzetesen, mintegy 10— % VJ centiméter mélységbe. Bírja % ' tM. ;^Ppj|la||p is a nagy meleget, nem szárad i &&; ii :-tTOOTaBn i.i Fél holdat vetőgéppel vet­tem be. A négyzetest három 5 :;' *7 *,"&*&*. Ssgr libákat is azért nevelem — « ^ ! Képek a május elsejei felvonulásról réket szórtam, a másikba fesz- 2 BÉKÉT — hirdeti a felvonulók egyik felirata BÉKÉT — hirdeti a felvonulók egyik felirata holdanként a tengeriből, sőt* L Éj. 18 kedve hozzáteszi, hogy a sertés-% , hízónakvalója, de vesz és időre 2 A dísztribün előtt a tangóharmónika ütemére szép, fiatal lányok beadja azt is. — Ezeket a kis-­ nagy tapssal jutalmazott népi táncba kezdenek reset! jó lesz a beadásba, c­­ ^d -többl ' l piacra terül Sokat J 4 mondvan meg csak annyit reszt : R'C'h '' i ra • . -T . hozzá: 2 MiiL élk J ♦ \ legifjabbak népes serege­i a dohánygyári napközi­ otthon 2 fiataljai Kint a Nagyerdőn nagy a forgalom: az Élelmiszerkiskereke­­delmi Vállalat pavilonjaiban fogy a bor, sör, a debreceni pároskolbász és a fekete

Next