Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

1954 MÁJUK 1. SZOMBAT Gördülőcsapágygyár Milyen nagyszerű, sokatmondó is tud lenni egy fiatal üzem szívverése. A forgácsoló gépek lágy zümmögése bejárja a tájat, a kovácsműhelyben vörösen izzik a vas és százak és százak állnak a születő magyar golyóscsapágyak bölcsőjénél. Minden részleg, a legkisebbtől a legnagyobbig, derekasan megteszi a magáét, hogy egyre több ilyen fontos alkatrész készüljön el a hazának. A munka eredményeiről, az utóbbi hetek sikeréről már a bejárat mellett több tábla beszél. Itt állunk meg először. Az egyiken talán 20—30 soros a szöveg, de győzelmi jelentésnek is beillik: a Gördülőcsapágygyár a Központi Vezetőség zászlajáért folyó versenyben a kohó- és gépipari minisztérium területén a második helyet szerezte meg. 106,9 százalékra teljesítette az első negyedévi tervét, április 23-án 80 százaléknál tartott áprilisi tervének. Mikor az örömhír szétáradt az üzemben, alapszervezetenként rögtön röpgyűléseket hívtak öszsze. Napirenden csak egyetlenegy pont, a kongresszusi hónap sikerének megszilárdítása, az elsőség megszerzése szerepelt... ... A Gördülőcsapágygyár 2.119.000 forint értékű kongresszusi vállalását eddig már másfél millió forint értékben teljesítette. Több mint ötvenszeresét gyártja az 1953 januárinak. Az első magyar gördülőcsapágyak elkészítése után, amit 1952 november 7-én Rákosi elvtársnak ajánlottak fel, ma már a négyszázezredik darab elkészítéséért folyik a harc. Az egykori kis átképzős üzem, a kísérletezések és a tervezgetések nyugtalan „fészke“ modern technikával felszerelt nagyipari vállalat lett. Szüntelen tökéletesedik a gyártmányok minősége is, csökken a selejt. Ma már 90—93 százalékban N minőségű gördülőcsapágyakat készítenek a tavalyi 35—40 százalékos minőséggel szemben. Az öntödei selejt ugyancsak 11,4 százalékról 57 százalékra mérséklődött és most tovább folyik a harc, hogy még kevesebb legyen. És a technika? Erről is essen néhány szó, szinte ugrásszerűen tökéletesedett a gyártási menet. A forgácsoló II-ben ma már a legmodernebb négyorsós automatákkal dolgoznak, bevezették a görgők menetes hengerrel való köszörülését, az alkatrészek pneumatikus felfogását, a csapágyak belső esztergálását másoló berendezés segítségével. Az öntödében a nyers vas, koksz, stb. felszállítását a kupolához szintén gép segíti már. Sőt rövidesen a görgők meleg sajtolását is bevezetik, amely egycsapásra biztosítja majd a gyártás gazdaságosságát s még alacsonyabb szintre szorítja az önköltséget. A verseny élén két üzemrész, a forgácsoló I. és a köszörűs halad. A köszörű 248 ezer forint értékű kongresszusi vállalását, már 390 ezer forintra teljesítette, a forgácsoló I. is állandóan túlteljesítésben van. Olyan emberek és párttagok dolgoznak itt, mint Pintér Sándor elvtárs köszörűs, aki már 1955. évi tervét teljesíti, mint Szalacsi Tóth András párttag, Dávid József önző, tagjelölt, Kostya Tivadar pártonkívüli esztergályos, akik ugyancsak 1954 szeptember 3-át, július 10-ét, illetve június 26-át írnak már tervnaptárjukba. A mi harcos ünnepünkön, május elsején a gördülőcsapágygyáriak már ezzel a jelvénnyel, a becsület és a hősiesség ötágú csillagával vonulnak fel. Régen volt ilyen ünnepélyes termelési értekezlet a Debreceni Erőműben, mint pénteken reggel. Az Erőmű dolgozóinak minden okuk meg volt az örömre. Az üzem túlteljesítette első negyedévi tervét, először a felszabadulás óta élüzem lett. Nehéz feladatokat kellett az üzem vezetőinek, munkásainak az elmúlt negyedévben megoldani, hogy elnyerhessék az élüzem kitüntetést. Az Erőmű kiváló eredményeinek értékét növeli az is, hogy egy olyan kemény téllel dacolva érték el, amilyen az idei volt. A jó eredmények magyarázata: a pontos, tervszerű munka, ami a Debreceni Erőmű munkáját jellemezte. Az előrelátást, a tervszerűséget mutatja a többek között, hogy az üzemnek a legnagyobb közlekedési akadályok idején sem volt a szénhiánya, mert még az elmúlt nyáron gondoskodott megfelelő tartalékról. A tartalék szenet gondosan kezelték, s igen csekély volt a szén fűtési értékének a csökkenése. Kerezsi Ferenc sztahanovista fűtő így nyilatkozik az elmúlt negyedévben végzett munkájáról: Debreceni Erőmű — Jártam már az ország több erőművében. Voltam Bánhidán, Tatabányán, Szegeden, Kelenföldön. Sok hasznos tapasztalatra tettem szert. Különösen a szénkeverésre fordítottunk nagy gondot a mi üzemünkben. Ettől függ, hogy mennyire tudjuk a szén fűtési értékét kihasználni. Nálunk a salakéghetőség százaléka 3—4 között mozog, amíg az országos átlag tudomásom szerint 7—8 százalék. Csorba István Kossuth-díjas fűtő is többször járt nálunk. Eleinte ő sem akarta elhinni, hogy nálunk ilyen alacsony a salakéghetőség. De aztán mégis elhitte, amikor itt az üzemben személyesen meggyőződött róla. Nagyon sok múlt a karbantartók munkáján is. Különösen a tervszerű karbantartásnak van nagy jelentősége. Hüse András, a karbantartó csoport művezetője a többek közül egyik érdekes esetet mondja el: „ Az év elején volt, amikor a szokásos karbantartás alkalmával észrevettük, hogy az egyik hűtővízszivattyú motorja hibás. A motort 12 óra alatt kicseréltük és felküldtük Budapestre javításra. Pár nap múlva visszaírtak, hogy nem találják a hibát, nincs a motornak semmi baja. Csak amikor megírtuk, hol a hiba, akkor jöttek rá. Tehát még kezdetén észrevettük a hibát, kicseréltük a hibás motort, különben, ha üzemközben romlik el, napokig tartó áramzavart okozhat. A Debreceni Erőműnél — az üzem természetéből adódóan — nem sokan dolgoznak, de az itt dolgozók munkája számos üzemre kihat, többszáz, sőt többezer munkás teljesítménye függ attól, hogy van-e elegendő villamosenergia. A Debreceni Erőmű jó munkája hozzájárult ahhoz, hogy még négy debreceni üzem megkaphassa az élüzem címet: az Alföldi Nyomda, a Hajdúsági Gyógyszergyár, a Debreceni Gyógyszergyár és a Gördülőcsapágy gyár. Az első negyedévben elért jó eredmények lelkesítsék még jobb munkára az Erőmű dolgozóit, Iuosinszky Tibor főmérnök elvtárs az üzem dolgozóinak nevében mondotta: — Az igaz, hogy először lettünk élüzem, de nem utoljára. Az Erőmű dolgozóin múlik, hogy valóban így is legyen. NÉPLAP ÉLÜZEMEINK, BÜSZKESÉGEINK. Hajdúsági Gyógyszergyár Ültettél-e már gyümölcsfacsemetét? Figyelted, hogyan terebélyesedik, s három-négy év múlva hogyan hozza meg az életet adó, első terméseket? Nos, a Hajdúsági Gyógyszergyár fejlődése gyorsabb volt, viszonylag hamar hozott gyümölcsöt. Három éve sincs, hogy megkezdte működését. Azóta egyre több és többpenicillint ad a dolgozóknak. Milliónyi ember életét, egészségét óvja a szabad magyar dolgozók munkájának értékes terméke. Most lett harmadszor élüzem a Hajdúsági Gyógyszergyár. Közben, az elmúlt év negyedik gyedévében megkapta a SZOT vándorzászlóját is. Milyen eredményekkel érdemelte ki a gyár kollektívája a sorozatos kitüntetéseket? Ötvenkettő nyarán még gyermekcipőben járt az üzem. Egy negyedév alatt 5 és félmillió forint értékű penicillint termelt, ötvenhárom negyedik negyedévében — és ez év első negyedében is — már 30 millió forintnyi értéket. Lelkes munka, fáradhatatlan harc, meg nem alkuvás és a jövőbe vetett törhetetlen bizalom gyümölcse ez az eredmény. A gyártás a kollektív munkán alapszik. Senki nem mondhatja, hogy: én ennyi vagy annyi penicillint termeltem. Az egyes dolgozók, üzemrészek teljesen egymásra vannak utalva. Egy ember hanyagsága, nemtörődömsége is mérhetetlen károkat okozhatna. Nehézség persze itt is volt az év első negyedévében is, nem volt könnyű újra élüzem címet nyerni. Saját erőműtelepe még nincs az üzemnek, a klinika látja el gőzzel. Ekörül is volt nehézség, de leküzdötték. A fermentálóban a csatlakozó szelepek és tömítések hibásak voltak. Nem csoda, hiszen állandóan dolgozik az üzem, évente egyszer áll le este. In. A sterilitás szempontjából pedig roppant fontos, hogy a szerepek jók legyenek. Három beosztott csoport között Kiss László és tizenöt munkatársa több héten át tartó lelkes munkával kiváló eredményt ért el ennek a feladatnak a megoldásában. A termelő munka sajátosságánál fogva jó ideig nem tudták, hogy hogyan értékeljék itt az egyéni teljesítményt. Buzna Árpád elvtárs, a fermentáló üzem vezetője kezdte alkalmazni először a pontrendszert. Ez abban nyilvánul meg, hogy mindenki kap a negyedév elején egy alappontszámot. Ezt azután pozitív vagy negatív irányban változtathatja, aszerint, hogy hogyan dolgozik az illető. Az utóbbi időben — mint megtudtuk — az a jellemző, hogy több jó pontot szereznek a dolgozók. Egyre kevesebb az elkésők, igazolatlanul hiányzók száma. Sokat lehetne írni a Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozóinak munkájáról, eredményeiről. Talán az a legjellemzőbb, hogy ma a munkásosztály nagy ünnepén a felvonulók élén haladnak. Büszkék lehetnek! A szocializmus építéséhez, a dolgozók jólétének fokozásához nagymértékben hozzájárulnak. Debreceni Gyógyszergyár Kettős ünnep a mai nap a debreceni gyógyszergyári dolgozók életében. Az első nagy ünnep a május 1., a proletárnemzetköziség nagy napjának ünnepe, a másik nagy ünnep, hogy a nehézipari minisztérium Szervesvegyipari Igazgatósághoz tartozó gyógyszergyárak közül elnyerték a dicsőség, a büszkeség jelvényét, az „Élüzem“ címet. Ez az eredmény arról tanúskodik, hogy a gyógyszergyáriak tudják: saját üzemükben a jobb és a szebb jövő megteremtéséért küzdenek. Ezért mind jobban kialakult az új szocialista viszony a munkához, mind magasabbra lángol a szocialista munkaverseny tüze. A győzelem feltétele már hónapon óta érett. A statisztikai kimutatások bizonyítják ezt legjobban. Januárban 102.4, februárban 111.9, márciusban 122.5 százalékra teljesítették tervüket. Az első negyedévi tervüket 112.5 százalékra teljesítették 100 százalékos tervszerűség mellett. Ezért a jó munkájukért ítélte oda a minisztérium most már harmadszor az élüzem címet. Az üzem dolgozói lelkesedéssel, nagy örömmel fogadták ezt a hírt. Ezt a termelési grafikon bizonyítja. Addig, amíg 28-án napi tervüket 112 százalékra teljesítették, 29-én, az örömhír napján 116 százalékos tervteljesítésről adtak számot. Amíg eljutottak idáig, komoly nehézséggel kellett megküzdeniük. Erről beszélt Kiss Miklós igazgató elvtárs és dr. Varga Pálné főmérnök elvtársnő is. Minden céljuk és igyekezetük az volt, hogy a haza iránti kötelességüknek eleget tegyenek, vagyis a tervet teljesítsék. A vasútkorlátozások miatt nem tudták idejében leszállítani a szükséges anyagot. A kevés villamosenergia is akadályozta a gyár termelését, s nem utólg a sorban a szénhiány, ami miatt a magnézium égetését csak január végén kezdhették meg. A Kaposztály dolgozói pedig februárban egész hónapon át álltak. Márciusban a kongresszusi verseny lendülete magával ragadta az üzem valamennyi dolgozója. A 250 ezer forintos felajánlásukat előreláthatólag túl teljesítik. Hosszú és kemény munka után az üzem dolgozói a mai felvonuláson emelték magasra az ötágú fényes csillagot, hogy hirdesse eredményüket, harcos helytállásukat. A színpompás felvonulás után több mint 15 ezer forintot osztanak ki a legjobbak között. Alföldi Nyomda Élüzem lettünk — fut végig a boldog, örömhír, szárnyal a kötészeten, a gépszedőtermen s eljut az üzem legeldugottabb részébe is. A hír hallatára mindenütt mosoly derül a munkásarcokon. Ez a mosoly száz és száz munkás végtelen örömét, büszkeségét jelenti. Régi vágyuk teljesült most az Alföldi Nyomda dolgozóinak. Évek óta arra vágytak, hogy egyszer az ő üzemük homlokzatán a jó munkát, a kötelesség teljesítését hirdető ötágú csillag ragyogjon Az ötágú csillag „megszerzéséért’ kemény küzdelmet folytattak a nyomda dolgozói. Az 1954-es év első negyedéve próbára tette tudásukat, az üzem, a haza iránti szeretetüket, mert nem volt könnyű az első negyedév. A kemény tél megakadályozta a munka megszokott ütemét. A szinte mindennapos energia megszakítások felborították a műszakok rendjét, a dolgozók beosztását. Különösen komoly bajok mutatkoztak a délutáni műszaknál, ahol az áramkorlátozások miatt 200—300 munkaóra esett ki a termelésből. A műszaki vezetőség azonban nagyon helyesen éjjeli műszakot szervezett, ahol a dolgozók kemény, áldozatkész munkával teljesíteni tudták a reájuk bízott feladatokat. A papírgyárak nem küldték időre a megrendelt anyagot, vagy éppen a várva-várt szállítmányban nem olyan típusú és alakú papír érkezett, amely az akkor folyó munkához alkalmas lett volna. Ilyenkor természetesen átszervezték a munkát, így történt meg például az is, hogy a 327-es füzet gyártásához a tél folyamán háromszor kezdtek hozzá, míg végre a megrendelt mennyiséget legyártották. Különösen nagy elismerést érdemelnek az üzemben dolgozó anyák, asszonyok, akik a kemény hidegben szinte fűtetlen termekben dolgozták végig a 8 órát. A kötészeten például nem egyszer előfordult, hogy a hőmérséklet annyira alacsony volt, hogy a papírra, amelylyel dolgoztak, rádermedt az enyv. De utóbb Szatmári Gábor fűtő vállalta, hogy éjjel 12 órakor kezdi meg munkáját, hogy a termelés zavartalanul folyhasson. A sok nehézség ellenére is az Alföldi Nyomda munkásai, művezetői állták a sarat, nem adták fel a terv teljesítéséért indított harcukat. A gyár kollektívája az I. negyedévben együttesen legyőzte a nehézségeket, ezt legjobban bizonyítja 110,3 százalékos tervteljesítésük. Az üzem 11 legjobb dolgozója a tegnapi nap folyamán ünnepélyesen megkapta a sztahanovista oklevelet. Az első negyedévi munka lázában, a hősi helytállásban született sztahanovisták között van Lovas Mártonné fűzőnő és Burai János kéziszedő is. Mind a ketten 160—170 százalékos eredményükkel méltán érdemelték meg ezt a nagy megtiszteltetést. .3 Is vas- és fémgyűjtésben a Fazekas Mihály általános iskola úttörői vezetnek Ezen a héten a vas- és fémgyűjtésben nagy fellendülés volt. A Mezőgazdasági Vízépítő Vállalat dolgozói már az elmúlt hetekben teljesítették előírt tervüket. Április utolsó hetének első napjain azonban üzemtakarítást végeztek. A kutatásnak, a lelkes munkának meg lett az eredménye: 54 mázsa vasat és fémet gyűjtöttek össze, így tervüket háromszorosan túlteljesítették. Az ő példájuk nyomán a Debreceni Bádogos és Vízszerelési Köz dolgozói is újból széjjelnéztek házuk táján. Rájöttek, hogy nagyon sok olyan vas- és fémhulladék van, amelyet már nem tudnak használni. ..Nagytakarításukat a siker koronázta. Április 29-én 110 mázsa vasat adtak át a gyűjtőhelynek. Az úttörők is — különösen az elmúlt napokban — fáradhatatlanul, lelkesen végezték munkájukat. A Fazekas Mihály állam általános iskola úttörői — s fémgyűjtő hónap alatt — 21 mázsa vasat és fémet gyűjtöttek Érdekessége ennek az, hogy a 20 mázsából 100 mázsát ezen a héten gyűjtöttek, így az iskolásol versenyében jelenleg az első helyet foglalják el. .Jóval kiseb eredményről számolhatnak be Pacsirta utcai iskola úttörői, aki jelenleg a második helyen állna 86 mázsás eredményükkel.