Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-01 / 154. szám
7 ______________________ Világ proletárjai egyesüljetek t /Xj 'V Sk 1 ■■■ !P% i ink IP% Mámbó1' 1 ej |SKttoV. Mfiga __ Lgaa KKS AnwSfeto Egggj A guatemalai eseményekről (2.old.) — Megpendült a kasza a Sál villanilll j&jsj 's®4 tiszacsegei határban (3. old.) — Kovács László aratógépffijfli ]§£& fáfjíf '{$*81 kezelő így biztosítja a jó munkát és a nagyobb keresetet lUP TOföftj §||§| (3. old.) — Magyarország—Uruguay 4:2 (4. oldal) | —■■■■... | XI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 JÚLIUSS 99 fi másodvetés több jószágot jelent (B. M.) Hajdú-Biharban peng a kasza javában. A polgári járásban, Görbeháza kivételével már mindenütt vágják az árpát, sőt a nánási és hajdúböszörményi határban már az őszibúza aratását is megkezdték. Itt van tehát az idő, hogy szerte a megyében a legjobb szervezéssel álljunk készen a másodvetésre. Ezen a téren gépállomásainkra nagy feladat hárul. A traktorok teljes erejének kihasználásával küzdjenek azért, hogy aratás után nyomban szántsák a tarlót és minden termelőszövetkezetben minél előbb földbe kerüljön a másodvetemény. Küzdeni kell a másodvetés sikeréért a maradiság leküzdésével is. Népnevelőinknek itt segíteniük kell a gépállomások munkáját és a tények meggyőző erejével gyorsítani az aratást, a tarló letakarítását, hogy az aratók nyomában járhasson a traktor. Mondják el, hogy a másodvetés nagy hasznot jelent a termelőnek, az egész népgazdaságnak. A megyénkben jó példái vannak, hogyan emelték jövedelmüket a szorgalmas termelők a másodvetéssel. Nagylétán tavaly 400 holdon vetettek rövid tenyészidejű tengerit. Csöves tengerit szekereztek haza október közepén. Almosd határában is 100 holdról takarították be a másodvetésű tengerit. Hajdú-Bihar másodvetési terve 11.500 hold. Ezt legalább 50 százalékkal akarja a megye túlteljesíteni, ami azt jelenti, hogy Hajdú-Biharban 17.500 hold másodvetés lesz. A másodvetési területből 7500 holdon rövid tenyészidejű tengerit akarunk termelni. Ha erről a területről, csak 7 mázsás átlagot számítunk is — pedig sokkal több lesz — akkor mintegy 500 vagonnal több tengerit kapunk. Ez a mennyiség elég ahhoz, hogy 10.000 sertést hizlaljunk meg. Pénzben ez több, mint 5 millió forintot jelent a másodvetést alkalmazó termelőknek. A másodvetés nagy hasznáról meggyőződött a monostorpályi Dózsa tagsága. Tavaly a másodvetésű tengeriből 10 mázsás átlagtermést takarítottak be. Igyekeznek is most az aratással. A 16 holdas árpába 20 kaszást állítottak be, hogy a tarló minél előbb bevetésre kerüljön. Itt nem kell a tagságot meggyőzni a másodvetés nagy hasznáról. Sőt azon bosszankodnak, hogy a gépállomás még nem tud szántani, mert igen nedves a föld, várni kell egy-két napot. A meleg, nedves földben gyorsan fejlődik majd a másodvetés. Több termésük lesz, mint tavaly. Az egyénileg dolgozó parasztok is nagy hasznát látják a másodvetésnek. Hajdúböszörményben Ungvári József szerdán reggel már aratta a viaszérésbe fordult őszibúzáját. Elmondotta: „A tarlót azonnal felszántom és vetem a másodnövényt. Én tapasztalatból tudom, hogy milyen jól jövedelmez a másodnövény. Nekem a másodnövényként vetett köles holdanként 7,5 mázsás termést adott már az előző években.“ Íme a követésre méltó példa. Az idejében, gyorsan és jól végzett aratás után tehát szerte a megyében szorgalmazzák a tarló felszántását, a másodvetés megkezdését. Régi igazság az, hogy fejlett állattenyésztés nélkül nincs virágzó mezőgazdaság. Ahhoz pedig, hogy fejlett állatállományunk legyen, elengedhetetlen a bőséges takarmánykészlet. Ez az, amivel megyénk még nem rendelkezik. Ezt kell megteremteni, hogy tovább tudjuk fejleszteni állattenyésztésünket. A szükséges takarmányalap megteremtésében segít nekünk a másodvetés. Jól tudja mindenki, hogy nem vethetünk annyi takar- mányt, amennyit szeretnénk, mert csak a meglévő földterület- tel számolhatunk, a föld pedig nem nyúlik, nem lesz több. A másodvetés azonban jó arra, hogy megkétszerezze a termelést , és egy holdról két termést takany rítsunk be. Az elmúlt évek téli takarmányy nyozási nehézségei világosan bi zonyítják, hogy milyen nag szükség van a takarmányra, a takarmánytartalékra. A megye 8 állatállományának jobb fejlesztése megköveteli, hogy használjunk fel minél nagyobb területeket a másodvetésre. A másodvetési terv túlteljesítése nemcsak a termelőknek ad hasznot, hanem igen fontos ez nemzetgazdasági szempontból is, mert több húst és zsírt adhatunk a dolgozó nép asztalára a jobb állattartás eredményeként. Vannak a megyében számosan, akik indegenkednek a másodvetéstől és arra hivatkoznak, hogy volt idő, amikor a földben maradt a másodvetés, kárba ment a munka. Helytelen okoskodás ez. Akinek egyszer eltört a korsója, az már soha többé ne menjen a kútra? Volt aszályos év, de most nincs. Az időjárás rendkívül kedvező most a másodvetésre. Van a talajban annyi nedvesség, hogy bőségesen elég a másodnövény számára. Ezenfelül — tapasztaljuk — esős is az időjárás. A másodvetésből tehát bőséges termést várhatunk, igyekezzünk ezt a kedvező lehetőséget kihasználni. A maradiak, a kerékkötők egy másik csoportja már nem meri letagadni az esős, kedvező időjárást, de arról susmog, hogy a másodvetéssel zsarolódik a föld. Ez is hamis érvelés, mert a jó gazda nem engedi kizsarolni földjét, gondoskodik annak trágyázásáról. A tarló felszántásával irtjuk a dudvát, ne zsarolja az a föld táperejét. A másodvetéssel kapott takarmánynövényekkel több állatot tudunk tartani, a meglévőt is jobban tudjuk tartani, tehát több lesz a trágya. Ha több a trágya, gyorsabban javul a talaj tápereje és több lesz majd a termés mindenből. Gondolni kell arra is, hogy a másodveteményből nincs semmiféle beadás. Ez sokat jelent. Egy példa: Ha egy dolgozó paraszt csak egy holdon veti el korán a másodvetésű korai érésű tengerit, a mostani időjárás biztosítja, hogy legalább 10 mázsás tengeritermése lesz október első felére. Ez a tíz mázsa tengeri pedig elégséges ahhoz, hogy két sertést hizlaljon meg. Az egy hold másodvetéshez kevés munka és vetőmag kell és mégis a két kövér sertés már többezer forintos jövedelemmel jutalmazza a szorgalmas gazdát. MOST MÁR A KASZÁÉ A DÖNTŐ „SZÓ“ Hajdúnánás határában már az őszibúsát aratják A hajdúnánási tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: A város határában elsőnek a Szikra tszcs kezdett hozzá az aratáshoz. Kedden öt holdon keresztberakták az árpát, sőt estig a tarlót is felgereblyézték. Szerdán reggel hozzáfogtak az árpatarló felszántásához, hogy még ezen a napon elvethessék a rövid tenyészidejű kukoricát és kölest is másodnövényként. Van olyan határrész Hajdúnánáson, ahol már az őszibúza is kalásszá érett. Már kedden reggel beállt a táblába hat egyénileg gazdálkodó paraszt. Debreceni László egyéni gazda és Adám Antal tanácstag fogott hozzá először a búza vágásához. Adám Antal azzal az elhatározással kezdett munkához: „Első vagyok az aratásban, a beadásban is első akarok lenni.“ A város határában szerdán már mintegy hat holdnyi területen jelentek meg az első búzakeresztek, megkezdődött a kenyérgabona betakarítása. I polgári járásiján élenjárnak a termelőszövetkezetek A polgári járásban — Görbeháza kivételével — már minden községben halad az őszi árpa aratása. A polgári Táncsics termelőszövetkezetben már szombaton hozzáfogtak a munkához. Két aratógéppel dolgoznak, négy pár kaszás pedig a gép előtt a sarkokat vágja. Szerda estig 40 holdnyi területet tarkítottak a kövér árpakeresztek a tsz földjén. Tegnap megkezdték a tarlóhántást is. De nemcsak Polgáron, hanem az egész járásban a termelőszövetkezetek mutatnak jó példát, járnak élen nemcsak az aratásban, hanem a tarlóhántási és másodvetési terv teljesítésében is. Viaszérésben kezdeni a búza aratását... Ifj. Jenei Sándor írja Esztárról: Én mindig viaszérésben szoktam kezdeni a búza aratását. Különösen fontos ez most, amikor sok volt a csapadék, megduzzadtak a szemek. Ha jó meleg idő jár, gyorsan érik a búza. Viaszérésben a legacélosabb a szem. Pár nap múlva én is megkezdem az aratást. Úgy igyekszem, hogy gyorsan elvégezzem ezt a munkát, mert minden szem gabona aranyat ér. A hátralévő egy-két nap alatt befejezem a tengeri utolsó kapálását, amely ember magasságúra nőtt már és szintén jó termést ígér. Csatlakozom Kovács Sándor h hajdúszoboszlói kombájnvezető felhívásához . Olvastam Kovács Sándor hajdúszoboszlói kombájnvezető felhívását, aki azt vállalta, hogy 400 Hold gabonát arat le és 35 wmtei vagon terményt csépel el. Ezt a mennyiséget én is vállalom, megfogadom, hogy a megengedett szemveszteséget 4-ről 2 százalékra csökkentem. Műszakonként 5 kiló üzemanyagot és két kiló kenőolajat takarítok meg. Papp Péter kombájnvezető, Debrecen, AMG Ötven termelőszövetkezet harca a 200 mázsás cukorrépatermésért A megyében, ahol még éppen nem pendült meg a kasza (mint mondani szokták), ott az aratásra való előkészületek mellett a kapásokat ápolják, hogy azok is jó termést adjanak. A gyomtalan cukorrépatáblák is jól fizetnek majd. Közel ötven termelőszövetkezet harcol 200 mázsás cukorrépatermésért a megyében. A nádudvari Vörös Csillag tsz tagjai már az ősszel megteremtették a gazdag cukorrépatermés előfeltételét: holdanként másfél mázsa műtrágyát adtak a növény alá. Tavasszal pedig egyelés után 50 kiló pétisót szórtak ki holdanként. Szép, nagyra nőtt máris a Vörös Csillag cukorrépája: legnagyobbrészt félkilós, de nem ritka az egykilós cukorrépa sem. A százholdas táblát háromszor kapálták és a. ..tás után is megkapálják még egyszer, hogy a vállalt 200 mázsánál is többet adjon. több tusanna, negyvenhatezerrel több férfi, női és gyermekcipő (A megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolójából.) Az életszínvonal emelésére tett jelentős intézkedéseink nyomán hónapról hónapra emelkedik a megye áruforgalma. A megyei kiskereskedelem 1953 harmadik negyedében 16, negyedik negyedében 47, ez év első negyedében pedig 33 százalékkal forgalmazott többet, mint az azt megelőző időszakokban. 1953 második felében például 8 ezerrel több bőrcsizmát, 9 ezerrel több bakancsot, 46 ezerrel több férfi-, női és gyermekcipőt, 11 ezerrel több gumicsizmát, 1080-nal több kerékpárt, 730-cal több rádiót adott el a kereskedelem, mint azelőtt, ami a vásárlóerő figyelemreméltó emelkedésére mutat. Jelentősen bővült, korszerűsödött bolthálózatunk is. A megye területén a kormányprogramm megjelenése óta 75 új bolt kezdte meg működését. A falusi lakosság áruellátásának megjavítására további 211 kiskereskedői iparigazolványt adtak ki. A kereskedelem dolgozói igyekeznek kapcsolatukat a lakossággal egyre szorosabbra fűzni. Vevőankétokat, bolti beszámolókat rendeznek, amelyeken a vevők és a meghívott dolgozók elmondják tapasztalataikat, észrevételeiket. Bár áru- és kereskedelmi forgalmunk már számottevő fejlődést ért el, munkája még most sem zökkenőmentes. Több árucikkből, mint vas és műszaki cikkekből nem egyszer hiány van. További sérelem, hogy nincs elegendő cérna, cipőfűző, női gyermekzoknn, selyemharisnya, szekértengely, drótfonal, vizeskanna, amelyen változtatni iparunk és kereskedelmünk közös feladata. Ugyancsak figyelmet kell fordítani az áruk minőségének alakulására is. Ez főleg a vas és műszaki cikkeknél mutatkozik, mert a forgalomba hozott kapa, kasza és ásó, stb. minősége gyakran nem felel meg a követelményeknek. Kereskedelmünk komoly hibája, hogy átveszi ezeket a gyenge minőségű szakcikkeket, holott ezzel csak a lakosságnak, a vásárlóknak okoz felesleges bosszúságot. Kereskedelmünk az eddigi eredményekre alapozva, tegye még jobbá, kifogástalanabbá munkáját. Az igények minden tekintetben jelentősen nőnek, legyenek hát maguk is igényesek. A biharkeresztesi járás négy községében és Ebesen is hamarosan kigyulad a villany Nagy lendülettel folyik Hajdú- Bihar megyében a falvak villamosítása. Az elmúlt évek során több mint 10 községben gyúlt ki a fény, most ez évben Berekböszörmény, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog és Ebes is villanyt kap. A villamosítással egyidőben a falurendezésre, a falvak szépítésére is gondot fordítanak. Az idén hat községben, Balmazújvároson, Nádudvaron, Vámospércsen, Újházon, Egyeken és Újszentmargitán parkosítanak. Néhány városban, községben, így Hajdúböszörményben, Balmazújvároson, Földesen, Hajdúhadházon, Berettyóújfaluban, Darvason, Debrecenben fásítás folyik. Négyszázzal bővül a bölcsődei férőhelyek száma Pártunk, kormányunk nagy gondot fordít az anya- és gyermekvédelemre. Hajdú-Bihar megyében ez évben 18 új védőnő kezdi meg működését s jelentősen nő a szülőágyak, a bölcsődei férőhelyek száma is. A jelenleg építés alatt álló derecskéi 20, debreceni 44 férőhelyes bölcsődék elkészülésével a bölcsődei férőhelyek száma 1954-ben további 400-zal nő. Tanácsaink nagy gondot fordítanak az idénybölcsődék működésére is. Jelenleg több községben, így Egyeken, Tetétlenen, Tiszacsegén s a megye sok más helyén állítottak fel idénybölcsődét. Mi