Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

1054 JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK NÉPLAP Megpendíti a kasza a tiszacsegei határban Most egy új harc szakaszába értünk. Még csak a kezdetén vagyunk, még csak hellyel-hellyel pendült meg a kasza, dübörög- tek fel az aratógépet vontató traktorok, de napról-napra egyre több rend dől el a kaszások nyomában és kévébe borul a maroki szedők karjai között. ♦ A tiszacsegei határban is megpendült már a kasza. A Rákóczi I. típusú tszcs vasárnap reggel fogott hozzá hét hold őszi árpájának aratásához és már hétfőn keresztekbe sorakozott. Az első hírnök a csegei határban az aratásról. De már az egyénileg dolgozó parasztok is egymás után állnak be a rendbe. Megkezdődött az aratás! Tiszacsege község versenyben áll Egyekkel növényápolás, aratás, cséplésre. Egy hónappal ezelőtt Tiszacsege vezetett. Tisztábbak voltak a földek a csegei határban, a növényápolás nagyobb ütemben haladt. Most — úgy néz ki — újra Tiszacsege vezet. Egyeken csak kedden kezdték meg az aratást. Először Vincze Béla hatholdas dolgozó paraszt. Hétfőn az egyekiek szemlélték meg a csegei határt— másnap — kedden a csegeiek járták be az egyeki határt. Takács Gáspár elvtárs, az egyeki tanács elnöke — kicsit szabódva — elmondta, hogy kicsivel megint jobbak a csegeiek, de ezt végül is eldönti majd a járási versenybizottság. Új versenyszakasz kezdődik a két község között Ez a versenyszakasz, amelyet most lezártak, nem befejezés, hanem egy hatalmas nagy harc kezdete. Nemcsak a két község között, hanem az egész országban folyik az „életért“, a szemveszteség nélküli betakarításért. Tiszacsegén erre már úgy készültek hetekkel ezelőtt, mint ahogyan ez illendő is egy ilyen nagy eseményre. Aratás, cséplés, begyűjtés előkészületeinek oroszlánrészét a termelési bizottság vállalta magára. A termelési bizottság vezetői — akikben bízik a falu, akiknek szavára hallgatnak — Orbán József tisztesgazda, Simon József, Molnár Mihály, Bohácsi János fejtettek ki nagy felvilágosító munkát és szinte lelkesítőivé váltak ennek a nagy munkának. Ők látogatták meg azokat a dolgozó parasztokat, akik arra kértek engedélyt, hogy a háznál csépelhessenek. Nem sajnálták a fáradtságot, elbeszélgettek a dolgozó parasztokkal. Tiszacsegén soha nem volt probléma az, hogy a parasztok lógerben (szérűben) csépeljenek. Inkább a külsőségeken, meg a nagyobb portán csépeltek bent a parasztok. A behordás ügye már el is intéződött a községben közös megnyugvással. Három nagy közös szérűt már kijelöltek a faluval egyetértésben és ezenkívül még több magánszérv is lesz — ahol öt-hat — esetleg tíz gazda hord egy helyre. Hiszen a 10 százalékos kedvezmény is jelentős mennyiség, tudja ezt mindenki és azt is, hogy a gyors cséplés: félkenyér. Egyetértünk Nagy Ferenc bácsivá! Hogy mennyire az egész nép ügye Tiszacsegén az elkövetkezendő napok és hetek eseménye, az igazolja ezt,hogy szombaton Tiszacsegén a tanácsülésen több, mint 400 dolgozó paraszt vett részt. Itt döntötték el véglegesen e néhány hét zavartalan véghezvitelét. A tanácsülés lelkes hangulatban zajlott le. A dolgozó parasztok egész sora szólalt fel. Olyanok is, akik nemrégen — egyik-másik — egy-két évvel ezelőtt azt sem tudták, mit jelent a falu népének ez az okos gyülekezete. Nagy Ferenc bácsi hétholdas dolgozó paraszt szólásra jelentkezett. Érezni lehetett, hogy tiszta szívből mondja felszólalását. A falu dolgozó parasztságának nevében vállalta, hogy az aratást szemveszteség nélkül végzik el, hogy az aratás után azonnal felszántják a tarlót, s már a kereszteket is úgy helyezik el a földeken, hogy ne akadályozzon. És azt, ami a legfontosabb: a cséplőgép alól adják be a gabonát az államnak! A falu vezetői nagyot néztek, hogy Nagy Ferenc bácsi ilyen merészen, az egész dolgozó parasztság nevében beszélt. Kéringer Irén elvtársnő, a végrehajtó bizottság elnöke feltette a kérdést a jelenlevő többszáz dolgozó parasztnak, hogy egyetértenek-e Nagy Ferenc bácsival. Szinte egyszerre hangzott el: „Egyetértünk! így akarjuk, ahogy Nagy Ferenc mondja.“ Sőt Bozsó István 8 holdas dolgozó paraszt még ezt ki is pótolta. Vállalta, hogy tarlójának több, mint felét azonnal beveti másodnövénnyel. Szinte népszavazás számba ment ez a tanácsülés. Közös, nagy hazafias ügyről volt szó. Egy szem gabonának sem szabad kárba menni Azóta is újabb események történtek a termelési bizottságon belül. A napokban választották meg azt a négytagú küldöttséget, amelyik a cséplőgépeket ellenőrzi, vigyáznak, hogy ne legyen szemveszteség. A termelési bizottság néhány tagja — de különösen Orbán József bácsi — csaknem minden nap bejárja a határt kerékpárral. Neki nem elegendő, hogy ezt mondják, vagy azt mondják. Személyesen szeret meggyőződni mindenről. S így vélekedik: — Minden darab gabonatáblát idejében kell learatni, se nem nagyon előbb, se nem később. Aki egy kicsit is megkésik, az már holdanként elveszti a vetőmagját. Az pedig nem kevés, Holdanként legalább 120 kiló. — így figyelmeztet mindenkit a faluban Orbán József és a ter-melési bizottságon keresztül az ő szava szárnyon jár. Nézzük csak meg, mit jelen- tene Tiszacsegének, ha holdan-1 ként ezt a 120 kiló gabonát elvesztené. A tiszacsegei határban 1 2458 katasztrális hold kenyérga- bona vetés van. Ha minden holdan csak a vetőmagot vesztenénk el — úgy ahogy Orbán Jó- zsef bácsi számolja — kicsi hí-ján 30 vagon kenyérgabona menne kárba. Milyen nagy veszteség lenne ez!? Még kimondani is sok. De hogy valóra is váljon ez a nagy tervezés, a szemveszteség nélküli aratás, nagyon hozzá kell állni a munkához. Különösen a Kossuth tsz-ben kell na-gyon megfogni a kasza nyelét, mert a tagság létszáma elég ke- vésnek bizonyul, különösen, ha ■ egyszerre bekövetkezik az érés. Ha nem vigyáznak és nem jól szervezik meg az aratást, a sár ' ba hullhat a tagság egész éves kenyéradagja. Ez pedig nem ke- . vés!... Minden erőt a nagy ügyre ilyen gondokkal és a nagy ügy iránti felelősségtől telített szívek milliónyi dobbanásával nagy feladatokra készül Tiszacsege Egyek, a megye, az ország. A két község gépállomása harcra kész állapotban várja a „parancsszót“. S indulnak hogy a dolgozó nép kenyerét gyorsan szemveszteség nélkül közös erővel, a falu népével együtt betakarítsák. E hét végére a csodálatos látvány egyre szaporodik. Amerre majd szem ellát, aratók lendülnek a rendekben, aratógép ♦ pék, kombájnok kelepcéi hajtják ♦ le a sokmilliárdnyi gabona fejét a vágókések elé. Minden erőt most erre a nagy * ügyre kell szentelni. Egyeken ♦ még nincs megnyugtatóan elin j tézve a behordás ügye. Még a ♦ begyűjtéshez a raktárak sínese- J nek biztosítva. Ha Egyeken nem f gondoskodnak gyorsan ezekről, X zavar lesz az aratásban, cséplés- ben, begyűjtésben. Jó lesz, ha * sürgősen követik a tiszacsegeiek ♦ példáját. Tiszacsegén már rend* ben van a szérűk ügye, a hordás, a raktárakat bőven biztosította* a tanács. Most már sehol egy • percet sem lehet késlekedni,* mert már jócskán átléptük a * várva várt aratás idejének kü * szöbét. X FÁBIÁN SÁNDOR | idén kétszer annyi traktorpntrész készül, mint tavaly Hosszú éveken át egyedül a Vörös Csillag Traktorgyár készített pótalkatrészeket a traktorokhoz és a szükségleteket sem tudta kielégíteni. Az alkatrészhiány komoly veszteségeket okozott gépállomásainkon, egész mezőgazdaságunkban. A kohó- és gépipari minisztérium ez év januárjában új tervet dolgozott ki a traktor-pótalkatrészek gyártására. Figyelembe vette, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár nagymennyiségű G 35-ös traktor gyártása miatt az idén még kevesebb pótalkatrészt tud készíteni és számításba vette a falu nagyobb igényeit is. Január 20. óta több mint 50 üzem gyárt pótalkatrészeket a G 35-ös, a Zetor, az Izzófejes, a Fordson, a Cormig és egyéb forgalomban lévő traktortípusokhoz. A terv szerint ebben az évben kétszer annyi pótalkatrészt kell küldeni a falunak, mint tavaly. Debreceni jegyzet: A városi kertészeti szereli a fóka! ? A poros Debrecennek kincset jelent minden lombos koronájú fa. Vigyázni kell rájuk, nemcsak ékességei városunknak, hanem javítják levegőjét, lekötik szállongó porát. A Csapó utca sarkán, az Arany Bika szálló előtti park egyik dísze egy több évtizedes hatalmas lombozatú, fa. A hús árnyékot nyújtó fa vastag törzsén durva kezek félméteres sebet téptek a fakérgen. Ez a seb hetek óta ott tátong és a városi kertészet bár erre a figyelmét felhívták, mégsem tett semmit, hogy megvédje ezt a fát a pusztulástól és kezelje a súlyos kéregsérülést. Nem ez az egyedüli eset. A Hatvan-utca közepén, a Fazekas gimnázium közelében egy hatalmas nyárfán hasonló sérülés van, mintha ugyanaz a fapusztító kéz okozta volna. A Hatvan-utca elején vaspántok ölelik halálos szorításba a fákat. A tartóláncok már hiányoznak, de a vasbilincs fojtogatja a fa törzsét. A Lenin parkban, a szabadtéri színpad egyik remek ékessége egy hatalmas fenyőfa, a világító berendezést tartó vaskapocs már mélyen bevágódott a fa húsába, mégsem lazítják azt meg és súlyos gondatlansággal tűrik, hogy ez a fa ott kipusztuljon. Végig a Lenin parkban több évszázados tölgyfát pusztítanak a cincérek a városi kertészet embereinek szeme láttára. Porzik a földre a fák belsejéből kivágott fűrészpor, de nincs a városi kertészetnek úgy látszik sem érzéke, sem tehetsége ahhoz, hogy az egészen olcsó védekezéssel, kénezéssel és cementezéssel, megmentse az évszázados tölgyeket. Az új faültetés árnyékát csak évtizedek múlva élvezzük, kötelesség megmenteni ezeket az évszázados fákat, mert emberöltőkig kell várni, míg az új fák ily hatalmassá nőnek. Joggal vetődik fel a kérdés: a városi kertészet nem szereti a fákat? (bm) Debreceni gyermek üdülnek Erdényán Tegnap reggel 8 óraikor izgatott gyermeksereg ácsorgott a Városház utcán. Érthető ez az izgatottság, hiszen nyaralni indulnak Erdőbényére a városi tanács üdülőjébe. A 132 jutalomüdültetésben résztvevő gyermek két hetet tölt Erdőbényén. A „beutalót” jól dolgozó szüleik után kapták. Debrecen valamennyi üzemének „gyermeke” képviselve van az üdülők között. Két nagy tejes kannát is felraktak a teherautóra. Ezekben a kannákban tea volt, több papírzsákban és ládában pedig briós az útra. — Útközben csak teát szabad inni a gyermekeknek, vizet nem! A briós pedig tízórai lesz. A hat kísérőn kívül dr Szily Tibor gyermekorvos is megy a gyermekekkel, s Erdőbényén marad az egész turnus idejére. A pontos indulást akadályozta az Autóbuszközlekedési Vállalat, mert nem küldte időre az autóbuszokat Kilenc óra helyett 11 óra után indulhatott el a gyermekek második csoportja. Ezenkívül előreláthatólag még három kéthetes és egy egyhetes üdültetés lesz. Hat új mozi a megyében A megye kulturális színvonalának emelkedését mutatja az is, hogy a kormányprogramra óta mintegy 35 százalékkal emelkedett a mozilátogatók száma. A növekvő igények kielégítésére több városban és községben, így Almosdon, Kokadon, Ebesen, Püspökladányban, Hajdúböszörményben új mozik kezdték meg működésüket. KOVÁCS LÁSZLÓ ARATÓGÉPKEZELŐ így biztosítja a jó munkát és a nagyobb keresetet A megyében az aratógépkezelők közül elsőnek Kovács László, a debreceni gépállomás dolgozója tett vállalást, s versenyre hívta a megye aratógépkezelőit. Kovács László versenykihívásában vállalta, hogy aratógépével 300 hold gabonát arat le 85 százalékos üzemanyagfelhasználással, kifogástalan minőségben, minimálisra csökkentett szemveszteséggel. Vállalta azt is, hogy a tarló magassága 5 centiméternél magasabb nem lesz, így segíti elő a tarlóhántás zavartalan, jó minőségben való elvégzését. Kovács László munkamódszere Az idei aratásra még az elmúlt évben készült Kovács László a gépjavítással. Azt a területet, hol aratni fog, a mezőgazdásznál együtt, a tsz elnök segítségével együttesen jelölték ki és alaposan szemügyre vették az aratási területhez vezető legalkalmasabb utakat is. Kovács László tehát nem elégedett meg azzal, hogy jól javították ki a gépet és m már megismerkedett azzal a területtel, ahol dolgozni fog, hanem személyesen vett részt a menet- I lányterv elkészítésében, hogy ássa a munkavégzés sorrendjét, a gép útvonalát, az üzemanyag, élelem és víz biztosításának útát. Kovács László nem köti ma■ ,át mereven a menetirányterv-hez, mert abban az esetben, ha az aratásra kijelölt területen megdőlne a gabona, vagy a vihar kuszálna össze, akkor nyomban módosítja a menetiránytervet, hogy a helyzetnek megfelelően tudjon jó munkát végezni. Abban az esetben, ha egy irányban enyhén dőlne a gabona, kalászemelőt használ a gépnél és ezt a kalászemelőt már be is szerezte. A figyelőszolgálat Kovács László legfontosabb feladatának tartja, hogy minél kevesebb szemveszteséggel végezze az aratást. Ebből a szempontból döntően fontos az, hogy a gabona milyen érésben van. A gabonára legkedvezőbb időpont, ha a kasza akkor vágódik a rendbe, amikor a búza viaszérésben van. Éppen ezért a figyelőszolgálat és a kihelyezett agronómus jelentése alapján kezdik az aratást mindig abban a táblában, amely legalkalmasabb az aratásra. A figyelőszolgálat komoly jövedelemhez segítheti a termelőszövetkezetet, mert nem pereg a szem a földre, több kerül a zsákba. Az aratandó területet 20 holdas fogásokra osztja be, ezt tartja legkedvezőbbnek a gép jó üzemeltetése szempontjából. Az aratógép felszerelése A ponyvákat úgy feszíti Kovács László az aratógépen, hogy azok a hengereken ne csússzanak és egyenlő sebességgel haladjanak. Ezzel biztosítja, hogy a gabona a vászon között nem súrlódik és szemveszteség nem történik. Ezzel a módszerrel a ponyva élettartamát is meghosszabbítja. Az aratógép motolláját úgy állítja be, hogy az a kalászokat ne üsse, hanem minden nagyobb rázkódtatás nélkül emelje a vágószerkezet felé. A kasza hajtórúdjának fejét két-három órás időközökben megvizsgálja és ha lazulás van, erősít. Minden munkakezdés előtt a munkagépkezelővel együtt átvizsgálja a gépet, olajozza, zsineggel ellátja. A munkagépkezelő állandóan figyeli a vágó, felhordó és kötözőszerkezetet, hogy idejében leállíthassa a gépet, ha valami hiba adódna. Kovács László gondoskodik arról is, hogy a termelőszövetkezet tagjai a keresztezés munkáját úgy végezzék, hogy a keresztek egyenes sorokban egymástól 40 méteres távolságban kerüljenek lerakásra. Ezzel lehetővé válik, hogy a tarlóhántást azonnal végezni lehet az aratógép nyomában. • Kovács László aratógépkezelő a megye aratógépkezelőihez intézett felhívása nem marad válasz nélkül. Munkamódszerének ismertetése és kezdeményező versenyindítása hozzájárul ahhoz, hogy megyénk a betakarítás munkáját minél sikeresebben végezze el, BENCZE M. 3