Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

jm Világ proletárjai egy­esüljetek! f 1 1" 1 1 • ^ SSjSk A P&rízn havazás nyugati visszhangja (2. oldal) — A mf- i M Saar ptj&ffi igiiÉjSj. gpll32 nisztertanács határozata az 1034—33. évi tanév időtartamáról gtfSjpk sarai JmÉ g&íj (2. oldal) — Emberek a vonalon (folytatás 2. oldal) — Ti­­m ^wikilin­ lakozó röpgyülés a Járómé javítóban az Amerikai Ktxmmu­jSEjjl «Kg­nista Párt betiltása, ellen (3. oldal) — A berettyóújfalui gép-TPSjJR gsjijfl állomás őszi munkaterve (3. oldal) XX ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 1. Az iskolai év megnyitása elé (o. gy.) Szeptember elseje. Kez­dődik az új tanév. Is­mét megnyit­nak az iskolák kapui, hogy ma­gukba, fogadják a tudásra, mű­veltségre szo­mjazó fiatalok ezreit és tízezreit. A szeptember valamikor szo­morú hónap volt a diákok szemé­ben. Nem csak azért, mert a verő­fényes augusztus után a termé­szet ősi törvénye szerint rendsze­rint elszomorodik az idő is: sű­rűn könnyezik az ég, és egyre nagyobb lesz a csípős szelek ha­talma, hanem mert ősi idők­­ óta ebben a hónapban kezdődött az iskolai oktatás. A tanulás pedig nem volt mindig olyan öröm és megtisztelő feladat, mint nap­jainkban. Amíg kényszerű robot volt a munka, kényszerű robot volt nagyrészben a tanulás is. Amíg azok tanulhattak, akik nem akartak, és azok nem tanulhat­tak, akik akartak, amíg nem a tudás számított, hanem a pro­tekció és a származás, szomorú, nyomott­­hangulatú volt az isko­lák megnyitója, akárcsak a szep­temberi ég. Szomorú volt azon kevesek számára is, akik tényleg lelkesen tanultak, sok-sok szere­­tet­et,­tte­k látástalan­ul cél !*és* értelem nélkül. Mert hiszen a ta­nulás sem öncélú dolog. A tudás sem boldogít önmagában. Mit sem ér, ha nem tudja megtermé­­kenyíteni, szebbé, gazdagabbá tenni az életet. Erre pedig vala­mikor nem sok lehetőség kínál­kozott. Az érettségi bizonyítvány, a diploma nagyon sok esetben csak halott papír maradt, és gyú­ródott hasznavehetetlenü­l egy egész életen át. A tanulás is munka és a mun­ka értelmét végsőfokon az jelöli, hogyan termékenyül meg a tár­sadalom, és az egyén javára. Egy­­egy különösen jól tanuló, éles eszű diákra sokszor mondogatták a múltban: „még miniszter is le­het belőle“. Magukban azonban mindig csak tréfának könyvelték el az emberek az ehhez hasonló kijelentéseket, ha a diák társa­dalmi­ helyzete nem volt legalább olyan kedvező, mint az előmene­tele. A miniszterséghez és általá­ban a vezető pozíciókhoz nem a tudás, hanem a társadalmi szár­mazás volt az elsődleges feltétel. Ha ma valaki azt mondja egy jól tanuló diákra: miniszter is lehet belőle, nem mond tréfát. Mindenki előtt szabad az út a legmagasabb pozíciókig. Ma a tu­dás a legnagyobb hatalom. Senki nem gördíthet akadályokat eléje. A tudás, az alkotó, életet for­máló tudás diadalmas korát él­jük. Ez ad minden eddigi isko­lánál magasabbrendű erkölcsi alapot iskoláinknak, ez ad min­den eddigi diákéletnél magasabb­rendű és­­ gazdagabb szellemet a mi diákjaink életének. Ezért van a szeptembernek is más hangu­lata ma, mint valamikor régen. Az új iskolai évre készülő diá­kok, az utcákon ismét megjelenő zsibongó iskoláshadak derűssé, napfényessé varázsolják a szep­tembert még ha ködös, felhős is az ég. A ma diákjai tudják miért tanulnak, látják a feladataikat. Tudják azt, hogy tanulás és élet nem két különböző dolog. Hogy az iskola csak előtanulmányt je­lent az életre, melyet nekik kell tovább építeni, és szépíteni. Nincs beláthatatlan mélységű szaka­dék, megmászhatatlan válaszfal az iskola padjai és a mérnöki asz­tal, vagy orvosi kórterem között. Aki ma tanul, az nem tanul hiába. A múltból jól ismert dip­lomás munkanélküliek kora vég­érvényesen lejárt. Ma már nem a munkalehetőségek megteremté­­ se jelent problémát, hanem a munkalehetőségek­­ kielégítése jól művelt szakemberek ezreivel és ezreivel. Aki ma nem tanul, az nem is érdemli meg, hogy tanul­jon, viszont menthetetlenül le­marad. Életünk törvényei a mű­veltség, a tudás talajából táplál­koznak és holnap mér az eszter­gapad mellett is csak kiművelt fővel állhatja meg bárki a he­lyét. Jól tudják ezt Pásztor Ela, Bordás Éva, vagy Varga Sándor, akik egyetemi szinten tanulnak, de tudja már a kis Heller Jóska is, aki pedig még csak az­ álta­lános iskola második osztályának küszöbét lépi át ebben az évben. •Az­oknélkü­k­ tanulás, a­­tanul­mányi munka öntudatos fegyel­me nem kezdődhet a közép- vagy felsőfokú iskolákban. Az általá­nos alapismeretek jó elsajátítása nélkül, elképzelhetetlen jó közép­vagy felsőbbfokú tanulmányi munka. Ha egy várnak rosszul, hézagosan szerkesztik , meg az alapját, hiába építik az emeleteit erősre, szilárdra, előbb-utóbb összecsuklik. Ezért hárul az előt­tünk álló iskolai évben különö­sen nagy feladat az általános is­kolai oktató munkára. Ezért kü­lönösen fontos az általános isko­lai oktatás színvonalának az emelése, az általános iskolai ta­nulók tanulmányi­­ erkölcsének, öntudatos fegyelmének a fejlesz­tése. A nevelők, az oktatók igyeke­zete persze önmagában nem elég­séges. A szülők hathatós és foko­zott támogatására is szükség van.. Az a szülő, aki ma nem fordít elég gondot gyermeke ta­nulmányi munkájára, vagy éppen gátolja abban, a jövőjétől fosztja meg gyermekét. Nincs létalapja azoknak a múltból ittrekedt meg­állapításoknak, melyek akkor sok esetben jogosan azt állítot­ták: „haszontalan dolog az isko­la, eltékozolt , idő“. Az iskola­­tudás és a tudás ma tényleg ha­talom, mindennél nagyobb és erő­sebb hatalom — a jövő hatalma. Szülők, nevelők és tanulók kö­zös igyekezete szükséges ahhoz, hogy minden eddiginél jobban megtermékenyüljön az új tanév, hogy ismét egy nagy lépéssel jussunk előbbre az új szellemű, új tartalmú iskolai munka meg­szilárdításában. Szeptember elseje. Megnyílnak az iskolák. A diákok ismét el­foglalják helyeiket a padsorok­ban, hogy eljussanak diadalma­san lüktető életünk egyszeregyé­től az integrálig. 11 HAJDÚ-BIHAR ÉLETÉBŐL Átadták rendeltetésének a Debrecen-Berettyóújfalu­ közötti útszakaszt Debrecen és Berettyó­ újfalu között az ország­út igen rossz állapotban volt. Ennek a főközle­kedési útnak kiszélesí­téséhez és teljes átépí­téséhez közel két éve kezdtek hozzá. A har­minchat kilométer hosz­­szú útszakaszon már befejezték a munkálato­kat, s a pormentesített bitumenes kötőzúza­lékkal burkolt úttestet a napokban átadták rendeltetésének. Az út a régi 4 méter helyett 6 méter széles. Kormá­nyunk 5,5 millió forin­tot fordított ennek az útnak korszerűsítésére. Kedves vendégek ér­keztek a napokban a hajdúmegyei Szerep községbe. A budapesti XIII. kerület­­ tanácsá­nak és pártszervezeté­nek küldöttei voltak, akik az angyalföldi üze­mek dolgozóinak segít­ségét hozták. A szerepi községi is­kola patronálását vállal­ták a budapesti üzemek dolgozói, hogy ezzel nyújtsanak segítséget a dolgozó parasztok gyer­mekeinek. Két teher­autóval három tante­remre való padfelszere­­lést­­hoztak. A használt, de újjáépített, zöldre festett több mint száz ülőhelyet biztosító is­kolapadokon kívül egy ládával különféle szem­léltető eszközöket is kaptak a szerepi iskolá­sok. Az ajándékok át­vétele után a XIII. ke­rületi úttörőház együt­tese adott színvonalas műsort a községbeli fia­taloknak, öregeknek egyaránt. Az angyalföldi üze­mek dolgozói egész tan­évre vállalták a szerepi iskola patronálását, s bejelentették: tanyasi iskolák közül a bere­­­­lyóújfalui járásban lé­vő ikrázpusztai iskola részére egy tanteremre való padfelszerelést­­ és szemléltető eszközöket juttatnak el. Angyalföldi üzemek segítsége a hajdúmegyei iskoláknak Állatmert létesül a debreceni Nagy­erdőn A debreceni városi ta­nács végrehajtó­ bizott­sága néhány héttel ez­előtt­­ úgy határozott, hogy a város nagyerdei részén kis állatkertet létesítenek. Az 1 hek­tárnyi területű állat­­kertben főleg a debre­­cenkörnyéki és hortobá­gyi állatfajtákat gyűj­tik össze, de lesznek a környéken nem élő, a budapesti állatkerttől kapott állatok is. Je­lenleg az építési terve­ket készítik. A munká­latokhoz ősszel hozzá­kezdenek, s mire jövő tavasszal a melegebb napok beköszöntenek, az érdeklődők már a debreceni állatkertben ismerhetik meg a kör­nyék legjellegzetesebb állatait. Klorofilt gyártanak Debrecenben Árokparti és erdei nö­vényből, csalánból klo­­rofilt vonnak ki. Ha­zánkban a Debreceni Gyógyszergyárban egy évvel ezelőtt külön üzemrész dolgozói kezd­tek klorofil kivonási kí­sérletihez. Extrakciós fo­lyamattal néhány hóna­­pos kísérletezés után eredményt értek el és megkezdték a klorofil gyártását, amely méreg nélküli festék, kiválóan alkalmas szappanok fes­tésére, kozmetikai cél­ra, továbbá fogkrémek színesítésére. Hazánk­ban ilyen célokra nem használják, s az ez év­ben legyártott 50 kiló zsírban oldódó klorofilt külföldre szállították. Újabban vízben oldódó klorofil gyártására vé­geznek biztató kísérle­teket, Ádám Lászlóné ab. elnök írja: A Tiszántúli Dohány­beváltó Vállalat munká­sai Hajdúdorog község dolgozóival kötöttek versenyszerződést. Most arról adhatunk számot, hogy közös versenyszer­ződésünk eredménye® volt, mert vállalását mindkét fél becsülettel teljesítette. A Dohány­beváltó tervteljesítés te­rén 190,1 százalékot ért el, összvállalásunk érté­ke pedig 252 ezer forin­tot tesz ki. A hajdúdorogi dolgo­zó parasztok is jó ered­ményről számolnak be: a beadási kötelezettsé­güket a cséplőgéptől tel­jesítették. A­­tár­c­on-u­tási munkálatokat 4500 holddal szemben 4872 holdon végezték el. Úgy tervezzük, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfor­dulójára újabb verseny­­szerződést kötünk a haj­dúdorogi dolgozó pa­rasztokkal. Barátságunk így még mélyebb és szo­rosabb lesz. 3 Dofiányb­eváltó és Efaldadoron versenye Közszükségleti cikkeket is gyártanak a hajdúmegyei helyiipari vállalatok A­­ hajdú-bihar megyei tanács ipari osztályának irányításával 19 helyi­ipari vállalat, 4 házi­ipari szövetkezet és 87 KTSZ működik. A ta­nács gondot fordít a vállalatok fejlesztésé­re, korszerűsítésére. Amíg 1951-ben 1 millió 277 ezer forint értékű beruházást végeztek, addig 1954-ben már 6 millió 558 ezer forintot tesz ki az erre a célra fordítandó összeg. A KTSZ-ek vonalán kifej­lesztették a szövetke­zeti bolthálózatot, s ma már minden járási székhelyen van főleg ruhaneműeket árusító szövetkezeti bört. A helyiipari vállala­tok és KTSZ-ek ez év­ben is jelentős munkát végeznek. Az év nyolc hónapjában több mint 130 millió forintot ért el termelésük. A kor­­mányprogramm után több hajdúmegyei he­lyiipari vállalat­­árért hiányzó közszükségleti cikkek gyártására. A Debrecenben lévő vas­ipari vállalat tűzhelyek­ből már közel kétezret gyártott, újabban pedig aluminium edényeket készít. Két debreceni helyiipari vállalat ez év­ben már 7 tonna füst­csövet adott át a keres­kedelemnek. Az ország első klinikai mozija Vidéki városok kö­zött Debrecennek fejlett mozikultúrája van. Eb­ben a városban létesült vidéken először Híradó ■mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegye­tem épületében az or­szág első egyetemi film­színháza, legutóbb pe­dig nyáron a nagyerdei stadionban az első sta­dion-mozi. Újabban a több mint ezer dolgozót foglalkoztató debreceni klinika területén létesí­tenek mozit. Az egyete­mi kultúrház közel 409 személyt befogadó szép termeben vem­enek. d­z. erkélyrész mögötti gép­házból. Nemcsak a a kli­nika dolgozói, orvosai, professzorai kereshetik fel a mozit, hanem a lábadozó betegek is. Ezenkívül az orvostan­hallgatóknak is segítsé­­­gükre van, mert részük­re tudományos filmeket is bemutathatnak. A gépházból nyári idő­szakban szabadtéri ve­títővászonra is vetíthet­nek. A mozi hetenként négy este tart előadást, első előadására szep­tember 2-án kerül sor. Déla­meri­kai kacsák a Hortobágyon -A hortobágyi kilenc­­lyukú kőhíd szomszéd­ságában van a borsósi állami gazdaság vízi­szárnyas keltető telepe. Néhány hete új vendé­gei vannak a telepnek. Fekete-fehér tollazatú bóbitát­­ viselő mosusz kacsák, őshazájuk: Bra­zília és Chile. Vadon­élő társaik még a fára is felrepülnek. A budapesti állat­­kertből került a Ma­gyarországon lévő 12 mosusz kacsa a Horto­­bágyra. Itt folytatja Szepesi István keltető telep vezető azt a kísér­letet, amelyet dr. Honr. Arthur budapesti egye­temi tanár kezdett meg. A délamerikai és fehér­tollú magyar kacsák ke­resztezéséből kiváló fel­építésű, 7 kilóra meghí­zott kacsát nyert. A Hortobágyon a 12 mo­lusz kacsát 30-ra szapo­rították, de ez évben a hatvanat is eléri szá­muk. Ezekkel a kacsák­kal folytatják majd a keresztezni kísérlete­ket, hogy a­­húsban és zsírban bővebb, a ma­gyar kacsáknál kétszer­re súlyosabb, étkezésre kiválóan alkalmas ka­csákat tenyésszenek ki. A kezdő lépéseket már megtették: hat ke­resztezett kiskacsa van a villanyfűtéses batté­riákban. Gondosan ügyelnek rájuk, 30 fo­kos melegben nevelked­nek, a levegő nedvessé­gét állandóan hygro­­méterrel mérik, súly­­gyarapodásukról pontos mérlegelés után kimu­tatást vezetnek. A ke­resztezett kiskacsák már kéthetes korukban is szemmel láthatóan na­gyobbak, fejlettebbek, mint a velük egyidősen kelt magyar kacsák. Higanygőzt egyenirányító berendezést helyeztek üzembe Debrecenben A debreceni Villamos Vasút nemrégiben épült új székházában jelentős beruházást fejeztek be, üzembehelyezték a hi­ganygőzös egyenirányí­tó berendezést. Hétfőn reggel a Csapó­ utcai ve­zetéket már rá is kap­csolták az új berende­zésre, s közelesen a töb­bi vonalon is az új el­osztó adja majd az ára­mot a villamosközleke­déshez. Az új berende­zéssel a forgalmat mint­egy 20 százalékkal ke­vesebb áramfogyasztás­sal bonyolítják le a vil­lamosok, és ami szintén jelentős: gyorsul a ko­csik sebessége is.

Next