Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 287-311. szám)
1954-12-01 / 287. szám
y___________vac* proletárjai rgyaüljetek.' f ^ jSj&K ’EtM, Jüílk Megkezdődött az európai béke és biztonság btMotDásával Efik 1888 Baj yWp, foglalkozó európai értekezlet második ülése (2. oldal) —« Hi-PaptSjaK SjBB ejy.ffiTggBB 3PL»*^IlaP rák a nemzetközi életből (2. oldal) — Termelőszövetkezeteietc mBmSP jájgjSE»®? 8kR JjSv afflSRlilPP^ fontos feladatai (3. oldal) — A nagyrábéi Kossuth tsz jövedel-AjSfe pjSa 8B a88i me a szerződéses termelésből (3. oldal) 1 m mm 1 mm m ^, c:15& * I Itt nrl-----n-r~rr \11111 Pl i 11« r-ninrinriri■ nM|.______ XI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR SZERDA, 1964. DECEMBER 1. A Hazafias Népfront Haji-vár megyei Bizottságának köszönete Megyénk dolgozó népe vasárnap szavazatával tett hitet a jólétet, a felemelkedést jelentő júniusi program mellett. Népünk a békére szavazott, amikor legjobbjait beválasztotta a tanácsokba. A munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok, háziasszonyok legérdemesebbjeit megbízta sorsának intézésével, képviseletével. Megyénk lakossága lelkesen és fegyelmezetten tett eleget hazafias kötelességének, s jól választott. A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi, ki a megyei, járási, városi, és községi választási bizottságoknak munkájukért. Köszönetét fejezi ki a népnevelőknek és minden olyan dolgozónak, akik a választás sikerét elősegítették, akik fáradságot nem kímélve dolgoztak a választások zavartalan lebonyolításáért. Kívánjuk, hogy ezzel a lelkesedéssel és felelősségérzéssel végezzék további munkájukat népünk felemelkedéséért és békéjéért. A HAZAFIAS NÉPFRONT HAJDÚBIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGA. Újabb könnyítés a beadási hátralékok rendezésére A dolgozó parasztság zöme már teljesítette egész évi beadási kötelezettségét, vannak azonban nagy számmal olyan termelők is, akik egyik-másik beadási cikkből hátralékosok, mert az előírt állati termék vagy terményféleségből nem rendelkeznek elegendő mennyiséggel. A begyűjtési miniszter december elsején hatályba lépő utasítása széleskörű lehetőséget biztosít azoknak a termelőknek, akik kötelezettségüknek becsülettel eleget akarnak tenni, hogy pótolják a mulasztást, törlesszék adósságukat. Az utasítás széleskörű helyettesítésre ad módot, megengedi, hogy a hátralékos termelőre beadási kötelezettségüket, ha az eredeti cikkben hív kenyérgabonából nem tudják teljesíteni — vágómarha kivételével — bármely más beadásra alkalmas cikkel, szabad választásuk szerint teljesíthessék. Egyedül a hízott sertés és a zsírbeadási kötelezettséget nem lehet mással helyettesíteni. Az utasítás szerint a begyűjtési dolgozóik a termelőket 1934. december 15-ig felkeresik és megbeszélik velük, hogy a hátralékot milyen cikkben tudják teljesíteni. A megbeszéléseikig az eddigi hátralékot nem emelik fel. A sertésbeadási hátralékok teljesítésében sertésbeadásra — az utasítás szerint — most is lehet társulni. A beadási kötelezettség teljesítésére a megbeszélés után öt napot engedélyeznek. Ha a termelő ez alatt az idő alatt ígérete ellenére nem tesz eleget kötelezettségének, akkor hátralékát tíz százalékkal felemelik, s a felemelt hátralékot öt napon belül köteles beadni. Minden termelőnek érdeke, hogy éljen az új rendelkezés nyújtott lehetőségekkel, használja ki a könnyítést, így rendezheti adósságát és megkönnyítheti a jövő évi beadás teljesítését. (MTI) Hajdú-Bihar megyei tanács kereskedelmi osztálya országos viszonylatban a II. helyezést érte el A Hajdú-Bihar megyei tanács kereskedelmi osztálya a II. negyedévi tervét 104 százalékra teljesítette. A terv túlteljesítése során méltán rászolgált arra, hogy országos viszonylatban a II. helyezést érje el. Ebből az alkalomból tegnap este a megyei tanács klubtermében a Csokonai Színház művészeinek rövid kultúrműsorának bevezetésével ünnepséget tartottak. A megyei tanács kereskedelmi osztályának dolgozóit és a jelenlévőket Salgó Andorné elvtársnő, a belkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője üdvözölte és méltatta a megyei tanács kereskedelmi osztályának III. negyedévben végzett munkáját. Majd hét dolgozónak a „Belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést és több mint 20 dolgozó között 12 ezer forint pénzjutalmat osztott ki. Pénzjutalomban részesültek többek között Tokaji László elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztály vezetője, Barabás Károly, Nemes Sándor, Benke István, Borbély István, Kémeri Józsefné, Papp Julia. Kiváló dolgozói kitüntetést pedig többek között Vigil József, Bagi János, Orosz László, Győri Ferenc elvtársak kaptak. Csillebércen üdülnek az álmosdi úttörők December 3-án 42 negyedik osztályos tanuló indul háromhetes üdülésre Álmosdról a csillebérci úttörőtáborba Batári Istvánné tanítónő vezetésével. Az üdülés alatt délelőttönként órarend szerinti oktatásban részesülnek, a délutánokat pedig kirándulással, városnézéssel és egyéb szórakozással töltik el. A megtisztelő választás azért esett erre az osztályra, mert az álmosdi iskola az elmúlt nyáron és azelőtt is a megyében első, országosan pedig második volt a kalászgyűjtési versenyben. Az idén 108 mázsakalászt gyűjtötték össze az úttörők. A IV. osztály iskolalátogatásban is szorgalmas, alig van mulasztó és magatartásában is fegyelmezett. A jó példát szüleik mutatják. Álmosd a mezőgazdasági munkák végzésében, a beadási kötelezettség teljesítésében és adófizetésben is élenjár. Versenytársát, Bugámért már többször megelőzte. Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 16. és 17. számú határozatában szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács, illetve a községi tanács üléseinek előkészítését, összehívását és tanácskozásának rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely határoz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A községi tanácsok havonta ülést tartanak A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább három havonként a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább két havonként, a községi tanács legalább havonként tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — községekben a hivatali szervezet ügyintéző dolgozói — kötelesek az ülésen részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját, vagy javaslatát tárgyalják. Tanácskozási joggal részt vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, a felettes végrehajtó bizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, valamint azok, akakit a tanács, vagy a végrehajtó bizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon felül tanácskozási joggal rész vehetnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei, valamint a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei. A tanácsok összehívásáról a végrehajtó bizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő 15 napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. A tanácsülés elnöke mindig részt vesz a szavazásban. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfelemeléssel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. A napirend összeállítása A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtó bizottság állítja össze. Figyelembe kellvennie az összeállításnál az előző ülés határozatait, a felsőbb állami hatalmi és államigazgatási szervek rendelkezéseit, a bizottságok és a tanácstagok indítványait, a Hazafias Népfront helyi bizottságának, a tömegszervezeteknek, községekben a termelőszövetkezeteknek, valamint a termelési bizottságnak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb államhatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes végrehajtó bizottság elrendelték, végül a Hazafias Népfront és a tanács bizottságai által javasolt napirendi pontokat a végrehajtó bizottság köteles a napirendre felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység irányításával, a tanács saját működésével, az alárendelt szervek létrehozásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések. Egyaránt gondot kell fordítani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jellegű problémáinak megoldására. Az előterjesztéseket — lehetőleg írásban — kell előkészíteni, a határozati javaslatoknak fel kell tüntetniük a végrehajtásáért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. A végrehajtó bizottság jelöli ki a napirendi pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés napirendjén szereplő kérdésekről a tanács bizottságait előzetesen tájékoztatni kell. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tagjai — szükség esetén aktíváik bevonásával — megbeszélik a választókerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szakértőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitatnia; az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolatban meg kell tenniök javaslataikat. A végrehajtó bizottság a tanácstagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni úgy, hogy azt a községekben az ülés előtt három nappal, a több tanácsnál pedig 5, illetve 8 nappal előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú tanácskozásoknál az előterjesztéseket, vagy azok vázlatát és az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolót is. Írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen tanácskozási jogot kíván biztosítani. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon idejekorán értesíteni kell. Községekben, ha a napirendben a gazdasági terv és költségvetés javaslata, vagy tanácsrendelet tervezete szerepel, azt a tanácsházán közszemlére kell tenni a vezetet, amelyet a végrehajtó bizottság elnöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a javaslatokat is, amelyeket a végrehajtó bizottság nem vett fel a napirend tervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napirendi pont előadója válaszok majd szavazás következik. Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatok felett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknál joguk van ahhoz, hogy a végrehajtó bizottsághoz, a szakigazgatási szervek vezetőihez , községekben a hivatali szervezet jelenlegi dolgozóihoz, továbbá az egyéb helyi szervek megjelent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek, függetlenül attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e napirenden, vagy sem. A kérdéseket írásban is be lehet nyújtani és azokra a kérdezettek vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A napirendi pontok megtárgyalása után a végrehajtó bizottság, vagy bármelyik tanácstag bejelentést tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intézkedéseket tesz szükségessé, a további intézkedés a végrehajtó bizottság feladata. A községi tanácsosó ülésein a végrehajtó bizottság a bejelentések keretében köteles ismertetni a lakosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érdekeit közvetlenül érintő, a legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályokat. A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag ír alá. A tanácstagok a tanácsülés után azokat ahatározatokat, amelyek a dolgozókat érintik, ismertetik a választóikkal. Ennél elősegítésére a végrehajtó bizottság községeikben a határozatokat köteles a hirdetőtáblán, továbbá forgalmasabb helyeken kifüggeszteni, a magasabb fokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnak megküldeni. Az ismertetés történhet személyes beszélgetés útján a választókkal, kisgyűléseken, az állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsolatok egyéb formáinak felhasználásával. A végrehajtó bizottság a tanács által meghatározott határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok eredményes végrehajtását. A végrehajtó bizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intézkedések eredményéről a tanács ülésén beszámolni. A tanács az általa hozott rendeletek és határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg. (MTI) Minden előterjesztésről vitát kell nyitni A tanács ülése akkor határozatképes, ha a tanácstagoknál több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a végrehajtó bizottság köteles a tanácsot nyolc napon belüli időpontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül esetenként választott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot kell kijelölni. A kiváló munkát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választhat. Ezután az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követőleg kell megvitatni a végrehajtó bizottság által javasolt napirendi tért.