Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 287-311. szám)

1954-12-01 / 287. szám

y___________vac* proletárjai rgyaüljetek.' f ^ jSj&K ’EtM, Jüílk Megkezdődött az európai béke és biztonság btMotDásával Efik 1888 Baj yWp, foglalkozó európai értekezlet második ülése (2. oldal) —« Hi-PaptSjaK SjBB ejy.ffiTggBB 3PL»*^IlaP rák a nemzetközi életből (2. oldal) — Termelőszövetkezeteietc mBmSP jájgjSE»®? 8kR JjSv afflSRlilPP^ fontos feladatai (3. oldal) — A nagyrábéi Kossuth tsz jövedel-AjSfe pjSa 8B a88i me a szerződéses termelésből (3. oldal) 1 m mm 1 mm m ^, c:15& * I Itt n­rl-----n-r~rr \11111 Pl i 11« r-ninrinriri■ nM|.______ XI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR SZERDA, 1964. DECEMBER 1. A Hazafias Népfront Haji-vár megyei Bizottságának köszönete Megyénk dolgozó népe vasárnap szavazatával tett hitet a jólétet, a felemelkedést jelentő júniusi program mellett. Népünk a békére szava­zott, amikor legjobbjait beválasztotta a tanácsokba. A munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, kisiparosok, háziasszonyok legérdemesebbjeit megbízta sorsának intézésével, képviseletével. Megyénk lakossága lelkesen és fegyelmezetten tett eleget hazafias kötelességének, s jól választott. A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi, ki a megyei, járási, városi, és községi választási bizottságoknak munkájukért. Köszöne­tét fejezi ki a népnevelőknek és minden olyan dolgozónak, akik a választás sikerét elősegítették, akik fáradságot nem kímélve dolgoztak a választások zavartalan lebonyolításáért. Kívánjuk, hogy ezzel a lelkesedéssel és felelősségérzéssel végez­zék további munkájukat népünk felemelkedéséért és békéjéért. A HAZAFIAS NÉPFRONT HAJDÚ­­BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGA. Újabb­ könnyítés a beadási hátralékok rendezésére A dolgozó parasztság zöme már teljesítette egész évi beadási kö­telezettségét, vannak azonban nagy számmal olyan termelők is, akik egyik-másik beadási cikkből hátralékosok, mert az előírt ál­lati termék vagy termény­féleség­ből nem rendelkeznek elegendő mennyiséggel. A begyűjtési miniszter decem­ber elsején hatályba lépő utasí­tása széleskörű lehetőséget biz­tosít azoknak a termelőknek, akik kötelezettségüknek becsü­lettel eleget akarnak tenni, hogy pótolják a mulasztást, törlesszék adósságukat. Az utasítás széleskörű helyet­tesítésre ad módot, megengedi, hogy a hátralékos termelőre be­adási kötelezettségüket, ha az eredeti cikkben h­ív kenyérgabo­nából nem tudják teljesíteni — vágómarha kivételével — bár­mely más beadásra alkalmas cik­kel, szabad választásuk szerint teljesíthessék. Egyedül a hízott sertés és a zsírbeadási kötelezett­séget nem lehet mással helyette­síteni. Az utasítás szerint a begyűj­tési dolgozóik a termelőket 1934. december 15-ig felkeresik és meg­beszélik velük, hogy a hátralékot milyen cikkben tudják teljesíteni. A megbeszéléseikig az eddigi hát­ralékot nem emelik fel. A sertésbeadási hátralékok tel­jesítésében sertésbeadásra — az utasítás szerint — most is lehet társulni. A beadási kötelezettség teljesí­tésére a megbeszélés után öt na­pot engedélyeznek. Ha a termelő ez alatt az idő alatt ígérete elle­nére nem tesz eleget kötelezett­ségének, akkor hátralékát tíz szá­zalékkal felemelik, s a felemelt hátralékot öt napon belül köteles beadni. Minden termelőnek érdeke, hogy éljen az új rendelkezés nyújtott lehetőségekkel, használ­ja ki a könnyítést, így rendezheti adósságát és megkönnyítheti a jövő évi beadás teljesítését. (MTI) Hajdú-Bihar megyei tanács kereskedelmi osztálya országos viszonylatban a II. helyezést érte el A H­ajdú-Bihar megyei tanács kereskedelmi osztálya a II­. negyed­évi tervét 104 százalékra teljesítet­te. A terv túlteljesítése során mél­tán rászolgált arra, hogy országos viszonylatban a II. helyezést érje el. Ebből az alkalomból tegnap este a megyei tanács klubtermében a Csokonai Színház művészeinek rö­vid kultúrműsorának bevezetésével ünnepséget tartottak. A megyei ta­nács kereskedelmi osztályának dol­gozóit és a jelenlévőket Salgó Andorné elvtársnő, a belkereske­delmi minisztérium főosztályveze­tője üdvözölte és méltatta a megyei tanács kereskedelmi osztályának III. negyedévben végzett munkáját. Majd hét dolgozónak a „Belkereske­delem kiváló dolgozója” kitüntetést és több mint 20 dolgozó között 12 ezer forint pénzjutalmat osztott ki. Pénzjutalomban részesültek többek között Tokaji László elvtárs, a me­gyei tanács kereskedelmi osztály vezetője, Barabás Károly, Nemes Sándor, Benke István, Borbély Ist­ván, Kémeri Józsefné, Papp Julia. Kiváló dolgozói kitüntetést pedig többek között Vigil József, Bagi Já­nos, Orosz László, Győri Ferenc elv­társak kaptak. Csillebércen üdülnek az álmosdi úttörők December 3-án 42 negyedik osz­tályos tanuló indul háromhetes üdülésre Álmosdról a csillebérci úttörőtáborba Batári István­­n­é tanítónő vezetésével. Az üdü­lés alatt délelőttönként órarend szerinti oktatásban részesülnek, a délutánokat pedig kirándulással, városnézéssel és egyéb szórako­zással töltik el. A megtisztelő választás azért esett erre az osztályra, mert az álmosdi iskola az elmúlt nyáron és azelőtt is a megyében első, or­szágosan pedig második volt a kalászgyűjtési versenyben. Az idén 108 mázsa­­kalászt gyűjtötték össze az úttörők. A IV. osztály iskolalátogatásban is szorgalmas, alig van mulasztó és magatartá­sában is fegyelmezett. A jó példát szüleik mutatják. Álmosd a mezőgazdasági mun­kák végzésében, a beadási köte­lezettség teljesítésében és adó­fizetésben is élenjár. Versenytár­sát, Bugámért már többször meg­­előzte. Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről A Népköztársaság Elnöki Taná­csa 1954. évi 16. és 17. számú határozatában szabályozza a fő­városi, megyei, megyei jogú vá­rosi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi ta­nács, illetve a községi tanács ülé­seinek előkészítését, összehívását és tanácskozásának rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő ta­nácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevé­kenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely ha­tároz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A községi tanácsok havonta ülést tartanak A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükség sze­rint, de legalább három havon­ként a járási, a járási jogú váro­si, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább két ha­vonként, a községi tanács leg­alább havonként tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak­. A végrehajtó bizottság szakigazga­tási szerveinek vezetői — közsé­gekben a hivatali szervezet ügy­intéző dolgozói — kötelesek az ülésen részt venni és az ügykörü­ket érintő kérdésekre felvilágo­sítást adni. Meg kell hívni az­­ ülésre a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját, vagy javasla­tát tárgyalják. Tanácskozási jog­gal részt vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a miniszter­­tanács tagjai és kiküldöttei, a fe­lettes végrehajtó bizottságok tag­jai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, va­lamint azok, akakit a tanács, vagy a végrehajtó bizottság tanácsko­zási joggal meghív. Az­­ ügykörü­ket érintő napirendi pont tárgya­lásán a felsoroltakon felül ta­nácskozási joggal rész vehetnek a minisztériumok és az egyéb or­szágos hatáskörű szervek kikül­döttei, valamint a felettes szak­­igazgatási szervek kiküldöttei. A tanácsok összehívásáról a végre­hajtó bizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő 15 napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák­. A tanácsülés elnöke min­dig részt vesz a szavazásban. Sza­vazategyenlőség esetén azt a ja­vaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfel­emeléssel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. A napirend összeállítása A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtó bizottság állítja össze. Figyelembe kell­­vennie az összeállításnál az elő­ző ülés határozatait, a felsőbb ál­lami hatalmi és államigazgatási szervek rendelkezéseit, a bizott­ságok és a tanácstagok indítvá­nyait, a Hazafias Népfront helyi bizottságának, a tömegszervezetek­nek, községekben a termelőszö­vetkezeteknek, valamint a terme­lési bizottságnak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napi­rendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb állam­hatalmi szervek, a miniszterta­nács és a felettes végrehajtó bi­zottság elrendelték, végül a Ha­zafias Népfront és a tanács bi­zottságai által javasolt napirendi pontokat a végrehajtó bizottság köteles a napirendre felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társa­dalmi, gazdasági és kulturális te­vékenység irányításával, a tanács saját működésével, az alárendelt szervek létrehozásával, irányítá­sával és ellenőrzésével kapcso­latban felmerülő legfontosabb kérdések. Egyaránt gondot kell fordítani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jel­legű problémáinak megoldására. Az előterjesztéseket — lehetőleg írásban — kell előkészíteni, a ha­tározati javaslatoknak fel kell tüntetniük a végrehajtásáért fe­lelős személy nevét és a végre­hajtás határidejét. A végrehajtó bizottság jelöli ki a napirendi pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés napi­rendjén szereplő kérdésekről a tanács bizottságait előzetesen tá­jékoztatni kell. Ezeket a kérdé­seket a bizottságok tagjai — szükség esetén aktíváik bevoná­sával — megbeszélik a választó­­kerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szakértőkkel is. A­­ bizottságo­knak meg kell vitatnia­; az őket érintő kérdéseket és ez­zel kapcsolatban meg kell ten­­niök javaslataikat. A végrehajtó bizottság a ta­nácstagok részére írásbeli meg­hívót köteles küldeni úgy, hogy azt a községekben az ülés előtt három nappal, a több­ tanácsnál pedig 5, illetve 8 nappal előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú tanácskozások­nál az előterjesztéseket, vagy azok vázlatát és az előző tanács­ülés határozatainak végrehajtá­sáról szóló beszámolót is. Írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen tanácskozási jogot kíván biztosítani. Az ülés helyé­ről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon idejekorán értesíteni kell. Községekben, ha a napirendben a gazdasági terv és költségvetés javaslata, vagy tanácsrendelet tervezete szerepel, azt a tanács­­házán közszemlére kell tenni a vezetet, amelyet a végrehajtó bi­zottság elnöke terjeszt elő. Is­mertetni kell azokat a javaslato­kat is, amelyeket a végrehajtó bizottság nem vett fel a napi­rend­ tervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kapcsolatban mó­dosító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napi­rendi pont előadója válaszok majd szavazás következik. Az előterjesztésben szereplő és a vi­ta során elhangzott határozati javaslatok felett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb a mó­dosító javaslatokról dönt a ta­nács és azután szavaz az előter­jesztésben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknál­ joguk van ah­hoz, hogy a végrehajtó bizottság­hoz, a szakigazgatási szervek ve­zetőihez , községekben a hiva­­tali szervezet jelenlegi dolgozói­hoz, továbbá az egyéb helyi szer­vek megjelent vezetőihez a ta­nács hatáskörébe tartozó ügyek­ben kérdést intézzenek, függet­lenül attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e napirenden, vagy sem. A kérdése­ket írásban is be lehet nyújtani és azokra a kérdezettek vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A napirendi pontok megtár­gyalása után a végrehajtó bizott­­ság, vagy bármelyik tanácstag bejelentést tehet. Ha olyan beje­lentés történik, amely további intézkedéseket tesz szükségessé, a további intézkedés a végrehajtó bizottság feladata. A községi ta­nácsosó ülésein a végrehajtó bi­zottság a bejelentések keretében köteles ismertetni a lakosság jo­gait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érdekeit közvetlenül érintő, a legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályo­kat. A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozato­kat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésére ki­jelölt két tanácstag ír alá. A tanácstagok a tanácsülés után azokat a­­határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, is­mertetik a választóikkal. Ennél­ elősegítésére a végrehajtó bizott­ság községeikben a határozatokat köteles a hirdetőtáblán, továbbá forgalmasabb helyeken kifüg­geszteni, a magasabb fokú ta­nácsoknál pedig minden tanács­tagnak megküldeni. Az ismerte­tés történhet személyes beszélge­tés útján a választókkal, kisgyű­­léseken, az állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsolatok egyéb for­máinak felhasználásával. A végrehajtó bizottság a ta­nács által meghatározott határ­időn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által ho­zott rendeletek és határozatok eredményes végrehajtását. A vég­rehajtó bizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intézke­dések eredményéről a tanács ülé­sén beszámolni. A tanács az általa hozott ren­deletek és határozatok végrehaj­tásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létre­hozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg. (MTI) Minden előterjesztésről vitát kell nyitni A tanács ülése akkor határo­zat­képes, ha a tanácstagoknál­ több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a vég­rehajtó bizottság köteles a taná­csot nyolc napon belüli időpont­ra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül esetenként vá­lasztott elnök vezeti. A jegyző­könyv hitelesítésére két tanácsta­got kell kijelölni. A kiváló mun­kát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára el­nökséget is választhat. Ezután az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határozatok vég­rehajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követőleg kell megvitatni a végrehajtó bizott­ság által javasolt napirendi tért.

Next