Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

2 A francia­­ nép ! rsem mondott igent! Régi és vitathatatlan igazság,* hogy a burzsoá parlamentek esz-­ szetétele nem fejezi ki az ország * politikai erőinek tényleges vi-* szonyát, nem tükrözi a nép való-i ságos hangulatát, hogy ezek a| parlamentek nem a nép igazi kí-| vánságainak megfelelő döntése-­ ket hoznak. De talán sohasem­­ volt ez annyira világosan, szinte* kitapinthatóan érzékelhető, mint * most, amikor a francia nemzet- * ' '.ülés Nyugat-Németország fel-* ■-agyvérzéséről szavazott. z y­yiltan működött a burzsoá­m parlamenti csatározások va-­­lamennyi gondosan ‘titkolt fény-t véve: nyíltan nyitogatták a par-X lamenti folyosókon a csekk-* könyveket, szemérmetlenül ígér- * gettek miniszteri és egyéb pozi- * ciókat, fenyegettek képviselőket, * durva nyomást gyakoroltak rá­ f­­uk. Idegen államok párizsi dip- X lomáciai képviseleteinek tagjai X nem átallották telefonon felhívni X egyes francia képviselőket és fi-­­ gyelmeztetni ők­et „kötelességük-* re“. Az angol külügyminiszité-* rium még a burzsoá diplomácia;; történetében is példátlan módon,;; hivatalos közleményben próbált;; diktálni a­­francia képviselőház;; tagjainak. Az uralmon lévő fran­­­cia burzsoá körök még a saját;: maguk alkotta parlamenti játék-!­­ szabályokat is felrúgták: nyiltan lábbal tiporták a házszabályokat.­ ’ csakhogy létrejöhessen az am­e­l­­rikai imperializmus és európai;; szekértolói száméra, kedvező dön-­­tés, csakhogy ratifikálják a pá-á­rizsi elezményeket és lehetővé;; tehessék Nyugat-Németország a... támadó hadseregének megszerve-­ zését. ! ! A döntés azonban, amit végül;; i s sikerült kicsikarni, siralma­s; eredmény ahhoz képest, amit!! Mendes-France és külföldi támo-­ gatói reméltek, mint a londoni! ! Daily Telegraph írta a szavazás!: másnapján, „a csütörtöki több-­ ség sokkal kisebb volt, mint ál­-­ talában várták“. .. A francia parlament 627 tag-!: jóból mindössze 227 mert vállal-!! kozni arra, hogy vállalja a fele-!! lősséget egy olyan döntésért.;! amely a legsúlyosabb veszede-;; lemmel fenyegeti Európát, nem;; utolsósorban magát Franciaország; ; got. 200 képviselő a párizsi egyez-;; mények ellen szavazott, 74-en;; tartózkodtak a szavazástól, 3;! képviselő nem volt jelen, 3 pe-n­dig nem vett részt a szavazás­!! ban, így tehát a parlament 627!! tagjából 340 foglalt ellenszava­!! zattal van tartózkodással állást!! a náci Wehrmacht feltámasztá­­­­sával szemben. .. Ez a többség fejezi ki a fran-­­cia nép igazi akaratát és nem az!! a másik, amely egyhetes haza-!! vona után, a Wehrmacht bábái-!! nak erőfeszítéseivel nagynehezen;­­ megszületett. Ez a 340 ember fe- ■­­jezi ki a tiltakozó francia mi­-;; n­ak hangját, azokét a milliókét..; akiket küldöttségek százai kép-’* viseltek Párizsban a vita idején, akiknek küldöttei tiltakozó­­ hangjukkal betöltötték a Beur- i bon palota környékét. Ez a dön­­­­tés olyannyira a francia nép­­ akarata ellenére történt, hogy­­ még azok sem tagadják, akik­­ most ullongva örülnek ennek a­­ silány sikernek. Az angol Dinly­­ Te’ern­aph bevallotta, hogy „Mon­­c des-Frince győzelme távolról­­ sem diadal“. A Daily Mail kény-­­ telen bevallani, hogy „Nyugst- t Németország felfegyverzésének­­ szükségességét nemcsak Francia-­­ országban nem üdvözlik, hanem­­ Nagy-Britanniában sem örülnek­­ neki“.­­ A kétszázhatvan képviselő között, aki ilyen vagy olyan okból a párizsi egyezmények el­len szavazott, ott voltak a kom­munisták, a hazájukhoz és né­pükhöz hű polgári képviselők, akik érzik azt a felelősséget, a­mel­lvel választóiknak, az egész francia­­ népnek­­— és mivel itt nemcsak francia ügyről van szó — az egész békeszerető emberi­ségnek tartoznak. Ezek az embe­rek is­merik a történelmet és le­vonják annak tanulságait. Tud­ják, hogy a német imperializ­mus mindk és minden körülmé­nyek között fegyverrel próbált érvényt sze­rezni akaratának és papírrongyn­ak tekintett minden kényelmetl«­n nemzetközi szerző­dést. Tudják, hogy Adenauer és társai Hitle­r szellemének hordo­zói, akik nem ismernek más mó­dot a nem­­zetközii kérdések meg­oldására, csr­k a fegyveres meg­oldást. Tud­já­k — hisz ezt az utóbbi napok tapasztalatai is meg­mutatték — hogy Adenaue­­rék, mihsh­­ fegyver lesz a ke­zükben, egészen másképpen fog­nak beszélni és cselekedni. A franci­a nemzetgyűlés több­sége mindössze 27 főnyi volt. De ez a csekély többség is a párizsi egyezmények elfogadásával, egyenlő. Látnunk kell tehát, hogy e döntés következtében súlyo­sabbá válik a nemzetközi hely­­zet, mert egy lépéssel közelebb kerülnek a megvalósuláshoz a f­ő párizsi egyezmények és közelebb kerülnek ahhoz a helyzethez, amelyet a nemzetközi feszültség és a háborús veszély fokozódása jellemez. Egyúttal azt is jelenti, hogy nehezebbé válik a függő­ben lévő és a békét veszélyezte­tő megoldatlan európai kérdések, így a német kérdés és az oszt­rák kérdés megoldása. Li­­ndez fokozott éberségre inti * * a béke erőit. A béke erői tisztában vannak feladataik nagyságával, de azzal is, hogy e feladatok nem megoldhatatla­­nok. Franciaország népe már ed­dig is megmutatta nagyszerű harcával, hogy elutasítja a né­met felfegyverzést. A francia, nép szabadságszerető tömegei ezt a harcot ezután nem csökkenteni, hanem fokozni fogják, úgy aho­gyan azt a megnövekedett ve­szély követeli. Ugyanezt teszik a többi nyugat-európai népek is, hiszen tudjuk, hogy sem az an­gol, sem az olasz népnél, de még Nyugat-Németország népénél sem találta­k támogatásra a náci had­sereg felállításának sötét tervei. A harc sikerének megvannak a reális feltételei, mert semmi­féle egyezményt nem lehet vég­rehajtani a népek támogatása nélkül, a népek akarata ellené­re. Emellett azt is tudni kell, hogy a mostani párizsi döntés még nem jelenti Franciaország teljes hozzájárulását, mert hát­ra van még a Köztársasági Ta­nács vitája, de nem jelenti azért sem, mert mint Francois Meilloux, a Francia Kommunista­ Párt képviselője mondotta, „az utolsó szót a francia nép fogja kimon­dani“. . / A 7. európai biztonság kérdésé­­­­vel foglalkozó moszkvai­­ ér­tekezlet dekl­aráci­ója leszögezte, hogy Európa békeszerető álla­mai megteszik a megfelelő intéz­kedéseket, ha a párizsi egyezmé­nyek ratifikációja ezt szükséges­sé teszi. Biztosak lehetünk ab­ban, hogy a Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak megvan­nak a megfelelő erői és erőfor­rásai ahhoz, hogy az imperialis­ták agresszív katonai erejével szemben még nagyobb erőt, egye­sített erőt tudjon felsorakoztat­ni a béke védelmében, valameny­­nyi európai nép békéjének és ■biztonságénak érdekében. A bé­­ketábor egységes, erős, e tábor országainak népei egységesen tá­mogatják kormányaik őszinte bé­­kepolitikáját. E tábor népei nem ijedősülők, nem ülnek fel sem provokációknak, sem pánikkel­tésnek, tovább folytatják békés építőmun­kájukat, de fokozottab­ban gondoskodnak önvédelmük­ről. E népek békés építőmun­ká­­jukkal hatalmas támogatást nyújtanak Nyugat-Európa béke­szerető népeinek a német milita­rizmus elleni­­ közös harcban, mert tudják, hogy ez a harc va­lamennyi európai népnek,­­ a vi­lág minden népének egyaránt é­rdeke» . •­ ­ • U.) , • ** ^ ^ Y** 1951­ .JANUÁR 1. SZOMBAT Ú­J­ÉVI­­ K­Ö­S­Z­Ö­NTŐ Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Szilveszter éj­el a Magyar Rádióban az alábbi üdvözlő beszé­det mondta: Kedves Barátaim! Kedves Elvtársak! Éppen hogy elütötte az óra az éjfelet és elhangzottak nev­zeti Himnuszu­nk jó kedvet és bősé­get kíván­ó szavai. Az egész or­szágban , ádám hangulatban, a jövőbe­li tett bizalommal kö­szöntik a magyar dolgozók az új, 1955-ö­s esztendőt. Ismét gaz­dagabbak lettünk egy évvel, né­pünk egy újabb lapot írt a tör­ténelem könyvébe. Szabad ha­zánkban, szabad népként, im­már tizen­szer kívánunk egy­másnak boldog új esztendőt, ab­ban a szl­­rd hitben és meggyő­ződésben, hogy két kezünk munkája immár valóban a né­pünk, mi­ndannyiunk boldogsá­gát és fel­emelkedését építi. Sza­badságun­k tizedik évébe lép­tünk. A nemzeti büszkeség jo­gos érz­ésével gondolhatunk vissza a­rra a hatalmas útra, amelyet n­agy pártunk bölcs ve­zetésével ezalatt az egy évtized alatt megtettünk. A pusztulás és a romok országából virágzó, szabad hatát teremtettünk. A szabadság tíz éve alatt hatal­masan megnőtt és szélesen ki­bontakozott népünk alkotó ere­je és lendülete, s ezt a hatalmas erőt pártunk szervezte és ve­zette egész dolgozó népünk fel­­emelkedése érdekében. Az új év küszöbén a hála és a szeretet szavával köszöntjük a nagy szovjet népet, amely le­verte kezünkről a rabbilincse­ket és szabaddá tette előttünk az utat a nemzeti felemelkedés, a szabad és boldog élet felé! Szerencsekívánatainkat fejez­zük ki a népi demokratikus or­szágok, a nagy Kína dolgozó népeinek. Kívánjuk, hogy az új esztendő újabb sikereket hoz­zon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésé­ben. Sok szerencsét és sikert kí­vánunk a többi népeknek a bé­­kéért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Kedves Barátaim! Büszke szívvel gondolhatunk vissza a megtett út nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öregbítettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, népi értel­miségünk alkotó ereje, megte­remtette az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban me­hessünk előre a népjólét emel­kedése útján. Hazánk történeté­nek legdemokratikusabb vá­lasztásai, a Hazafias Népfront kibontakozó lendülete bizonyít­ják, hogy népünk egy fejjel megnőtt az elmúlt években és hozzáértő, felelős irányítója sa­ját sorsának. Az újév köszöntésének ünne­pi hangulatában gondoljunk ar­ra, hogy az új esztendőben még nagyobb feladatok, még felelős­ségteljesebb munka áll előt­tünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértékben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobban, szeb­ben dolgozunk. Tőlünk és csak tőlünk függ az, hogy mennyivel fogunk jobban, boldogabban él­ni az új esztendőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy hős munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk és népi értelmisé­günk minden erejét megfeszíti, hogy az új évben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó a mai újévi kö­szöntőnk, ezért vagyunk mind­annyian szilárdan meggyőződve, abban, hogy előre és csakis elő­re fogjunk menni az új eszten­dőben is. Míg mi az eredményes m­unka jóleső boldogságával szívünkben, és a további felemelkedés biza­kodó hangulatában köszöntjü­k az új esztendőt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy tőlünk nyu­gatra, éppen ezekben a napok­ban lázas tevékenység folyik a­ népek átkának, a német milita­­rizmusnak a feltámasztása ér­dekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek béke­­akarata és elszántsága,, hogy megfékezzék az új háború sötét erőit. Erősítsük népünk egysé­gét,­­ összeforrottságát a párttal­ és a kormánnyal, fejlesszük ha­zánk gazdasági erejét, szilárdít­suk honvédelmünket, mélyítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a béketábor összes országaival és a világ minden dolgozójával­­— ezt követeli tőlünk a béke érdeke,­­népünk biztonsága és boldogsága. Ehhez kívánok mindannyiunk­nak, minden magyar dolgozónak teljes sikert és boldog új­­ esz­­tendőt! ÜnnepsIjSK iffin-faszerekkiel á­prilis 4-é! A Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak versenyfelhívása nyo­mán egyre több üzem csatlakozott Debrecenben az élenjárókhoz, azokhoz az üzemekhez, amelyek munkasikerekkel kívánják ünne­pelni április 4-ét. Az óesztendő utolsó napján szerkesztőségünk­be az alábbi üzemektől futottak be a vállalások: RUHAGYÁR. A kétszeres él üzem címmel kitüntetett debre­ceni Ruha­gyár ebben az esztendőben sokkal több ruhát exportól külföldre, mint eddig. Nagy feladatot ró az üzemre az exportterv teljesítése. A ruhagyáriak becsülettel eleget kívánnak tenni en­nek a me­gnövekedett munkának Belföldre is igényesebb, válasz­tékosabb ruhákat gyártanak. Gondosan, a helyi lehetőségek ki­használásának reményében készítették el a Ruhagyárban a Rákosi Mátyás IV­űvek versenyfelhívásához való csatlakozásukat. Vállal­ják, hogy 1955 első évnegyedében termelési tervüket 103 százalék­ra teljesíti­k, 99,3 százalékos minőség mellett. Exporttervük 105 százalékos teljesítésére is fogadalmat tettek. Az önköltséget 0,3 száza­lék­ka­l csökkentik. DOHÁNYGYÁR: A felszabadulás nagy ünnepére indított ver­senybe bekapcsolódnak a dohánygyáriak is. Rözgyűlésen határoz­ták el csa­tlakozásukat. 101,5 százalékos tervteljesítésre, 240 má­zsa anyag megtakarítására, a gyártmányok minőségének megjaví­tására tetek vállalást. SZAB­ADSAG LAPNYOMDA. Ebben az üzemben is az élüzem cím hirdeti a jó munkát. Ez egyben kötelezettséget is jelent. Az üzem dolgozói lelkesen csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek ver­senyfelhív­ásához, és vállalták, hogy első negyedévi tervüket 7 szá­zalékkal t­últeljesítik, 0,8 százalékkal csökkentik az önköltséget. A nyomda dolgozói versenyre hívták a miskolci, nyíregyházi és szolnoki nyomda dolgozóit. GÉPIS­FERMENTALO. A komoly eredmények elérése mellett a debreceni Gépifermentálóban arra is történt ígéret, hogy kor­szerűsítik a balesetelhárítási és védőberendezéseket — az üzem dolgozóinak egészségvédelme céljából. A karbantartási részleg el­határozta, hogy a jelenleg 50 kilogrammos dohánybálák prése­lésére alkalmas hidraulikus prést 100 kilogrammos dohánybálák préselésén­ is alkalmassá teszi. Fogadalmat tettek csatlakozásuk­ban arra is, hogy a hajdúsámsoni Dózsa termelőszövetkezettel fenn­álló kölcs­önös patronálás során még több segítséget adnak a ter­­melőszöve­kezetnek. A Mérnet Kommunista Párt kongresszusa befejezi© munkáját Mint az ADN hírügynökség köz­li, Hamburgban december 30-án a Német Kommunista Párt kong­resszusa befejezte munkáját. Megválasztották a Német Kom­munista Párt vezetőségét. Első tit­kárul Max Reimannt választották meg­ A kongresszus küldöttei hos­­­szas tapssal fogadták ezt a köz­lést. A kongresszus a Német Kommu­nista Párt vezetőségének megv­á­­­lasztása után elfogadta a német néphez intézett kiáltvány szövegét. Befejezésül meghallgatták Max Reimann hanglemezre felvett beszé­dét. Reimann, tekintettel a letar­tóztatás veszélyére, nem jöhetett el a kongresszusra. Ezzel a Német Kommunista Párt­­kongresszusa befejezte , munkáját. Eljárás Instant Gyilasz és Detijer ellen A belgrádi rádió közli, hogy a fővárosi államügyészség javasla­tára bűnvádi eljárás indítását ha­tározták el Milovan Gyilasz és Vla­­dimir Dedijer ellen. Gyilaszt és Dedijert rágalmazó és " ellenséges"­ propaganda kifejtésével vádolják,­ amely arra irányul, hogy külföldön kárt okozzon Jugoszlávia létérde­keinek. . Az Egyesüt Államok atomfegyvert szállít a Wetnach A Der Abend című lap bonni jelentést közöl, amely sze­rint a Blank-hivatalhoz kö­zelálló körökben rámutatnak arra, hogy Herbert Hoover volt amerikai elnök rövid bon­ni tartózkodása idején titkos egyezményt írtak alá. A titkos egyezmény értelmében az Egye­sült Államok fizetési hitelt nyújt a bonni kormánynak, amely ebből legújabb típusú amerikai fegyvereket és hadi­anyagot fog vásárolni. Az egyezmény kiterjed arra is, hogy urániumércet szállíta­nak Nyugat-Németországnak. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok kötelezettséget vállalt, hogy fokozott ütemben felszerelést szállít atomkazánok és reaktorok építéséhez, amit a párizsi egyez­mények ratifikálása után kell megkezdeni. A vomgat-n­ém­e­tor­szági atomtermelés megszerve­zésére vonatkozó­­program vég­rehajtása után a párizsi egyez­mények idevágó cikkelyét Bon­nak kedvező értelemben meg­változtatják. Ezenkívül az Egyesült Álla­mok készségét nyilvánította ar­ra, hogy saját készleteiből atom­fegyvert, így atombombákat szállít a­­Német Szövetségi Köz­társaságnak.

Next