Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
W | *'“« Proletárjai egye»«.!Jetek • f ~~ Mai számból: ^ 8 Hi HÉHHI H HBK ggfwk B v. XTl ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ABA 50 FILL.CB VASÁRNAP, 1955. JANUAR .:o. |||l^ §S| ’alsp&Bmfa mgg jflBft alMalBBjBfr» Hírek a nemzetközi életből (3. oldal). — A debreceni járás |«k |p| r*m «P ||§js| pap /Pf Im jHjl termelőszövetkezetei jobb tervekkel indulnak az idei észten- i fre»11 BbSmWBK Sj||L$lw «Mr TOM ifaaJF dőnek (3. oldal). — Ebes» élmények (4. oldal). — Megyei be-S Hjg^ajgBB s||s apig JfcMj, ®|pPai^^^^ gyűjtési értekezlet Debrecenben (5. oldal). — Rádióműsor (6. Ital T?18|8BBMa H&9 ram.III oldal). — Évi/ délután a Kossuth-olvasókörben (7. oldal). Békét akarunk ! Béke! — Ezt a szót ízlelte, szörfölte, forgatta a szájában minden ember, amikor immár 10 évvel ezelőtt végetért a második világháború. Béke! — Ez a szó járta be a világot s nyomában új hajnal hasadt. Béke! _ E szóra mosoly derítette az arcokat, s a szemek boldog bizakodással tekintettek a holnap, a mindennél szebb holnap elé. Azóta még csak tíz esztendő telt el azok, akik Hitler nyomdokain járnak megirigyelték azt a varázsos ízt, amit a népek millióinak e szó jelent, s amit a fasizmus alól felszabadult országok dolgozói e szó varázsos erejétől hajtva alkottak. Az új háborúra spekuláló boszorkánykonyha mesterei azonban rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy becsaphatják a népeket. A népek a béke tíz esztendeje alatt sokat tanultak és tapasztaltaik. Nem a tőkések, hanem ők döntenek sorsuk, jövőjük felől. És hogy milyen legyen ez a jövő, arra választ adnak azok a békegyűlések, békealáírások, amelyek világszerte folynak s tiltakozást fejeznek ki az atombomba alkalmazása ellen. Egy héttel ezelőtt jelent meg az Országos Béketanács felhívása, a béke minden magyar hívéhez. A felhívás arra szólít fel minden hazéját szerető és békét akaró embert, hogy szegüljenek ellen azoknak, akik atomháborút készítenek elő. Aláírásukkal pecsételjék meg azt a kívánságukat, hogy elég volt a vérből, könnyből, szenvedésből, elég volt a romokból, a szerencsétlenné és hajéktalanná váltak nyomorából. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon aláírásgyűjtési mozgalom indult meg. Százezrek és milliók kiáltják, hogy: Nem! S ezt a kiáltást meg kell hallaniuk azoknak is, akik Londonban és Párizsban a parlamentekben jóváhagyták a Wermacht újjáalakításáról szóló szerződést. Nem! A népek nem akarnak új háborút! Nem akarják, hogy a fasizmus újjáélesztőinek őrültjei tömegsírokat nyissanak az ártatlanok tetemei számára! Hitler korszaka végetért! S azokat, akik utána jönnek — hasonló sors éri majd. A második világháború szörnyűségei megtanították a népeket. Nem hisznek oly könnyen, mint ahogyan az atomháború előkészítői gondolják! Felismerik Eden úr képmutatását, aki nem átallotta „aktív védelem”-nek nevezni a készülő atomtámadást. Tévednek a profithajhászó urak, ha azt hiszik, hogy alig egy évtizeddel a második világháború után újra vágóhídra hurcolhatják a népeket! Nem! Nem! Az embereket ma már nem szédítheti meg semmiféle imperialista cselfogás. Nem béklyózhatja le akaratukat a közön, és a beletörődés. „Lehetetlen elgondolni, — mondta Joliot-Curie — hogy az emberek tétlen közönnyel hagynák magukat sodortatni a kollektív öngyilkosság útjára.” Az emberek nem nézik közönnyel azt a mesterkedést, amelyet az atomháború őrültjei i thennonucleáris, a tömegpusztító fegyverek „üzembeállítása” érdekében folytatnak. A Béke Világtanács Irodája felhívására Európa és a világ népe is megmozdultak. Világméretű aláírásgyűjtési mozgalom indult meg s a békeívek, — amelyeken a népek követelik az atomfegyver eltiltását, és tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, — bejárják az egész világot. Eljutnak Moszkvába és Montevideóba, Madridba és Londonba s a francia, német, lengyel és cseh anyák éppolyan határozottsággal pecsételik meg aláírásukkal tiltakozásukat, mint a magyar anyák, a magyar fiatalok. Hazánk dolgozói a felszabadulás tizedik évfordulójára készülnek. Új munkahőstettek születnek ezekben a napokban a munkapadoknál. Az alkotó munka, a békés élet vágya tölti el az embereket. Béke és szabadság ezeknek az embereknek éltető elemük. Békére és szabadságra vágytak évszázadok óta s hogy tíz évvel ezelőtt megkapták, nem fognak lemondani róla. Ezért vesznek részt napjainkban százával a békegyűléseken s ezért ítélik el ezren és ezren az új háborúra uszító pribékeket, s ezért írják alá városon és falun, üzemekben és hivatalokban, kórházakban és iskolákban az atomfegyver betiltását követelő íveket. Hajdú-Bihar megyében a múlt héten kezdődtek meg a békealáírásgyűjtések. A megye több tízezer dolgozója szavazott eddig aláírásával a béke mellett, a háború ellen. A békegyűléseken olyan emberek is részt vesznek, akiket eddig semmiféle előadás nem mozdíthatott ki otthonukból. Tiszacsegén, a moziban rendezett békegyűlésen olyanok is résztvettek, mint Papp Gábor, Juhász Imre, Heményik Jánosné, Bodó Jánosáé, — valamennyien idős emberek, — akik azelőtt nem igen fordultak meg ilyen helyeken. Ezeken a békegyűléseken sok felszólaló is akad. Alig van köztük olyan, aki ne vesztett volna el valakit szerettei közül. özv. Biki Gáborné hadiözvegy elmondta, hogy férje bombatámadás áldozata lett. Mellette egy repesz ketté vágta ismerősét. Iszonyat fogja el, ha visszagondol azokra a napokra. De vajon van-e jóérzésű ember, aki ne iszonyattal gondolna a háborús borzalmakra? Nincs és nem is lehet! A Fűtőház dolgozóinak ezer béke aláírása is azt bizonyítja, hogy számukra a béke, csakis a béke az éltető erő. Bertalan Sándor nyírábrányi dolgozó paraszt békeívvel a kezében járja az utcákat, házakat, békegyűléseket s gyűjti az aláírásokat, amelyeket mindenki szívesen ad, mert legteljesebb akaratát fejezi ki a Wermacht feltámasztása, Nyugat-Németország felfegyverzése elleni tiltakozás. A béke magyar hívei IV. békekongresszusukra készülnek. Dí■szes békealbumokba gyűjtik ösz■ sze, s juttatják el tiltakozó szavukat a világ minden tájára. Az • egyszerű emberek milliói a béke • mellett tesznek hitet s messze■ hangzóan kiáltanak nemet s háború hiénáinak. Meg kell fogni • az atom őrültjeinek kezét, hogy vágóhídra ne hurcolhassa az embermilliókat. Mert meg lehet fogni, gúzsba lehet kötözni a kezeket, ha a világ népei együttesen kiáltják: Nem! És végig kitartanak akaratuk mellett. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítésére! A Népgazdaság fejlődését, valllamint a dolgozók anyagi és kul-tturális helyzetének alakulását! A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101,4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves A helyi ipari vállalatok 104,9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113,2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-ben 3,1 százalékkal termelt többet, mint 1953- ban, ezen belül a miniszitériumi ipar termelése 0,3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27,4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30,2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3,1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9,5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12,2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évihez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magánkisiparral együtt) 1954- ben 4,7 százalékkal volt több, mint 1953-ban. Jelentősen megnöveekedett az iparban az 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt, mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelése 35,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult. Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százalékéban, 1954-ben terven felül többek között mintegy 99 000 tomla kőolajat, 9700 koronát, 000 fogatos vetőgépet, 172 000 négyzetméter húzott üveget, hétmillió négyzetméter pamutszövetet, 1,5 millió négyzetméter selyemszestet, 48 000 női kabátot, 120 000 pár 1954-ben a következő adatok jellemzik: gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítették. Például a Szénbányászati Minisztérium 650 000 tonna szénnel, a Kohó- és Gépipari Minisztérium 165 000 tonna martinacéllal, az Építésügyi Minisztérium 206 000 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a Könnyűipari Minisztérium 1,2 millió pár pamutharisnyával, 622 000 munkaruhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos közszükségleti cikk minősége javult. Például a fésűs gyapjúszöveté, selyemszöveté, selyembarisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkolbász, gyulai kolbász, margarin, gyümölcsíz stb. minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk választéka bővült, így például 1954- ben a női és férfi félcipőből 25— 30, szandálból 40—45, férfiöltönyből 30—35, női kabátból 60—70 új modell, illetve gyártmány-fajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új , elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztásicikk gyártása indult meg, mint pl. a függesztett (hordozott) kultivátoré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a háztartási hűtőszekrényé, a porelszívó gépé, a nylon és perion felhasználásával készült fémisharisnyáé és a fehérnemű anyagoké, újfajta konzerveké stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg működését: többek között az ötéves terv olyan fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a Szolnoki Szalmacelluloze Gyár stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembe helyezték a debreceni tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túrkevén, Bátaskerettyén, Vámosmiscdán stb.) új kenyérgyáraikat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Több , főleg fogyasztási ipari üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésekkel láttak el. Az 1954. évre tervezett üzembe helyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területem bevezették, illetőleg alkalmazták szélesebb körben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesztés az iparban azonban általában nem volt kielégítő A műszaki szervezésű intézkedések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagi«!!«btékosiságra vonatkozó intézkedtek végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a Szénbányászati Minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában nem javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954- ben emelkedett a szén, a villamosenergia, a martinacélönstecs, a nitrogén műtrágya, az égetett tégla, a marhabox férficipő, a marhahús, az adagolt vaj stb. önköltsége. A „Csepel“ tehergépkocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a szulfidcellulóze, a finom tett étolaj, a színszappan önköltsége csökkent. Ipar tervüket a következőképpen teljesítették: Az 1954. évi termelési terv teljesítése százalékban: Kohó és Gépipari Minisztérium 100,3 Szénbányászati Minisztérium 97,5 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 99,6 Könnyűipari Minisztérium 101,9 Élelmiszeripari Minisztérium 103,8 Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 93,2 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 105,7 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 97,9 Szén 103,4 Kőolaj 143,9 Martinacél 95,9 Hengerelt acél 97 Gőzmozdony 114,5 Teherfelvonó 115,9 Borona 120,2 Tárcsás talajművelő gép 250 Traktoreke 171 Nitrogén műtrágya 109,6 Foszfor műtrágya 103 Cement 89,3 Égetett tégla 83,8 Kerékpár 127,7 Motorkerékpár 102,1 Varrógép 116,1 Pamutszövet 103,4 Gyapjúszövet 134 Kötöttáru 1 32,8 Cipő 104,1 Férfiöltöny 142,4 Sör '18 Szalámik '07 Étolaj, ételzsír 112,1 Vaj 118 o Szappan 120,6 Édesipari kiSsítmények 139,8 Beruházások , építkezések Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954-ben a a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnekmegfelelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, estekbelül az Építésügyi Minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesítése 99,3 százalék volt. Az építési költségek 1954-ben az előző évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezeteik termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben ■még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az év folyamán több ezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyag ellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek 14-szeresét), 116 ezer tonna meszet (az előző évinek több mint kétszeresét), 87 090 torma centien (Folytatása a 2. oldalon)