Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

1955. FEBRUÁR 1. KEDD A lágy sugarak gyorsan olvasztják a havat a tetétleni határban. A dűlőutak mentén a halványzöld fűcsomók már előbátorodtak, sütkéreznek a meleg napsugárban. Szinte éled a határ. Kedvező az idő, a csapadékos tél bő termést ígér. Bent a tanácsházán is új fejlődés lendülete sodorja az emberek munkakedvét. A népfront-bizottság javaslatait már megtárgyalta a tanács. Van cselekednivaló bőven, jöttek a javaslatok esőstől, s a tanácsnak most az a legnagyobb gondja, hogyan valósítsa meg a sok helyes javaslatot, hogy abból semmi ki ne maradjon. A Kultúrotthon a régi kastélyból A községnek már van egy olvasóköre, de még nincs olyan helyiség, ahol a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok összegyűljenek. Teleki Mihály, a községi népfront-bizottság elnöke szerint ez az egyik legsürgősebb feladat. A 2500 lakosú községben ideje már, hogy megkezdje a közjó érdekében működését az olvasókör. A helyi népfront-bizottság most azon fáradozik, hogy megfelelő helyiséget szerezzen, de ne csak az olvasókör, hanem kultúrotthon, a DISZ számára is. Alaposan megnézték a volt gróf Zichy-féle kastélyt. Igen alkalmas lenne kultúrotthon céljaira. A kastélyban jelenleg terményraktár van. Elhanyagolt a szép épület, parkettás padlójú szép szobáiban terményt tárolnak. A tanács helyesli a népfront-bizottság javaslatát, hogy ezt a kastélyt renoválják. Elég lenne 20 ezer forint és akkor már egy ezer személyt befogadó nagy előadóteremmel is rendelkezne Tetétlen. Helyes ez a kezdeményezés és ideje, hogy mind a járási, mind a megyei tanács megadja a segítséget a község lakóinak, hogy korszerű és szép kultúrotthonhoz jussanak. Megérdemli ezt Tetétlen dolgozó népe. Nagy az érdeklődés a kultúrmunka iránt, de megfelelő hely hiányában bizony nem tud leterebélyesedni. A pedagógusok derekasan kiveszik részüket a kulturális munkából, most dolgozzák fel a falu felszabadulás óta eltelt 10 esztendejének történetét. Tetétlen az egyetlen községe Hajdú-Biharnak, ahol minden házba bevezették már a vezetékes rádiót. Szomjazzák itt a dolgozók a kultúráit, s éppen ezért ezt a szomjúságot ki kell elégíteni és a termányraktárból mirel előbb kultúrotthont kell csinálni. Villanyvezeték — villanyáram nélkül A községnek másik igen égető problémája a villanyvezeték kiépítése. A háború előtt bevezették a villanyt, a házakhoz is beszerelték, de a harcok során több utcán megsemmisültek, eltűntek az oszlopok, huzalok, csupán a házaikban maradt meg a vezeték. Jogos a kérés, hogy a meglévő villanykörték áramot kapjanak. A község lakói társadalmi munkával hajlandók segíteni az oszlopok leásásában. Oszlopokat is adnak, csakhogy minél előbb felgyulladjon már a villanyfény a Zöldfasoron és környékén. A népfront-bizottság javaslata alapján a tanács ezt is a legsürgősebben megoldandó feladatok közé sorolta. A sár is sok gondot okoz. Kevés utca van még kikövezve. Ez évben már kétkilométeres járdát építenek, több utcát kiköveznek. A megvalósulás itt már megkezdődött. Tizennyolcezer téglát már kapott a község, a járda lerakást társadalmi munkával gyorsítják. Háromszáz diófa Tetétlen fásítása is szerepel a népfront-bizottság programjában. Igényeltek sok facsemetét, a község fasorainak pótlására, s ligetek telepítésére. Nagyon szép elgondolás, hogy a sportpálya mellett 300 diófát ültettek el, úgy mondják, azért, hogy ez a diófás liget egy évszázad múlva is hirdesse: Tetétlen — nem tétlen. Példamutató a tetétlennek kezdeményezése az iskolai lemorzsolódások, hiányzások megszüntetésére. A Szülői Munkaközösség és az MNDSZ tagjai családlátogatásokat végeznek mindenütt, ahol a nagyobb gyermekek el-elmaradoznak az iskolából. Igen helyes ez az akció. A jövőt még biztosabban építhetjük, ha féltő gonddal vigyázunk az új nemzedékre. Hová telepítsék az új gyümölcsöst ? A községben vita folyik még a régi gyümölcsösökkel, szőlőskertekkel kapcsolatban. Két tábor áll egymással szemben. Az egyik ott akarja újjátelepíteni a gyümölcsösöket, ahol 1939- ben a nagy vízjárás idején kipusztultak. A másik tábor amellett kardoskodik, hogy a községhez közel fekvő, partosabb részen kell telepíteni, ahol nem bántja majd a feltörő talajvíz. Csatáznak az érvek. Az új telepítés ellen harcolók azzal érvelnek, hogy az elmúlt évben 39 új ház épült a községben. Sok új ház épül majd 1955-ben, 56-ban is, kell tehát a házhelynek való rész, nem lehet elvenni szőlőskertnek. A régi helyen vígan lehetne újra telepíteni, mert a terület csatornázása már a megelőző esztendőben elkészült, a talajvíz pusztításával ott már nem kell számolni. .., így forr, pezseg az élet Tetétlen községben. Újat, jobbat akarnak a tetétlennek és hogy helyes kezdeményezéseik valóra is váljanak, a népfrontbizottság javaslatait egy emberként igyekezzenek megvalósítani. BENCZE M. Tetétlen , — ami letthnL NÉPLAP Le kell fognunk a gonosztevők kezét! Péter János beszéde a hajdúnánási béke-nagygyűlésen Tíz nappal ezelőtt híre ment Hajdúnánáson, hogy január 30-án, vasárnap este béke-nagygyűlést tartanak a kultúrotthon nagytermében. A Városi Békebizottság mindent megtett annak érdekében, hogy a város legszélesebb tömegei értesüljenek erről az eseményről, s felhívták a város lakosságát, hogy jelenlétükkel tüntessenek a város dolgozói a béke ügye mellett. A béke nagygyűléskezdete hat órára volt hirdetve, de már fél hatkor zsúfolásig megtelt a hatalmas terem, az előcsarnokban, a lépcsőházban, a folyosókon emberek százai tolongtak, hogy meghallgathassák Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagjának beszédét. Ezer ember szorongott a teremben, a folyosókon és a lépcsőháziban, valóban képviselve volt a város minden rétege. Voltak itt parasztok, munkások, tisztviselők, értelmiségiek, kisiparosok, családanyák, fiatal legények és leányok. A Himnusz hangjaival kezdődött meg az ünnepi nagygyűlés, amelyet a gimnázium énekkara adott elő. A gyűlést Hadas Ferenc, a Városi Békebizottság elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Péter János református püspöknek, a Béke-Világtanács tagjának. Péter János arról beszélt, hogy milyen a nemzetközi helyzet s abból indult ki, amelynek alapja a béke megtartása, hogyan győzhet a béke a háború felett. Miért kell nekünk ezzel a kérdéssel foglalkoznunk — kezdte beszédét Péter János. — Azért, mert ez a legközvetlenebbül érint valamennyiünket személy szerint, családunkat, egyszóval az egész emberiséget. A világ nagyon kicsiny, szinte már nincs távolság, amelyet órák alatt ne lehetne áthidalni. Ezt bizonyítja az is, hogy két évvel ezelőtt Indiában jártam. Péntek estétől vasárnapig tettem meg ezt az utat. Az elmúlt nyáron Budapestről az Egyesült Államokba, Evanstonba utaztam — ezt az óriási távolságot egy nap és két éjjel tettem meg — mondotta. Ebből az következik, ha kitörne egy újabb világháború, órák alatt hatása lenne az egész világon. Arról beszélt a továbbiakban, hogy a mi országunk, a Magyar Népköztársaság miért tudta megtenni azt, hogy a kormányprogram nyomán olyan nagy beruházást tudott biztosítani a mezőgazdaságban és a gazdasági élet egész területére. Azért, mert túlnyomó többsége nem akar, de vannak olyan emberek, akik arra törekednek — bár kevesen vannak ezek. Mi vajon lehetünk-e közömbösek ebben a kérdésben? Néhány példával érzékelteste a hivatalos Amerika félelmét a békétől. — Abban az időben érkeztem meg Amerikába — mondotta —, amikor Genfben megszületett a vietnami fegyverszüneti egyezmény. S minden normális ember örült, hogy hosszú-hosszú idő után végre a világon mindenütt hallgatnak a fegyverek és nincs háború. És mit írtak az amerikai hivatalos lapok? Azt írták, hogy ilyen vereség még nem érte Amerikát, mint ez a fegyverszüneti egyezmény. Arról beszélt, hogy mi az oka annak, hogy az elmúlt nyár óta a nemzetközi helyzet újra veszélyessé vált. Stockholmban, a Béke-Világtanács ülésén megállapították, hogy ezért a feszültségért azok a felelősek, akik nem akarják a német kérdést tárgyalás útján megoldani. És erre mi volt a válasza a háborúk híveinek: Nyugat-Németországot előbb fel kell fegyverezni, s aztán lehet tárgyalni. Persze háborús uszítással, fegyverkezéssel nem lehet tárgyalást kezdeni. Beszéde további részében a Kínai Népköztársaság ügyével foglalkozott s kijelentette, hogy, a Tajvan szigete elidegeníthetetlen tulajdona a Kínai Népköztársaságnak s mégis az Egyesült Államok kormánya a nagy Kína egy századrésznyi Tajvan szigeti kükkjéval kötött szent szövetséget. Az Amerikai Egyesült Államok most a világ két helyén, Nyugaton és Távol-Kelet partvidékein tartanak tűzfészkeket — atomháborúval, hidrogénbombával fenyegetőznek. Találkoztam fakosimai japánokkal — mondotta Péter János —, akik megcsontultak az atombombáktól. Találkoztam a Bikini szigeteken a hidrogénbombától megsérült halászokkal, akik beszédes bizonyítékai annak, milyen embertelen pusztítást vihet végbe egy atomháború kirobbantása. Az atomháború őrültjei kietlen bolygóvá akarják tenni a földet és ebbe nekünk nem szabad belenyugodni. Nem szabad nekünk belenyugodni abba a gondolatba, hogy a háború elkerülhetetlen. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a háború lerobbantásáért emberek a felelősek, befolyásos emberek, akik dönthetnek a háború és béke kérdésében. Nem mindegy, hogy ezek az emberek hogyan döntenek. Rá kell kényszeríteni ezeket a befolyásos embereket, hogy béke legyen. Ebben a kérdésben nem engedünk. Az emberiség többségeinek rájuk kell kényszeríteni a békepolitikát. Le kell fogni a gonosztevők kezét, nem szabad engedni, hogy szándékukat végrehajthassák és az emberiségre szinte előre nem látható mérhetetlen szenvedést zúdítsanak. Mi vagyunk erkölcsi fölényben, mert mii azt valljuk, hogy minden kérdést meg lehet tárgyalások útján oldani. Ezeket a gonosz lelkű embereket meg kell akadályozni gonosztettak elkövetésében, hiszen erre megvan a lehetőségünk. Mi vagyunk az erősebbek! Az aláírási mozgalom nagyon jelentős akció. Nemcsak annyit jelent, hogy néhány sor szöveg alá a türelmes papírra ráírjuk a nevünket, hanem azt jelenti, hogy a földkerekség kétezermillió embere követelni fogja a békét, s mi azon legyünk, hogy egyetlen becsületes ember se mulassza el a békeívek aláírását. Ezzel készüljünk a ránkkövetkező TV. békekongresszusra. Péter János beszédét lelkes taps fogadta s a beszéd után a jelenlévők együttmaradtak, hogy végignézzék a nívós kultúrműsort. Az ünnepi ülés után a Városi Békebizottság, a városi tanács végrehajtó bizottsága társasvacsorán látta vendégül Péter János református püspököt, a Béke-Világtanács tagját. ff) országunk népe a háború ütötte sebeket begyógyította, eltakarította a romokat, felépítettük a vasutat, gyönyörű hídjaink újra ívelnek a Dunán és a Tiszán és nem utolsósorban hozzájárult az is, hogy másfél év óta enyhült a nemzetközi helyzet. A két világháború között is jártam többször külföldön, különböző nemzetközi értekezleteken, a második világháború óta még többször — folytatta beszédét Péter János. — Amkor nevetségesek voltunk, szinte észre sem vettek bennünket a különböző államok képviselői. Most azonban, amikor Amerikában a nyár folyamán felálltam előadói beszédemet elmondani, abban a pillanatban 70 fotóriporter és 300 újságíró vett körül. S ebben is érződött, hogy a magyar népről tudnak a világon és tudták azt, hogy egy olyan siép közül jöttem, ahol már egy új élet fakadt. Nagy gondja van ránk a világnak. Meg kell szabadulnunk attól a gondolattól, hogy mi kicsi nép vagyunk. Igenis nagyon komolyan bele tudunk szólni a nemzetközi kérdésekbe. Akarunk-e háborút? Mi, nem! S a világ sok ezermillió népének 3 N Gördülőcsapágygyár helyes kezdeményezése A munkás-paraszt szövetség még szorosabbá tétele érdekében az elmúlt év augusztus 20- ra a debreceni üzemek dolgozói párosversenyre hívták ki a Hajdú-Bihar megyei községek dolgozó parasztjait az évi terv teljesítése, illetve a begyűjtés maradéktalan végrehajtása érdemében. Ennek a versenymozgalomnak igen nagy jelentősége van. A Gördülőcsapágygyár vezetői úgy határoztak, hogy április 4-re ismét párosversenyre szólítják régi versenytársukat, a hajdúböszörményieket. A versenyszerződés megkötése végett a napokban Várhegyi János igazgató, Oláh Sándor párttitkár és Papp József, az üzemi bizottság elnöke felkeresték a hajdúböszörményieket, hogy közösen megbeszéljék a versenypontokat. A begyűjtési miniszter rendelete a beadási kötelezettség elengedésének szabályozásáról A begyűjtési miniszter az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiak szerint szabályozta öregség, munkaképtelenség és első katonai szolgálat esetén a beadási kötelezettség elengedését. A termény- és húsbeadási kedvezményre jogosultak a 65. életévüket betöltött férfiak, illetőleg a 60. életévüket betöltőt nők, továbbá a munkaképtelen, vagyelső tényleges katonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett termelők abban az esetben, ha nincs munkaképes, illetve önálló keresettel rendelkező eltartásra kötelezhető családja. E feltételek esetén is figyelemmel kell lenni a termelő családi és szociális helyzetén Nem lehet kedvezményben részesíteni többek között azt a termelőt, aki maga, vagy akinek munkaképes családtagja munkaviszonyban áll, vagy aki rendszeres pénzben vagy természetbeni juttatásra jogosult (kivéve a nyugdíjat, kegydíjat, rokkantsági vagy baleseti járulékot), aki földjét részben haszonbérbe adja, vagy maga vesz bérbe földet, továbbá ha ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat. Három katasztrális holdon aluli szántó- és rétterület után a teljes termény- és húsbeadási kötelezettséget, három katasztrális holdat meghaladó szántó- és rétterület esetén a termény és húsbeadási kötelezettség három katasztrális holdra eső mennyiségét kell elengedni. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt terület után megállapított kedvezményes termény- érúsbeadási kötelezettséget nem lehet törölni. Munkaképtelennek azt a beadásra kötelezett termelőt kell tekinteni, aki egészségi állapota miatt rendszeresen (előreláthatólag egy éven át) nem tud mezőgazdasági munkát végezni. A kérelmet a megfelelő igazolásokkal együtt minden évben február 10-ig kell a begyűjtési megbízotthoz benyújtani. Az elengedés ügyében az illetékes járási, vagy városi begyűjtési hivatal nyolc napon belül, fellebbezés esetén végső fokon a megyei begyűjtési hivat.:" dönt. A kedvezményekhez szükséges korhatárt személyi igazolvánnyal, vagy anyakönyvi kivonattal, a katonai szolgálatot az illetékes katonai parancsnokság igazolványával, a munkaképtelenséget pedig orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha akedvezményre jogosult beadási kötelezettséget már korábban teljesítette, a túlteljesítést — a termelő kívánsága szerint — vagy szabadfelvásárlási áron kell kifizetni, vagy a következő évi kötelezettségének javára kell leszámítani. Ezek a rendelkezések csak azokra a termelőkre vonatkoznak, akik a többéves begyűjtési rendszer életbelépésekor (1954. január 1-én) beadásra kötelezett termelők voltak, kivéve azokat, akik az időport után öröklés jogcímén tulajdonukba került ingatlanuk alapján váltak beadásra kötelezettekké.