Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-16 / 63. szám
2 Március 16-én délután — immár nyolcadszor osztották ki az 1848— 49-es szabadságharc és forradalom centernáris évfordulója alkalmából alapított Kossuth-díjat. A tudományok, találmányok, újítások, termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén a Kossuth-díj nagydíját a velejáró 75 000 forintot kapta; LUKÁCS GYÖRGY akadémikus egész életművéért, amelynekközéppontjában a marxista esztétikailedolgozásához való hozzájárulás, valamint a polgári filozófia harcos bírálata áll. A marxista elmélet és a békeharc szempontjából munkássága nemzetközi jelentőségű. A Kossuth-díj I. fokozatát és a veterán 50 000 forintot kapták: BRUCKNER GYŐZő akadémikus az élettani szempontból jelentős polipeptidek és fehérjék kémiai szerkezetének és szintézisének kutatása terén elért kimagasló eredményeiért, RÉDEI LÁSZLÓ akadémikus algebrai és számelméleti tudományos eredményeiért. Munkái közül kiemelkedő jelentőségű a Pell-féle egyenletekre, a csoportok és gyűrűk holomorf elméletére vonatkozó dolgozata, valamint az 1954-ben megjelent „Algebra“ című könyve. A Kossuth-díj II- fokozatát és a velejáró 35 000 forintot kapták: BALLÓ JÓZSEF, az orvostudományok doktora és BALLÓ JÓZSEFNÉ, az orvostudományok kandidátusa az érrendszer kórtanának kutatásában elért kimagasló eredményeikért, a rugalmas rostokat emésztő új enzim felfedezéséért. (A díj egyenlő arányban megosztva.) DÉNES PÉTER, a műszaki tudományok doktora, a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, a híradástechnikai iparban nélkülözhetetlenül fontos por-, vasmagokhoz szükséges vas és egyéb ötvözet porok előállítására szolgáló elektrolitikus eljárás önálló kidolgozásáért, ECKER FERENC, a magnezitipar tűzállóanyaggyár főmérnöke. A hazai tűzálló téglagyártás terén számos eredeti technológiai elgondolás és konstrukció alkalmazásával jelentősen emelte az üzem termelékenységét, csökkentette az önköltséget, nagy megtakarítást ért el a tervezett beruházásokban, és nagymértékben függetlenítette kohászatunkat és egyéb iparágainkat a tűzállóanyagok külföldről való behozatalától. GELEJI SÁNDOR akadémikus, a fémek képlékeny alakítására vonatkozó, kísérletileg is igazolt legújabb elméleti megállapításaiért, amelyek az 1952-ben német nyelven megjelent könyvében és 1954-ben számos publikációban nyertek ismertetést. GYÁRFÁS JÓZSEF nyugalmazott kísérletügyi főigazgató, az idősebb mezőgazdasági tudósnemzedék kiemelkedő alakja, akinek elméleti és gyakorlati eredményeit több mint hatszáz tanulmány, cikk és sok általánosan elismert szakkönyv képviseli. Művei közül kiemelkedő jelentőségű a „Sikeres gazdálkodás szárazságban“ című munkája, HETÉNYI GÉZA akadémikus, „A fekélybetegségek időszerű kérdései“ című monográfiájáért. A fekélybetegségek kóroktanában végzett kiemelkedő kutatásokat, amelyekkel a pavlovi tanításokat jelentős mértékben fejlesztette tovább. JANCSÓ MIKLÓS akadémikus, aki a sejtek tárolási működésével, a tároló sejtek szerkezetével, élettani és immunbiológiai működésével kapcsolatban új módszereket dolgozott ki, és ezzel ismereteinket nagy mértékben bővítette, KISS ÁRPÁD akadémikus, az aromás szénhidrogénekre, valamint hidratált fémionokra és komplex sókra vonatkozó spektroszkópiai kutatásaiban elért eredményeiért, LENGYEL BÉLA egyetemi tanár az üveg elektromos vezetőképességének mechanizmusára vonatkozó kísérleti és elméleti vizsgálataiért, az üveg elektródfunkciójának kutatása és ipari felhasználásra is alkalmas üvegelektród kidolgozása terén elért eredményeiért. MONOL FERENC, VÉCSEI GÉZA, a gödöllői Ganz árammérő gyár elektromérnökei, az újszerű háromvezetékes és négyvezetékes háromfázisú árammérők szerkesztéséért, amelynél számos eredeti újítást és konstruktív megoldást alkalmaztak. (A díj egyenlő arányban megosztva.), PIGLER ANDOR, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, az Országos Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, a „Szépművészeti Múzeum régi képtárának katalógusa“ című művéért, amely Európa egyik legjelentősebb képtárának a művészettörténeti tudomány legújabb eredményein alapuló, számos új képmeghatározást tartalmazó feldolgozása. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű: RÓTH GYULA, a mezőgazdasági tudományok doktora, SÁLYI GYULA, a mezőgazdasági tudományok doktora, TÖRÖK GÁBOR, a kémiai tudományok kandidátusa, a konzerv-, hús- és hűtőipari kutatóintézet igazgatója, aki rendkívül sokoldalú munkássága során különösen jelentős eredményeket ért el a sterilizálás folyamán történő időbehatolás törvényszerűségeinek feltárásában, kiemelkedő eredményeket ért el a paktin szerkezetének vizsgálata és alkalmazása terén, VERESS ZOLTÁN, a karcagi üveggyár főmérnöke, aki az elmúlt három évben folytatott tudományos kutatásai és üzemi kísérletei alapján eredményesen megoldotta a híradástechnikai C—9 és G—28 jelű speciális üvegtípusok előállítását. Az üveggyártás minőségének megjavítása érdekében több műszert szerkesztett, továbbá különleges biológiai szűrőberendezéseket állított elő. ZÓLYOMI BÁLINT, akadémikus, aki „a bükki helységi növényföldrajzi térképezés erdővonatkozású eredményei“ című cikksorozatában a szovjet Pogrebnyak-féle tipológiai osztályozás alapul vételével újszerű erdőtípusokat állapított meg, és ezzel nemcsak az elméleti növénytársulástant gazdagította, hanem a gyakorlati erdészet számára is értékes útmutatással szolgált. A Kossuth-díj III. fokozatát és a velejáró 20 000 forintot kapták. AMBRÓ ILONA általános iskolai tanítónő, aki a Kálmánháza-Nagylapos tanyai általános iskolánál 15 év óta kiváló oktató, nevelő munkát végez. Különösen az olvasás, a nyelvtan, az írás és a számtan tanításában ért el szép eredményeket. Az eredmények elérésében a szülői házzal való szoros kapcsolata is segítette. BENCZIK SÁNDOR, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság sertéstenyésztője. Benczik Sándor nevéhez fűződik a világhírű mezőhegyesi mangalica állománynak a fasiszta dúlástól való megmentése. A megmentett kis sertéstörzsből tíz év alatt kiváló szelekciós munkával, az élenjáró szovjet sertéstenyésztési és nevelési módszerek alkalmazásával kiváló tenyésztési eredményt ért el s az ország mai legjobb mangalica törzsei nagyrészt a mezőhegyes tenyészetből származnak. BUDAVÁRI KÁROLY nógrádi szénbányászati tröszt csapatvezető vására, akinek az 1954. évi tervteljesíéje átlagosan 147,9 százalék volt. Az „egyesülés mozgalom“ egyik kezdeményezője és legjobb folytatója. Komoly eredményei vannak a „Nevelj új bányászt“-mozgalomban is. CSEPERKÁLOVICS ANTAL, a KGM vaskohászati igazgatóságának osztályvezetője, és PAXSÁN JÁNOS, az RM vas- és fémművek technikusa, az előmelegített, képlékeny állapotban hengerléssel végzett új fogaskerék-megmunkálási technológia kidolgozásáért, amely a tisztán forgácsolással történő fogasásnál jóval gazdaságosabb és alkalmas a fennálló szűk fogazási kapacitás kibővítésére. (A díj egyenlő arányban megosztva.), DISCHKR GYŐZŐ, a műszaki tudományok kandidátusa, a textilipari kutatóintézet osztályvezetője, a textilipari tudományos vizsgálati módszerek kialakításában végzett sokirányú tevékenységéért, DALLOS ANDRÁS, a műszaki tudományok kandidátusa, a távközlési kutató intézet laboratórium vezetője, és FRIED HENRIK, az Egyesült Izzó Gyáregység vezetője, Dallos András speciális mikrohullámú elektroncsövek és fontodsugárcsövek kidolgozásáért, Fried Henrik ezen csöveikhez szükséges gyártóberendezések kidolgozásáért és a gyártás megszervezéséért (A díj egyenlő arányban megosztva.), FERNBACH ANTAL, a Szentlőrinci Gépállomás traktorosa, aki termelési tervét 1950 óta többszörösen túlteljesíti, és csiváló minőségű munkát végez. Nemcsak szántásban, hanem minden munkagéppel kitűnő munkát végez, s a gépek karbantartásánál, kijavításánál sorozatos technikai újításokat alkalmaz. HANZÓ LAJOS középiskolai tanár, a szarvasi általános gimnáziumban és a gimnáziumon kívül mint történelemszakos tanár kiváló munkát végez. Az anyagot eredménnyel adja át tanítványainak s ezzel biztosítja erkölcsi, politikai és az igaz hazagságra nevelésüket. Segítséget nyújt a megye történelemszakos tanárainak továbbképzéséhez, ezenkívvül tudományos munkát is végez, HAZAI ISTVÁN egyetemi tanár a geodézia tudományos és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, illetőleg az 1954. évben megjelent „Földi vetületek“ című könyvéért. A könyv anyagának nagyrésze eredeti kutatások eredménye, HERKE SÁNDOR, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a szegedi mezőgazdasági kísérteti intézet kutatója, a mezőgazdasági és népgazdasági jelentőségű talajtani kutatások terén elért kiemelkedő eredményeiért, elsősorban a Duna—Tisza-köz; rizstermelés módszereinek kidolgozásáért és alkalmazásáért, Ifj. HORVÁTH JÁNOS, az irodalomtudományok doktora „Árpádkori latin nyelvű irodalmunk stílus-problémái“ című könyvéért, amely úttörő kezdeményezés a stíluskutatás terén. Eredményei nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi latin kutatások szempontjából is kiemelkedőek. KADOSA GYULA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa, aki nemzetközi viszonylatban is elismert növényvédelmi szakember, könyvei és tanulmányai nagy jelentőségűek. Tisztázta számos kártevő életmódját, és ennek alapján megállapította az ellenük való védekezés módját. KEREKES ANDRÁS, a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, aki a végegyházi Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet az ország legjobb termelőszövetkezetei közé emelte. Ez a szövetkezet nyerte el az MDP III. kongresszusának zászlaját, a Minisztertanács és a Termelőszövetkezeti Tanács 1954. évi vándorzászlaját. KLANICZAY TIBOR, az irodalomtudományok doktora, „Zrínyi“ című monográfiájáért, amely a szerző korábbi részletkutatásainak és az előbbi eredményeknek nagyméretű szintézise, s egyaránt komoly nyeresége nemcsak irodalom-, hanem történettudományunknak is. KORÁNYI IMRE mérnök, a műszaki tudományok doktora, a „Tartók statikája“ című 1953— 54-ben megjelent kétkötetes tankönyvéért, amely a vonatkozó magyar szakirodalomban egyúttal az első teljes, a mérnöki gyakorlatot is szolgáló kézikönyv, KOVÁCS ENDRE, a történettudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézetének tudományos kutatója, „Bem József“ című monográfiájáért, amelyben helyesen rajzolja meg a lengyel és a magyar nép közös hősének hiteles arcképét, a munka jelentős lépés a népi demokráciák közötti tudományos kapcsolatok és a közös haladó hagyományok feldolgozásának területén. Ifj. KOVÁCS FERENC és ZSEBŐK ZOLTÁN, az orvostudomány kandidátusai „A tüdő kutatásának röntgenanatómiai alapjai“ című 1953-ban megjelent munkájukért, amely a tüdősebészet és röntgenanatómia számára igen értékes ábrázolását adja a hörgrendszer és tüdő röntgenanatóliájának (A díj arányosan megosztva.) KÖNIG REZSŐ, a Chinoingyár laboratórium vezetője, gyógyhatású természetes eredetű anyagok, anyarozs alkaloidák és penicillin elkülönítése és tisztítása terén kifejtett eredményes munkájáért, LABONC MIHÁLY, a Hajdú megyei Építő Vállalat kőműves brigád vezetője, a gyorsfalazási módszer bevezetésében és elterjesztésében végzett eredményes munkájáért, a minőségi és anyagtakarékossági követelmények példás teljesítéséért, valamint a megyék közötti falazási versenymozgalom kezdeményezéséért, LUDMANN LÁSZLÓ, a budapesti Szerszámgépgyár gépészmérnöke, az E 320 és 400 jelű eredeti konstrukciójú esztergapad kidolgozásáért, amely mind műszaii előnyeinél, mind az eddigi hasonló típusú gépeknél lényegesen kisebb előállítású költségénél fogva a nemzetközi piacon is versenyképes. MARX GYÖRGY, a fizikai tudományok kandidátusa, az elektrodinamika, valamint a mageszrálet terén elért eredményeiért. Elméleti-fizikai dolgozatai közül kimagaslik az elektromágneses tér energia-impuluszenzorára vonatkozó, valamint a fermionok töltésének megmaradásáról írt munkája. MATOLCSY KÁLMÁN, a szerves vegyipari kutatóintézet osztályvezető helyettese, a korszerű technológiával dolgozó és gazdaságos ecetsav-anhidrid gyártás elméleti és gyakorlati részleteinek kidolgozásáért, MÁTHÉ IMRE akadémikus, akinek az elmúlt három évben számos komoly tanulmánya jelent meg és tudományos munkásságának egyre inkább gyakorlati iránya van. Különösen kiemelkedőek a fatársítási és gyökérfejlődési florisztikois kutatásai, amelyek rétek és legelőik felépítésénél nagy jelentőségűek, de alapul szolgálhatnak a gyepes szakaszok összetételeinek megállapítására is. MELCZER MIKLÓS, az orvostudományok doktora, aki a rák keletkezésének kutatásában eredeti módszerekkel tett új megállapításokat, MISKOLCZY LÁSZLÓ, a Lakóépülettervező Vállalat építészmérnöke, akit a lakóházak és lakótelepek korszerű, gyors és gazdaságos megépítése érdekében kidolgozta a tömeges előgyártásra alkalmas szerkezeti elemek műszaki terveit, köztük a legjelentősebbet, az import faanyagot teljes mértékben helyettesítő előgyártott vasbeton fedélszák tervét, KÖRÖSI PÁL ZOLTÁN, a mezőgazdasági tudományok doktora, a kisállattenyésztési kutatóintézet méhészeti osztályának vezetője, a méhészet fejlesztésében, kifejtett kutatói és gyakorlati munkásságáért, illetőleg az eddig három kiadásban megjelent „Méhek között“ című könyvéért. RUFFLI LAJOS, a pécsi szénbányászati tröszt csapatvezető vájára, aki jelenlegi beosztásában Valigura elvtárs, a „Szociaalista Munka Hőse“ munkamódszerére tanítja társait. Módszerét a pécsi szénbányászati trösztnél kb. 500 vájár vette át, s azt a vájártanfolyamnokon is ismertetik. SÁVOLY PÁL, az Út-, Vasúttervező Vállalat mérnöke, aki hidak, elsősorban a függőhíd- k méretezésének elméletét önálló kutatásai révén tovább fejlesztette. Az általa kidolgozott eljárás alkalmazása már a Széchenyi Lánchíd újjáépítésekor igen komoly megtakarításokat eredményezett. Az új Erzsébet-híd kész általános terve is bizonyítja munkásságának műszaki és gazdasági előnyeit. SZEGŐ MIKLÓS vegyészmérnök, a tejipari központi laboratórium osztályvezetője, a tejiparban és az egész élelmiszeriparban egyaránt nagy fontosságú fertőtlenítő szer, a nitrogenol laboratóriumi előállításáért és üzemi megvalósításáért, SZŐKE GYULA, a 21. sz. Építőipari Vállalat gépészmérnöke, aki a korszerű hazai építési-szerelési technológia kialakításának egyik úttörője. Az általa szerkesztett különleges munkahelyi emelőgépek (daruk, bikák stb.) segítségével számos nagyipari létesítményt 20—60 tonnás előregyártott elemekből — állványzat nélkül lehet megépíteni. SZÖLLÖSI LÁSZLÓ, a toponár-répáspusztai Első ötéves Tev Termelőszövetkezet áll a tenyésztési brigádvezetője, akinek munkája eredményeképpen a termelőszövetkezet 1953-ban torzsáik tenyésztő termelőszövetkezet lett. Kitűnő eredményeket ért el a termelőszövetkezet a sertés tenyésztésében is. Kiemelkedő érdeme, hogy a termelőszövetkezet állattenyésztésében teljes mértékben alkalmazza az állattenyésztés fejlett módszereit és tapasztalatait a környező termelőszövetkezeteknek is rendszeresen átadja. THÁLI SÁNDOR, a csepeli papírgyár igazgatója, a gyár vezetésében hosszú időn át elért kiemelkedő és példamutató munkájáért. Kiosztották az 1955. évi Kossuth-díjakat NÉPLAP 1955. MÁRCIUS 18. SZERDA 2. Irodalom és művészet terén A Kossuth-díj I. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kapták: BÖLÖNYI GYÖRGY író, több évtizedes irodalmi munkásságáért, amelyet a társadalmi haladás és a magyar haladó gondolat ■kimagasló képviselőinek — különösen Adynnak — népszerűsítése érdekében végzett. FISCHER ANNIE zongoraművésznő, az utóbbi években kifejtett kimagasló művészi teljesítményeiért, nevezetesen Bartók 3. zongoraversenyének kiváló tolmácsolásáért MAJOR TAMÁS színművészkiemelkedő színészi, rendezőimunkásságáért, a Nemzeti Színház vezetésében kifejtett eredményes tevékenységéért, SZÉKELY MIHÁLY operaénekes, a klasszikus és új magyar operák főszerepeinek kimagasló tolmácsolásáért, ZATURECZKY EDE hegedűművész nagysikerű hangversenyeiért, és nevezetesen Bartók hegedű hangversenyének kiváló tolmácsolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatát és a velejáró 35 000 forintot kapták. BÁRDOS LAJOS főiskolai tanár, zeneszerző, több évtizedes kimagasló pedagógiai munkássá(Folytatás a 4. oldalon)