Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-16 / 63. szám

2 Március 16-én délután — immár nyolcadszor osztották ki az 1848— 49-es szabadságharc és forradalom centernáris évfordulója alkalmából alapított Kossuth-díjat­­. A tudományok, találmá­nyok, újítások, termelőmun­ka módszerének alapvető tökéletesítése terén a Kossuth-díj nagydíját a vele­járó 75 000 forintot kapta; LUKÁCS GYÖRGY akadémi­kus egész életművéért, amelynek­­középpontjában a marxista eszté­tikai­­ledolgozásához való hozzá­járulás, valamint a polgári filozó­fia harcos bírálata áll. A marxis­ta elmélet és a békeharc szem­pontjából munkássága nemzetkö­zi jelentőségű. A Kossuth-díj I. fokozatát és a veterá­n 50 000 forintot kapták: BRUCKNER GYŐZő akadémi­kus az élettani szempontból je­lentős polipeptidek és fehérjék kémiai szerkezetének és szinté­zisének kutatása terén elért ki­magasló eredményeiért, RÉDEI LÁSZLÓ akadémikus algebrai és számelméleti tudo­mányos eredményeiért. Munkái közül kiemelkedő jelentőségű a Pell-féle egyenletekre, a csopor­tok és gyűrűk holomorf elméle­tére vonatkozó dolgozata, vala­mint az 1954-ben megjelent „Al­gebra“ című könyve. A Kossuth-díj II- fokozatát és a velejáró 35 000 forintot kapták: BALLÓ JÓZSEF, az orvostu­dományok doktora és BALLÓ JÓZSEFNÉ, az orvos­tudományok kandidátusa az ér­rendszer kórtanának kutatásá­ban elért kimagasló eredményei­kért, a rugalmas rostokat emész­tő új enzim felfedezéséért. (A díj egyenlő arányban megosztva.) DÉNES PÉTER, a műszaki tu­dományok doktora, a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, a híradástechnikai iparban nélkü­lözhetetlenül fontos por-, vas­magokhoz szükséges vas és egyéb ötvözet porok előállítására szol­gáló elektrolitikus eljárás önálló kidolgozásáért, ECKER FERENC, a magnezit­­ipar tűzállóanyaggyár főmérnö­ke. A hazai tűzálló téglagyártás terén számos eredeti technológiai elgondolás és konstrukció alkal­mazásával jelentősen emelte az üzem termelékenységét, csökken­tette az önköltséget, nagy meg­takarítást ért el a tervezett be­ruházásokban, és nagymértékben függetlenítette kohászatunkat és egyéb iparágainkat a tűzálló­anyagok külföldről való behoza­talától. GELEJI SÁNDOR akadémikus, a fémek képlékeny alakítására vonatkozó, kísérletileg is igazolt legújabb elméleti megállapításai­ért, amelyek az 1952-ben német nyelven megjelent könyvében és 1954-ben számos publikációban nyertek ismertetést. GYÁRFÁS JÓZSEF nyugalma­zott kísérletügyi főigazgató, az idősebb mezőgazdasági tudós­­nemzedék kiemelkedő alakja, akinek elméleti és gyakorlati eredményeit több mint hatszáz tanulmány, cikk és sok általáno­san elismert szakkönyv képviseli.­­ Művei közül kiemelkedő jelentő­ségű a „Sikeres gazdálkodás szá­razságban“ című munkája, HETÉNYI GÉZA akadémikus, „A fekélybetegségek időszerű kérdései“ című monográfiájáért. A fekélybetegségek kóroktanában végzett kiemelkedő kutatásokat, amelyekkel a pavlovi tanításo­kat jelentős mértékben fejlesz­tette tovább. JANCSÓ­­ MIKLÓS akadémi­kus, aki a sejtek tárolási műkö­désével, a tároló sejtek szerke­zetével, élettani és immunbioló­giai működésével kapcsolatban új módszereket dolgozott ki, és ez­zel ismereteinket nagy mérték­ben bővítette, KISS ÁRPÁD akadémikus, az aromás szénhidrogénekre, vala­mint hidratált fémionokra és komplex sókra vonatkozó spekt­roszkópiai kutatásaiban elért eredményeiért, LENGYEL BÉLA egyetemi ta­nár az üveg elektromos vezető­­képességének mechanizmusára vonatkozó kísérleti és elméleti vizsgálataiért, az üveg elektród­­funkciójának kutatása és ipari felhasználásra is alkalmas üveg­el­ektród kidolgozása terén elért eredményeiért. MONOL FERENC, VÉCSEI GÉZA, a gödöllői Ganz árammé­rő gyár elektromérnökei, az új­szerű háromvezetékes és négy­­vezetékes háromfázisú árammé­rők szerkesztéséért, amelynél szá­mos eredeti újítást és konstruk­tív megoldást alkalmaztak. (A díj egyenlő arányban megosztva.), PIGLER ANDOR, a művészet­­történeti tudományok kandidátu­sa, az Országos Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, a „Szépművészeti Múzeum régi képtárának katalógusa“ című művéért, amely Európa egyik leg­jelentősebb képtárának a művé­szettörténeti tudomány legújabb eredményein alapuló, számos új kép­meghatározást tartalmazó fel­dolgozása. Nemzetközileg is ki­emelkedő jelentőségű: RÓTH GYULA, a mezőgazda­­sági tudományok doktora, SÁLYI GYULA, a mezőgazda­­sági tudományok doktora, TÖRÖK GÁBOR, a kémiai tu­dományok kandidátusa, a kon­zerv-, hús- és hűtőipari kutató­­intézet igazgatója, aki rendkívül sokoldalú munkássága során kü­lönösen jelentős eredményeket ért el a sterilizálás folyamán tör­ténő időbehatolás törvényszer­űsé­geinek feltárásában, kiemelkedő eredményeket ért el a paktin szerkezetének vizsgálata és al­kalmazása terén, VERESS ZOLTÁN, a karcagi üveggyár főmérnöke, aki az el­múlt három évben folytatott tu­dományos kutatásai és üzemi kí­sérletei alapján eredményesen megoldotta a híradástechnikai C—9 és G—28 jelű speciális üveg­típusok előállítását. Az üveggyár­tás minőségének megjavítása ér­dekében több műszert szerkesz­tett, továbbá különleges biológiai szűrőberendezéseket állított elő. ZÓLYOMI BÁLINT, akadémi­kus, aki „a bükki helységi növény­földrajzi térképezés erdővonatko­­zású eredményei“ című cikkso­rozatában a szovjet Pog­­rebnyak-féle tipológiai osztályo­zás alapul vételével újszerű er­dőtípusokat állapított meg, és ezzel nemcsak az elméleti nö­vénytársulástant gazdagította, hanem a gyakorlati erdészet szá­mára is értékes útmutatással szolgált. A Kossuth-díj III. fokozatát és a velejáró 20 000 forintot kapták. AMBRÓ ILONA általános is­kolai tanítónő, aki a Kálmánhá­­za-Nagylapos tanyai általános is­kolánál 15 év óta kiváló oktató, nevelő munkát végez. Különösen az olvasás, a nyelvtan, az írás és a számtan tanításában ért el szép eredményeket. Az e­redm­é­­­nyek elérésében a szülői házzal való szoros kapcsolata is segí­tette. BENCZIK SÁNDOR, a Mező­­hegyesi Állami Gazdaság sertés­tenyésztője. Benczik Sándor ne­véhez fűződik a világhírű mező­­hegyesi mangalica állománynak a fasiszta dúlástól való megmen­tése. A megmentett kis sertés­­törzsből tíz év alatt kiváló sze­lekciós munkával, az élenjáró szovjet sertéstenyésztési és neve­lési módszerek alkalmazásával kiváló tenyésztési eredményt ért el s az ország mai legjobb man­galica törzsei nagyrészt a mező­hegyes­ tenyészetből származnak. BUDAVÁRI KÁROLY nógrádi szénbányászati tröszt csapatveze­tő vására, akinek az 1954. évi tervteljesíéje átlagosan 147,9 százalék volt. Az „egyesülés moz­galom“ egyik kezdeményezője és legjobb folytatója. Komoly ered­ményei vannak a „Nevelj új bá­­nyászt“-mozgalomban is. CSEPERKÁLOVICS ANTAL, a KGM vaskohászati igazgatósá­gának osztályvezetője, és PAXSÁN JÁNOS, az RM vas- és fémművek technikusa, az elő­melegített, képlékeny állapotban hengerléssel végzett új fogaske­rék-megmunkálási technológia kidolgozásáért, amely a tisztán forgácsolással történő fogasásnál jóval gazdaságosabb és alkalmas a fennálló szűk fogazási kapaci­tás kibővítésére. (A díj egyenlő arányban megosztva.), DISCHKR GYŐZŐ, a műszaki tudományok kandidátusa, a tex­tilipari kutató­intézet osztályve­zetője, a textilipari tudományos vizsgálati módszerek kialakítá­sában végzett sokirányú tevé­kenységéért, DALLOS ANDRÁS, a műszaki tudományok kandidátusa, a táv­közlési kutató intézet laborató­rium vezetője, és FRIED HENRIK, az Egyesült Izzó Gyár­egység vezetője, Dal­­los András speciális mikrohullá­mú elektroncsövek és fontodsu­­gárcsövek kidolgozásáért, Fried Henrik ezen csöveikhez szüksé­ges gyártóberendezések kidolgo­zásáért és a gyártás megszerve­zéséért (A díj egyenlő arányban megosztva.), FERNBACH ANTAL, a Szent­­lőrinci Gépállomás traktorosa, aki termelési tervét 1950 óta többszörösen túlteljesíti, és csivá­ló minőségű munkát végez. Nem­csak szántásban, hanem minden munkagéppel kitűnő munkát vé­gez, s a gépek karbantartásánál, kijavításánál sorozatos technikai újításokat alkalmaz. HANZÓ LAJOS középiskolai tanár, a szarvasi általános gim­náziumban és a gimnáziumon kí­vül mint történelemszakos tanár kiváló munkát végez. Az anya­got eredménnyel adja át tanítvá­nyainak s ezzel biztosítja erköl­csi, politikai és az igaz h­azagság­­ra nevelésüket. Segítséget nyújt a megye történelemszakos taná­rainak továbbképzéséhez, ezenkí­­vvül tudományos munkát is végez, HAZAI ISTVÁN egyetemi ta­nár a geodézia tudományos és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, ille­tőleg az 1954. évben megjelent „Földi vetületek“ című köny­véért. A könyv anyagának nagy­­része eredeti kutatás­ok eredmé­nye, HERKE SÁNDOR, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa, a szegedi mezőgazdasági kísérteti intézet kutatója, a mezőgazdasági és népgazdasági jelentőségű ta­lajtani kutatások terén elért ki­emelkedő eredményeiért, elsősor­ban a Duna—Tisza-köz; rizster­melés módszereinek kidolgozá­sáért és alkalmazásáért, Ifj. HORVÁTH JÁNOS, az iro­dalom­tudományok dok­tora „Ár­pádkori latin nyelvű irodalmunk stílus-problémái“ című könyvéért, amely úttörő kezdeményezés a stíluskutatás terén. Eredményei nemcsak a hazai, hanem a nem­zetközi latin kutatások szempont­jából is kiemelkedőek. KADOSA GYULA, a mezőgaz­dasági tudományok kandidátusa, a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa, aki nemzetközi vi­szonylatban is elismert növény­védelmi szakember, könyvei és tanulmányai nagy jelentőségűek. Tisztázta számos kártevő élet­módját, és ennek alapján meg­állapította az ellenük való vé­dekezés módját. KEREKES ANDRÁS, a vég­egyházi Szabadság Termelőszö­vetkezet elnöke, aki a végegyházi Szabadság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet az ország leg­jobb termelőszövetkezetei közé emelte. Ez a szövetkezet nyerte el az MDP III. kongresszusának zászlaját, a Minisztertanács és a Termelőszövetkezeti Tanács 1954. évi vándorzászlaját. KLANICZAY TIBOR, az iro­dalom­tudományok doktora, „Zrí­nyi“ című monográfiájáért, amely a szerző korábbi részletkutatá­sainak és az előbbi eredmények­nek nagyméretű szintézise, s egy­aránt komoly nyeresége nemcsak irodalom-, hanem történettudo­mányunknak is. KORÁNYI IMRE mérnök, a műszaki tudományok doktora, a „Tartók statikája“ című 1953— 54-ben megjelent kétkötetes tan­könyvéért, amely a vonatkozó magyar szakirodalomban egyút­tal az első teljes, a mérnöki gya­korlatot is szolgáló kézikönyv, KOVÁCS ENDRE, a történet­­tudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia történet­­tudományi intézetének tudomá­nyos kutatója, „Bem József“ cí­mű monográfiájáért, amelyben helyesen rajzolja meg a lengyel és a magyar nép közös hősének hiteles arcképét, a munka jelen­tős lépés a népi demokráciák kö­zötti tudományos kapcsolatok és a közös haladó hagyományok fel­dolgozásának területén. Ifj. KOVÁCS FERENC és ZSE­BŐK ZOLTÁN, az orvostudo­mány kandidátusai „A tüdő ku­tatásának röntgenanatómiai alap­jai“ című 1953-ban megjelent munkájukért, amely a tüdősebé­szet és röntgenanatómia számára igen értékes ábrázolását adja a hörg­rendszer és tüdő röntgen­­anatóliájának (A díj arányosan megosztva.) KÖNIG REZSŐ, a Chinoin­­gyár laboratórium vezetője, gyógyhatású természetes erede­tű anyagok, anyarozs alkaloidák és penicillin elkülönítése és tisz­títása terén kifejtett eredményes munkájáért, LABONC MIHÁLY, a Hajdú megyei Építő Vállalat kőműves brigád vezető­je, a gyorsfalazási módszer bevezetésében és elter­jesztésében végzett eredményes munkájáért, a minőségi és anyag­takarékossági követelmények példás teljesítéséért, valamint a megyék közötti falazási verseny­mozgalom kezdeményezéséért, LUDMANN LÁSZLÓ, a buda­pesti Szerszámgépgyár gépész­­mérnöke, az E 320 és 400 jelű eredeti konstrukciójú eszterga­pad kidolgozásáért, amely mind műszaii előnyeinél, mind az eddi­gi hasonló típusú gépeknél lé­nyegesen kisebb előállítású költ­ségénél fogva a nemzetközi pia­con is versenyképes. MARX GYÖRGY, a fizikai tu­dományok kandidátusa, az elek­trodinamika, valamint a mages­­zr­álet terén elért eredményeiért. Elméleti-fizikai dolgozatai közül kimagaslik az elektromágneses tér energia-impuluszenzorára vo­natkozó, valamint a fermionok töltésének megmaradásáról írt munkája. MATOLCSY KÁLMÁN, a szer­ves vegyipari kutatóintézet osz­tályvezető helyettese, a korszerű technológiával dolgozó és gazda­ságos ecetsav-anhidrid gyártás elméleti és gyakorlati részletei­nek kidolgozásáért, MÁTHÉ IMRE akadémikus, akinek az elmúlt három évben számos komoly tanulmánya je­lent meg és tudományos munkás­ságának egyre inkább gyakorlati iránya van. Különösen kiemelke­dőek a fatársítási és gyökérfej­lődési florisztikois kutatásai, ame­lyek rétek és legelőik felépítésé­nél nagy jelentőségűek, de ala­pul szolgálhatnak a gyepes sza­kaszok összetételeinek megálla­pítására is. MELCZER MIKLÓS, az orvos­­tudományok doktora, aki a rák keletkezésének kutatásában ere­deti módszerekkel tett új megál­lapításokat, MISKOLCZY LÁSZLÓ, a La­kóépülettervező Vállalat építész­mérnöke, akit a lakóházak és lakótelepek korszerű, gyors és gazdaságos megépítése érdekében kidolgozta a tömeges előgyártás­­ra alkalmas szerkezeti elemek műszaki terveit, köztük a legje­lentősebbet, az import faanya­got teljes mértékben helyettesítő előgyártott vasbeton fedélszák tervét, K­ÖRÖSI PÁL ZOLTÁN, a me­zőgazdasági tudományok dokto­ra, a kisállattenyésztési kutató­intézet méhészeti osztályának ve­zetője, a méhészet fejlesztésében, kifejtett kutatói és gyakorlati munkásságáért, illetőleg az eddig három kiadásban megjelent „Mé­hek között“ című könyvéért. RUFFLI LAJOS, a pécsi szén­­bányászati tröszt csapatvezető vájára, aki jelenlegi beosztásá­ban Valigura elvtárs, a „Szociaa­lista Munka Hőse“ munkamód­szerére tanítja társait. Módszerét a pécsi szénbányászati trösztnél kb. 500 vájár vette át, s azt a vájártanfolyamnokon is ismerte­tik. SÁVOLY PÁL, az Út-, Vasút­tervező Vállalat mérnöke, aki hidak, elsősorban a függőhíd­-­ k méretezésének elméletét önálló kutatásai révén tovább fejlesz­tette. Az általa kidolgozott eljá­rás alkalmazása már a Széchenyi Lánchíd újjáépítésekor igen ko­moly megtakarításokat eredmé­nyezett. Az új Erzsébet-híd kész általános terve is bizonyí­tja mun­­­kásságának műszaki és gazdasá­gi előnyeit. SZEGŐ MIKLÓS vegyészmér­nök, a tejipari központi labora­tórium osztályvezetője, a tejipar­ban és az egész élelmiszeripar­ban egyaránt nagy fontosságú fertőtlenítő szer, a nitrogenol la­boratóriumi előállításáért és üze­mi megvalósításáért,­­ SZŐKE GYULA, a 21. sz. Épí­tőipari Vállalat gépészmérnöke, aki a korszerű hazai építési-sze­relési technológia kialakításának egyik úttörője. Az általa szer­kesztett különleges munkahelyi emelőgépek (daruk, bikák stb.) segítségével számos nagyipari lé­tesítményt 20—60 tonnás előre­­gyártott elemekből — állványzat nélkül lehet megépíteni. SZÖLLÖSI LÁSZLÓ, a topo­­nár-répáspusztai Első ötéves Te­­v Termel­őszövetkezet áll a tenyész­tési brigádvezetője, akinek mun­kája eredményeképpen a terme­lőszövetkezet 1953-ban torzsáik tenyésztő termelőszövetkezet lett. Kitűnő eredményeket ért el a ter­melőszövetkezet a sertés tenyész­tésében is. Kiemelkedő érdeme, hogy a termelőszövetkezet állat­tenyésztésében teljes mértékben alkalmazza az állattenyésztés fejlett módszereit és tapasztala­tait a környező termelőszövetke­zeteknek is rendszeresen átadja. THÁLI SÁNDOR, a csepeli papírgyár igazgatója, a gyár ve­zetésében hosszú időn át elért kiemelkedő és példamutató mun­kájáért. Kiosztották az 1955. évi Kossuth-díjakat NÉPLAP 1955. MÁRCIUS 18. SZERDA 2. Irodalom és művészet terén A Kossuth-díj I. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kapták: BÖLÖNYI GYÖRGY író, több évtizedes irodalmi munkásságá­ért, amelyet a társadalmi hala­dás és a magyar haladó gondolat ■kimagasló képviselőinek — külö­nösen Adynnak — népszerűsítése érdekében végzett. FISCHER ANNIE zongoramű­vésznő, az utóbbi években kifej­tett kimagasló művészi teljesít­ményeiért, nevezetesen Bartók 3. zongoraversenyének kiváló tol­mácsolásáért MAJOR TAMÁS színművész­­kiemelkedő színészi, rendezői­­munkásságáért, a Nemzeti Szín­ház vezetésében kifejtett eredmé­nyes tevékenységéért, SZÉKELY MIHÁLY operaéne­kes, a klasszikus és új magyar operák főszerepeinek kimagasló tolmácsolásáért, ZATURECZKY EDE hegedű­­művész nagysikerű hangverse­nyeiért, és nevezetesen Bartók hegedű hangversenyének kiváló tolmácsolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatát és a velejáró 35 000 forintot kapták. BÁRDOS LAJOS főiskolai ta­nár, zeneszerző, több évtizedes kimagasló pedagógiai munkássá­(Folytatás a 4. oldalon)

Next