Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-26 / 122. szám
4 NÉPLAP Az országgyűlés elfogadta és törvénybe iktatta a varsói értekezleten részvevő országok közötti barátsági, együtműkidési ás kölcsönös sepálynytajlási szerződést (Folytatás a 3. oldalról.) azon törik a fejüket, hogyan szerezhetnék vissza a grófoknak, a nagybirtokosoknak a földet, a tőkéseknek a gyárat, a bányát. Szeretnék viszszaállítani a három millió koldus Magyarországát, a köpködőket és embervásárokat, újra gúzsba kötni a munkásságot, megszüntetni a nők egyenjogúságát, bezárni a kultúra és a felemelkedés kapuit, melyek szélesre tárultak a felszabadulás óta a dolgozó nép előtt Meg akarják semmisíteni szabad hazánkat, s a szocialista építés vívmányait, mindazt, amire joggal büszke népünk minden hűt fia. Az országgyűlés, amikor elfogadja és törvénybe iktatja a várVeres Péter elmondotta, hogy a tartós béke megteremtése, amelyet a Szovjetunió a második világháború befejezése óta olyan következetesen hirdet nagy gondolat és nekünk, magyaroknak, mint más újjáformálódó nemzeteknek is igen fontos kérdés. Hogy a Szovjetunió békeszándéka milyen valóságos erő, azt minden gondolkozó ember szinte napról napra látja. A továbbhaladás útja: még szorosabb szövetség a békéért küzdő népekkel s az írók, művészek, de a szellemi élet minden munkása ,is éber lélekkel segítse ezt a harcot. Munkájuk és becsületük erre kötelezi őket: velük és általuk értheti meg jobban a magyar nép is az idők szavát. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsénak elnöke kiemelte: Azok, akik egy újabb világháború szenvedéseibe akarják taszítani az emberiséget, elsősorban a szabad népek békéje és szabadsága ellen cselekednek. Azok, akik a náci fenevadat ismét rá akarják szabadítani Európa testére, elsősorban a felszabadult népek annyi áldozattal és hősi küzdelemmel kiharcolt vívmányai ellen acsarkodnak. Tíz szabad esztendő történelmi jelentőségű eredményeiről, minden szépségéről, épülő új hazánk nagyszerű szocialista üzemeinek, dúsan termő földjeinknek védelméről, gyermekeink boldog jövőjének biztosításáról, békés építőmunkánk zavartalan folytatásáról, tehát életünkről, szabadságunkról és függetlenségünkről van szó. A magyar munkásosztály éppen ezért szilárd egységben, áll a párt és a kormány mögött, egy emberként helyesli a Varsóban hozott döntéseket, egész szívével, lelkével és minden tettrekészségével támogatja a varsói egyezményen a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének aláírását, mert ez az aláírás népünknek éppen azt az eltökéltségét fejezi ki, hogy egyesítve erőinket a többi békeszerető európai országgal, elsősorban pedig a béke nagyhatalmával, a Szovjetunióval, megvédjük szabadságunkat, nemzeti függetlenségünket, biztosítjuk békés munkánk újabb, még nagyobb sikereit — hangoztatta Gáspár Sándor. sői értekezleten létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, egyben feleletet is ad az ilyen imperialista vágyálmokra. Kinyilatkoztatja, hogy minden magyar hazafi, az egész magyar nép, élén pártunkkal, a Magyar Dolgozók Pártjával, egységesen el van szánva békéjének megvédésére, az imperialisták minden elnyomó tervének meghiúsítására. (Nagy taps.) Ezért az előterjesztett szerződés törvénybe iktatását pártunk és magam nevében helyeslem, támogatom és elfogadom. Rákosi Mátyás elvtárs hoszszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke szólalt fel, való készségünk megnyilatkozásának neveztem. A béke is, a szabadság is, az önvédelem is idegenkedés nélkül beletartoznak a katolikus erkölcsi élet teljességébe, nemzeti törekvéseinkbe és nemzetközi szemléletünkbe egyaránt. Az élet teljességének mérlegén a varsói szerződés, eme hármas jellege hitem tanításaival is szentesített értéket képvisel, és ezért a szerződés ratifikálásához örömmel és készséggel adom meg kormányunknak a nép képviselőitől kért felhatalmazást. (Nagy taps.) f5©C1ó3 Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke elmondotta, hogy a történelmi jelentőségű varsói határozat határkövet jelent az Európa és a világ békéjéért folytatott harcban. A dolgozó parasztság is őszinte örömmel, lelkesedéssel fogadta azt, saját ügyének tekinti és teljes mértékben támogatja. A varsói szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítéséből — hangsúlyozta a továbbiakban — a dolgozó parasztság is ki akarja venni a részét, mert nem akarja, hogy ismét német tankok tiporják a vetést, hogy a német imperialista rablók ismét elhajtsák legszebb állatainkat, mint ahogyan tették a második világháború során. A béke védelme napjainkban fokozott feladat elé állít minden becsületes embert, aki igazán szereti hazáját, családját és őszinte híve a békének. A dolgozó parasztság most azzal akar hozzájárulni a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítéséhez, a béke védelméhez, hogy szorgalmas munkával, a modern gépek, az agro- és zootechnika jó kihasználásával fokozza a termelést és pontosan teléesíti az állam iránti kötelezettségeit. Poisr János református püspök, a Béke-Világtanács tagja, a varsói szerződésről szólva kijelentette: Mivel ez a szerződés a világ békeszerető népei előtt erkölcsi példamutatás, a béke erői számára új biztatás, a veszélyekkel szemben pedig a védelem lehetőségének a megteremtése, azért a szerződés megerősítésére és törvénybe iktatására vonatkozó javaslatot elfogadom. Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke többek között ezeket mondotta: Az imperialisták, akik az erőpolitikát hirdetik, azok vakok, a való élet tényeivel szemben. Elfelejtik, hogy nincs nagyobb erő az öntudatra ébredt népek erejénél. Akik „acélkemény feltételek diktálásával“ akarják megakadá- lyozni a nemzetközi feszültség* enyhülését, elfelejtik, hogy min- ♦ den acélnál keményebb a népek, az emberiség ragaszkodása lété- hez, fennmaradásához, további felemelkedéséhez. Elfelejtik, hogy az acélnál is szilárdabbak a tár-sadalmi fejlődés, az emberi tör- ténelem, az élet törvényei. Erő-e sebbek és győzni fognak! Mindennek tudata azonban ter-} mészetesen nem jogosít fel ben-* nünket a tétlenségre, avagy a ♦ 'megnyugvásra. Ellenkezőleg, na-* gyobb erőfeszítésekre kell, hogy felsorakoztasson valamennyiün- * ket. A lankadatlan munka, a béke érdekében tett erőfeszítések s } nem utolsósorban a honvé- £ delem fejlesztése terén mi, a magyarok elől és nem hátul akarunk haladni. Tudjuk, hogy még nem egy ne- hézség meredekébe fogunk üt-} kozni, de a cél világos, az út biz-tos. X A magyar nép szabadsága, füg- getlensége, békéje megvédésének hatalmas biztosítéka a varsói* egyezmény. Éppen ezért a varsói szerződésnek törvénybe iktatását a legnagyobb örömmel és lelke- sedéssel elfogadom . Parraqi Györqy, a Ma i gyar Nemzet főszerkesztője szó-lalt fel utoljára a vitában. A var- sói szerződés a magyar nép sze-lmében, értelmezésében elsősor-*ban azt a történelmi tényt nem , borítja ki, hogy az egész dolgozó a magyar nép egységes akaratából, az országgyűlés egyhangú állásfoglalásából, megbízásából írta alá ezt a szerződést a Magyar Népköztársaság .Minisztertanácsának elnöke — mondotta többek között. • Varsóban nemcsak az európai békeszerető államok kormányainak, de a békeszerető európai népeknek nagy szerződését, az európai béke dokumentumát írták alá. Az európai népek békeakarata, igazi nagy szövetsége jött létre ebben a szerződésben. A magyar nép örül annak, hogy részese lehet ennek a szövetségnek, a nagy európai békerendszernek, ennek a hatalmas békeerőműnek, az európai történelem legnagyobb gondolata megvalósításának. Parragi György szavai után az országgyűlés az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között 1955. május 14-én Varsóban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A képviselők felállva, hosszú percekig zúgó, lelkes tapssal erősítették meg határozatukat, köszöntötték a szerződést. Rónai Sándor elnök zárószavában rámutatott arra, hogy az országgyűlés tagjainak ez a lelkes, egyhangú megnyilatkozása, amellyel a törvényjavaslatot elfogadta, bizonysága annak, hogy a dolgozó magyar nép egységesen magáévá teszi a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely hozzájárul a béke megvédéséhez és hazánk békéjének megőrzéséhez. Ezzel az Országgyűlés ülése befejeződött. Felszólalások Beresztóczy Miklós pro tonotárius, kanonok, esztergomi érseki helynök, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke többek között a következőket mondotta: A varsói szerződést a béke szerződésének, szabadságunk dokumentumának és önvédelemre ★ írt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Stefan Heymann, a Német Demokratikus Köztársaságnak a Lengyel Népköztársaságban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete 1955. május 24-én a varsói szerződés tizedik cikkelyének értelmében a ratifikációs okmányokat a Lengyel Népköztársaság kormányánál letétbe helyezte. Mint az ADN hírügynökség közli, Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke 1955. május 21-én ratifikálta az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok szövetsége Varsóban alá-♦♦♦♦♦♦♦a***********************************♦♦♦♦*♦♦»*»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦* Ma este mutatják be A HARAG NAPJA című új magyar filmet Filmszínházaink ma kezdik meg a legújabb magyar filmalkotás, a „Harag napja“ című film vetítését. A film az 1919-es Tanácsköztársaság életéből rajzol megrázó és hiteles képet, történelmi hűséggel mutatva be az akkori idők forróságát. A film középpontjában a magyar munkásosztály áll, amely a fiatal Tanácsköztársaság napjaiban szinte herkulesi erővel kezdte meg a harcot mind a belső, mind a külső bitangok ellen. A film készítésében a legkiválóbb művészek vettek részt, írója Sándor Kálmán Kossuthdíjas, kinek azonos című színművét nagy sikerrel játszották a Néphadsereg Színházban. A film rendezője Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas, a „Nyugati övezet“ és a „Simon Menyhért születése“ című filmek alkotója. Operatőr Hegyi Barnabás Kossuth-díjas, ő készítette a „Feltámadott a tenger“ című film felvételeit. A szereplők között ott találjuk Bessenyei Ferenc, Somogyi Erzsi, Ungvári László, Tőkés Anna, Ajtay Andor és Barsi Béla Kossuthdíjas színművészeket és a magyar színház és filmművészet számos kiválóságát. A filmet a Víg filmszínház ma este 8 órakor ünnepi díszelőadás keretében mutatja be és műsoron tartja június 1 -rg. Ugyancsak műsorára tűzte még a Meteor filmszínház május 30-tól június 1-ig, a Béke filmszínház május 26-tól 20-ig délelőtti műsorában. 1955. MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖK A Szovjetunió Legfeső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottsága elfogadta a varsói szerződést A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának külügyi bizottsága és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága D. T. Sepilov elnökletével május 24-én a Kremlben együttes ülést tartott. Az ülésen megvitatták a Szovjetunió Minisztertanácsának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége elé terjesztett javaslatát az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között létrejött, az európai béke és biztonság biztosítása ügyében Varsóban megtartott második értekezleten 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikálására. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége — mint ismeretes — a kérdést a külügyi bizottság elé utalta. Az együttes ülésen az európai béke és biztonság biztosítása ügyében megtartott varsói értekezleten megkötött szerződésről V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere számolt be. A beszámoló feletti vitában a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának és a Nemzetiségi Tanács, külügyi bizottságának küldöttei vettek részt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának külügyi bizottsága és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta az 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és elhatározta, hogy javasolja a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének a szerződés ratifikálását. 170 éves az MTH Csokonai Vitéz Mihály 100. számú Intézete Az MTH Csokonai Vitéz Mihály 109. sz. Intézete, fennállásának 170 éves évfordulója alkalmából május 29-én este 7 órakor ünenpséget tart a Központi Kultúrotthonban. Ünnepi megnyitót mond Gyenes Sándor igazgató, majd az intézet kultúrcsoportja változatos műsorral szórakoztatja a jelenlévőket. Az évfordulóval kapcsolatban május 29-én délelőtt 10 órakor az intézet (Burgundia u. 1.) tornatermében kiállítás nyílik, amely az intézet oktatómunkáját elősegítő szemléltető eszközöket, mintadarabokat és szakköri munkát tartalmazza. A kiállítás június 6-ig, naponta 9—12-ig és 2—6-ig megtekinthető. ÉPÍTŐK Május 29-én, vasárnap rendezi meg az Építők Szakszervezete az építők ünnepét Sztálin körúti sporttelepén. Az ünnepségen sportműsor és kultúrműsor szórakoztatja majd a közönséget. A sportműsor keretében délelőtt 9-től délután 5 óráig atlétika, labdarúgás, sakk, asztalitenisz, férfi kézi- és kosárlabda, ökölvívás és tornabemutató lesz. A kultúrműsor is változatos, és jobbnál jobb számokkal teszik emlékezetessé az építők ez évi ünnepét. A kultúrműsor keretében hallhatjuk majd a Csokonai Színház művészeit, a MÁV Filharmonikusok Zenekarát, a Debreceni Népi Együttest és az Építője Szakszervezetének központi művészegyüttesét. A műsor szüneteiben a Debreceni Ruházati Bolt nyári divatújdonságokból divatbemutatót tart. Az építők ünnepe táncmulatsággal fejeződik be.