Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-03 / 129. szám
2 Párt és pártépítés • Tanultak az elmúlt esztendők hibáiból Hosszúpályiban jól dolgozó, lelkes fiatalokkal erősítik a pártszervezetet Hosszúpályiban párttaggyűlésre készültek a területi alapszervezetben, hogy megvitassák az elmúlt oktatási év tanulságait, és már most az egész tagság részvételével előkészítsék a jövő évi jó propagandamunkát. A falusi pártbizottságnak most komoly tanulságot kell levonni, mert ezekben a napokban mindössze 16 elvtárs vizsgázott, csak 16 elvtárs adott számot az elmúlt évi anyagból. Súlyos hiba ez, s éppen ezért a hosszúpályi falusi pártbizottság az oktatás megjavítását, mint egyik legfontosabb kérdést tűzte napirendre ezen a taggyűlésen. A községben három termelőszövetkezet van, köztük a valaha országos hírű Kossuth-díjas Petőfi Termelőszövetkezet, amelyik nagy fejlődési lehetőségekkel, nagy reményekkel kecsegtetett ezelőtt három-négy esztendővel. De most egy helyben topogás, civódás és vitatkozás foglalja el a legtöbb időt, amit legtöbbször munkára, politikai nevelésre kellene fordítani. Sem a Petőfiben, sem az Alkotmányban, sem az Új Élet Termelőszövetkezetben nem folyt pártoktatás, s ennek szomorú eredménye meg is látszik. Az Új Élet Termelőszövetkezetben nemhogy fejlődött volna, a pártszervezet, hanem inkább „kihalásra“ ítélték önmagukat, mert már negyedik éve, hogy egyetlen tagjelöltet és tagot nem vettek fel. Sőt az idén meghalt egy elvtárs és most már hétre csökkent a pártszervezet tagsága. A Petőfiben is csak áprilisban vettek fel egy tagot és egy tagjelöltet. Mi az oka ennek? Miért történhetett meg, hogy három — alapjában jól induló és dolgozó — termelőszövetkezetben ilyen lassú a fejlődés. Először is a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek felelősségét kell megállapítani. A Kossuthdíjas Petőfi TSZ-ben a 62 tsz tagból 47 párttag. Kommunistáknak vallják magukat ezek az elvtársak, s mégis lagymamatagul, párttagokhoz nem méltóan viselkednek, nem harcolnak a párt igazáért, a célkitűzésekért és nem töltik be egy ilyen közösségben a motor szerepét. Vass Gyula elvtárs a párt régi harcosa, aki a falusi pártbizottság titkára lett újra, rosszalóan állapítja meg, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó elvtársak, sok esetben a vezetők — elnökök, párttitkárok, brigádvezetők és a pártvezetőség tagjai — maradtak el előszeretettel a pártoktatásról. A többi elvtársak, a termelőszövetkezetek tagjai erre úgy fogták fel a dolgot: ha a vezetők így gondolkoznak, mi sem törjük magunkat. Régi, bevált gyakorlat az, hogy legjobb nevelő eszköz a példamutatás. Ez az, ami hiányzott Hosszúpályiban, nemcsak a termelőszövetkezetek életében, de az egész, falusi pártmunkában. Az elmúlt héten pénteken este párt-végrehajtó bizottsági ülésen egyik napirendi pontként tárgyalták a pártépítés feladatait. Ezt megelőzően foglalkozták a község közegészségügyével. Ezt azért említem meg, mert az újonnan megválasztott falusi pártbizottság már alkotóan avatkozik bele a falu egész életébe, s a községi orvost hívja segítségül a közeledő nyárra való tekintettel a járványos betegségek megelőzésére. (Ilyen közügyekkel szinte évek óta nem foglalkoztak Hosszúpályiban.) A pártbizottsági ülés legfontosabb feladata azonban az volt, hogy megvizsgálja az egy helyben topogás okait, a pártépítés elhanyagolását, amely akadálya volt az egészséges fejlődésnek a községben. Néhány számadat igazolja, hogy milyen mulasztás történt az elmúlt másfél-két esztendőben. 1953-ban 220 párttag volt Hosszúpályiban, most mindössze 182 tag van, s ez a pártépítés elhanyagolását bizonyítja. Pedig vannak kiválóan dolgozó termelőszövetkezeti tagok és egyéni parasztok egyaránt. Az Új Élet Termelőszövetkezetnek 34 tagja van és összesen hét párttag van köztük , és nem is egy-két fiatal dolgozik ebben a termelőszövetkezetben. A legutóbbi párttaggyűlések az elvtársak előtt ifj. Pintye János, az Új Élet TSZ elnöke, a következőket mondotta: — Én abban látom termelőszövetkezetünk előrehaladását, megerősödését és fejlődését, ha a pártszervezetet erősítjük. Ha a szövetkezeti tagság soraiba becsületes, jól dolgozó egyéni parasztokat veszünk fel. A szorgos tavaszi és nyári munka közben erre sokat kell gondolni és nem szabad restelkedve szóbaállni az egyénileg dolgozó parasztokkal. Sőt, hívjuk el őket magunk közé, mutassuk meg eredményeinket és hibáinkat. Ifj. Pintye János ebben a néhány szavában szinte megfogalmazta az eddig elmulasztott feladatokat és ez nemcsak az Új Élet Termelőszövetkezetre, hanem a Petőfire és az Alkotmány- ra is vonatkozik. J 4 A falusi pártbizottság megala- kulása óta a pártbizottság jó kezdeményező munkája nyomán pezsgő pártélet kezdődött meg Hosszúpályiban is. Míg az elmúlt 3 évben kétszer-háromszor kellett a párttagságot meghívni taggyű lésre, az idén már ez nem fordult elő. Ennek egyik oka az, hogy Vass elvtárs — aki már január óta — párttitkár , a községben egyik legfontosabb feladatának látta a pártbizalmi elvtársak aktivizálását, és a velük való szoros kapcsolatot. Ebben az esztendőben azért is ♦ aktívak a párttaggyűlések, mert minden hónapban egyszer párt- ♦ bizalmi értekezletet tartanak, ahová meghívják a falusi és tsz - üzemi pártszervezetek vezetőségi tagjait, és itt közösen beszélik meg a következő taggyűlések napirendi anyagát. Az értekezleteteket mindig Vass Gyula elvtárs, a községi pártbizottság titkára vezeti. Ilyen megbeszélés után aztán a pártbizalmi elvtársaik fel- ♦ készülten tudják mozgósítani a párttagságot a taggyűlésre. Az újszerű, harcosabb politi- ♦ kai munka már meglátszik az egész község életén. Az azelőtt majdnem mindig hátul kullogó község most a begyűjtésben és az adófizetésben is teljesíti kötelezettségét — ha itt-ott még lazaság is tapasztalható. Nemcsak azért, mert a falusi pártbizottság két héttel ezelőtt, mint az egyik fontos napirerndi pontot tárgyalta a begyűjtést és az adófizetést, hanem azért is, mert még április elején egy 25 tagú népnevelőbrigád alakult, amely kéthetenként rendszeresen értekezletet tart és ha szükség van rá, rendkívüli esetekben is megbeszélést tart. A népnevelők tanyázni járnak, mindig az emberek között vannak. A május 20-án tartott párt-végrehajtó bizottsági ülésen úgy döntöttek az elvtársak, hogy a falusi területi párt-alapszervezet példáján a másik három pártszervezetben is tíz-tizenkét tagú népnevelőcsoportot alakítanak, minden egyes népnevelőre meghatározott területet bíznak, s ezzel nemcsak az általános politikai felvilágosító munkát akarják biztosítani, hanem mint igen fontos feladatot, a termelőszövetkezetek megszilárdítását és fejlesztését is célul tűzték ki. A hosszúpályi falusi pártbizottság máris helyes kezdeményezéseivel és konkrét intézkedéseivel talpra állította a pártéletet a községben. Ennek hatása megmutatkozott a tavaszi munkákban, a begyűjtésben és általában az állampolgári fegyelem megszilárdításában, az egész község hangulatában is. A pártbizottság most legfontosabb feladatának azt tartja, hogy új, jól dolgozó harcos fiatalokkal erősítse meg a pártszervezeteket. Hétről hétre, s hónapról hónapra tagjelöltekkel és tagokkal szaporítsák a kommunisták sorait, mert a további eredményes munkának ez is alapja. Ehhez várnak segítséget a hosszúpályi elvtársak a nagylétai járási pártbizottságtól, és ez a segítség bizonyára nem is marad el. FÁBIÁN SÁNDOR NÉPLAP 1955. JÚNIUS 3. PÉNTEK GAZDAG KIÁLLÍTÁST RENDEZETT az MTI• Csokonai Vitéz Mihály 109. számú Intézete Zászlódíszbe öltözött az MTH Csokonai Vitéz Mihály 109. számú Intézetének 9 Burgondi utca 1. szám alatt lévő tornaterme. ÜNNEP VAN... Most ünnepük az intézet fennállásának 170 éves évfordulóját. Az évforduló tiszteletére gazdag kiállítást rendeztek, amely a látogatók elé vetíti az intézet oktatómunkáját, a tanítást elősegítő szemléltető eszközöket, mintadarabokat, ezenkívül a szakkörök munkáját tartalmazó rajzokat. A kiállítás tanulságot von le a régi és a mostani tanulóképzés között. Itt, a bejáratnál jobbra az ipari tanulók első szakmai ismereteivel találkozunk. Ez igen fontos. Ennek ismerete nélkül nem válhatnak jó szakemberekké az ipari tanulók. Ennél a résznél említésre méltó Farkas Mihály I. éves ipari, tanuló „Anyag és gyártás ismeretekről“ készült füzete. Rendes, tiszta, olvasható. Rajzai a szaktanárok véleménye szerint pontosak. Igaz az a közmondás, hogy: „Mutasd meg a könyvedet, megmondom, ki vagy.“ Farkas Mihály valóban büszke lehet arra, hogy az intézet tanárai több száz fiatal tanuló társa közül az ő füzetét állították ki. De menjünk tovább. „A kovács szakma az összes szakmák alapja, erős, egészséges, egész embert kíván“ — olvashatjuk a feliratról. Itt van a tanműhelyben használt 60 kg-os rugóskalapács kicsinyített mása. A szemlélők ezt nem is hagyják figyelmen kívül, hisz pontosan úgy működik, mint a nagy, és ez is üzemképes. A kiállítást megtekintők legnagyobb csoportját azonban a vasúti forgalom lebonyolítására felállított szemléltető modelleknél lehet látni. Itt Váradi Pál és Draskovics Rudolf ipari tanulók kellő szakismerettel magyarázzák a vasúti forgalom lebonyolításának módját. Az elméleti magyarázatot azonnal össze is kötik a gyakorlattal. Amikor szabad a pálya , az egymásnak adott jel után kis vasúti sínen a vonat elindul a pályaudvar felé. Sorolhatnánk még az igen tanulságos, érdekes látványosságokat, amit a kiállítás nyújt valamennyi látogatónak. De elsősorban beszélnünk kell az intézet tanárairól, köztük Gyenes Sándor igazgató elvtársról, Erdei István, Hosszú Kálmán nevelőkről, akik éjt-nappalt eggyétéve dolgoztak azért, hogy valóban jól sikerüljön a 170 éves intézet kiállítása. A kiállítás megrendezéséhez igen komoly segítséget nyújtott a Járműjavító, a Gördülőcsapágygyár, a XIII-as Autójavító Vállalat, valamint az iskola szülői munkaközössége. A DEBRECEN Város Tanácsa oktatási osztálya, a DISZ városi bizottsága azonban csak három nap eltelte után vett annyi fáradságot, hogy a kiállítást megtekintse. Reméljük, hogy vasárnapig, ameddig a kiállítás nyitva lesz, az illetékesek is elmennek. Tanka Judit Rémhírterjesztőket ítélt el a bíróság Endrédi András téglás kulákot nemrég őrizetbe vette a Belügyminisztérium Hajdú-Bihar megyei Főosztálya, mert izgatott népi demokráciánk ellen, másrészt munkahelyén szabotálta a termelést. A Megyei Bíróság a napokban tárgyalta ügyét. Szabó Jálasért, valamint rémhírterjesztésért 6 évi börtönbüntetésre ítélték. Rémhírterjesztés vádjával állt a bíróság előtt Réti Miklós is, a Terményforgalmi Vállalat volt gépkocsivezetője. Rétinek azelőtt saját teherautója volt s azzal fuvarozott. Régi, tőkés cimboráitól hallott rémhíreket — a maga elgondolásaival megtoldva — terjesztette és izgatott a népi demokrácia ellen. Rétit 2 és fél évi börtönre ítélték. Háromévi és hat hónapi börtönnel sújtották népi demokrácia ellenes izgatásért dr. Rácz Kálmán hajdúhadházi kulákot, volt postamestert. Gedeon Lajos volt horthysta főhadnagyot ugyancsak rémhírterjesztés miatt 4 évi börtönre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélték. a hajdúböszörményi Dózsa lovaival, a földes Rákóczi baromfiakkal, Médi Sándor egyéni paraszt teheneivel vesz részt a Mezőgazdasági Kiállításon Jó hírt szerzett magának a hajdúböszörményi Dózsa TSU jól gondozott állatállományával. Nemcsak a környéken, hanem messze az országban is híres lótenyésztéséről. Tavaly az Országos Mezőgazdasági Kiállításon lovaival díjat és oklevelet nyert. A tsz nagy gondot fordít a csikónevelésre. Nyáron a ménesben, télen karámban neveli edzetté a csikókat és a jó neveléshez szükséges takarmányt minden évben biztosítja. Választás után a legmegfelelőbb abrakot kapják a csikók. Bereczki Imre, a tsz lógondozója, aki a csikónevelésben már sok tapasztalatot szerzett, vállalta, hogy ebben az évben a díjat nyert kancától mén csikót nevel továbbtenyésztésre. A tsz ebben az évben ismét jelentkezett a Mezőgazdasági Kiállításra, két legszebb lovával, a Babával és a Kesellyel. A földesi Rákóczi TSZ az állattenyésztésben különösen a baromfiakra fordít nagy gondot. Azt tartják a tsz tagjai, hogy a baromfi nem marad adós a tartásért. Megfogadták a náluk járt szovjet vendégektől kapott tanácsokat, hogy a sokoldalú gazdálkodás hozza a legtöbb jövedelmet. Ez év márciusában vásárolt a tsz az Ohati Állami Gazdaságtól 2100 naposcsibét. Szállási Sándorné baromfigondozó jó munkáját igazolja, hogy anagyszámú csibeállományból nem sok hullott el és a meglévő 1900 csibe gyönyörű, egészséges. A csibéken kívül van a tsz-nek 373 tyúkból álló törzsállománya. Gondozója ,a 73 éves Nagy Antalné lelkiismeretes munkával érteti, hogy az állomány napi tojáshozama meghaladja a 110 darabot. A csibéken és tyúkokon kívül van a tsz-ben 400 nem törzskönyvezett tyúk, 30 törzskönyvezett pulyka, 230 kis pulyka, 803 kacsa és 700 liba. A Rákócziban nemcsak a baromfigondozók, hanem az egész tagság büszke a szép baromfiállományra. Elhatározták, hogy törzskönyves baromfival vesz részt a tsz a kiállításon. Médi Sándor hajdúnánási 10 holdas egyéni paraszt 8 éves Manci nevű tehenének legnagyobb napi teljesítménye 1954-ben 34,4 kiló tej volt. Egy év alatt 8243 kiló tejet termelt. 1955- ben Manci a laktáció gondos előkészítésével az ellést követő második hónapban már elérte a napi 38,3 kiló tejtermést. A Manci nemcsak a tejtermésben kiváló. Most van a kilencedik borja. Valamennyi örökölte anyja jó tulajdonságát. A Bözsi első borjával kiadta a napi 16 liter tejet. Háromhónapos bikaborja pedig, amelyet továbbtenyésztésre nevel Médi Sándor, 150 kiló súlyú. Médi Sándor Manóival jelentkezett az Országos Mezőgazdasági Kiállításra