Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

Az igazság ügye legyőzhetetlen!! (KT) Helsinkiben véget ért a béke-világtalálkozó. A bíró és reménykedő lelkiismeret hangján röppen a világ minden tája felé az üzenet: „A béke ügye végül is diadalmaskodik, ha a békeerők, amelyek azonos célt követnek,főképp a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezeteik — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteoszlatására és a békeharc védelme érdekében.“ Valóban a bizalmatlanság eloszlatására, az agresszió és a fenyegetőzés legyőzésére van szükség. Mi mindnyájan élni akarunk: fehérek, színesek, feketék, mi, egyszerű emberek, a világ közeli és távoli térségeiben. Mi gyűlöljük a háborút és a háború ellen vagyunk. Mi építünk és igyekezünk, hogy a ma fundamentuma a holnap épületének alapja lehessen, hogy hálával emlékezzek meg rólunk majd fiaink, s : szeretjük a nagy városokat, a virágoskerteket, a kultúrát, művészetet, a mosolyt a gyermekarcokon, mindent, ami szép és jó. A mi szavunk azoknak a szava, akik Helsinkiben beszéltek 68 ország képviseletében, sok nyelven, de egy akarattal. A mi erőnk az igazság, mert az igazság ügye legyőzhetetlen! Ha bizalmatlanságról van szó, korántsem mi vagyunk azok, akik felégetjük a hidakat. Nem a Szovjetunió és nem a békés népek dobtak atombombát Hirosimára 1945. augusztus 6-án 8 óra 5 perckor. Nem mi döngetjük a mellünket, nem mi üvöltözünk, hogy atom- éshidrogénbombákat kell alkalmazni az élet elpusztítására. Nem mi kürtöljük világgá, hogy irtózunk a békétől, mert az gazdasági válsághoz és a monopóliumok mesés hasznának összezsugorodásához vezet. Nem mi hadakozunk a sajtóban és recsegünk a rádióban, hogy nincs lehetőség az együttműködésre. Mi, egyszerű emberek józanul és tárgyilagosan ítéljük meg a helyzetet. Mi tudjuk miért van e hajsza, kik beszélnek, kiknek nevében. Mi tudjuk akár Párizsban, Sanghajban, Londonban, vagy akár Budapesten élünk, hogy az agresszió mindig gátlástalan, ismerjük és tudjuk az elvakultság számításait, az elvakultságét, mely vérre és pusztításra spekulálni, mindezek ellenére és minden rész ellenére Kuo Morso, Paul Sartre, Erenburg, Komnyejcsuk, Candy kanadai megfigyelő nyelvén értünk, hogy nyugodt napokat, az emberi megértés, s a kölcsönös bizalom napjait kell biztosítani a világnak. „Miért kell nekem szenvednem?“ — mondotta egy 12 éves hirosimai kislány, közvetlen halála előtt. Egy másik csöpp emberpalánta szörnyű kínjában mindig ezt kiáltotta: „Nem akarok meghalni, nem akarok meghalni“. . . Nem akarunk meghalni — ez az emberiség mai üzenete. A tűz és a gyilkolás mindig szenvedést jelentett, kötelességünk hát, hogy megelőzzük az ilyesmit. Nemcsak a magunk érdekében, de a francia, az angol és az amerikai nép érdekében is. Efelett őrköduunk és virrasztunk. Mert miért is volnának most ébertelenebbek, mint eddig, amikor még csak oszlani kezdenek a viharfelhők. Kötelességünk, hogy nyitott szemmel őrködjünk az épülő gyárak, a gyümölcsöt érlelő barackfák, a szajnaparti tömeglakások és a németországi kis városok felett. A történelem azt a feladatot bízta ránk, hogy mi legyünk a jelenkor lelkiismerete, amikor oly sok a kétkulacsos, amikor oly sokan megrészegednek. Lehet, hogy csak segédmunkások, hivatalnokok, útépítők, olvasztárok, szövőlányok vagyunk, de ami a kezünkhöz tapad, az maga az élet, a tett és a cselekvés. Igen, ezért kell cselekednünk, hogy lefogjuk és megfékezzük azoknak a kezét, akik fegyverrel fenyegetőznek. A szerszám, a munka ma szimbólum: új ruha, új lakás, nevelő, tanító könyv, maga a boldogság, maga az élet. Nagy a mi felelősségünk és ezért kell bátran és határozottan cselekednünk. Helsinki után most újból elolvashatjuk, mi a kötelességünk, mi a program. „Csakis az együttműködés rombolhatja le a tömbök rendszerét“ — mondta Paul Sartre. Csakis akkor jutunk előre, „ha legyőzzük a kölcsönös bizalmatlanságot“ — állapítja meg a helsinki béke-világtalálkozó felhívása. Ezt akarják és ezt követelik a világ népei is. Nem hisztériás atomriasztást, lázas fegyverkezést, nem is az erőszak és az erő politikájának fitogtatását. A mi életfelfogásunk ez, a huszadik század legyőzhetetlen jelszava. Persze korántsem ölhetett kézzel mondjuk óhajainkat, hanem keményen és következetesen harcolunk a békéért. Harcoj lunk ha kell tíz körömmel, Auschwitzban és Majdenekben meggyalázott milliók emléké- vel, a több termeléssel, új gyárak építésével, tüntetésekkel, sztrájkkal. Nyugaton és Keleten. Minket nem szédíthet meg semmiféle imperialista mes- terkedés, nem győzhet erőnkön a közönyösség és az elter j pedtség. Tudjuk, ilyen harc még nem volt a történelemben, de a történelem se nyújtott még soha ilyen kedvező lehetőséget a közös összefogásra. Az atom megszállottjai azt akarják, hogy elpusztuljon az emberiség. Mi válaszolunk rá Stockholmmal, Budapesttel, s Helsinkivel, a legjobbak nevében megfogalmazott békeüzenetekkel, növekvő akarattal. Mi továbbra is azt mondjuk, hogy barátul fogadunk mindenkit, de nem tévesszük szem elől az ellenséget. A második világháború halottjai már nem szólhatnak, de mi szólunk helyettük, s a magyar nép nevében is kijelentjük: Lefogjuk az apokalipszis lovát a születő jobb neveiben. Lefogjuk és még szorosabbra zárjuk erőinket. Ha Petőfi valamikor a szabadságért kiállott, mi a szabadság erejével kiáltjuk. A kilencszázmilliós béketág sorban népünk is helytáll! Szívlóssággal, kitartással, sohsem lankadó becsülettel. A ma, a holnap nevében, az emberiség fényes jövőjéért! A gabona tárolásának új módszere Az Országos Lisztkísérleti mi kísérletekben is igen jól be- Intézet kutatói rájöttek arra, vált. A tanulságok felhasznáhogy hosszabb tárolásnál sok- lásával most készült el a Lepkal jobb eredményt lehet elérsényi Tájházban az első nagy, ni, ha a terményt légmentesen, légmentes gabonatároló berenzárt térben tárolják. Az új dezés módszernél kevésbé fontos. Az intézetnek a tárolással hogy mennyire nedves tárolás- kapcsolatos egyéb kutatásaikor a gabona. Tárolás közben közül jó eredménnyel biztatmegtakaríthatók a szellőzés és nak a dohosság gyors megállaa forgatás költségei.pítására és megszüntetésére Az új módszer az eddigi üzem irányuló kísérletei is. (---------------------------------------- ------------------------------------N . Világ proletárjai egyesüljetek ! Mai számból ■ ' m #ssais Hüss fro m o XII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁMÁRA : *10 FILLÉR 1955. JULIUS 1., PÉNTEK ■PA. PIRS I/**». Párt és pártépítés: Fontos taggyűlés előtt állnak a ruhagyári korrumu■ rML elf • tjfe ~ efcP «is «Pp®. ááP"t”nisták (2. oldal) — Aratás után tarlót iánt és másodnövényt vet a Deb■ipSÍri »" %§. /imjp ■■fill recent Gépállomás (2. oldal) — Folyamatos kocsi- és anyagellátást! Ezt Bfe rfjpääffl» tjj&gjjj/grgyf J&jp IpfrMflpr kérik a Járműjavító dolgozói (3. oldal) — Elítélték a Püspökladányi • Hg NH |9| gwj Gépállomás sikkasztóit (3. oldal) — Sport (4. oldal) Az Egyeki Gépállomás arató-cséplőgépe elsőnek kezdte meg az aratást a megyében Beszámoltunk már arról, hogy a megye több helyén, állami gazdaságokban és termelőszövetkezeti földeken megkezdték az őszi árpa aratását. Az aratógépek napok óta dolgoznak már, de az arató-cséplőgépek, a kombájnok közül még nem állt munkába egy sem. Csütörtökön érkezett a jelentés arról, hogy az első aratócséplőgép is munkába állt már a megyében. Az Egyeki Gépállomásról indult a gép az egyeki Sztahanov Termelőszövetkezet földjére és Tóth János irányításával megkezdték egy 50 holdas őszi árpa tábla aratását, csérélését. Az Egyeki Gépállomás másik arató-cséplőgépe a nagyhegyesi határban kezdi meg a munkát a Táncsics és a Micsurin földjén. Tavaly is jó munkát végeztek. Ragaszkodnak az egyekiekhez a nagyhegyesiek, bár 60 kilométerre vannak egymástól, de munkájukra számítanak. Az egyéni arató-cséplőgépek teljes kapacitását lekötötték már a szövetkezetek. A jó munka meggyőzte az egyénieket is az arató-cséplőgépek nagy hasznáról. Nem kell bajlódni, fuvarozhatni aratás után a csépléssel. Berkes József és társai, egyénileg dolgozó parasztok gabonatermésük betakarítására szerződést kötöttek az Egyeki Gépállomással és arató-cséplőgépet kértek. Íme a példa, hogyan arat diadalt a jó gépi munka a maradi felfogás felett... ___ A zsámbéki egyéves termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyamon csütörtökön délelőtt tartották meg a záróünnepélyt. Az immár negyedik éve működő tanfolyamon ez évben 157 hallgató, túlnyomórészt termelőszövetkezeti elnök, de több vezetőségi tag és brigádvezető is elsajátította a tudományos alapokon nyugvó, szakszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás módszereit, és azokat az irányelveket, amelyek segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményes vezetéséhez. A tanfolyam ünnepségén megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese, és Páter Károly, az Agrártudományi Egyetem ektora is. Mezei András igazgató megnyitója után Dobi István mondott ünnepi beszédet. — Az elnökképző tanfolyam évzárója — mondotta többek között — újabb erőforrása a tsz-mozgaloma megszilárdulásának és mezőgazdasági termelésünk növekedésének. Dobi István hangsúlyozta: ahhoz, hogy a szövetkezetekben a tagok teremtőmunkája, alkotókészsége, tudása szabadon kibontakozhasson, elengedhetetlen a szövetkezeti gazdálkodás olyan alapvető elveinek maradéktalan megtartása, mint az alapszabály és a szövetkezeti demokrácia. Az igazi szövetkezeti szellem kialakításához hosszú, türelmes, emberséges nevelőmunkára van szükség. Ebben sok segítséget nyújt a pártszervezet. A párt és az állam sok anyagi eszközt és szellemi erőt áldoz a szövetkezeti gazdálkodás ügyének azzal is, hogy biztosítja a szövetkezeti vezető emberek megfelelő képzését — hangoztatta Dobi elvtárs. — Ezt a célt szolgálja a termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyam is, amely fennállása óta az idei évfolyammal együtt már 800 vezető embert adott a szövetkezeteknek. Az elvtársak adják át az iskolán szerzett tudásukat nemcsak saját szövetkezetük tagságának, hanem más, közeli szövetkezeteknek, sőt az egyénileg dolgozó parasztoknak is. A Központi Vezetőség júniusi határozata pontosan megjelöli azokat a tennivalókat, amelyek a termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítése s mindezzel együtt a szövetkezeti mozgalom önkéntes alapon történő fokozottabb kibontakoztatása terén előttünk állanak. Ahhoz, hogy a Központi Vezetőség határozatában kitűzött célt elérjük, az állam támogatása és segítsége a szövetkezeti parasztság munkalendületével és szorgalmával kell, hogy párosuljon. Ebben a nehéz és felelősségteljes, de egyben felemelő munkában a tanfolyamról kikerült elvtársaknak az élen kell haladniok, ezt várja-tőlük a párt és a kormány, erre kötelezi őket a hála dolgozó népünk iránt. A hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéd után a tanfolyamhallgatói nevében Fige István, a nagyhegyesi Dózsa Termelőszövetkezet tagja mondott köszönetet a pártnak és kormánynak azért, hogy lehetővé tette ennek a tanfolyamnak az elvégzését. Eljött az ünnepségre a korábbi tanfolyamok több hallgatója is. • Ezek nevében Erdélyi László, a tinnyei Kossuth TSZ elnöke számolt be arról, milyen eredményesen alkalmazzák termelőszövetkezetükben a tanfolyamon tanultakat Felhívta azonban a most ki • kerülő hallgatókat, hogy a tanultakat ne egyoldalúan vezessék be, hanem minden intézkedést beszéljenek meg a tagsággal. Felhívta elnöktársait, hogy küldjenek minél több fiatal termelőszövetkezeti tagot a kétéves mezőgazdasági szakiskolára. A záróünnepély Mezei András zárószavaival ért véget. DOBI ISTVÁN: Az igazi szövetkezeti szellem kialakításához hosszú, türelmes, nevelőmunkára van szükség A zsámbéki elnökképző tanfolyam záróünnepélye Hajdú-Biharban 31 új termelőszövetkezeti előkészítő bizottság működik 4% előkészítő bizottságok elnökeinek tanácskozása Debrecenben Hajdú-Biharban a termelőszövetkezeti mozgalom egyre erősödik, amit bizonyít az is, hogy jelenleg 31 előkészítő bizottság működik a megye területén. A Hajdú-Bihar megyei Tanács termelőszövetkezeti osz■ályén csütörtökön egésznapos értekezletre gyűltek össze a megye minden részéből az előkészítő bizottságok elnökei, hogy alapos tájékozódást kapjanak minden kérdésben, de ugyanakkor tájékoztatást is adjanak területük problémáiról. Minden belépővel ismertetni kell az alapszabályt Som József, a termelőszövetkezeti osztály vezetője ismertető előadást tartott, melyben a termelőszövetkezeti alapszabály leglényegesebb pontjait tárgyalta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alakulóban lévő új termelőszövetkezetek tagjaival részletesen ismertessék az alapszabályt. Tudni kell minden termelőszövetkezeti tagnak, hogy mi a joga és mi a kötelessége a szövetkezetben. Ha jól ismerik a tagok az alapszabályt és a vezetőségnek gondja van arra, hogy a szövetkezet törvényét, az alapszabályt be is tartsák, akkor sok kezdeti nehézségtől megszabadulnak. Nem alapszabálysértéssel kezdik a közös munkát, mint az a múltban több termelőszövetkezetnél előfordult. Az alapszabály megsértése kárára van a közös gazdálkodásnak, kárára a tagok jövedelme fokozásának. A túlméretezett háztáji föld és állattartás például elvonja a tagot a közös gazdálkodásban végzendő munkától és bekövetkezik az ilyen tag kárára, hogy fut a fillérek után és forintokat veszít. Az előkészítő bizottsági elnökök tanácskozásán kiderült, hogy a megyében több községben nem adnak a tanácsok elég támogatást, segítséget az előkészítő bizottságoknak. Ezt tették szóvá a Fülöp községben működő előkészítő bizottság részéről is, de a bakonszegi előkészítő bizottság elnöke, Kardos Márton is több segítséget vár a tanácstól. Igen helyes volt, hogy ez a kérdés is tárgyalásra került. Valóban nagy szükség van arra, hogy kivétel nélkül minden községben megértsék : a szocializmus építésének ügye a falun, mindenkinek ügye, ügye, feladata elsősorban a tanácsnak. A tapasztalatcserék a termelőszövetkezeti mozgalom iskolái Kardos Márton középparaszt, a bakonszegi előkészítő bizottság elnöke arról beszélt, , hogy a megyében megrende- zett tapasztalatcserék, melyek- nek során az egyénileg dolgo- zó parasztság megismerheti a közös, nagyüzemi gazdálko- dást, betekinthet a belső életbe, láthatja a munkaszerve- zést, az eredményeket — igen jó hatást vált ki. — A termelőszövetkezeti mozgalom iskolái a tapaszta- latcserék — mondotta. Szükséges, hogy ezek s ba- ráti látogatások, ismerkedések t tovább tartsanak. A paraszt-ságra annak van a legmeg- győzőbb hatása, amit a saját szemével lát. Ezért kell minél több, ma még ingadozó középparasztnak megmutatni a közös gazdálkodás módját, belső rendjét, ott, ahol a tagság szorgalmas munkája, a jó vezetés azt legjobban érvényre is hozza. A jó példa ragadós, sokan léptek már be szövetkezetekbe, mert egy-egy látogatáson meggyőződtek a közös nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, a tagság jólétéről. 0 Több mintaalapszabályt a dolgozó parasztság kezébe ! A csütörtöki értekezletnek másik jelentős tapasztalata az, hogy nem tudják kielégíteni vidéken a dolgozó parasztság igényét a szövetkezeti mintaalapszabály ismertetésével kapcsolatban. A szövetkezetek iránti fokozódó érdeklődés következménye, hogy a dolgozó parasztok kérik az alapszabályt. Szeretnék áttanulmányozni odahaza töviről-hegyire a családdal. Ez is a meggyőzés fegyvere. Alapszabály azonban nincs elég a vidéken. Segített ezen most némileg Som József elvtárs. Kiosztott mintegy száz alapszabályt az előkészítő bizottsági elnökök között, hogy odahaza adják át a bizottságok tagjainak, az érdeklődsőknek. Bejelentette az értekezleten Korándi József, hogy Esztáron augusztus 20-án új termelőszövetkezet alakul. Bakonszegen már ma, pénteken alakuló ülését tartja az új tsz. Földesen, a Néptanács TSZCS alakul át termelőszövetkezetté. Erdei Benjámin arról tett jelentést, hogy vasárnap Püspökladányban alakul új termelőszövetkezet. ri!___ Ülést tartott az Országos Földművesszüvetkezeti Tanács Csütörtökön a SZÖVOSZ székházában az Országos Földművesszövetkezeti Tanác megtartotta II. negyedévi ülését. Az ülést Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagja nyitotta meg, majd Dégen Imre, a Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatóságának elnök beszélt a földművesszövetkezetek előző negyedévi munkájáról és az elkövetkezendő feladatokról. Beszédében hosszat foglalkozott a termelőszövekezetek és a földművesszövetkezetek kapcsolatának megerősítésével. Többi között következőket mondotta: A földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek közöl nem átmeneti jellegű, hanem a szocializmus építésének egész időszakára szóló olyan politikai és gazdasági kapcsolatot kell kiépíteni, amely jelentősen hozzájárul a termelőszövetkezetek termelési eredményeinek és tagjai jólétének fokozásához, elősegíti a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztését, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítását. Szoros együttműködést kell létrehozni a kétfajta szövetkezet között s már a tervkészítés során gondoljanak a termelőszövetkezetek szükségleteire. Szilárd és tartós alapon szélesíteni kell a földművesszövetkezetek áruforgalmi kapcsolatát a termelőszövetkezetekkel az értékesítésben is. Hasonlóképpen szélesíteni kell az együttműködést a termelési szerződések megkötésénél és a termékek átvételénél.