Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

A Világ proletárjai egyesüljetek ' ' m. frag HHHRHa IP lijifllfflL Cyrankiewicz elvtárs megnyitó beszédével megkezdődött az V. VIT (2. 0k MB 3SEB eSSg gjjpl |||i gPjj oldal) — „Genf után“ — Hja Erenburg cikke (2. oldal) — Megkezdőd­kÜ jrHra&Mfi IHU jgUlP tek Genf­ben a kínai—amerikai tárgyalások (2. oldal) — A pocsaji Uj ■pjf jragSHHBF raHHBHHpF wal ’Hffik fSSBBSBuall­ Remény Termelőszövetkezet az alapszabály alapján áll (3. oldal) — A­­ Sill IjjP teli tüzelőellátásról (4. oldal) — Sport (4. oldal) —• i Ti ksh 1 mm Mr'm i v.__________________________­ XII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA : 50 FILLÉR 1955. AUGUSZTUS 2., KEDD Dolgozzunk jobb technikával! Valamely ország iparának fontos értékmérője a korsze­rűség, hogy a fejlett techni­kával gyártott termékek min­dig gyorsan és jó minőségben készülnek-e el, s áruk is rendszerint olcsóbb mint a ter­vezett. A technika kihasználá­sának óriási jelentősége van minden területen. A most lezárt ötéves terv során a mi hazánkban is sokat tettünk az ipar és az ipari be­rendezések tökéletesítéséért. Új, korszerű üzemek egész sora épült, a meglévők is tökélete­sedtek. Sok nehéz fizikai munkát igénylő folyamatot szintén gépesítettünk. Nőtt a dolgozók műszaki tudása, álta­lában a termelés egész terüle­tén helyet kapott a fejlettebb technológia. Azonban a meglévő beren­dezések és gépek jobb kihasz­nálásánál, a termelékenység növelésénél a technika szünte­len tökéletesítésénél még igen sok a teendőnk, hiszen jóformán csak az első lépése­ket tettük meg. Termékeink egy része még jelenleg is vagy nagy átfutási idővel, vagy sok részművelettel készül, nem is szólva arról, hogy a szerve­zettségnél, az élenjáró mód­szerek alkalmazásánál sincs minden rendben. Az eddigi­nél is jobban fejleszteni és tö­kéletesíteni a technikát tehát olyan feladat, amely halaszt­hatatlan kötelezettségeket ró minden vállalatra és minden üzemre. A technika fejlesztésében a lehetőségek úgyszólván kime­­ríthetetlenek. Nemcsak milliós beruházások, hanem a dolgo­zók mindennapi apró javasla­tai is nagy segítséget adhat­nak a termelés tökéletesítésé­hez. Ha jobban és alaposab­ban körülnézünk saját por­tánkon, láthatjuk, hogy ilyen tekintetben is sok még a lehe­tőség. A Dohánygyárban nem­rég például felmérték az anyagmozgatás útját. A vizs­gálat megállapította, hogy a szállítás gyorsításáért és töké­letesítéséért helyileg is nagyon sokat tehetnek. Persze nem­csak a Dohánygyárban, hanem mindenütt így van ez. Az úgy­nevezett kis beruházások fel­használása és a helyi lehető­ségek jobb kihasználása min­dig elengedhetetlen tartozéka volt és marad a technika fej­lesztésének. A jobb és szervezettebb munkának további fontos fel­tétele, a gépek jó kihasználá­sa.­­Mivel a gépeknél elsősor­ban az üzembiztonság a fon­tos, az ipar egész területén nagy figyelmet kell fordítani a rendszeres és alapos gép­karbantartásra. A korszerű technika nemcsak azt jelenti, hogy szüntelenül tökéletesed­nek a gyártási eljárások, ha­nem azt is, hogy a meglévő gépi berendezéseket sokolda­lúan használjuk ki. Ha nő a termelési eszközök kapacitá­sa, üzembiztonsága, nő a ter­melékenység is. Korántsem közömbös tehát, hogy üzemen­ként és üzemrészenként ho­gyan alakul az állásidő, hogyan használják ki a gépe­ket, mivel az ezzel kapcsola­tos mutatók alakulása a terme­lés helyes vagy helytelen meg­szervezését méri. A gyártási eljárások tökéle­tesítésének további tartozéka a korszerű technológia. Enél­­kül nincs olcsó és gazdaságos termelés, nincs árubőség sem. Sajnos sok esetben még ma is megfeledkezünk erről. Nálunk a megyében is a szükségesnél kevesebb gond van a munka­­folyamatok korszerűsítésére és csak helyenként, főleg a nagyüzemekben dolgoznak ki haladó gyártási elveket. Nem egy termékfajta, így a mo­zaiklap, szódavíz stb. meglehe­tősen korszerűtlen, sok kézi­erővel és sok idő felhasználá­sával készül. Szorosan ide tar­tozik, hogy a haladó és kor­szerű módszereket sem min­dig alkalmazzuk. A legjobb forgácsolók tapasztalatait, a gyorsvágást, vagy a Maxi­menko féle gyorsfalazást pél­dául csak igen kevesen isme­rik a megyében és akik isme­rik, azok sem mindig alkal­mazzák. Hol, ha nem itt kell elsősorban javítani, hogy a jobb és haladóbb módszerek átvételével végre fordulatot érhessünk el a termelékenység növelésében. Mivel a technológia jobb ki­használása mindenekelőtt az embereken múlik, az sem kö­zömbös számunkra, hogy ál­lunk a műszaki tudással és a szakképzettséggel. Itt is van teendő bőven. A megyében még mindig tervszerűtlen, és kapkodó a műszaki tanfo­lyamok szervezettsége, hiányos a szakmunkásképzés, a mun­kamódszerátadás mérve sem kielégítő. Üzemeink épp ezért ne várjanak semmi felsőbb utasításra, hanem már most kezdjenek hozzá a munkásság széleskörű szakképzéséhez. Döntő fontosságú kérdés ez, mert a technika az emberek nélkül halott, és a dolgozók szakmai tudásának fejleszté­se nélkül bizony egy tapodtat sem juthatnak előre. Összefoglalva a népgazdasá­gunk további fejlődésének alapvető kulcsa a fejlett technika széleskörű alkalma­zása. Induljon hát mindenütt mozgalom az élenjáró munka­­módszerek elterjesztésére, a munkafolyamatok gépesítésé­re, a maradi és ósdi nézetek következetes leküzdésére. Csakis így vihetjük győze­lemre a Központi Vezetőség március 4-i határozatait, és teremthetjük meg a fokozódó jólét szilárd bázisát hazánk­­ban­ . Termelőszövetkezeti asszonyok példás munkája A megye termelőszövetke­zeteiben ebben az évben a családtagok, asszonyok, lá­nyok, fokozottabban veszik ki részüket a munkából, mint a megelőző esztendőben. Jó példáját látni ennek a földesi Rákóczi Termelőszövetkezet­ben, ahol több mint 70 asz­­szony veszi ki részét a 200 munkaegységért indult moz­galomból. Pataki Lajosné országgyűlé­si képviselő már a napokban el is éri a 200 munkaegysé­get. A munkából a­­termelő­­szövetkezet elnökének a fele­sége is derekasan kiveszi ré­szét. Csak egy példa arra, mi­lyen sokat jelent az asszo­nyok jó munkája egy terme­lőszövetkezetben. A 3-as szá­mú brigádnak, melyben 21 nő dolgozik, igen szorgos mun­kája akadt. Az aratógép után az asszonyok kereszteltek, a kombájn által levágott és el­csépelt 55 vagon árpát ők ros­tálták ki. Július 24-én Szabó Mihály, a cséplőgép felelős ve­zetője, hogy a munka gyor­suljon, úgy intézkedett, hogy a szövetkezet teherautója az arató-cséplő­géptől a gabonát tisztításra hordja vasárnap is a szérűre. Négy asszony egész vasárnap dolgozott. Két zsá­koló férfi segítségével 380 má­zsa árpát tisztítottak meg reg­gel 6 órától este 10 óráig. A négy asszony neve a követ­kező: Jámbor Istvánné, Pata­ki Lajosné, Karácsony József­­né, Nagy Zsigmondné. A MEZŐGAZDASÁG­­ HÁROM ÉLENJÁRÓ MUNKÁSA Papp István Papp István aratógépvezető, a Tetétleni Gépállomás dol­gozója jelenleg is tartja első­ségét a megye aratási verse­nyében 277 normálholdas tel­jesítményével. Második Ko­vács László, a Hajdúszobosz­lói Gépállomás dolgozója, aki idáig 264 normálholdról arat­ta le a gabonát. A rangsor harmadik helyén a zsákai R. Juhász Imre traktoros szere­pel, teljesítménye 223 normál-­ hold, a verseny negyedik he­lyezettje pedig 210 normál­hold learatásával Oláh György, a Nagyrábéi Gépállo­más aratógépvezetője. Zsuppos János Legutóbb arról adtunk hírt, hogy Zsuppos János, a Bal­mazújvárosi Gépállomás ara­tó-cséplő gép vezetője 220 nor­­mál hold learatásával megsze­rezte az elsőséget a megyei versenyben. Azóta Zsuppos János újabb 10 holddal tol­dotta meg teljesítményét, így az aratásban jelenleg 230 hold­nál tart, az elsőség tehát to­vábbra is az övé. A második helyen változatlanul a Tetét­leni Gépállomás dolgozója, Kemecsei Miklós áll 218 nor­mál hold teljesítésével. A har­madik hely elérésénél az utób­bi két napban a derecskei Erdei Lajos 3 holddal meg­előzte az eddig harmadik he­lyen szereplő Reszegi Imrét, a Hajdúnánási Gépállomás arató-cséplő gép vezetőjét, aki továbbra is 198 hold gabona learatásánál és elcsépelésénél tart. Péntek Gábor A vasárnapi talajmunka végzésére indított versenyben Péntek Gábor, a Hajdúnánási Gépállomás traktorosa érte el a legszebb eredményt: 19,6 normálhold talajmunkát vég­zett. Ugyancsak jó eredmény­­nyel dicsekedhet Nagy Gyula is, a Nagyrábéi Gépállomás traktorosa, akinek teljesítmé­nye 16 normálhold volt. Mur­­vai Balázs polgári traktoros 14,4 normálhold talajmunka elvégzésével harmadik lett a megye traktorvezetőinek va­sárnapi versenyében. A jó he­lyezést elért versenyzők ju­talomban részesülnek. A köztes termelés diadala A Hajdúsági Állami Erdő­gazdaság debreceni erdészeté­nek biharnagybajomi csemete­kert erdészkerületében a ta­vaszi árpa cséplését igen szép eredménnyel, holdanként 18 mázsás átlaggal fejezték be. Ezt az átlagot IS katasztrális holdon érték el. E termés an­nál inkább is nagy jelentősé­gű, mivel beerdősített terüle­ten termettek. A 15 katasztrá­­lis holdat ugyanis tavasszal tölgy csemetével beültették, és utána a beültetett terüle­tet tavaszi árpával vetették be. Ezzel önköltségüket is csökkentették, mivel a tava­szi árpa megvédte a csemeté­ket a káros gyomosodástól, és így egyszeri kapálást sikerült hetnének­ a gazdaság dolgozóinak meg­takarítaniuk, amely 2500 fo­rint értéket tesz ki. Az ésszerű módosítás a 15 holdas csemetekertben nép­gazdaságunknak 270 mázsa árpát jövedelmezett. A fenti módszert Galgóczy Lajosna­k­, a gazdaság agronómusának, Dankó Gábornak, a Debreceni Erdészet vezetőjének és Bod­rogi Lajosnak, a biharnagyba­­jomi csemetekert vezetőjének kezdeményezésére honosítot­ták meg. Igen helyes volna, ha e bevált módszert a jövő­ben nagyobb területre is ki­terjesztenék, mert így az er­dősített területeken komoly mennyiségű gabonát termel- 750 ezer forint értékű mezőgazdasági termék terven felül Az Agrártudományi Egye­tem Hajdúszoboszlói Tangaz­daságának dolgozói páros ver­senyre hívták a Hajdú-Bi­har megyei Építőipari Vállalat dolgozóit. A verseny igen ér­dekesnek ígérkezik, hiszen az építőipari vállalat több millió forintos építkezést végez a gazdaság területén. A helyzet tehát az, hogy az építőipar dolgozói saját szemükkel lát­hatják, hogyan dolgoznak, ho­gyan teljesítik tervüket a tan­gazdaság dolgozói. De a gaz­daság emberei is láthatják napról napra, hogyan halad az építkezés, amelynek eredmé­nyes befejezéseként lakóhá­zakhoz, kultúrotthonhoz, új magtárhoz jut a gazdaság. Az egyetemi tangazdaság vállalta a páros versenyben, hogy ez évi termelési tervét globálisan 115 százalékra tel­jesíti. A termelési önköltség 3 százalékos csökkentésével. Ilyen módon ebben az évben mintegy 750 ezer forint érté­kű mezőgazdasági terméket adnak a népgazdaságnak tér­in felül. Az építőipari vállalat­ a hajdúszoboszlói tangazdaság területén október 30-ra vál­lalt munkálatokat október 25-re elvégzi. Ez a vállalás igen nagy örömet jelent a gazdaság dolgozói számára. Biztosra veszik, hogy az építő­ipari dolgozók teljesítik vál­lalásukat, és így a téli idő­re már használatba is tudják venni az épületeket. Mai számból. Nyírábrányban a cséplésben Király Imre ifjúsági munkacsapata jár élen Nyírábrányban is, mint Haj­­dú-Bihar megye sok községé­ben gyors ütemben halad a cséplés. A nyírábrányi cséplő­gépek páros versenyében külö­nösen kimagasló eredményt ért­ el Király József munkacsa­pata. A munkacsapatban dol­gozó 13 DISZ fiatal lelkesen végzi munkáját, hogy elérje a napi 200 mázsás cséplési ered­ményt. Példát mutatnak Király Veronika és Debreceni Margit DISZ fiatalok is. A csépléssel egy időben megindult a begyűj­tés is. Elsőnek az egyénileg dolgozó parasztok közül Tóth István, Hüse Ferenc és Nagy József hatholdas dolgozó pa­rasztok tettek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. Ezek a dolgozó parasztok a beadá­sukon kívül négy-négy mázsa búzát adtat­ át állami felvásár­lásra. Ezek a dolgozó parasztok a jól dolgozó Győzelem Terme­lőszövetkezetről vesznek pél­dát, amely a gép mellől teljesí­tette beadási kötelezettségét. Gulyás István vb. elnök Id. Baliz Mihály kábai középparaszt 27 mázsa búzát adott el az államnak Megyénkben a termelőszö­vetkezetek mutatnak példát a gabonabegyűjtési terv teljesí­tésében. A polgári járás ter­melőszövetkezetei már 60 százalékra teljesítették egész évi kenyérgabona beadási kö­telezettségüket. A termelőszö­vetkezetek összesen 65 vagon vetőmagbúzát adtak át a be­­gyűjtőhelyen — ez egyben beszámít a beadásba is — elő­­ből 33 vp sornál a földes’ tsz-ek adtak át. Megkezdték már a vetőm­aggabona beadá­sát is. Igen szép jövedelmet jelent ez a földesieknek, mert a 33 vagon gabona átadása után prémiumként 100 ezer forintot kapnak. Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezetei már több mint 20 ezer má­zsa kenyérgabonát adtak be­ötelezettségük rendezésére. Az értékesítési szerződésre a tsz-ek eddig 877 mázsát ad­­tak át szabad áron az állam­nak. A kábai Tolbuchin TSZ 150 mázsát szállított be. E­z töföb mint százezer forint jö­vedelmet jelent a tagságnak. A Tolburhin TSZ példáját kivetik a kábai egyéni gaz­dák is. A kelai határban jó­val gazdagabban fizet most a búza, mint az elmúlt évben, az egyéniek földjén is, így szabad gabonából ők is töb­bet adnak be, mint amennyi­re számoltak. Id. Batiz Mi­hály 12 holdas középparaszt 5 holdról 72 mázsa 95 kiló búzát csépelt el. Beadási kö­telezettségét teljesítette, ház­tartási szükségletére 440 kilót hagyott meg, 27 mázsát az ál­lamnak adott, amelyért össze­sen 5276 forintot kapott. Kor­pára és szántásra kedvezi­tményt vett igénybe. Mikó fiatal, Villa Sándor isopzó parast­ok dohánytermése nagy jövete­le ígér Hajdú-Biharban is megkez­dődött a jövő évi dohányterü­letek leszerződése. Hajdú-Bi­­har megye dolgozó parasztsága az idei magas dohányárak mel­lett és a jónak ígérkező termés alapján magas jövedelemre szá­míthat. Aki jól kezelte dohá­nyát, korán ültetett és gyak­ran kapált, gazdag jövedelem­re számíthat. Nem csoda, hogy Mikó Antal hajdúnánási és Vi­da Sándor hajdúdorogi dolgo­zó parasztok már most leszer­ződtették jövőre egy-egy hold dohányukat. A jelenlegi do­­hányültetvényük a kiváló gon­dozás mellett 10 mázsán felüli átlagtermést ígér. Ez a két dol­gozó paraszt az aratás múmiá­ja mellett nem felejtkezik el a dohánytermés idejében való betakarításáról sem. Megkezd­ték a beérett aljalevelek töré­sét és szárítását. Ezzel a korai törésű dohánnyal még csak fo­kozzák jövedelmüket. Kökényesi Gábor Hajdúdorog KÉSZÜLÜNK A KÖZÖS MUNKÁRA Hosszúpályi­­községben jú­lius elején alapítottuk meg a Szabadság Termelőszövet­kezetet. Ebben az új ter­melőszövetkezetben 23 tag van. Majd ősszel kezdjük meg a közös gazdálkodást, addig mindenki azon igyek­szik, hogy minél hamarabb betakarítsa termését, hogy hozzákezdjünk a közös gaz­dálkodás munkáihoz. Én, aki 20 hold földdel léptem be az új termelőszövetkezetbe, elnöke lettem a tagok bi­zalmából a szövetkezetnek. Most aztán kettős a gon­dom. A saját gazdaságom gondja és az októberben­­kezdődő közös gazdálkodás­ra való felkészülés gondja. Nem mondhatja senki, aki jól akar gazdálkodni hogy ráérünk gondolkozni, mesz­­sze van még október. Az én véleményem az, hogy már most tárgyalni kell arról, mit hogyan fogunk csinálni, hogy az új úton, amelyre léptünk, biztosan, tétova lé­­pegetés nélkül haladjunk. Én úgy vélekedem, hogy fontos feladat a gazdaság őszi munkáinak meghatáro­zása mellett az is, hogy több legyen a termelőszövetkezet tagjainak száma. Több le­gyen a föld területe is, mert csak úgy lehet való­ban nagyobb eredmények elérését biztosító közös nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit élvezni. Mi úgy tervezzük, hogy őszre még legalább 40 tagra növeljük a létszámot, és 400 holdra a szövetkezeti földet. Most van nyolc te­henünk, ezt legalább 20-ra kell kiegészíteni, lovunk nincs, kell legalább négy ló. Több nem is kell, mert mi mindent géppel akarunk műveltetni a közös gazda­ságban. Ahhoz, hogy már az első esztendő is igen sikeres le­gyen, szükséges a családta­­gok bevonása is a közös munkába. Ez nemcsak azért fontos, mert így több kere­set lesz egy-egy családban, hanem azért is, mert ha többen dolgoznak, ott na­gyobb a jövedelme a közös gazdaságnak. A jövedelem a munkából adódik, és ha több az elvégzett munka, akkor a munka gyümölcse, a jövedelem is nagyobb. Én és a feleségem már meg­ettük kenyerünk javát, de úgy tartjuk, a munka elől hűvösre húzódni nem jó do­log. Ezért a feleségem is kiveszi majd részét a mun­kából. Mi, a Szabadság tagjai so­kat, nagyon sokat akarunk termelni. Nemcsak a saját magunk javára tesszük ezt, hanem a haza javára is. A jövő héten a Szabadság tag­jai összeülnek, s megtár­gyaljuk az őszi feladatokat, hogyan kezdjünk a nagy munkához, a közös gazdál­kodás megindításához. TÓTH ANDRÁS, a hosszúpályi Szabadság TSZ elnökei

Next