Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
A Világ proletárjai egyesüljetek ' ' m. frag HHHRHa IP lijifllfflL Cyrankiewicz elvtárs megnyitó beszédével megkezdődött az V. VIT (2. 0k MB 3SEB eSSg gjjpl |||i gPjj oldal) — „Genf után“ — Hja Erenburg cikke (2. oldal) — MegkezdődkÜ jrHra&Mfi IHU jgUlP tek Genfben a kínai—amerikai tárgyalások (2. oldal) — A pocsaji Uj ■pjf jragSHHBF raHHBHHpF wal ’Hffik fSSBBSBuall Remény Termelőszövetkezet az alapszabály alapján áll (3. oldal) — A Sill IjjP teli tüzelőellátásról (4. oldal) — Sport (4. oldal) —• i Ti ksh 1 mm Mr'm i v.__________________________ XII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA : 50 FILLÉR 1955. AUGUSZTUS 2., KEDD Dolgozzunk jobb technikával! Valamely ország iparának fontos értékmérője a korszerűség, hogy a fejlett technikával gyártott termékek mindig gyorsan és jó minőségben készülnek-e el, s áruk is rendszerint olcsóbb mint a tervezett. A technika kihasználásának óriási jelentősége van minden területen. A most lezárt ötéves terv során a mi hazánkban is sokat tettünk az ipar és az ipari berendezések tökéletesítéséért. Új, korszerű üzemek egész sora épült, a meglévők is tökéletesedtek. Sok nehéz fizikai munkát igénylő folyamatot szintén gépesítettünk. Nőtt a dolgozók műszaki tudása, általában a termelés egész területén helyet kapott a fejlettebb technológia. Azonban a meglévő berendezések és gépek jobb kihasználásánál, a termelékenység növelésénél a technika szüntelen tökéletesítésénél még igen sok a teendőnk, hiszen jóformán csak az első lépéseket tettük meg. Termékeink egy része még jelenleg is vagy nagy átfutási idővel, vagy sok részművelettel készül, nem is szólva arról, hogy a szervezettségnél, az élenjáró módszerek alkalmazásánál sincs minden rendben. Az eddiginél is jobban fejleszteni és tökéletesíteni a technikát tehát olyan feladat, amely halaszthatatlan kötelezettségeket ró minden vállalatra és minden üzemre. A technika fejlesztésében a lehetőségek úgyszólván kimeríthetetlenek. Nemcsak milliós beruházások, hanem a dolgozók mindennapi apró javaslatai is nagy segítséget adhatnak a termelés tökéletesítéséhez. Ha jobban és alaposabban körülnézünk saját portánkon, láthatjuk, hogy ilyen tekintetben is sok még a lehetőség. A Dohánygyárban nemrég például felmérték az anyagmozgatás útját. A vizsgálat megállapította, hogy a szállítás gyorsításáért és tökéletesítéséért helyileg is nagyon sokat tehetnek. Persze nemcsak a Dohánygyárban, hanem mindenütt így van ez. Az úgynevezett kis beruházások felhasználása és a helyi lehetőségek jobb kihasználása mindig elengedhetetlen tartozéka volt és marad a technika fejlesztésének. A jobb és szervezettebb munkának további fontos feltétele, a gépek jó kihasználása.Mivel a gépeknél elsősorban az üzembiztonság a fontos, az ipar egész területén nagy figyelmet kell fordítani a rendszeres és alapos gépkarbantartásra. A korszerű technika nemcsak azt jelenti, hogy szüntelenül tökéletesednek a gyártási eljárások, hanem azt is, hogy a meglévő gépi berendezéseket sokoldalúan használjuk ki. Ha nő a termelési eszközök kapacitása, üzembiztonsága, nő a termelékenység is. Korántsem közömbös tehát, hogy üzemenként és üzemrészenként hogyan alakul az állásidő, hogyan használják ki a gépeket, mivel az ezzel kapcsolatos mutatók alakulása a termelés helyes vagy helytelen megszervezését méri. A gyártási eljárások tökéletesítésének további tartozéka a korszerű technológia. Enélkül nincs olcsó és gazdaságos termelés, nincs árubőség sem. Sajnos sok esetben még ma is megfeledkezünk erről. Nálunk a megyében is a szükségesnél kevesebb gond van a munkafolyamatok korszerűsítésére és csak helyenként, főleg a nagyüzemekben dolgoznak ki haladó gyártási elveket. Nem egy termékfajta, így a mozaiklap, szódavíz stb. meglehetősen korszerűtlen, sok kézierővel és sok idő felhasználásával készül. Szorosan ide tartozik, hogy a haladó és korszerű módszereket sem mindig alkalmazzuk. A legjobb forgácsolók tapasztalatait, a gyorsvágást, vagy a Maximenko féle gyorsfalazást például csak igen kevesen ismerik a megyében és akik ismerik, azok sem mindig alkalmazzák. Hol, ha nem itt kell elsősorban javítani, hogy a jobb és haladóbb módszerek átvételével végre fordulatot érhessünk el a termelékenység növelésében. Mivel a technológia jobb kihasználása mindenekelőtt az embereken múlik, az sem közömbös számunkra, hogy állunk a műszaki tudással és a szakképzettséggel. Itt is van teendő bőven. A megyében még mindig tervszerűtlen, és kapkodó a műszaki tanfolyamok szervezettsége, hiányos a szakmunkásképzés, a munkamódszerátadás mérve sem kielégítő. Üzemeink épp ezért ne várjanak semmi felsőbb utasításra, hanem már most kezdjenek hozzá a munkásság széleskörű szakképzéséhez. Döntő fontosságú kérdés ez, mert a technika az emberek nélkül halott, és a dolgozók szakmai tudásának fejlesztése nélkül bizony egy tapodtat sem juthatnak előre. Összefoglalva a népgazdaságunk további fejlődésének alapvető kulcsa a fejlett technika széleskörű alkalmazása. Induljon hát mindenütt mozgalom az élenjáró munkamódszerek elterjesztésére, a munkafolyamatok gépesítésére, a maradi és ósdi nézetek következetes leküzdésére. Csakis így vihetjük győzelemre a Központi Vezetőség március 4-i határozatait, és teremthetjük meg a fokozódó jólét szilárd bázisát hazánkban . Termelőszövetkezeti asszonyok példás munkája A megye termelőszövetkezeteiben ebben az évben a családtagok, asszonyok, lányok, fokozottabban veszik ki részüket a munkából, mint a megelőző esztendőben. Jó példáját látni ennek a földesi Rákóczi Termelőszövetkezetben, ahol több mint 70 aszszony veszi ki részét a 200 munkaegységért indult mozgalomból. Pataki Lajosné országgyűlési képviselő már a napokban el is éri a 200 munkaegységet. A munkából atermelőszövetkezet elnökének a felesége is derekasan kiveszi részét. Csak egy példa arra, milyen sokat jelent az asszonyok jó munkája egy termelőszövetkezetben. A 3-as számú brigádnak, melyben 21 nő dolgozik, igen szorgos munkája akadt. Az aratógép után az asszonyok kereszteltek, a kombájn által levágott és elcsépelt 55 vagon árpát ők rostálták ki. Július 24-én Szabó Mihály, a cséplőgép felelős vezetője, hogy a munka gyorsuljon, úgy intézkedett, hogy a szövetkezet teherautója az arató-cséplőgéptől a gabonát tisztításra hordja vasárnap is a szérűre. Négy asszony egész vasárnap dolgozott. Két zsákoló férfi segítségével 380 mázsa árpát tisztítottak meg reggel 6 órától este 10 óráig. A négy asszony neve a következő: Jámbor Istvánné, Pataki Lajosné, Karácsony Józsefné, Nagy Zsigmondné. A MEZŐGAZDASÁG HÁROM ÉLENJÁRÓ MUNKÁSA Papp István Papp István aratógépvezető, a Tetétleni Gépállomás dolgozója jelenleg is tartja elsőségét a megye aratási versenyében 277 normálholdas teljesítményével. Második Kovács László, a Hajdúszoboszlói Gépállomás dolgozója, aki idáig 264 normálholdról aratta le a gabonát. A rangsor harmadik helyén a zsákai R. Juhász Imre traktoros szerepel, teljesítménye 223 normál- hold, a verseny negyedik helyezettje pedig 210 normálhold learatásával Oláh György, a Nagyrábéi Gépállomás aratógépvezetője. Zsuppos János Legutóbb arról adtunk hírt, hogy Zsuppos János, a Balmazújvárosi Gépállomás arató-cséplő gép vezetője 220 normál hold learatásával megszerezte az elsőséget a megyei versenyben. Azóta Zsuppos János újabb 10 holddal toldotta meg teljesítményét, így az aratásban jelenleg 230 holdnál tart, az elsőség tehát továbbra is az övé. A második helyen változatlanul a Tetétleni Gépállomás dolgozója, Kemecsei Miklós áll 218 normál hold teljesítésével. A harmadik hely elérésénél az utóbbi két napban a derecskei Erdei Lajos 3 holddal megelőzte az eddig harmadik helyen szereplő Reszegi Imrét, a Hajdúnánási Gépállomás arató-cséplő gép vezetőjét, aki továbbra is 198 hold gabona learatásánál és elcsépelésénél tart. Péntek Gábor A vasárnapi talajmunka végzésére indított versenyben Péntek Gábor, a Hajdúnánási Gépállomás traktorosa érte el a legszebb eredményt: 19,6 normálhold talajmunkát végzett. Ugyancsak jó eredménynyel dicsekedhet Nagy Gyula is, a Nagyrábéi Gépállomás traktorosa, akinek teljesítménye 16 normálhold volt. Murvai Balázs polgári traktoros 14,4 normálhold talajmunka elvégzésével harmadik lett a megye traktorvezetőinek vasárnapi versenyében. A jó helyezést elért versenyzők jutalomban részesülnek. A köztes termelés diadala A Hajdúsági Állami Erdőgazdaság debreceni erdészetének biharnagybajomi csemetekert erdészkerületében a tavaszi árpa cséplését igen szép eredménnyel, holdanként 18 mázsás átlaggal fejezték be. Ezt az átlagot IS katasztrális holdon érték el. E termés annál inkább is nagy jelentőségű, mivel beerdősített területen termettek. A 15 katasztrális holdat ugyanis tavasszal tölgy csemetével beültették, és utána a beültetett területet tavaszi árpával vetették be. Ezzel önköltségüket is csökkentették, mivel a tavaszi árpa megvédte a csemetéket a káros gyomosodástól, és így egyszeri kapálást sikerült hetnének a gazdaság dolgozóinak megtakarítaniuk, amely 2500 forint értéket tesz ki. Az ésszerű módosítás a 15 holdas csemetekertben népgazdaságunknak 270 mázsa árpát jövedelmezett. A fenti módszert Galgóczy Lajosnak, a gazdaság agronómusának, Dankó Gábornak, a Debreceni Erdészet vezetőjének és Bodrogi Lajosnak, a biharnagybajomi csemetekert vezetőjének kezdeményezésére honosították meg. Igen helyes volna, ha e bevált módszert a jövőben nagyobb területre is kiterjesztenék, mert így az erdősített területeken komoly mennyiségű gabonát termel- 750 ezer forint értékű mezőgazdasági termék terven felül Az Agrártudományi Egyetem Hajdúszoboszlói Tangazdaságának dolgozói páros versenyre hívták a Hajdú-Bihar megyei Építőipari Vállalat dolgozóit. A verseny igen érdekesnek ígérkezik, hiszen az építőipari vállalat több millió forintos építkezést végez a gazdaság területén. A helyzet tehát az, hogy az építőipar dolgozói saját szemükkel láthatják, hogyan dolgoznak, hogyan teljesítik tervüket a tangazdaság dolgozói. De a gazdaság emberei is láthatják napról napra, hogyan halad az építkezés, amelynek eredményes befejezéseként lakóházakhoz, kultúrotthonhoz, új magtárhoz jut a gazdaság. Az egyetemi tangazdaság vállalta a páros versenyben, hogy ez évi termelési tervét globálisan 115 százalékra teljesíti. A termelési önköltség 3 százalékos csökkentésével. Ilyen módon ebben az évben mintegy 750 ezer forint értékű mezőgazdasági terméket adnak a népgazdaságnak térin felül. Az építőipari vállalat a hajdúszoboszlói tangazdaság területén október 30-ra vállalt munkálatokat október 25-re elvégzi. Ez a vállalás igen nagy örömet jelent a gazdaság dolgozói számára. Biztosra veszik, hogy az építőipari dolgozók teljesítik vállalásukat, és így a téli időre már használatba is tudják venni az épületeket. Mai számból. Nyírábrányban a cséplésben Király Imre ifjúsági munkacsapata jár élen Nyírábrányban is, mint Hajdú-Bihar megye sok községében gyors ütemben halad a cséplés. A nyírábrányi cséplőgépek páros versenyében különösen kimagasló eredményt ért el Király József munkacsapata. A munkacsapatban dolgozó 13 DISZ fiatal lelkesen végzi munkáját, hogy elérje a napi 200 mázsás cséplési eredményt. Példát mutatnak Király Veronika és Debreceni Margit DISZ fiatalok is. A csépléssel egy időben megindult a begyűjtés is. Elsőnek az egyénileg dolgozó parasztok közül Tóth István, Hüse Ferenc és Nagy József hatholdas dolgozó parasztok tettek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. Ezek a dolgozó parasztok a beadásukon kívül négy-négy mázsa búzát adtat át állami felvásárlásra. Ezek a dolgozó parasztok a jól dolgozó Győzelem Termelőszövetkezetről vesznek példát, amely a gép mellől teljesítette beadási kötelezettségét. Gulyás István vb. elnök Id. Baliz Mihály kábai középparaszt 27 mázsa búzát adott el az államnak Megyénkben a termelőszövetkezetek mutatnak példát a gabonabegyűjtési terv teljesítésében. A polgári járás termelőszövetkezetei már 60 százalékra teljesítették egész évi kenyérgabona beadási kötelezettségüket. A termelőszövetkezetek összesen 65 vagon vetőmagbúzát adtak át a begyűjtőhelyen — ez egyben beszámít a beadásba is — előből 33 vp sornál a földes’ tsz-ek adtak át. Megkezdték már a vetőmaggabona beadását is. Igen szép jövedelmet jelent ez a földesieknek, mert a 33 vagon gabona átadása után prémiumként 100 ezer forintot kapnak. Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezetei már több mint 20 ezer mázsa kenyérgabonát adtak beötelezettségük rendezésére. Az értékesítési szerződésre a tsz-ek eddig 877 mázsát adtak át szabad áron az államnak. A kábai Tolbuchin TSZ 150 mázsát szállított be. Ez töföb mint százezer forint jövedelmet jelent a tagságnak. A Tolburhin TSZ példáját kivetik a kábai egyéni gazdák is. A kelai határban jóval gazdagabban fizet most a búza, mint az elmúlt évben, az egyéniek földjén is, így szabad gabonából ők is többet adnak be, mint amennyire számoltak. Id. Batiz Mihály 12 holdas középparaszt 5 holdról 72 mázsa 95 kiló búzát csépelt el. Beadási kötelezettségét teljesítette, háztartási szükségletére 440 kilót hagyott meg, 27 mázsát az államnak adott, amelyért összesen 5276 forintot kapott. Korpára és szántásra kedvezitményt vett igénybe. Mikó fiatal, Villa Sándor isopzó parastok dohánytermése nagy jövetele ígér Hajdú-Biharban is megkezdődött a jövő évi dohányterületek leszerződése. Hajdú-Bihar megye dolgozó parasztsága az idei magas dohányárak mellett és a jónak ígérkező termés alapján magas jövedelemre számíthat. Aki jól kezelte dohányát, korán ültetett és gyakran kapált, gazdag jövedelemre számíthat. Nem csoda, hogy Mikó Antal hajdúnánási és Vida Sándor hajdúdorogi dolgozó parasztok már most leszerződtették jövőre egy-egy hold dohányukat. A jelenlegi dohányültetvényük a kiváló gondozás mellett 10 mázsán felüli átlagtermést ígér. Ez a két dolgozó paraszt az aratás múmiája mellett nem felejtkezik el a dohánytermés idejében való betakarításáról sem. Megkezdték a beérett aljalevelek törését és szárítását. Ezzel a korai törésű dohánnyal még csak fokozzák jövedelmüket. Kökényesi Gábor Hajdúdorog KÉSZÜLÜNK A KÖZÖS MUNKÁRA Hosszúpályiközségben július elején alapítottuk meg a Szabadság Termelőszövetkezetet. Ebben az új termelőszövetkezetben 23 tag van. Majd ősszel kezdjük meg a közös gazdálkodást, addig mindenki azon igyekszik, hogy minél hamarabb betakarítsa termését, hogy hozzákezdjünk a közös gazdálkodás munkáihoz. Én, aki 20 hold földdel léptem be az új termelőszövetkezetbe, elnöke lettem a tagok bizalmából a szövetkezetnek. Most aztán kettős a gondom. A saját gazdaságom gondja és az októberbenkezdődő közös gazdálkodásra való felkészülés gondja. Nem mondhatja senki, aki jól akar gazdálkodni hogy ráérünk gondolkozni, meszsze van még október. Az én véleményem az, hogy már most tárgyalni kell arról, mit hogyan fogunk csinálni, hogy az új úton, amelyre léptünk, biztosan, tétova lépegetés nélkül haladjunk. Én úgy vélekedem, hogy fontos feladat a gazdaság őszi munkáinak meghatározása mellett az is, hogy több legyen a termelőszövetkezet tagjainak száma. Több legyen a föld területe is, mert csak úgy lehet valóban nagyobb eredmények elérését biztosító közös nagyüzemi gazdálkodás előnyeit élvezni. Mi úgy tervezzük, hogy őszre még legalább 40 tagra növeljük a létszámot, és 400 holdra a szövetkezeti földet. Most van nyolc tehenünk, ezt legalább 20-ra kell kiegészíteni, lovunk nincs, kell legalább négy ló. Több nem is kell, mert mi mindent géppel akarunk műveltetni a közös gazdaságban. Ahhoz, hogy már az első esztendő is igen sikeres legyen, szükséges a családtagok bevonása is a közös munkába. Ez nemcsak azért fontos, mert így több kereset lesz egy-egy családban, hanem azért is, mert ha többen dolgoznak, ott nagyobb a jövedelme a közös gazdaságnak. A jövedelem a munkából adódik, és ha több az elvégzett munka, akkor a munka gyümölcse, a jövedelem is nagyobb. Én és a feleségem már megettük kenyerünk javát, de úgy tartjuk, a munka elől hűvösre húzódni nem jó dolog. Ezért a feleségem is kiveszi majd részét a munkából. Mi, a Szabadság tagjai sokat, nagyon sokat akarunk termelni. Nemcsak a saját magunk javára tesszük ezt, hanem a haza javára is. A jövő héten a Szabadság tagjai összeülnek, s megtárgyaljuk az őszi feladatokat, hogyan kezdjünk a nagy munkához, a közös gazdálkodás megindításához. TÓTH ANDRÁS, a hosszúpályi Szabadság TSZ elnökei