Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-27 / 253. szám
1915. OKT. 27., CSÜTÖRTÖK Fiatalok az évi terv határidő előtti teljesítéséért Második ötéves tervünk tataljai vasárnap szólították vartalan indulásának egyik versenyre a megye valamenyigen fontos feltétele az 1955 nyi üzemének DISZ fiataljait évi tervek sikeres teljesítése, eddigi eredményeik túlszázilletve túlteljesítése. Ipari üzenyalására az évi tervek túltermeink dolgozói és vezetői nagy jesítése érdekében. A felhívás lendülettel küzdenek azért, visszhangra talált. Elsőnek , hogy 1955. évi tervüket határ- Bútorgyár, majd közvetlen idő előtt teljesítsék. A nagy utána a Gördülőcsapágygyár feladat végrehajtásából méltó fiatal határozták el hogy , , eredeti vállalásaikatm©dos.Ítrészt kér magának az ifjúságra még nagyobb eredmények is. Az Orvosa Műszergyár fia eléréséért szállnak síkra. GÖRDULOCSAPÁGYGYÁR Az elmúlt két nap alatt is versenyre szólított — a kö- I DISZ oktatáson, taggyűlésen vetkező felajánlást tette: re- J és röpgyűléseken beszélték asianyagból 12 százalékos meg- í meg a gördülőcsapágygyári takarítást érnek el, a szer- I DISZ oktatáson, taggyűlésen szánelhaszálódást és törést . Szergyanik felhívását. Ők is , .... ... ! elhatározták, hogy csatlakoz- 5 százalékkal csökkentik, adnak hozzá. negyedév során átlagban 3 ! A köszörűs üzem ifjúmmá- százaléknál több selejt nem kásás brigádversenyt indítot- lesz az üzemrészben. Tekin-tük egymás között. Főleg a tettel arra, hogy ez az üzem- i minőség javítására és a selejt rész kísérletezésekkel is fog- i csökkentésére törekszenek;lalkozik, a fiatalok még to- t Így például, aki egy selejtet vábbi versenypontokkal tel- t csinál, annak egész napi telje- hozták meg az orvosi műszer- ssítményéből 10 jó munfeadara- gyáriak versenykihívását, így bot vonnak le a versenyérte- többek között két új csapágykeléskor. Egy igazolatlan prototípusát november 15 he- i hiányzás után pedig az egész lyett november 7-re, illetve a brigád kiesik a további ver- december 31 helyett december senyből. 10-re elkészítik. Tovább fej- I A Ságvári Endre ifjúsági lesztik az elektromos políré- i üzemrész dolgozói megfogad-zást, a golyóscsapágyak kosa-orták, hogy az előző negyedév ramnarc kalibráló szerszámait - hez viszonyítva 10 százalékkal szikraforgácsolással 50 száza- s csökkentik a negyedik negyed- sokkal rövidebb idő alatt re- év során a pótidőket. A szer- generálják. A kétoldali hóm- 1 számkészítő üzemrész jelenleg sokköszörű gépre 2 kőlehúzót komoly anyaghiánnyal küzd, átalakítanak Oláh Zsigmond . Itt az ifjúmunkások főleg a újítása szerint, amellyel igen a DISZ-élet megjavításéra tét- sok balesetnek elejét tudják e tek jelentős felajánlásokat venni. A Komszomol ifjúsági Mind a Bútorgyár, mind az üzemrész — amelyet az Őr- Gördülőcsapágygyár Ifjúmun- ivosi Műszergyár Tóth falusi kásái példamutatóan küzdenek ifjúsági exportbrigádja külön az évi terv túlteljesítéséért ! ----------------------------... ! BÚTORGYÁR A minisztertanács és a anyagok kihasználási százalék SZOT vörös zászlajával hitünkát 1 százalékkal növelik, az tetett, többszörös élüzemű exportgyártmányoknál pedig torgyár ifjúmunkásai röpgyű- 10-ről 5 százalékra csökkentéseken beszélték meg az értik a selejtet, a „DISZ Kongrosi műszergyáriak felhívó-resszus“ brigád tagjai pedig fát. Elhatározták, hogy csat a negyedik negyedévben lakoznak ahhoz és olyan új kiló csiszolóport takarítanak célkitűzések megvalósításáért meg. A munkásfiatalokat úgy indulnak harcba, amelyek mozgósítják a technika felméltán tükrözik a bútorgyár ilesztésére, hogy év végéig két fiatalok minden erejüket lát- jelentős újítást adjanak be. bevetve igyekeznek eleget Elvtársi segítségnyújtással eltenni az évi tervek túlteljest akarják érni, hogy a normál résére vonatkozó pántmegbízó- nem teljesítő fiatalok számát tusuknak, év végéig öttel csökkentsék. A bútorgyári diszisták úgy Egész negyedévben olyan határoztak, hogy évi tervüket nevelőmunkát végeznek, hogy már december 20-ra befejezik ilen elkéső 99 százalékos tervszerűség s' • ’6 . . mellett. Úgy dolgoznak, hogy láttan mulasztó ifjúmunkás 1955. évi exporttervüket 5 sem lesz a gyárban. A DISZ százalékkal túlteljesítik. A szervezet taglétszámát az éngyártmányok önköltségét a végéig 25 fővel növelik, a tagtervezetthez viszonyítva 2 díjfizetési arányt pedig a 1eszázalékkal csökkentik. Mindenyegi 80 százalékról 90 száezék érdekében a közvetlen Zalákra emelik. néhánY MEGJEGYZÉS A DEBRECENI KÜLSŐSÉGI KULTÚROTTHONOKRÓL A debreceni külsőségek kölnak a virágok. Termetében és jég. Kicsit tipikus is, ott tűk De az is igaz, hogy mind a tészete még megírásra vár; kimérésében is azonnal kiugröződik benne külsőségi kül-népművelési osztály, mind az Szigorú és őszinte megírásra, kk az aprótermetű telepihátárotthonaink helyzete, de a Ady Endre kultúrotthon mindert az eddigiekből valahogy zak közül. Az épület egyetlen külsőségi kulturális élet prob kásás terv összeállításban, műkimaradt. Pedig milyen dob hosszú szobából áll, ami nem témája is, sorok rendezésében, szóval a benetesen egyszerű és olyencsak kultúrotthon, hanem kulturális élet fellendítésében dolgoztatóan súlyos költészete mozi is. Elülső része színpad- és, valósabb segítséget nyújtván ezeknek a tájaknak. A dé van kiképezve és itt van ki a felelő» a kulturált» hatna. Rákosi-telepnek, a Homok- a vetítőfal is. Hátsó részében étet elhanyagoltáéért? A Kerekes-telenen lemon kertnek, a Szabadság-telepnek van a vetítőkamra és egy Ili- „ . .. . ” • Zemo*l és a többi külsőségi részek- puti jegykiadófülke. A terem- Debrecenben három külső- Ra, V' 10 on igazgató, nek, ahol nagyon is érdemes bőr a szokott kultúrotthoni regl. kultúrotthon van. A Rá , 1 e?m, ott. ,a ‘nak egy kicsit mélyebbre ásni az felszerelések, sakk, ping-pong, jos,1~, a Szotyori- és a Kére- e u' élet humuszába rádió, újságok teljesen hiány- kes-telepi. A Kerekes-telepiről A kulturházról hullamzanak. A terem csupa székek- nemrégiben adtunk híradást, vakolat és a 200 kötetnyi ékkel van tele, tehát elsősorban de azóta változván az élet, könyv ott porosodik a sarok-A Rátóti-telep — 17 OOO mozihelyiségül szolgál erről is szólnunk kell. A héban, mert nincs fconyvszek-Infco. A kultúrotthon belülről is rom kultúrotthon abban egye- fény, ahol elhelyezték. Hogy a a Trárcosi szépen rendbehozott csinos he- zik meg leginkább, hogy ki lehet ilyen helyzetben olvaso-A minap, hogy a Rákosi festve lenösebb kulturális tevékeny- mozgalmat szervezni, embere-A “goSS SSVÄJT SifSséget egyik sem fejt ki. Ptp- két hódiján! a könyvnek? Mintha nST tónasrtdék- érződnék is a mész enyhe gyamjuk, tervük nincs, tmne Mindezek a problémák nyereínd trimetsége. Az épülethez tartazom, „ahogy esik, úgy puf sen es élesen követelik ez feszítette hálóját a & fölött, ÄS? Ä STÄ JiÄ'ÄSSfÄ SW -7J&m SS- M»***. TM* M- MM McaiU» „ előadások ! S ezte^mtDA- tárféle, amiben az egyetlen turalis munkat vajmi bajos izgalmában a közönség tapsrecen Még a nyúlási villamos hangoslemezjátszó van benne- fellendítem es meg bajosabb vihara, de ennek a hangja récén. Meg a nyulasi villamos relve megszerettetni. Ahhoz szív nem jut el a Rákosi, Szotyorra S mindezt azért mondtam kell szeretet keli, s jónétvány vagy a Kerekes-telepre, vagy káráltak az őszi csirkék dide- ‘i lyen részletezéssel, hogy bizo- seg?tsf,g' aTMt 1®af’ ha annál rosszabb, hogy restek Az utak szőkék és sá- ny°s arányszámítást végezhes- külsőségi kulturotthonaink hozzájuk csak a taps jut el. EST „ sünk. A Rákosi-telep, mivel meg eddig valóban nem kap- Népművelési szerveinknek lenninek jó pár kilométerre van a vátak meg,ke rajta, hogy a segítség is , orostól, önálló kuturális életre Mi hiányzik a mi külsőségi eljusson és minél hamarabb. Mindez azonban csak a Sej-fénytelen berendezkedni. Ti- kultúrotthonainfc életéből, a debreceni külsőségi ré£in’~fa-i I "■la, a R?frok.zenhétezer lakosa van, s kül- munkájából? Leginkább az a székén jelenleg akulturális és futott az élet, tizennétezer roális élete erre a 30 méter segítség, amit kulturális szer- élet egyetlen megnyilvánulása ember hétköznapja tárulkozott hosszú , vagy 6 méter széles veriknek kellene adniuk ezek a film. Nincs olyan előadás, elem. Nyersen és őszinte , terembe préselődött be. De nek a külsőségi kultúrotthon amelyiken zsúfolásig meg ne úgy, ahogy a hettozopok hogy bepréselődött! Ha úgy nozonak. Legnagyobb bajuk, telnének a vetítőtermek és a egymásra ’vimnak dotmja, néha_néha igazán megtöltik, hogy senki sem törődik velük, jegyekért állandó vetélkedés Cigánypunik, imavabas gyár- egy gombostűt sem lehetne Kulturális életünknek ez a folyik. Minden fűmet új izgamelek és a szkeneiszereti leejteni, úgy egymáshoz van területe olyan csokiszalmája, lommal várnak, mindegyik új modern iskola felcsattanó zsi- nak szorulva_ ami a látszat szerint senki élményt jelent a külsőségi vajjaL ___ Ez azonban még nem a szájaízéhez nem passzol A vá- dolgozóknak. És mi ez, ha nem igyekeztem tájékozódni A legnagyobb baj. Bár mindorosi tanács népművelési ősz- kulturális igény? nyitott ablakokon mint mius-nütt ilyen jól megépített kustálya rábízta az Ady Endre a rvb-t.TM Mmiüwmi Vakátli hajlott ki a valóság és túlotthonaink lennének. A na- kultúrotthonra, az Ady Endre . Itt csak be kellett nézni, hogy gyobb baj inkább ott kezdő- kultúrotthon az ügyvezetőkre, munkájáért Csömör felfedezéseket tegyek. Azondik, hogy a kultúrotthon min- az ügyvezetők pedig csinál- T . . . J - ' R •_ nal megállapíthattam, hogy itthen kulturális terv és prog-nak, amit tudnak. Legtöbb . . ... V,,u,.Libanon rengeteg ag^káldáram nélkül működik. Az ott- szőr nem tudnak semmit S S. Nemcsak az iskolások es az honnak sem vezetője, sem ara- így most mar senki sem tudja, , k ,íim attól nagyobbak nyüzsögnek, nyitója, mindössze egy gond- hogy ki hát itt a felelős ezért mellett kedvre derülhetnek?Ez hangn a meg apróbbak is. nek próbál a sajat ötlete .sze a szomorú es eredmenytelen is népnevelés és nem )S olyan Minden hazban fivarom, négy. rint elenikséget belevinni az mimikáért. fAnmában Tömöttek és zsúfoltak a életbe Igyekszik színjátszó népművelési osztály, az ., kis szobák. Forrom es mese- csoportokat szervezmi, tanccso- », 8iL*SS1lUÄtcSil* »“i“"1' d« "n?“ JSJf"1 miíStettó/ s.toí I. Ä Ä“— “ÄÄ: ““' .«j. J. rnn. f e 1 -1 ^ tel kellene éppen a külsőségi joggal a fiatalsággal után hol toltak idejűiket' v^enne, hogy ha mar külsőleg J holtaan, legjobb lesz, ha a rendbehozták, kicsit tartalmi ... AiTOn van Csak néhány probléma, amin kultúr otthonba látogatóik el. iag is életre szoktassák. Mert .. . , érdemes elgondolkozni. Min-Ezek az épületek legtöbbje- itt van valahol a hiba a Ráden finomkodó példáz ilyen minden magyarázkodás kosi-telepi kultúrotthonnál, helyett az itt az elév nélkül azonnal árulkodnak. Az épület megvan, de hiá- De az objektív nehézségek, igazság, hogy külsőségi igényről, vágyról, valóságról, nvoznak belőle a vidámító és mondják azonnal. Ezt mi sem túléletünk nagyon egéji kultúrára szoktató előadások, akarjuk letagadni. Igazuk van, golt állapotban van. S" a tréfás esti rendezvények, 200 forintos fizetésért — eny- és változtatni kell rajta . Az épület megvan, acz. lányokat, legényeket lebilinnyit kapnak a külsőségi kulvannak a kultúrotthorc' A Rákosi-telepi kultúrott- cselő műsorszervezések, túrotthonok ügyvezetői — csak orvulnak és kondon szép és megnyerő épület. És ez annál is izgatóbb és nem lehet elsőrangú munkát Azokat be kell népesíteni Kívülről is szépen rendbehe- súlyosabb kérdés, mert a Rá- követelni és éppen nem azok- cajjal, fiatalsággal. Ha ezt,, tűzött, kerítéssel szegett kert-kosi-telepi kultúrotthon helytei, akik „mellékfoglalkozás- értük, a többi már hozza, adajében még most is pompazzete nemcsak egyedüli jelenként" végzik ezt a munkát, tikott. l.) NÉPLAP Micsurin, a természet átalakítója Ivan Vlagyimirovics Micsurióta mint hatvan éven át kutatta a növények átalakításának módszereit és e téren mindenkinél a világon nagyobb eredményeket ért el. Több mint háromszáz új bogyós gyümölcsfajtát sikerült kitenyésztenie, amelyek közül igen sokat még a mai napig sem szárnyalt túl senki. Számos olyan új növényfajtát tenyésztett ki, amelyek közül egy is világhírnevet szerzett volna bárki másnak. De Micsurin legnagyobb eredménye nem az új növényfajták kitermelése, hiszen sok eredményes növénynemesítője volt még az emberiségnek Micsurinon kívül is. Az új növényfajták kitenyésztésénél kétségtelenül jelentősebb az, hogy Micsurin széttörte azokat a földrajzi határokat, amelyek bizonyos helyekhez, bizonyos szélességi fokokhoz kötötték a növények elterjedését. Munkássága nyomán — azt lehet mondani, hogy megindultak a legkülönbözőbb gyümölcsök, növények észak felé. Számos gyümölcs termelését száz kilométerekkel vitte észak felé. A kajszibarack például Micsurin munkássága nyomán nem kevesebb mint hétszáz kilométerrel északabbra terem ma meg, mint Micsurin előtt. Ugyanígy a szőlő és az alma, a meggy és a cseresznye is megindultak észak felé. A növények földrajzi megkötöttségének áttörése olyan eredmény, amilyennel igen kevesen dicsekedhetnek az emberek közül. Ha Micsurin egyebet sem tettvolna mint azt, hogy áttöri egy pár növénynek északi földrajzi határát, neve örökre fennmaradt volna az emberiség legnagyobb felfedezői között. De Micsurin sokkal többet tett ennél! Micsurin gyakorlatilag hatolt bele a növények fejlődésének törvényeibe, mégpedig olyan mélyen, ahogyan senki előtte. Kidolgozva -vla a felfedezett törvényszerűségek alapján a növények változékonyságának irányítására szolgáló biztos módszereket és felfedezett igen fontos növények fejlődését irányító törvényeket. Ezzel pedig lehetővé tette az emberiség számára, hogy a növények átalakítását a követelményeknek megfelelően irányíthassa. Olyan módszerét fedezte fel tehát a növények és új növények formálásának, amelynek segítségével szinte tetszés szerint hozhatunk létre új, a kívánalmaknak megfelelő növényeket. Szinte beláthatatlan távlatai nyílnak meg Micsurin tanítása alapján a földművelés, a kertészet és a gyümölcsészet fejlődésének. Éppen ezért kell minden kertésznek, minden agronómusnak tanulmányoznia Micsurin tanítását... Micsurin abban is nagyobb minden más növénynemesítőnél, hogy munkásságát egész életében a nép érdekének rendelte alá. Micsurin célja az volt, hogy jobb gyümölcsfajtákkal lássa el a népet, hogy olyan vidékeken is lehetővé tegye a gyümölcstermesztést, ahol addig ez nem volt lehtséges. Célját elérte és tanításai nyomán követői egyre újabb sikereket érnek el a micsurini célok megvalósításában. Ezért Micsurint joggal sorozhatjuk az emberiség legnagyobb jótevői és fiai közé. Micsurin száz éve (1855. október 27-én) született Tambov kormányzóságbeli Kozlov városában, melyet a szovjet nép elismeréseképpen Micsurinszknak neveztek el. Timirjazev, a nagy tudós szerette ismételgetni, hogy „az emberiség legnagyobb jótevője, aki megtanítja, hogyan nyerhetünk két kalászt ott, ahol ezelőtt csak egy nőtt". Micsurin ezt tette, s megtanított arra, hogyan lehetünk úrrá a természet felett. G. L. TTIT szakoszt. elnöke A püspökladányi járásban lassan halad a búza vetése A legutóbb kiadott statisztikai jelentés szerint a búzavetésben a járások sorrendje a következőképpen alakul: 1. nagylétai 64,2, 2. biharkeresztesi 64, 3. derecskei 56, 4. berettyóújfalui 44,6, 5. debreceni 43,6, 6. polgári 33,2, 7. püspökladányi járás 32,1 százalékos teljesítéssel. A járások október 20-ig a biharkeresztesi járás kivételével a búzavetésiben nem teljesítették ütemtervüket, s valamennyien elmaradtak a vetéssel. Elmaradt a vetéssel ütemterve teljesítését tekintve a legtöbb búzát elvető nagylétai járás is, hiszen neki az értékelés idejére nem 64,2, hanem 72 százalékra kellett volna teljesíteni őszi búza vetési tervét. Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló sem, teljesítette búzavetési tervét, legnagyobb az elmaradása Hajdúszoboszlónak, ahol az értékelés idejére előírt 51 százalékos teljesítés helyett csak 28,5 százalékot értek el. Ahhoz, hogy a megye október 31-re földbe tegye az őszi búzát, minden erő összefogására szükség van, de szükség van az erők teljes felhasználására azért is, hogy a korai vetéssel megadjuk az alapot a tízmázsás gabonatermés eléréséhez, amit megyénk vállalt a jövő esztendőre. Debrecen eredménye a sertéshizlalási szerződéskötésben 105 százalék Közeledik október 31. a szerződéskötések határideje. Debrecen város területén szorgos szervező munka folyik, hogy eleget tegyenek határidőre a szerződéskötéseknek. A helyzet az, hogy a város még túl is teljesíti tervét, mert az elmúlt napokban 105 százalékra állt a sertéshizlalási szerződéskötéssel, a tengeri értékesítési szerződéskötés eredménye 99 százalék. A még hátralévő napokon ebből is túlteljesítik a tervet. A debreceni termelőszövetkezetek a sertéshizlalási szerződési tervüket 207 százalékra teljesítették. A város területén jól halad a tengeribeadás, több mint 80 százalékát raktárba is szállították már az előírt mennyiségnek. 3 Nem halad kielégítően a megyében a szerződéskötés Az október 24-i értékelés szerint a megye területén a sertéshizlalási szerződéskötés terén 91 százalékos a terv■'’esítés, a tengeri értéke : szerződéskötés terén - 36 százalék. Ezek a nem kielégítőek, sembe vesszük azt azt, hogy október 31-én lejár a szerződéskötési határidő. Azok a termelők, akik például a kukorica értékesítési szerződéskötés előnyeit ,nem veszik igénybe, rosszul járnak, mert a tanácsok szerződéskötésre kötelezik a termelőt és az átadott kukoricáért a mostani 240 forint helyett a májusi morzsolt kukoricára átszámítva — mázsánként 220 forintos átvételi ■ kapni": é: nem illeti meg őket az épisi anyag, iparcikkjuttatás sem. Érdeke tehát minden termelőnek, hogy a még hátralévő napokon megkössék úgy a sertéshizlalási, mint a kukorica értékesítési szerződést.