Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-29 / 280. szám
1955. SW. SO., SZERDA Debrecen külsőségének és tanyavilágának kulturális fejlődéséért Ülést tartott Debrecen Város Tanácsa végrehajtó bizottsága Debrecen kulturális életének problémáiról, főleg zenei életéről és a kultúrotthonok munkájáról tárgyalt kedden délelőtt Debrecen Város Tanács,a végrehajtó bizottsága. Jellemző a nagyfokú érdeklődésre, hogy a kibővítet végrehajtó bizottsági ülés több mint öt óra hosszáig tartott. Rengeteg probléma merült fel az ülésen, jelezve,hogy van cselekedni való bőven. A jelentés, amely Debrecen zenei életéről szólít, hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek zenei életére, eredmények és hibák váltakozó mennyiségiben és arányban jellemzőek. Kiemelkedően jó munkát végez a Zeneművészeti Szakiskola, mely új igazgatója, Gulyás Györgynek segítségével egyre jobban bekapcsolódik a tömegek zenei művelésébe. Visszaesés van azonban az utolsó öt esztendőben az üzem a kórusmozgalmat tekintve, mert Debrecenben mindössze néhány üzem rendelkezik kórussal. Mint feladatot jelöli meg a jelentés, hogy Debrecen Város Tanácsa népművelési osztályának, de a vele kapcsolatos zenei intézményeknek is a legfontosabb célja, hogy emeljék a munkásosztály és a külterületek lakosságainak zenei műveltségét , megváltoztassák az a nem kívánatos állapotot, hogy ebben a nagyvárosban csak néhány ezer ember érdeklődjön a komoly zenei rendezvények iránt. Szükséges az is, hogy a Bartók Béla Emlékbizottság rövidesen átalakuljon Filharmóniai Társasággá, s ezzel biztosítsák a hangversenyélet tervszerűségét. A kertségeső és külsőségi területek tantáréletének fejlesztésével kapcsolatban említette a jelentés, hogy az utóbbi években leginkább hét külsőségi kultúrotthon, a Szotyori telepi és a Kerekes telepi fejlődik. Nagyon jelentősek azok az eredmények, amelyeket a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat elért a külsőségiek dolgozóinak kulturális nevelése terén. A város külsőségi területein vetítőhelyiségeiket hoztak létre, melyekben legalább hetente kétszer játékfilmeket adnak. A tanyavilág kultúrhelyiségei közül figyelemreméltó a macsó és a Lenztelepi, valamint a pallagpusztai kultúrotthon tevékenysége. E kultúrhelyiségeken kívül azonban a város hatalmas kiterjedésű határéban meglehetősen ellenőrizetlen és tervszerűtlen kultúrmunka folyik. A jelentésből is kicsendül, hogy a legsürgősebben a külsőségi területeken és a széles tanyavilágban kell a kulturális munkát szélesíteni, megjavítani, segíteni ezzel a munkával egyidejűleg a termelőszövetkezeti mozgalom szélesebb kibontakozását. A népművelési osztály jelentésével kapcsolatban igen sokan tettek észrevételt. Többek között Keresztes Károly elvtárs, tanácselnökhelyettes a tanyai kultúrálét javításának szükségességét hangoztatta, Béres András elvtárs pedig a témamozgalom érdekében emelt szót, és szóvátette, hogy a vendéglátó üzemek zenekarainak magasabb igényeket kielégítő műsorokat kell adni. Csömör Tamás elvtárs, a Moziüzemi Vállalat igazgatója több javaslatot tett a külsőségi és a tanyavilág kultúréletének megjavításával kapcsolatban. A felszólalások sorát Ménes János tanácselnök elvtárs zárta le, összefoglalójában azt emelte ki, hogy a népművelési osztálynak a város zenei életének, kultúréletének maradéktalan kiszolgálása mellett, fokozottabban kell a külsőség, a széles debreceni tanyavilág felé fordulni, ahol bizony nagy az elmaradás. Nagy szükség van ott a segítésre, a kultúra terjesztésére. Hiba, hogy a város kulturális kisugárzása nem érezhető megfelelően a várost körülvevő tanyavilágban, ahol sok ezer dolgozó paraszt lakik. Fontos feladatnak tartja, hogy a külsőségi kulturális otthonok ügyébe a széles tömegeket is bekapcsolják, mert csakis úgy lehet azokat élettel megtölteni. Szóvétette, hogy a népművelési állandó bizottság jóformán alszik, gyökeres javulást csak akkor várhatunk, ha ennek az állandó bizottságnak az összetételében is változást érnek el, és gondoskodnak arról, hogy hozzáértő emberek foglaljanak ott helyet. Hangsúlyozta, hogy azskolák, a patronáló üzemek a kultúra terjesztéséből a külsőségi területeken fokozottabb mértékben vegyék ki részüket, mint eddig. Vonják be jobban a fiatalokat, mert sajnos az a helyzet, hogy a fiatalok nem tudnak dalolni, énekelni. A dalkultúra Debrecenben mostohagyermeknek tekintendő még. Nagyon sok a cselekedntvaló ahhoz, hogy tízezres tömegeket vonjunk be a kórusmozgalomba. Javasolta a tanácselnök a végrehajtó bizottságnak, hogy kérjék fel ismét Ádám Jenőt, hogy tartson újabb előadásokat A tanyavilágban vegyék számba azokat az épületeket, ahol kultúrotthonaikat lehet majd létesíteni. A népművelési osztály tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ifjúsági bérleti jegyeket adjanak ki, ne csak a strandokra, hanem a kultúrálét minden területén. A végrehajtó bizottságnak lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a Műsoriroda által Debrecenből elvitt autóbuszt adják vissza a városnak. Ez az autóbusz nagymértékben hozzásegítené a várost ahhoz, hogy a tanyavilágban műsoros előadásokat rendezzenek. A végrehajtó bizottság elfogadta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében a külsőségi zenei rendezvények támogatására 7000 forintot, a Bartók népdal, tömegdal és kórusversenyek díjazáséhoz 2000, a Tégláskerti Kultúrotthon építésének befejezéséhez 15 000 forintot, a többi külterületi kultúrotthon berendezésére pedig 10 000 forintot adnak. , A városi népkönyvtárnak fejlesztésére még ez évben 30 000 forintot fordítanak, és ebből a pénzből négy fiókkönyvtár anyagát felújítják. Mindent összevéve a végrehajtó bizottságnak ez a meglehetősen terjedelmes ülése komoly eseményeiknek vetette meg az alapját, és kihatással lesz a Debreceni Népi Együttes további szereplésére is. A legdöntőbb azonban az, hogy a végrehajtó bizottság erélyesen állást foglalt abban az irányban, hogy a külsőségi területek és a tanyavilág kulturális ellátottságát fokozzák és a tömegekkel való szorosabb összeforrással tovább javuljon a debreceni népművelési osztály munkája. BENCZE MIHÁLY Nem élhetek muzsikaszó nélkül Bemmlati a Csokonai Színházban Parádés szereposztásban kerül a közönség elé Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színműve. A férfi főszerepet Angyal Sándor alakítja. Ő személyesíti meg a léha, mulatozó házigazdát, a felesége Andaházi Margit lesz. A többi szerepeket Simor Erzsi, Szende Bessie, Hotti Éva, Selmeczi Mihály, Örkényi Éva, illetve Hegedűs Ágnes, Nagy Ibolya, Márkus László, Márton Irén, Deák Pálma játsszák. A kisebb szerepekben is olyan művészek lépnek színpadra, mint Mensáros László, Zelenai József, Hortobágyi Artur, Szedő Lajos, Novák István, Újvárosi Katalin, Perényi Sári, Bán Elemér, Artner Árpád és még sokan mások. A nagy sikernek ígérkező móriczi színművet s a Csokonai Színház művészi produkcióját nagy érdeklődéssel várja a színházlátogató közönség. Reméljük a várt siker nem marad el. A várható sikerhez biztosítékot nyújt Berényi Gábor rendezői munkája. A fiatal főrendező Debrecenben második rendezői munkájával szerepel. Első nagysikerű debreceni bemutatkozása nagy elismerést váltott ki a debreceni közönségből. Berényi Gábor rendezte Gorkij: Éjjeli menedékhely című nagysikerű drámáját. Színházi műsor Ma 7-kor Éjjeli menedékhely. Csütörtökön 7-kor Tnaviata. Pénteken 7-kor Garasos menye®zezony. Szombaton 3-kor Éjjeli menedékhely, 8-kor Garetas menyasszony. Vasárnap 3-kor Párisi vendég. 7-kor Garasos menyasszony. Hétfőn 7-kor az Éjjeli menedékhely utcfele elöld áta. IINK NOVEMBERI ALKONY, s mint egy elhajított kő hullik le. Váratlanul és hirtellen. Percek alatt sötét lesz, s a homály úgy libeg a falakon, a mint egy nagy barnaszárnyú lepke. A Csokonai Gimnázium folyosóján vagyunk, nyakigmerülünk a diákélet melegébe. Vagy méginkább a diákélet parazsába, melyből egy-egy kevesebb szó, mint fürge láng ,emelkedik az arcomhoz. Jóígy figyelni és kutatgatni, mígemlékeimen ringok s mégis avalóság érveléseit számolga- Itom. Délután négy óra, s az iskola tele van diákzajjal. Kissé I talán meghökkentő és csodá- I latos ez a sürgés-forgás. Iskoláink ugyanis délelőttösök, délelőtt folyik a tanítás. Hát akkor ez mi? — lepődhet meg látogató. Hiszen az iskolamost is tele van jövéssel, menéssel, mintha csak órákrasietnének. Aki azonban kicsit *is ismerős a diák pszichológiában azonnal rejtélyeket oldhat. Az órára menő diákok’mozdulataiban túlságosan is I sok a láz az izgalom, s a felejtés lehetőségének a feszültsége I szinte’ elektromosra tölti az harcokat. Ilyenkor szikráznak és pattognak, lobbanó indulatok szélesítik egész valójukat. I lül °ST PEmG? Jókedvük ”■ és mondanivalóik gátlást’talanok, a mosoly nem az ar■ cukról, a szívükből fakad. •Tiszta mint a tengerszem, az iC izgalom nem vet bele hullá- s mókát. Csak a fiatalság lobog s bennük hetykén, üdén és hamívasan. I Az első emeleten II. B-sek I gyűrűznek. Illyés Erzsi, Kánstor Kati, Molnár Margit és még sorban a többiek. Csupa kedves, fiatalos arcok, mosolyukban is titkokat rejtegetnek. Egyik szőke mint a nyári (délelőtt, a másik bogárosan a fekete, a harmadik meg éppen ),csak gesztenyeszín. Nevetnek, felletorékolnak, hiszen rengeteg elcsobognivaló problémájuk van. Hogy mennyi? Ki tudná azt szerbe-számba venni. Mert probléma a fizika, a számtan, másoknak az orosz történelem, de mindnek legnagyobb probléma az az ujjongó 16 éves fiatalság. Délután előadás van jogi kérdésről. Arra jöttek fel, hogy meghallgassák, mert ilyenek, minden iránt szeretnek érdeklődni. Mikor megérkezik az előadó, őket is elnyeli a tantermek csendessége. Kívülről is lehet érezni, hogy ez a nagy figyelem szinte húrrá feszül, s csak pedagógus és nevelő kell hozzá, hogy szépen pengő hangokat adjanak. A harmadik emeleti folyosón negyedévesek tétováznak. Fizikai gyakorlatuk lesz. Állnak a fizikai szertár előtt, várják a gyakorlatvezető tanárt Nagy Lászlót. Mindössze nyolcan varrnak. Komoly, felnőtt lányok. 17—18 évesek. A diákpadok gondtalan gazdái. Némelyiknek még az arcában is, megőrizve a kamaszkor csuda szabályos szabálytalanságát, ami mosolyuk rendezői tehetségében mindig a legbályosóbb egységbe formálódik. 1t GYAKORLÓ ÓRÁRÓL azonban áruljunk el valamit. Iskoláink nevelésében és irányításában mindinkább elvi egységgé válik, hogy a nevelés jövője csak a politechnikai oktatásban valósulhat meg. Anyagi életünk jelenségében ugyanis olyan kérdések, feladatok jutnak szintézisre, amit csak egyoldalú szellemi irányítással lehetetlen megoldani. Szellemi oktatásunknak, nevelői rendszerünknek ezért kell politechnikai oktatássá szélesülnie, hogy a középiskolát elvégzettek már sokoldalú szaktudásra tehessenek szert, amit majd munkahelyükön gyakorlati biztonsággá tudnak csiszolni. A Csokonai Gimnázium is ezt teszi. Mind a lányok, mind a fiúk nevelésében elsődlegesnek tartják itt a politechnikai képzést. Az a nyolc negyedikes lány órája is, akik a III. emeleti folyosón várják a tanárukat szintén ezt a célt szolgálja. Na, de merészkedjünk CSAK EGY KICSIT BELJEBB velük az órára. A fizikai szertár modernül felszerelt helyiség, a középiskolák közül országosan is egyik a legjobb kísérleti intézet. Finom szálak és huzalok, kapcsolótáblák, áramfejlesztő, volt mérő, s még száz, száz bűvös fizikai szer, ami hozzá nem értőkből a tisztelettel keveredett idegenkedést váltja ki. A lányok viszont már csak mosolyognak ezen. Fölényesen, biztosan mozognak az áramot rejtő szálak között, ami lányoknál elég csodálkoztató. Az óra anyaga épp ,,A hőmechanika equivalensének meghatározása“. Tőkés Adrienne, Bujdosó Vilma, Szolnoki Anna, ezeknek a bűvös műszereknek a segítségével — kaloriméter, volt mérő, ampermérő, hőmérő, karóra, desztillált víz és vezetékek — végre is hajtják ezeket a gyakorlati feladatokat. Tudásukra és felkészültségükre mi sem jelemzőbb jobban, minthogy Nagy László, aki különben maga is alig 24 éves, csak irányítja és ellenőrzi a helyes számításokat és méréseket. A furcsa és idegen szavak, tonleféle hő, a különböző képletek érthetővé és világossá egyszerűsödnek a lányok fejében, s ennek az órának az eredménye, hangulata törvényszerűen igazolja, hogy menyire szükséges iskoláink életében a politechnikai oktatás. A fizikai szertár mellett közvetlenül a technikai szakkör, vagy ahogy az iskolában hívják, az újító szakkör dolgozik. A szakkör lelke Gergely Lajos tanár, ki két éve végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ha jellemezni kellene, egyetlen jelzővel jellemezném: örökmozgó. Fiatalos lendület és lelkesedés hajtja állandóan, hogy ne legyen egy percnyi nyugta vagy tétlensége. Dolgozik, szervez, irányít, alkot, s olyan szertárat hozott létre az iskolának, amit mindenki megcsodálhat. A szakkör műhelyében most is csupa zaj fogad. A fúrók finom zajjal szaladnak a deszkába, a reszelők alatt csikorognak az apró vasszemek. Anódpótlót készítenek, elektroncsöves kísérletek bemutatásához. PERSZE, MINDJÁRT JEGYEZZÜK MEG, hogy itt csak fiúk dolgoznak. Hajuk az arcukba hull, homlokukon apró diadal sugárzik. A munka, az alkotás melege, amit már ilyenkor fiatal korban jó, ha istápolunk. Vértesi István, Tóth Jóska, Hari Csaba, szinte naponként itt vannak, hogy hol ellenállásmérő híddal, hol elektron hő és áramlökést kimutató készülékkel lepjék meg az iskolát. Mind tehetséges és mind szorgalmas. Egyik legnépesebb és legnépszerűbb szakkör az iskolában. Ezernyi ötletük van, amit konok akarattal váltanak valóra, mert fiatalok és szunnyad bennük a jövendő meghódítója. Gergely Szilos még a sötétkamrába vezet be. Ez a sötétkamra egy fényképészeti laboratórium, mely valóban olyan, mint az üstfenék. Szinte lebegek ebben a sötétségben. Aztán kis laboratóriumi lámpa kattan és a fény szétterül, mint a szentjánosbogár tüze az őszi végtelenségben. F ELDERÍTENIVALÓ azon■ ban még ezenkívül is bőven akad. A biológiai szertárban ugyanilyen gyakorlati óra folyik minden nap. Kitűnő preparátumok és nedves készítmények bizonyítgatják, hogy a tanulók itt is lelkesen váltják valóra a naponkénti feladatokat. Polgár Sándor szintén fiatal tanár, kitűnő pedagógiai művészettel irányítja és vezeti ezt a frontszakaszt is. Micsurin halálának évfordulójára indult meg ez a pezsgés, és ma már az órákon kívül állandó biológiai kiállítás kelti fel a gyerekek figyelmét és érdeklődését. Felfedeznivaló persze még mindig volna, hiszen az élet kimeríthetetlen, mint a fiatalság. A kémiai szakkörhöz már éppen csak, hogy bekukkanthatok. Soós Györgyné — ő is fiatal tanár — az anyag megmaradásának a törvényét bizonyítja a gyerekeknek. Huszonegy csodálkozó gyereklány szempár csodálkozása süt fel rá, miközben a Bunsenláng kékes fénye lobogva szisszen a padokon. Az anyag tehát örök, megmarad, tágíthatjuk szimbólummá és ennek az anyagnak az ember ad értelmet, célt és rendeltetést. A CSOKONAI GIMNAZIUM fiatal tanárai, diákjai jól hajtják végre ezt a feladatot. Iskolájuk életében naponként ott zúg a fiatal életek indulója, s az csak rajtuk múlik, hogy minél szebben, és tisztábban hangozzék ez az int dáló.) * Boda István II FELFEDEZŐ KÖRÚTON — A POLITECHNIKAI KÉPZÉSBEN ÉLENJÁRÓ — CSOKONAI GIMNÁZIUMBAN NÉPLAP fi Szovjetunió Legfelső Tanácsa kitettségének találkozója Budapest dolgozóivá! A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága, Budapest Főváros Tanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság budapesti szervezete baráti találkozót rendez a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége és a budapesti dolgozók között. A találkozó 1955. november 30-án, szerdán délután 5 órakor kezdődik a Nemzeti Sportcsarnokban. MÉHLEG Megyénk számos üzeme, vállalata, hisze csatlakozott a húsz budapesti ipari üzem felhívásához. Fogadalmat tettek az évi terv határidő előtti teljesítésére. A vállalt határidő a legtöbb üzemnél december 20-a volt. A dolgozók jobb és jobb eredmények elérésére törő lendületes munkája azonban máris a vállalt, a határidők megrövidítéséhez vezetett. Az elmúlt hetekben 9 üzem és ktsz dolgozói jelentették, hogy becsülettel eleget tettek évi kötelezettségüknek, teljesítették 1955. évi érvüket. Ahol már teljesítették az évi tervet Kő- és Műkőipari KSZ november 5-én Tejipari Vállalat november 9-én Berettyóújfalui Szabó KSZ november 10-én Orvosi Műszergyár november 17-én Építőgépkarbantartó Vállalat november 17-én Kefegyár (felemelt tervét) november 22-én Finommechanikai Vállalat november 21-én H.-nánási Fa-, Fém- és Építőip. KTSZ november 25-én H.hadházi Ruházati és Szoli. KTSZ november 25-én Ahol kliseledik a vállalás határideje A vállalt A hátralévő Váltalat határidő munkanapok száma Járműjavító december 9 8 Fűtőház december 12 10 Püspökladányi Fűtőház december 15 13 Debrecen-A! lomás december 15 13 Baromfifeldolgozó V. december 15 13 Cementipari V. december 15 13 Ruhagyár december 20 17 Textilgyár december 20 17 Hajlított Bútorgyár december 20 17 Gördülőcsapágygyár december 20 17 Hajdúsági Gyógyszergyár december 21 18 Lakatos és Gépipari V. december 21 18 Debreceni Textilruházati KSZ december 21 18 Debreceni Gyógyszergyár december 28 24 Dohánybeváltó és Fermentáló V. december 20 24 Dohánygyár december 29 25 Ruházati kiállítás nyílik Debrecenben A Budapesten kitűnően sikerült kiállítás után a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatósága és Debrecen Város Tanácsa végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztálya december 3-tól 20-ig Debrecenben is megrendezi a Ruházati kiállítást az MSZT nagytermében. A kiállítás igen sikeresnek ígérkezik. Női, férfi- és gyermekruha modelleket, különböző textil, nylon és műanyagokat mutatnak be. A kiállítás további célja, hogy kikérjék a nagyközönség véleményét az 1950-ban gyártandó textilanyagokról és ruhamodelleikről. Közöljük, hogy a Ruházati kiállítás ideje alatt több alkalommal divatbemutató is lesz, így december 6-, 8-, 13- és 17-én délután 6 óraikor és december 4-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor. A Ruházati kiállításon látható divatcikkek megvásárolhatók. 3