Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

1955. SW. SO., SZERDA Debrecen külsőségének és tanyavilágának kulturális fejlődéséért Ülést tartott Debrecen Város Tanácsa végrehajtó bizottsága Debrecen kulturális életének prob­lémáiról, főleg zenei életéről és a kul­­túrotthonok munkájáról tárgyalt ked­den délelőtt Debrecen Város Tanács,a végrehajtó bizottsága. Jellemző a nagy­fokú érdeklődésre, hogy a kibővítet végrehajtó bizottsági ülés több mint öt óra hosszáig tartott. Rengeteg prob­léma merült fel az ülésen, jelezve,­hogy van cselekedni való bőven. A jelentés, amely Debrecen zenei éle­téről szólít, hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek zenei életére, eredmények és hi­bák váltakozó mennyiségiben és arány­ban jellemzőek. Kiemelkedően jó munkát végez a Zeneművészeti Szakiskola, mely új igazgatója, Gulyás Györgynek segítségével egyre jobban bekapcsoló­dik a tömegek zenei művelésébe. Vis­szaesés van azonban az utolsó öt esz­tendőben az üzem a kórusmozgalmat tekintve, mert Debrecenben mindössze néhány üzem rendelkezik kórussal. Mint feladatot jelöli meg a jelentés, hogy Debrecen Város Tanácsa népmű­velési osztályának, de a vele kapcsola­tos zenei intézményeknek is a legfon­tosabb célja, hogy emeljék a munkás­osztály és a külterületek lakosságainak zenei műveltségét , megváltoztassák az a nem kívánatos állapotot, hogy ebben a nagyvárosban csak néhány ezer ember érdeklődjön a komoly zenei rendezvények iránt. Szükséges az is, hogy a Bartók Béla Emlékbizottság rö­videsen átalakuljon Filharmóniai Tár­sasággá, s ezzel biztosítsák a hangver­senyélet tervszerűségét. A kertségeső és külsőségi területek tantáréletének fejlesztésével kapcsolat­ban említette a jelentés, hogy az utóbbi években leginkább hét külsőségi kultúrotthon, a Szotyori telepi és a Kerekes telepi fejlődik. Nagyon jelentősek azok az eredmények, amelyeket a Hajdú-Bihar megyei Mozi­­üzemi Vállalat elért a külsőségiek dol­gozóinak kulturális nevelése terén. A város külsőségi területein vetítőhelyi­ségeiket hoztak létre, melyekben leg­alább hetente kétszer játékfilmeket ad­nak. A ta­nya­világ kultúrhelyiségei kö­zül figyelemreméltó a macsó és a Lenz­te­lepi, valamint a pallagpusztai kultúr­otthon tevékenysége. E kultúrhelyisé­­geken kívül azonban a város hatalmas kiterjedésű határéban meglehetősen ellenőrizetlen és tervszerűtlen kultúr­­munka folyik. A jelentésből is kicsendül, hogy a legsürgősebben a külsőségi területeken és a széles tanyavilágban kell a kultu­rális munkát szélesíteni, megjavítani, segíteni ezzel a munkával egyidejűleg a termelőszövetkezeti mozgalom széle­sebb kibontakozását. A népművelési osztály jelentésével kapcsolatban igen sokan tettek észre­vételt. Többek között Keresztes Károly elvtárs, tanácsel­nökhelyettes a tanyai kultúrálét javításának szükségességét hangoztatta, Béres András elvtárs pe­dig a témamozgalom érdekében emelt szót, és szóvátette, hogy a vendéglátó üzemek zenekarainak magasabb igényeket kielégítő műsorokat kell adni. Csömör Tamás elvtárs, a Mozi­üzemi Vállalat igazgatója több javaslatot tett a külsőségi és a tanyavilág kul­túréle­tének megjavításával kapcsolatban. A felszólalások sorát Ménes János tanácselnök elvtárs zárta le, összefog­lalójában azt emelte ki, hogy a népmű­velési osztálynak a város zenei életé­nek, kultúréletének maradéktalan ki­szolgálása mellett, fokozottabban kell a külsőség, a széles debreceni tanya­világ felé fordulni, ahol bizony nagy az elmaradás. Nagy szükség van ott a segítésre, a kultúra terjesztésére. Hiba, hogy a város kulturális kisu­gárzása nem érezhető megfelelően a várost körülvevő tanyavilágban, ahol sok ezer dolgozó paraszt lakik. Fontos feladatnak tartja, hogy a külsőségi kul­turális otthonok ügyébe a széles töme­geket is bekapcsolják, mert csakis úgy lehet azokat élettel megtölteni. Szóvé­tette, hogy a népművelési állandó bi­zottság jóformán alszik, gyökeres javu­lást csak akkor várhatunk, ha ennek az állandó bizottságnak az összetételé­ben is változást érnek el, és gondos­kodnak arról, hogy hozzáértő emberek foglaljanak ott helyet. Hangsúlyozta, hogy az­skolák, a patronáló üzemek a kultúra terjeszté­séből a külsőségi területeken fokozot­tabb mértékben vegyék ki részüket, mint eddig. Vonják be jobban a fiata­lokat, mert sajnos az a helyzet, hogy a fiatalok nem tudnak dalolni, énekelni. A dalkultúra Debrecenben mostohagyermeknek tekintendő még. Nagyon sok a cselekedntvaló ahhoz, hogy tízezres tömegeket von­junk be a kórusmozgalomba. Javasolta a tanácselnök a végre­hajtó bizottságnak, hogy kérjék fel is­mét Ádám Jenőt, hogy tartson újabb előadásokat A tanyavilágban vegyék szám­ba azokat az épületeket, ahol kultúrottho­­naikat lehet majd létesíteni. A népmű­velési osztály tegyen meg mindent an­nak érdekében, hogy ifjúsági bérleti jegyeket adjanak ki, ne csak a stran­dokra, hanem a kultúrálét minden te­rületén. A­­ végrehajtó bizottságnak lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a Műsoriroda által Debrecen­ből elvitt autóbuszt adják vissza a vá­rosnak. Ez az autóbusz nagymértékben hozzásegítené a várost ahhoz, hogy a tanyavilágban műsoros előadásoka­t rendezzenek. A végrehajtó bizottság elfogadta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében­­ a külsőségi zenei rendez­vények támogatására 7000 forintot, a Bartók népdal, tömegdal és kórusver­senyek díjazáséhoz 2000, a Tégláskerti Kultúrotthon építésének befejezéséhez 15 000 forintot, a többi külterületi kul­túrotthon berendezésére pedig 10 000 forintot adnak. , A városi népkönyvtárnak fejleszté­sére még ez évben 30 000 forintot for­dítanak, és ebből a pénzből négy fiók­könyvtár anyagát felújítják. Mindent összevéve a végrehajtó bi­zottságnak ez a meglehetősen terjedel­mes ülése komoly eseményeiknek ve­tette meg az alapját, és kihatással lesz a Debreceni Népi Együttes további szereplésére is. A legdöntőbb azonban az, hogy a végrehajtó bizottság erélyesen állást foglalt abban az irányban, hogy a kül­sőségi területek és a tanyavilág kul­turális ellátottságát fokozzák és a tö­megekkel való szorosabb összeforrással tovább javuljon a debreceni népműve­lési osztály munkája. BENCZE MIHÁLY Nem élhetek muzsikaszó nélkül Bemmlati a Csokonai Színházban Parádés szereposztásban ke­rül a közönség elé Móricz Zsigmond: Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című színmű­ve. A férfi főszerepet Angyal Sándor alakítja. Ő személye­síti meg a léha, mulatozó házi­gazdát, a felesége Andaházi Margit lesz. A többi szerepe­ket Simor Erzsi, Szende Bessie, Hotti Éva, Selmeczi Mihály, Ör­kényi Éva, illetve Hegedűs Ágnes, Nagy Ibolya, Márkus László, Márton Irén, Deák Pálma játsszák. A ki­sebb szerepekben is olyan mű­vészek lépnek színpadra, mint Mensáros László, Zelenai Jó­zsef, Hortobágyi Artur, Szedő Lajos, Novák István, Újvárosi Katalin, Perényi Sári, Bán Elemér, Artner Árpád és még sokan mások. A nagy sikernek ígérkező móriczi színművet s a Csoko­nai Színház művészi produk­cióját nagy érdeklődéssel várja a színházlátogató közönség. Reméljük a várt siker nem marad el. A várható sikerhez biztosítékot nyújt Berényi Gá­bor rendezői munkája. A fia­tal főrendező Debrecenben második rendezői munkájával szerepel. Első nagysikerű deb­receni bemutatkozása nagy elismerést váltott ki a debre­ceni közönségből. Berényi Gá­bor rendezte Gorkij: Éjjeli menedékhely című nagysikerű drámáját. Színházi műsor Ma 7-kor Éjjeli menedékhely. Csütörtökön 7-kor Tnaviata. Pén­teken 7-kor Garasos menye®z­­ezony. Szombaton 3-kor Éjjeli menedékhely, 8-kor Gareta­s menyasszony. Vasárnap 3-kor Párisi vendég. 7-kor Garasos menyasszony. Hétfőn 7-kor az É­jjeli menedékhely utcfele elö­ld áta. I­I­N­­­­­K­ NOVEMBERI ALKONY, s mint egy elhajított kő­­ hullik le. Váratlanul és hirte­­llen. Percek alatt sötét lesz, s a­­ homály úgy libeg a falakon, a mint egy nagy barnaszárnyú­­ lepke. A Csokonai Gimnázium folyosóján vagyunk, nyakig­­merülünk a diákélet melegébe. Vagy méginkább a diákélet parazsába, melyből egy-egy kevesebb szó, mint fürge láng ,emelkedik az arcomhoz. Jó­­így figyelni és kutatgatni, míg­­emlékeimen ringok s mégis a­­valóság érveléseit számolga- Itom.­­ Délután négy óra, s az isko­­­la tele van diákzajjal. Kissé I talán meghökkentő és csodá- I latos ez a sürgés-forgás. Is­koláink ugyanis délelőttösök, délelőtt folyik a tanítás. Hát akkor ez mi? — lepődhet meg látogató. Hiszen az iskola­­most is tele van jövéssel, me­néssel, mintha csak órákra­­sietnének. Aki azonban kicsit *is ismerős a diák pszichológiá­ban azonnal rejtélyeket old­hat. Az órára menő diákok­­’mozdulataiban túlságosan is I sok a láz az izgalom, s a fele­­jtés lehetőségének a feszültsége I szinte’ elektromosra tölti az harcokat. Ilyenkor szikráznak és pattognak, lobbanó indula­tok szélesítik egész valóju­kat. I lül °ST PEmG? Jókedvük­­ ”■ és mondanivalóik gátlás­­t’talanok, a mosoly nem az ar­­■ cukról, a szívükből fakad. •­Tiszta mint a tengerszem, az iC izgalom nem vet bele hullá- s mókát. Csak a fiatalság lobog s benn­ük hetykén, üdén és ham­­ívasan. I Az első emeleten II. B-sek I gyűrűznek. Illyés Erzsi, Kán­­stor Kati, Molnár Margit és még sorban a többiek. Csupa kedves, fiatalos arcok,­ moso­­lyukban is titkokat rejteget­­­­nek. Egyik szőke mint a nyári (délelőtt, a másik bogárosan a fekete, a harmadik meg éppen ),csak gesztenyeszín. Nevet­nek, felletorékolnak, hiszen rengeteg elcsobognivaló prob­lémájuk van. Hogy mennyi? Ki tudná azt szerbe-számba venni. Mert probléma a fizi­ka, a számtan, másoknak az orosz történelem, de mindnek legnagyobb probléma az az uj­jongó 16 éves fiatalság. Délután előadás van jogi kérdésről. Arra jöttek fel, hogy meghallgassák, mert ilyenek, minden iránt szeret­nek érdeklődni. Mikor megér­kezik az előadó, őket is elnyeli a tantermek csendessége. Kí­vülről is lehet érezni, hogy ez a nagy figyelem szinte húrrá feszül, s csak pedagógus és nevelő kell hozzá, hogy szépen pengő hangokat adjanak. A harmadik emeleti folyo­són negyedévesek tétováznak. Fizikai gyakorlatuk lesz. Áll­nak a fizikai szertár előtt, vár­ják a gyakorlatvezető tanárt Nagy Lászlót. Mindössze nyol­can varrnak. Komoly, felnőtt lányok. 17—18 évesek. A diák­padok gondtalan gazdái. Né­melyiknek még az arcában is, megőrizve a kamaszkor csuda szabályos szabálytalanságát, ami mosolyuk rendezői tehet­ségében mindig a legbályo­­sóbb­ egységbe formálódik. 1t GYAKORLÓ ÓRÁRÓL azonban áruljunk el va­lamit. Iskoláink nevelésében és irányításában mindinkább elvi egységgé válik, hogy a ne­velés jövője csak a politechni­kai oktatásban valósulhat meg. Anyagi életünk jelensé­gében ugyanis olyan kérdések, feladatok jutnak szintézisre, amit csak egyoldalú szellemi irányítással lehetetlen megol­dani. Szellemi oktatásunk­nak, nevelői rendszerünknek ezért kell politechnikai okta­tássá szélesülnie, hogy a kö­zépiskolát elvégzettek már sokoldalú szaktudásra tehesse­nek szert, amit majd munka­helyükön gyakorlati biztonság­gá tudnak csiszolni. A Csokonai Gimnázium is ezt teszi. Mind a lányok, mind a fiúk nevelésében elsődleges­nek tartják itt a politechnikai képzést. Az a nyolc negyedikes lány órája is, akik a III. eme­leti folyosón várják a tanáru­kat szintén ezt a célt szolgál­ja. N­a, de merészked­jünk CSAK EGY KI­CSIT BELJEBB velük az órá­ra. A fizikai szertár modernül felszerelt helyiség, a középis­kolák közül országosan is egyik a legjobb kísérleti intézet. Finom szálak és huzalok, kap­csolótáblák, áramfejlesztő, volt­ mérő, s még száz, száz bűvös fizikai szer, ami hozzá nem értőkből a tisztelettel ke­veredett idegenkedést váltja ki. A lányok viszont már csak mosolyognak ezen. Fölényesen, biztosan mozognak az áramot rejtő szálak között, ami lá­nyoknál elég csodálkoztató. Az óra anyaga épp ,,A hő­mechanika equivalensének meghatározása“. Tőkés Ad­rienne, Bujdosó Vilma, Szol­noki Anna, ezeknek a bűvös műszereknek a segítségével — kaloriméter, volt­ mérő, amper­mérő, hőmérő, karóra, desztil­lált víz és vezetékek — végre is hajtják ezeket a gyakorlati feladatokat. T­udásukra és felké­szültségükre mi sem jelemzőbb jobban, mint­hogy Nagy László, aki külön­ben maga is alig 24 éves, csak irányítja és ellenőrzi a helyes számításokat és méréseket. A furcsa és idegen szavak, tonle­­féle hő, a különböző képletek érthetővé és világossá egysze­rűsödnek a lányok fejében, s ennek az órának az eredmé­nye, hangulata törvényszerűen igazolja, hogy menyire szüksé­ges iskoláink életében a poli­technikai oktatás. A fizikai szertár mellett köz­vetlenül a technikai szakkör, vagy ahogy az iskolában hív­ják, az újító szakkör dolgozik. A szakkör lelke Gergely Lajos tanár, ki két éve végzett a Kossuth Lajos Tudományegye­temen. Ha jellemezni kellene, egyetlen jelzővel jellemezném: örökmozgó. Fiatalos lendület és lelkesedés hajtja állandóan, hogy ne legyen egy percnyi nyugta vagy tétlensége. Dol­gozik, szervez, irányít, alkot, s olyan szertárat hozott létre az iskolának, amit mindenki meg­csodálhat. A szakkör műhelyében most is csupa zaj fogad. A fúrók finom zajjal szaladnak a desz­kába, a reszelők alatt csiko­rognak az apró vasszem­ek. Anódpótlót készítenek, elek­troncsöves kísérletek bemuta­tásához. P­ERSZE, MINDJÁRT JE­GYEZZÜK MEG, hogy itt csak fiúk dolgoznak. Ha­juk az arcukba hull, homloku­kon apró diadal sugárzik. A munka, az alkotás melege, amit már ilyenkor fiatal kor­ban jó, ha istápolunk. Vértesi István, Tóth Jóska, Hari Csa­ba, szinte naponként itt van­nak, hogy hol ellenállásmérő híddal, hol elektron hő és áramlökést kimutató készülék­kel lepjék meg az iskolát. Mind tehetséges és mind szorgalmas. Egyik legnépesebb és legnépszerűbb szakkör az iskolában. Ezernyi ötletük van, amit konok akarattal válta­nak valóra, mert fiatalok és szunnyad bennük a jövendő meghódítója. Gergely Szilos még a sötétkamrába vezet be. Ez a sötétkamra egy fényké­pészeti laboratórium, mely va­lóban olyan, mint az üstfenék. Szinte lebegek ebben a sötét­ségben. Aztán kis laboratóriu­mi lámpa kattan és a fény szétterül, mint a szentjános­bogár tüze az őszi végtelen­ségben. F ELDERÍTENIVALÓ azon­­■ ban még ezenkívül is bőven akad. A biológiai szer­tárban ugyanilyen gyakorlati óra folyik minden nap. Kitűnő preparátumok és nedves ké­szítmények bizonyítgatják, hogy a tanulók itt is lelkesen váltják valóra a naponkénti feladatokat. Polgár Sándor szintén fiatal tanár, kitűnő pedagógiai művészettel irá­nyítja és vezeti ezt a front­szakaszt is. Micsurin halálá­nak évfordulójára indult meg ez a pezsgés, és ma már az órákon kívül állandó biológiai kiállítás kelti fel a gyerekek figyelmét és érdeklődését. Felfedeznivaló persze még mindig volna, hiszen az élet kimeríthetetlen, mint a fiatal­ság. A kémiai szakkörhöz már éppen csak, hogy bekukkant­hatok. Soós Györgyné — ő is fiatal tanár — az anyag meg­maradásának a törvényét bi­zonyítja a gyerekeknek. Hu­szonegy csodálkozó gyerek­lány szempár csodálkozása süt fel rá, miközben a Bunsen­­láng kékes fénye lobogva szisszen a padokon. Az anyag tehát örök, megmarad, tágít­hatjuk szimbólummá és ennek az anyagnak az ember ad ér­telmet, célt és rendeltetést. A CSOKONAI GIMNA­­ZIU­M fiatal tanárai, diákjai jól hajtják végre ezt a feladatot. Iskolájuk életében naponként ott zúg a fiatal éle­tek indulója, s az csak rajtuk múlik, hogy minél szebben, és tisztábban hangozzék ez az int dáló.) * Boda István I­I FELFEDEZŐ KÖRÚTON — A POLITECHNIKAI KÉPZÉSBEN ÉLENJÁRÓ — CSOKONAI GIMNÁZIUMBAN NÉPLAP fi Szovjetunió Legfelső Tanácsa kit­ettségének találkozója Budapest dolgozóivá! A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága, Budapest Főváros Tanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság bu­dapesti szervezete baráti találkozót rendez a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttsége és a budapesti dolgozók között. A találkozó 1955. november 30-án, szerdán délután 5 órakor kezdődik a Nemzeti Sportcsarnokban. MÉHLEG Megyénk számos üzeme, vállalata, hisz­e csatlakozott a húsz budapesti ipari üzem felhívásához. Fogadalmat tet­tek az évi terv határidő előtti teljesítésére. A vállalt határ­idő a legtöbb üzemnél decem­ber 20-a volt. A dolgozók jobb és jobb eredmények elérésére törő lendületes munkája azonban máris a vállalt, a határidők megrövidítéséhez veze­tett. Az elmúlt hetekben 9 üzem és ktsz dolgozói jelentették, hogy becsülettel eleget tettek évi­ kötelezettségüknek, telje­sítették 1955. évi érvüket. Ahol már teljesítették az évi tervet Kő- és Műkőipari KSZ november 5-én Tejipari Vállalat november 9-én Berettyóújfalui Szabó KSZ november 10-én Orvosi Műszergyár november 17-én Építőgépkarbantartó Vállalat november 17-én Kefegyár (felemelt tervét) november 22-én Finommechanikai Vállalat november 21-én H.-nánási Fa-, Fém- és Építőip. KTSZ november 25-én H.­hadházi Ruházati és Szol­i. KTSZ november 25-én Ahol kliseledik­ a vállalás határideje A vállalt A hátralévő Váltalat határidő munkanapok száma Járműjavító december 9 8 Fűtőház december 12 10 Püspökladányi Fűtőház december 15 13 Debrecen-A! lomás december 15 13 Baromfifeldolgozó V. december 15 13 Cementipari V. december 15 13 Ruhagyár december 20 17 Textilgyár december 20 17 Hajlított Bútorgyár december 20 17 Gördülőcsapágygyár december 20 17 Hajdúsági Gyógyszergyár december 21 18 Lakatos és Gépipari V. december 21 18 Debreceni Textilruházati KSZ december 21 18 Debreceni Gyógyszergyár december 28 24 Dohánybeváltó és Fermentáló V. december 20 24 Dohánygyár december 29 25 Ruházati kiállítás nyílik Debrecenben A Budapesten kitűnően si­került kiállítás után a Bel­kereskedelmi Minisztérium Ruházati Főigazgatósága és Debrecen Város Tanácsa végrehajtó bizottságának ke­reskedelmi osztálya decem­ber 3-tól 20-ig Debrecenben is megrendezi a Ruházati ki­állítást az MSZT nagyter­mében. A kiállítás igen sikeres­nek ígérkezik. Női, férfi- és gyermekruha modelleket, különböző textil, nylon és műanyagokat mutatnak be. A kiállítás további célja, hogy kikérjék a nagyközön­ség véleményét az 1950-ban gyártandó textilanyagok­ról és ruhamodelleikről. Közöljük, hogy a Ruházati kiállítás ideje alatt több alkalommal divatbemutató is lesz, így december 6-, 8-, 13- és 17-én délután 6 óraikor és december 4-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor. A Ruházati kiállításon lát­ható divatcikkek megvásá­rolhatók. 3

Next