Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

MSS. NOVEMBER 1., KEDD Hajdú-Biharban ez évben 3490 család 10 440 hold földdel gazdagította tsz-einket A megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ki­bővített ülésén igen részlete­sen foglalkoztak a termelő­szöv? *•'kezetek 1 19 55. évi zár­számadásának előkészületeive'! és a zárszámadásokkal kap­csolatos feladatokkal. Az ülé­sen Kulcsár Ferenc elvtárs megnyitó szavai után Béres Sándor elvtárs tartotta meg igen alapos és részletes be­számolóját a megyei termelő­szövetkezetek helyzetéről, kü­lönös tekintettel a zár­számadásokra. Hangsúlyozta, hogy a ter­melőszövetkezetek nemcsak a kalászosfélék termelésében ér­tek el a megyében az egyénie­két meghaladó termésered­ményeket, hanem a kapásnö­vények termelésében is. Emelkedett a tagok jövedelme *­ Termelőszövetkezeteink az idei zárszámadásra nagy bizakodással, az eddigieknél jóval derűlátóbb hangulatban készülnek fel­­— mondotta Béres Sándor elvtárs. — A megnövekedett terméshoza­mok következtében jelentősen emelkedett a tagok jövedelme és ez az emelkedés különösen számottevő a természetbe­­niek vonalán. Ez évben már több olyan termelőszövetke­zetünk van, ahol egy munka­egységre öt-hat kiló búzát tudtak kiosztani. Termelőszö­vetkezeteink ez évi gazdálko­dása már szemléltetően iga­zolja a nagyszerűi gazdálkodás fölényét a kisparcellás gaz­dálkodással szemben. Még olyan városban is, mint Haj­dúböszörmény, ahol a mező­­gazdasági termelés már régóta elég magas fokon állott, az egyéniek termésátlagai most jóval alatta maradtak a város termelőszövetkezetei termés­­eredményeinek. Amíg a város termésátlaga búzából 9,8 má­zsa, addig a Vörös Csillag Termelőszövetkezeté 15,44, a Ságvárié 15,26 és a Zala Ter­­melőszövetkez­etben 15,21 má­zsa holdanként. A termelés minden irányú növekedése alapján megállapíthatjuk, hogy csak egy év alatt is igen je­lentős eredményeket tudtak elérni. Az elért eredmények egyik alapvető tényezője az, hogy a termelőszövetkezeti tagságnak a munkához való viszonya nagymértékben meg­javult. Nagy szerepe van a bekövetkezett változásban an­nak a komoly segítségnek, amelyet a pártszervezetek és a tanácsok nyújtottak. A családtagok bevonása A megjavult pártmunka nagyban elősegítette a ter­melőszövetkezetek vezetősé­gének megszilárdítását. Ko­moly mozgató erőt jelentett a családtagok munkába való be­vonásánál, de nagy szerepe volt abban is, hogy felélénkült az ifjúsági munka. A termelőszövetkezetekben végzett munkában az elmúlt éveknél sokkal több ered­ményt tudnak felmutatni gép­állomásaink. A szántóföldi termelés mel­lett ez évben nagymértékben megjavult a termelőszövetke­zet állattenyésztésének hely­zete is. A jövedelem 50 szá­zalékát már az állattenyésztés adja. Növekedett termelőszö­vetkezeteinknél az állatsűrű­­ség, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb arányú bevételek mellett a szántóföldeket meg­felelően, időszerű sorrendben trágyázzák. Javulás mutatko­zik az állati terméshozamok terén is, azonban az összho­­zam értéke még ez évben nem biztosította a termelőszövet­kezetek által a költségvetésbe tervezett bevételi összeget. Az állattenyésztés növekedéséről készült , kimutatás adatait figyelembe véve, nyilvánvaló­vá válik, hogy nagyobb mér­tékben kell növelni a szarvas­­marha és ezen belül a tehe­nek számarányát. Jelentős mértékben javult a hízóba ál­lítás és a szerződéses sertés­­hizlalás. Termelőszövetkeze­teink 4888 hízóra kötöttek szállítási szerződést. Hiba, hogy a bárányoknál és a bor­júknál nem kedvező a felne­velés. Termelőszövetkezeteink fej­lődését nemcsak a gazdasági téren elért eredmények bizo­nyítják, hanem a számszerű fejlődés is ezt mutatja. Októ­ber elsejéig belépett 3490 csa­lád 10 440 hold földdel. Ala­kítottunk 22 új mezőgazdasági termelőszövetkezetet és két termelőszövetkezeti csoportot. A meglévő termelőszövetke­zeti csoportokból 10 átalakult mezőgazdasági termelőszövet­kezetté.­­ Meg kell mondani, hogy a számszerű fejlesztés terén különösen azokon a­­helyeken értünk el jó eredményt, ahol pártszervezeteink és pártbi­zottságaink valóban gazdáivá váltak a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Azokban a já­rásokban és községekben mu­tatnak fel a termelőszövetke­zetek a számbeli fejlesztésnél nagyobb eredményeket, ahol a szövetkezetek eredményeit megfelelően népszerűsítették. Ahol a szövetkezetekben dol­gozó kommunisták aktív har­cosaivá váltak a termelőszö­vetkezeti mozgalom népszerű­sítésének. E tekintetben jó eredményeket értek el a püs­pökladányi, berettyóújfalui és a polgári járási pártbizott­ságok. Nem mondható ez el Hajdúböszörmény városáról, ahol bár jó gazdasági eredmé­nyeket felmutató termelőszö­vetkezetek vannak, mégis ke­vés a belépők száma. A zárszámadás előkészítése — A pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek az el­következendő hetekben egyik legfontosabb feladata a zár­számadás előkészítésének és megtartásának jó megszerve­zése. Termelőszövetkezeteink a zárszámadásra úgy készülje­nek fel, hogy számbavegyék az állam iránti kötelezettsé­geiket és azt részleteiben is teljesítsék. Szükséges az, hogy már az előkészítés időszaká­ban számbavegyék­ a különbö­ző alapokat és azt, hogy mit kell fordítani különböző ala­pok létesítésére. Az állatte­nyésztés fejlesztése céljából a megtermelt takarm­ánymen­­­nyiségből az állatállomány ré­szére szükséges ta­karmány­­mennyiségen túlmenően gon­doskodni kell megfelelő tarta­lékok tárolásáról. — Termelőszövetkezeteink pártszervezetei folytassanak aktív harcot az olyan dema­góg törekvésekkel szemben, amelyek a földjáradékot és a szociális alapot kívánják eltö­rölni, vagy igen ,minimálisra csökkenteni. Ilyen törekvések­kel lehet találkozni például Balmazújváros egyes szövet­­kezeteiben, ahol a földjáradék kifizetése ellen foglaltak ál­lást. Nagy gondot kell fordí­tani a beruházásokra, hogy az állatállomány részére megfe­lelő férőhelyek legyenek. Alaposan és meggondoltan kell felkészülni a tagok kö­zött kiosztandó jövedelem ré­szesedésre is — mondotta Bé­res elvtárs. — A pártbizott­ságok mindenütt éberen őr­ködjenek azon, hogy a jövede­lemelosztás, premizálás igaz­ságosan történjék. Általános célkitűzésként ajánljuk, hogy kukoricát a közösből lehe­tőleg ne osszanak ki, vagy csak minimális mennyiségire­, a munkaegységre, míg a pre­mizálás címén futó kukor­icát lehetőleg 50 százalékban ter­mészetben adják ki és a pré­mium egy részét is fizessék ki pénzben, hogy ez­ utal is nö­vekedjék a tagok pénz­jöve­delme, tenne eleget,­­nárpedig ez megengedhetetlen. Termelőszövetkezeteinknek arra­­kell törekedni, hogy sa­ját lábukon álljanak meg, sa­ját gazdasági eredményeikhez tervezzék a jövedelemelosz­tást is. Elmondotta Béres Sándor elvtárs többek között, hogy a megyében 194 termel­őszövet­­kezet készített termelési ter­vet, tehát ennyi termelőszö­vetkezetnél kell megtartani a zárszámadást. A szántóföldi termelés terén termelőszövet­­kezeteink a tervet túlteljesí­tették. Hiba azonban ott van, hogy a termelési terv túltel­jesítésénél magasabb arány­ban osztották ki a gabona­­mennyiséget és ez az oka egy­részt annak, hogy a termelési terv készítésénél 13 termelő­­szövetkezet hiányt tervezett be. Rámutatott arra, hogy egyes termelőszövetkezeteiknél jelentősen megnőttek a ter­melési költségeik. Másfélmillió forintnál többet költöttek pél­dául takarmány felvásárlásra. A hiányt jórészt a tervszerűt­len takarmányozás okozta. Utalt az előadó arra, hogy a zárszámadásokra való fel­készüléssel egy időben igen nagy feladat hárul a szövet­kezetekre, ez az őszi betaka­rítási és vetési munkák mi­nél előbbi befejezése. Nem szabad megfeledkezni a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztéséről sem, éppen a zárszámadási időszakban. A jó termelőszövetkezetek ered­ményei éppen a zárszámadási mutatókban bontakoznak ki leginkább és hatnak egyik leg­meggyőzőbb érvként a még egyénileg dolgozó parasztok felé. A zárszámadási közgyűlések időszakának legfontosabb feladatai A zárszámadás sikere érde­kében a zárszámadást meg­előzően párttaggyűlést kell tartani, ahol meg kell tár­gyalni a zárszámadásra való felkészülés problémáit. A párt­taggyűléseik foglaljanak állást a k­özös vagyon növelése, a takarmányalap és a különbö­ző üzemi alapok létesítésében, a szociális alap és a földjára­dék folyósításának kérdésében. Teljesítsék úgy pénzből, mint természetbeniekből az állam iránti kötelezettséget, adják a pénzjövedelem 10—15 száza­lékát a fel nem osztható szö­vetkezeti alap kiegészítésére, figyelembe véve az év közben már felhasznált összegeket, amelyeket állatok vásárlására, vagy más beruházásokra for­dítottak. Különösen ügyelni kel a helyes premizálás alkalmazá­sára, lehetőleg a járandósá­­gok minél nagyobb arányát osszák ki pénzben, kevesebb részét terményben. A zár­számadások készítése közben meg kell­­hívni minél több szimpatizáló dolgozó parasz­tot a termelőszövetkezetekhez, hogy ismerkedjenek meg a jövedelemelosztás kérdésével. A zárszámadások előkészítésé­ben fokozottabb mértékben vegyenek részt a gépállomá­sok vezetői és szakemberei és adjanak ehhez a munkához fokozottabb támogatást a ta­nácsszervek is. A megyei pártbizottság ülé­sének határozatát és anyagát járásonként tájértekezleten és a legközelebbi taggyűléseken a mezőgazdasági területeken működő alapszervezetek is megtárgyalják. A beszámoló után több fel­szólalás hangzott el. Tollas Sándor, a Rákosi-telepi Petőfi elnöke, Kerekes Antal elvtárs, a debreceni járás párttitkára, Som József, a megyei tanács termelőszövetkezeti osztályá­nak vezetője, Szabó István elvtárs, a nádudvari Vörös Csillag elnöke, Rohácsi József elvtárs, a berettyóújfalui já­rási pártbizottság első titkára és még mások felszólalása után Béres Sándor elvtárs válasza után . Kulcsár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másod­­titkára tartotta meg a záró beszédet nyomatékosan hang­súlyozva, hogy a zárszámadási f­eladatok mellett egy pillanat­ra se hanyagolják el sehol az őszi szántás-vetés gyorsítását. A Hajdúsági Gyógyszergyár fiataljai a forradalmi műszak első napja óta újabb sikerek elérésén szorgoskodnak. Az ifjúmunkások örömmel és egy­öntetűen csatlakoztak az Or­vosi Műszergyár diszistáinak felhívásához. Felajánlásuk igen értékes. A Hajdúsági Gyógy­szergyár fiataljai többek kö­zött vállalták, hogy december 21-ére teljesítik ez évi tervü­ket és az év hátralévő kilenc munkanapján terven felül 1 millió 776 ezer forint értékű penicillint gyártanak. A termelékenység növelését, a gyártmányok önköltségének csökkentését ugyancsak fontos feladatuknak tartják az ifjú­munkások. December 31-ig mind az egy főre eső termelé­si tervet, mind a procainsó ki­termelési százalékot túltelje­sítik. A gyártmányok önköltsé­gét ugyanakkor 7 százalékkal csökkentik, ami értékben ki­fejezve 2 millió 326 ezer forint megtakarítást jelent. Az extrakciós üzemrész vál­lalása, hogy az év végéig 3750 kilogramm tetrakloretánt ta­karítanak meg, 19 687 forint ér­tékben. Barnás Jánosné 192 százaléka A Debreceni Gyógyszergyár­ban is megélénkült a munka a forradalmi műszak első négy napján. Az üzemrészek dolgo­zói most a legjobb egyéni ver­senyző címért vetélkednek. A műszak első négy napján a leg­jobb eredményt Barnás János­né elvtársnő jódampulla és ammóniapárna csomagoló érte el. Teljesítménye 192 százalék. A többi üzemrészben Bagos­­si Sándorné ampullaforrasztó 154. Tóthfalusi Sándorné am­pullavágó 143, Nagy Béla­né ampullától­­ő szintén 143 szá­zalékos átlagteljesítménnyel ért el kiemelkedő eredményt. A Debreceni Gyógyszergyár­ban a legjobb eredményt el­érő üzemrészeket és dolgozókat nap mint nap ajándékműsor­ral köszöntik. Szombatonn a gale­­nus osztály Petőfi brigádjá­nak szólt az üdvözlés. A „ri­porter“ Mészáros Margit elv­társnő, igazgatósági titkár. Mé­száros elvtársnő önként, a ver­seny sikere érdekében vállalta ezt a szép megbízatást. A fűtőháziak három napi eredménye A debreceni Fűtőházban a november 7-i verseny egybe esik az üzem tervteljesítésé­nek igen nehéz szakaszával. Az őszi csúcsforgalom ugyan­is fokozott feladatokat áll­ít a gépek kezelői elé is. A Fűtőház dolgozói szép eredményt értek el az elmúlt három nap alatt. Terven felül 14 002 tonna árut továbbítot­tak, s összesen 138 tonna sze­ret takarítottak meg 26 220 fo­rint értékben. Legutóbbi jelentésünkben megírtuk, hogy Orosházi István mozdonyvezető a széntaka­­rékosságban első helyen végzett. Orosházi Istvánt azon­ban azóta alaposan „lepipál­ták“. Molnár Imre mozdony­­vezető, I. Farkas Imre és Ban­ga Mihály fűtők a debreceni füzesabonyi úton 5,29 tonna szenet takarítottak meg. Kilo­méter tervüket 104 százalékra, elégy tonna kilométer tervü­ket pedig 105 százalékra telje­sítették. Molnár Imréék teher­­vonatot továbbítottak Füzes­abonyba. Jó eredménnyel dicsekedhet Horváth Albert mozdonyveze­tő és két fűtője is. Szintén te­­hervonat továbbításánál a Deb­recen—Záhony és Záhony—, Debrecen úton 4,23 tonna sze­net takarítottak meg. A műhelyekben lelkesen fo­lyik a verseny. A terven felül vállalt 328 sorozatszámú moz­dony javításával félig készen vannak a Fiókműhely dolgozói. A terven felül vállalt 40 kocsi­ból 23-at teljesen megjavítot­tak és átadták a forgalomnak. A műhelyek legjobbjai között van jelenleg Hódosi Sándor la­katos, Jászberényi József vil­lanyhegesztő, Jenei Imre esz­tergályos, Tankó-Lukács Im­­re kocsivizsgáló, Kiss József lakatos és Salak Sándorné ko­csitisztító. Jelentés a tanadalm­i műszak líra­i eredményeiről A Hajdúsági Gyógyszergyár fiataljai túlteljesítik tervüket ál megyében 194 tsz készített termelési tervet Termelőszövetkezeteink zár­­számadási lehetőségei aóval jobbak, mint az elmúlt évben. Vannak azonban termelő szö­vetkezeteink, amelyek állami kötelezettségeiknek nem tet­tek eleget, teljes mértékben és mivel a vezetőség a tagságot nem tájékozhatta megfelelően, bizonyos mértékű elbizako­dottság ütö­t­te fel a fejét, mert nem látják, hogy a be­tervezett jövedelmet a tagok részére csak akkor lehetne biztosítani, ha egyéb kötele­zettségének a szövetkezet nem W­f­P­­­A­P Csatlakoztak a versenyhez a Beváltó fiataljai is Az Orvosi Műszergyár ifjú­munkásainak kezdeményezé­séhez, hogy fejezzük be minél előbb az évi tervet, széleskörű munkaversennyel­ ünnepeljük november 7-ét, legújabban a Tiszántúli Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat ifjúmun­kásai is csatlakoztak. Az ifjú­munkások támogatásával az üzem 1955. évi tervét már de­cember 19-re befejezi, az egy főre jutó termelékenység 5 szá­zalékos túlteljesítése, az ön­költség további 2 százalé­kos csökkentése mellett. Szerepel az ifjúmunkások foga­dalmában még az is, hogy a selejtet 1 százalék alá csökken­tik és közvetlen anyagfelhasz­nálási tervüknél másfél szá­zalékos megtakarítást érnek el. A Dohánybeváltó DISZ fiatal­jai azt is megígérték, hogy év végéig 10 fővel növelik a tag­létszámot, s mindenkor példá­san betartják a munkafegyel­met. A ruhagyári ifjúmunkások kiváló eredményei A Ruhagyárban még augusz­tusban megkezdték a novem­ber 7-i verseny szervezését. Az alapos előkészítő munka ered­ménye megmutatkozik a terv­teljesítésekben. Az üzem har­madik negyedévi tervét 106,7 százalékra, augusztusi tervét 105 százalékra, szeptemberi tervét 106,2 százalékra teljesí­tette. A termelés emelkedésé­vel párhuzamosan a minőséget is javították a gyár dolgozói. Az előző negyedévhez viszo­nyítva 0,5 százalékkal emelték az első osztályú áruk termelé­sét. A Ruhagyárban az ifjúmun­kások a verseny motorjai. A november 7 tiszteletére tett 225 000 forint értékű vállalá­sukat október 20-án 248 000 forint értékben teljesítették. Bauman Jenőné DISZ alap­szervezeti titkár a termelésben elért 154,7 százalékos eredmé­nyével példát mutatott tagtár­sainak. Rajta kívül természete­sen még nagyon sokan értek el kiváló eredményeket. Tóth Lászlóné 162,8, Gaál Erzsébet 152 százalékot ért el az utolsó dekádban. A gyárban egyetlen DISZ tag sem teljesít száz szá­zalékon alul. A fiatalok teljesítették ugyan felajánlásukat, a verseny még­sem zárult le a Ruhagyár­ban. A harc jelenleg a „leg­jobb minőségért“ folyik az üzemrészekben és a szalagok­nál. A november 7-i verseny ideje alatt nagy gondot fordíta­nak az üzem dolgozói az anyagtakarékosságra is. Az építőipar dolgozói is versenyeznek A Hajdú-Bihar megyei Tata­rozó és Építő Vállalatnál is­­megindult október 26-án reg­gel a forradalmi műszak. Az­­első eredményekről már tu­dunk. Bácsi hajós építésveze­tő körzetéhez tartozó hajdú­­sámsoni bikaistálló építkezés­nél a Rámpas kőműves bri­gád és Szabó László kőműves brigádja 135 százalékra teljesí­tette tervét. A józsai termény­raktár építésénél Bárdos Jó­zsef és Nagy László segédmun­kás brigádok értek el szép eredményeket. Debrecen területén a Kálvin tér 5 alatt dolgozó Bereczki kőműves brigád tagjai 175 szá­zalékos átlagteljesítménnyel dolgoznak. A hortobágyi iskola építésé­ről Papp Lajos kubikos brigád­jának 216 százalékos teljesít­ményéről érkezett hír. az összefogás szép példája A Jánossi utcán lévő Csapó­kerti általános iskola bizony messze esik a belváros zajától. Az lenne a kisebb baj. A na­gyobb baj az, hogy messze esik a belváros intézményeitől is, így aztán ha az iskolásgyere­keknél valamilyen megbetege­dés fordult elő, a Demkébe vagy a klinikára kellett őkat vinni. A környéken nincs más­hol orvosi rendelő. A csapókerti szülők és pe­dagógusok ebbe nem nyugod­tak bele. Elhatározták, hogy az iskola udvarán orvosi rendelőt építenek. Elhatározásukat tett követte. Paár Alajosné igazga­tó a ,nevelőkkel együtt össze­hívta a szülői munka­közösséget. A gyűlésen megjelent csapóker­ti szülők egyhangúlag elhatá­rozták, hogy az iskola udvarán orvosi rendelőt építenek tár­sadalmi munkával. Minden szülő felajánlotta, hogy szom­bat délután és vasárnap dél­előtt eljön és segít az építke­zésnél. Kőművesek, ácsmeste­rek, pedagógusok és gyerekek egyaránt kivették részüket a munkából. A Kutassi család elvállalta az épület pallózási­­munkáit. Varga Lajos, Kerék­gyártó István és Kovács Lajos egy fal felhúzási munkáit vál­lalták magukra. Minden szom­baton és vasárnapon ott volt az öreg Hatvani Károly bácsi is segíteni. Igen sok segítséget nyújtanak a harmadik kerületi MNDSZ szervezet tagjai is. Ugyancsak itt lehet találni a munkák­ alkalmával a területi DISZ szervezettől Kovács Lászlót, Stancz Istvánt, Hat­vani Sándort, Pór Jánost, Ta­kács Józsefet, Nagy Edithet és a többi DISZ tagot is. Különösen jól esett a szülők­nek látni, hogy Ramovics Alexander, a Magyarországon tanulmányúton lévő — és az iskolában tanító — orosz nyelv­tanár az elsők között van az építés munkálatainál. Sorol­hatnánk még hosszú sorokban azoknak a nevét, akik munká­jukkal hozzájárultak, hogy a rendelő minél hamarabb elké­szüljön. A rendelő a tervek szerint december első napjain kezdi meg működését. Itt nemcsak a gyerekeket fogják gyógyítani­, hanem az egész Csapókért be­tegeit, ugyanis egyúttal körzeti rendelő lesz. Ehhez a nagyszerű munká­hoz a tömegszervezetek is se­gítséget nyújtottak a pedagógu­soknak és szülőknek. A harma­dik kerületi tanács, az MNDSZ, a területi DISZ azon­nal segí­tett, ha elakadt a munka vala­hol. . A 13. száámú Autó­közleke­dési Vállalat is igen nagy se­gítséget nyújtott azzal, hogy az építkezéshez szükséges anyagot díjtalanul és időben szállította az építkezéshez. A Dohánygyár dekorációs anyagot, a ruhaké­szítő kisz­térítőket, függönyö­ket, a Mélyépítő és Talajjavító Vállalat pedig könyveket és terepasztalt ajándékozott az iskolának. A­z iskola és a szülői munka­­közösség meg is érdemli a se­gítséget. Az iskolát a Csapó­kert­i kultúrközpontjává tették. A közeljövőben a Bartók-év tiszteletére több helyen hang­versenyeket rendeznek. A szü­lői munkaközösség kultúrcso­­por­tja pedig népi táncokat és színdarabokat tanul. A szülői munkaközösség ugyancsak a­­közeljövőben munkadélutánokat rendez, ahol babákat és játékokat készíte­nek. Ezeket aztán eladják és a bevételből a gyerekek számára fenyőünnepélyt rendeznek­ , így dolgozik a csapókerti ál­talános iskola tanári kara karöltve a szülői munkaközös­séggel, a tömegszervezetek­­kel, a vállalatokkal. Védik a gyermekek egészségét. Épít­keznek,­ dolgoznak, leküzdik­ a nehézségeket, ezzel szép, pél­dáját adják annak. Í­gjv társa­dalmi összefog:a­rról,­­én nagy eredményeket lehet el­érni. B. L. 3

Next