Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

—,­­­irály wderetyai egyesül­etek / NÉPLAP -----------------------------------------------------------------------------------------------^ XII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM____________________________ ARA. CO MU­SH 1955. DEC. 1., CSÜTÖRTÖK A MAI SZÁMBÓL . Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai tartózkodása (2. oldal) — A francia belpolitikai helyzet (2. oldal) — Vámospércsen megjavult a párt- s oktatás (2. oldal) — Lemondták a török kormány tagjai (2. oldal) — A Néplap ■oostájából (3. oldal) — Két polgári kul­ák (3. oldal) — Me-­­­gyei levelezői konferencia lesz Debrecenben (4. oldal) Újítsuk fel a dolgozók bevált termelési mozgalmait Komoly és felelősségteljes munka folyik most üzemeink­ben az évi terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Minden részleg és minden munkahely azon van, hogy adósság nél­kül zárja az új esztendőt, ami egyben a második ötéves terv sikeres megkezdésének is fel­tétele. Az év végéig még hátralévő­ napok eredményes kihaszná­lásában nagy szerep jut a dolgozók termelési mozgalmai­nak. Harc a jobb minőségért, az importanyagok felhaszná­lásának csökkentéséért, a kor­szerű technikáért stb. végered­ményben a dolgozók alkotó kezdeményezését igazolja és sokat mondó állásfoglalás amellett, hogy mind a kom­munisták, mind a pártomkívü­­liek megértik és magukévá teszik a Központi Vezetőség legutóbb megjelent nagyfon­­tosságú határozatait. Amikor azonban örömmel üdvözlünk minden új kezde­ményezést, a régebbi, de be­vált mozgalmak felújításáról sem feledkezhetünk meg. An­nál kevésbé, mert mostaná­ban kevés szó esik a Gazda-, Röder-, Deák-, Nazarova-, Vo­­rosin-mozgalomról. Valahogy a versenyben­ leszűkült és te­ret vesztett a szóban forgó mozgalmak jelentősége, vala­hogy üzemi, párt- és szakszer­vezeteink kevesebbet beszél­nek róla, mint régebben. Né­hány üzemünktől, a Ruha­gyártól, a Fűtőháztól, a Jár­műjavítótól, a Debreceni Gyógyszergyártól eltekintve, csak kevés helyen lehet olyan értékelést hallani, hogy ki a legjobb a munkamódszer­­átadásban, ki takarít meg leg­több a vágót, kik kötöttek szocialista szerződést a gépek megőrzésére és így tovább. A legfontosabb mozgalmak ellanyhulásának egyik oka kétségkívül az, hogy párt­munkásaink, gazdasága és szakszervezeti vezetőink nem ismerték fel eléggé e mozgal­mak jelentőségét, nem értet­ték meg, hogy a legjobbak kezdeményezései nemcsak ideig-óráig fontosak, hanem­­állandóan ható eszközei kell hogy legyenek a szocializmus építésének. Azonban a Gaz­da-, Rőder-, Deák- stb. moz­galmak mellőzésének van még egy másik, mélyebben rejlő oka is.­Sokan még ma is azt tartják, hogy bonyolulttá és szövevényessé teszi a munka­verseny vitelét az, ha tíz-, tizenkétféle mozgalom értéke­lésével foglalkoznak, mond­ván, hogy erre­ sem idő, sem lehetőség nincs. Hát koránt­sem így áll a dolog! A legfon­tosabb kezdeményezések fel­karolása és szüntelen elemzé­se hatalmas erő lehet a ver­senyben, amelytől viszolyogni, vagy éppen fékezni e moz­galmak elterjesztését, kényel­mességet, nemtörődömséget, sőt a régiekhez való görcsös ragaszkodást jelenti. Most mind az évi terv sike­res teljesítése, mind a jövő évi feladatok sikeres elvégzése érdekében új lendületet kell adni a dolgozók bevált moz­galmainak. Annál inkább szükséges ez, mert az önkölt­ség csökkentése, a minőség javítása, az egyenletes és biz­tonságos termelés, nem utol­sósorban a fokozott anyag­­takarékosság, az export köte­lezettségek teljesítése ma ipa­runkban fontosabb feladat, mint valaha. A szocialista munkaverseny csak úgy segít­heti igazán az életszínvonal állandó és tartós emelését, ha a terv teljesítése mellett első­sorban a fenti feladatok vég­rehajtását tartja szem előtt, ha egy percig sem feledkezik meg arról, hogy nekünk nem­csak egyre több, hanem egyre kiválóbb minőségű és az ed­diginél olcsóbb árucikkekre van szükségünk. Különösen időszerű és fon­tos teendő a Gazda­ mozgalom széleskörű fellendítése. Min­­­­den deka anyaggal takaréko­san és gondosan kell bán­nunk, különösen ha az kül­földről kerül hozzánk. Mégis mit tapasztalhatunk? A Ruha­gyárban, a Gyógyszergyár­ban, a Fűtőházban, a Bútor­gyárban gond van ugyan a Gazda-mozgalomra (új ruhák készülnek megtakarított szö­vetből, túlsúlyos vonatok in­dulnak a szénkészletek gazda­ságos felhasználásával), azon­ban a hulladékanyagok gaz­daságos felhasználásának ér­tékelését nem mindenütt tart­ják fontosnak. Pedig a Gazda­mozgalom éles fegyver a se­­lejtgyártás és pazarlás meg­szüntetésében, csak élni kel vele. Helyesen cselekedtek a Debreceni Gyógyszergyárban amikor anyagtakarékossági számlát vezettek be mindez üzemrészben, sőt a legjobba­kat jutalmazzák is. Ugyancsak fontos és idősze­rű a Rőder-, Zsédely-, Csorba- és a Vorosin-mozgalom felka­rolása is. A harmadik negyed­évben egyedül a minisztériu­mi iparban 300 dolgozó telje­sített 100 százalék alatt! Ha ez a 300 fő csak 10 százalék­kal emelte volna teljesítmé­nyét, akkor a megye szocia­lista ipara a harmadik ne­gyedévben elmaradás helyet túlteljesítést ért volna el. Ta­gadhatatlan, hogy van nálunk munkamódszer-átadás, azon­ban ez sokszor még ösztön­szerű és szervezetlen. A Rő­der-mozgalom leghelyesebb formája az, amikor az élen járók, elsősorban a sztahano­visták védnökséget vállalnak gyengébben dolgozó társaik felett és ezt szerződésben is rögzítik. Ami a Zsédely- és a Voro­­sin-mozgalmat illeti, van ahol él, van, ahol nem. A Zsédely­­mozgalom például csak a ru­haipari üzemekben terjedt el Pedig az is fontos, hogy élel­miszerből, textilanyagokból bútor­okból is kifogástalan minőséget adjunk a lakosság­nak, tehát a Zsédely-mozga­­lom elterjesztése a szóban forgó területeken­­ is fontos feladat. A Vorosin-mozgalom­­ról most csak annyit, hogy" felújítása, illetve bevezetése elsősorban az öntödékben és az élelmiszeripari üzemekben igen nagy jelentőségű. Lehetséges, hogy lesznek olyanok, akik e sokfajta moz­galom láttán úgy vélik, hogy sok ez egyszerre. Igaz, ko­moly feladatot ró minden üzemre a különböző mozgal­mak értékelése, azonban ki kell jelentenünk: rég megérett az ideje annak, hogy az eddi­ginél sokoldalúbb és frissebb formában szervezzük a ver­senyt! El kel sajátítanunk azt a módszert, amely a terv tel­jesítése mellett a jobb minő­ség, az önköltségcsökkentés, takarékosság rendszeres érté­kelésével is foglalkozik. A verseny csak akkor teljes, ha elősegíti az 1955. évi népgaz­dasági terv minden részleté­ben való teljesítését. A rom­ikásosztály és a mű­szaki értelmiség kezdeménye­ző készsége mindennél érté­kesebb és drágább kincs. Be­csüljük hát meg ezt a kezde­ményezést, s helyezzük a most még mellőzött, de egyébként fontos mozgalmakat ismét mindennapi szervező munkánk előterébe a megye minden üzemében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének találkozója Budapest dolgozóival A Magyar Dolgozók Pártja Nagy-budapesti Pártbizottsá­ga, Budapest Főváros Taná­csa és a Magyar—Szovjet Tár­saság budapesti szervezete szerdán délután a Nemzeti Sportcsarnokban találkozót rendezett a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége és a budapesti dolgozók között. A hatalmas épület már jó­val öt óra előtt teljesen meg­telt, s a budapesti dolgozók hosszantartó tapssal, forró szeretettel fogadták a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a terembe lépő küldötteit. A találkozó elnökségében helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői — Ács Lajos, Ssobi István, Kovács István, Pécsi Mátyás, Vég Béla, va­­l­amint az MDP Központi Ve­zetőségének, a népköztársaság Elnöki Tanácsának, a minisz­tertanácsnak számos tagja és politikai, társadalmi, gazda­g találkozó részvevői forró szeretettel köszöntötték a szó­noki emelvényre lépő N. M. Pegov elvtársat, aki többek között a következőket mon­dotta : — Testvéri támogatásban és kölcsönös segélynyújtásban erősödik és edződik a magyar­sági, kulturális életünk szá­mos kiválósága. Az elnökségben foglaltak helyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tag­jai: N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára vezetésével, valamint J. V. Andropov, a Szovjetunió ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A baráti találkozót Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. Köszön­tötte a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötteit, akiket a jelenlevők újból hossz­an­­tartó tapssal, lelkes felkiáltá­sokkal üdvözöltek. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a kedves vendégeknek. Kovács István felkérte N. M. Pegovot, a Legfelső Ta­nács küldöttségének vezető­jét, a Legfelső Tanács Főnök­ségének titkárát, hogy szóljon a gyűlés részvevőihez. szovjet barátság, amelyet mi önökkel együtt joggal nehe­zünk öröknek és megbontha­­tatlannak. (Hosszantartó, nagy­­ taps). — Magyaroszág felszabadu- , lása után, a magyar népi ha-­ talom létrejötte után e barát­­ság fejlődésének és erősödésé-­ nek nincs és nem is lehet sem­miféle akadálya. (Nagy taps, szovjet-magyar barátság! Hur­­rá­.-kiáltások). Ezután Pegov elvtárs, a kül­döttség magyarországi élmé­nyeiről beszélt. Budapestről szólva többek között a követ­kezőket mondotta: — Szeretjük ezt a várost, mert benne, mint tükörben szemünk elé tárul az ország­szerte folyó szocialista építő­munka egész nagysága. De leginkább népéért szeretjük ezt a dicső várost, önökért kedves budapestiek, mert a magyar főváros, az önök dol­gos keze munkája nyomán újul és szépül.­­ A főváros dolgozóival való érintkezésünk és mai tel­­kes találkozónk jobban meg­erősíti a népeink közti baráti szálakat. Ezután N. M. Pegov a ma­gyar ipar rohamos fejlődésé­ről beszélt. Hangoztatta, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezette magyar munkásosztály sikere­sen küzdi le a jobboldali el­hajlás káros következményeit és kemény, hősi munkával nagy szolgálatot tesz a szocia­lista építés ügyének. —• Mi láttuk, hogy mekkora lelkesedéssel, lendülettel dol­goznak ezekben a nagyszerű üzemekben a népi Magyaror­szág munkásai. A magyar munkások az új élet igazi al­kotói, a munka hősei, a szo­cialista front harcosai. (Taps). — Meg kell mondanom azonban, hogy a mai magyar írók, költők, művészek, zene­szerzők sokkal adósai a mun­kásosztálynak és hőseinek. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a nép olyan műveket vár önöktől, költő, író, művész, zeneszerző elvtársak, amelyek méltóképp bemutatják lelkesí­tő, alkotómunkáját, kemény helytállását és élcsapata, a magyar munkásosztály mun­ka­hősiességét. (Taps). — Éljen a hős magyar mun­kásosztály ! (N. M. Pegov eze­ket a szavakat a részvevők tel­kes tapsától kísérve magyarul mondotta el. A megjelentek lelkesen ünnepük a szovjet és a magyar nép megbonthatat­lan barátságát). Ezután a munkás-paraszt szövetségről, a magyar falu újjászületéséről beszélt. Az állami gazdaságokban tett lá­togatásokról szólva — mon­dotta: — Meggyőződtünk arról, mi­lyen nagy sikereket ért el az Önök országána­k mezőgazda­sága. A dolgozó parasztok lel­kesen beszéltek arról, hogy a magyar falu szocialista át­alakulása megnyitotta a ma­gyar paraszt előtt a boldog, a jómódú élet széles útját. — Meg kell mondani ked­ves elvtársak, hogy ismerik!­(Folytatás a 2. oldalon) Pegov elvtárs beszéde A debreceni járásban még 300 hold búza vetetlen A debreceni járás termelő­­zövetkezeteinek többsége el­vetette az őszi búzát .Teljesí­tették egynéhány termelő ki­vételével őszi búza vetési ter­vüket az egyéni parasztok is. A­ termelőszövetkezetek egy­észében azonban 304 hold búza az igyekezet ellenére is vetetlen maradt. Az egyénileg dolgozó parasztoknál és a ter­melőszövetkezeteknél vetetten búzaterület együttesen mint­egy 300 holdat tesz ki a járás­ban. Lényegében ennyi még hiányzik a járás búza vetési tervének teljesítéséből, ami­ből ha az idő engedi, néhány holdat még talán el tudnak vetni, az egész hiányzó rész teljesítése azonban a hidegek miatt már valószínűtlen. A vetésterv teljesítésének hiánya mellett nagy elmara­dás van a mélyszántásban is, ami nem teljesen a gépállo­mások hanyagságán múik. Számos termelőszövetkezetben igen elhanyagolják a kukori­caszár lehordását a földekről, sőt helyenként még le sem vágták és ezzel akadályozzák a kukoricaföld mélyszántását. A balmazújvárosi tsz-ek 1750 hold kukoricaföldből még csak 570 holdról hordták le a kuko­­ricaszárat. Gyakran előfordult, hogy a traktorosoknak kellett a kukoricaszárat lehordani a földekről, hogy szántani tud­janak. Nagyfokú hanyagság és nemtörődömség ez a termelő­szövetkezetek részéről. Tudva­lévő, hogy a tavasszal szántott földbe vetett kapások egyhar­­madrésznyivel kevesebbet te­remnek, mintha ősszel mé­­lyen szántott földbe kerülnek. Mégsem igyekeznek munkát adni a traktornak, hogy ezzel a jövő évi bővebb termést se­gítsék elő, s egyben biztosít­sák a saját maguk nagyobb jövedelmét . Ilyen körülmények között nincs biztosíték arra, hogy jö­vőre is olyan gazdag termést takaríthatnak be a szövetkeze­tek, mint az idén. Amit most elmulasztanak a termelőszö­vetkezetek, azt tavasszal már nem tudják pótolni. Sürgősen takarítsák be, hordják el a földekről a kukoricaszárat a tsz tagok, mert nem elég csak a termést betakarítani, most kell gondolni a jövő évre is. Ahol most elhanyagolják a munkát, ott jövőre nem szá­míthatnak jó termésre, drágán fizetnek a mostani hanyagsá­gukért. Saját érdekük, hogy elősegítsék a mélyszántást. Díszisták a téli takarmány biztosításáért A DISZ Központi Vezető-­ Ságó ez év őszén a tavalyihoz hasonlóan ismét országos siló­­zási versenyt­ kezdeményezett. A versenyhez Hajdú-Biha megyéből 83 termelőszövetke­zet DISZ szervezete csatlako­zott és vállalták, hogy 49 388 köbméter silót készítenek el december 10-re, ezzel járulnak hozzá az állatállomány átte­­leltetéséhez szükséges nedv­dús takarmányszükséglet biz­tosításához. A vállalás óta né­hány hónap is eltelt és a di­A silózási verseny határ­idejéig már csak 10 nap van és a vállalt 49 868 köbméter silónak még csak a felét tel­jesítették a diszisták. A csak­nem 25 000 köbméter siló el­készítéséhez szívós munkára, nagy akaraterőre van szüksé­ge a diszistáknak. Egyéb me­zőgazdasági munkák már be­fejeződtek. Ha a rendelkezés­re álló időt jól használják ki­szisták jelentős mennyiségű takarmányt silóztak be a ter­­melőszövetkezetek­nél. Eddig mintegy 24 745 köbméter silót készítettek s közülük számos DISZ szervezet túlteljesítette vállalását. A DISZ MB értékelte az ed­digi eredményeket s megálla­pította, kik érték el a ver­senyben a legjobb eredménye­ket. Vállalásuk teljesítése alapján a tíz legjobb DISZ szervezet a következő: a DISZ szervezeteik és a napi­nak minden óráját munkára fordítják, még teljesíthető a hiányzó mennyiség. Nagy szé­gyen lenne a megye diazistái­­ra, ha vállalásuknak nem tennének eleget. Fogjanak össze, szervezzék meg úgy a munkát, hogy december 10-re jelenthessék, teljesítették vál­lalásukat és helytállta­k a munkában. Hajdúböszörményi DISZ szervezet neve Vál­lási mennyiség Teljesítés Szerepi Petőfi TSZ 400 köbméter 580 köbméter Furtai Sallai TSZ 750 „ 900 Sápi Dózsa TSZ 600 „ 700 „ Ványaspércsi Dózsa TSZ 100 „ 200 „ Balmazújvárosi Lenin TSZ 750 „ 800 Balmazújvárosi Petőfi TSZ 700 „ 750 „ Ebesi Ady Endre TSZ 300 „ 350 „ II. Kongresszus TSZ 300 „ 350­­ „ Görbeházi Ságvári TSZ 75 „ 120 „ Hajdúböszörményi Zóta TSZ 400 „­­ 425 „ Fejlesztik az állatállományt a hajdúnánási Petőfi TSZ-ben A megyében mindenütt ké­szülnek a termelőszövetkeze­tek a­­zárszámadásra. A leg­több helyen már a leltározás vége felé tartanak, ötvennyolc termelőszövetkezetben készült el eddig a zárszámadás, de eddig mindössze négy helyen tartottak közgyűlést: az egye­­ki Petőfiben, a hajdúszoboszlói Béke és December 21 s a haj­dúnánási Petőfi tsz-ekben. A több mint 270 holdon 31 tasról gazdálkodó hajdúnáná­si Petőfi Termelőszövetkezet­ben a napokban megtartott közgyűlésen szép eredmények­ről számoltak­ be. Egy munka­egységre mindent összevetve mintegy 40 forint jut. Vető­mag és takarmányalapra nyolcezer forintot fordítottak, míg szociális és kulturális alapra több mint 5000 forint, értékű kenyérgabonát helyez­tek le. Az esedékes föld­jára­dékot is kifizették, mintegy 2700 forintot. Határozatot is hoztak a ta­gok ezen a közgyűlésen, hogy az 1955—56-os gazdasági év­ben tovább fejlesztik a közös állatállományt. Ez évben is jól jövedelmezett a szarvas­­marha tenyésztés, de tovább fejlesztik. Ezért úgy határoz­tak, hogy a jelenlegi tíz fejős­tehénhez még öt fejőstehenet vesznek. A jól jövedelmező sertéstenyésztései eddig nem foglalkoztak. Most tíz fehér­hússertés anyakocát vásárol­nak és ezek számára fiazta­­tót is építenek. A Petőfi TSZ jól gazdálkodott ez évben, amit bizonyít az is, hogy a ta­valyihoz képest 31 ezer forint­tal növekedett a fel nem oszt­ható közös vagyon, s a követ­kező gazdasági évben éppen az állatállomány fokozott fej­lesztésével meg akarják sok­­szorozni. Olyan határozat is született a zárszámadó közgyűlésen, hogy saját erőből 5 családi háló­zat építenek a hajdúnánási Petőfi TSZ tagjai, hogy a vá­­rostól messze lévő szövetkezet­­ükbe több új tagot tudjanak­ felvenni s megkönnyítsék a tagok munkáját is.

Next