Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

_ Világ. (A hidetálu­t elültetek! NÉPLAP a ZMDP hajdú-bihar megyei bizott­SÁGÁNAK LAP­JA AHA: 6O ML­trt 1956. FEBRUÁR 1. SZERDA XIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Újabb kezdeményezések a béke megvédése érdekében Régen volt már olyan moz­galmas faét vége a világpoliti­kában, mint legutóbb. Sok olyan nagy esemény esett erre az időszakra, amely mind-mind egymagában is megmozgatta volna az egész világ közvéle­ményét és az első oldalon kö­vetelt volna helyet magának a világ legtekintélyesebb lap­jától kezdve az öt világrész minden napilapjában. Hát még így, egy csomóban, mily nagy fontossággal bír a béke megvédése érdekében N. A. Bulganyin elvtársnak D. Eisenfauwerthoz intézett üze­nete; a varsói szerződésben részvevő államok deklará­ciója; mindehhez nyugodtan hozzászámíthatjuk a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szov­jetunió 1955. évi állami nép­gazdaságfejlesztési terv telje­sítésének eredményéről. Való­ban olyan nagy események történtek tehát, amelyen a legritkábban esnek össze egy azonos időpontban. A három nagy­­ békélést napvilágra kerültek óta eltelt már háromszor huszonnégy óra. Ahogy forgatjuk kezünk­ben a béke érdekében történt szovjet kezdeményezésekről megjelent sajtóvisszhangokat, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a kormányfőik genfi ér­tekezlete óta nem volt olyan nagy jelentőségű esemény, amely így­­megmozgatta­ a világsajtót, mint ezek, a be­csületes békeszerető milliók érdekében törént reményt­­kel­tő lépések. Még­ a francia Libération is kénytelen elis­merni, hogy m­ár régen for­dult elő, hogy diplomáciai ok­mány olyan nagy hatást kel­tett volna, mint Bulganyin elvtársnak D. Eisenhowerraez Intézett üzenete. Nem szabad azonban olyan ilúzióban ringatni ma­gunkat, hogy Bulganyin elv­társ üzenetével, vagy a varsói szerződés tagállamai részéről kiadott prágai deklarációval egyszeriben megoldódik a fe­szült nemzetközi helyzet. Szó sincs erről. Csak egy példát. Az amerikai sajtó — minden bizonnyal — az amerikai kül­ügyminisztérium felelős veze­tőinek elgondolásától és uta­sításától vezéreltetve, máris megkezdte ellenakcióját és a béke megvédésében történt őszinte szovjet kezdeménye­zést (Bulganyin üzenetét) egy­szerűen „propagandalépésnek“ tekinti. Ezek a lapok, mint a tegnapi újságok közölték, az angol és a francia jobboldali sajtóval egyetemiben máris a tényekkel ellenkező benyo­mást igyekeznek kelteni az olvasókban. Ha rajtuk múlna, egyszerűen visszautasítanák, meg nem történtnek tekinte­nék Bulganyin elvtárs üzene­tét. Miről szól tulajdon­képpen Bulganyin elvtárs üzenete? Mit tartalmaz, hogy a tőke bértollnokai, a háború köve­tei minden előzetes vizsgáló­dás nélkül ily egyszerűen visszautasítják? Nincs abban másról szó, mint arról, hogy Bul­ganyin elvtárs megismé­telte a szovjet—amerikai egy­más mellett élés szükségessé­gét és lehetőségét. Mily nagy­szerű lehetőségek állnának a világ két táborának vezető ereje előtt, ha minden béke­szerető ember által oly nagy akarattal támogatott Bulga­­nyin-üzenet tartalma megva­lósulna ! Korlátlan lehetősé­gek nyílnának a szovjet és az amerikai nép között a gazda­sági, kereskedelmi, kulturális, sportélet terén és más vonat­kozásban. És tegyük mindjárt hozzá: a világ összes kis és nagy nemzetére óriási kiha­tással lenne, ha létrejönne a szovjet—amerikai barátsági és együttműködési szerződés. Állítjuk, a nemzetközi hely­zetben ma még meglevő min­den ellentétre gyógyító hatás­sal lenne. Ez az, ami fáj az Egyesült Államok háborúra uszító köreinek. A háborús gyújtogatók tervei között nem a béke megszilárdítása, ha­nem az atom- és h­idrogén­­­bombával, rakétafegyverrel történő gyilkolás, az emberi­ség számára nagy pusztulást hozó újabb háború szerepel A béke erői azonban oly ha­talmasok, hogy mint a leg­utóbbi években már annyi­szor, most is kivívják a béke megvédésének érdekében a tartós sikert, és reméljük újabb lépéssel jutunk előre azon az úton, amelyet most Bulganyin elvtárs üzenete megjelöl. Az ősi Prágában, a történel­mi műemlékekkel zsúfolt cso­daszép városban is a béke biztosítása és­­ megszilárdítása hozta össze a varsói szerződés tagállamait, köztük hazánk, a magyar dogozó nép képvise­lőit. Miről tanácskoztak a Po­litikai Tanácskozó Bizottság tagjai? Nagy jelentőségű ese­mények történtek itt is. El­fogadták a Német Demokra­tikus Köztársaság javaslatát, hogy az első német munkás- és parasztállam néphadseregét vonják be az egyesített fegy­veres erők kötelékébe. Fon­tos lépés az is, hogy Prágá­ban vitatták­­meg és hagyták jóvá az egyesített katonai pa­rancsnokság katonai szabály­zatát és úgy döntöttek, hogy ezentúl minden esztendőbe­n legalább két alkalommal ösz­­szejönnek tanácskozásra a varsói szerződés tagállamai A varsói szerződés­­ Európa békéjének, biztosítéka­­ lehet Ez a sok százmillió embert tömörítő szerződés minden so­ra a béke megvédésének gon­dolatát tükrözi. Most is, ezek a jelentős határozatok újabb lépést jelentenek abban a nagy küzdelemben, amely a két tábor között folyik. Vilá­gos, hogy az Elba túlsó hatá­rán fegyverkező Wehrmacht­­ra nem lehet más válasza a Német Demokratikus Köztár­saság népének, mint az, hogy keményen, minden erővel azon van, hogy védje határát az esetleges imperialista táma­dással szemben. Ugyanakkor a varsói szerződés tagállamai tovább mennek, javasolják a két német állam felfegyver­kezésének korlátozását, többek közt azt, hogy a Németország területén állomásozó fegyve­res erőknek nem lesz atom­fegyverük. A prágai ülésen elfogadott javaslatok célja sem más, mint a Bulganyin elvtársnak Eisenhowerhoz intézett üzenete, a népek bé­kés egymás mellett élésének nagy ügye melletti kiállás! A harmadik történelmi je­lentőségű esemény, a most napvilágot látott szovjet terv­­jelentés vagy más szóval újabb­­"győzelmi jelentés a szovjet nép alkotókészségéről Nincs hely arra, hogy felsorol­juk az eredményeket, legfel­jebb annyit említünk, hogy a szovjet ipar az elmúlt eszten­dőben 103 százalékra teljesí­tette tervét, úgy, hogy az el­múlt évihez viszonyítva 12 százalékkal emelte termelé­sét. A szovjet népgazdaság nagy fejlődését bizonyítja a tervjelentés többi adata is. Hajdú-Bihar megye dolgo­zó népe egyöntetű helyeslés­sel fogadta az elmúlt napok­ban történt nagy eseménye­ket: Bulganyin elvtárs üzene­tét; a prágai ülés deklaráció­ját és határozatát; a szovjet tervjelentést. Megyénk min­den becsületes dolgozója mun­kájával azon van, hogy hoz­zájáruljon a nagy célkitűzé­sek mielőbbi megvalósulásá­hoz. A Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulóján A Társadalmi Szemle tizedik évfordulójára az MDP Központi Vezetősége az alábbi levelet intézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, amikor a Társadalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a fel­adatot tűzte elméleti folyóira­tunk elé, hogy ismertesse­­ és terjessze a marxista-leninista világnézetet, s magyarázza meg jelentőségét a magyar dolgozóknak; tartsa ébren és ápolja népünk haladó hagyo­mányait, tárja fel és bírálja bátran munkánk fogyatékos­­ságait, de mindenekelőtt al­kalmazza a magyarországi vi­szonyokra és fejlessze tovább marxizmus-leninizmus ta­nításait. Rendkívül fontos és idősze­rű feladatok voltak ezek. Ak­koriban még pártunk tagjai­nak nagy része nem ismerte a kommunista elméletet, nem látta, hogy a dolgozó nép har­cának vezetéséhez nélkülözhe­tetlen a marxizmus—leniniz­mus elmélete. Tíz év alatt nagy eredmé­nyeket értünk el hazánk szo­cialista átalakításának, az ál­­lami és gazdasági építőmunká­nak minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttagsá­gunk és dolgozó népünk poli­tikai tapasztalata és képzett­sége. A népi demokratikus ál­lam megteremtéséért és meg­szilárdításáért, a népgazdaság új­jáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harcunk szé­­les tömegeket győzött meg pár­­­tunk politikájának és világné­­zetének helyességéről, s száz­ezrekben keltette fel a marxiz­mus—leninizmus iránti érdek­­lődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és párton­­kívüli dolgozók politikai öntu­­datának, marxista—leninista vlágnézetének fejlesztésében. Következetesen ismertette fő­ként a marxizmus—leniniz­mus igazságait, addig elért tu­dományos eredményeit. A fel­­szabadulás utáni első eszten­dőkben még nem tudta eléggé hazánk viszonyaira alkalmaz­ni a munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engels­­nek, Leninnek és Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos ered­ményeket, bár a Központi Ve­zetőség múlt év novemberi ki­bővített ülése joggal állapítot­ta meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társa­dalmi Szemle munkája elma­radt a párt és a nem­ demok­­rácia általános fejlődésétől. Ma a pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos ■lmaradottsága. Meg kell aka­dályozni, hogy a munkásosz­tály világnézetétől idegen né­zetek tért nyerjenek a párt so­raiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését hazánk­ban. Szocializmust építő hazánk­ban még vannak olyan rét­­­ek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetük­nél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispol­gári, sőt a kapitalista gondol­kodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai ál­landó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus—le­ninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi de­mokrácia fejlődésének új je­lenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kér­­­­déseit. Gondosan elemezni kell­­ a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok eredmé­nyeit és tapasztalatait is, ami hatalmas segítséget ad elmé­leti problémáink megoldásá­hoz. Ezzel párhuzamosan önálló, alkotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejlesz­­teni a marxizmus—leninizmus tanítását. Tisztázni kell egy­részt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvénysze­ fisérttői kö­zül melyek az általános érvé­nyűek, nálunk is alkalmazha­tók, másrészt milyen sajátos vonásai vannak történelmzünk­­ből és körülményeinkből ere­dően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmányozás adhat helyes következtetéseket, helyes meg­­sokat* —­­___—__ Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely ál­landóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi prob­lémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése mellett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. A nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és a gazdasági vezetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érin­tő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek között — a nem­zeti jövedelem helyes elosztá­sának, a tervezésnek, a mun­kaszervezésnek különböző kér­déseit. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése forradalmi vál­tozásokat idéz elő a paraszt­ság helyzetében és gondolko­dásában, de kihat egész gaz­dasági és politikai életünkre. Elméleti munkánknak nem­csak elemeznie kell ezt a ha­talmas átalakulást, hanem út­mutatásaival segítenie is. Magasabb elvi-politikai szín­vonalra kell emelni a párt­munkát, mélyrehatóan elemez­ve és általánosítva annak gaz­dag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi poli­tikai és gazdasági életben vég­bemenő változások irányát és jelentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperia­lista tábor belső ellentmondá­sait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának fel­tartóztathatatlan menetét. Tisz­tázni kell a szocialista állam­­építés és jog számos kérdését. A varsói szerződésben részvevő országok Politikai Ta­nácskozó Bizottságának prágai ülésszakáról kedden dél­előtt visszaérkeztek Budapestre a Magyar Népköztársaság megbízottai: Hegedűs András, a minisztertanács elnöke és Dara István vezérezredes, honvédelmi miniszter. Fogadásukra a Nyugati­ pályaudvaron megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal és Hidas István, a minisztertanács elnökhelyettesei, az MDP Politikai Bi­zottságának tagjai, Erdei Ferenc, a minisztertanács elnök­­helyettese, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének tit­kára, valamint Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, to­vábbá a minisztertanács több tagja és a politikai élet szá­mos vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani dol­gozó népünk szocialista erköl­csének fejlesztésére, a burzsoá erkölcs még meglévő marad­ványainak leküzdésére. Kultu­rális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen nézet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen elősegítsük a népet nevelő szocialista kul­túra fejlődését. Mind e felada­tok megoldásában jelentős sze­rep vár a Társadalmi Szem­lére. A Társadalmi Szemle mun­kájának fontos része, hogy kri­tikailag elemezze és értékelje a tudományok, a politikai gaz­daságtan, a filozófia, a törté­nettudomány és a természet­tudományok fejlődését, mód­szereit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődé­se parancsolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét. Tudományos szakembereinkre ma inkább, mint valaha álla­nak Sztálin szavai: „Van egy tudományág, amelynek isme­rete feltétlenül kötelező min­den tudományág bolsevikjai számára — ez a marxista—le­ninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényei­ről, a m­oletárforradalom fej­lődési törvényeiről, a szocialis­ta építés fejlődési törvényei­ről, a kommunizmus győzel­méről szóló tudomány.“ A Társadalmi Szemlének te­hát — mint ideológiai mun­kánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gya­korlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasá­gi, kulturális és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányí­tania az elmélet fényszóróját szocialista jövőnk egészséges, életerős hajtásaira, és segíte­nie kell a pártnak a haladá­sunkat akadályozó, a múltba visszahúzó tényezők eltakarí­tásában. A marxi-leniai el­mélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal a cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti mun­kánknak a szocializmust építő munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsön­hatásban kell fejlődnie. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Az elméleti munka csak ak­kor lehet a szocialista építés gyakorlatának aktív tényezője, ha szenvedélyesen harcol pár­tunk igazáért. Meg kell fo­gadnunk Lenin tanácsát. ..Ke­vesebbet vitatkozzunk a sza­vakon“. Elméleti munkánknak párt­szerűen harcosnak és vi­tatkozónak kell lennie: vitat­koznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elv­­társainkkal is, ha helytelen né­zeteket képviselnek. Ezek a vi­ták ne elvont igazságok, dog­mává merevített tételek értel­mezése körül folyjanak, ha­nem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémák­nak a marxizmus—leninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. A marxista—leninista elmé­let alkalmazásához és tovább­fejlesztéséhez nemcsak elmé­leti tudás szükséges, hanem forradalmi bátorság is: bátor­ság arra,­­hogy eddig még is­meretlen összefüggéseket tárt­­anak fel, bátorság annak ki­mutatására, hogy a mai körül­mények között milyen új mó­don érvényesülnek vagy mó­dosulnak egyes klasszikus té­telek. Bátran le kell leplezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, bármerre m­rre megszokottá váltak is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az ideoló­giai munkával szemben tá­masztott ezen követelmények teljesítésében. A jövőben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus—leninizmus ak­tív elsajátításának és alkotó módon való alkalmazásának, továbbfé­lesztésének iskolájá­vá váljék, s egyben példamu­tatásával pártos szellemi ön­állóságra és bátorságra nevel­jen. Működésének tizedik évfor­dulóján azt kívánjuk a Tár­sadalmi Szemlének, hogy dol­gozzék eredményesen e felada­tok teljesítésén, töltse be fon­tos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideoló­giai munkájának fejlődéséhez, s minden téren segítse dolgo­zó népünket, hogy még na­gyobb sikereket érjen el a bé­ke megvédéséért, a szocializ­mus felépítéséért folytatott harcában. r . Kedden a francia nemzet­­gyűlés karzatait zsúfolásig megtöltötte a közönség, a kép­viselők padsorai mind meglel­tek, a nagy pártok vezetői egytől egyig jelen voltak. Maurice Thorez, Jacques Duclos és Waldeck­ Rochet kö­zött foglalt helyet. Guy Mollet majdnem egy­órás beszédben ismertette kor­mányprogramját. Leszögezte, hogy több fontos probléma vár megoldásra, így az intéz­mények reformja, a válasz­tási reform, a parlament mun­kamódszerének megváltozta­­ása, az oktatás világi jelle­gének kidomborítása. Hang­súlyozta, hogy a legsürgősebb és legfájdalmasabb probléma: Algéria. Áttérve a külpolitikábra Guy Mollet hangoztatta, hogy ma minden problémát minden kö­rülmények között fontos, hogy megtárgyaljanak a Szov­jetunióval. Guy Mollet bemutatkozó beszédét követő vitában a Francia Kommunista Párt ne­vében Jacques Duclos elvtárs szólalt fel. Duclos elöljáróban megálla­pította, hogy a választásokból baloldali többség került ki győztesen és ez a többség még nagyobb lehetett volna, ha el­fogadják a­ kommunistáknak azt a javaslatát, hogy a lista­­kapcsolásokat a reakció ellen fordítsák. De a meglévő több­ség is már bőven elegendő ahhoz, hogy komoly alapot biztosítson egy baloldali kor­mány számára és lehetővé te­gye olyan politika alkalmazá­sát, amelyet a baloldal min­den rétege előzetesen megvi­tatna és meghatározna. Duclos hangsúlyozta, egyet­ért Guy Mollet azon megálla­pításával, hogy elsősorban az algériai kérdésre kell a figyel­met szentelni. Tárgyalni kell az algériai nép hivatott meg­­bízottaival. A megbízottak ki­választásánál azonban nem szabad megismételni azokat a borzasztó hibákat, amelyeket Vietnamban elkövettek, ami­kor olyan személyekkel foly­tattak tárgyalásokat, akik sen­kit sem képviseltek. A kommunista párt — je­lentette ki Duclos — el van szánva arra, hogy messzeme­nő figyelemmel kíséri majd az algériai események folyá­sát. Guy Mollet bemutatkozása a francia nemzetgyűlésben MAI SZÁMBÓL: Párt- és pártépítés: Küldöttek a Postaigazgatóság pártértekezletén (2. oldal) — A Debreceni Sütőipari Vállalat dolgozói december 24-re befejezik évi tervüket (3. oldal) — A magyar sajtó napja (3. oldal) — Tények, és adatok Hajdú-Bihar és Debrecen történetéből (3. oldal) — Március 4-én­­kez­dődik a megyei labdarúgó-bajnok­ság (4. oldal) Visszaérkeztek a Magyar Népköztársaság megbízottai a Politikai Tanácskozó Bizottság prágai ülésszakáról

Next