Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
_ Világ. (A hidetálut elültetek! NÉPLAP a ZMDP hajdú-bihar megyei bizottSÁGÁNAK LAPJA AHA: 6O MLtrt 1956. FEBRUÁR 1. SZERDA XIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Újabb kezdeményezések a béke megvédése érdekében Régen volt már olyan mozgalmas faét vége a világpolitikában, mint legutóbb. Sok olyan nagy esemény esett erre az időszakra, amely mind-mind egymagában is megmozgatta volna az egész világ közvéleményét és az első oldalon követelt volna helyet magának a világ legtekintélyesebb lapjától kezdve az öt világrész minden napilapjában. Hát még így, egy csomóban, mily nagy fontossággal bír a béke megvédése érdekében N. A. Bulganyin elvtársnak D. Eisenfauwerthoz intézett üzenete; a varsói szerződésben részvevő államok deklarációja; mindehhez nyugodtan hozzászámíthatjuk a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesztési terv teljesítésének eredményéről. Valóban olyan nagy események történtek tehát, amelyen a legritkábban esnek össze egy azonos időpontban. A három nagy békélést napvilágra kerültek óta eltelt már háromszor huszonnégy óra. Ahogy forgatjuk kezünkben a béke érdekében történt szovjet kezdeményezésekről megjelent sajtóvisszhangokat, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a kormányfőik genfi értekezlete óta nem volt olyan nagy jelentőségű esemény, amely ígymegmozgatta a világsajtót, mint ezek, a becsületes békeszerető milliók érdekében törént reménytkeltő lépések. Még a francia Libération is kénytelen elismerni, hogy már régen fordult elő, hogy diplomáciai okmány olyan nagy hatást keltett volna, mint Bulganyin elvtársnak D. Eisenhowerraez Intézett üzenete. Nem szabad azonban olyan ilúzióban ringatni magunkat, hogy Bulganyin elvtárs üzenetével, vagy a varsói szerződés tagállamai részéről kiadott prágai deklarációval egyszeriben megoldódik a feszült nemzetközi helyzet. Szó sincs erről. Csak egy példát. Az amerikai sajtó — minden bizonnyal — az amerikai külügyminisztérium felelős vezetőinek elgondolásától és utasításától vezéreltetve, máris megkezdte ellenakcióját és a béke megvédésében történt őszinte szovjet kezdeményezést (Bulganyin üzenetét) egyszerűen „propagandalépésnek“ tekinti. Ezek a lapok, mint a tegnapi újságok közölték, az angol és a francia jobboldali sajtóval egyetemiben máris a tényekkel ellenkező benyomást igyekeznek kelteni az olvasókban. Ha rajtuk múlna, egyszerűen visszautasítanák, meg nem történtnek tekintenék Bulganyin elvtárs üzenetét. Miről szól tulajdonképpen Bulganyin elvtárs üzenete? Mit tartalmaz, hogy a tőke bértollnokai, a háború követei minden előzetes vizsgálódás nélkül ily egyszerűen visszautasítják? Nincs abban másról szó, mint arról, hogy Bulganyin elvtárs megismételte a szovjet—amerikai egymás mellett élés szükségességét és lehetőségét. Mily nagyszerű lehetőségek állnának a világ két táborának vezető ereje előtt, ha minden békeszerető ember által oly nagy akarattal támogatott Bulganyin-üzenet tartalma megvalósulna ! Korlátlan lehetőségek nyílnának a szovjet és az amerikai nép között a gazdasági, kereskedelmi, kulturális, sportélet terén és más vonatkozásban. És tegyük mindjárt hozzá: a világ összes kis és nagy nemzetére óriási kihatással lenne, ha létrejönne a szovjet—amerikai barátsági és együttműködési szerződés. Állítjuk, a nemzetközi helyzetben ma még meglevő minden ellentétre gyógyító hatással lenne. Ez az, ami fáj az Egyesült Államok háborúra uszító köreinek. A háborús gyújtogatók tervei között nem a béke megszilárdítása, hanem az atom- és hidrogénbombával, rakétafegyverrel történő gyilkolás, az emberiség számára nagy pusztulást hozó újabb háború szerepel A béke erői azonban oly hatalmasok, hogy mint a legutóbbi években már annyiszor, most is kivívják a béke megvédésének érdekében a tartós sikert, és reméljük újabb lépéssel jutunk előre azon az úton, amelyet most Bulganyin elvtárs üzenete megjelöl. Az ősi Prágában, a történelmi műemlékekkel zsúfolt csodaszép városban is a béke biztosítása és megszilárdítása hozta össze a varsói szerződés tagállamait, köztük hazánk, a magyar dogozó nép képviselőit. Miről tanácskoztak a Politikai Tanácskozó Bizottság tagjai? Nagy jelentőségű események történtek itt is. Elfogadták a Német Demokratikus Köztársaság javaslatát, hogy az első német munkás- és parasztállam néphadseregét vonják be az egyesített fegyveres erők kötelékébe. Fontos lépés az is, hogy Prágában vitattákmeg és hagyták jóvá az egyesített katonai parancsnokság katonai szabályzatát és úgy döntöttek, hogy ezentúl minden esztendőben legalább két alkalommal öszszejönnek tanácskozásra a varsói szerződés tagállamai A varsói szerződés Európa békéjének, biztosítéka lehet Ez a sok százmillió embert tömörítő szerződés minden sora a béke megvédésének gondolatát tükrözi. Most is, ezek a jelentős határozatok újabb lépést jelentenek abban a nagy küzdelemben, amely a két tábor között folyik. Világos, hogy az Elba túlsó határán fegyverkező Wehrmachtra nem lehet más válasza a Német Demokratikus Köztársaság népének, mint az, hogy keményen, minden erővel azon van, hogy védje határát az esetleges imperialista támadással szemben. Ugyanakkor a varsói szerződés tagállamai tovább mennek, javasolják a két német állam felfegyverkezésének korlátozását, többek közt azt, hogy a Németország területén állomásozó fegyveres erőknek nem lesz atomfegyverük. A prágai ülésen elfogadott javaslatok célja sem más, mint a Bulganyin elvtársnak Eisenhowerhoz intézett üzenete, a népek békés egymás mellett élésének nagy ügye melletti kiállás! A harmadik történelmi jelentőségű esemény, a most napvilágot látott szovjet tervjelentés vagy más szóval újabb"győzelmi jelentés a szovjet nép alkotókészségéről Nincs hely arra, hogy felsoroljuk az eredményeket, legfeljebb annyit említünk, hogy a szovjet ipar az elmúlt esztendőben 103 százalékra teljesítette tervét, úgy, hogy az elmúlt évihez viszonyítva 12 százalékkal emelte termelését. A szovjet népgazdaság nagy fejlődését bizonyítja a tervjelentés többi adata is. Hajdú-Bihar megye dolgozó népe egyöntetű helyesléssel fogadta az elmúlt napokban történt nagy eseményeket: Bulganyin elvtárs üzenetét; a prágai ülés deklarációját és határozatát; a szovjet tervjelentést. Megyénk minden becsületes dolgozója munkájával azon van, hogy hozzájáruljon a nagy célkitűzések mielőbbi megvalósulásához. A Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulóján A Társadalmi Szemle tizedik évfordulójára az MDP Központi Vezetősége az alábbi levelet intézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, amikor a Társadalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyóiratunk elé, hogy ismertesse és terjessze a marxista-leninista világnézetet, s magyarázza meg jelentőségét a magyar dolgozóknak; tartsa ébren és ápolja népünk haladó hagyományait, tárja fel és bírálja bátran munkánk fogyatékosságait, de mindenekelőtt alkalmazza a magyarországi viszonyokra és fejlessze tovább marxizmus-leninizmus tanításait. Rendkívül fontos és időszerű feladatok voltak ezek. Akkoriban még pártunk tagjainak nagy része nem ismerte a kommunista elméletet, nem látta, hogy a dolgozó nép harcának vezetéséhez nélkülözhetetlen a marxizmus—leninizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista átalakításának, az állami és gazdasági építőmunkának minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttagságunk és dolgozó népünk politikai tapasztalata és képzettsége. A népi demokratikus állam megteremtéséért és megszilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harcunk széles tömegeket győzött meg pártunk politikájának és világnézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus—leninizmus iránti érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és pártonkívüli dolgozók politikai öntudatának, marxista—leninista vlágnézetének fejlesztésében. Következetesen ismertette főként a marxizmus—leninizmus igazságait, addig elért tudományos eredményeit. A felszabadulás utáni első esztendőkben még nem tudta eléggé hazánk viszonyaira alkalmazni a munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos eredményeket, bár a Központi Vezetőség múlt év novemberi kibővített ülése joggal állapította meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája elmaradt a párt és a nem demokrácia általános fejlődésétől. Ma a pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos ■lmaradottsága. Meg kell akadályozni, hogy a munkásosztály világnézetétől idegen nézetek tért nyerjenek a párt soraiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését hazánkban. Szocializmust építő hazánkban még vannak olyan rétek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetüknél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispolgári, sőt a kapitalista gondolkodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai állandó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus—leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi demokrácia fejlődésének új jelenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kérdéseit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi demokratikus országok eredményeit és tapasztalatait is, ami hatalmas segítséget ad elméleti problémáink megoldásához. Ezzel párhuzamosan önálló, alkotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxizmus—leninizmus tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvénysze fisérttői közül melyek az általános érvényűek, nálunk is alkalmazhatók, másrészt milyen sajátos vonásai vannak történelmzünkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmányozás adhat helyes következtetéseket, helyes megsokat* —___—__ Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi problémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése mellett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. A nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és a gazdasági vezetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek között — a nemzeti jövedelem helyes elosztásának, a tervezésnek, a munkaszervezésnek különböző kérdéseit. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése forradalmi változásokat idéz elő a parasztság helyzetében és gondolkodásában, de kihat egész gazdasági és politikai életünkre. Elméleti munkánknak nemcsak elemeznie kell ezt a hatalmas átalakulást, hanem útmutatásaival segítenie is. Magasabb elvi-politikai színvonalra kell emelni a pártmunkát, mélyrehatóan elemezve és általánosítva annak gazdag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politikai és gazdasági életben végbemenő változások irányát és jelentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperialista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának feltartóztathatatlan menetét. Tisztázni kell a szocialista államépítés és jog számos kérdését. A varsói szerződésben részvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésszakáról kedden délelőtt visszaérkeztek Budapestre a Magyar Népköztársaság megbízottai: Hegedűs András, a minisztertanács elnöke és Dara István vezérezredes, honvédelmi miniszter. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal és Hidas István, a minisztertanács elnökhelyettesei, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Erdei Ferenc, a minisztertanács elnökhelyettese, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, valamint Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, továbbá a minisztertanács több tagja és a politikai élet számos vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szocialista erkölcsének fejlesztésére, a burzsoá erkölcs még meglévő maradványainak leküzdésére. Kulturális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen nézet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen elősegítsük a népet nevelő szocialista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelentős szerep vár a Társadalmi Szemlére. A Társadalmi Szemle munkájának fontos része, hogy kritikailag elemezze és értékelje a tudományok, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a történettudomány és a természettudományok fejlődését, módszereit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődése parancsolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét. Tudományos szakembereinkre ma inkább, mint valaha állanak Sztálin szavai: „Van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számára — ez a marxista—leninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a moletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány.“ A Társadalmi Szemlének tehát — mint ideológiai munkánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gyakorlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fényszóróját szocialista jövőnk egészséges, életerős hajtásaira, és segítenie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba visszahúzó tényezők eltakarításában. A marxi-leniai elmélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal a cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti munkánknak a szocializmust építő munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsönhatásban kell fejlődnie. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Az elméleti munka csak akkor lehet a szocialista építés gyakorlatának aktív tényezője, ha szenvedélyesen harcol pártunk igazáért. Meg kell fogadnunk Lenin tanácsát. ..Kevesebbet vitatkozzunk a szavakon“. Elméleti munkánknak pártszerűen harcosnak és vitatkozónak kell lennie: vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elvtársainkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémáknak a marxizmus—leninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. A marxista—leninista elmélet alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez nemcsak elméleti tudás szükséges, hanem forradalmi bátorság is: bátorság arra,hogy eddig még ismeretlen összefüggéseket tártanak fel, bátorság annak kimutatására, hogy a mai körülmények között milyen új módon érvényesülnek vagy módosulnak egyes klasszikus tételek. Bátran le kell leplezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, bármerre mrre megszokottá váltak is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az ideológiai munkával szemben támasztott ezen követelmények teljesítésében. A jövőben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus—leninizmus aktív elsajátításának és alkotó módon való alkalmazásának, továbbfélesztésének iskolájává váljék, s egyben példamutatásával pártos szellemi önállóságra és bátorságra neveljen. Működésének tizedik évfordulóján azt kívánjuk a Társadalmi Szemlének, hogy dolgozzék eredményesen e feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlődéséhez, s minden téren segítse dolgozó népünket, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcában. r . Kedden a francia nemzetgyűlés karzatait zsúfolásig megtöltötte a közönség, a képviselők padsorai mind megleltek, a nagy pártok vezetői egytől egyig jelen voltak. Maurice Thorez, Jacques Duclos és Waldeck Rochet között foglalt helyet. Guy Mollet majdnem egyórás beszédben ismertette kormányprogramját. Leszögezte, hogy több fontos probléma vár megoldásra, így az intézmények reformja, a választási reform, a parlament munkamódszerének megváltoztaása, az oktatás világi jellegének kidomborítása. Hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb és legfájdalmasabb probléma: Algéria. Áttérve a külpolitikábra Guy Mollet hangoztatta, hogy ma minden problémát minden körülmények között fontos, hogy megtárgyaljanak a Szovjetunióval. Guy Mollet bemutatkozó beszédét követő vitában a Francia Kommunista Párt nevében Jacques Duclos elvtárs szólalt fel. Duclos elöljáróban megállapította, hogy a választásokból baloldali többség került ki győztesen és ez a többség még nagyobb lehetett volna, ha elfogadják a kommunistáknak azt a javaslatát, hogy a listakapcsolásokat a reakció ellen fordítsák. De a meglévő többség is már bőven elegendő ahhoz, hogy komoly alapot biztosítson egy baloldali kormány számára és lehetővé tegye olyan politika alkalmazását, amelyet a baloldal minden rétege előzetesen megvitatna és meghatározna. Duclos hangsúlyozta, egyetért Guy Mollet azon megállapításával, hogy elsősorban az algériai kérdésre kell a figyelmet szentelni. Tárgyalni kell az algériai nép hivatott megbízottaival. A megbízottak kiválasztásánál azonban nem szabad megismételni azokat a borzasztó hibákat, amelyeket Vietnamban elkövettek, amikor olyan személyekkel folytattak tárgyalásokat, akik senkit sem képviseltek. A kommunista párt — jelentette ki Duclos — el van szánva arra, hogy messzemenő figyelemmel kíséri majd az algériai események folyását. Guy Mollet bemutatkozása a francia nemzetgyűlésben MAI SZÁMBÓL: Párt- és pártépítés: Küldöttek a Postaigazgatóság pártértekezletén (2. oldal) — A Debreceni Sütőipari Vállalat dolgozói december 24-re befejezik évi tervüket (3. oldal) — A magyar sajtó napja (3. oldal) — Tények, és adatok Hajdú-Bihar és Debrecen történetéből (3. oldal) — Március 4-énkezdődik a megyei labdarúgó-bajnokság (4. oldal) Visszaérkeztek a Magyar Népköztársaság megbízottai a Politikai Tanácskozó Bizottság prágai ülésszakáról