Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

_ Vitérfy M/detátyai eternitetek! NÉPLAP !V MAI SZÁMUNKRÓL XIII. Évfolyam, 52. szám_______________________________________________ARA: 50 FILLÉR 1956. márc. 1. csütörtök Magyar parlamenti küldöttség utazott a Csehszlovák Köztársaságba (2. oldal) — Irányt mutat a XX. kongresszus (2. oldal) — Szombaton kezdődik a magyar-szovjet barátság hónapja (3. oldal) — Anyagtakarékossági verseny áprilisi tiszteletére a Táncsics Cipőgyárban (3. oldal) — Aki becsülettel teljesíti kötelezettségét (3. oldal) Óvjuk meg vetéseinket a belvizektől (B. M.) Hajdú-Bihar dolgozó parasztsága az 1954—55-ös gazdasági évben példamutatóan végezte feladatát, a mezőgazdaság dolgozói legfontosabb feladatuknak a terméshozamok emelésének eleget tettek. Példamutató munkájuk eredménye lett, hogy a terméshozamok emelését tekintve Hajdú-Bihar az ország 19 megyéje közül az első helyet vívta ki magának. Ez az országos elsőség kötelez bennünket arra, hogy megtartsuk az új gazdasági esztendőben is, ne csak megtartsuk jó eredményeinket,hanem azokat tovább fejlesztve a párt határozata értelmében a tavalyi eredményekhez viszonyítva 3 százalékkal még nagyobb termést is takarítsunk be. A feladat nem könnyű, előretekintő, jól szervezett munkát követel. Ahhoz, hogy terméseredményeinket a kívánt mértékben tudjuk emelni, már most a tavasz közeledtével készüljünk. Még hótakaró borítja a Hajdú-Bihar megyei határt és pihen a búza a fehér lepel alatt. Az jó, hogy takarót kapott a búza, de az már nem jó, hogy nappal olvad, és szélesen terül a hője a mélyebb fekvésű területek búzavetéseire. Van tehát cselekednivaló mér most ahhoz, hogy előkészítsük a gazdagabb termést, még gazdagabbat, mint a tavalyi. A dolgozó népnek egyre bőségesebb ellátásra, több kenyérire van szüksége, és ennek a szükségletnek a kelépítése a mezőgazdaság dolgozóira vár. Nem szabad tehát tűrni sehol, hogy az összefutó vizek akár csak egy hold búzavetést is veszélyeztessenek. Ha nappal a búzavetésen elterülő vizet a keleti szél fodrozza, éjszaka pedig jégpáncél szilárdul meg rajta, ez veszélyt jelent a kalászosra, mert a jég alatt nem kap levegőt. Ilyenkor ha tartós a régrrimél, törelni kell a vetés fölött, jószággal járatni. A bőséges havazás után fellépő belvizek ellen már most meg kell tenni minden védekezést. Az enyhe nappali órák igen alkalmasak arra, hogy csákánnyal kapával, lapáttal törjék a jeget, távolítsák el a szélhordta havat, hogy levezetődjön s tartósan ne maradjon a kalászosok földijén az összefutó víz. Érdeke ez a vízlevezetés, a vadvizek elleniharc minden termelőnek. Több termést takarít be, ha idejében levezeti földjéről az összefutó vizet. Érdeke ez, a személyes érdeken felül, az egész dolgozó népnek, mert ha többet terem a föld, nyilvánvalóan több jut a közfogyasztás asztalára is. A mezőgazdasági állandó bizottságoknak, a termelési bizottságoknak legsürgősebb feladata legyen, hogy határjárást tartsanak szerte a megyében és ott, ahol látják, hogy a lapos földeken eluralkodik a víz, nyomban mozgósítják a föld tulajdonosait, sőt az egész dűlő népét, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a vadvíz levezetéséről. Vannak maradi gondolkozású emberek, akiken erőt vesz a tunyaság és lustaságukat, kényelmeskedésüket a zord időjárás mögé bújtatva, nem merészkednek ki a határba. Az ilyen kényelmeskedés káros minden szempontból. Az cselekszik helyesen, aki felszólítást sem várva maga kimegy megnézni, hogyan telel a búzája. Nyilvánvaló, ha látja, víz terül el a búzavetése egy részén, nem marad tétlen, mert néha csak egy kétméteres utat kell csinálni a víz lefolyásához, s máris megmentett magoinak egy-két zsák búzát. Úgy mondják, sok kicsi sokra megy. Ha minden falu határában a víz útjának egyengetésével csak húsz-harminc hold vízinyomta búzát szabadítunk fel, máris jelentős haszon mutatkozik. A több termésért indult küzdelem élén haladjanak a kommunisták. Személyes példájukkal hívják követésre dolgossá társaikat. A személyes példamutatás mellett ne fukarkodjanak a meggyőző felvilágosító szóval sem. Ez kötelesség. Kötelesség a dolgozó nép államával szemben, hogy jól gondját viseljék mindenütt az „életnek“, hogy az minél kevesebb sanyargatással kerüljön ki a kemény télidőből a fejlődést serkentő tavaszi napokra. A falusi pártszervezeteknek, a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek ilyenkor nő meg a feladata. Meg kell mutatniuk, hogy a párt termelést ellenőrző szerepe hogyan érvényesül hatékonyan a közösség javára, az egész dolgozó nép hasznára. A DISZ fiataloknak kedvező alkalom ez, hogy bemutassák kezdeményező képességüket, fürgeségüket. Nagyon szép példái vannak a megyében már annak, hogy a DISZ munkacsapatok, brigádok hogyan mutattak példát a terméshozamok emeléséért végzett munkában. A püspökladányi Kossuth Termelőszövetkezet DISZ brigádja, melynek Nagy Elek a vezetője, több mint 15 vagon istállótrágyát hordott már ki félidőben a szarvasokba. Nem sajnálták erejüket, nem riasztotta őket a zord idő, mert látták a célt: a jó munka után több termés az eredmény. Kövessék az ő példájukat mindenütt a megyében a DISZ fiatalok, brigádok és munkacsapatok, járják most a határt és vezessék a vizet le mindenütt, ahol ez a termést veszélyezteti. Az előrelátó gondoskodás eredménye, hogy megyénk területén az elmúlt héten már megkezdte munkáját a Hajdú- Bihar megyei Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy a megye területén megóvja a községeket, szántóföldeket a belvíz pusztításaitól. Az állami gazdaságoknak, termelőszövetstőezteteknek, községi tanácsoknak ezt a bizottságot segíteni kell munkájában, s idejében tegyenek jelentést, ahol nagyobb területeken majd öszszefut a víz és saját erőből megbirkózni azzal már nem tudnak. A víz elvonulását segítsék elő azzal, hogy hócsatornákat ássanak. Ilyen módon hamarabb indul a belvízlevezető csatornák felé a víz, folyamatosabb lesz az elvezetés, s nem lesznek hirtelen áradások. A belvízcsatornák mentén a szivattyútelepek már üzemkész állapotban vannak, a csatornaőrök is éberen őrködnek. Megtettek tehát jó előre minden óvintézkedést, hogy a belvízvédelem terén ne legyen zavar. A levezető csatornák a napokban megtartott helyszíni szemlék adatai szerint még nem töltődtek fel, úgyszólván üresek. Nincs tehát ok arra, hogy veszélyről beszélhessenek. De ajánlatos, hogy a mélyebb fekvésű területeken a csurgó vizek levezetéséről már gondoskodjanak. Az 1955—56-os esztendőtől még bőségesebb termést várunk, mint a tavalyitól, s ennek a bő termésnek az érdekében óvjuk vetéseinket, szántóföldjeinket a belvizektől, Új tsz alakult Hencidán Hencidán eddig egy termelőszövetkezet volt, az Új Világ. A tél földfamán azonban néhány fiatalember Borók Sándor 9 holdas középparaszt kezdeményezésére új termelőszövetkezet alaktásának gondolatával kezdett foglalkozni. Február 25-én es e pedig a szövetkezet alakításának gondolatát valóra is váltották. Tíz család tíz taggal, 75 hold földdel megalakította Hencidán a második termelőszövetkezetet, az Új Márciust. Az új tsz tagjai csupa fiatalok, a legidősebb sem idősebb köztük 30 évesnél. A tagok között van Simon Ernő 5 holdas DISZ tag is. Januártól február 25-ig 1923 család válaszolta megyénkben a közös gazdálkodás útját Megyénkben ebben az évben a tavalyi év hasonló időszakát véve alapul megsokszorozódott a termelőszövetkezetbe lépő családok száma. Különösen a középparasztok belépése növekedett a tavalyihoz viszonyítva. Az ez év január 1-től február 25-ig belépett 1923 család közül, amely 2329 taggal és 6014 hold földdel lépett be a szövetkezetbe, 318 a középparaszt család. Tavaly fél év alatt sem lépett be ennyi középparaszt család a szövetkezetekbe. A tsz-ek tagságának rohamos gyarapodása és a középparasztok belépése a szövetkezetbe nagyrészt a tsz tagok, a pártszervezetek jobb agitációjának és a tsz-ekben szervezett látogatásoknak eredménye. Nagyban hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az utóbbi időben a tsz látogatásokra középparasztok közül többen elviszik magukkal feleségüket is. A tsz eredményeit az asszonyok is látva maguk is amellett vannak, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetbe, sokkal könnyebb ott a megélhetés. A Betetítfőútfalui FELKÉSZÜLVE VÁRJÁK A TAVASZT Az elmúlt esztendőben a Hajdú-Bihar megyei gépállomások — az előkészülés idejétől a szántás vetésig — szinte kivétel nélkül jó munkát végeztek. A jó munka alapja mindenütt az alapos felkészülés, a gépek kijavítása, rendbehozása volt. Most azonban ezen a téren gépállomásaink túlnyomó többségénél hiányzott a terv szerinti gyors javítás. Ma lejárt a téli gépjavítási határidő és idáig még mindössze hat gépállomás teljesítette maradéktalanul a téli gépjavítási tervét. Főleg tervezési hibákból és anyaghiányból adódik a nagyfokú elmaradás. Minden gépállomáson szinte kivétel nélkül nagyon előre hozták a kombájn, aratógép, cséplőgép javítását, s így főképp ezekkel a munkákkal maradtak el. A tervezettnél 26 cséplőszekrénnyel, 19 kombájnnal és 13 aratógéppel kevesebbet javítottak ki. A hajdúszoboszlói, hajdúnánási, kábai gépállomásokon hiány van a Zetor hengerfejben, dugatttyúkban, és a Lanz-Buldoghoz való üzemanyag adagoló szivattyúkban. Ugyancsak több gépállomáson nem tudják kicserélni az elhasználódott diesel-hengerfejeket. Azokon a gépállomásokon, ahol a gépjavítási munkákkal a legjobban állanak, a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei, a gépállomások vezetői és dolgozói megtartották a tavaszi szemléket. Derecske után Hajdúböszörményben és Berettyóújfaluban tartották meg a tavaszi szemlét. A Berettyóújfalui Gépállomás hatásköre és munkaterülete ebben az esztendőben tovább növekedett. Hozzá tartozik most már a Hencidai Gépállomás körzete is. Összesen tíz termelőszövetkezetben látják el kora tavasztól kezdve késő őszig a legnehezebb munkák javarészét. Közel ötezer hold a termelőszövetkezetekből hozzájuk tartozó terület s így a hat brigádban erőgépenként átlagosan 700 normálholdat kell teljesíteni a traktorosoknak. Nagy munka ez, de hogy ezt teljesíteni tuják, erről Kapusi Sándorné a gépállomás igazgatója a következőiket mondotta: A kedden megtartott gépállomási szemlén az 50 erőgép s a kisebb munkagépek mellett 3 kombájn és 9 aratógép került a szemlebizottság elé. Amit az egész javítási idény alatt a legfontosabbnak tartottunk: a minőségi munkát, erről most is meggyőződtek a legjobb szakemberek. Minőségileg kifogástalan állapotban találták a kijavított gépeket, nem merült fel semmilyen kifogás sem, egyetlen egy gépünket sem kell újra javítani, ami azt mutatja, hogy gépállomásunk dolgozói szívügyüknek tekintették ezt a munkát. Gépállomásunk az elmúlt esztendőben 96 százalékra teljesítette tervét. Az idén nem akarunk egyetlen százalékkal sem lemaradni, sőt túl akarjuk szárnyalni tervünket. Ezért határoztuk azt is, hogy most már minőségileg kifogástalan kijavított gépekkel, ahogy az idő engedi, kimegyünk a munkahelyekre és munkába állunk. Kilenc termelőszövetkezettel már megtárgyaltuk a szerződéskötést s kedden megbeszéljük a részleteket a berettyóújfalui Dózsa Termelőszövetkezettel is, hogy miként tudjuk nekik a leggyorsabb és a legnagyobb segítséget nyújtani. A jó munkának örülnek a Berettyóújfalui Gépállomás dolgozói, hiszen most a téli gépjavításnál a nagy hideg ellenére is egy hősies próbát álltak ki, bebizonyították, hogy feladatuk megoldására mindenkor képesek. Ha a tavasziaknál ugyanez a lendület lesz tapasztalható, biztosan sikeresen oldják meg a gépállomásra váró nagy feladatot, a tavaszi munkák időben és gyorsan való elvégzését. Kikeltek az első csibék a megyei tanács keltetőállomásán Az első ötéves terv utolsó évében építették fel Debrecenben, a Hámán Kató utcában az ország legmodernebb baromfikeltető állomását. Az állomás építésére és a berendezésekre több mint két és fél millió forintotköltöttek. A keltetőállomáson a napokban keltek ki az első csibék. Azok, akik előre bejelentették, hogy az állomástól vásárolnak csibéket, már el is szállították a kis pelyhes gombócokat. A hónap elején berakott 15 600, tojásból 11 200 csibe skelt. Ennek a 11 200 csibének már előre megvoltak a gazdái szerte a városban. Az elosztáskor ők jelentkeztek elsőnek. Sokan voltak olyanok is, akik nem rendeltek előre, most mégis elmentek a keltetőállomásra és ott órákat vártak, arra számítva, hogy a kimaradt csibékből nekik is jut 20—25. A mesterségesen keltetett baromfi iránti érdeklődés nem véletlen. Hiszen az állomás megkíméli a háziasszonyokat a keltetéssel járó munkák végzésétől, a kotró gondozásától. A keltetőállomáson 18 tízezres elektromos fűtésű keltető gép van. A gépek két tágas, központi fűtéses, 18—20 Celsius fok hőmérsékletű teremben vannak elhelyezve. A gépek jelenleg használatban lévő keltetőgépek között a legmodernebbek. Faluk jól szigetelt s a 38 Celsius fok hőmérsékletet egyenletesen tartják. A gép belső hőmérsékletét, páratartalmát hőmérőkkel és nedvességtartalmat mérő műszereikkel óránként ellenőrzik. Egymást váltva éjjel-nappal nyolc dolgozó ellenőrzi a gépek munkáját. Februárban csak az egyik keltetőteremben elhelyezett gépek működtek. A napokban valamennyi gép megkezdi a keltetést. Az állomás havonta 180 000 tojásból keltet baromfit Szeptemberig egymillió tojásból mintegy 700 000 baromfit várnak az állomás dolgozói. Elsősorban a megye termelőszövetkezetei részére kelteznek ezen az állomáson. Kielégítik azonban a háztáji gazdaságokat is. ■ A debreceni járás községei csatlakoztak Hajdúszovát versenyfelhívásához Ha éjszakánként fagypont alá süllyed is a hőmérséklet, azért mégis mindennap közelebb kerülünk a tavaszihoz. A gondos gazda már ilyenkor javorban készül a tavaszra, sőt a készülődésben a végefelé tart, hogy amint a föld fagya kienged és az idő melegedni kezd, nekivethessemagát a hosszú téli pihenő után a munkának. Ezt teszi a debreceni járási tanács is. Az 1956-os esztendőre való készülődést már a tél folyamán megkezdte. 1955 novemberében a termelőszövetkezetek elnökeivel folytatott a járás mezőgazdasági osztálya megbeszélést az 1956. évi termelési tervek elkészítéséről. Januárban és februárban pedig a tsz vezetőivel a községi tanácsok és gépállomások mezőgazdászaival, a mezőgazdasági állandó bizottságokkal és a termelési bizottságokkal folytatott megbeszéléseken adott útmutatást a tavaszra való felkészüléshez. A vetőmag, műtrágya, csávázószer beszerzéséhez, a vetőmagakció lebonyolításához és egyéb, a tavaszi munkához szükséges tennivalókhoz. A járási tanács végrehajtó bizottsága és a járási mezőgazdasági osztály tervet készített a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzésére. Alapul a megyei pártbizottság határozatát véve, amely a megyének feladatul 1956-ra a holdanként 110 mázsás kenyérgabona termelést szabta meg. A járási tanács tervét ismertette a községi tanácsokkal, amelyet tanácsülésen meg is vitattak és elfogadtak a községek. Zöme a községeknek csatlakozott a Hajdúszovát által indított versenyhez, amely a 11 mázsás búzatermés elérését, a tavaszi munkához idejében való felkészülést és jó szervezettséget tartalmazza. Sőt számos tsz és egyéni paraszt vállalást tett a holdankénti 12 mázsa búzatermés elérésére. Felbontotta le a községiek a tavaszi vetésterveket Felmérték a vetőmagszükségletet és bejelentették vetőmagigényülket a járási tanácshoz. Tizenhét község termelői, tsz-ek és egyéniek igényeltek összesen 2449 mázsa burgonya vetőgumóit és 360 hold vetéshez szükséges keserű csillagfürt magot. Mindkét vetőmagmennyiséget a járási tanács biztosítani tudja a termelőknek. Igényeltek ezenkívül még sokféle vetőmagot a községek, többek között tavaszi búza, lucerna, vöröshere, muhar, köles, takar-mányborsó, tavaszi bükköny, szudáni fű, hibrid kukorica, napraforgó stb. vetőmagvakat. Ezekből azonban az igényeket csak részben tudja a járási tanács biztosítani. Megszervezték ezért a községekben, hogy a termelők egymás között bonyolítsák le a vetőmag beszerzést, csere útján. Akadnak a járásnak olyan községei, ahol a tavaszra való készülődéskor a vetőmag csávázószer, mezőgazdasági kisgépek és egyéb, a termeléshez szükséges eszközök mellett elfelejtkeztek a többtermést elősegítő egyik legfontosabb szer, a műtrágya beszerzéséről. Vagy ha el nem is felejtkeztek róla, de nem szorgalmazták, nem kísérték figyelemmel, igényelnék-e, vásárolnak-e műtrágyát a termelőik. Balmazújvároson, ahol 16 tsz, 9 tszes és 14 és fél ezer hold egyéni földterület van, a tsz-ek rendeltek műtrágyát, de az egyéni parasztok és a tszcs-k nem. A földművesszöö vetkezetnél szemcsés szuperfoszfátból mindössze 223 mázsa, sima szuperfoszfátból 23 mázsa áll a termelők rendelkezésére. Nitrogén műtrágya pedig jelenleg egyáltalán nincs raktáron. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy sok gazda, aki most még nem gondol a fejtrágyázásra, a fejtrágyázás idején majd esetleg vásárolna pétisót, vagy egyéb műtrágyát, hogy gyengén telelt őszi vetését segítse fejtrágyázással s nem lesz elegendő pétisó mennyiség a növekvő igényeknek. Hogy azonban ne feleslegesen vásároljon a földművesszövetkezet műtrágyát, igyekezzék megrendeltetni a szükségletet a dolgozó parasztokkal. A csávázószerek a járás földművesszövetkezeteiben biztosítva vannak, rövidesen felállítják a csávázó egységeket. A gépállomások is végefelé közelednek a szerződéskötéseknek.