Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

_ Vitérfy M/detátyai eternitetek! NÉPLAP !­V MAI SZÁMUNKRÓL XIII. Évfolyam, 52. szám_______________________________________________ARA: 50 FILLÉR 1956. márc. 1. csütörtök Magyar parlamenti küldöttség utazott a Csehszlovák Köztársaságba (2. oldal) — Irányt mutat a XX. kongresszus (2. oldal) — Szombaton kez­dődik a magyar-szovjet barátság hónapja (3. oldal) — Anyagtakarékos­sági verseny április­i tiszteletére a Táncsics Cipőgyárban (3. oldal) — Aki becsülettel teljesíti kötelezettségét (3. oldal) Óvjuk meg vetéseinket a belvizektől (B. M.) Hajdú-Bihar dolgo­zó parasztsága az 1954—55-ös gazdasági évben példamuta­tóan végezte feladatát, a me­zőgazdaság dolgozói legfonto­sabb feladatuknak a termés­hozamok emelésének eleget tet­tek. Példamutató munkájuk eredménye lett, hogy a ter­méshozamok emelését tekint­­ve Hajdú-Bihar az ország 19 megyéje közül az első helyet vívta ki magának. Ez az or­szágos elsőség kötelez bennün­ket arra, hogy megtartsuk az új gazdasági esztendőben is, ne csak megtartsuk jó ered­ményeinket,­­hanem azokat to­vább fejlesztve a párt hatá­rozata értelmében a tavalyi eredményekhez viszonyítva 3 százalékkal még nagyobb ter­mést is takarítsunk be. A feladat nem könnyű, elő­retekintő, jól szervezett mun­kát követel. Ahhoz, hogy ter­méseredményeinket a kívánt mértékben tudjuk emelni, már most a tavasz közeledté­vel készüljünk. Még hótakaró borítja a Hajdú-Bihar megyei határt és pihen a búza a fe­hér lepel alatt. Az jó, hogy ta­karót kapott a búza, de az már nem jó, hogy nappal ol­vad, és szélesen terül a hője a mélyebb fekvésű területek búza­vetéseire. Van tehát cselekednivaló mér most ahhoz, hogy előké­szítsük a gazdagabb termést, még gazdagabbat, mint a ta­valyi. A dolgozó népnek egy­re bőségesebb ellátásra, több kenyérire van szüksége, és ennek a szükségletnek a k­­­elépítése­ a mezőgazdaság­ dol­gozóira vár. Nem szabad tehát tűrni sehol, hogy az összefutó vizek akár csak egy hold búza­vetést is veszélyeztessenek. Ha nappal a búzavetésen el­terülő vizet a keleti szél fod­rozza, éjszaka pedig jégpáncél szilárdul meg rajta, ez ve­szélyt jelent a kalászosra, mert a jég alatt nem kap le­vegőt. Ilyenkor ha tartós a régrrim­él, törelni kell a ve­tés fölött, jószággal járatni. A bőséges havazás után fel­lépő belvizek ellen már most meg kell tenni minden véde­kezést. Az enyhe nappali órák igen alkalmasak arra, hogy csákánnyal kapával, lapáttal törjék a jeget, távolítsák el a szélhordta havat, hogy leve­zetődjön s tartósan ne marad­jon a kalászosok földijén az összefutó víz. Érdeke ez a vízlevezetés, a vadvizek elleni­­harc minden termelőnek. Több termést ta­karít be, ha idejében levezeti földjéről az összefutó vizet. Érdeke ez, a személyes érde­ken felül, az egész dolgozó népnek, mert ha többet terem a föld, nyilvánvalóan több jut a közfogyasztás asztalára is. A mezőgazdasági állandó bizottságoknak, a termelési bizottságoknak legsürgősebb feladata legyen, hogy határ­járást tartsanak szerte a me­gyében és ott, ahol látják, hogy a lapos földeken elural­kodik a víz, nyomban mozgó­sítják a föld tulajdonosait, sőt az egész dűlő népét, hogy ha­ladéktalanul gondoskodjana­k a vadvíz levezetéséről. Vannak maradi gondolko­­zású em­berek, akiken erőt vesz a tunyaság és lustasá­gukat, kényelmeskedésüket a zord időjárás mögé bújtatva, nem merészkednek ki a ha­tárba. Az ilyen kényelmeske­dés káros minden szempont­ból. Az cselekszik helyesen, aki felszólítást sem várva ma­ga kimegy megnézni, hogyan telel a búzája. Nyilvánvaló, ha látja, víz terül el a búzaveté­se egy részén, nem marad tét­len, mert néha csak egy­ két­­méteres utat kell csinálni a víz lefolyásához, s máris meg­mentett magoinak egy-két zsák búzát. Úgy mondják, sok kicsi sok­ra megy. Ha minden falu ha­tárában a víz útjának egyen­­getésével csak húsz-harminc hold vízinyomta búzát szaba­dítunk fel, máris jelentős ha­szon mutatkozik. A több termésért indult küz­delem élén haladjanak a kom­munisták. Személyes példá­jukkal hívják követésre dol­gossá társaikat. A személyes példamutatás mellett ne fu­karkodjanak a meggyőző fel­világosító szóval sem. Ez kö­telesség. Kötelesség a dolgozó nép államával szemben, hogy jól gondját viseljék minde­nütt az „életnek“, hogy az minél kevesebb sanyargatás­sal kerüljön ki a kemény tél­időből a fejlődést serkentő ta­vaszi napokra. A falusi párt­­szervezeteknek, a termelőszö­vetkezeti pártszervezeteknek ilyenkor nő meg a feladata. Meg kell mutatniuk, hogy a párt termelést ellenőrző sze­repe hogyan érvényesül haté­konyan a közösség javára, az egész dolgozó nép hasznára. A DISZ fiataloknak kedve­ző alkalom ez, hogy bemutas­sák kezdeményező képességü­ket, fürgeségüket. Nagyon szép példái vannak a megyé­ben már annak, hogy a DISZ munkacsapatok, brigádok ho­gyan mutattak példát a ter­méshozamok emeléséért vég­zett munkában. A püspökladá­nyi Kossuth Termelőszövetke­zet DISZ brigádja, melynek Nagy Elek a vezetője, több mint 15 vagon istállótrágyát hordott már ki fél­időben a szarvasokba. Nem sajnálták erejüket, nem riasztotta őket a zord idő, mert látták a célt: a jó munka után több termés az eredmény. Kövessék az ő példájukat mindenütt a me­gyében a DISZ fiatalok, bri­gádok és munkacsapatok, jár­ják most a határt és vezessék a vizet le mindenütt, ahol ez a termést veszélyezteti. Az előrelátó gondoskodás eredménye, hogy megyénk te­rületén az elmúlt héten már megkezdte munkáját a Hajdú- Bihar megyei Ár- és Belvíz­­védelmi Területi Bizottság. Ennek a bizottságnak a fel­­adata, hogy a megye terüle­tén megóvja a községeket, szántóföldeket a belvíz pusz­tításaitól. Az állami gazdasá­goknak, termelőszövetstőeztetek­­nek, községi tanácsoknak ezt a bizottságot segíteni kell munkájában, s idejében te­gyenek jelentést, ahol na­gyobb területeken majd ösz­­szefut a víz és saját erőből megbirkózni azzal már nem tudnak. A víz elvonulását segítsék elő azzal, hogy hócsatornákat ássanak. Ilyen módon hama­rabb indul a belvízlevezető csatornák felé a víz, folyama­tosabb lesz az elvezetés, s nem lesznek hirtelen áradá­sok. A belvízcsatornák men­tén a szivattyútelepek már üzemkész állapotban vannak, a csatornaőrök is éberen őr­ködnek. Megtettek tehát jó előre minden óvintézkedést, hogy a belvízvédelem terén ne legyen zavar. A levezető csatornák a napokban megtar­tott helyszíni szemlék adatai szerint még nem töltődtek fel, úgyszólván üresek. Nincs te­hát ok arra, hogy veszélyről beszélhessenek. De ajánlatos, hogy a mélyebb fekvésű te­rületeken a csurgó vizek leve­zetéséről már gondoskodja­nak. Az 1955—56-os esztendőtől még bőségesebb termést vá­runk, mint a tavalyitól, s en­nek a bő termésnek az érde­kében óvjuk vetéseinket, szántóföldjeinket a belvizek­től, Új tsz alakult Hencidán Hencidán eddig egy termelőszövetkezet volt, az Új Vi­lág. A tél föld­famán azonban néhány fiatalember Borók Sán­dor 9 holdas középparaszt kezdeményezésére új termelőszö­vetkezet alak­tásának gondolatával kezdett foglalkozni. Feb­ruár 25-én es e pedig a szövetkezet alakításának gondolatát valóra is váltották. Tíz család tíz taggal, 75 hold földdel meg­alakította Hencidán a második termelőszövetkezetet, az Új Márciust. Az új tsz tagjai csupa fiatalok, a legidősebb sem idősebb köztük 30 évesnél. A tagok között van Simon Ernő 5 holdas DISZ tag is. Január­tól február 25-ig 1923 család válaszolta megyénkben a közös gazdálkodás útját Megyénkben ebben az évben a tavalyi év hasonló időszakát véve alapul megsokszorozódott a termelőszövetkezetbe lépő családok száma. Különösen a középparasztok belépése növe­kedett a tavalyihoz viszonyít­va. Az ez év január 1-től feb­ruár 25-ig belépett 1923 család közül, amely 2329 taggal és 6014 hold földdel lépett be a szövetkezetbe, 318 a középpa­raszt család. Tavaly fél év alatt sem lépett be ennyi kö­zépparaszt család a szövetkeze­tekbe. A tsz-ek tagságának roha­mos gyarapodása és a közép­parasztok belépése a szövetke­zetbe nagyrészt a tsz tagok, a pártszervezetek jobb agitá­ció­jának és a tsz-ek­ben szer­vezett látogatásoknak ered­ménye. Nagyban hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az utóbbi időben a tsz látogatá­sokra középparasztok közül többen elviszik magukkal fele­ségüket is. A tsz eredményeit az asszonyok is látva maguk is amellett vannak, hogy lépje­nek be a termelőszövetkezetbe, sokkal könnyebb ott a megél­hetés. A Betetítfőútfalui FELKÉSZÜLVE VÁRJÁK A TAVASZT Az elmúlt esztendőben a Hajdú-Bihar megyei gépállo­mások — az előkészülés idejé­től a szántás­ vetésig — szinte kivétel nélkül jó munkát vé­geztek. A jó munka alapja mindenütt az alapos felkészü­lés, a gépek kijavítása, rendbe­hozása volt. Most azonban ezen a téren gépállomásaink túlnyomó többségénél hiány­zott a terv szerinti gyors javí­tás. Ma lejárt a téli gépjavítási határidő és idáig még mind­össze hat gépállomás teljesí­tette maradéktalanul a téli gép­javítási tervét. Főleg tervezé­si hibákból és anyaghiányból adódik a nagyfokú elmaradás. Minden gépállomáson szinte kivétel nélkül nagyon előre hozták a kombájn, aratógép, cséplőgép javítását, s így fő­képp ezekkel a munkákkal maradtak el. A tervezettnél 26 cséplőszekrénnyel, 19 kombájn­nal és 13 aratógéppel keveseb­bet javítottak ki. A hajdúszo­­boszlói, hajdúnánási, kábai gépállomásokon hiány van a Zetor hengerfejben, dugatt­­tyúkban, és a Lanz-Buldoghoz való üzemanyag adagoló szi­vattyúkban. Ugyancsak több gépállomáson nem tudják ki­cserélni az elhasználódott diesel-hengerfejeket. Azokon a gépállomásokon, ahol a gép­javítási munkákkal a legjobban állanak, a mező­­gazdasági igazgatóság szak­emberei, a gépállomások veze­tői és dolgozói megtartották a tavaszi szemléket. Derecske után Hajdúböszörményben és Berettyóújfaluban tartották meg a tavaszi szemlét. A Berettyóújfalui Gépállo­más hatásköre és munkaterü­lete ebben az esztendőben tovább növekedett. Hozzá tar­tozik most már a Hencidai Gépállomás körzete is. Össze­sen tíz termelőszövetkezetben látják el kora tavasztól kezd­ve késő őszig a legnehezebb munkák javarészét. Közel öt­ezer hold a termelőszövetkeze­tekből hozzájuk tartozó terület s így a hat brigádban erőgé­penként átlagosan 700 normál­­holdat kell teljesíteni a trak­torosoknak. Nagy munka ez, de hogy ezt teljesíteni tu­­ják, erről Ka­pusi Sándorné a gépállomás igazgatója a következőiket mondotta: A kedden megtartott gépál­lomási szemlén az 50 erőgép s a kisebb munkagépek mellett 3 kombájn és 9 aratógép került a szemlebizottság elé. Amit az egész javítási idény alatt a leg­fontosabbnak tartottunk: a minőségi munkát, erről most is meggyőződtek a legjobb szak­emberek. Minőségileg kifo­gástalan állapotban találták a kijavított gépeket, nem me­rült fel semmilyen kifogás sem, egyetlen egy gépünket sem kell újra javítani, ami azt mutatja, hogy gépállomá­sunk dolgozói szívügyüknek tekintették ezt a munkát. Gépállomásunk az elmúlt esz­tendőben 96 százalékra tel­jesítette tervét. Az idén nem akarunk egyetlen százalékkal sem lemaradni, sőt túl akar­­juk szárnyalni tervünket. Ezért határoztuk azt is, hogy most már minőségileg kifo­gástalan kijavított gépekkel, ahogy az idő engedi, kime­gyünk a munkahelyekre és munkába állunk. Kilenc ter­melőszövetkezettel már megtár­gyaltuk a szerződéskötést s kedden megbeszéljük a részle­teket a berettyóújfalui Dó­zsa Termelőszövetkezettel is, hogy miként tudjuk nekik a leggyorsabb és a legnagyobb segítséget nyújtani. A jó munkának örülnek a Berettyóújfalui Gépállomás dolgozói, hiszen most a téli gépjavításnál a nagy hideg el­lenére is egy hősies próbát áll­tak ki, bebizonyították, hogy feladatuk megoldására minden­kor képesek. Ha a tavasziaknál ugyanez a lendület lesz ta­pasztalható, biztosan sikeresen oldják meg a gépállomásra vá­ró nagy feladatot, a tavaszi munkák időben és gyorsan va­ló elvégzését. Kikeltek az első csibék a megyei tanács keltetőállomásán Az első ötéves terv utolsó évében építették fel Debrecen­ben, a Hámán Kató utcában az ország legmodernebb ba­romfikeltető állomását. Az állomás építésére és a beren­dezésekre több mint két és fél millió forintot­­költöttek. A keltetőállomáson a napok­ban keltek ki az első csibék. Azok, akik előre bejelentették, hogy az állomástól vásárolnak csibéket, már el is szállították a kis pelyhes gombócokat. A hónap elején berakott 15 600, tojásból 11 200 csibe skelt. En­nek a 11 200 csibének már elő­re megvoltak a gazdái szerte a városban. Az elosztáskor ők jelentkeztek elsőnek. Sokan voltak olyanok is, akik nem­­ rendeltek­ előre, most mégis elmentek a keltetőállomásra és ott órákat vártak, arra számít­va, hogy a kimaradt csibékből nekik is jut 20—25. A mesterségesen keltetett baromfi iránti érdeklődés nem véletlen. Hiszen az állomás megkíméli a háziasszonyokat a keltetéssel járó munkák vég­zésétől, a kotró gondozásától. A keltetőállomáson 18 tíz­­ezres elektromos fűtésű kelte­­tő gép van. A gépek két tágas, központi fűtéses, 18—20 Celsius fok hőmérsékletű teremben vannak elhelyezve. A gépek je­lenleg használatban lévő kelte­­tőgépek között a legmoder­nebbek. Faluk jól szigetelt s a 38 Celsius fok hőmérsékletet egyenletesen tartják. A gép bel­­ső hőmérsékletét, páratartal­mát hőmérőkkel és nedvesség­­tartalmat mérő műszereikkel óránként ellenőrzik. Egymást váltva éjjel-nappal nyolc dol­gozó ellenőrzi a gépek mun­ká­­ját. Februárban csak az egyik keltetőteremben elhelyezett gépek működtek. A napokban valamennyi gép megkezdi a keltetést. Az állomás havonta 180 000 tojásból keltet baromfit Szep­temberig egymillió tojásból mintegy 700 000 baromfit vár­nak az állomás dolgozói. Első­sorban a megye termelőszö­vetkezetei részére kelteznek ezen az állomáson. Kielégítik azonban a háztáji gazdaságo­kat is. ­ ■ A debreceni járás községei csatlakoztak Hajdúszovát versenyfelhívásához Ha éjszakánként fagy­pont alá süllyed is a hőmér­séklet, azért mégis minden­nap közelebb kerülünk a ta­vaszihoz. A gondos gazda már ilyenkor javorban készül a tavaszra, sőt a készülődésben a végefelé tart, hogy amint a föld fagya kienged és az idő melegedni kezd, neki­vethesse­­magát a hosszú téli pihenő után a munkának. Ezt teszi a debreceni járási tanács is. Az 1956-os esztendőre való készülődést m­ár a tél folya­mán megkezdte. 1955 novem­berében a termelőszövetkeze­tek elnökeivel folytatott a já­rás mezőgazdasági osztálya megbeszélést az 1956. évi ter­melési tervek elkészítéséről. Januárban és februárban pe­dig a tsz vezetőivel a községi tanácsok és gépállomások me­zőgazdászaival, a mezőgazda­sági állandó bizottságokkal és a termelési bizottságokkal folytatott megbeszéléseken adott útmutatást a tavaszra való felkészüléshez. A vető­mag­, műtrágya, csávázószer beszerzéséhez, a vetőmagak­ció lebonyolításához és egyéb, a tavaszi munkához szükséges tennivalókhoz. A járási tanács végrehajtó bizottsága és a járási mező­­gazdasági osztály tervet készí­tett a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzésére. Alapul a megyei pártbizottság hatá­rozatát véve, amely a megyé­nek feladatul 1956-ra a hol­danként 1­10 mázsás kenyérga­bona termelést szabta meg. A járási tanács tervét ismer­tette a községi tanácsokkal, amelyet tanácsülésen meg is vitattak és elfogadtak a köz­ségek. Zöme a községek­nek csatlakozott a Hajdúszovát ál­tal indított versenyhez, amely a 11 mázsás búzatermés el­érését, a tavaszi munkához idejében való felkészülést és jó szervezettséget tartalmaz­za. Sőt számos tsz és egyéni paraszt vállalást tett a hol­­dankénti 12 mázsa búzater­més elérésére. Fel­bontotta le a közsé­giek a tavaszi vetésterveket Felmérték a vetőmagszükség­letet és bejelentették vető­­magigényülk­et a járási tanács­hoz. Tizenhét község terme­lői, tsz-ek és egyéniek igé­nyeltek összesen 2449 mázsa burgonya vetőgumóit és 360 hold vetéshez szükséges ke­serű csillagfürt magot. Mind­két vetőmagmennyiséget a já­rási tanács biztosítani tudja a termelőknek. Igényeltek ezenkívül még sokféle vető­magot a községek, többek kö­zött tavaszi búza, lucerna, vö­röshere, muhar, köles, takar-­­mányborsó, tavaszi bükköny, szudáni fű, hibrid kukorica, napraforgó stb. vetőmagvakat. Ezekből azonban az igénye­ket csak részben tudja a já­rási tanács biztosítani. Meg­szervezték ezért a községek­ben, hogy a termelők egymás között bonyolítsák le a vető­mag beszerzést, csere útján. Akadnak a járásnak olyan községei, ahol a tavasz­ra való készülődéskor a vető­mag csávázószer, mezőgazda­­sági kisgépek és egyéb, a ter­meléshez szükséges eszközök mellett elfelejtkeztek a több­termést elősegítő egyik leg­fontosabb szer, a műtrágya beszerzéséről. Vagy ha el nem is felejtkeztek róla, de nem szorgalmazták, nem kísérték figyelemmel, igényelnék-e, vá­sárolnak-e műtrágyát a ter­melőik. Balmazújvároson, ahol 16 tsz, 9 tszes és 14 és fél ezer hold egyéni földterület van, a tsz-ek rendeltek műtrágyát, de az egyéni parasztok és a tszcs-k nem. A földmű­vess­zö­­ö vetkezetnél szemcsés szuper­­foszfátból mindössze 223 má­zsa, sima szuperfoszfátból 23 mázsa áll a termelők rendel­kezésére. Nitrogén műtrágya pedig jelenleg egyáltalán nincs raktáron. Ez azzal a követ­kezménnyel járhat, hogy sok gazda, aki most még nem gon­dol a fejtrá­gyázásra, a fejtrá­gyázás idején majd esetleg vásárolna pétisót, vagy egyéb műtrágyát, hogy gyengén te­lelt őszi vetését segítse fej­­trágyázással s nem lesz ele­gendő pétisó mennyiség a nö­vekvő igényeknek. Hogy azon­ban ne feleslegesen vásárol­jon a földművesszövetkezet műtrágyát, igyekezzék meg­­rendeltetni a szükségletet a dolgozó parasztokkal. A csávázószerek a járás földművesszövetkezeteiben biztosítva vannak, rövidesen felállítják a csávázó egysége­­ket. A gépállomások is vége­felé közelednek a szerződés­­kötéseknek.

Next