Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-28 / 75. szám

t 4 TD LtteUi­m NÉPLAP■ban| «685- MAHCIUS 28., SZER®« ÉLED A HATÁR... Tavaszi jelentés Bérándról, Kaléról — és a megye több községéből A föld napról napra meleg­szik, egyre nagyobb területe­ken vélik alkalmassá saá­ ir­­tásra-veté­ire a szikkadó föld. A püspökladányi járásiban gyorsul a tavaszi munka. B­árá­nd, Kaiba, Püspökla­dány, Földies termelőszö­vetkezetei mutatják a jó pél­dáit az őszi kalászosok ápolá­sában, a tavaszi szántásban, vetésben. A járás tavaszi munkájára jellemző a szerve­zettség. Nagyarányú a mű­trágyázás. A műtrágyás zsá­kokat előre­­kihordják, a fel­­trágyázásra szánt vetemények földjeire. Egyszóval jó a len­dület, de sajnos a­­főállomások lemarad­tak, mert nincs még ele­gendő műtrágyaszóró gép. Nádudvar határában a Sztá­lin Termelőszövetkezet mint­egy 200 holdon végezte el a fejtrágyázást, ez a legjobb eredmény a járás területén. A szerept Petőfi és Kos­suth Tsz veti a tavaszi búzát. Hasonlóan a bárándi Rákóczi, ahol 20 holdon már földben van a tavaszi búza magja. A balmazújvárosi határban is megkezdődött a vetés. A tiszaigyulaházi Szabadság Termelőszövetkezet is javá­ban végzi a szántást, vetést. Még szombaton 10 holdon el­vetették a búzáit. A többi idő­szerű munkát is gyorsuló ütemben végzik a Szabadság Tsz földjein. A nagy rabéi Szabadság Termelőszövetke­zet földjén még vizes a talaj, nem kezdhetik a szántást, a vetést, de már felkészültek a vetésre, tiszta a vetőmag és a búzánszárláson már ott van a vetőgép. A Darvas­ Állami Gazda­ság a keddi napon meg­kezdte nagyobb területen a borsó vetését. Hosszúpályiból érkezett je­lentés arról számol be, hogy a Petőfi Tsz és a Szabad Élet termelőszövetkezetekben már elvégezték az oszi kalászosok fejtrágyázását és befejezték a tavaszi búza vetését. Meg­kezdték a tavaszi árpa veté­sét. A b­osszúpályi határban az egyénileg termelők is meg­kezdték a munkát és számom­ban vetették már el a tavaszi búzát. A megyében a termelőszö­vetkezetek mutatják a jó pél­dát, hogyan "kell "a kedvező időt miinél jobban kihasználni a szántásra, vetésre. Nem mondható ez el az egyénileg dolgozó­­parasztság zöméről, mert bizony a községek ha­táraiban csak szórványosan lehet találni szántás-vetést végző egyénileg dolgozó pa­rasztot. A mezőgazdasági állandó bizottságok és termelési bizottságok tagjainak szemé­lyes példamutatására, jobb felvilágosító munkájára van szükség, hogy nagyobb számban kezdjék meg az egyénileg dolgozó parasztok is a tavaszi mun­kát, ha a területük adottsá­ga azt lehetővé teszi. Az időjárás igen kedvező, ezt kihasználni mindenkinek kö­telessége. Minél előbb kerül a földbe a mag, annál na­gyobb terméssel fizet. Külö­nösen sietni kell a tavaszi búza vetésével. Ezen a héten földbe kell tenni a magot. n­i­ prijaniek a laviniek Naponta számos levél érke­zik szerkesztőségünkig, mely­ben az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok jut­tatják tudomásunkra, hogy becsülettel kiveszik részüket az árvízkárosultak megsegíté­sére indult mozgalomból. A nagyrabéi Szabadság Termelő­­szövetkezet elnöke, Elek László elv­társ például így ír: Tudjuk milyen nehéz hely­zetben vannak a Duna men­tén élő dolgozók. Az árvíz pusztított náluk, házakat dön­tött össze és hajléktalanná tett szok-sok embert. Államunk segít ezeken a dolgozókon, de mi is hozzájárulunk ehhez a segítséghez. Ezért határoztuk el, hogy 257 kiló búzát, 439 kiló szemeskukoricát, 67 kiló vegyes babot tojást, pénzt s ezenkívül használt, de jó álla­potban levő felesleges ruháin­kat elküldjük az ottani bajba­jutottak helyzetének enyhíté­sére. Számos levél íródott ilyen hangnemben, amelyből az csendül ki, hogy dolgozóink milyen becsülettel, milyen odaadással igyekeznek segí­teni a bajbajutottai azon, milyen lelkesen csatlalkoznak a párt és a kormány felhívásához. A Debreceni Kiskereskedel­mi Vállalat dolgozói például 2794 forintot, a Hajdú-Bihar megyei Villany- és Épületsze­relő Vállalat dolgozói fizeté­sük 2 százalékát, a Hajdú- Bihar megyei Népbolt dolgo­zói 12 500 forintot, a Hlajdú- Bihar megyei Fűszer- és Édes­ségkereskedelmi Vállalat dol­gozói pedig fizetésük 2,5 százalékát adják az árvízká­­­rosultaknak. Megmozdult a megyében mindenki. Hacsak pár forint­tal is, de igyekeznek eljuttat­ni az árvízkárosultaknak. A Nagyrábéi Traktor Sportkör labdarúgó-csapata­­ például labdarúgó-mérkőzést rende­zett. A tiszta bevételt, 300 forintot az árvíz sújtotta la­kosságnak küldték el. Öregek nők, fiatalok, most egy is­ ác­sén adnák. A Hajdú-hida­ megyei Szikvíz és Ásványvíz Vállalat dolgozói 1290 forin­tot gyűjtöttek össze az árvíz­károsultak megsegítésére. A Hajdúböszörményi Állami Gazdaság dolgozói március 24-ig 12 000 forintot gyűjtöt­tek. Amikor a top gyűlése­ken széket a forintokat adták, egyben ígéretet is tettek, úgy dolgoznak a tavaszi munkák során, hogy a termelésben is megmutatják, rájuk mindig számíthatnak. Zeneiskolai növendékek hangversenye az árvízkárosultak javára A Zeneművészeti Szakiskola tanulói nagy izgalommal ké­szülnek a Bartók-verseny elő­döntőjére. Minden versenyző játékát magnetofon-szalagra veszik, ami nagyban meg­könnyíti a bíráló bizottság munkáját, de a részvevőknek is tanulságul szolgál, ha saját játékukat visszahallgathat­ják. A verseny keretei most kibővülnek, amennyiben a Debreceni Zeneművészeti Szakiskola szakfelügyelete alá tartozó debreceni, nyíregy­házi, karcagi és szolnoki zene­iskolák növendékei is bekap­csolódnak a nemes versen­gésbe. A zeneiskolák versenyének győztesei a Zeneművészeti Szakiskola győzteseivel együtt április 2-án és 3-án Budapes­ten, az országos döntőn küz­denek meg a végső helyezé­sért. Ezt megelőzőleg, március 29-én, csütörtök délután fél 6 órakor a karcagi, nyíregy­házi, szolnoki, debreceni zene­iskolák versenyének nyerte­sei és a Budapestre induló versenyzők Debrecenben, a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében hang­versenyt adnak az árvízkáro­sultak javára. A hangverse­nyen a Karcagi Áll. Zene­iskola zenekara is közremű­ködik.! Df Ml P3 Monostorpályi középparasztjai tapasztalatcserén jártak a földesi Rákóczi Tsz-ben A földesi Rákóczi Tsz arról ismert, hogy évről-évre gazdagodik nemcsak a közös vagyonban, hanem új belépők­kel is gyarapodnak. Ez a szövetkezet több ezer holdon gazdálkodik és hogy egy ilyen nagy területen is biztosítani tudják a munka zavartalanságát, an­nak az az alapja, hogy szilárd a mun­kafegyelem. A tagok büszkék arra, hogy a Rákóczi Tsz tagjai, magukénak Ez a segítés, a tapasztalat, a gya­korlati tudás átadása történt a napok­ban a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. Monostorpályiból érkeztek láto­gatók, szövetkezeti tagok, egyénileg dolgozók — főleg középparasztok, hogy lássák, hogyan működik,­ milyen ered­ményeket ér el egy nagyüzemi gazda­ság. Az 543 tagból álló földesi szövetke­zetnek 111 tagja nő, az egyik ország­­gyűlési képviselő. A tsz tagjai közül huszonhétnek már motorkerékpárja van. A messzi területeken dolgozókat gépkocsi viszi a munkahelyre. A tágas és szép székház falán grafikonok, ki­mutatások tájékoztatták a vendégeket, mi minden történt három év alatt a tagság szorgalmas munkája nyomán a Rákóczi Termelőszövetkezetben. Jámbor István, a szocialista munka hőse, a szövetkezet elnöke ismertette a tsz fejlődésével, alakulásával kap­csolatos adatokat, majd a következő­ket mondotta : Kedves Vendégeink! É­n azt mondom: Ne elégedjenek meg azzal, amit én itt elmondottam építkezéseinkről, állatállományunk fejlődéséről, tagjaink emelkedő jólété­ről, átlagon felüli terméseredményeink­ről. Ne higgyenek nekem. Menjenek el érzik ezt a fejlődő közös gazdaságot Az SZKP XX. kongresszusán Kiri­­csenko elvtárs nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a jó példának kötelező erejűnek kell lenni. Nem elég az, ha több kolhoz a körzetben példa­mutatóan dolgozik, a gyenge kolho­zoknak át kell venni a jó példát és eb­ben segíteni kell a jól dolgozó kolho­zoknak, a szövetkezet tagjaihoz, nézzék meg portájukat, beszélgessenek el velük, hiszen a háztáji porta a tagok jólété­nek tükörképe, és ott bizonyosodik be szemünk láttára, hogyan tudja emelni a közös nagyüzemi gazdálkodás a tagok életnívóját.. A felhívást tett követte. A vendé­gek össszenéztek, különösen a közép­paraszt asszonyok. Látszott a szemü­kön, az biztos, majd a szoba, meg a ruhaszekrény megmondja, hogy állunk a jóléttel. Gyügyei Andrásné 12 holdas közép­paraszt asszony Pataki Lajosné, a ter­melőszövetkezet tagja, országgyűlési képviselő társaságában ment el tíz portát szemlélni. Első útjuk Nagy Zol­tán volt középparaszt házához veze­tett. A nagymama és a fiatalasszony tartózkodott a lakásban. Szép a beren­dezés, két szobának új a padlózata, nemrég rakatták le, 10 000 forintba ke­rült. Rácsos kis ágyban a család legki­sebb tagja. Tiszta lakás, mint a patyo­lat, ragyog itt minden a jóléttől. Gyügyei Andrásné meg volt elégedve a látottakkal. Látszik, hogy mély ha­tást tett rá a jólétet tükröző tisztaság és bőség. De azért mégis megkérdezte: — Volt-e ilyen dolguk, amikor még egyénileg gazdálkodtak? három kövér disznót találtak, egyet már megöltek, volt ott hat süldő, anyakocsi­val, egy tehén, és igen sok baromfi az udvaron. Jártak Boldogfi Gyula volt 16 hol­das középparaszt házában is, ahol a kíváncsi vendéget új konyhabútor, mozaiklappal lerakott ragyogóan tisz­ta konyha fogadta. A hálószobában is új bútor csillogott. Halász Sándor négyholdas monos­­torpályi dolgozó paraszt Kenéz Albert volt középparaszt portáját tekintette meg. Elmondotta, hogy alaposan el­beszélgetett Kenéz Alberttel, aki őszintén elmondta sorsát, és bizonyí­totta is, hogy sokkal jobb dolga van, mint egyéni gazda korában. . Balogh Róza néni, aki 3 hold föld­jén dolgozgat Monostorpályiban így mondta: — Én legszívesebben haza sem men­nék, itt maradnék a Rákóczi Tsz tagja­ként! Nem kell ennél nagyobb elismerés. Sokat láttak, sokat tapasztaltak a monostorp­ályiak, s búcsúzásul meghív­­ták a Rákóczi Tsz 40 tagú kultúrcso­­portját, adják elő falu­juk­ban is a Föl­­­desi lakodalmas című táncjátékukat, melynek jó hírét már hallották. A Dó­zsa Tsz tagjai pedig almaszüretre hív­ták a Rákóczi Tsz tagjait. Huszonhét motorkerékpár új gazdája „Kevesebb a gondunk, boldogabb az életünk*■ Mosolygó nevetés a válasz: — Ha köztünk élne, ilyet nem kérdezne. Ke­vesebb a gondunk, boldogabb az éle­tünk —* mondja a nagymama. — Már nem is tudom, mikor léptünk be a termelőszövetkezetbe, talán 1950-ben. Gyügyei Andrásné megszólalt a vá­laszra: — Nyilván jobb dolguk van mint régen, most már elhiszem, mert ha rosszabb dolguk lenne, emlékeznénk arra, mikor kezdődött a rossz sors, azt nem felejti el az ember. Ahogy én itt a maguk dolgát nézem, belátom, hogy nem jó ésszel cselekedtem.. . Most vettem másfél hold földet, átírás alatt van, milyen kár volt. Jobb a közös gazdálkodás, mint az egyéni, a maguk példáján látom. De azt is meg kell mondanom, hogy az én falumban, a Dózsánál nincs ilyen szervezettség. Az asszonyok sem dolgoznak úgy a szö­vetkezetben és a férfi munkaerőkkel is, baj van Férjem csóválgatja a fejét, ha valamelyik termelőszövetkezet jó ered­ményéről ad hírt a rádió, vagy az új­ság. Ő csak a monostorpályi Dózsát is­meri, ezért mindig kételkedik. Nagyon sajnálom, hogy nem hoztam el a fér­jemet, bezzeg más lenne a véleménye, ha látná, hogy ilyennek kell lenni a közös nagyüzemi gazdálkodásnak, ilyen jómódúaknak a szövetkezeti tagoknak Nagy Zoltán háztáji gazdaságában fi Csapó u’ca­pHerszé’ W­­mW csonto­a’ ism­o * ban aljárt Emlékezetes, hogy a múlt év őszén a Csapó utca­i téren megindított építkezés során a XIV. századból származó temetőre bukkantak és az alapozási munkálatok alkal­mával nagy tömegű emberi csontokat találtak. A nap­fényre került több mint két teherautót megtöltő csont­tömeget a Köztemetőbe föl­delték el — közös sírban. A lelet a budapesti tudo­mányos, főként a régészeti és antropológiai szakkörö­ket foglalkoztatta. A tudó­sok megállapították, hogy abból a korból, melyekből ezek a debreceni emberma­radványok származnak, ilyen hatalmas mennyiségű anyag Magyarország területén egy helyen nem fordult elő. A Természettudományi Mú­zeum a tudományos világ szempontjából annyira kívá­natos emberi csontok továb­bi vizsgálatát szükségesnél, látta, ezért elhatározta a tö­m­egsír exhumálását. Tegnap Debrecenbe érke­zett Nemeskéri Kiss János antropológus, aki a Közte­metőben végrehajtott mun­kálatokat vezeti A kihanto­­lás során előkerülő csontot szakszerűen megtisztítják az évszázadok alatt ráülepedett idegen anyagtól és Buda­pestre szállítják a további tudományos vizsgálatok megejtése céljából. Balassa Sándor Rád­óösszeköttetés az Arktisz és az Antarktisz kutatói között Sok ezer kilométer vá­lasztja el egy­mástól a Déli-, illetve az Északi-sarkvidé­keken kutatómunkát végző szovjet tudósokat. A magas északon több állandó és két jégtáblákon úszó kutató­­állomás működik, a Déli­­sarkvidéken pedig a Mirnij obszervatórium és az Ob ne­vű expedíciós hajó végez kutatómunkát. Az Anktisz és az An­tarktisz kutatói rendszeres rádióösszeköttetésben áll­nak egymással. Az antarkti­szi expedíció rádiótávirato­­kat kap az északi-sarkvidé­ki szigeteiken működő tudo­mányos obszervatóriumok­tól és az Észak­i-s­arkvidék medencéjében működő, jég­táblákon úszó kutatóállo­mások dolgozóitól.. I­fi­elt cikke a VU— 104 típusú szovjet utasszállító repülőgépről A Welt című hamburgi lap hétfői számában képes tudósítást közölt „A moszk­vai repülőcsoda" címmel a TU—104 mintájú szovjet léglökéses utasszállító re­pülőgépről. „Nyugaton je­lenleg egyetlen léglökéses közlekedési repülőgép sin­csen forgalomban, a szovjet repülőgép viszont már soro­zatban készül és rövidesen beállítják a rendszeres légi­forgalom­ba — írja a lap. — Ez a Tupoljev tervezte re­pülőgép idegsokkot cácoz a nyugati repülőgépiparnak. A Szovjetunió a polgári re­pülés terén 3—4 évvel meg­előzte a Nyugatot.“ A lap különösen azt hangsúlyoz­za, hogy a TU—104 hajtó­műve csaknem kétszer olyan erős, mint egy nyu­gati repülőgép legerősebb turbinája,. VAJ MŰSZEREK A TUDOMÁNY SZOLG­ÁLATÁBAN a flok­ megfe vezésére alka mas miroszkópot szerkesztenek a «zo^u^an A szovjet tudósok nemrég új, minden eddiginél erősebb mikroszkópot szerkesztettek, az úgynevezett elektronpro-je -­­tort, amelynek segítségével nemere,parányi molekulá­­■•ai jel'dt átni, b­'...nu még a .-■ ! •. parányibb ..ton» A készülékekkel tramill­á­toros nagyítást is el lehet érni. Ez máris lehetővé tette, hogy megfigyeljék a bárium molekulája egyes atomjainak és atomcsoportjainak el­he­­­­yezkedését. Szerkesztettek egy .on-pro­jekítort is amelynek segítsé­gével egy másik műszó, jö­t­tétre: a proton.-mikroszkóp. Érmet:. a»:-:-, "«égével Soa :sza/­­■ ■ rt, avítt. érhető el ah-. ;a o,-gya. lehet tanú bu­nyózni. A fér.: említett új fajta mikroszkópokat a tudomás­nyos kutatásoknál már hasz­nálják is. ­ Holnap az onixen menetrendi korlátosan megszűnik a MÁV­ vonalaid A Magyar Állanavas­u­tak Vezérigazgatósága közli, hogy a téli zord időjárás miatt át­menetileg leállított vomatjá­ra­tokat március 29-étől is­mét forgalomba helyezi. Ezzel a MÁV vonalain az összes mer­netárendi korlátozás megszűnik BEKÖSZÖNTÖTT A TAVASZ Beköszöntött a tavasz hozzánk tegnap reggel, ragyogó szép, hatalmas győztes hadsereggel. Ellensége, a hideg meghátrált előle, mérges farkas visszament a sűrű erdőbe. Beköszöntött a tavasz az egész világon, nemsoká rügyet fakaszt minden száraz ágon. Búza, árpa ledobta réti takaróját zsenge füvet ropogtat már a kivert jószág. Beköszöntött a tavasz hozzánk tegnap reggel, s a táj arca sugaras, vidámabb az ember. Szabadba fut a gyerek­szobák börtönéből, piros sárkányt ereget s a naptól megszépül. Tó­h Endre Új csehszlovák orvosi zanás ku­löásai i­d­egsep kaiausara A csehszlovák laboratóriu­mi készülékek gyára — amely orvosi felszereléseket és be­rendezéseket szállít a világ különböző egészségügyi intéz­ményeinek — elkészítette az úgynevezett samguinorrveter új típusát, amelynek segítségé­vel az eddig hosszas vizsgálat alapján ’kimutatott betegsé­gek*-, most egyszerűbb módon és pontosabban meg lehet ál­lapítani. A készülék pontosan kimutatja az agy­tumort, a­ te., bármely részében jelent­kező rákot, valamit a folya­dékfelgyülemlést és a vála­­dékiképződéseket. A sanguinio­­metert biológiai kutatási mun­káiknál is felhasználják. Lengyel mérnökök és elektromos orvosi készülékek gyártanék A varsói tudományos és technológiai főiskola elektro­mos orvosi készülékeket gyártó tanszéken megkezdték egy, az orvostudományban ed­dig ismeretlen készülék gyár­táséit. A készülék az úgyneve­zett élettani ellenőrző beren­dezés, nagy segítséget nyújt a sebészeknek az operációk alatt. Az új orvosi készülék egy időben méri a vérnyomást és az oxigénfelvételt, a pulzust és a hőmérsékletet és ugyan­akkor teljes képet ad a szív működéséről és diagrammot készít az agyban végbemenő működési folyamatokról.

Next