Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

— VlUq. Mjöteta­m egyMulietek? NÉPLAP AZ MDP HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xin im­­WjllYAM, 79. S/iA-Vi ARA 50­1-Il.l.EK 1956. ÁPRILIS 1., VAS NAP MAI SZÁMUNKBÓL: Vállalati második ötéves tervjavaslatok kidolgozása üzemekben (2. o.l­dal) — Jó az idő! — Szántsunk, vessünk! (3. oldal) — A pártértekezle­tek előtt (4. oldal) — A Néplap rádióműsora (10. oldal) — Irodalma oldal (7. oldal) — Nagy gólaránnyal győzött Bécsben a Bp. Honvéd (8. oldal) — Híneső (8. oldal) I­k . LABONCZ MIHÁLY Kossuth-díjas kőműves, a Csapó utcai építkezésen egyéni falazásban is 180 százalékos átlagteljesít­ménnyel dolgozott már­cius utolsó harmadában. A Kiss kőműves brigád, tagja, AKIKRE­ BÜSZKÉK VAGYUNK KIRÁLY LAJOS alváz-szekrénylakatos a Járműjavítóban, évek óta a futón dolgozik. Munkáját mindig lelkiismeretesen, példamutatóan végzi. A felszabadulási műszakban 135 százalékos átlagtelje­sítménnyel dolgozott, s már március 28-án telje­sítette negyedévi tervét, KISS I. LAJOSNÉ kefegyári töménő export­ra termel. Keze alól kifo­gástalan minőségű termé­ket ad ki. Március 15-e óta átlag 121 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Ez az átlaga 7 százalékkal magasabb, mint az előző időkben elért teljesítmé­nye. KOVÁCS gézáné vegyivasalónő a Patyolat­nál, a szakma kiváló dol­gozója jelvénnyel kitünte­tett munkásnő. Átlagtelje­sítménye 100 százalékos minőség mellett 123 szá­zalék. Kovács Gézáné, mint legjobb munkamód­szerátadó is jó példával jár dolgozótársai előtt. BALOGH BERTALAN négy éve dolgozik a Haj­dúsági Gyógyszergyárban. Az elmúlt év őszén, mint segédmunkás kapta a ki­váló dolgozó jelvényt. Ba­logh elvtárs az extrakciós üzemrészben dolgozik. Mindig önzetlenül, példa­mutatóan végzi el a reá­bízott feladatokat. CSOMA FERENC könyvkötősegéd, az Alföldi Nyomda régi dolgozója, a szakma kiváló dolgozója jelvény birtokosa. Tizen­hét hónapja teljesíti a ki­váló dolgozó cím elnyeré­séért megszabott feltétele­ket, átlag 168 százalékot ér el Reményekkel biztató tavasz " Beköszöntött a napfényes tavasz. Az emberek felszaba­dultabban lélegzenek és a tél hidege után ted tüdővel szív­ják a friss, tavasz a levegőt. Ennek az esztendőnek a ta­vasza a világpolitikában is va­lami újat, valami frisset ígér. Tavasz még nincsen­ a­ világ­­politikában, a hidegháború fagya még nem engedett fel teljesen. Azt azonban már tudjuk, hogy a jég megtört. A világpolitika éghajlata is enyhültebbé vált. ** A napokban Moszkvába ér­kezett Eriander svéd minisz­terelnök. Nem ő az első kül­földi kormányfő, nem az első a tőkés országok , miniszter­­elnökei közül, aki ellátogat a szovjet fővárosba. Az utolsó egy esztendő bővelkedett ilyen látogatásokban. A szov­jet főváros és a­­szovjet or­szág lakói vendégükként üd­vözölhették Nehrut, India te­kintélyes miniszterelnökét, U Nu­bamnál­ miniszterelnö­köt, Adenauer nyugatnémet kancellárt, Gerhardsen nor­vég és Hansen dán miniszter­­elnököt, Pearson kanadai kül­ügyminisztert és még sok más tekintélyes polgári államfér­fit és politikust. A szovjet államférfiak iS jártak külországokban. Bul­­ganyin és Hr­uscsov elvtárs ázsiai körútja nagy jelentősé­gű világesemény volt. E pil­lanatban Milkojan elvtárs tesz távol-keleti körutat, Malenkov elvtárs pedig a szovjet ener­getikus küldöttség vezetője­ként Angliéban vendégeske­dik. Ezek a megszaporodott és a korábbi években tulajdonkép­pen ismeretlen találkozók jel­­zik azt az utat, ami a világ­politikában és az államok kapcsolataiban az utolsó há­rom esztendőben megszületett. Ez az út: a békés egymás mellett élés eszméjének, a személyes érintkezések és ta­lálkozások eszméjének, a tár­gyalások gondolatának diad­al­­útja. Még nem mondhatjuk, hogy ezeket az eszméket, eze­ket a gondolatokat minden kormány elismeri. De már mondhatjuk, hogy a kormá­nyok többsége vagy elismerte e gondolatok elfogadásának szükségszerűségét, vagy jó úton van az elismerés, felé. A világ körülbelül húsz országa vallja már külpolitikájában a békés egymás mellett élés öt alapelvét, a­ pancsa sálát. Ezek mellett­­ az­­ országok mellett számos kormny helyezkedik arra az álláspontra, hogy ke­resni kell a közeledés útját államok és államok, társadal­mi rendszerek és társadalmi rendszerek között, mert ez vezet a nemzetközi feszültség feloldásához. A közeljövőiben két nagy jelentőségű találkozóra kerül sor. E hó derekán Angliába utazik Bulganyin és Hruscsov elvtárs. A szovjet vezetőket Eden angol miniszterelnök hívta meg még tavaly nyáron a genfi kormányfői értekezle­ten. Az angol alsóház a napok­ban megvitatta a szovjet ve­zetők angliai útját. Kormány­párt és ellenzék csaknem egy­hangúlag arra a megállapítás­ra jutott, hogy ez a látogatás mindenképpen hasznos lesz Anglia szempontjából. Ede­n miniszterelnök a politikai jó­zanság sugallta hangon nyi­latkozott a közelgő találkozó­ról és az egyik képviselő, ün­neprontó és a szovjet vezetők vendéglátásának költségei iránt érdeklődő kérdésére az­zal vágott vissza, hogy ezek a költségek egymilliomod ré­szét sem teszik ki annak, amibe egy hidrogénbomba kerül. Valóban, ez a találkozó csak üdvös lehet Anglia és­ a Szovjetunió szempontjából. Statisztikák mutatják, hogy az angol—szovjet kereskedelem mindkét ország szempontjaiból gyümölcsöző és különösen Angliának jelent sokat gaz­dasági nehézségeinek leküzdé­sében. Angol üzletemberek hálával emlékeznek vissza arra, hogy a Szovjetunió már megmentette rendeléséi­vel az ipar egyik-másik ágát. A közeljövő másik nagy je­lentőségű találkozója Moszk­vá­ban zajlik majd le. Május­ban a szovjet fővárosba láto­gat Guy Mollet francia mi­niszterelnök és külügyminisz­tere, Christian Pineau. Ezek­ben a napokban a francia kül­politikában bizonyos remé­nyekre jogosító változás jelei kezdenek mutatkozni. Pineau külügyminiszter március ele­jén egyik beszédében hang­súlyozta Franciaországnak azt a jogát, hogy külpolitikai kér­désekben független álláspon­tot foglalhat el és bírálat tár­gyává tette a lényegében ame­rikai eredetű, de még roa is az erő, a tömbök, a merev szembenállás tételeit hirdető nyugati külpolitikát. Pineau azóta többször megerősítette ezt­ az álláspontját, bár soha­sem mulasztotta el hangsú­lyozni, hogy­ Franciaország hű akar maradni nyugati szövet­ségeseihez, íme, ezek a lehetőségek nyílnak az emberiség előtt 1956 tavaszán. E lehetőségek lehetővé teszik számunkra, hogy új nemzetközi helyzetről beszéljünk, olyanról, amely­ben kedvezőbbek a feltételek a vitás nemzetközi kérdések megoldására, és a szilárd béke megteremtésére. Á­PRILIS­­ ELŐTT Vállaltuk , teljesítettük Két hét alatt 18 újítás toronydaru készül A Hajlított Bútorgyár dol­gozóinak április 4-i vállalásá­ban szerepelt az is,­­hogy az üzem újítói a felszabadulási műszak alatt három-négy újí­tást is beadnak, újításaikkal jobb­­feltételeket­­teremtenek a versenyzéshez. A gyár dolgozói a vállalás­nak ezt a pontját jelentősen túlteljesítették. Két hét­­alatt ugyanis 18 újítást­­ adtak­­be. Az újítások köz­ül, Barna Lajos és, Kubinyi József . .újítása a legjelentősebb. Barna Lajos egy olefin gé­pet szerkesztett, amellyel kör­keresztmetszetű fákat — a kézifényezés teljes kiiktatásá­val — politúrozni lehet. Barna Lajos a gép elkészítését ápri­lis 4-re vállalta, de már már­cius­­ 24-re­­elkészítette.. A fé­­nyezőgép március­­24 óta ,üzemben, van­, a fényezőnek véleménye , szerint „helytáll" a munkában. Kubinyi József újítása mun­kavédelmi szempontból érté­kes, mert azzal, a szalagfűré­szeken egyenes vágásnál auto­matikusan végezhetik az előto­lást. Az újítás alkalmazásával csökken a baleseti veszély. Kubinyi József újítása március 20-ra készült el és azonnal be­vezetést nyert Jelenleg a ho­ronyléc gyártásnál használják az ötletes automatikus elő­­tolót. A felszabadulási műszak alatt az ismertetett újításokon kívül még 16 „futott be“. Az újítások a technika fejleszté­sét, a minőség javítását, a munkavédelem biztonságosab­bá tételét szolgálják. A techni­ka fejlesztését szolgáló újítá­sok közül az importanyagok műanyaggal való pótlására be­adott javaslatok a legértéke­­sebbek. Az újítások bevezeté­sét megelőző kísérletek már folynak az üzemben. A Bútorgyár újítóinak lel­kes munkája is sokat segített abban, hogy az üzem már március 24-én teljesítette exportkiszállítási tervét, ne­gyedévi előirányzatát peadit március 28-án globálisan be­fejezte.­­ Az Építőgépkarbantartói.Vál­lalat a megye ipari üzentei­i kö­­zül elsőnek, teljesítette­­­ ne­gyedéves tervét. A vállalat dolgozói, mikor negyedévi kö­telezettségüket teljesí­te­t­ték, azt a vállalást tették, hogy tér é ven felül 150 ezer forint ér* tékű munkát, végeznek el Ésst a vállalásukat teljesí­­tették. A 150 ezer forint ér* tékű m­unkában betonkeverő dobokon kívül egy torony­darut már félig megépítettek a dolgozók. A toronydaru — amelyet a második negyedévben kellene elkészíteni — 40 méter magas, 5 tonna, illetve 15 mázsa te­her felemelésére, alkalmas, at­tól függően, hogy karját 6, vagy 20 méterre „nyújtja ki“. A toron­ydaru méreteire jel­lemző­­ az­­az adat is, hogy­­ sa­ját, 210 mázsás súlyának el­lensúlyozására a daru álló ré­szébe 285 mázsa terhet kell berakni. A daru 3,8 méteres nyomtávú sínpáron fut előre és hajtra. Saját tengelye körül teljes, 360 fokos szögben meg­fordul. A toronydaru forgácsolási munkáit Nagy Imre lakatos brigádjának tagjai végzik. A szerelést Leiter József brigád- ra vállalta magára. Az elektro­mos berendezéseket Szabó Kálmán harmadmagával ké­szíti. A három villanyszerelő­nek 3 motort kell elkészíteni és a daruba szerelni április közepéig. Ez az első­­hatalmas építő­gép, amelyet az Építőgépkar­­bantartó Vállalat dolgozói ké­szítenek. Ezen a munkán meg akarják mutatni, hogy képes­ségükből új gép építésére is,­­ nemcsak javításra telik. az Építőgépkarb­atartó Vállalat műhelyeiben tehozta januári és februári elmaradását a Szabadság Lapnyomda c A tavalyi eredményeket alapul véve n­eglehetősen, bi­zonytalanul kezdte a Szabadság Lapnyomda az­ 1956fős terv­­évet. Az üzem sem januárban, sem februárban, nem ,, teljesí­­tett"tervét. A március is úgy indult, hogy semmi sem tesz az adósság törlesztéséből. A dolgozók azonban ,leküzdve min­den nehézséget, páratlan lendülettel március 31-én délben mégis csak pontot tettek az első negyedévi terv végére. A szedőterem, a könyvkötészet, a cinkográfia, stb. a felszaba­dulási műszak során­ közel 35 000 forint adósságot törlesz­tett le és volt olyan nap, amikor az elkészített nyomtatvá­nyok száma az üzemben a 100 000 darabot is elérte. Ilyen eredményt a nyomda fennállása óta még nem jegyeztek fel. A tervteljesítésért folyó harcban a dolgozók szinte ön­magukkal is versenyeztek,­ hogy újabb és­ újabb sikereket érjenek el. A Néplap előállításánál különösen V­es­z­pr­ém­y Zoltán gépszedő, a szakma kiváló dolgozója és Török Sándor tördelő, a szakma kiváló dolgozója, Patkó Imre gépmester, Sallai József öntő végzett példamu­tató munkát. Az első negyedévi terv befejezésével a Szabadság Lapnyom­da dolgozói máris újabb kiajánlást tettek a nemzetközi mun­kásosztály nagy ünnepének, május 1-nek tiszteletére. A felajánlások legfőbb célkitűzése az, hogy az üzem a máso­dik negyedévben ismét megszerezhesse a büszke élüzem címet_ WESZPRÉMY ZOLTÁN TOROK SÁNDOR Behozta az elmaradást a Táncsics Cipőgyár A Táncsics Cipőgyár — mint már hírt adtunk róla — feb­ruárban nem teljesítette ter­vét, 2200 per cipővel keveseb­bet gyártott. A gyár dolgozói becsületbeli kötelességüknek tartották pótolni az­ elmara­dást. A felszabadulási műszak indulásakor vállalták, hogy a napi feladatok mellett már­cius 31-re minden adósságu­kat letörlesztik. . A gyár dolgozói a hívek ma­radtak adott szavukhoz. Már­cius 29-re 1900 párat törlesz­tettek adósságukból. Március 30-án reggel már csak 300 pár cipő szerepelt a gyár ..adósság­­listáján­. Műszak végére azon­ban legyártották a dolgozók ezt a 300 pár cipőt is. A Tán­csics Cipőgyár dolgozói válla­lásukat teljesítették, negyed­év vége előtt egy nappal min­den adósságukat megadták, bár a termékeknek csak 75 százaléka volt elsőosztályú áru. Csökkent a normán alul teljesítők száma a Textilgyárban A Textilgyárban a jó ered­mények ellenére is sok a nor­mán aluli teljesítő. A gyár dolgozói és vezetői azért­ küz­denek, hogy' ne legyen­ az üzemiben 100 százalék alatt teljesítő. Április 4 tiszteletére szin­tén vállalták az üzem dolgo­zói, hogy segítenek a gyengéb­ben dolgozó­­ munkatársaik­nak a nagyobb eredmények elérésében.­­ Vállalásukat telje­sítették. A szövődében öttel csölikén­tették a normán alul teljesítők számát. A szövődé mesterei és az élenjáró dolgo­zók segítségével Monori Jolán ifjúmunkás 87 százalékról 129 százalékra növelte teljesíttm­én­nyét Bóka Vincéné a gyenge 79 százalék helyett ma már 115 százalékot ér el. Rajtuk kívül többen vannak még, akik el­érték, sőt túlszárnyalták a 100—110 százalékot.

Next