Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

­ Éjjel szántanak, nappal vetnek a Vámospércsi Gépállomás traktorosai — Halló... Itt, Gáspár Mihály, a Vámospércsi Gép­állomás igazgatója beszél. A drót másik végéről, a­z álmosdi Táncsics Tsz elnökének szavai hallanak. — Zetorra lenne szüksé­günk, mert ahogy a földet néz­zük, nem árt egy kis boroná­­lás, henger­ezé­s — Hangzik a telefonba — úgy, hogy még akik Gáspár elvtárs mellett állnak, azok is hallják. — Jó. Meg lesz. Most kint van ugyan egy Zetor, de egy óra múlva visszajön, azonnal útbaindítom, m­íg teszi le a telefont Gáspár Mihály, már is­mét emberek jönnek ügyes-bajos dolgaikkal. Pe­zseg, lüktet az élet, de nem­­csak az igazgatói irodában, és a gépállomáson, hanem kint a földeken is. A tavaszi napfény jókedvet, mosolyt csalt az emberek ar­cára. Vidámak, együtt örül­nek a tavasznak, az első nap­­sugaras napokna­k, amikor a téli tespedtség után végre iz­maikat, szívüket, lelküket ad­ják a munkának. De régen vártak már erre a jó időre a traktorosok. . Március 19-én már sehogy sem bírták tartóztatni magu­kat. Kimentek a gépekkel s próbálgatták a szántást, hol si­kerrel, hol sikertelenül. Ahol azonban csak egy kis lehető­ség mutatkozott, szántottak.­ Ha egy traktor nem bírta a dimbes, dombos földön a ve­tést, kettővel húzatták, de azért mentek és mennék ma is, mert bizony most is 8—10 erőgép dolgozik úgy, hogy kettő húz egy ekét. Varga Imre Mózes Józseffel, Vezendi Ferenc Peha Sándorrral, Nagy József Szatmári Jánossal dol­gozik. Húzatják az ekét, szán­tanak. Nehéz munka, de egy panaszos szó sem hagyja el szájukat. Kora reggeltől késő estig dolgoznak a traktorok, sőt a 48 erőgép mintegy 20 szá­zalékul éjjel-nappal végzi a munkát. Éjjel szántanak, nap­pal pedig vetnek. Gyűrik a munkát a trakto­rosok, mert a jó idő bizony alaposan megkésett, nekik pe­dig van tervük és vállalásuk, amit teljesíteni kell már csak a bő termés érdekében is. Csil­lagfürtből és tavaszi búzából, amire szerződésük volt, már elvetették az összes termelő­­szövetkezeteknél. Eddig mint­egy 700 hold tavaszi szántást végeztek el. T­avaszi tervüket mint­egy 38—40 százalékra máris teljesítették. A terv azt írja elő, hogy má­jus 31-re teljesíteni kell a ta­vaszi tervet. No, de tavaly ta­vasszal nem azért voltak or­szágosan elsők a Vámospércsi Gépállomás dolgozói, hogy csak a tervet nézzék. Az ő vál­lalásuk: május 1-re teljesítik tavaszi tervüket, sőt gondolat­ban szeretnék erre az időre már túl is teljesíteni. — Sikerül-e? — A traktorosok bíznak benne — mondja Gáspár elv­társ, tehát bízunk, hogy ismét elsők leszünk a tavaszi mun­kában. Varga Imre traktoros, a gépállomás legjobbja például mielőtt megkezdte a tavaszi munkát vállalta, hogy egész évben 350 műszaknormát tel­jesít a 180 helyett. Eddig 40 műszaknormát már teljesített. Lakatos Lajos is ott van Var­ga Imre nyomában. Az ő telje­sítménye eddig 35 műszaknor­ma. Peha Sándor, Palugyai János, Káplár Ferenc, Máté Imre eredménye sem lebe­csülendő, amellett, hogy még egyik traktorosra sem érkezett panasz, amelyben a minőségi munkát kifogásolták volna.­­m nagy tervei, de még­­ko­­molyabb vállalásai van­nak a Vámospércsi Gépállomásnak, s ezek közül is a legnagyobb az, hogy ez évben nagyobb termésátlago­kat érjenek el a termelőszö­­vetk­ezetek, mint az elmúlt esz­tendőben. Ez rajtuk is múlik, s tőlük is függ. Biztos, hogy ezt a vállalásukat is teljesítik becsülettel. RÁCZ BÉLA JÓ AZ IDŐ! - SZÁNTSUNK, VESSÜNK! ■W «W — II—\\|| I'W—VU—<\ - \\ i h\.m\,ii.\v»i-»\ -Willi v\ I.w - V\ ■ W« Hajdúszovát teljesíti vállalását Mint ismeretes, országos versenyt kezdeményezett Haj­­dúszovát dolgozó parasztsága. Vállalták, hogy jó munkával kenyérgabonából 11 mázsás átlagtermést érnek el. Hajdú­­szovátinak ez a vállalása nem maradt papíron. Keményen dolgoznak, hogy becsülettel helytálljanak. Vállalták, hogy szántó területük 25 százalékát istállótrá­gyával látják el. Ezt a feladatot már teljesítették. Jól haladnak a termésfokozó műtrágyázással is, mert 340 holdon elvégezték a fejtrágyá­zást. Hajdúszovét versenykihívá­sához a megye minden köz­sége csatlakozott már, kivéve Földest, ahonnan még nem kapott értesítést Hajdúszovát a csatlakozásról. A több termésért folyó harc megköveteli, hogy a hajdú­­szová­ti verseny során valóra váltsák a vállalásokat. Ahhoz azonban, hogy a vállalásokat teljesíteni tudják, gyors mun­kára van szükség. Minden órát ki kell tehát használni, szántani, vetni kell tehát ma, vasárnap is, ahol csak lehet. Az idő nem vár, elszalad, s minden nap veszteség, amit ilyen időben már nem föld­ben tölt a mag. A Nyírábrányi Állami Gazdaság segíti az új termelőszövetkezetet A­ tavaszi­­ munkában jó eredményeket­­ér el a Nyíráb­­rányi Állami Gazdaság. Itt már valóban teljes erővel fo­lyik a küzdelem, hogy május­­áre minden magot a földbe tegyenek. Jó a munkaszerve­zés, ennek, köszönhető, hogy a szántóföldi területekről ide­jében levezették a vizet és a száradó talajon megindulha­tott a munka. Ez­ a homoki gazdaság pél­dásan küzd a­zért, hogy terüle­tét, annak , táperejét javítsa. 103 holdon már elvetették a ke­serű csilagfürtöt. A jó mun­kaszervezés eredménye, hogy már annyira­­előre haladtak a munkában, hogy erőgépet tudnak kölcsönözni oda, ahol a munka gyorsítása­kat meg­kívánja. A Nyírábrányban alakult új termelőszövetke­zetnek a csillagfási vetésében már az állam­i gazdaság segí­tett, és hogy az új szövetke­zet földjén idejében földbe kerüljen a csillagfürt magja, a gazdaság egy Zetert adott a tsz-nek. i­g­a Óráikat vártam rá, míg vég­re hazajött. Már bosszankod­ni kezdtem, hogy semmi hasz­nára töltöm a napot, és nem tudok vele beszélni. Mikor azonban hazaérkezett és meg­ismerkedtem vele, hosszúsá­gom egyszeriben elpárolgott. Olyan embert ismertem meg Seprényi Istvánban, a mező­­peterdi Új Élet Tsz elnöké­ben, aki kedvességével, tájé­kozottságával, a szövetkezeti vezetéshez való hozzáértésével elismerést érdemel. Ahogy beszél az emberekkel, ahogy intézi a szövetkezet ezernyi­­ ügyét, máris köztiszteletet­­ szerzett magáénak. De nemcsak a termelőszö­vetkezetben, hanem az egész faluban. — Kedves ember a tsz elnöke és barátságos is — ez a vélemény róla a faluban. S a tsz tagjai? Tudta és bele­egyezése nélkül nem csele­kednek. Mindenben kikérik véleményeit, utasítását. Örömmel fogadták az új elnököt Ezernyi bajra jött a tsz­ben január 16-án. A hozzá nem értő vezetés, az elnökök gya­kori váltakozása, a tagok ala­csony politikai képzettsége bizony sok hibát csinált a szö­vetk­ezetben. Tudták, érezték a tagok, hogy hiba van a gaz­dálkodásban, nem úgy megy a dolog, mint kellene, öröm­mel írták Seprényi István­nak, hogy jöjjön, szívesen lát­ják. Szükségük van egy jó elnökre. S hogy most szeretik-e a tagok? Igen, szeretik. Id. Blá­­zsovics József, a szövetkezet volt elnöke azt mondja róla: — Jó elnök lesz Seprényi István. Talpraesett ember, érti a dolgát. Javul a m­­u­n­ka szervez és Papp Imre, a könyvelő pe­dig így nyilatkozik róla: Még sohasem volt a mi szövetke­zetünknek „ olyan ,­ termelési terve, mint most van. Ez a terv nemcsak az 1956-os esz­tendőt mutatja, hanem a kö­vetkező éveket is." A hozzá­értés, a tudás az nagy hata­lom. Ez így igaz, ahogy a ta­gok mondják. Seprényi Ist­ván hozzáértéssel formálja, alakítja a szövetkezet életét. Azt mondja: — Ez az esztendő a szövet­kezet megerősödésének éve lesz. Én hiszem, hogy jövőre, vagy azután a legjobbak közé kerülünk a járásban. Máris észlelhető nálunk lényeges változás. Nem ismerték pon­tosan a tagok, még a veze­tők sem, milyen sok a problé­ma a szövetkezet életében. Most, a rendszeresen megtar­tott vezetőségi üléseken, köz­gyűléseken ismerkednek meg a tengeriek megoldatlan fel­adattal.­­ Amiatt, hogy eddig nem ismerték teljesen a szövetke­zet életét, sokszor előfordult, hogy­ parázs vitáink voltak. Sokszor tettük próbára egy­más idegeit, míg eldöntöttük, hogy kell egyiik vagy másik ügyet úgy elintézni, hogy az jó­ is­­ legyen. — Két hétig például min­dennap kijártam a sertés­­szállásra, míg­ rászoktattam a sertésgondozókat, hogy legye­nek ott a takarmány kiméré­sénél, nézzék meg. .-nnyit mérnek-e ki belőle, amennyi jár. Most azt mondják, hogy sohasem kaptak ennyi takar­mányt az állatok, mint mióta ellenőrzik a mérést, pedig most sem kapnak bőven. El­értük azt is, hogy a raktáros már nem ad ki, bizonylat nél­kül semmit. A tagok felelősségérzete A legnagyobb változást a szövetkezetben talán mégis az jelenti, hogy felébredt a tag­ságban a­­felelősség tudata, a szövetkezet és a közös munka iránt. . Tudják, hogy a szövet­kezetben előforduló összes mun­kát a tagoknak kell el­végezni és, ennek­­megfelelően dolgoznak. A­­ szövetkezet éle­tében most először versenyez a zöld­ Győzelem Tsz-szel. A tagok egy m­ás­t páros ver­senyre szólították. A sok ma­gyarázat eredménye az is, hogy most már elismerik, szükség van a földterület ta­gok közötti felosztására. Csak így leh­et értékelni, ki hogy dolgozik, így lehet majd ju­talmazni is. Ebben az évben már a felesé­gek is dolgoznak a szövetkezet­­ban. A 33 tagnak nagyon sok mun­kát ad a közel 400 hold megművelése. Szükség van az asszonyok munkájára. A veré­senykihíváskor vállalta a tag­­ság, hogy őszi búzából 10, őszi árpából 12,5, tavaszi áré­pából 11,5, zabból 8,6, cukoré­répából 150, kukoricából 12,5 (májusi morzsolt),­ rostkender­­ből 28 mázsát termelnek hom­­dánként. Azt is vállal­ták­ ■hogy az aratás nagyobb részét és az első és második kapálásnak 95 százalékát gép­pel végzik. Műtrágyázzák az őszi kalászosokat, vegyszerrel irtják a gyomot. Erre szerző­dést kötöttek a gépállomás­sal. A páros verseny győztese egy világverő rádiót kap. — Most még csak a kezde­tén vagyunk az évnek, ered­ményeink csekélyek — ma­gyarázta az elnök. — Éva azonban bízom benne, hogy rövidesen nagyobb fordulat is lesz a szövetkezeti életben. Hát a tagokat továbbra is sikerüs meggyőzni affélét, mit, hal gyám és miért kell csinálni, akikor szervezetileg is, gazda­­ságilag is megerősödünk. Ez a célunk. Csomós Mihályné Az új elnök rendet teremt Ma is dolgoznak a traktorok Példamutatás Ebesen Az Ebesi Állami Gazda­ságban a dolgozók nemhiá­ba érdemelték ki az elmúlt esztendőben a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzász­laját — ez évben is jó szer­vezettséggel, példamutató szorgalommal készülnek a szántás-vetés elvégzésére. Az a tervük, hogy hat nap alatt 1330 holdon befejezik a ve­tést. Eddig a szováti részen 135, a kornyai részen 80, a szepesi részen 10 és az ebe­­si részen 80 holdon került földbe a mag. 80 holdon került földbe a mag. A tavaszi árpa vetését szombat délutánig befejez­ték a gazdaság területén, a munka ma, vasárnap is tel­jes lendülettel folyik. Az Ebesi Állami Gazdaság négy traktoros brigádja egymás­sal versenyezve küzd a mun­ka minél jobb elvégzéséért. A versenyt Halasi Sándor, DISZ traktoros brigádvezető indította el, aki a szepesi ré­szen vállalta a legjobb mun­kát. A vetésben jelenleg a szováti részen dolgozó trak­toros brigád vezet. A tavaszi versenyt elindító traktoros brigád mgígérte, hogy annak a brigádnak, amelyik őt legyőzi, 200 liter sört fizet. A dolgozók nemes vetélkedését a gazdaság igaz­gatója segíti, s igyekszik min­den feltételt megteremteni a versenyfeladatok jó meg­oldásához. Az igazgatói alapból 15 000 forintot fog jutalomként a legjobb dol­gozók között kiosztani. Jel­lemző a gazdaság dolgozói­nak fokozódó versenyszelle­mére, hogy Oláh László szíj­gyártó önként vállalta, hogy a vetés munkájában segít, ma, vasárnap is dolgozik, hogy minél hamarabb föld­be kerüljön a mag. A traktorosok felosztották egymás közt a munkát, nap­pal vetnek, éjszaka szánta­nak. A gazdaság vezetői is elhatározták, hogy éjjel­nappali inspekciót tartanak, nehogy valahol fennakadás legyen a gyors munkában. A munkaverseny eddigi legjobbjai: Kiss László, Ko­vács Mihály, Józsa Antal, Osváth József, Kozma Pál, Nagy István, Bódi János. Az Ebesi Állami Gazdaság munkájáról hírt adunk, hogy például szolgáljon a többi állami gazdaság szá­mára is a jó versenylen­dület, a helyes munkaszer­vezés. Szőke Ferenc traktoros éjszaka is szánt, hogy több legyen a termés A tiszacsegei bazáriján, a Kossuth Termelőszövetke­zet földjén Szőke Ferenc traktoros a péntekre virra­dó éjszaka nem aludt­­ a fagymentes talajon, szán­­tett traktorával. Váltótársá­val, Hajdú Andrással meg­egyeztek, hogy ezentúl min­dig így csinálják. Mindad­dig szántanak éjjel-nappal, amíg körzetükben el nem vetik a magot, fel nem szántják az utolsó baráz­dát. . Szők­e Ferenc és váltótár­sa, valamint egy másik traktorosnak, Tóth András­nak példamutató szorgalma tette lehetővé, hogy már 62 holdon földbe került a ta­vaszi árpa, 15 holdon a zab, 31 holdon a vöröshere és több mint 20 holdon el tud­ták vetni a cukorrépát is. A traktorosok példamu­tatása legyen követésre méltó az egész megyében. Használják fel ma is a nap minden óráját szántásra, vetésre, így lesz több ter­mésünk. A Kossuth Ter­melőszövetkezet a nagyobb kenyér érdekében jól vé­gezte harcát, érett isténló­­trágyával 40 holdat szórt be. Pétisóból a tejtrágyát 205 holdon adta meg az őszi búzának. Hajdú-Biharban 84 termelőszövetkezet befejezte a tavaszi árpa vetését A Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság­hoz érkező jelentésekből ki­derül, hogy a megye ter­melőszövetkezetei közül 85 már befejezte a tavaszi ár­pa vetését. Sok termelőszö­vetkezet megkezdte a nap­raforgó, cukorrépa, lucerna, vöröshere vetést. Igen jó ütemben halad a fejtrágyá­zás. A termelőszövetkezeti földeken már tízezer hold­ra becsülhető a fejtrágyá­­zott oszdi kalászos. Hiba az, hogy bár min­den gépállomás megkapta a rendelkezést a fuvaros rendszerű műtrágyaszóró házilag történő előállításáb­­a, a Biharfeeresztesi Gép­állomáson nem nagyon igyekeztek a gépek elkészí­tésével, s ennek tudható be, hogy a járás területén több termelőszövetkezetben kézi erővel végezték a mű­trágyázást. Ez nem helyes, mert sok időt igényel és a szórás sem olyan egyenletes, mintha gépet használnának. A Biharkeresztesi Gépállo­másnak gyorsabb ütemet kell diktálni a műtrágya­szórógépek készítésében, mert csak így tudják idejé­ben és jó minőségben elvé­gezni a termelőszövetkezeti földeken a műtrágyázást. Termelési értekezlet termif­ák­ nélkül Furcsa ez a megállapítás, de lényegében ez történt a debreceni járás öntözési bi­zottságának értekezletén. Meghívták, mint mondják az érdekelt termelőket, de mindössze csak ketten jelentek meg. A szak­emberek azért­­ értekeztek. Fontos dologról volt szó, a rizstelepek dolgáról, az árasztási rend megállapítá­sáról, az alkalmazandó agro­­technik­ai eljárásokról. Elhangzott a felhívás: az árasztási rend ellen van-e valakinek kifogása? Hát persze, hogy nem volt senkinek kifogása, hiszen az érdekelt termelők jelen sem voltak, hogy jól felfogott ér­­dekeiket képviselhessék. El­készült a jegyzőkönyv az ön­tözési bizottság értekezleté­ről. Mi mást mondhatunk erről, mint hogy ez papír­munka volt. Hajdú-Biharban a rizster­melés döntő feladat és nem tűri a papírmunkát a siker. A tervek megállapításánál a vetési, árasztási rendnél ott kell lenni a termelőknek. Hogyan várjunk lelkes mun­kát azoktól, akik a tervkészí­tésben részt sem veszn­e, akiknek szava nem érvénye­sül sem a vetési, sem az árasztási rend megállapításán­­ál. A szakembereknek és az termelőknek szoros összefo­gására van szükség, ha si­kert akarunk elérni a rizs­­termelés frontján. Az ilyen papírérte­kezlet nem viszi előre az öntözéses gazdálko­dás ügyét, mert lényegében mi történt, szakemberek oko­sították egymást. Akiknek tanulni kellene, akiknek sza­vát figyelembe kellene ven­ni, a tervek rögzítésénél, a helyi adottságaik jobb érvé­nyesítése érdekében, azok csak papírt kapnak — el­készült a terv. Az ilyen munkából nem kérünk. Nem mentség az sem, hogy megadják a lehe­tőséget ahhoz, hogy később a terven módosítanak, s meg­hallgatják a terület tsz el­nökeit, mezőgazdászait. Az ilyen utólagos toldozás, fol­tozás csak zavart okoz, s akadályozza az egységes terv érvényesülését, amit megkövetel a helyes vízgaz­dálkodás, ami nélkül a rizsé telepek zavartalan ellátása vízzel el sem képzelhető. Az értekezlet az értékes é­letért mit sem ér. (B. M.) A hortobágyi rizstelepek romijáért A Hortobágyi Állami Gaz­daságban közel 7000 holdon termelnek az idén rizst. Nagy munkát jelent e rizs­telepek vetésre való előké­szítése. A szikeseken össze­futott a víz és komoly har­cot kellett vívni, hogy le­vezessék. A hortobágyi rizstelepe­­ken javában folyik az elő­készítő munka. Javítják az átereszeket, erősítik a gáta­kat, tisztogatják a csatorná­kat iszaptól, dudvától. Az elmúlt évben több te­lepen május elseje után ke­rült­­ földbe a mag, s ez bi­zony nem volt kedvező ha­tású a termelésre. Most már úgy készülnek, hogy ne ismétlődjön meg a tavalyi hiba. Lényegesen fokozódott a gépi felkészültség A Bor­son Állami Gazdaság pél­­dául, hogy a rizstelepekkel kapcsolatos feladatait minél előbb el tudja végezni, a ■megyei gépállomásoktól kért és kapott 24 traktor. Így már idejére elkészül­nek a szántással és május­­ előtt minden bizonnyal földbe is teszik a magot. A püspökladányi Rákóczi Tsz­ta halton elvetette a cukorrépát Egyre több ter­melőszövet­­kezet fejezi be a­ tavaszi árpa és a tavaszi búza vetését.­ Pénteken a biharnagybajo­­mi Petőfi és a Kossuth Ter­melőszövetkezet vetette­­ el az 5,5 hold tavaszi búzá­ját, ugyanakkor földbe tet­tek 50, illetve 70 hold tava­szi árpát is, és ezzel tava­szi árpa vetési tervüket szintén teljesítették. Teg­nap reggel már mind a két termelőszövetkezetben a cukorrépa vetéséhez kezd­­tek hozzá. A püspökladányi Rákócai Termelőszövetkezet az ősz­szel alakult. Szorgos tagjai ■már most, tavasszal igye­keznek bebizonyítani, hogy ez évben jó úton haladnak. Pénteken már elvetettek 20 hold cukorrépát, s ezzel tel­­jesítették a cukorrépa ve­tési tervüket. Permetező brigádok dolgoznak Debrecenben Debrecen Város Tanácsa már munkába állította a több év óta dolgozó permete­ző brigádokat. Ezek a brigá­dok el vannak látva a szük­séges gépekkel, vegyszerek­kel. A termelők igényeiket­ jelentsék be a Veress u. 22. szám alatt,

Next