Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

— VM­.% Miietaxpcu, eteiutfetetcf NÉPLAP VI Jr AZ MDP HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM 88. SZÁM­ÁRA 50 FILLÉR 1956. ÁPR. 13., PÉNTEK 1 ----------------------------------------------------------------------------------------------------"A MAI SZÁMUNKBÓL: Párt és pártépítés *■* A jó­­konferencia feltétele a jó felkészülés (2. ol­­d­al) — Újabb murákasikerek május­­ tiszteletére (2. oldal) — Jogos a bizakodásA hajdúszovátiak nemcsa­k kezdeményezésben, hanem tet­tekben is példát mutatnak (3. old­al) — Athéntől Melbourne-ig (4. oldal) ■— Hírek (4. oldal) A minden országgal való együttműködés politikája A­ nemzetközi viszonyok mai szakaszát nagyarányú dip­lomáciai tevékenység jellemzi. Ez különféle értekezletekben és tárgyalásokban, üzenetvál­tásokban, államférfiak utazá­saiban és találkozásaiban fe­jeződik ki. A Szovjetunió és a többi békeszerető állam — a más­képp gondolkodókkal szemben türelmetlen, „paktomániás“ atlanti politikától eltérően — mindenkor valamennyi állam együttműködéséért szállt síkra. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megerősítette ezt az irányvo­nalat. A szovjetek országa az új viszonyok közt még áll­­hatatosabban törekszik min­den ország kölcsönös bizalmá­nak és együttműködésének megteremtésére, akármilyen is az egyes országok társadalmi és államrendszere. A Szovjet­unió nem szab meg semmiféle feltételt vagy korlátozást, s csupán azt kívánja, hogy a másik fél is hasonlóképp tö­rekedjék a béke megóvására. A Szovjetunió mindenképp törekszik e lehetőségek kiak­názására. Elég arra a tényre utalnunk, hogy a szovjetország és az észak-európai államok, köztük az atlanti tömbben részvevő államok (Norvégia és Dánia) kölcsönös megértése és együttműködése is fokozódott. A szovjet vezetők közelgő angliai és a francia kormány­férfiak várható moszkvai láto­gatása nagy lehetőségeiket tár fel a megoldatlan problémák rendezésére. Pedig Anglia is, Franciaország is az atlanti tömb vezető hatalmai közé tartozik. Ázsiában a Szovjetuniónak nemcsak az Indiával, Burmá­val és Afganisztánnal való már szinte hagyományos együttműködése folyik ered­ményesen, hanem Kambod­zsához és Pakisztánhoz fűző­dő kapcsolatai is erősödnek. Ezt tanúsítja Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnök­helyettesének a leg­utóbbi napokban Karacsiban tett látogatása. Fölösleges bi­zonyítanunk, hogy mindez mily kedvezően hat az ázsiai bé­kére. A reakciós körök hiába eről­ködnek, hogy „a nemzetközi kommunizmus“ cselszövénye­­inek tulajdonítsák ezeket a következményeket, mert sem­miképp sem titkolhatják el a népek előtt a közel-keleti fe­szültség igazi okát. Ezzel szemben a népek ál­talánosan helyeslik és támo­gatják a szovjet külpolitika nemes alapeszméit. Mind több kis és nagy állam keresi a széleskörű nemzetközi együtt­­­működés megteremtésének út­ját és eszközeit. Köztudomá­sú, hogy a francia és az olasz vezető körök neves képviselői a minap élesen bírálták az atlanti politika agresszivitá­sát és korlátoltságát. Talán nem kevésbé jellemző a kis Kambodzsa példája. Kambod­zsa elhessegeti a SEATO szer­vezőinek csábításait, hátat for­dít ennek a tömbnek, s vala­mennyi szomszédja, köztük a Kínai Népköztársaság irányá­ban is a baráti kapcsolatok megteremtésének politikáját folytatja. A hidegháború hívei az együttműködés eszméjének növekvő népszerűsége láttán Lankadatlan buzgalommal mesterkednek, hogy megrágal­mazzák a Szovjetunió akcióit, mindenféle titokzatos szándé­kokat tulajdonítsanak a Szov­jetuniónak, s lépten-i nyomon a bizalmatlanság légkörével ve­gyék körül az „oroszok szívé­lyességét“. Például a Norr­­rottens-Kuriren című svéd jobboldali lap az ilyesfajta hangulatok hatására írta ve­zércikkében, hogy az együtt­működési szándék demonstrá­lásával „az oroszok először is a kétely és a bizalmatlanság magvét akarják elhinteni a demokratikus államok közt, amelyek az amerikaiak veze­tésével a katonai jellegű At­lanti Egyezményben tömörül­tek, másodszor pedig megkí­sértik, hogy Moszkva oldalára vonják a semleges és a szö­vetségektől tartózkodó orszá­gokat.­ Az efféle következtetések csak a legszerényebb igényű emberek tetszésére számíthat­nak. Az atlanti tömb tagjai közt nem a szovjet „mesterke­dések“ okoznak kételyt és bi­zalmatlanságot, hanem azok az élesen szembeötlő hibák, amelyeket a reális világhely­zet fölmérésére képtelen és a háborús előkészületeket erő­szakoló „amerikai vezetés“ elkövet. A semleges és a szö­vetségesektől tartózkodó or­szágok a katonai tömbökhöz való csatlakozás visszautasítá­sával nem „Moszkvának“, ha­nem a béke megőrzésének és a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülésének tesznek szolgálatot. A világ népei a tények alap­ján győződnek meg róla, hogy a békés egymás mellett élés­nek és a minden országgal való baráti együttműködés fejlesztésének szovjet politi­kája nem „mesterkedés“, nem „taktika“, hanem a szovjet külpolitika fő irányvonala. A jövő ezé a politikáé. Részletek az Új Idő legutób­bi számában megjelent cikkből. N. A. Bulganyin elvtárs nyilatkozata a Timesnak: Minden erőnkkel azon leszünk, hogy látogatásunk a feszültség enyhítését szolgálja A Times című angol lap felkérte N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, válaszoljon néhány kérdésre N. Sz Hruscsov és N. A. Bulganyin közelgő angliai utazásával kapcsolatban. Az alábbiakban közöljük a Times kérdéseit és N. A. Bul­ganyin válaszait. KÉRDÉS: Mi az angliai uta­zás célja? VÁLASZ: N. Sz. Hruscsov és én Nagy-Britannia kormá­nyának meghívására látoga­tunk el Angliába. Angliai tar­tózkodásunk alatt szándékunk­ban áll megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek min­denekelőtt érdeklik országain­kat. Anélkül, hogy találgatá­sokba bocsátkoznánk az an­gol kormánnyal folytatandó tárgyalásaink várható ered­ményeit illetően, elmondhat­juk hogy a különböző orszá­gok vezető államférfiainak személyes érintkezése a köl­csönös megértés megteremté­sének hatékony eszköze a ne­héz és vitás kérdésekben. Em­lékeztetni lehet például arra, milyen jótékony szerepet töl­tött be a vezető államférfiak személyes érintkezése az osztrák kérdés megoldásában, a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak helyre­állításában, a Szovjetunió és számos ázsiai ország baráti vi­szonyának fejlesztésében és sok más esetben. A tárgyalá­sok az a legjobb dolog, amit a tapasztalatok ma az egyes nemzetközi kérdések rendezé­sére ajánlanak. KÉRDÉS: Tehet-e szolgála­tot ez az utazás a nemzetközi feszültség enyhítése ügyé­nek? VÁLASZ: Reméljük ezt és a­ magunk részéről minden erőnkkel azon leszünk, hogy angliai látogatásunk a nemzet­közi feszültség enyhítését szol­gálja. A Szovjetunió kormánya és népei abból indulnak ki, hogy a nagyhatalmak kapcso­lataikban közös érdekeiket kell szem előtt tartaniuk, s hogy legtöbb gondjuk az, hogy megakadályozzanak egy újabb háborút és normális, jó vi­szonyt teremtsenek az összes országok között. Ha a feszültség enyhítésére irányuló megfelelő viszonttö­­rekvéssel találkozunk, akkor az utazás kétségkívül pozitív eredményeket hoz. KÉRDÉS: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy ellentmondás van egyfelől az indiai, burmai és afganisztáni utazás során tett nyilatkozatok, másfelől az Anglia iránti ba­rátságira vonatkozó jelenlegi kijelentések között. Nem vol­­na-e szíves kifejteni vélemé­nyét erről a kérdésről? VÁLASZ: A Szovjetunió ar­ra törekszik hogy tovább ja­vítsa viszonyát Angliával, Franciaországgal, az Egyesült Államokkal és minden más or­szággal, azt tartja ugyanis, hogy a népek közötti jó vi­szony és barátság a világ bé­kéjének megőrzésére és meg­szilárdítására vezet. A béke megszilárdításában pedig a szovjet embereknél nem ke­vésbé érdekeltek az angolok, a franciák, az amerikaiak, va­lamennyi ország népei. A Szovjetunió külpolitikájá­nak változatlan elve a barát­ság politikája és a nagyobb megértés megteremtésének politikája minden ország, így Anglia irányában is. A szovjet nép mindig megbecsülést ér­zett az angol nép iránt, és őszintén baráti kapcsolatokat akar vele fenntartani. Csak az igazság ellen vétve lehetne azt állítani, hogy a szovjet ál­lamférfiak indiai, burmai és afganisztáni látogatása idején tett nyilatkozatok a Szovjet­unió és Anglia baráti viszo­nyának megteremtése ellen irányultak. KÉRDÉS: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy az angliai utazás célja f­éket verni Anglia és az Egyesült Államok közé. Nem volna-e szíves kifejteni véleményét er­ről a kérdésről? VÁLASZ: Amikor a Szov­jetunió jó, baráti viszonyt akar megteremteni valame­lyik országgal, nincs szüksége arra, hogy az illető ország el­vesse valamelyik más ország­hoz fűződő barátságát. Orszá­gunk barátkozni akar Anglia barátaival is, és nincs szüksé­­é­günk arra, hogy megfosszuk Angliát barátaitól. A szovjet kormány baráti kapcsolatokat akar létesíteni Angliával, akárcsak Francia­­országgal, az Egyesült Álla­mokkal és más országokkal. A szovjet kormány, mivel nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében minden országgal baráti kap­csolatokat építsen ki, mint is­meretes, mindent megtesz, hogy megjavítsa a szovjet— amerikai viszonyt is. Ezt akar­ja a szovjet és az amerikai nép is és nincs olyan ok, amelyet ne lehetne kiküszöbölni a Szovjetunió és Egyesült Álla­mok jószomszédi kapcsolatai­nak megteremtése céljából. KÉRDÉS: Mik az angol— szovjet kereskedelem kibővíté­sének lehetőségei és várható-e, hogy az angliai látogatás elő fogja ez­t segíteni? Kölcsönö­sen előnyös volna-e mindkét ország számára a kereskede­lem kibővítése? VÁLASZ: A kereskedelem jobb az elhidegülésnél, még inkább az országok közötti el­lenségeskedésnél. A Szovjet­unió és Anglia közötti nagy­szabású kereskedelem nagyon ösztönözné más területeken is az együttműködés fejleszté­sét. Ami a két ország közötti ke­reskedelem kibővítésének le­hetőségeit illeti ezek igen" kedvezőek. A szovjet korma­ kész az egyenlőség és a köl­csönös előny alapján az an­gol—szovjet kereskedelem jel­­entős kibővítésére, mind a jelenleg szokásosan exportált árufajtákat, mind új árufajtá­kat illetően. Ha kiküszöbölik ennek a kereskedelemnek az akadályozóit, azokat a külön­féle korlátozásokat, amelyeket nem mi vezettünk be, és ame­lyek a múltból ittmaradt fur­csa anakronizmusok — ennek kölcsönös előnyei eléggé érez­hetőek lennének. A kereske­delem kibővítése kétségtelenül nemcsak a két ország népes jólétének emelkedését segítené elő, hanem a politikai látóha­tár kiderülését is. KÉRDÉS: Eden miniszte­rl­­nök a látogatás célját a követ­kezőképpen határozta meg: Megvitatni a vitás kérdése­iket, megpróbálni a közös nyelv, megtalálását.“ Úgy véli-e ön, hogy a közös nyelvet meg leh­­het találni? VÁLASZ: Ami bennünket illet, a szovjet kormány sze­­retné a két felet érdeklő kérdé­­sekben elérni a kölcsönös megértést, valamint a nézetek és az álláspontok közeledését! megteremteni az országaink közötti bizalom légkörét s ez-s zel elősegíteni a Szovjetunió és Nagy-Britannia viszonyá­nak további javulását ami hozzájárulna Európában és a világ más részein a béke megszilárdulásához. A talál­kozó ilyen eredményéhez meg* vannak az elégséges alapok és minden attól függ megvan-e a kellő készség a két félben, hogy a megvitatásra kerülő kérdésekben kölcsönösen meg* találja az álláspontok közele­désének és összeegyeztetésének útját. A megegyezés elérése bizo­nyos nehézségek kiküszöbölé­sét jelenti és a nehézségeket mi sohasem tekintettük le­küzdhetetlen akadályoknak, ha a tárgyalások alapjává mindkét fél az államok békés egymás mellett élésének elveit teszi és figyelembe veszi a minden nép békéjének és biz­tonságának szavatolásával kapcsolatos kölcsönös érde­keket. KÉRDÉS: Melyek azok a ké­rd­ések, amelyeket a brit ve­lőkkel meg kell vitatni? VÁLASZ: A felek azokat a kérdéseket vitatják meg, ame­lyeket a­­ találkozó részvevői kívánnak előterjeszteni. Előre csak azt lehet mondani, hogy nem vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek közvet­lenül vagy közvetve kárt okoz­hatnának a szovjet és az an­gol államférfiak megbeszélé­sén részt nem vevő valamelyik országnak. Elsősorban olyan kérdések megvitatására gon­dolunk amelyek az országaink közötti kereskedelem fejleszté­sét, a Szovjetunió és Anglia együttműködésének kibővíté­sét illetik, valamint néhány más nemzetközi problémát, amelyeknek rendezése előse­gítené a nemzetközi feszültség további enyhülését és az álta­lános béke megszilárdítását. Finn parlamenti küldöttség látogat hazánkba O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügy­vivője április 12-én felkeres­te Rónai Sándor elvtársat, az országgyűlés elnökét és átadta a finn parlament el­nökének levelét. A finn parlament elnöke levelében közölte, hogy a Finn Köztársaság parlament­je örömmel elfogadta a hoz­zá intézett felhívást és kül­döttséget küld Magyaror­szágra. Magyar parlamenti küldöttség meghívása Romániába Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, április 11-én fogadta Ion Popescut, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetét, aki átadta a Román Népköztár­saság nagy nemzetgyűlése elnökének meghívását, hogy a magyar országgyűlés kül­döttsége látogasson el a Ro­mán Népköztársaságba. Rónai Sándor elvtárs kö­zölte, hogy a meghívásnak örömmel eleget teszünk. 4 KEREKES LAJOS a Hajlított Bútorgyár állí­­tója, a „6,3“ brigád tagja. Brigádja május 1 tisztele­tére teljesítményének 158 százalékról 160 százalékra való emelését vállalta, AKIK ÉLEN JÁRNAK A MÁJUS 1-I VERSENYBEN SZÍTÓ LÁSZLÓ tengelyesztergályos, a Jár­műjavító dolgozója, évek óta kiváló minőségű mun­kát végez. Márciusban 132 százalékos átlagteljesít­ménnyel dolgozott. Május 1-je teljesítményét 4 szá­zalékkal emeli. NANASI ADAM a Szabadság Lapnyomda gépmestere, a szakma ki­váló dolgozója. Április 4-e után május­­ tisztele­tére vállalta, hogy átlag­teljesítményét 200 százalé­kon tartja. CSIGE LÁSZLÓ a Gördülőcsapágygyár kö­szörűs üzemének műveze­tője, a gépipar kiváló dol­gozója az április 4 tiszte­letére indított műszakok közötti versenyben mű­szakjával első lett a kö­szörűs üzemben. LEITER JÓZSEF lakatos az Építőgépkarban­­tartó Vállalat dolgozója 1954 márciusa óta teljesíti a kiváló dolgozó feltétele­ket. Leiter József és bri­gádja jelenleg egy ötton­nás toronydaru építésén dolgozik. HALÁSZ JENŐ rakodómunkásnak, a Hű­tőipari Vállalat kiváló dol­gozójának nagy része volt abban, hogy a vállalat el­nyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándor­zászlaját, valamint az él­ötem eímet.

Next