Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 231-256. szám)

1956-10-02 / 231. szám

­ Hétfőn megnyílt az angol Munkáspárt évi országos értekezlete Hétfőn nyílt meg Blodkpool­­ban az angol Munkáspárt or­szágos értekezlete 1304 kül­dött részvételével, aki 707 munkáspárti kerületi szerve­zetet, szakszervezetet és más alakulatot képvisel, együtt­véve 6 870 000 taggal. Az értekezletein Edwin Gooch, a Munkáspárt elnöke megnyitó beszédében éles tá­madást intézett a konzervatív kormány külpolitikája ellen. Kijelentette, hogy a tory­­kormány politikája következ­tében Anglia elvesztette er­kölcsi vezető szerepét, elttéko­­zolta az igazságos voltába ve­tett hitet és az iránta táplált jóakaratot. Gooch Eden terhére rótta, hogy a miniszterelnök k­ülpo­­litikáj­a következtében hanyat­lott Anglia tekintélye. Az el­nök rámutatott, hogy a szuezi válságban a kormány „m­ég a háború küszöbéiig is elvitt bennünket és olyan helyzetet teremtett, hogy agresszorok­­nak bélyegeztek miniket“. „Mindenekelőtt az töltött el félelemmel és döbbentett meg bennünket — folytatta Gooch —, hogy Anglia kormánya a XX. század kellős közepén azzal a gondolattal foglalkoz­hat­ik, hogy vitás kérdések rendezésére és saját céljai ér­dekében katonai eszközöket használ fel. Szuez ügye a leg­újabb azoknak a kudarcoknak a sorozatában, amelyek miatt egész közép-keleti politikánk hitelét vesztette.“ A konzer­vatív kormány közép-keleti politikájával kapcsolatban Gooch azt is kifogásolta, hogy a kormány megtagadta a fegy­­verszállhálá­st Izraeltől, noha — mint álította — „Angliának ebben a térségében nincs jobb barátja, mint Izrael“­ . A továbbiakban a Munkás­párt elnöke annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy Anglia sehol sem haladt való­jában az élen, amikor új erő­feszítésekre és kezdeménye­zésekre volt szükség. 2 Még a zárszámadás előtt hosszúlejáratúvá alakítják át a termelőszövetkezeti hiteleket A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a termelőszövetkezetek újabb nagyarányú pénzügyi megsegítéséről A Minisztertanácsnak a me­­zőgazdasá­gi szövetkezeti moz­galom fejlesztéséről szóló ha­tározata többek között ki­mondja, hogy a termelőszö­vetkezeti hiteleiket hosszúlejá­ratúvá kell átalakítani, s a november 1. utáni beruházási hiteleket egységesen egyszáza­lékos karmatt mellett kell fo­lyósítani. A határozat alapján a föld­művelésügyi miniszter és a Magyar Nemzeti Ban­k elnöke közös utasítást adott ki, amely részletesen meghatározza a helyi szervek feladatait. Az utasítást a tanácsok és a bank vidéki fiókjai szeptember vé­gén megkapták. A munka mindenhol megindult, úgy­hogy a termelőszövetkezetek hiteleit még a zárszáma­dások előtt átalakítják, s a közös gazdaságok a zár­számadásoknál már élvez­hetik az új intézkedések előnyeit. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint az új rendelkezések jelentősen könnyítik a termelőszövetke­zeteik pénzügyi helyzetét, te­kintélyes összeg m­arad birto­kukban, amit gazdaságuk to­vábbi szilárdítására fordíthat­nak. Sok millió forint marad a szövetkezeteknél azáltal, hogy a 25 évesre átalakított hitelekből az eredetileg esedé­kessé váló összegnek csak mintegy húsz-huszonöt száza­lékát kell kifizetniök. A kö­zéplejáratú hiteleknél a ka­mat az eddigi három százalék­ról egy százalékra csökkent s ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek csak ez­zel a rendelkezéssel évente mintegy 30 millió forint többlethez jutnak. Az újonnan felvett beruházási hitelek visszafizetési feltételei is jelentősen kedvezőbbek, mint a korábbiak, így régeb­ben építkezésire hitelt csak 20 évre adott a bank, most a ter­melőszövetkezetek teherbíró képességének és a beruházás amortizációjának messzemenő figyelembevételével 35 évre is folyósíthat. Nagy kedvezmény, hogy az épület elkészülte után a hitelt 4 évig nem kell tör­leszteni. Az eredményesen gazdálkodó termelőszövetke­­z­etnek amennyiben határidő előtt fizetik vissza esedékes hiteleiket, további kedvez­ményt kapnak: a korábban visszafizetett összeg 25 száza­lékával csökkentik tartozásu­kat. A határozat pénzügyi vo­natkozásában is könnyíti az új termelőszövetkeze­tek dolgát, segít az alaku­lás nehézségeinek legyűré­sében, a bankfiókok szá­mukra úgynevezett alapí­tási hitelt folyósítanak. Ez azt jelenti, hogy a saját pénzzel még nem rendelkező fiatal szövetkezetek a közös gazdálkodás megindításához szükséges kiadásokat — vil­lanyszámláik, telefonbeszerelés, könyvelési könyvek, irodafel­szerelési tárgyak — hitelből fedezhetők. Az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt a határozat az új belépők szá­mára is. A termelőszövetkeze­tek ugyanis hitelt kaphatnak arra, hogy az új belépőnek azonnal, egy összegben kifizessék a bevitt jószág, valamint a takarmány árát. Ugyanez a rendelkezés vonat­kozik a korábban bevitt álla­tok, eszközök ellenértékének kifizetésére is. Beruházási hi­tel révén lehetőségük nyílik a szövetkezeteknek arra, hogy méltányos áron megvegyék a tag által a közös gazdaságba vitt gazdas­á­gi épületekért, és visszafizessék a belépő új gyü­mölcsösének, szőlőjének tele­pítési költségeit, amennyiben a telepítés a belépést megelő­ző négy évben történt. A szövetkezetek folyamatos előlegosztását teszi lehetővé az a rendelkezés, amely elő­írja,­­hogy az állami vállalatok szerződéses termeltetés esetén árelőleget fizessenek, illetve utaljanak át a szövetkezet kü­lön számlájára. Az említetteken kívül ter­mészetesen végrehajtják a határozat többi pontját is, így a napokban megjelenik a termelőszövetkezeti építő­brigádokra vonatkozó részletes rendelkezés, amely szerint a termelő­­szövetkezetek építkezései­nek gyors kivitelezésére közös építőbrigádot alakít­hatnak, s az építőbrigád­dal rendelkező szövetkezet brigádját más, közös gaz­daság számára is áten­gedheti. Ha a szövetkezetek ilyen eset­ben munkabérben számolnak el, arra a bank hitelt nyújt­hat. a mezőgazdasági izotóp-kutatók tanfolyamán A mesterséges sugárzó anyagokkal, az úgynevezett rádiióizotópotokal Magyaror­szágon első ízben az Agroké­miai Kutató Intézet izotóp la­boratóriumában indultak meg a mezőgazdasági kutatások.­­ A jövő évben több mezőgazdaság­i kutató intézetben rendeznek be izotóp laboratóriumot. A megfelelő kutatógárda képzés­re hétfőn az Agrokémiai Ku­tató Intézettben tíznapos tan­folyam indult 25 kutató rész­vételével. Az ünnepélyes megnyitón Digléria János, az intézet igazgatója és a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Mócsy János Kossuth-díjas akadémikus üdvözölte a tan­folyam hallgatóit. SAJNÁLATOS REKORD A Hajdúböszörményi Textilfeldolgozónál Lévai Dániel 28, Ba­logh Imréné 45 százalékot teljesített. Rugó Dani: Hát magá­val mi történt? — Megyei csúcsot csúsztam. (Helyiipari Figyelő) A HALKÖZ 4. SZÁM alatt­­ van egy betört ablakú szoba. Pontosabban nem is az ablakkal van ott baj, hanem­­ az ajtóval. Abla­k ugyanis­­nincs rajta, az ajtó viszont üvege®. A helyiség valaha üz­­­let lehetett, aminek bizonyíté­­­ka a lehajtó, berozsdásodott ro­­­lómaradvány.­­ Hogy mindez így van, arról­­a minap győződtem meg. Be- s leszenlődteim a betört szemű­­ üvegajtón érdeklődtem, is­­­merkedtem a környezettel. A failom egy tábla azt hirdeti:­­ Művészeti Dolgozók Szakszer­­­vezete. Az ajtón pedig felirat: hivatalos idő délelőtt 9­ 1-ig, ‘ kedden és csütörtökön hivatal ' nincs. A napokban megjelent cikk­ben már jeleztük, hogy a vá­­­­rosi tanácson a kulturális kér­dés­ekről rendezett vitában fel­vetődött a népze­nésziek prob­­l­­émáj­a is. Őszintén, leplezet­­­­lenül, jelezve, hogy népzené­­szaimre körül valami nincs­­ rendben, vallami riasztja és ’ nyugtalanítja őket, ugyanaz- s­zal az országos segélykéréssel, ahogy az az elmúlt hetekben­­ felhangzott.­­ Az eddigi jelzések is a vi­tában elhangzottak épp ele­­­­g­endő okot szolgáltattak arra,­­ hogy a kérdés közepe felé ku­­­­tassak. S a közepéhez eltalálni — bár elég labirint — Ad- I h­ome-fonal nélkül is sikerült. " A szálak ugyanis legtöbb esetben a Vendéglátó Vállalat felé futnak. Rég tudott dolog, hogy a népzenészek és a Vendéglátó Vállalat közötti viszony nem éppen családias. — Természe­tesen ezen kizárólagosan csak a debreceni helyzetet érte­m, bár meglehet, hogy ez nem­csak debreceni sajátosság. A népzenészek a hegedűiket mu­togatják, a Vendéglátó Válla­lat a bérkeretre hivatkozik, s amiatt naponként újulnak friss és régi panaszok. A napok­ban a probléma teljesen kiéleződött. A népze­­nésze­k sereges fajai röppente­k szét, panaszolva egyre és ki­fogyhatatlanul, hogy a hely­zet, amelyet a Vendéglátó Vál­lalat teremtett, rájuk nézve mindenképpen sérelmes. Mi­vel az igazság nem le­het két­arcú, azonnal meg kell je­gyeznem, hogy jelen esetben a népzenészeknek van igazuk. U­GYANIS A NÉPZENÉ­SZEK és a Vendéglátó Vállalat kicsit egymásb­a van­nak utalva. A különbség csak annyi, hogy a népzenészek jobban, a Vendéglátó Válla­lat kevésbé. — S az utóbbi „dicséretére“ legyen mondva, ezt ki is használja. Jó néhány népzenésszel be­széltem, akik egybelhangzóan állítják e kérdéssel kapcsolat­iban sérelmük jogosságát. Ez persze így még lehetne mellé­fogás is, azonban a tények is mellettük szólnak. Jelen eset­ben a következők: a Vendég­látó Vállalat a népzenészek­kel csak negyedévre­ hajlandó szerződés­t kötni. Í­gy nincs egész évre biztosított munka­­lehetőségük, mindig feltételek között élnek s állandóan ott vág bennük a nyugtalanság. K­ifogásolják aztán az is, hogy a Vendéglátó Vállalat jóformán egy étte­remben sem alkalmaz teljes zenekart. Négyen, legfeljebb öten játszanak, miivel a mun­kaadó úgy okoskodik, hogy négy is megteszi azt, ami 1 vagy 8 zenésznek a feladata A zenészek minden bizonnyá, meg is teszik, a vállalat azon­ban már nem, ami pedig az előbbiből logikusan következ­nék. Azt, hogy a négy ember által végzett hét ember mun­kájáért hét embernek ját­bérét fizessem. Vagy az igaz­ságnak épp az ellenkezője mozgatja a vállalat érdekeit! Meglehet. Legfőbb keservük az állan­dó létbizonytalanság. Nem an­nak a 20-—30-nak, akiinek minden negyedévben biztos a szerződése, hanem a nagyobb hányadé, akik mindig kima­radnak a szerződésből, vagy pedig csak idénymunkáid, köt­hetnek szerződést. És mindig ezek vannak többségben. Mi lesz velük? — teszik fel újból és újból a kérdést, a részük­ről oly ritkán tapasztalható s éppen ezért megható kollekti­vitással. Mindezek mellett a kérdés­­nek van egy másik oldala is, amely már nemcsa­k a Ven­déglátó Vállalatra és a nép­­zenészekre tartozik. Ez pedig a népi zene, a cigányzene problémája. Ilyen körülmé­nyek között minden bizonnyal veszélyben van. Pediig a deb­receni­­hagyományok s a jelen­legi eredmények megérdem­lik, hogy ezt a kérdést mind­nyájunk gondjaként kezeljük, TV ÉVEKET SOROLJAK FEL? Inkább kollektív eredményekre hadd hivatkoz­zam. A Debreceni Népi Együt­tes zenekara országosan is egyik legjobb művészegyüttes, amelynek már európai fém­jelzése is van. Tagjai együt­tesen és egyenként is kiváló művészek, akik a Vendéglátó Vállalatnak mindenkiéppen is csak hasznára lehetnek. Azon­ban hogy az egyoldalúság ve­szélyét kikerüljem, felkeres­tem Rakhel József elvttársat is, a Vendéglátó Vállalat igazga­tóját. Sajnos, az ő válasza egyáltalán nem megnyug­tató. Ujjból és újból a bérkeretre hivatkozott, mely nem teszi lehetővé, hogy több népzenészt foglalkoztassanak. Sőt, az egyes „idényüzemek“ meg­szüntetésével az új negyedév­ben az eddig alkalmazottak közül sem tudnak negyvenet szerződtetni. Ezeket a szempontokat, ha figyelembe vesszük, némi igazság talán található benne. De ha hozzátesszük, hogy a népzenészek fizetése elsősor­ban a zenés árakból, tehát az italt fogyasztók és zenét hall­gatók pénzéből térül meg, ak­kor a helyzet már más meg­világításba került. Bizonyítási­ként statisztikát csak azért nem mellékelek, mert ezt a Vendéglátó Vállalat is nagyon jól tudja. A MŰVÉSZETI DOLGO­ZÓK SZAKSZERVEZETE tiltakozott, tiltakozik és tilta­kozni fog a sorozatos sérel­mek ellen. De úgy látszik, hogy nem elég, ha csak ők tiltakoznak. Éppen ezért tilta­kozunk mi is, és több ember­séget követelünk a népzené­­szek részére. ific u \\\­Hifrxtné&KtitoU i/Addtotítefi A VENDÉGLÁTÓ vállalat­­ és a bérkeret NÉPLAP Gromiko fogadta Boldoczki Jánost A. A. Gromiko, a szovjet ■külügyminiszter első helyette­se, október 1-én fogadta Bol­doczki Jánost, a Magyar Nép­­köztársaság moszkvai nagykö­vetét azzal­­ kapcsolatban,­­hogy Boldoczki hamarosan át­nyújtja megbízólevelét. Fejlesztik a rijekai kikötőt Rijeka (Fiume) Jugoszlávia legnagyobb kikötővárosa. A kikötő forgalmának gyors üte­mű növekedése, — ami első­­sorban a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyülésének eredménye — megköveteli a kikötő fejlesztését, gépesítését, általában korszerűsítését. A terv szerint az elkövetke­zendő négy évben 28 új 3­7 tonnás portáldarut szerelnek fel és beállítanak egy 100 ton­nás úszódarut is. A hatalmas méretű mun­kákban a magyar gyárak és szakemberek igen komoly se­gítséget nyújtanak. A 28 por­táldaruból Magyarország 17-et szállít, s mi szereljük fel a száztonnás úszódarut is. Elő­reláthatólag magyar vállalatok végzik el egy 300 000 tonna be­fogadói képességű gabonatároló felszerelését is. A korszerűsítési és fejlesz­tési munkák eredményeként jelentősen meggyorsul majd a rijekai kikötőn áthaladó ma­gyar tranzitforgalom is, ami évről évre növekszik. Amíg pl. tavaly 160 000 tonna árut szállítottunk Rijelkán át, addig már ez év első felében több, 120 000 tonnát. 1016. OKTÓBER 2., KEDD „Ma miétik a Kínai Népköztársaság“ TEGNAP, október else­jén ünnepelte a Kínai Nép­­köztársaság megalakulásá­nak hetedik évfordulóját. Ezelőtt hét évvel győzött a kínai forradalom, mely vé­get vetett az évezredes el­nyomásnak, az imperialista­feudális és bürokratikus­­kapitalista uralomnak s utat nyitott a népi demokratikus Kína fejlődéséhez. Kína ragyogó lapokat írt a világtörténelem­­könyvébe, s nagyszerű példát muta­tott a még elnyomott né­peknek, mire képes egy nép, amely lerázta láncait. Va­lamennyien elismeréssel és csodálattal adózunk e hatal­mas népnek, mely az Októ­beri Forradalom győzelme és a fasizmus leverése óta a legnagyobb csapást mérte a kapitalizmus világrendsze­rére. Csodálattal adózunk a Kínai Kommunista Pártnak, mely a legnehezebb időkben is oly határtalan nyugalom­mal és biztos kézzel vezette a 600 milliós Kína népét a győzelem felé. Minden ered­mény, amit eddig elértek, elválaszthatatlan a párt harcaitól s azt a nagy böl­csességet, előrelátást, biz­tonságot tükrözi, mely nél­kül marxista párt nem lé­tezhet. A MOST véget ért VIII. pártkongresszus beszámolói és határozatai is azt bizo­nyítják, hogy a Kínai Kom­munista Párt s annak veze­tői a szocializmus építésé­ben épp olyan jól alkalmaz­zák a marxi-leniai tanítá­­sokat, mint akkor, amikor fegyveres harcra vezették a népet a külső és belső ellen­ség ellen. A világ­­kommu­nista és marxista pártjai so­kat tanulhatnak kínai elv­társaiktól. A legfontosabb talán, hogy a győzelemhez sok út vezet. Egyik út görön­gyösebb, mint a másik, az egyik talán egyenesebb, míg a másik több beiktatón, aka­dályon át jut el a célhoz. Egy nép számára melyik a legkönnyebben járható, me­lyik a legmegfelelőbb, ezt megtalálni s azon haladni, ezt jelenti a marxizmus al­kotó módon való alkalmazá­sa. Ennek adja ragyogó pél­dáját Kína Kommunista Pártja. S az eredmény: soha nem látott magasságokba vezetni egy viszonylag el­maradott népet, minden nemzeti erő összefogásával. Erről az eredményről adott számot a VIII. kongresszus, nemcsak azzal, hogy kije­lentette: „Ma miénk a Kí­nai Népköztársaság", hanem akkor is, amikor az ipar, a kereskedelem, a mezőgazda­ság, a kultúra, felvirágzásá­ról mondott tényeket, sokat beszélő statisztikai adato­kat. A Vili. PÁRTKONG­RESSZUS határozatai újabb erőforrást jelentenek az új élet építéséhez A kongresz­­szus határozatainak közép­pontjában az ember áll, a maga sokféle igényével, a­ jobb élet igénylésével s en­nek a figyelembevétele min­ ' den eddiginél magasabbra szítja a lelkesedést, a kezde­ményezést. Ez biztosíték lesz arra, hogy a kongresszus határozatai valósággá vál­nak, az ötéves terv irányel­vei tényekké lesznek. Nemcsak a kínai nép szempontjából jelentős az ország gazdasági erejének növelése, döntő jelentőségű a világ békéjének megőrzé­se érdekében is. Kína e nagy nemzeti ünnepe alkal­mából további nagy sikere­ket kívánnak a kínai nép­nek hazája felvirágoztatásá­ban, a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásáért vívott harcában. TARR FERENCNÉ *v\­.\\v­ Fogadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának hetedik évfordulója alkalmából Hao Ce-cin, a Kínai Nép­­köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete a Kínai Népköz­­társaság kikiáltásának hete­dik évfordulója alkalmából hétfőn este fogadást adott a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Tiszti Házának Voro­­silov úti helyiségében.­A fogadáson megjelent a párt és a kormány vezetői közül : Apró Antal, Ács La­jos, Dobi István, Hegedűs András, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Végh Béla, va­­lamint Horváth Imre kül­ügyminiszter, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Ve­zetőségének, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csának és Minisztertanácsá­nak számos­ tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisé­ge. Jelen volt a fogadáson Mirghani Hamza, a Szudáni Köztársaság miniszterelnök­­helyettese.

Next