Hajdú-Bihari Napló, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

HAJDÚ-BIHARI ----------------------------------------------- Mtm­n ______­­ 1957. JAN. 3., CSÜTÖRTÖK A P­L­D A MAGIAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI EL­NÖKSÉGLINEK LAPJA Az új év első napjaiban ilyenkor, új év első napjai­ban új, szokatlan a szemnek a dátum, s ha leírjuk az 1957-es számot, kezünk moz­dulata a megszokástól vezé­relve önkéntelenül is a hatos szám kerekítése felé hajlik. Új a szemnek a dátum, új a kéznek a mozdulat, de nem új a szívnek a vágy, mindnyá­junk hőn óhajtott kívánsága, hogy az új esztendő minden ember számára sokkal több boldogságot hozzon a réginél. Az év első napján ugyanazok­kal a szavakkal kívántunk boldog új évet szeretteinknek, ismerőseinknek, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, a kopott szavak hangja mögött azon­ban most más érzések lap­pangtak, mint akkor régen. Hazudnánk, ha azt mondanék, hogy boldogabb érzések. Az elmúlt két hónap eseményei, s a történtek tragikus követ­kezményei sajnos százezrek szívéből elűzték a nyugodtsá­got — de nem a reménysé­get.És ez a reménység az, mely most mindnyájunk számára a jövő boldogságának záloga. Nehéz napokat élünk, s talán sokan a közeljövőben még ne­hezebb napoknak néznek elé­be, de érezzük, hogy csak idő kérdése és teljesen eloszlik a köd, mely éveken keresztül homályosította az embersége­sebb, igazabb, magyarabb élet világát.­ Igaz, hogy a felületes szemlélő ma még esetleg ké­­telkedhetik ennek a világnak az eljövetelében, aki azonban hozzászokott ahhoz, hogy ég­tünk minden esemén összegzéséből vonja le é­keztetéseit, az feltétlenül re­­ménykedően néz az új eszten­dő elé. Sajnos, ismételten hangsú­­lyozni kell, hogy az 1957-es évben mindnyájunkra igen sok nehézség vár. Népgazdasá­gunk és ezen belül is főként iparunk nehéz helyzetbe sod­ródott, melyből csak egyetlen kiút van: az egész munkás­­osztály egységes összefogása, áldozatos munkavállalás sa­ját magunk és mindnyájunk érdekében. Hogy miért hal­mozódott fel az ipari terme­lésben a problémák özöne, az általánosan ismert dolog. Hi­szen ki ne tudná, hogy az utóbbi évek erőltetetten szer­vezett, ésszerűtlenül központo­sított és sok más hibával agyonsallangozott ipari veze­tés most, halála után bosz­­szulja meg igazán magát. Másrészt a sok, nép érdeke ellen való sztrájknak, amely szinte nemzeti öngyilkosság­ba kergette népünket, rend­kívüli hatása most mutatkozik meg. Sok olyan becsületes dol­gozó, főként irodai munkaerő rt.ak­ad napjainkban átmeneti­leg munka nélkül, aki az el­múlt rossz gazdaságpolitika jóvoltából létrejött és az or­szág, a közösség szempontjá­ból teljesen szükségtelen hiva­talokban dolgozott. Az ipar ésszerű átszervezése folytán hogy az infláció fe­nyegető veszélyét elkerüljük, a lakosság ellátása szempontjá­ból kevésbé fontos üzemré­szekben a termelést bizonyta­lan időtartamra be kell szün­tetni. Ez átmeneti jellegű munkanélküliség azonban, mivel nem gazdasági törvény­­szerűségek következménye, mint a tőkés államokban, ép­pen ezért megfelelő szerve­zettséggel fel is számolható. De vajon hogyan? E kérdésre átfogó jellegű, részleteiben is irányt mutató feleletet most nehéz lenne ad­ni, de azért hadd mondjunk el néhány dolgot. Mindenek­előtt azt, hogy a jelenlegi ne­hézségekből kivezető legrövi­debb utat csak akkor találjuk meg, ha azt mindnyájan ke­ressük. Mert van kiút, ennek megrövidítéséhez azonban az kell, hogy becsületes, jó mun­káján kívül hasznos ötleteivel, találékonyságával is járuljon hozzá minden dolgozó a kö­zös boldoguláshoz. Ha törjük a fejünket, hogy miként le­hetne az energiahiány áldat­lan következményeit csökken­teni, akkor bizonyára eszünk­be jut majd jó néhány egész­séges, megvalósítható ötlet is. Ilyen többek között az üze­mek közötti egyezség, az áramfogyasztás olyan elosztá­sára, mely a nap minden órá­jában biztosítja az energia­­hálózat egyenletes terhelését. Jó munkabeosztással, esetleg éjjeli műszakok szervezésével ezt feltétlenül meg lehet való­sítani. De ugyanígy az anyag­­beszerzés rendkívüli nehézsé­gei ellen is fel lehet venni a harcot. Igen helyes lenne, ha a debreceni üzemek anyagbe­szerzői mielőbb összeülnének, és kölcsönös segítség alapján értékesítenék úgynevezett el­fekvő anyagkészleteiket. Egé­szen biztos, hogy sok most mellőzött értékes anyag talál­na boldog gazdára. Ma rendkívül nehéz helyzet­ben van az ország gazdasága, ez kétségtelen, s ezt elsősor­ban a kormány tudja. De mert tudja és államrendünk szocia­lista, így minden telhetőt meg­tesz a nehézségek enyhítésér­e. Ezért vállalt kormányunk va­lóban óriási áldozatokat. A napokban új munkaügyi ren­deletek születtek, melyek arra hivatottak, hogy az elbocsátott ipari és egyéb dolgozók to­vábbra is megtalálják az élet­ben a helyüket. .Meg kell hogy találják, mert a boldogabb jövőbe vetett hitnek most sen­kiben sem szabad meginognia, még akkor sem, ha az év kez­dete nem mindenki számára alakult úgy, ahogy szerette volna. Bíznunk kell a jövő­ben, hiszen nehézségeink át­meneti jellegűek, melyek jövő ilyenkor jó részben már a múlté lesznek, s 1958. új esz­tendején valóban boldogabb, nehézségektől mentesebb év­nek nézhetünk elébe. Hol marad a Magyarországnak szánt ENSZ-segítség ? _ kérdezi az Österreichische Volksstimme Bécs (MTI). Az Österreichische Volksstimme írja : _ Az ENSZ közgyűlése november 9-én Ausztria javas­latára egyhangúlag hozott határozatban felszólította az ENSZ összes tagállamait, hogy nyújtsanak gyors és kiadós gazdasági segítséget Magyarországnak. A szocialista államok valóban eleget tettek a határozatnak és már eddig is har­mincöt millió dollár értékű árut szállítottak Magyarország­nak. Nyugaton viszont csaknem teljesen hatástalan maradt az ENSZ-határozat. A Nemzetközi Vöröskereszt szervezeten kívül úgyszólván senki sem küldött segélyt Magyarország­ra. Nyugatról eddig mindössze 1,5 millió dollár értékű segély­küldemény érkezett Magyarországra. A szép ENSZ-hatá­rozat is értéktelen papírcafatnak bizonyult. Ennyit érnek a Nyugatnak az ENSZ-határozatok, ha azok nem szolgálják közvetlenül a nyugati hatalmak érdekeit.­­ Fontolóra kell venni. Nem indokolt-e, hogy Ausztria ENSZ-beli képviselője emlékeztesse a közgyűlést Magyaror­szág megsegítéséről való egyhangúlag hozott határozatára. A diplomáciai testület újévi tisztelgti látogatása a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői január elsején délben tisz­telgő látogatást tettek a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nál és átadták jókívánságai­kat az új év alkalmából. A megjelenteket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kristóf István, a tanács titkára, to­vábbá Csatorday Károly, a külügyminisztérium protokoll­­osztályának vezetője fogadta. 1956-ban 26 millió utas volt a debreceni villamoson Debrecenben a sárgára fes­tett villamoskocsik 1956-ban is sok utast szállítottak. Szinte minden ember szemében köz­kedvelt már a zörögve, csilin­gelve száguldozó villamos, mely ugyan az utóbbi időben az energiahiány miatt gyéren közlekedik. A forgalom, amelyet a sárga villamosok lebonyolítottak ,mégis igen szép, hiszen az el­múlt évben összesen mintegy 26 millió ember utazott a deb­receni villamosokon. Ez a deb­receni Villamosvasút történe­tében rekordot jelent. A leg­több utast május hónapban szállították, összesen 2 609 000 utast. Mit várjon az emberiség az 1957-es évtől Bővítik, korszerűsít a megyei kórházat Ma két statáriális tárgyalás lesz ijelszerűű­­­en A kínai nép támogatja Egyiptomot Anglia nem fogadja el az angol-egyiptomi szerződés egyoldalú felbontását A szocialista országok lebírhatatlan erejének forrása az egység és az összefogás Hruscsov nyilatkozata a Rude Pravónak Moszkva (MTI) A TASZSZ közli: V. Kouczky, a Rudé Pravónak, a Csehszlovák Kom­munista Párt lapjának főszer­kesztője felkérte N. Sz. Hrus­­csovot, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkárát, vá­laszoljon néhány kérdésre. Hruscsov többek között a következőket mondotta: Az elmúlt, 1956-os esztendő ese­ményei meggyőzően bizonyí­tották, hogy a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó harc napjaink döntő fon­tosságú feladata. Ez a harc a népek gyökeres létérdekeit fejezi ki. Ismeretes, hogy a békesze­rető államok erőfeszítéseinek eredményeként jelentékenyen enyhült a nemzetközi feszült­ség. Az események ilyen tén menete azonban nyilvánvalóan nem tetszett a nyugati hatal­mak azon kardcsörtető körei­nek, amelyeknek érdekük a hidegháború folytatása, a né­pek közötti gyűlölet szítása, hogy a kapitalista monopóliu­mok könnyebben folytathas­sák a fegyverkezési hajszát és busás profitokat zsebelhes­senek be rajta. Ezért látott hozzá a reakció a nemzetközi helyzet össze­kuszálásához. Kifejezésre ju­tott ez az angol—francia—iz­raeli agresszorok Egyiptom el­leni támadásában és a ma­gyarországi népi demokrati­kus rendszer elleni ellenforra-­­­dalmi fasiszta összeesküvés-­ ben. Ily módon egyszeriben erősen fokozódott az új világ­háború veszélye. De mindkét kaland kudarcba fulladt. Miért nem sikerült az im­perialistáknak megvalósítani terveiket. Mindenekelőtt azért, mert a béke mellett állást fog­laló erők most elég hatal­masak ahhoz, hogy meg­fékezzék a kalandorokat, akik önös céljaik miatt új háború nyomorúságába akarják taszítani a népe­ket. Most mindenki előtt vilá­gosnak kell lennie, hogy kellő visszautasításban részesül az imperialisták minden, háború kirobbantására irányuló kísér­lete, a reakció erőinek min­den olyan próbálkozása, amellyel a szocialista országok népeinek vívmányai ellen tör­nek. A múlt év legfontosabb ta­­­nulságainak egyike az, hogy fokozni kell a népek ébersé­gét az imperialista agresszo­­rokkal szemben, határozottan ki kell bontakoznia a békéért folyó harcban. Nem kétséges, hogy az elkövetkező, 1957-es esztendőben a béke erői még­­inkább megszilárdulnak és ez jelentékeny mértékben elő fogja segíteni a nemzetközi helyzet javulását. A nemzetközi feszültség enyhülése és az egész világ bé­kéjének szilárdulása szem­­pontjából véleményem szerint nagy jelentőségű volna a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése, az atom- és hid­rogénfegyver eltiltása. A fegyverkezési hajsza megszűnése elősegítené a nemzetközi bizalom meg­szilárdulását, az óriási fegyverkezési kiadások csökkenése pedig emelné a népek jólétét. A nemzetközi feszültség enyhítése céljából komoly je­lentősége volna az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének. Az egyenjogúság elvein ala­puló nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok világ­szerte történő fejlesztése dön­tő tényezője a népek közti nagyobb bizalom és kölcsö­nös megértés megteremtésé­nek. Ez véleményem szerint a nemzetközi feszültség enyhí­téséért és az egész világ tar­tós békéjének biztosításáért­ folyó harc­ néhány problémája. A közelmúlt eseményei új­ból teljes erővel hangsúlyoz­ták a szocialista tábor szilárd egységének és legszorosabb együttműködésének szükséges­ségét. Az 1956. október 30-i szovjet kormánynyilatkozat­ban megfogalmazott elvek a Szovjetunió és más szocialista országok kölcsönös viszonyai­nak alapjai. A múltban azon­ban ezeket az elveket sajnos néha megsértették. Ez termé­­szetesen feltétlenül kárt kel­lett, hogy okozzon a szocia­lista országok népei barátsá­gának és ellenséges elemek nacionalista hangulat szításá­ra, országaink egységének gyengítésére használták fel. A szocialista országok együttműködésének to­vábbi erősítése megköve-­­­teli az összes népek nem­zeti érdekei tiszteletben-­­ tartása, egymás testvéri segítése, baráti kapcsola­tok minden módon való fejlesztése lenini elveinek megtartását, hogy minden állam érezze az ilyen együttműködés hasznos voltát. Mi a szocialista országok le­bírhatatlan erejének forrása ? Az egység és az összefogás, a szocialista országok közössé­gének szilárdsága. Ez a szocia­lizmus új sikereinek biztosí­téka. Meg kell óvni a népek­nek ezt a nagy vívmányát. Közel 80 000 forint forgalom szilveszterkor és újévkor az Arany Bikában Az Arany Bikában az este 9 órai záróra ellenére, szilvesz­terkor és újévkor is igen nagy forgalmat bonyolítottak le. Azok, akik szilveszter este el­jöttek, jó vacsorát kaptak és utána — a szesztilalom rész­leges feloldása eredményeként — néhány pohár bort és sört is kaphattak. Mint Török Sán­dor üzletvezetőtől megtudtuk, a két nap alatt 500 liter sör, 1500 liter bor, 600 liter szóda­víz és 200 üveg palackozott bort adtak el. Ezt a nagy for­galmat természetesen az ered­ményezte, hogy elsősorban házhoz vittek el több száz liter bort. A két nap alatt az Arany Bika konyháján sok ínyenc­falat sült, főtt. Mester Sándor, a főszakács tájékoztatása sze­rint lova ebédet és vacsorát szolgáltak fel a pincérek, köz­te 70 adag malacsültet is. So­kan rendeltek orjalevest, kor­­helylevest, valamint fatányé­rost és debreceni különleges­ségeket. Az esti órákban sor került egy kismalac kisorsolá­sára is, amelyet egy fiatal­ember nyert meg. Mindössze 10 forintjába került, mert öt darab kétforintos jegyet vásá­rolt. Az újévi malac biztosan szerencsét hoz számára. A két nap forgalma összesen 74 ezer forint, ebből a szil­veszteri bevétel 51 ezer forint volt. Az elmúlt év, illetve 1955 szilveszterén a forgalom közel 100 ezer forintot tett ki, de a mostani korai zárórát te­kintve, az Arany Bika dolgo­zói a jelenlegi bevétellel is meg vannak elégedve. Befejezték újévre a Keleti Főcsatorna építését A rendeltetésének már ko­rábban átadott Keleti Főcsa­torna teljes hosszában — mintegy 100 kilométer hosz­­szúságban — a Tisza vize folyt, hogy öntözővizet adjon az aszályos vidékeknek, halas­tavaknak és rizsföldeknek. A főcsatorna építői több helyütt csak éppen annyira — szak­nyelven félszelvényben — építették meg a csatornát, hogy a víz elfolyhasson egé­szen Bakonszegig, ahol a Kék Kállóba torkolódik a főcsa­torna. Az építők azt vállalták, hogy 1956 végére befejezik a csa­torna teljes szélességben való megépítését. Ennek az ígéret­nek — az utóbbi hetekben fennálló üzemanyaghiány el­lenére is — határidő előtt tet­tek eleget, mert néhány nap óta a kotrógépek már állnak. Befejezték a Keleti Fő­csatorna építését Tisza­­löktől Bakonszegig. Vasár­napra a főcsatornán át­ívelő utolsó négy hídnál elkészültek a hídfeljáró töltéseinek megépítésével is. Mindössze annyi munka ma­radt, hogy 22 kilométernyi szakaszon a töltést kell elren­dezni. Ezt a munkát lehet, hogy tavasszal, vagy csak ké­sőbbi években végzik el. Az új esztendőt a Keleti Főcsatorna mintegy 600 dol­gozója a jól végzett munka tu­datával ünnepelte. Több éven át folyó munkájuk során mintegy 10 millió köbmé­ter földet termeltek ki. Munkájukért elismerés és kö­szönet jár, mert már jóval több, mint 100 000 hold aszá­lyos földre juthat el a Tisza éltető vize és adhatnak bősé­ges termést a földek. Vaddisznók Debrecen határában Debrecen nagy kiterjedésű határát erdőségek övezik. A legnagyobb erdő a gáti erdő­rengeteg egészen a nyír­ségi homokbuckákig tart. Az erdőben sok a vad,­­ élnek ott vaddisznók is. Becslések szerint a nyári szaporulattal együtt most mintegy 50-60 vaddisznó van a gáti erdőben. A gáti va­dásztársaság tagjai az idei télen első körvadászatukat vasárnap tartották és főleg nyúlra, rókára és vaddisznó­ra vadásztak. 11 megye hetvenöt termeléSz'Meze'ében készült el a zárszámadás Hajdú-Bihar megyében van­nak feloszlott és vannak fel­bomlóban lévő termelőszövet­kezetek. Olyanok is akadnak, mint a hajdúsámsoni Szabad­ság, nyíradonyi Alkotmány és a nyíracsádi Béke, ahol szét­­hurcolták a közös vagyont. A szövetkezet betagosított föld­tábláin még kívülállók is fog­laltak földet önkényesen, tör­vényellenesen. Ezeken a része­ken semmibe vették a kor­mányrendeletet, a Földműve­lésügyi Minisztérium utasítá­sát. A szövetkezetek, melyek a megyében működtek, azonban nagyrészt most is nagyüzemi módon dolgoznak, keresik az új gazdálkodási formát. Het­­venöt termelőszövetkezetben már el is készült az idei zár­számadás, mely igen jónak mondható, átlag mindenütt meghaladta a tavalyi jövedel­met.

Next