Hajdú-Bihari Napló, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-01 / 100. szám

HAJDU-BIHARI Világ proletárjai egyesüljetek! ____.—.——.—T— . A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDU-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 4 munkásosztály nemzetközi ü­nnepe Ezelőtt 68 évvel, 1889 július 20-án a II. Internacionálé alakuló kongresszusa hatá­rozatot hozott: ,A kongresszus kimondja, hogy meghatározott napon minden nemzet proletariátusa a munkásvédelem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést­ rendezzen. E nap 1890. május 1. legyen.”­­ A következő évben világszerte lázas köré­szülődés folyt, hogy május elsején tüntet­­­­sekkel, felvonulásokkal mutassák meg­­ a­­ munkásosztály erejét. Ez sikerült is. Felemlí­­tő és biztató, reményt keltő és a jövőbe tató volt a legtöbb helyen az a tüntetésfié, amit 1890. május elsején szerveztek meg LflSr*­ munkások. Ez volt az első nap a világtörté­nelemben, amikor a munkásosztály EjbajJa.. nevében tüntetett és ünnepelt. Ného­jjg&rf­­ezren is felvonultak és gyűléseztek, m­ajutt csak ezrek, százak gyűltek össze, de min­­denütt megnyilvánult a munkásosztály leg­­öntudatosabbjainak akarata és egysége. En­gels meghatódottan jegyezte meg: „Bár m­elle­é lettem állna még Marx, hogy ezt saját sícs­ő­­névél láthatná.’“ Ekkor ünnepelt ugyanis először a mun­­í­kásosztály, ekkor ünnepelte meg először a­­ munkásmozgalom, a munka ünnepét. Addig­­ a munkásosztályt kivéve minden osztálynak megvoltak a maga kedvenc ünnepei. A nem-te­messég saját osztályuralmát ünnepelte bizo­­­­nyos napokon, a burzsoáziának is megvolt­­l­tak a maga ünnepei, sőt még az elnyomott, kizsákmányolt és kizsarolt parasztság is min­den nyomorúsága ellenére a termés betaka- ■­­rításakor rendszerint ünnepet tartott. Egye- ?­dül a munkásosztálynak nem volt ünnepe.­­ Az első lépést hatvannyolc évvel ezelőtt tet­­ték meg a munkások és azóta május elseje , a világ minden munkása, minden dolgozója előtt a munka ünnepévé vált. Pedig sok küz­­í­delem folyt, sok vér omlott ki, hogy a dolgo­zók szabadon ünnepelhessék a munka ünne­pét, május elsejét. Hatvanhét évvel ezelőtt a magyar ural­kodó osztályok páni rettegéssel várták ezt a napot. A hatóságok természetesen nem en-­­ gedélyezték a felvonulást, mert ,,kilengé-­­ sektől“ tartottak. De a budapesti Város­­s­­ligetben mégis összegyűlt mintegy 50—60 ezer főnyi tömeg, soha eddig nem is láttak ilyen tömeget összegyűlni Budapesten! A nap rendben és nyugalomban telt el. Csak a burzsoázia nem volt nyugodt. „Nem követke­zett be az — írja a Budapesti Újság — ami­től sokan, nagyon sokan féltek a fővárosban, nem történt kár a polgárok vagyonában, éle­tük sem volt egy pillanatig sem veszélyeztet­ve.” De nemcsak Budapesten, világszerte nagy volt a rémület, mert ekkor döbbentek rá, hogy milyen hatalmas és erős a munkás­­osztály, ekkor rémültek meg az uralkodó osz­tályok először azért, mert látták, hogy a munkásosztály képes nemzetközileg is az ősz­­s­szefogásra. A következő évtől kezdve a május elsejei gyűléseket, felvonulásokat a legtöbb ország­ban megtiltották. Azóta is megtesznek min­dent a tőkés országok vezető körei, hogy a munka ünnepét egyszerű hétköznappá süly­­lyesszék. Segítenek nekik ebben a szociál­demokrata pártok is, amelyek maguk is fel­adták elég gyorsan május elsejének megün­neplését. Németországban annak idején elha­tározták, hogy május első vasárnapját ün­nepük meg, hogy ezzel az egynapos munka­kieséssel se okozzanak kárt a munkáltatók­nak. Másutt — így Magyarországon is —, hosszú évtizedekig az akkori szociáldemok­rata párt vezetősége mindent megtett, hogy május elseje semmi más ne legyen, csak egy­szerű majális. De május elsejét mégis egyre többen ünnepük a világ összes országaiban. Semmi erőszak, semmi fondorlat nem tudta és tudja ezt megakadályozni, hiszen a világ összes dolgozói ezen a napon a munkát és saját öntudatra ébredésük napját ünnep­ük. Az öntudat pedig harcot jelent! 1891-ben már Budapesten is megtiltották a gyűlést, de minden intézkedés ellenére ebben az év­ben is mintegy 15 000 főre tették a sztrájkoló munkások számát. És ... Orosházán vérfür­dőt rendeztek május elseje megünneplése miatt. Ezen a napon dördült el az a csendőr sortűz ebben a városban, amelynek követ­keztében a főszolgabíró hivatala előtt 28 sú­lyos sebesült maradt a helyszínen. Magyar­­országon már a második alkalommal folyt vér május elsején. Ó, de mennyi vér folyt azóta ezen a napon a munkásosztályért, mindenfelé. Magyarországon és másutt is, mert a dolgozók ellenségei igen jól tudták, hogy május elseje a dolgozók nemzetközi ös­szefogásának ünnepe. Ebben a harcban, amely május elseje megünneplése ellen folyt, összefogtak a dolgozók minden ellenségei Az orosházihoz hasonló esetek kivétel nél­kül a világ minden országában előfordultak. Talán a legszörnyűbb vérfürdőt a felvonuló munkások között azonban egy szociáldemok­rata rendezte. 1929-ben Berlinben Zergiebel szociáldemokrata rendőrfőnök irányításával és parancsára ágyúkkal lőtték a felvonuló tömegeket és tankokkal gázoltak közéjük. Mert ekkor már május elseje megünneplése egybeforrt a jobboldali szociáldemokraták elleni harccal. Még ma is, amikor már a vi­lágnak igen sok országában elismert ünnep­­­­pé nyilvánították május elsejét, még mindig, m­­inden évben harcot kell vívni a munkás­­osztálynak a saját soraiból kikerült árulók bék­én. De május elsejét sei» az árulás, sem a M­­Lszövés^sepÉp8j.terror. a fe napon évről évre hatalmasabban nyilvánul meg a munkásosztály nemzetközi összefogá­sának eszméje^^^-^^-^j vi­lágtörténelem menetét. Megváltozott raá­diil a*Jm^^^e^n^a^wfnrejbarma­lla, ezer-millió ember ünnepel felszabadultan, i. Jillltt az országokban az uralmon levő dolgozó nép ünnepe ez a nap. Most már ^'iWlil g­mWBBn fevő tőkésosztály elleni harc ünnepeljük a gyMtf­ásosztály, a dolgozó parasztság és a nép­min­keinket, és" erőt gyűjtünk további gyó­­gyfelmek kivívásához. Ezért május elseje nem csupán népünnepély szeretői apja­i­lőle csinálni a jobboldali szociáldemokraták — több ennél, május elseje a szocializmus győzelméért vívott harcunknak és ebből ki­folyólag az imperializmus elleni összefogás és harc nemzetközi megnyilvánulása. Hatvanhét, évvel ezelőtt a tőkések páni rettegéssel vár­ták ezt a napot, a félelmük és rettegésük az elmúlt hatvanhét év alatt­­sz a­­kadatlanul nőtt. Ina is félnek é s rettegnek a május elsejei megnyilvánulásoktól, akárcsak KSwhruiltt évvel ezelőtt, de közben a mun­kásosztály nemzetközi összefogása legyőzhe­tetlen erővé vált, amely azon az uton van, hogy világviszonylatban is elháríthatatlanul . '~rrr_-rr-r^­­S De ezt csak a párt vezetése alatt teheti, olyan párt vezetése alatt, amelyet a marxiz­s-leninizmus elmélete irányít minden tér­­enységében, mert csak az ilyen párt fal­­arra, hogy felszaba^By^-rátfBflzalgffiGE esek elnyomása alóffir^^H KjiMa a világ minden\s£zágában hatalmas hi­­tetésekkel mutatják meg a munkások és a v­elük szövetséges dolgozók erejüket, és minden országban harcolnak a leszerelésért, az atom és hidrogénbomba kísérleteinek el­­lát­ásáért és a békéért. Ma, május elsején a Vittg minden országában a békéért folyó hage egyesíti és lelkesíti a dolgozókat. A fel­szabadult országokban azonban a dolgozó nők erejét és elszántságát nemcsak a békéért folyó harcban mutatja meg, hanem abban is,­­hogy a szocializmus felépítéséért folyó küzdelemben az eddigi sikereket újabb győ­zelmekkel tetézi. A tőkés országokban a dol­gozók tömegei ma a kommunista pártok ve­zetése alatt menetelnek, és harci egységüket nyilvánítják a függetlenségért és szabadsá­gukért folyó küzdelemben. Ugyanígy a gyar­mati és félgyarmati országok népei a gyar­mati elnyomás elleni harc jegyében ünnepel­nek és tüntetnek a mai napon. Ma a világ minden országában hatalmas tüntetésekkel mutatják meg a munkások és a velük szövetséges összes dolgozók lebírha­­tatlan erejüket. Bizonyos, hogy az Északi Foktól Tűzföldig és Kamcsatkától Chiléig a föld minden helységében, még ott is, ahol szigorúan tilos minden ünneplés — a mun­kások, a bányászok, a tengerészek, a kakaó és kaucsukültetvények rabszolgái, a mun­kásnők, a velük együtt érző értelmiségiek és az öntudatos dolgozó parasztok megemlé­keznek a mai napról. Bizonyos, hogy azok a munkások is, akiket kényszerítenek még ma is dolgozni, egy pillanatig megállnak és a felszabadult népek reményteljes sorsára gondolnak, bizakodva, hiszen május elseje a jövő szebb fényét villanta­tja eléjük. Hatvanhét évvel ezelőtt a nemzetközi munkásosztály első nemzetközi ünnepén még gyenge volt ez a fény. De az eljövendő győ­zelmekben bízva mégis hatvanezer buda­pesti munkás gyűlt össze a nagygyűlésre. Azóta mérhetetlen változások történtek, a magyar nép is megszerezte a hatalmat, mi­után a Szovjetunió felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, ma már mi is a föld ezer­milliónyi lakosával együtt a szocializ­must építjük. És együtt menetelünk velük lebírhatatlanul a szocializmus győzelme felé. -------------- -------------------­I / I OLJEN MÁJUS / m jit *« . ' ---------- -r-r-T=-;»r Ünnepi díszben a város IMI a, amikor a tizenharmadik szabad május elsején 9 óra­kor megindul a dolgozók színpompás menete a dísztribün felé, bizonyára a Vörös Hadsereg útja két oldalán tömött sorok­ban álló közönség között a tetszés moraja hangzik majd fel. A tetszés moraja olyankor, ha egy-egy ü­zem, vállalat fegyel­mezett felvonulását, a sok gonddal és figyelemmel elkészített transzparenseit, és erre a májusra jellemző ötletes illusztrá­cióit látja. A nagyszerű felvonulás közepette talán kevesen gondolnak arra, hogy addig, amíg a mai nap felvirradt és a több ezres felvonulók serege elindult a Vörös Hadsereg útján, mennyi gond, fáradság, munka előzte meg ezt a színpompás, szivet-lelket gyönyörködtető látványosságot. Egyenruhában a dohánygyári fiatalok A késő esti órákban Jákli Imrével, a dohánygyár párttit­­kárával beszélgettünk a május ■elsejeiTR tanulás előkészüle­teiről. A festőmíűhely ebben az üzemben szintté éjt nappallá téve dolgozó,hogy mára min­den a legnagyobban rendben, a felvonuláshoz készegi legyen. A hetven darab zászlót t­egnap már kivasalva, szépen sor­ko­­zott egymás mellett. Részeli állt a gyár udvarán az az autó is, amelyiket szépen feldíszítve, a dohánygyár különböző ter­­majd végig­haladni a Vörös Hadsereg út- Őtletes­ megoldással jelké­pezik majd azt is, hogy mit akartak az imperializmus sze­kértőkor hálunk októberijén. Itt lésznek majd a fiatalok lő, a WSZ tagjai, akik külön egyenruhás csoportban képvi­selne, majd a kommunista ifjú­ forint nyereség . A Hajdúsági Bőr- és Cipő­­­gyár dolgozói mindenképpen is büszkén vonulnak majd a Hie­­hertben. Büszkén azért, hogy az első negyedévet — ezt a nagy betűkkel hirdeti majd a transzparensük is — 620 000 forint nyereséggel zárták. Ilyen !szép eredménnyel nem sok vál­lalat dzsSSoegBS!­Kivasalva Várja a felvonu­lást a 12 táncoslány ruhája, akik Ifjú honvédekkel párosan vonulnak majd el a dísztribün A vagongyári futó­május 1-i­­ felajánlásukat*^^ A vagongyárban Sejkovszki László futólakatos brigádja az elsők között indított május­­ tiszteletére munkaversenyt. Még márciusban, a verseny megindulásakor vállalták, hogy napi munkaidejüket száz szá­zalékosan kihasználják, s ugyanakkor a darab és forint tervüket is teljesítik minőségi munka végzése mellett. A ver­senyben nagyobb gondot for­dítanak az anyagtakarékosság­ra. Sejkovszki László brigádjá­nak versenyéhez a futón dol­gozó összes lakatos brigád csat­lakozott. Április 30-án ünepélyes ke­retek között értékelték a mun­kaversenyben elért eredménye­ket. A futólakatosok vállalásu­kat valóra váltották, s így a munkaversenyben első lett Sejkovszki László brigádja. A m­ásodik helyezést Gyöngyösi a harmadik helyezést I.Lászl­y*fe*IDS brigádja érte el. A Jkefeglár táncosai Nag­vbgf k készülnek a felvonu­lásra. Biztosan büszkén ■teftenglf­­ mara­dt..a tribün előtt, hiszen a tavalyi buda­pesti szakszepifezeti Verse­nyen harmadik helyezést ér­tek el. Ez a csoport egyébkén a délutáni kultúrműsor al­kalmával is bemutatja tudá- A Hajdúsági Goggszergyár dolgozói fötér és kék egyen­ruhájukban vonulnak fel, ki­véve a sportolókat, akik a sport egyenruháikat öltik ■magukra. Többen segédkez­­tek a több, ■ mint húsz transz­­jjftiri SpK- készítésében, amelyek fleiirafs^'v. jelszavakat és az üzemre Jellemző adatokat tartalmaznak. ^ptjhsnka sikerekkel ^^nnepel a GÖCS­ I^$k-gördülö csu­págygyár ezen május elsején olyan felvo­nulást rendez,amely hűen tük­­­rözi fennáll a pattak ötödik év­fordulóját, a magyar gördülő­csapágy születésnapját. Elké­szít­­tegnap az az autóra szerelt kép­et, amelyik arról tanúskodik,­ hogy a magyar csapágy nemcsak az ország­ban, hanem külföldön is hír­nevet szerzett magának. Ro­mánia, Lengyelország, Né­metország, Kína, Csehszlová­­kiagpe Bulgária ismerte már meg a Gördülőcsapágygyár dolgozóinak jó munkáját. A gyárban egyébként nagy ————^Wy'WMi az érdeklődés a május 1-i szó­rakozás iránt. Tegnap délig 7—800 ebédjegyet vásároltak a dolgozók. A délutáni szóra­kozás kedvesnek, vidámnak, ötletesnek ígérkezik. A párt és a szakszervezet közösen mulatságos rendezvényeikkel (zsákbafutás, lepényevés stb.) szórakoztatja majd a GÖCS sportpályán dolgozóit. A jól végzett munka tuda­tában ünnepelnek az üzem munkásai. Felújították a munkaversenyt és május­­ tiszteletére jelentős sikereket értek el. A gyár eredményei­nek értékét növeli, hogy az ellenforradalmi események során a termelés mélypontra zuhant, decemberben még c­sak 36,3 százalékát érték el az 1956 harmadik negyedév átlagának. A munkaverseny célja éppen az volt, hogy a termelés emelkedjék, helyre­álljon az arány a termelés és a bér között. A munkaversenyben külö­nösen jó eredményeket értek­ el a kovács és lágyító üzem dolgozói. Ez az üzem már el­érte, sőt túl is haladta az 1956 szeptemberi termelési szintet. Áprilisban 106,4 szá­zalékot értek el. Különösen kitűntek Mezei István és Tó­szegi Imre brigádjai,­­ akik tervüket 140 százalékra telje­sítették, selejt nélkül dolgoz­tak. Az edző­műhely is kivá­lóan végezte el feladatát, elő­segítette a félkészáru készlet növekedését. Itt Demeter Mik­lós és Farkas Mihály elvtár­sak végeztek különösen jó munkát. A köszörűs, a sajtó-o­ló, a forgácsoló, a szerelő és a többi üzemrészek dolgozói is derekasan helyálltak a május­­ tiszteletére indult verseny­ben. A debreceni állomás dolgozói is fogadalmat tettek, hogy jobb munkával emlékez­nek meg a világ proletariátus, nagy ünnepéről, május 1-ről. Az állomás beosztottjai meg-, állták helyüket a versenyben,, nemcsak elérték, amit célul tűztek ki, hanem túl is, szár­nyalták vállalásukat, fonto­sabban közlekednek a sze­mélyvonatok, a tehervonatok, rövidebb ideig tartózkodik egy-egy kocsi az állomásokon. Az állomás dolgozói most már a vasutas napra készülnek. Ezt a napot is jobb munkával akarják megünnepelni. Az Alföldi N­yomda elkészítette azt a nyolc fajta röpiratot, amelyek egy részén jelmondatok, másik ré­szén karikatúrás képek látha­tók. A Hazafias Népfrontra ma nagyobb feladatok várnak, mint valaha Élést tartott a megyei elnökség A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége az ellenforra­dalmi események óta kedden délelőtt tartotta első ülését a megyei tanács épületében. M­á­r­k­u­s Tibor megyei tit­kár megnyitó szavai után Bartha János, a megyei tanács elnökhelyettese, a nép­front megyei elnöke tartott részletes, alapos beszámolót a szervezet eddigi munkásságá­ról s vázolta a soron követke­­ző jelentősebb feladatokat. Megállapította, hogy a nép­front hasznos munkát vég­zett, komoly eredményeket ért el, még akkor is, ha terveit nem tudta mindig megvalósí­tani. A tervek megvalósításá­nak tartalmi és szervezeti okai voltak, akadályozta a lendület hiánya is, mivel a népfront bizottságok nem a széles, demokratikus jelölés útján jöttek létre. Megemlé­kezett arról, hogy az ellen­­forradalmi levegőben az el­len­séges elemek milyen rend­kívül erős aktivitással mun­kálkodtak. Ennek eredmé­nyeként sok becsületes dolgo­zó is az elleforradalom sze­­kértolója lett. Ezek a becsüle­tes elemek most túlnyomó részt passzív magatartást ta­núsítanak. A népfront felada­ta, hogy a becsületes, jószán­dékú építőmunka érdekében zászlaja alá gyűjtse ismét a dolgozó népet. Tényként állapította meg Bartha elvtárs, hogy az ellen­­forradalom a népfront bizott­sági szerveket nagyon sok he­lyütt szétzúzta. A vezetők egy része passzivitásba vonult és csak az utóbbi időben kezd újból fontos tevékenységéhez. Erre a tevékenységre soha nem volt nagyobb szükség, mint napjainkban. A munka tartalmi igénnyel való megtöltése azt jelenti, ha a mindennapi élet problémái­­mellett nem haladunk el kö­zömbösen. Foglalkozni kell az ellenforradalommal kapcsolat­­os egyes téves állásfoglalá­sok megtörésével, szétzúzásá­val, hogy a Debrecenben le-­­játszódott események sem „ártatlan” politikai megnyíl­­vánulások Voltak, hogy az el­­­lenforradalom itt is a párt, a tanács és a demokratikus lé­tesítmények szétrombolását tűzte ki feladatul,­­ hogy itt is minden előkészület megt­­örtént a demokratikus állam­i rend megdöntésébe. Megemlítette, hogy a politi­kai kérdések mellett a nép­front feladata a törvényes köv­­telességek, a mezőgazdasági problémák megismertetése a dolgozókkal, a községfejlesz­tési tervek megtárgyalása, a kulturális mozgalmak megin­­dítása. Bartha János elvtárs ismer­­tetőjét az elnökség tagjainak hasznos hozászólásai egészíted

Next