Hajdú-Bihari Napló, 1957. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

A washingtoni atomőrültek tervei kudarcra vannak ítélve Moszkva (TASZSZ) Az Iz­vesztyija New York-i tudósí­tója a Stassen körül lejátszó­dó washingtoni „politikai ci­­vódást” kommentálva ezt ír­ja: Nem kellene figyelmet fordítani erre az ügyre, ha e kulisszák mögötti játék hát­terében nem rejtőznének ve­szélyes tervek. Ezek a tervek közvetlenül a londoni leszere­lési tárgyalások meghiúsításá­ra irányulnak. Ezt nyíltan megerősíti a sajtó, amely azoknak a köröknek a véle­ményét tükrözi, amelyek Wa­shington politikáját meghatá­rozzák. Mint a sajtókommentárok­ból kitűnik — jegyzi meg a tudósító — Stassennek ,m min­­den eszközzel meg kell pró­bálnia a szovjet javaslatok befeketítését, zsákutcába kell juttatnia az albizottság tár­gyalását és a Szovjetunióra kell hárítani a felelősséget a londoni tárgyalások kudar­cáért A nemzetközi együttműkö­dés ellenségei — folytatja a tudósító — újabb és újabb mesterkedésekhez folyamod­nak, hogy elkerüljék a lesze­relési problémák érdemi meg­vitatását. Megérdemlik a szi­gorú ítéletet. Az amerikai köz­vélemény nagy többsége hatá­rozottan helyesli azokat a fel­hívásokat, hogy haladéktala­nul szüntessék meg az atom­fegyver kísérleteket. Más or­szágok közvéleményét sem vezetik félre a leszerelés el­lenségeinek mesterkedései. A washingtoni atomőrültek tervei homokra épülnek — ku­darcra vannak ítélve — fejezi be a tudósító. kezdeményezést olyan terüle­ten, amelyen a Nyugat hátrá­nyosabb helyzetben van, mert közvéleményében széleskörű kampány indult a rádióaktív veszély miatt. Tárgyalnak a nyugati küldött­ségek London (AFP) A londoni leszerelési értekezleten rész­vevő négy nyugati küldöttség kedd délelőtti ülésén folytatta az atomkísérletek ellenőrzött felfüggesztésére vonatkozó legutóbbi szovjet javaslatok vizsgálatát. Tanulmányozta továbbá az arról szóló ameri­kai tervet, hogy az atomkísér­leteket tíz hónapra függesszék fel és ez alatt az idő alatt te­remtsenek hatékony rendszert annak ellenőrzésére, hogy megszüntetik a hasítható anyagok katonai célú terme­lését. Harold Stassent, az ameri­kai küldöttség vezetőjét most egy hivatásos diplomata, Ju­lius C. Holmes támogatja, aki kedden érkezett Londonba. Holmesnek elsősorban az összekötő szerepet kell betöl­tenie a NATO állandó taná­csával, valamint a nyugati kormányokkal, a légi meg­figyelés két övezetének meg­teremtésére vonatkozó ameri­kai tervet illetően. A Monde a szovjet leszerelési javaslatról Párizs (MTI) A hétfőn esti párizsi sajtó érdeklődéssel tárgyalja az atomkísérletek megszüntetésére vonatkozó szovjet javaslat nyomán ki­alakult helyzetet. A Monde washingtoni tudó­sítójának jelentése szerint Wilson szombati nyilatkozata után úgy tűnik, hogy Wa­shington feltételekkel kész el­fogadni a szovjet javaslatot a kísérleti robbantások ideigle­nes megszüntetésére. Az új szovjet javaslat nem kis za­vart okozott Washingtonban — írja a Monde. — Az oroszok — mondják az amerikai fővá­rosban — ügyesen használták ki a nyugatiak habozását és kényes helyzetbe hozták őket, legalábbis a propaganda te­rületén. A „J­orin-bomba” is­mét az oroszoknak adja a „MÁR VÉGE LETT AZ ÉVNEK ÉS NÉMA AZ OSZTÁLY..." Igen, e kedves, szívet-lel­­ket gyönyörködető dalla­mok csengése mellett bú­csúztak a téglási állami ál­talános iskola nyolcadik osztályos növendékei június 14-én délben az öreg, sárga rovásos padoktól, becsület­ben megőszült nevelőktől és és sok vihart látott iskolá­juktól. Nem mindennapi ese­mény ez az ember életében, hisz igen sokan itt sajátí­tották el a betűvetés nagy­­ mesterségét, a kétszer ket­tőt, a magyar nyelv ékes tudományát és a többit, mely összefonódva agyuk­ba vésődött és szívükhöz nőtt az iskola minden ked­ves emlékével együtt. Ép­pen ezért ők is nagy lelke­sedéssel készültek a búcsú­zára. A nyolcadik osztályos fiúk ajándékképpen egy­­egy könyvet, a lányok pe­dig a hagyományossá vált hímzett tarisznyákat kap­ták a hetedikes pajtások­tól. A kis ünnepségre meg­hívták a párt, a tanács és a szocialista szektor veze­tőit a szülőkkel együtt. A ballagás tizenegykor kezdődött és a hetvennégy nyolcadikos pajtás, az osz­tályfőnökök vezetésével sor­ra járta a pompásan fel­díszített osztályokat, a szü­lők és vendégek kíséreté­ben. Minden osztálytól egy­­egy nyolcadikos búcsúzott el. Osztály­búcsú után az ud­varon elénekelték a csengő­dalt. Virágerdő, könnyes szem, mosolygó arc jellemezte az ünnepséget. Érezni lehetett hangulatában, hogy a gyer­mekek egyek tanítójukkal, tanáraikkal. A távozó nyol­cadik osztályosok pedig véssék­ szívükbe Arany Já­nos sorait! 'r' „Előttünk a küzdés, Előttünk a pálya, A gyenge elbukik, Az erős megállja.” Legyetek erősek az élet küzdőterén, a munkában! SZEPESVÁRI ANDRÁS iskola­igazgató Két közlekedési baleset Tegnap két balesethez száll­tak ki a debreceni mentők. A Vörös Hadsereg útján egy gépkocsi elgázolta Bolcsár Bé­­láné Rigó utca 103. szám alatti lakost. Fejsérüléssel szállították a kórházba. A másik baleset a Hajdú­­böszörményi úton történt. Jó­­zsa felé haladt egy te­rgép­­kocsi s közvetlen utána egy motorkerékpár, melyet Kul­csár János Debrecen, Kossuth utca 15. szám alatti lakos ve­zetett. A kocsi az állami gaz­daság bejárójánál lefordult balra. A motoros nem vette észre a jelzést s hátulról be­leszaladt a teherautóba. A mentők mind a motor veze­tőjét, Kulcsár Jánost, mind az utasát, Keszthelyi Tibornét agyrázkódással szállították be a klinikára.­­ Gyermek­játszadozásból tűz ütött ki tegnap az Achim utca 56 szám alatt. Rámer Károly 3 éves gyermeke gyu­fával a széna tövében tüzeske­­dett. Az egyik égő gyufától felgyulladt a mintegy 5 má­zsa széna, s csak a tűzoltók­nak köszönhető, hogy idejé­ben meg tudták akadályozni a tűz továbbterjedését, sőt a széna egy részét is megmen­tették. 2 N­A­P­L­Ó Közzétették a BYT colombói ülésszakának okmányait Colombo (TASZSZ) A Béke­ Világtanács colombói üléssza­kán a 74 ország képviselői fel­hívást intéztek Hammarsk­­jöldhöz, az ENSZ főtitkárá­hoz, hogy használja fel ma­gas tisztségét, és szólítsa fel az összes nagyhatalmakat az atom- és hidrogénfegyver kí­sérletek megszüntetésére vo­natkozó egyezmény megköté­sére. A BVT colombói ülésszaká­nak leszerelési bizottsága fel­hívást tett közzé az atomfegy­vereik azonnali eltiltására vo­natkozóan. Ezzel kapcsolat­ban leszögezte az ülésszak erre vonatkozó elveit. Közzétették a Béke-Világta­nács titkárainak, alelnökeinek és tagjainak névsorát. A vi­­lágtanács tagjai között van Darvas József író, az Orszá­gos Béketanács elnöke (Ma­gyarország). —.­­ A M­űszaki és . .Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége debreceni intéző­­bizottsága a helyi tudományos egyesületek közötti kapcsolat elmélyítése céljából június 20-án este 8 órai kezdettel klubestet rendez a Csokonai Klub helyiségében (Arany Já­nos utca l'/b). Róma (AP) Az olaszországi politikai válság kedden hirte­len rosszabbra fordult, ami­kor Mezzagora, a szenátus el­nöke közölte újságírókkal, hogy nem tudta megalakítani a kormányt. Utána Fanfani kapta meg a megbízást. Jpeg.­Z­a&& Moszkva (TASZSZ) A szov­jet külügyminisztérium átad­ta a sajtónak MacMillan mi­niszterelnök Bulganyin üzene­tére adott válaszának teljes szövegét. MacMillan válaszát június 14-én Sir Patrick Reilly moszkvai angol nagy­követ adta át Bulganyinnak. Budapestre érkezet a moszk­vai komszomolisták küldött­sége. A KISZ budapesti szer­vező bizottságának meghívá­sára kedden Budapestre ér­kezett Moszkva város Kom­­szomol szervezetének öttagúú küldöttsége M. F. Davidov­­nak, a Komszomol moszkvai városi bizottsága titkárának vezetésével. Berlin (MTI) Wladislaw Gomulka és Jozef Cyrankie­­wicz vezetésével kedden dél­előtt lengyel párt-­ és kor­mányküldöttség érkezett Ber­linbe. Nevada (Reuter). Az idei nevadai atomrobbantási kísér­letsorozat többször elhalasz­tott negyedik robbantását kedden végrehajtották.­­ A robbanó­szerkezetet húsz méter átmérőjű léggömb emelte mintegy 150 méter magasba, ahol a robanás 11,45 gm/ órakor bekövetkezett. — Nem hivatalos megfigyelők szerint a robbanószerkezet csupán fele akkorra lehetett mint a második világháború­ban használt bombák. A rob­banás fényjelenségei még Los Angelesben is láthatók vol­tak. (Té rgi emlékek kö zöttt A kollégium öreg folyosói valamikor Arany, Csokonai lépteit visszhangozták. Az ora­tórium Kossuth emlékét őrzi, a könyvtár hűvös termeiből elmúlt századok árasztják magukból a régi illatot. A kollégiumban minden oszlop, minden kőlapocska, melyen járunk, egy-egy régi emlék. S a város is tele van törté­nelmi emlékekkel . Petőfi Sándor többször járt Debrecenben. Emlékét egy­­egy tábla őrzi régi házakon. A Petőfi tér 3. szám alatti házon márványtábla, rajta pár sor. Itt lakott Petőfi Sán­dor 1844-ben. Itt fázódott, itt éhezett: „Hej, Debrecen, Ha rád emlékezem!... Sokat szenvedtem én tebenned, és mindamellett Oly jólesik nekem, Ha rád emlékezem. A Batthyány utca 16. szám alatti házot három tábla. Az egyiket 1899-ben állította a Csokonai Kör, másik kettőt 1949-ben a MINSZ és a Ma­gasépítési Vállalat Szít cso­portja. Mindegyik a költő ha­lálának évfordulóján készült. Petőfi Sándort sok szép em­lék fűzte Debrecenhez. Sze­rette ezt a várost. Itt szüle­tett a fia is. tőben korhadó fejfák és ki­dőlt sírkövek között járkál­tam. Régen elporladt embe­rek emlékét őrzi az elmosó­dott írás. Kiss Áron, Péczeli József, Budai Ézsaiás. Itt por­ladnak Méliusz Juhász Péter csontjai is a temető valame­lyik dombján névtelen sírban. Sírja fölé annak idején egy kődarabot állítottak, amelyet már behoztak a városba. Egy vasráccsal körülvett sírkövön tisztán, jól olvasható nevek: Fazekas Mihály, Diószegi Sá­muel. Itt nyugszik Fazekas Mihály, a Ludas Matyi szer­zője, a költő és botanikus, Csokonai és Kazinczy barátja, aki együtt sógorával, Diószegi Sámuellel megírta a Magyar füvészkönyvet. Azt írják róla, hogy szenvedélyesen szerette a világot. S mintha ezt a tu­lajdonságát a virágok is is­mernék, a sírkő alja tele van fehér, sárga székfűvirággal. * Péterfia 53. A kapu fölött ablak. A kapu alja be van építve. Ide járt az 1800-as évek végén Nyilas Misi, azaz Móricz Zsigmond, mint deb­receni kisdiák, a Légy jó mindhalálig Gimesijéhez. A ház már sokkal modernebb, mint akkor volt, az ablakokat ikerablakká alakították át, de a kapu alja még a régi. Nincs tábla a házon, nem őrzi jól Móricz Zsigmond em­lékét, csak­ a Légy jó mind­­haláligból tudjuk, hogy itt járt sokat valamikor Nyilas Misi. Tele van a város emlékek­kel. A fiatalok, akik hagyo­mányaink hű őrzői, keressék, kutassák fel a város elfelej­tett, vagy még felfedezetlen régi emlékeit és jelöljék meg a régi házakat, őrizzék meg a régmúlt­ eseményei, emberei, történelmi emlékeit. „Ide, ide fiamat kezembe, Hadd szorítsam a szívemhez őt! Mintha volnék újonnan teremtve, Hogy éltemnek ifjú lombja nőtt!’’ Itt írta egyik legszebb sze­relmi költeményét: „Szeret­lek, kedvesem!” * A Csapó utca 16. szám alatti ház is nevezetes. Itt lakott 1849-ben Vörösmarty Mihály. * Csokonai Vitéz Mihály em­lékét három hely őrzi. Az egyik a Hatvan utca 25. szá­mú ház. Ebben a házban szü­letett 1789-ben. A Darabos utca 19. számú házon szűk­szavas emléktábla hirdeti: „Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozási helye.” Itt élt és­ halt meg Debre­cen nagy költője fiatalon és szegényen. „Minden irásimat, melyek még maradtak, S szűk erszényem miatt köz fényt nem láthattak. Mecaenásokra is eddig nem akadtak, A kik talán nálunk mind sírba rakattak.” A harmadik emlék kint van Versei azonban élnek. Musa a Hatvan utcai temetőben, vetat mori. (Nem halhat meg Nagy fekete síremlék. Itt a költő.) alussza örök álmát a költő,’ Bízom az érdemes késő maradékra, Melly több szívességgel néz a jószándékra.’* A Darabos utca még egy félig jogászként, félig újság­költő emlékét őrzi. 33. szám íróként dolgozott, alatt lakott 1897-ben Ady Endre, aki akkor Debrecenben A Kossuth utcai régi reme­ Elpusztítani, elpusztítani••• KEZDETBEN teremtetett az ember. És az ember végigné­zett magán,, és nagyon meg volt elégedve. Ha szomjas volt, ivott — ha éhes volt, evett. Előbb talán kézzel sze­degetett valami megehetőt, aztán botot, követ fogott. . . — Lám csak! — jött rá idő múltán. — Ez a bot, ez a kő másra is használható, ölhet­tek vele, ha megtámadnak, vagy ha én támadok. És így lett a szerszámból fegyver. És ahogy teltek az ezer és tízezer évek, annál tökélete­sebb lett a fegyver, és annak árnyékában annál emberebb­­nek érezte magát az ember. És eljött az idő, amikor az ember maga döntötte el, hogy mit nevezzen emberi­nek, vagyis minek adja oda kitüntetésképp a saját nevét. Nagy volt a választék, s az ember saját gőgjére bízta a választást. Így lett aztán em­beri és emberséges mindaz, ami ideális: a mások meg­mentése, az elesettek istápo­­lása és egyéb jótétemény. A MÁSIK PÓLUS ember­telennek, állatinak, bestiális­nak neveztetett. Azóta ezt a címet kapja az, aki felnégyeli feleségét, megöli gyermekét, kínozza azokat, akik hatal­mába kerültek, akiknek sor­sa tőle függ. Az egyik négy­lábú, a szamár, vagy a másik, az ökör nevét kapja kölcsön­be valaki, ha nincs magához való esze. A disznó titulus jár a részegeknek­, s nem dí­csér senkit a patkány, a féreg jelző sem. S hogy végképőn a feje tetejére álljon a logika, a mai gügyögő beszédbe már olyasmit is hallani, hogy „te hűtlen kutya”. A nyeglék pe­dig pedáns választékossággal helyettesítik a korábbi „pa­sas” kifejezést a „ nók”-kal és az „ürgé”-vel. És ragaszkod­nak konokul a saját készít­ményei elnevezéshez, mintha valamelyikük is látott volna már vadállatot, amely megöli a kölykét vagy élettársát, disznót, mely részegen fet­­reng; pókot, amely munka helyett lopja a napot; kutyát, mely nem hűséges. Hogy az említett lényeket rehabilitálja-e valaha a köz­vélemény, előre­­ nem lehet tudni, de inkább valószínűt­len, mint valószínű. Ugyanis nem egy nyelv sajátja az állat­nak ilyeténképpen való becs­mérlése és az ember magasz­­talása. Éppúgy a jót nevezi emberinek a német, a francia, az olasz és ki tudja, még hány nációja a világnak. Jó ezer évvel ezelőtt hang­zott el a mondás, de azóta is idézik latin órákon, hogy: M. Porcius Cato római államférfi — bármiről is volt szó a sze­nátusban — szónoklatát min­dig így fe­jezte be: „Ceterum censeo Chartaginem esse de­­lendam.” — „Karthágót pe­dig el kell pusztítani." Pedig ki tudja, talán nem is volt szükség ilyen ügybuz­galomra. A derék zsoldosok amúgy is értették mestersé­güket. A korábbi pun háború idején csak úgy mellékesen, csak úgy félkézzel, csak úgy emberségből leverték a dél­itáliai görög városállamokat, a büszke Syrakusát, s megöl­ték kora nagy tudósát Arch­i­medesz. (Milyen hálátlan is az utókor, hogy ezt a tettet nem örökítette meg méltó­képpen. Arra még csak-csak volt ideje a történelemírónak, hogy feljegyezze Archimedes utolsó szavait, amellyel terv­rajzait féltette. De a zsoldo­s sok nevére már senki sem gondolt.) Szóval nem volt rá nagy szükség, de Cato szavai még­is buzdítottak. Úgy történt, ahogy szívből kívánta. A szü­lető római civilizáció nagy dicsőségére Karthágót lerom­bolták, még a helyét is fel­szántották. A DICSŐ TETTEK emléke nemzedékről nemzedékre száll, ezért nem tűnt el a kö­zépkorban sem az emberies­ség. Ezért kötözték máglyára Giordano Brúnót, Husz Já­nost, Dózsát és Johannát, az orleansi szüzet. S amikor új kort nyitottak a felfedezések, hullottak ám a mesés kincse­ket hajszoló kalandorok fegy­vereitől az indiánok, örvendj világ, nem halt ki az embe­riesség ! Jutott belőle századunknak is. Hitler, a klasszikus törté­­nelem­ f kltűnő ismerője a ma­ga nyelvére, képére és hason­latosságára átalakítva ismé­telte meg Cato parancsát: „Vernichten! Ausradieren!” És a zsoldosok most is csele­kedtek. Oradour és Lidice romjai, Mauthausen élőhalot­tai, Auswitz gázkamrái dicsé­rik tetteiket. Meg kell adni­a a császárnak, ami a császáré, a kancellárnak, ami a kancel­láré. El kell ismerni Hitler különleges képességeit. Ko­rában ismét ismét magasabb szintre emelkedett az embe­riesség, és megszületett az emberfölötti ember. A JELENKORBAN sem halt ki fajtájuk, s ez már csúcsszuper embernek nevez­hető. Boldogságunkra még hatásosabb fegyvereket ta­láltak ki, s a hirosimai próba után örömmel jelentették, hogy kitűnően szuperálnak, egycsapásra. Amit a primitív elődök csak hosszú, fáradsá­gos­­ munkával tudtak össze­­rombolni Karthágóban, Ora­­dourban, azt ma, a technika századában elvégzik gomb­nyomásra. Egy gondolat, és a teremtője sem ismer rá többé a tegnapi nagy világvárosra, a gyárakra, a szántóföldekre. A lehetőségek szinte kor­látlanok. A tökéletesítés felső határa a mennyboltozat. Le­het műholdat készíteni atom­támaszpontnak — ahogy azt Forrestal, a háborús tervekbe belebolondult amerikai had­ügyminiszter tervezte. Meg lehet mérgezni az ételeket, a kutakat, a tengerek vizét, s ha minden jól megy, amúgy emberségesen talán még a földet is fel lehet robbantani. De ha erre nem képesek, feltétlenül változtatni kell az elnevezéseken. Vagy az em­beriességet, vagy a tömeggyil­kosságot törölni kell a szótár­ból. Egyiket törölni, elpusztítani. Einen vernichten, ausra­dieren! Esse delendam! (K. S.) Il mezőgazdasági dolgozók természetbeni kenyérgabona ellátásáról A földművelésügyi minisz­ter a MEDOSZ-szal egyetér­tésben utasításban szabályoz­ta az állami, kísérleti, tan- és halgazdaságok, valamint vadgazdaságok, állami mén- és csákótelepek dolgozóinak 1957—58. évre szóló természet­beni kenyérgabona ellátását. A kenyérgabona ellátás egész évre szóló mennyisége a gazdaságok állandó időszaki és az aratási csépl­ésben rész­vevő dolgozói részére 200, igényjogosult családtagjai ré­szére 150 kilogramm. Az ál­­landó dolgozók kenyérgabona járandóságát negyedéven kint, az időszakiakét két részletben, a csak aratási cséplésben rész­vevőkét cséplés után egyszer­re kell kiadni. A dolgozók a búzáért mázsánként 93, a ro­zsért 73 forintot térítenek a gazdaságnak. A távol lakó dol­gozók fejadagjukat a legköze­lebbi terményforgalmi válla­lathoz utalhatják át. Természetbeni kenyérgabo­na juttató­ban részesülnek a Silmailan állandó fizikai dolgozói, a hat hónap­ra vagy hosszabb időre szer­ződött, ellátatlan időszaki dol­gozók közül azok, akik a me­zőgazdasági főidényben (ara­tás,cséplés) dolgoztak, továb­bá a gazdaság műszaki, ad­minisztratív és kisegítő állo­mánycsoportba tartozó dolgo­zói kizárólag a tervben jóvá­hagyott keretnek megfelelő létszám erejéig. Kenyérgabo­na ellátásban részesül azon­kívül az állandó, időszaki vagy az aratási cséplésre szer­ződött dolgozó házastársa, ön­álló keresettel nem rendelke­ző, tizenhat éven aluli gyer­meke vagy 16 éven felüli gyermeke, ha állandóan mun­kaképtelen vagy iskolai tanul­mányokat folytat vagy ipari tanuló, végül a dolgozó ház­tartásában élő szülője, ha be­tegség miatt a dolgozó eltar­tására szorul Ellátásban csak az részesíthető, akinek egyál­talán nincs vagy a juttatói mértékénél kevesebb gaboná­ja termett.

Next