Hajdú-Bihari Napló, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

| HAJDÍl-BIHARi Világ proletárjai egyesüljetek! P 9 $lép / ■■■i Ilii jffJI 1é|­81b Az országos pártértekezlet után Szokatlanul nagy, mondhat­nánk rendkívül élénk érdek­lődés előzte meg és kísérte figyelemmel a szombaton vé­­­get ír szágos pártértekez­­­etet. ncsak az egész ns­ífeyar­­ figyelme irányult f­ülé felé, hanem a kül­lő dé, idősen pedig test­­üa­pai is. Az élénk ér­­­dekl­ődés Weie­­sen érthető. Az MSZM” őrs. »-­os értekezlete levert* elenforradalom vi­­■r­ara után ül össze, hogy tiszt­ázza a pun élet kérdéseit, és kifiátnja a tanulságokat az el­lenforradalom eseményeiből és az elmúlt 12 esztendő ered­ményeiből, hibáiból. Minden becsületes hazafi, a magyar nép minden barátja igen so­kat várt ettől az értekezlet­től, amely az első országos szintű a kommunisták újjá­alakult pártja életében. Vá­rakozásukban nem is csalat­koztak. Az értekezlet összes anyagából, elsősorban a hatá­rozat megállapításaiból kris­tálytisztán megállapítható az újjáalakult párt irányvonala. Igen fontos és szükséges volt az a megállapítás, hogy az elmúlt 12 év eredményeit megvédve javítjuk ki a régi vezetés által elkövetett hibá­kat, mert az ellenf­orra­dalom előkészítői hallatlanul lebecs­mérelték mindazon eredmé­nyeket, amelyeket a magyar nép, elsősorban a munkásosz­tály a párt vezetésével ke­mény és áldozatos munkával, harccal kivívott. Mindenki­nek tudnia kell, hogy további előrehaladásunk csakis a már eddig kivívott eredmények to­vábbfejlesztése útján képzel­hető el, csak így lehetséges. Igaz az is, hogy ez az előre­­h­aladás annál gyorsabb lesz, minél gyorsabban és minél maradéktalanabbul kijavít­juk a régi vezetés hibáit. Megszívlelendő és megfon­tolandó az értekezletnek ama megállapítása is, hogy a párt ideiglenes intéző és központi bizottsága, a kormány helyes és jó úton vezette eddig­­a­z orsz­got. Fontos ezt azért is han­gsúlyozni, mert igen sok ellen­kező híresztelés kavar­gott megyénkben is. Nagy segítséget ad az a megállapítás is, hogy az MSZMP nem új párt, hanem a munkásosztály újjászerve­zett marxista-leninista párt­­tá, amelynek tevékenységét néhány lényeges új vonás jel­­zem Ez új vonások meg­­nyil nultak az értekezleten s, ert az egészet puritán,­ommunistákhoz méltó egy­en.,­ség jellemezte — szinte akadatlanul látszott, ho­gy ". a malommal nem ünnepel­­t, hanem dolgozni gyűltek össze a megbízott küldöttek. Az is kiérzett minden felszó­­alásból és beszédből, hogy szinte jó szándékkal igyek­­zenek a lehető legjobban megoldani a napirenden levő érdeseket. Ennek megfelelően v­­szinte okunkra kívánkozik a sze­l­leni­i szerénység megkapó példái nyilvánultak meg minduntalan. Nem volt fősze­replő ... Azaz pontosabban: az egész értekezlet folyamán kiérződött, hogy a főszereplő a magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép. Kit ne töltene el tehát bi­zalom és nyugalom, ha átta­nulmányozza az értekezlet egész anyagát?! Meghallottuk, hogy az ellenforradalom győ­zelmes leverője a magyar munkásosztály, az ország rendbehozásának hőse pedig az egész magyar nép. Ehhez adtak szinte felmérhetetlen anyagi és erkölcsi segítséget a szocialista országok és első­sorban a Szovjetunió, így vált elszakíthatatlan egységgé a párt és a nép összeforrottsá­­ga, mert a párt újjászervezé­sének döntő jelentősége volt mind az ellenforradalom le­verésének, mind az­­ország gaz­dasági rendbehozásának szem­pontjából. Világosan kitűnik ez a ha­tározat azon részeiből is, ame­lyek a feladatokkal foglalkoz­nak és kitűzik az elérendő célokat. Ezek a célok, a nép céljai, megvalósításuk a nép érdeke, a nép ügye, a nép jö­vője. Ezért érdemes értük küzdeni — a kommunisták feladata és kötelessége, hogy minden áldozatot vállalva az első sorokban küzdjenek — a kivívandó eredményekért járó dicsőség azonban a munkás­­osztályé, a dolgozó népé lesz... így igaz, így helyes! Teljes erővel megkezdhetjük tehát a küzdelmet, van miért és van kivel. Az értekezlet eredménye­ként megszűnt a Központi Bi­zottság ideiglenessége. Új, ki­bővített Központi Bizottsá­gunk van, amelyben egyszerű munkások, tsz elnökök is sze­repelnek a tudós egyetemi ta­nárok mellett. A nép hangja tehát mindig hallatszani fog a Központi Bizottság ülésein... Ezt bizony nem mindig mond­hattuk el. Véleményünk sze­rint méltó arra, hogy vezessen bennünket. Megtartjuk, megvédjük, megszilárdítjuk eddig elért eredményeinket, következete­sen harcolunk a múltban el­követett hibák megismétlődé­se ellen. Helyes úton indul­tunk el, amikor újjászervez­tük a kommunisták pártját, és megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. To­vábbra is következetesen har­colunk két legfőbb célkitűzé­sért, a kizsákmányolástól men­tes szocialista társadalom fel­építéséért és ezzel egyidejűleg a dolgozók anyagi és kulturá­lis szükségleteinek növekvő színvonalú kielégítéséért. Íme, ezek az országos párt­értekez­let legfőbb megállapításai és célkitűzései. Egyszerűek, ért­hetők és szépek ... Megvaló­sításuk az egész nép ügye. A lehetőség, az eszköz a ke­zünkben van: ez a párt. ZÁSZLÓATADÁS püspökladányi járás munkásőrsége tisztelegve fogadja zászlaját. .) r D.brec»'' 1 Csütörtökön ülést tart a városi tanács A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA .. ■ —­...........................................—.im —■ — '"■i.­. .1 A debreceni városi tanács 1957. július 4-én, csütörtö­kön délelőtt 8 órai kezdettel a volt megyeháza nagytermében tartja rendes tanácsülését. A tanácsülés a népi ülnököket választja újra, valamint meghallgatja és megvitatja a mező­­gazdasági osztály beszámolóját, A termelőszövetkezetek hely­zete és a mezőgazdaság legfontosabb feladatai címmel. Ez­után különfélékre és interpellációra kerül sor. Két és fél mi­llió forint túlteljesítés A Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozói június 30-ával havi tervüket 110,1, második negyedévi tervüket pedig 110,7 százalékra teljesítették. A negyedévi túlteljesítés értéke pontosan két és fél millió forint. Dolgoznak az aratógépek a Szabad Élet Tsz földjén A megye termelőszövetke­zetei közül egyre több adja a hírt: mgkezdtük az aratást. A hosszúpályi Szabad Élet 52 holdas árpatáblájában két aratógép és egy kombájn dolgo­zik. A becslés szerint, holdanként 14 mázsás árpatermésre számítanak. Az időjárás kedvező, megszűntek a zivatarok, gyors és jó aratással igyekeznek mindenütt az árpa vágásával, hogy teljes erővel fordulhassanak majd a búza aratására, mihelyt az érésre fordul. Az ebesi Szikra Tsz-ben egyhónapi munkaegységre 2500 forint az előlege egy házaspárnak Az ebesi határban nagy figyelemmel kísérik a Szikra Termelőszövetkezet munká­ját. Ez a szövetkezet február­­ban alakult, a feloszlott Új Barázda és Petőfi termelőszö­vetkezetek földjén 431 hol­don kezdte meg a gazdálko­dást. A szövetkezetben több mezőgazdász is­ dolgozik, mint tag, maga az elnök is mező­gazdász,­ Puskás Antal, aki megelőzően a megyei tanárs­­■nál dolgozott. Mezőgazdászok: Szilágyi Sándor, Márton Gá­bor, Szőlősi Imre, Nagy Gé­­záné. A tagok száma összesen 21. A minta-alapszabály sze­rint dolgoznak. Néhány mó­dosítást alkalmaztak csak. Húsz vagon kender Ez az új szövetkezet már első lépéseinél bebizonyította, hogy milyen lényeges dolog a mezőgazdálkodásban a kel­lő szakértelem. Nem volt pén­zük, gazdasági felszerelésük és íme mégis sikeres a gaz­dálkodásuk. Adósságot nem vesznek a nyakukba. — Teher­rel nem kezdik az új életet — így mondják. Közös állatállo­mány még nincs, de már ele­gendő takarmányt termelnek, a saját erőből beállítandó kö­zös állatállomány részére. Tíz üszőt és tíz anyakocát az el­következendő hetekben már vásárolnak. Lépésről lépésre haladnak előre. A legfonto­sabbnak tartják a belterjes gazdálkodást, s ennek megva­lósításával tagjai emelkedő jólétét. Földjükön 52 holdon ken­dert vetettek idejében. Ez a kender máris ember magas­ságú. Nincs párja a megyé­ben, s ahogy becsülik húsz vagon kendert takarítanak be erről a területről. Vetettek cirkot, 48 holdon. Ez is igen szépen fejlődik. Szerződéses alapon termelik a kendert teljes egészében, a cirokból csak 28 hold termését adják át a vállalatnak, 20 hold ter­mését megtartják, mégpedig azért, hogy a tagságnak télen is legyen foglalkozása, jöve­delme. A húsz holdon termett­ cir­kot saját maguk dolgozzák fel seprőiknek a téli hónapok­ban, és ahogy az értékesítési árakat átnézték, 150 000 fo­rintot keresnek a seprőkütés­­sel. Gond van itt a jelenre, de nagy gondossággal készül­nek a jövőre. Elkészült az üzem termelési terve, pénz­ügyi terve. Az októberi osz­tásnál egy munkaegység ér­tékét 78 forintra taksálják. — Ez még lehet több is — mondja Puskás Antal elvtárs, az elnök —, mert úgy a ken­der, mint a cirok magasabb terméssel fizet, mint ahogyan számítottuk. A mi tervünk reális termelési terv, nem ér­tékeltük túl semmiből a jö­vedelmet, jobb a kellemes meglepetés, mint a keserves csalódás. Az­eged­esek aggodalma Sok jót lehet mondani er­ről az új termelőszövetkezet­­ről. Helyes kezdeményezések történtek itt, példamutatások, de egy hiba is adódott, nem kötöttek jégbiztosítást. Most, hogy jéggel terhes fellegek tornyosulnak gyakorta az égen, bizony aggodalommal lesik a tagok az égen gomoly­­gó viharfelhőket, mi lesz, ha a jég megpocsékolja a ter­mést? Hol lesz a kártérítés? Hát ettől az aggodalomtól megkímélhették volna magu­kat, ha megkötik a jégbizto­sítást. Dehát nem a­karnak ter­het vállalni. Üres marokkal kezdték a közös munkát. Milyen munkadíjat kaphatnak a kisiparosok alkalmazottai? A Könnyűipari Miniszté­rium rendeletet adott ki a magánkisiparban foglalkoz­tatott fizikai dolgozók béré­nek rendezéséről. A rendelet értelmében a magánkisiparos a dolgozó részére ipari tanu­lók kivételével meghatározott, bértételek szerinti órabért kö­teles fizetni. A kisipari dolgozók munka­bérét időbérben (órabérben) kell elszámolni és kifizetni. Az egyes szakmákra megálla­pított bértételek az ország egész területén egységesen érvényesek. Az egyes bérkategóriákban megadott alsó és felső bérha­tárt átlépni nem szabad. Ki­emelt órabért csak a különle­ges szaktudást igénylő mun­kát végző dolgozók részére szabad kifizetni. A magánkisiparos és a dol­gozó kölcsönös megállapodá­sától függ, hogy a kisiparos a bérkategória-határok figye­lembevételével mennyi bért fizet. A magánkisiparos a tör­vényes munkaidő ledolgozása esetén a dolgozó részére 800 forint havi illetményt, mint minimális keresetet köteles biztosítani. E rendeletet 1957. július első napjától kell al­kalmazni. Ezzel egyidejűleg a magánkisiparban foglalkoz­tatott munkavállalók bérezé­séről szóló eddigi rendelet — kivéve az ipari tanulókra vo­natkozó részt — hatályát veszti. Kiemelt órabér általában 9—13 forint között lehet. A szakmunkás órabéreket 5—7 forint, a segédmunkás órabé­reket általában 4—6 forint kö­zött állapították meg. (MTI) Bulgáriába készülnek a debreceni úttörők. A kis i­ajtások fényképekről ismerkednek Bulgária festői tájaival Kitüntettek több hajdú-bihari orvost és gyógyszerészt Az egészségügyi miniszter 116 orvost, illetve gyógysze­részt tüntetett ki jó munkája elismeréséül kiváló, érdemes orvos, illetve gyógyszerész címmel. A kitüntetéseket július 1-én, Semmelweis Ignác születésé­nek évfordulóján, ünnepélye­sen adták át az orvos-egész­ségügyi dolgozók szakszerve­zete Semmelweis-termében. Dr. Doleschall Fri­gyes egészségügyi miniszter elmondotta: A most kitünte­tett orvosok 91 százaléka ál­landóan a betegek kezelésével foglalkozik. Legtöbbjük mö­gött több évtizedes orvosi munka áll. A magyar egész­ségügy egységének egyik szép példája — folytatta dr. Dole­schall Frigyes —, hogy az or­vosok mellett a gyógyszeré­szek is megkapják jó munká­juk elismeréséül a kiváló, illetve az érdemes gyógysze­rész kitüntető címet. Az egészségügyi miniszter ezután átnyújtotta a kitünte­téseket. A miniszter az egészségügy területén végzett kimagasló munkájáért a kiváló orvos kitüntető címet adományozta és 3000 forint pénzjutalomban részesítette többek között: dr. Szeleczky Gyulát, a Debreceni Orvostudományi E­gyetem docensét. Érdemes orvosi kitüntetést kapott többek között: dr. Fazakas Sándor, a Hajdú-Bihar megyei kórház osztályvezető főorvosa, d­r. Jakab Endre, a Hajdú- Bihar megyei rendelőintézet főorvosa, dr. Mészáros György, a Debreceni Orvos­tudományi Egyetem adjunk­tusa, dr. Miklódi Zoltán polgári körzeti orvos, d­r. Szentandrássy László, a debreceni Állami Csecsemő­­otthon igazgatója. Az egészségügyi miniszter a gyógyszerellátás terén elért ki­váló eredményeiért érdemes gyógyszerész címmel tüntette ki többek között: Turina Antalnét, a debreceni 16/18. sz. gyógy­szertár vezetőjét. A kitüntetett orvosokat és gyógyszerészeket az egészség­­ügyi dolgozók szakszervezeté­nek elnöksége nevében d­r.­­Pál Ferenc főtitkár kö­szöntötte. A kitüntetettek nevében dr. Jáky Gyula egyetemi tanár mondott köszönetet. Az egyén: gazdák és a tsz tagok szoros barátsága A jó példák közül, amivel szolgál a Szikra, megemlíthet­jük, hogy a volt Új Barázda Tsz most egyénileg gazdálko­dó tagjaival igen szoros és jó barátságban vannak. Az új tsz-t segítették első munkájá­ban, hengert adtak, ekekapát, fogast, mert még­ ez sem volt a munkák gyors végzéséhez. Kovács László szekeret, lovat adott segítségül, Kovács Ist­ván pedig, amikor látta, hogy sürgős a hengerezés, saját igá­jával segített hengerezn­i. Megbecsülik egymást. Többen a volt tsz tagok közül elisme­réssel mondogatják: jól halad itt a munka, gazdag lesz itt a termés! Az új szövetkezet tagjai ko­ra reggel már dolgoznak, és csak naplemente után térnek pihenőre. Brigádszállásuk még nincs, egy üres istállóban alusznak, mert az a lakóház, mely a tsz tulajdona, de ott jelenleg egy nem tsz tag la­kik, még mindig nem kerül­hetett birtokukba és nem ren­dezhetik be dolgozókhoz mél­tó brigádszállásnak. A Szikra a legnagyobb fokú gépesítést alkalmazza terüle­tén. Szerződése van a gép­állomással, szántásra, vetésre, betakarításra, úgy tervezik, hogy vásárolnak egy Zetoort, hogy még jövedelmezőbbé tegyék gazdálkodásukat. A környék jóleső érzéssel állapítja meg: jó kezekbe ke­rültek itt a földek. De irigyek is akadnak, akik jó munka helyett a fúrás-faragás nem éppen dicséretes mesterségét akarják folytatni. De hol vol­tak ezek az emberek, amikor az ég zengett? ... Erdős Imre és felesége sa­ját munkájukkal példázzák, hogy mennyire nincs igazuk azoknak, akik a február 16-án működési engedélyt kapott Szikra Tsz ellen ágálnak. Má­jus hónapról elvégzett mun­kájuk alapján Erdős Imre és felesége — akik megelőzően a szoboszlói Lenin Termelőszö­vetkezetben dolgoztak — 2500 forint munkaegység előleget kaptak. Ez a tény világosan beszél arról, hogy érdemes és felette hasznos dolog egy olyan jól irányított, jól szer­vezett termelőszövetkezetben dolgozni, mint az ebesi Szik­ra. Az eredményeket emeli az is, hogy a szövetkezetnek az Angyalházán 82 hold rizs­telepe is van. Ez is hoz a konyhára valamit. Bizonyos, hogy az ebesi Szikra tagságá­nak lesz mit aprítani a tejbe. B. M. Az aratási szerződéskötésekről Megkezdődtek a szerződés­­kötések a legnagyobb mező­gazdasági munkára, az aratás­ra. Az állami gazdaságok és gépállomások részére nyomtat­ványokat küldtek ki és azok igénybevételével kötik az ál­lami gazdaságok megbízottai a szerződéseket. A szerződést mindenütt a helyi tanács meg­­bízottja előtt kötik meg. Há­rom példányban készítik. Egy a szerződtetőnél, egy a szerző­dőnél és egy a tanácsnál ma­­rad. Balmazújvárost már felke­resték az állami gazdaságok, elsősorban a hortobágyiak. A borsósi gazdaság részére 119, az árkusi gazdaság részére nyolc, a Máta részére pedig hat szerződést kötöttek eddig, így halad ez az egész megye területén. Az egyéniek még csak el­vétve kötnek szerződést az ara­tás idejére, mert jórészt a csa­­ládtagok és a rokonság bevo­násával végzik el kisparcellá­­jukon az aratást. Jellemző, hogy Tégláson például eddig csak egy egyénileg gazdálkodó kötött szerződést aratómun­kással. Nagyon fontos az, hogy minden egyéni termelő, ha idegen munkaerőt alkalmaz aratás idejére, a tanács előtt hitelesítse a megállapodást.­­• Elejét veszik ezzel a későbbi esetleges vitáknak. Tudja az arató, mi jár neki, s írás rög­­zíti a munkáltató kötelességét is.

Next