Hajdú-Bihari Napló, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

HA­JDÚ­-BIHARI Világ proletárjai egyesüljetek! ___ ___ ___ | 1957. AHO. 1., CSÜTÖRTÖK |LI |jjjii­ll||p jflfljik 11. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM ||||| M­lli flg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 3500 holdda­ növekedett a tsz-ek és egyéni termelők szálastakarmány vetésterülete Az elmúlt években az álla­tok átteleltetése nemegyszer igen komoly gondot okozott nemcsak a termelőszövetkeze­tekben, egyénileg dolgozó pa­rasztoknál, hanem még az ál­lami gazdaságokban is. Vilá­gossá vált mindenki előtt, hogy addig nem lehet beszél­ni az állatállomány fejleszté­séről, a hozamok emeléséről, amíg meg nem teremtjük a megfelelő jó takarmányozást, különösen, ha nem növeljük a szálasi takarmányo­k termesz­tését. A kormány intézkedései le­hetővé tették a több takar­mánytermesztést, megszüntet­ve a kötelező gabonavetést. A szálastakarmányok vetésterü­letét így már növelni tudták a dolgozó parasztok. A megyé­ben most nagyobb arányban emelkedett a kapások termesz­tése, mint a szálastakarmá­nyé, de ez az emelkedés is örvendetes. Egész sor olyan termelőszövetkezet van már, amely ebben az évben 30—40 hold lucernát vetett, sőt nem egy helyen ennél is többet. Hasonló a helyzet az egyéni­leg dolgozó parasztoknál és az állami gazdaságoknál is, ahol tudvalevő, hogy a mintagaz­dálkodás a cél, tehát az állat­állománynál a bőséges takar­mányozás és ami ebből követ­kezik, a legmagasabb hozam elérése. Miről számol be a statiszti­ka? Az elmúlt évben az egyé­niek és a termelőszövetkeze­tek 47 000 ho­ldött..­­ tereltek szálastakarmányt. Ebből a lu­cerna vetésterülete több mint 15 000 hold volt, a vöröshere pedig 10 685 hold. Ebben az évben csak a tanácsok fel­ügyelete alá tartozó területen a lucerna vetésterület több, mint 17 000 holdra emelkedett, a vöröshere vetési területe pe­dig több mint 13 000 holdra. Összevetve a tsz-eknél és egyénieknél egy esztendő­ alatt mintegy 3 és fél ezer holddal több a szálastakarmány vetés­­területe. Az állami gazdasá­goknál szintén emelkedés ta­pasztalható. Mit mutatnak tehát a szá­mok? Azt, hogy ebben az év­ben egyrészt a jó időjárás következtében, másrészt a szá­lastakarmányok nagyobb■ mennyiségű termesztése foly­tán megkönnyebbül az áttelel­­tetés, sőt, ha elegendő másod­növényt is vetnek, azt a célt is el tudják érni, hogy tarta­lékot tudnak gyűjteni. Igen örvendetes, hogy a lá­­posabb réteket is lekaszálják, valamint az árokpartok, tölté­sek füvét, egyszóval mindazon helyeket, ahonnan szálastakar­­mány nyerhető. Jól jövedelmez a szerződéses magtermelés Van egy másik haszna is a pillangósok termesztésének: a magfogás. A szerződéskötések jelenleg is folynak. Már eddig több lucerna- és vöröshere­­mag termelésére kötöttek szer­ződést, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Közel 2200 hold lucerna és vöröshere magfogásra van szerződés, de jóval több lesz ennél. Érde­mes szám:"’" Egy mázsa szer­ződéses vörös here-mag­ért a termelő 2000 forintot kap — szabadon csak 1800 forintot. Egy holdról átlagosan 2—2,5 mázsa magot tudnak fogni, ami 4—5 ezer forintot jelent. A szerződéses lucernamagért 3500 forintot fizetnek mázsán­ként. Ebből egy—egy és fél mázsát ad egy hold, tehát szintén 5 ezer forint körüli jö­vedelmet jelent — nem szá­mítva a becses takarmány ér­tékét. Tudunk külföldre­ szál­lítani, s jövőre is biztosítva van a szükséges vetőmag mennyiség. Számos tsz és egyéni gazda látja is a magfogás jelentősé­gét. A hajdúnánási­­ Haladás például 16 hold lucerna, a ko­­mádi Petőfi 100 hold vöröshe­re, a püspökladányi Október 22 Tsz 40 hold lucerna mag­­fogásra kötött szerződést. Csak az utóbbit vegyük. A magfo­gásból mintegy 140—160 ezer forint jövedelemre tesz szert a tagság, nem beszélve arról, hogy saját maguk is jövőre a megfogott magból újabb lucer­nát vethetnek. Megvalósíthat­ják azt a célt, amit maguk elé tűztek: fejlődik az állatte­nyésztés, több lesz a jövede­lem. A pillangósok vetésterülete a szálastakarmányok termesz­tése tehát, ha lassan is, de emelkedik. Az elkövetkezendő évek feladata, hogy minél több és több takarmányt ter­meljenek a fejlődő állatállo­mány részére. Ma reggel Lublinba utazik a Csokonai Színház művészegyüttese Ma reggel Lengyelországba indul a Csokonai Színház mű­vészegyüttese, hogy kéthetes vendégszerepléssel viszonozza a lublini operettszínház deb­receni látogatását.­­ A debre­ceniek ott tartózkodásuk alatt a Marica grófnőt viszik majd színre, s reméljük ezzel nem­csak sikert, de megbecsülést is szereznek színházi kultú­ránknak. A társulatból egy teljes szereposztásra való színész­­gár­da indult útra Both Bélá­val, a Csokonai Színház igaz­gatójával. Elutazásuk előtt felkerestük a színház vezetőségét és ér­deklődtünk lengyelországi programjuk iránt. Elmondot­ták, hogy Csehszlovákián át, Kassán keresztül érkeznek Lublinba 2-án délután 14 óra 39 perckor. 3-án próbát tartanak, s 4-én már fel is lépnek Lublinban két előadáson. 6-án szintén kétszer kerül a lublini közön­ség elé a Marica grófnő, 8-án és 9-én két-két előadást tarta­nak Radonban. 10-én és 11-én egy-egy fellépés lesz még Lub­linban, s ezzel véget ér a Cso­konai Színház előadássorozata. A szabadnapokon természe­tesen ismerkednek majd Lub­­linnal és kirándulásokat tesz­nek a Visztula partján levő fürdőhöz és Varsóba. Előre­láthatólag augusztus 13-án, vagy 14-én indulnak vissza Debrecenbe. A kulturális küldöttség tag­jaiként a­­ Csokonai Színház együttesével utazik dr. Kónya István egyetemi docens, mint a delegáció vezetője, Keresz­tes Károly, a debreceni városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese, Oláh Im­re, a pártbizottság tagja, Ara­tó Attila, a művelődési osz­tály csoportvezetője és Czine­­ge Istvánné, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldötte. Bízunk benne, hogy a Cso­konai Színház művészei te­hetségükkel, művészetükkel meghódítják majd a lublinia­­kat is, s ezzel is hozzájárulnak a két nép új alapokon felépü­lő barátságához. Ifjúsági nyaralót avattak a halápi erdőben A debreceni Lakatos és Gép­ipari Vállalat ifjúsági brigád­­jai — mint már jelentettük — az üzemi párt- és szakszerve­zet segítségével a halápi erdő­ben nyári üdülőt létesítettek, ahol szabad idejükben kelle­mes környezetben pihenhet­nek és szórakozhatnak. Az üdülő ünnepélyes avatá­sára az elmúlt napokban ke­rült sor. Ez alkalommal a vál­lalat dolgozói mellett több testvérüzemet is vendégül lát­tak. A kultúrműsorral egybe­kötött ünnepségen Balázs Jó­zsef, a vállalat igazgatója a­­tataioknak zászlót ajándéko­zott s az ünnepség után m­­egjeler­tek a vidám mulat ágon a hajnali órákig együt­l aradtak. Új vasúti szerv Debrecenben: a MÁV Északi Pályafenntartási Főnökség Az eddigi tapasztalat azt­­mutatta, hogy a MÁV-nál sem jó a túlzott központosítás.­­ Ennek felismerése után hatá­roztak úgy, hogy a MÁV pá­lyafenntartási főnökségeit szétosztják, több főnökséget szerveznek a jobb munka ér­dekében, így jött létre a MÁV Északi Pályafenntartási Fő­nökség Debrecenben. Az új hivatali szerv segít­ségével nagyobb gondot tud­nak fordítani a vasúti pályák állapotának javítására. A főnökség beosztottai elha­tározták, hogy felvilágosító, meggyőző munkával versenyt kezdenek. Az új főnökség cél­ja, hogy, a vasutas nap tisztele­tére indult versengésben az el­sők között legyenek. Azt mondják a MÁV-igaz­­gatóságnál: augusztus 5-én el­válik, mennyire tartják szavu­kat az északi főnökség dolgo­zói. M­A : Szovjet—afgán nyilatkozat. Mennyi lesz a gyógyszer­gyárban a nyereségrészese­dés? Nyitrai Slovan—DVSC 2:1. Telnek a magtárak Takács Lajos nagyhegyes­ lak­os is eladja felesleges termé­nyét az államnak. Eddig 20 má­zsa árpát és 20 mázsa búzát adott el a terményfor­galmi vállalatnak. Több, mint 700 vagon gabona került már az állami raktárakba A megye területéről érkező jelentések arról számolnak be, hogy egyre fokozódik a gabona­átvétel. A dolgozó parasztság az adógabonát és az eladásra szánt gabonát egyaránt a csép­lőgéptől szállítja a raktárba. Van is dolga a felvásárlóknak. Sok dolgozó paraszt kérte, hogy a felvásárlók a kora reg­geli órákban is tartsák nyitva a raktárakat, mások pedig azt kérték, hogy a késő délutáni, az esti órákban is vegyék át eladásra felkínált gabonájukat. A felvásárlásra megszabott 8 órás munkaidőbe ezeknek a kéréseknek a teljesítése már nem fér be. A folyamatos 8 órai munka helyett az átvevők­nek 12 órát is kellene egyfoly­tában dolgozni. A kérdést úgy oldották meg, hogy azokon a helyeken, ahol két felvásárló van, kora reg­geltől az esti órákig tartanak nyitva, oly módon, hogy a fel­vásárlással megbízottak vált­ják egymást. Azokon a helyeken, ahol csak egy felvásárló van, a dolgozó parasztság érdekeinek legmegfelelőbb időben tarta­nak nyitva, rendszerint a kora reggeli és a késő délutáni órákban, mert a nagyobb for­galom ezekre az időszakokra esik. A terményforgalmi vállalat jelentése szerint, a megye te­rületén szerda estig több, mint­­700 vagon gabona került már az állami raktárakba. Ebben a mennyiségben benne van a ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok és egyénileg dolgozó parasztok eladott gabonája is. ­Találkozók serege, ünnepségek, pompás cirkuszkavalkád Moszkva (MTI) A VI. világ­ifjúsági és diáktalálkozó szer­dai, negyedik napja sem ma­radt el színekben, emlékeze­tes eseményekben az előzőek­től. Az óriási városban szinte a nap egyetlen percében sem áll meg az élet. Szerte a ra­gyogóan feldíszített körutakon, tereken, parkokban reggeltől hajnalig lüktet az élet. Az or­szágok fiatalsága ismerkedik, barátkozik egymással, s a köz­szeretetnek örvendő házigaz­dákkal a moszkvaiakkal. A szerdai találkozók Az ismerkedés számos klub­ban, kulturális otthonban és palotában, szakintézményben szervezett formát is ölt, így például — a szakmai találko­zók mind szélesebben kibon­takozó programjában — e na­pon nyitották meg az ifjú vasúti dolgozók nemzetközi összejövetelét, míg a fiatal pa­rasztok és bányászok, bőripari munkások és a nyomdászok folytatták tanácskozásukat. Szerdán is számtalan, az egyes nemzeti küldöttségek között rendezett baráti találkozót bo­­nyoltottak le. Folytatódtak a különféle diáktalálkozók is, így többek között megkezdő­dött a kémia szakos egyetemi hallgatók összejövetele. A muzsikáló fesztivál A VIT másik fő jellemvoná­sa kétségkívül a dal, a muzsi­ka és a tánc, amellyel lépten­­nyomon találkozunk. Szerdán az argentin, a jugoszáv, a ko­reai, a lengyel és a nyugat­német küldöttségnek volt mód­ja, hogy a szovjet főváros egy-egy színházában, díszhang­versenyen adjon képet hazája kultúrájáról. Külön színfoltjai a muzsiká­ló fesztiválnak azok a szabad­téri színpadok, amelyeken na­ponta más-más nemzet fiatal­jai tanítják saját dalaikra, táncaikra a küldötteket és a moszkvai ifjúságot. Szerdán például chilei, svájci és szov­jet népdalokat, népi táncokat és játékokat tanulhattak az érdeklődők. A nemzetközi művészeti versenyek során szerda a zon­goristák, a vonós- és fúvós­hangszer-művészek, a harmo­­nikások, az énekszólisták, a keleti táncosok napja volt. Pompás cirkuszkavalkád Szerdán ismét magasra szö­kött a fesztivál-láz a szovjet fővárosban. Óriási érdeklődés­sel várták a moszkvaiak és a VIT résztvevői a nemzetközi cirkuszkavalkádot. A cirkusz művészeinek felvonulása mint­egy tizenkét kilométeres útvo­nalon haladt végig. Helyszíni közvetítést adott a nemzetközi cirkuszkavalkád­­ról a moszkvai televízió is. Az igen érdekes menet élén kilenc kékruhás motorkerék­páros emelte magasra a VIT zászlaját. Őket teherautókon, lovaskocsikon követték a szov­jet, a lengyel, a kínai, a mon­gol, a román, a csehszlovák, a a magyar cirkuszművészek. A színpompás cirkuszkaval­kád több órán át vonult végig a hosszú útvonalon. Este ki­lenc órakor a Dinamo-stadion­­ban csaknem százezer néző élvezte végig a cirkuszművé­­szek nagy nemzetközi, bemu­tatóját. Százhúsznál több alkotást mutatnak be a nemzetközi filmfesztiválon Mint ismeretes, a moszkvai VIT-en rendeznek először nagyszabású nemzetközi film­­(Folytatás a 2. oldalon) A VII NEGYEDIK KAPJAK Új hűtőtorony és mérlegház épül Hajdúszoboszlón A hajdúszoboszlói gyógyfür­­dő vizének hűtését különleges hűtőapparátus szolgálja. A hű­tőtorony vasszerkezete azon­ban az eltelt esztendők során annyira tönkrement, hogy hu­zamosabban üzemeltetni már nehezen lehet. A torony össze­omlása esetén az a helyzet áll­na elő, hogy a gyógyfürdő igazgatósága kénytelen lenne a hőforrás vizét kútvízzel hű­teni, ez pedig a fürdő állandó üzemeltetését sok tekintetben akadályozná. A városi tanács ezért elhatározta, hogy 250 ezer forintos költséggel még ebben az esztendőben új hűtő­tornyot építtet. Hasonlóképpen szükségessé vált a régi, életveszélyes, fából­­készült mérlegháznak új épít­ménnyel való felcserélése is. Erre a célra 10 ezer forintot irányzott elő a tanács. Negyvened­ holdra termelnek nemesített vetőmagot A megyei tanács irányításá­val a hároméves terv kezdeté­től fogva a termésátlagok nö­velése érdekében fokozott gondot fordítanak a községi gazdasági felügyelők a nemesí­tett vetőmag termelésére. Min­denütt megkezdődtek a mun­kák. A megyében több, mint táz termelőszövetkezet és több egyéni gazda termel az ősztől kezdve nemesített vetőmagot. Egyedül búzából annyi neme­sített vetőmagot termelnek, ami a következő ősszel 40 000 hold bevetéséhez lesz elegen­dő. Ez azt jelenti, hogy a me­gyén belüli termésből négy­­évenként felújíthatják a kalá­szosok vetőmagját. Épül a szoboszlói tangazdaság kisvasút­ja Több, mint 8 kilométer hosszú kisvasútat építenek Hajdúszoboszlón az egyetemi tangazdaság központja és az állomás között. Jelenleg az el­ső tanyákig mintegy 4 kilomé­ter hosszúságban teljesen el­készült a pálya, a többi részen pedig most emelik a töltése­ket. A kisvasút építéséhez azért kezdtek hozzá, mert tudvale­vő, hogy az őszi betakarítások idején rendszerint esős, csapa­dékos az időjárás, sedés a szállítás, sokszor egy szekér terményt négy le is vontat.­­ A kisvasút megépülésével lé­nyegesen könnyebb lesz a szállítás a gazdaságból az ál­lomásra, arról nem is beszél­ve, hogy igen komoly összeget takarítanak meg. A tervek szerint a 8 kilomé­teres kisvasút őszig teljesen megépül, és az egyetemi tan­gazdaság a 250 vagonra be­csülhető cukorrépa termését már ezzel szállítja az állomás­ig VASÁRNAP LESZ a debreceni munkásőr zászlóalj zászlóavatási ünnepsége A debreceni munkásőrség augusztus 4-én tartja zászló­avatási és névadó ünnepségét. A munkásőrség tagjai­­már nagyban készülnek a neveze­tes eseményre. Az ünnepnap programja is egyre jobban ki­bontakozik. Vasárnap kora reggel zenés ébresztővel kezdődik a zász­ló­­avatási ünnepség. Tíz óra előtt elfoglalják helyüket a századok az Alföldi palota előtti szovjet hősi emlékmű­nél, 10 órakor megkezdődik az ünnepség. Az ünnepséget gazdag kul­túr- és sportműsor egészíti ki. Délben 12 órakor nagyszabású térzene lesz a Déri téren, a debreceni honvéd helyőrség zenekara tolmácsolásában. A térzenéről a Magyar Rádió felvételt készít. A sportműsor, a korábbi közlésünkkel ellentétben nem 16 órakor, hanem 15 órakor kezdődik a sportolók felvonu­­lásával. A különböző sport­ágakban a honvédség, a rend­őrség, a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség motoro­sai és a szovjet helyőrség spor­tolói mérik össze erejüket, tu­dásukat. A stadion sportműsorában szabadgyakorlatok, torna és súlyemelés, röplabda-mérkőzés, nagypályás kézilabda-mérkő­zés, motoros ügyességi ver­seny, atlétikai és más számol­ szerepelnek. A sportműsor befejező szá­maként a Budapesti Honvéd NB I-es csapata barátságos mérkőzést játszik a DVSC NB II-es csapatával. Este fél 9 órai kezdettel színvonalas kultúrműsor lesz a Szabadtéri Színpadon. A műsort a Néphadsereg Mű­­vészegyüttes kitűnő tagjai mutatják be. A „Hej rózsa..."* című vidám népi műsor bizo­­nyára a debreceniek elismeré­­sét is kivívja.

Next