Hajdú-Bihari Napló, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-23 / 196. szám
AKIK Min tanultak BELŐLE... Debrecenben is vetítették a Heine Medin (gyermekbénulás) megbetegedésről és megelőzéséről készített kisfilmet. Hasznos, tanulságos ez a film. A nézők — különösen a kisgyermekes szülők — sokat tanulhattak belőle. Megtanulhatták többek között, hogy azon a hallatlan nagy anyagi áldozaton kívül, amit a kormány tett a Salk-vaccina beszerzésével, milyen óriási jelentőséggel bír a tisztaság a betegség megelőzésében. Megtanulhatták becsülni az orvosok munkáját, küzdelmét a betegség megfékezésére és a beteg gyermekek meggyógyítására. Mégis elszomorító, hogy elsősorban a Köztisztasági Vállalat, de egyes házfelügyelők és házkezelőségek nem tanultak belőle semmit. Mert mit ér az orvosok munkája, ha pl. a Püspöki Palota udvarán, sőt mi több, a kapualjban, a Simonffy utcán és másutt napokig hever a szemét. Senki nem törődik vele, kivéve a legyeket. Azok szorgalmasan hordják az erjedő Szeméthegyről a bacillusokat szanaszét. Ideje lenne már, ha a közegészségügyi szervek nyomatékosan figyelmeztették mindazokat, akik a szemmét eltakarításában „érdekelve“ vannak, hogy a gyerekek, az emberek egészsége minden más „szemponttól” előbbre való. Az orvosegyetem a felvételi vizsgák tapasztalatairól Július második felében tartották a felvételi vizsgákat a debreceni Orvostudományi Egyetemen, ötszázhúsz hallgató közül kellett kiválasztani a százhatvanat. Nem volt könnyű dolga a felvételi bizottságnak. Az idei felvételi vizsgálatok kissé eltérő körülmények és feltételek mellett folytak le. Ősszel ellenforradalom zajlott le Magyarországon. Utána sokáig sztrájk, ellenforradalmi agitáció, rémhírek zavarták meg az ország életét. Természetesen az iskolákban is tükröződött a kinti helyzet. Néhány ifjú aktívan is részt vett az ellenforradalmi cselekményekben, széles körökben eszmei zűrzavar, tisztázatlanság uralkodott. Az iskolai fegyelem csak nagysokára állt teljes mértékben helyre. A gimnáziumok magas színvonalúak Az ellenforradalmi események a rendes tanulást lehetetlenné tették egy darabig, ezért a tanév sikeres befejezése érdekében a tananyagot csökkenteni kellett, bizonyos anyagrészeket el kellett hagyni. Bár az egyetem természetes felvevőköre Tiszántúl és Borsod, mégis számosan jöttek Budapestről, sőt Dunántúlról is. Változatlanul nagy az érdeklődés e hivatás iránt. Sok tapasztalatot gyűjtöttek a felvételi bizottságok. Iskolán kívüli értékelést adni felesleges e cikk keretében, hiszen az iskolák zöme megyénk határain kívül esik. Csupán néhány olyan általános tapasztalatot szeretnék elmondani, amely megyénk iskoláira is vonatkozik. Még megyénk iskolái közül is tapasztalni egyenlőtlenségeket színvonal tekintetében. Örvendetes, hogy a debreceni gimnáziumok (Kossuth, Fazekas stb.) tartják magas színvonalukat. Gondosan, lelkiismeretesen készülnek eme iskolák hallgatói a felvételi vizsgákra. Érzik még mindig, hogy a humán gimnázium jobb. Viszont a humán gimnáziumot végzetteknél érzik a gyakorlat hiánya, gyakran zavarba jönnek (pl. fizikai példák). S nem ártana a kifejezőképességet biológiából dolgozatok íratásával is javítani. Meglepő volt a színvonalkülönbség sok esetben a fizika és biológia dolgozatok között, a biológia rovására. Nem volt teljes egyöntetűség a kihagyott anyagrészek tekintetében, s ez mikor kiderült, a bizonytalanság érzését keltette sokakban. Szükség van egyes anyagrészek tisztázására, helyesbítésére, vagy új könyvek kiadások hiányosságot tapasztaltunk általános műveltségi tájékozottság területén is. Ennek fő oka az a hibás iskolapolitika volt, amely az elmúlt évben megszüntette például a művészettörténet és a zenetörténet oktatását. Ismeretterjesztő dolgokat is csak részben olvasnak a diákok, pl. Einsteinről, Hemingway-ról csak néhányan hallottak. Szomorúbb volt, hogy Kodályról, Bartókról, azonkívül, hogy nagy magyar zeneszerzők is sokan nem tudtak mást mondani. Politikai tájékozatlanságra csak egy példát említenék: a megkérdezettek többsége nem tudta, kicsoda Gomulka elvtárs. Legszomorúbb az, amikor az érettségizett fiatal nem tud helyesen írni. Ez az iskola szégyene is, mert szerintünk az ilyen hallgatót nem lehet érettnek nyilvánítani. A sportot különféleképpen kezelik az iskolákban. Egyes helyeken másodrangon, míg másutt, pl. a Kossuth Leánygimnáziumban néha túlhajtják a sportolást. Ezt mutatták az orvosi vizsgálatok eredményei is. Csak néhány tapasztalatot említettem meg. Nem törésóra, mert a tudomány fejlődik (csak egy példát említek ezzel kapcsolatban: a potenciál fogalma pontos meghatározása a középiskolás tankönyvekben már nem felel meg a tudományos ismereteinknek), kedtem a teljességre. Az volt a célom, hogy a felvételi vizsgák tapasztalatainak részbeni közreadásával segítsük a nevelők munkáját, s a diákok is a tapasztalatok megszívlelésével jövőre jobban felkészüljenek. Az elmondottakból úgy tűnik, mintha csak hiba lett volna a felvételi vizsgákon. Azonban nem ez a helyzet. A felvételire jelentkezettek, különösen a felvettek derekasan készültek, tanultak, helytálltak a felvételi vizsgákon. Juhász Lajos Hogyan fogyatékos az ollatércs mrűveltség M //// M/ AtnCZGQCM panasza Alnosd község mezőőrei hónapok óta panaszkodnak, de úgy látszik, hiába. Pedig jogos a panaszuk. Őrzik szorgalmasan a határt. A termelők a megállapodás szerint természetben fizetik a járandóságot, de nem mindegyik. A helyzet ugyanis az, hogy amíg Almosdon természetben fizetik a mezőőröket. Nagylétán pénzben. Az álmosdi határban pedig igen sok nagylétai embernek van földje. Ezekhez hiába fordulnak, mert mint mondják, ők már befizették a pénzt. Nagyléta azonban nem adja ki az álmosdi mezőőröknek a határ őrzéséért járó javadalmat, így két szék közt valóban a pad alá kerültek az álmosdi mezőőrök. Ideje ennek az egészségtelen huzavonának véget vetni, hogy a becsületesen dolgozó mezőőröket ne rövidítsék meg. Miért volt rossz az áruellátás az ünnepnapokon ? Augusztus 20 előtt is a legtöbb családban igyekeztek a szükséges élelmiszercikkeket megvásárolni. De a leggondosabb háziasszony sem szerzi be három napra a tejet, mert szokás szerint reggelenként frissen szokták a gyermekek részére megvásárolni. Aki ehhez a szokáshoz ragaszkodott, az augusztus 20-án bizony bosszankodott. A Simonffy utcai tejpiacon alig volt felhozatal, az állami boltokban sem volt elegendő mennyiség tejből. Csupán egykét parasztasszony árult tejet, azt is literjét 5 forintért. A tojás ára is ezen a napon hirtelen magasba szökkent, 4—5 forintot elkértek egy tojásért, még így is alig lehetett kapni, mert egypár darabnál többaligha volt a tejpiacon. Minden bizonnyal sokan bosszankodtak ezen, de valamennyien arra gondoltak, hogy az ünnep után, augusztus 21-én már megvásárolhatják a szükséges árucikkeket. Ekkor már valamennyi bolt nyitva lesz, és a kifogyott készletet is egy nap alatt tudják pótolni. Akkor még nem sejthették, de másnap délután és este tapasztalhatták, hogy korai volt az öröm. Augusztus 21-én, szerdán délután és az esti órákban művészet volt vacsorának valót venni. Vagy aki mégis csak ragaszkodott ehhez, annak bizony nem kis gondot okozott. A Vörös Hadsereg útján levő fűszer-csemege boltokban már este fél 6 órakor nem lehetett kenyeret kapni. Annál is inkább érthetetlen ez, mert 21-én a Kenyérgyár teljes kapacitással dolgozott. Ezen a napon hiába kerestek a vásárlók boltról boltra vajat, friss gyümölcsöt, zöldpaprikát, paradicsomot, mert az sem volt. Kifogyott. Talán nincs elegendő árucikk? Szó sincs erről. A Kenyérgyár, a Tejipari Vállalat és a többi élelmiszercikkeket előállító üzemek leszállították a szükséges és megrendelt árukat. A hiba ezúttal is, mint legtöbbször az áruelosztásnál, az áruellátás megszervezésében volt. A városi tanács kereskedelmi osztálya igyekezett az ünnepi és az utána következő napok áruellátását biztosítani, de mint ahogy a fentiek igazolják, nem sok sikerrel. Ehhez járult még az is, hogy a boltvezetők tartózkodtak nagyobb mennyiségű áruk megrendelésétől, féltek, hogy a nyakukon marad. Ez történt a kenyér esetében is. A vásárlók azonban azt szeretnék, ha a kereskedelmi osztály és az illetékesek a jövőben ünnepnapokon sokkal jobban, tervszerűbben biztosítanák a város áruellátását. Nem lesz hóvégi hajrá az Orvosi Műszergyárban Soha nem gyártott annyi körömreszelőt, ollót és antennát az Orvosi Műszergyár, mint ez év első negyedében. A gyár termelésének 60 százalékát a közszükségleti cikkek adták. S közben a műszerek, injekciós tűk gyártása visszamaradt. Az Orvosi Műszergyár lassan finommechanikai üzemmé vált volna. Szerencsére a vállalat dolgozói, műszaki gárdája nem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe. A harmadik negyedév elején olyan vállalást tettek, hogy 120 ezer forintos exportterv túlteljesítést érnek el. A minisztérium 12 ember felvételét engedélyezte és béralapnövelést adott segítségként. A külkereskedelmi szervek szerződést biztosítottak számukra. Törökországnak érfogókat, Egyiptomnak bonckészleteket, Belgiumnak élesműszereket szállít a szerződés értelmében a debreceni Orvosi Műszergyár. Sok gonddal kell megküzdeniük. Melegsajtolójuk ebben az esztendőben összesen két hónapot állt. Nagyon szűk a kapacitásuk. A gépparkot is újítani kellene. A műszergyáriak ennek ellenére sem maradtak le. Program szerint, napra készen dolgoznak. A vállalás nagy eredménye, hogy a gyárban nem lesz hajrá most sem. A Kárpátok és a Siret folyó, I a Bistrita és a Ceahlau közötti I területeken évtizedeken keresztül éles ellentét volt a gazddagság és szegénység között, a I civilizáció és a legsötétebb elmaradottság között. Az elnyo I mottak sokszor fellázadtak az igazságtalanság ellen és dicső ♦ lapokkal gazdagították az orrszág történelmét. Az 1907-es felkelésben részt vettek a ♦ Bacau környékén lévő falvak lakosai, majd ezt követték a Buhusi-i szövőmunkások, a Moinesti-i kőolajipari munkások, az erdőipari munkások, a faúsztatók sztrájkjai. 1944. augusztus 23-án új élet virradt Bacau tartományra is. ÚJ KŐOLAJMEZŐK ! 13 évvel ezelőtt a földrajz♦ könyvek egyáltalán nem emlí- t tették meg, hogy Bacau tartományban hatalmas kőolaj lelő♦ helyek vannak. A Kárpátoknak ezen az oldalán ma a kőolajkutak valóságos erdeje sorakozik. A kőolajmezők területe ebben a tartományban szinte elképzelhetetlenül megnövekedett. Moinestitől Lucacesti, Zemes és Comanesti felé sok száz kőolajkút szegélyezi az utat. Mind több és több kőolajkutat építenek, s egyben új kőolajfúrási módszereket vezetnek be, a turbinás és a villamosenergiával végzett fúrásokat. A kőolajipari munkások beszámolnak arról, hogy itt, Moldova szívében annyi kőolajat fognak kitermelni, ♦ amennyit régen az egész ro♦ mán kőolajipar együttvéve ♦ sem termelt. ♦ Meg kell emlékeznünk a Co♦ manesti-i szénbányákról is. A Ráfira, Lectida, Gálion, Aaau, Lainici bányákból a bányászok naponta hatalmas mennyiségű szenet termelnek a kohók és acélkemencék részére. A megszelídített BISTRITA Piatra Neamt felől 1940. őszén emberek és gépek, mérnökök és építőmunkások, hatalmas eszkavátorok és emelőgépek, traktorok és buldózerek érkeztek, majd megpihentek a Bistrita folyó szép és vadregényes partján. A vidék évszázados csendjét megtörte a gépek zaja, az emberek zsivajgása. Megkezdődtek a munkálatok. Attól az időponttól kezdve mostanáig a fáradhatatlan építőmunkások egy 5 km hosszú alagutat vájtak a hegybe, s a Bistrita folyó egyenetlen medrébe sok ezer köbméter cementet öntenek, hogy gátat építsenek a folyó előtt. Az öreg Ceahlau hegy kopár csúcsáról tekintve kirajzolódik a hatalmas mű, az emberi kéz munkájának szépsége. Már látni lehet a 30 km hosszú duzzasztómedence helyét, odébb pedig előtűnik Bicaz városa új házaival, szállodáival, áruházaival és pályaudvarával A város szélén a cementgyárak kéményei füstölögnek. Ezek a most épült gyárak adják a nyersanyagot az építkezésekhez. A Bistrita folyó völgyén leereszkedve mindkét oldalon új parasztházakat láthatunk. Ezeket az állam építtette a helybeli lakosoknak, akiknek régi viskói örökre a vízgyűjtőmedence mélyén maradnak. Homan városáról régen azt mondották, hogy itt soha semmi új sem történik. A Moldova folyó partján elterülő régi város életében ma azonban sok minden történik. EGY ÚJ VÁROS ÉLETE A Moldova folyócska közelében új munkásnegyedek épülnek. Az I.M.S. gyár arányai jelentősen megnőttek, a téglagyárban pedig teljesen gépesítették a munkafolyamatokat. A hatalmas csőgyár építkezés előtt áll. Maga az épület hatalmas és lenyűgöző, ugyanúgy mint az a korszak, amely ezt szülte. A Valea Tazlamud-i kőolajmezők mellett, a Bicaz-i villamos vízierőmű mellett, a Tirgu Ocna-i sóbányák mellett Bacau tartománynak van virágzó könnyűipara is. A Buhusi-i posztógyár és a Bacau-i „Proletárul“ gyár berendezése modern, mindkét gyár termelési kapacitása növekszik. A Bacau-i „Partizánul” cipőgyár, a Roman-i és Sascut-i két cukorgyár, továbbá a számtalan malom és étolajgyár egytől egyig hozzájárul a dolgozók életszük-végleteinek fokozottabb kielégítéséhez. A Bistrita folyó völgyében Vaduri mellett új fűrészipari kombinát épült. A kombinát közelében egy valóságos új város született. A szántóföldek területe viszonylag kicsi. Főként a tartomány déli részén vannak szántóföldek, a Siret folyó mentén, valamint Roman, Buhusi és Piatra Neamt rajonokban. Ennek ellenére a Siret folyó mentén mindenütt láthatók a szocialista átalakulás jelei. A falvak körül a régi parcellák helyén ma egy-egy nagy gazdaság működik. A Siret folyó völgye az elmúlt években gazdagabbá vált. A parasztok évente háromszáz-négyszáz kilóval több terményt gyűjtenek be egy-egy hektárról, mint azelőtt. A domboldalakon szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. A Siret folyó völgyében lépten-nyomon láthatjuk az élet átalakulását. AZ EMBERI JÓLÉTÉRT Bacau tartomány minden ipari központjában új építkezések folynak, egy új és boldogabb élet teremtődik a dolgozóknak. Rövid idő múlva az olyan helységek, mint Bicaz, Vaduri, Borzesti és Roznov városokká alakulnak át. A tartományban kibővült az iskolahálózat, növekedett az áruházak, kórházak száma. Az elmúlt években több, mint 40 községbe vezették be a villanyvilágítást. Az emberek jóléte szüntelenül növekszik, az élet mind boldogabbá és szebbé válik. Virgil Podrumaru, a román nagykövetség sajtó attaséja a ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉLETÉBŐL BACAU tartomány ((ííLocLcjjl LEÁNYVÁSÁR A Csokonai Szinház szabadtéri előadást adottságként az a friss könyy nyedség és a csúfolkodásra hajlamos szellemesség, ami annyira jellemzi az operett francia klasszikusait, s gazdag invenciója, eszközeinek választékossága, finom színei és sohasem tolakodó közvetlensége mind nagy ígéret volt arra, hogy az operettszerzők legelső sorába emelkedjék. Sajnos, hogy csak keveset tudott valóra váltani, mert 38 éves korában utolérte a korai halál. Az első világháború kitörése Angliában találta, onnan Amerikába került, s New Yorkban halt meg 1921-ben) Az olyan művek azonban, mint a Leányvásár és a Sybill ma is éltetik az operettszínpadon. A LEÁNYVÁSÁR hozta meg számára a nemzetközi elismertetést, mert a Király szűk házbeli bemutató után — a színlapon a magyar operettjátszás okan nagyságai sorakoztak, mint Petráss Sári, Fedák Sári, Rátkai Márton és Király Ernő — rövidesen átkerült Londonba, s The Mar-Triage Market ma is kedvelt az angolszász színpadon. A maga korában a zene értékességén kívül ezt a mese is magyarázta. Az operett akkoriban kezdte felfedezni a maga számára Amerikát, a „dicső, szép dollárkirálynők” néhány évvel előbb birtokba vették az ope-irettlibrettót, és ezt a hangulatot használták ki ügyesen a Leányvásár szövegkönyvének szerzői: Martos Ferenc és Bródy Miksa is. A vadnyugati romantikával színezett, mulatságosan és fordulatosan szőtt librettó ma is megáll a talpán, annál inkább, mert ehhez Darvas Szilárd is hozzásegítette a helyenkénti felfrisísítéssel . Szabadtéri előadásra egyenesen kínálkozik, hiszen librettójában sok olyan elem van, amely látványosságra törekszik. . A CSOKONAI SZÍNHÁZ szabadtéri felújításán a kitűnő fiatal rendező, Békés András igen jó érzékkel bontakoztatta ki ezeket az elemeket: a nagyegyüttesek mozgalmasak, mutatósak, katonásan fegyelmezettek. Maga az együttes különböző egyéni súlyú tagokból tevődik össze, annál inkább érdeme a rendezőnek, hogy belőlük helyeben kiegyensúlyozott együttest formált, az apró részletekig pontos hangsúlyelosztással. Egyetlen megjegyzés: az operetthősnek nem okvetlenül szükséges fizikailag is mindenkor a helyzet magaslatára emelkedni Jó színész a súgólyuk előtt is tud legalább olyan izgalmas lenni, mint a sziklabérc tetején, annál inkább, mert ez nem jár fölösleges futkározással A dirigens Zakariás Gábor bensőségesen rajzolta meg a Jacobimelódiák finom vonalait, zenekara frissen hangzik, és az énekkar is fegyelmezett. KOROSSY ANNI szép világos szopránja, közvetlen frazírozása jól hat és Lucyja is kedves; Oszvald Gyula tenorjának értékei most is megmutatkoznak, Tom Miggles azonban valamivel keményebb legény annál, mint akit ő színpadra állít; Halasy Marika, temperamentumos, mozgékony, csibészes Bessy; Selmeczy Mihály Rottenbergje képviseli a nagy stílust az együttesben, mert ez a hol szemérmetlen nyíltsággal pénzvadász, hol agyalágyultan totyakos, hol öreges kedélyességgel csirkefogó figura igen ízes és élvezetes karikatúra) Oláh György hóbortosan izgékony Fritzével bebizonyította, hogy nagyobb feladatok megoldására is alkalmas; a sok ügyes epizódista közül Perényi Sári harsány Harrisonnéja és Tyll Attila jó vonalú, bár kissé száraz Harrisonja, Latinovits Zoltán artikulációval mulatságosan karikírozott kapitánya s Novák István gyámoltalan Jeffersonja tűnik fel) Rimóczy Viola jó koreográfiai munkát végzett: a táncok ügyesek, ízlésesek, a Fővárosi Operettszínház tánckarával előadott dzsillo-szám kitűnő produkció. Kerényi Lajos architektonikusan jól megéldott színpadképekkel, Gregusi Ildikó színes jelmezekkel - közülük csak a matrózgörlök— furcsa egy kicsit — és Zakar István jellegzetes maszkokkal járult hozzá a sikerhez. BÉBER LÁSZLÓ , NEVEZETES ÉV volt 1911. a bécsi stílusú operett történetében. Ebben az esztendőben három olyan darabbal jelentkeztek azok a magyar szerzők, akik ezt a stílust világsikerré tették, amelyek ■ standard művekké váltak: Lehár Ferenc Évája, Kálmán Imre Cigányprímása és Jacobi Viktor Leányvására ebben az évben került először színre. A három komponista közül Jacobi volt a legfiatalabb, hiszen alig 19 esztendős korára , 1902-ben elvégezte a Zeneakadémiát, és pár esztendős működés után sikeres operettek és daljátékok voltak már mögötte. Ez a gyors érvényesülés teljesen indokolt és érthető, mert a fiatal zeneszerző új és egyéni hanggal jelentkezett, ami külön helyet biztosított számára nemzedékének szá■ más jelentékeny operettkomponistája között is. Legfőbb erénye — ez teszi maradandókká legjobb műveit — az, hogy mentes tudott maradni az osztrák iskola érzelgősségétől. Megvolt benne szerencsés