Hajdú-Bihari Napló, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1957-09-22 / 223. szám
Békés egymás mellett éléssel, leszereléssel, az atomfegyver eltiltásával foglalkoznak a Szovjetunió ENSZ-hez benyújtott okmányai New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés pénteki ülésén Gramiko a Szovjetunió nevében több okmányt terjesztett elő. Ezek közül az egyik emlékirat az államok békés egymás mellett éléséről szól. Felszólítja az államokat, hogy egymással való kapcsolatukban a következő elveket kövessék: Egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletbe® tartása; meg nem támadás; nem avatkoznak egymás belügyeibe semmilyen gazdasági, politikai, vagy ideológiai indokkal; egyenlőség és kölcsönös előny; békés egymás mellett élés. Az emlékirat arra is felhívja az államokat, hogy bármely közöttük felmerült vitát békés eszközökkel oldjanak meg. A másik okmány felszólítja az atom- és hidrogénfegyver kísérleteket végző államokat, hogy haladéktalanul kössenek egyezményt, amely szerint a kísérleteket 1958. január 1-től két-három évre megszüntetik. E kötelezettség teljesítésének megfigyelése céljából nemzetközi bizotság alakulna, amely jelentést terjesztene a biztonsági tanács és a közgyűlés elé. E bizottság működne a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és birtokai területén és a Csendes-óceán térségében, beleértve Ausztráliát is, kölcsönösségi alapon felkérik a többi államot is, hogy csatlakozzék ehhez az egyezményhez. A Szovjetunió olyan határozat tervezetét is előterjesztette, amely az államok azon kötelességvállalásáról szól, hogy nem használnak atomfegyvert. Ez az okirat felszólítja az atomfegyverrel rendelkező államokat. Eleinte ideiglenesen vállalják azt a kötelezettséget, hogy nem használnak atom- és hidrogénfegyvert. öt év múlva, ha nem jönne létre széleskörű nemzetközi leszerelési megegyezés, e kötelezettség ismét az ENSZ elé kerül. javasol, három szakaszban a következő színvonalra: az Egyesült Államok és a Szovjetunió számára az első szakaszban 2,5 millió főre, a második szakaszban 2,1 millió főre és a harmadik szakaszban 1,7 millió főre. Anglia és Franciaország pedig az első szakaszban egyenként 750 000 fő, a második szakaszban egyenként 700 000 fő és a harmadik szakaszban egyenként 650 000 fő. Az atomfegyver eltiltásáról az emlékirat többi közt ezeket mondja: Figyelembe véve, hogy a nyugati hatalmak jelenleg nem kívánják az atom- és hidrogénfegyver teljes és feltétlen eltiltását, a szovjet kormány javasolja, hogy az államok tegyék meg legalább az első lépést ebben az irányban, mondjanak le mindenfajta atom- és hidrogénfegyver alkalmazásáról már a fegyverzetcsökkentés első szakaszának elején. A szovjet kormány azt tartja továbbá, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű lenne a megegyezés arra vonatkozólag, hogy csökkentik az Egyesült Álamoknak, Angliának és Franciaországnak a NATO- tagállamok területén állomásozó fegyveres erőit és csökkentik a varsói szerződés tagállamainak területén elhelyezett szovjet fegyveres erőket is. Az államok közötti viszony megjavítása és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében szüntessék be a háborús propagandát. A szovjet kormány emlékiratának befejező része javasolja az ENSZ leszerelési bizottságának és leszerelési albizottságának kibővítését, mivel jelenleg egész kontinensek — Ázsia, Afrika, Latin-Amerika — vannak kizárva a leszerelési tárgyalásokból. A szovjet kormány emlékirata a leszerelési intézkedésekről A szovjet kormány — hangsúlyozza a többi között az emlékirat — a leszerelési probléma olyan gyökeres megoldásának a híve, amely a fegyveres erők és a fegyverzet jelentős csökkentésére és az atomfegyver teljes eltiltására, valamint az államok fegyvertárából való kivonására vezet. A szovjet kormány azonban figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nem hajlandó széleskörű leszerelési intézkedések végrehajtására, ezért gyakorlati leszerelési lépések leggyorsabb végrehajtása céljából azt javasolja, hogy a mindent átfogó leszerelési egyezmény eléréséig is állapodjanak meg részletes leszerelési intézkedésekben, a következő tételek alapján: A szovjet kormány úgy véli, hogy minden állam biztonságának a legnagyobb mértékben megfelelne, ha megegyeznének az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína fegyveres erői létszámának 1—1,5 millió főre, továbbá Anglia és Franciaország fegyveres erői létszámának 650 000 főre való csökkentésében. A szovjet kormány azonban arra törekszik, hogy a szóban forgó kérdésben elősegítse a kölcsönösen elfogadható megegyezést, ezért hajlandó a fegyveres erők olyan csökkentését végrehajtani, amilyent az Egyesült Államok kormánya Folytatódnak az amerikai provokációk Szíria ellen New York (TASZSZ) Az amerikai sajtó közleményei arra mutatnak, hogy bizonyos amerikai körök katonai akciót akarnak kierőszakolni Törökország részéről Szíria ellen. Ennek érdekében az amerikai lapok különböző jelentéseket közölnek, amelyeknek tulajdonképpeni célja, hogy Törökországot háborús kalandba sodorják Szíria ellen. Mint a Christian Science Monitor szemleírója közli, „a Törökországból érkező jelentések szerint a török vezetők körében erősen elterjedt az a meggyőződés, hogy a szíriai válság egyetlen reális megoldása az lenne, ha Törökország behatolna déli szomszédjának területére". A Washington Post jelentése szerint Törökország csütörtökön azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy támogassa Szíriával szemben, amely — a török kérelem szerint — Törökország függetlenségét fenyegeti. A kérelmet állítólag az új török nagykövet adta át, amikor az amerikai külügyminisztériumban magasrangú személyiségekkel tárgyalt. Kitüntetett Hajd-Bihar megyei mezőgazdasági dolgozók A földművelésügyi miniszter az ellenforradalom alatti magatartásuk, valamint a termelés fenntartása és biztosítása terén kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül Hajdú-Bihar megyében kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetésben részesítette László Lajost, a berettyóújfalui Dózsa Tsz brigádvezetőjét, Molnár Miklóst, a hajdúnánási Kossuth Tsz brigádvezetőjét, Bujdosó Sándort, a biharkeresztesi Szabad Föld Tsz sertésgondozóját, Koncz Lajost, a konyári Alkotmány Tsz brigádvezetőjét és Burján Imrét, a hajdúnánási Kossuth Tsz juhászát. A Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kaptak: Kardos János, a püspökladányi járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője, Papp István, a derecskei járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, Erdei Imre, a bakonszegi Új Világ Tsz elnöke, Kacsó Sándor, a nádudvari Vörös Csillag Tsz agronómusa, Király János, a hajdúszováti Alkotmány Tsz elnöke, idős Pázmán István, a hajdúszoboszlói Kossuth Tsz elnökhelyettese, Váczi János, a hajdúszoboszlói Lenin Tsz elnöke, Szarvas Imre, a Balmazújvárosi Kossuth Tsz elnöke, Hódosi Antal, a nádudvari Táncsics Tsz elnöke, Oláh István, a biharkeresztesi járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője, Rácz Sándor, a polgári járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője, Németi István, a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke, Varga István, a hajdúböszörményi Béke Tsz elnöke és Székely Zoltán, a debreceni járási tanács végrehajtó bizottsága tsz osztályának felügyelője. - -------HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, „igen fontos" üzenetet küldött Sukri Kuatli szíriai köztársasági elnöknek —– jelenti szombaton a középkeleti hírügynökség. Haakon norvég király, 85 éves korában hosszas betegség után Oslóban elhunyt. MTI. Csokonai darab a Csokonai Színházban Ilyen még nem volt. Csokonai-darabot nem játszott még a színház, s most ezt a mulasztást a cím is megtoldja egy félhazugsággal, mert a Csokonai-bemutató nem a Kossuth utcai öreg kőszínházban, hanem a kamarában, az Ady Endre Művelődési Otthonban kerül színre. A cím másik fele viszont legalább olyan véresen és halálosan igaz, mint Az özvegy Karnyóné s az két szeleburdiak, mert a kamaraszínház is a Csokonai Színház. Hogy miért „halálosan“?! Mert a Karnyónéban jótét tündérek közreműködése szükséges ahhoz, hogy a különböző okokból már elhalt és elhalóban levő szereplők újból életre keljenek, még idejében, az előadás befejezése előtt. A Karnyóné egyben évadnyitás is a kamaraszínházban, s a színház jónéhány új tagjának bemutatkozása is. Tóváry Pál játssza az öreg Karnyót, Lázár boltossegédet pedig Tánczos Tibor. Harkányi Endre — Samuka megjelenítője — már nem ismeretlen: ő játssza a Légy jó mindhaláligban a vásott Böszörményi szerepét. A címszerepet, a legények után vágyódó Karnyóné szerepét Hotti Éva játssza. A többi szereplő Latinovits Zoltán, Major Pál — a két szeleburdi — Tyll Attila — a Kuruzs, a csodadoktor —, Tikos Sári a csinos Boris szobalány s a mindent megoldó tündér Véselyi Margit. Mivel azonban a Karnyóné nem teljes estét betöltő darab, csak megfelelő „társaságban" kerülhet előadásra. Ez a társaság Heltai Jenő egyik leghíresebb egyfelvonásosa, Az orvos és a halál. Tyll Attila, Tánczos Tibor, Harkányi Endre és Latinovits Zoltán játszszák a nemrég elhunyt nagy magyar író e kiváló kis darabjában az öreg kegyelmes úr, a tanár, az asszisztens és a titkár szerepét. Mivel a Karnyóné meglehetősen pajzán darab, éppen ezért előadásait csak 16 éven felüliek látogathatják. • • Önkéntesség, kötelesség-e a tanulás? A biharkeresztesi járási pártbizottság titkári értekezletet hívott össze a pártoktatási előkészületek megtárgyalására. A megjelentek Balla elvtárs beszámolója alapján értékelték az elmúlt évi oktatást és az ez évi terveit, problémáit. Jó munkát ez évben csak akkor lehet végezni, ha mindazokkal a hibákkal , amelyek a múlt évet nehezítették, szakítanak. Ezért először is azt nézték meg, hogy milyen hibák is voltak az elmúlt esztendőben, leszögezték azt, hogy nemcsak hibák voltak a múlt évben, hanem eredmények is. .. Az önkéntesség elvének megsértése Legnagyobb hiba volt az elmúlt években az oktatási munkában az önkéntesség megsértése, a dogmatikus és skolasztikus iskolás módszer volt. Mindenkit be akartak vonni az oktatásba, egyes helyeken 70—80 százaléka a párttagoknak valamilyen szervezett oktatásban vett részt. Ez mágában még nem lett volna hiba, de a hallgatók egy részét nem is a képességének megfelelő fokon osztották be. Volt olyan, aki éveken át egy folton tanult. Az ilyen aztán unta az előadásokat, a szemináriumokat, sürgősen le is morzsolódott. Mást meg képességeinél magasabb fokra osztottak be. Az ilyen hallgató szintén nem szívesen vett részt a foglalkozásokon. Nem értette az anyagot, nem mert hozzászólni, mert félt, hogy valami nem megfelelőt mond, önbizalma csökkent. Sürgősen le is morzsolódott. Sajnos volt olyan idő, amikor szinte versenyben folyt a hallgatók beosztása és azt mondták az végez jó munkát, aki a legtöbb hallgatót szervezi be oktatásra. Egyikmásik alapszervezetnél, az egész beosztást a hallgatók nélkül az íróasztalnál készítették, így fordult elő a helytelen fokra való beosztás és az összes hiba. *" A másik súlyos hiba, hogy nem minden propagandistának volt meg a megfelelő alapképzettsége, s az ilyenek aztán nem is tudták megfelelően vezetni a vitát. A szemináriumok nem vonzották eléggé a hallgatókat. A propagandista gyakran a kész brosúrát olvasta fel és abból kérdéseket tett fel. Ennek az eredménye: ásító unalom, a hallgatók úgy gondolták, mi akkor miért olvassuk el az anyagot, majd ő itt előttünk úgyis elolvassa. Az is akadályozta az igazi fejlődést, hogy igen sok szemináriumon szigorúan ragaszkodtak a leírt betűhöz, azt meg sem próbálták gyakorlati vonatkozásban megtárgyalni, vagy sok helyen erőszakos párhuzamot vontak az elmélet és a gyakorlat között. Természetesen ahol ilyenek előfordultak nem is lehetett jó pártoktatásról beszélni. Az értekezleten igen sok szó esett a hallgatók kiválogatásáról, valamint az önkéntesség és kötelesség elvéről. Ugyanis a járásban és bizonyosan máshol is nem jól megy a hallgatók kiválogatása. Igen sok helyen úgy vélik: ha önkéntességen alapul, akkor majd az vesz részt benne, aki akar, így aztán előfordult egyes alapszervezetnél, hogy nem jelentkezett senki sem. Az egész felvilágosító munka csak annyiból állt, hogy ismertették a Központi Bizottság oktatással foglalkozó határozatát és aztán várták a jelentkezőket. Vannak még a titkárok között olyanok is, akik azt mondják, hogy ha már elbeszélgetnek a hallgatókkal az már bizonyos mértékben az önkéntesség rovására megy. Ezért nem is alkalmazták ezt a módszert. A felszólalók közül viszont többen azzal foglalkoztak, hogy jó jó ez az önkéntesség, na de a Szervezeti Szabályzat meg azt mondja ki, hogy mindenkinek kötelessége tanulni, fejleszteni az elméleti képzettségét. Hogy is néz ki ez a kérdés, az önkéntesség és a szervezeti szabályzatban lefektetett kötelesség kérdése? Mit mond a szervezeti szabályzat A Szervezeti Szabályzat valóban az alábbi kötelességet rója a párt tagjaira. A párttag kötelessége: „szakadatlanul fejlesze politikai és szakmai tudását, gazdagítsa műveltségét, sajátítja el a marxizmusleninizmus alapelveit.” Aki tehát a párt tagja, annak kötelessége, hogy tanuljon, hogy megismerje pártja elméletének alapvető kérdéseit. Azonban a kötelesség és az önkéntesség mégis összetartozik.. Ugyanis, nem fontos minden párttagnak szervezett úton tanulni. Van olyan, aki önállóan tanul, akinek ehhez megvan a megfelelő alapképzettsége, van, aki otthon tanulmányozza a különböző elméleti kérdéseket, van, aki valamilyen iskolában, vagy tanfolyamon. Mindezt természetesen azon a fokon kell folytatni, amilyen magának az illető párttagnak a felkészültsége. Az azonban az önkéntességnek árt, amikor például öregeket, vagy betegeket, elfoglalt anyákat vagy akiknek képzettségük nem megfelelő beosztanak szemináriumokra. A szervezett , oktatás a legtöbb embernek megfelel ahhoz, hogy elméleti képzettségét gyarapítsa. A szervezett oktatáson együtt lehet, megvitatni a problémákat, tisztázni a vitás nézeteket. A legtöbb párttag tehát szervezett formában tanuljon, de csak olyan fokon, amelyet elbír. Az alapszervezeteknek itt még azt is számba kell venniük, hogy hány propagandista v van, s annak megfelelően osszák be a jelentkezőket. Sok függ a propagandistáktól Viszont nagyon fontos, hogy a vezetőség tagjai még ebben a hónapban sorban beszélgessenek el a párttagokkal. Ez a beszélgetés ne valamiféle számonkérés legyen, hanem valóban beszélgetés, arról mit szeretne tanulni és hol. A legtöbb párttag várja is már ezt a beszélgetést, aminek nem szabad sem valamiféle káderezésnek, sem múlt évi tanulmányaiból való kikérdezésnek lenni. A párttagok nagy része tudja, hogy kötelessége elméleti képzettségét fejleszteni. Hogyan akarja, milyen fokon, milyen tanulási móddal az az ő elhatározásától függ. Ha velük együtt megbeszélik, elvtársiasan, óhajtásának megfelelően, nem is lehet szó az önkéntesség megsértéséről, vagy valamiféle erőszakos toborzásról. Ha aztán együtt vannak a hallgatók a többi már a propagandistán múlik, hogyan tudja a szemináriumát eleven vita színhelyévé tenni, ahova az emberek szívesen járnak, s ahol sokat tanulnak. A pedagógus pártszervezet részéről megjelent elvtárs így fejezte ezt ki: — Én propagandista vagyok és azt szeretném, hogy az én általam vele szemináriumon jól éreznék magukat az emberek. Azt mondta, hogy a pedagógusok között is az a jó nevelő, aki nemcsak magyaráz, hanem a magyarázatot szemlélteti is. Az ilyet a gyerekek is megértik és szeretik az óráját. A propagandista is ilyen legyen szemléltetve magyarázzon. A biharkeresztesi járás falvaiban október 15-re összeállítják például a község ellenforradalmi eseményeivel foglalkozó anyagot és ezzel is segítik az időszerű kérdések tanfolyamát. Más hasonló szemléltető módszeren is gondolkoznak. Ha a szemináriumok élénkek lesznek ha ez évben a legtöbb hallgató szívesen jár tanulni már meg is van vetve a következő oktatási év előkészítésének az alapja. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti szabályzata (TERVEZET) is KISZ budapesti, megyei, járási városi, kerületi és üzemi szervei (Folytatás) 18. A budapesti, megyei, járási, városi, kerületi és üzemi szervezetek felsőbb szerve az illető terület KISZ értekezlete, melyet két évenként kell összehívni. A KISZ értekezlet megvitatja és elbírálja a megfelelő KISZ bizottság beszámolóját, meghatározza a szervezetek tevékenységének fő irányát, megválasztja a KISZ bizottság tagjait és küldötteket választ a felsőbb KISZ értekezletre, illetve a kongresszusra. 19. A budapesti, megyei, járási, városi, kerületi, üzemi bizottság két KISZ értekezlet között az illető terület KISZ szervezetének vezető szerve. A bizottság képviseli a KISZ-t a párt, az állami, társadalmi intézmények és szervek felé, irányítja a hozzátartozó KISZ-szervezetek politikai tevékenységét, segíti a szervezeteket az ifjúság nevelésében, a különböző helyi feladatok végrehajtásában, biztosítja a Központi Bizottság határozatainak végrehajtását, fejleszti az alapszervezetek öntevékenységét, mozgósítja az ifjúságot a szocializmus építésére, a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Kidolgozza a terület sajátosságainak megfelelő ifjúsági módszereket, neveli és elosztja a hatáskörébe tartozó kádereket. Gondoskodik az anyagi eszközök helyes felhasználásáról, rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a pártszervezeteket és a felsőbb KISZ-szerveket. Budapesten 41—51, a megyékben 31—41, a kerületekben és a városokban 21—31, az üzemekben és a járásokban 13—21 tagú bizottságot választanak, amelyek három havonként üléseznek. Bizottságot olyan üzemben kell választani, ahol a szervezetek taglétszáma meghaladja a 303-at. 20. A KISZ bizottságok a két KISZ értekezlet közötti időben behívhatnak (kooptálhatnak) tagokat a bizottságba. A behívott (kooptált) tagok száma nem haladhatja meg az értekezleten választott tagok egyharmadát. 21. A budapesti és megyei bizottságok 9—12, a kerületi, városi, járási és üzemi bizottságok 5—7 tagú végrehajtó bizottságot választanak és megválasztják a bizottság titkárát. 22. A járási, kerületi, városi és üzemi KISZ végrehajtó bizottságok a legjobb KISZ tagokat javasolják a pártba való felvételre. A KISZ bizottságok kötelessége, hogy segítsék az alapszervezetekben a KISZ tagok előkészítését a párt tagságra. 23. A Központi Bizottság indokolt esetben a KISZ bizottságok egyes tagjainak, vagy egész bizottságoknak megválasztását érvénytelennek nyilvánítja és ideiglenes végrehajtó bizottságot jelölhet ki az ügyek intézésére. 24. A járási, városi, kerületi végrehajtó bizottságok állítják ki a KISZ könyveket a belépő fiataloknak és gondoskodnak az ünnepélyes átadásról. 25- A bizottságok az ifjúság közötti munka elősegítésére társadalmi bizottságokat (ifjúmunkás, középiskolás, sport, kultúr, előadói, parasztifjúság stb.) hoznak létre. A társadalmi bizottságok javaslatokat tesznek és részt vesznek azok megoldásában, de határozati joggal nem rendelkeznek. 26. Minden megyei, járási, városi, kerületi, üzemi és budapesti KISZ bizottságnak zászlaja van, amely a haza, a párt és a KISZ iránti hűség jelképe. (Folytatjuk)!