Hajdú-Bihari Napló, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-20 / 273. szám

HAJDU-BIHARÉ vitás proletárjai egyesüljetek! 1957. NOV. 20., SZERDA JIHI ÁRA: 50 FILLER Büki BB JUB H M lg II. ÉVFOLYAM: 273. SZÁM XV­Iw”" fH Jg tÉjj|­jiff 99,7 százalék A kedd reggel megjelenő lapok eléggé szűkszavú közle­ményben adták az ország tar­kárságának tudtára, hogy no­vember 17-én, vasárnap Buda­­pesten a részleges tanácsvá­lasztáson a szavazásra jogo­sultak 99,7 százaléka a Haza­­­­fias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. A hivatalos jelen­tés szerint 27 fővárosi és 453 kerületi tanácstagot választot­tak meg ezen a napon. A ke­rületi tanácstagi választásban való részvételre jogosultak száma 187 408 volt, ezek közül 174 648-an szavaztak, vagyis a választójogosultak 93,18 száza­léka.­­ Érvényes szavazat volt 173 636, érvénytelen 1012. A Hazafias Népfront jelöltjei­re szavazott 172 322, vagyis 99,2 százalék, ellene 1314.­­ A fővárosi tanácstagok vá­lasztásában 111 986­­ választó­­polgár közül 104 738 (93,5 szá­zalék) vett részt. A leadott szavazatok közül 104 124 volt érvényes, 614 érvénytelen.­­ A Hazafias Népfront jelöltjei­re 103 858 szavazat esett, a szavazatok 99,7 százaléka, el­lene 266 választó szavazott. Eddig tart a száraz, de mégis oly beszédes statisztika. A számok talán a felületes szemlélőnek nem sokat mon­danak, de aki egy kicsit is el­gondolkozik rajtuk, a tények mögé lát, életre kelnek, meg­elevenednek előtte a szám­adatok. Mintha valamilyen nagy televíziós készüléknél ülne, úgy látja a hideg, kö­dös vasárnap reggelén az egy­szerűen díszített szavazóhe­lyiségek felé igyekvő munká­sokat, a belváros kerületeinek értelmiségi, hivatalnoki foglal­kozású lakóit, kisiparosokat, kiskereskedőket, társadal­munk szinte valamennyi réte­gének­­ képviselőit. A főváros lakosságának közel egynegye­de járult, ezen a napon , az urnák elé, hogy leadja szava­zatát a Hazafias Népfront je­löltjeire. A szavazás nagy­szerű eredménnyel záródott. A népfront kerületi és fővárosi tanácstagjelöltjeit mindenütt nagy szótöbbséggel választot­ták. Miről tanúskodik ez a vá­lasztás ? Az eredményeknek kijáró megbecsüléssel nyugod­tan megállapíthatjuk, hogy Budapest lakóinak a választá­son tanúsított kiállásában, mint cseppben a tenger, az egész ország politikai hangu­lata tükröződik. Az ellenség minden próbálkozása, rossz­indulatú suttogó propagandája ellenére a választásra jogosul­tak nagy többsége felkereste a szavazóhelyiségeket és sza­vazatával is kifejezésre juttat­ta, hogy a népi hatalom mel­lett, a munkásparaszt kor­mány helyi megtestesítője, a tanács mellett foglalt állást.­­ Pedig de sokat emlegették, betanított papagáj módjára nyíltan és rejtve suttogták nyugati gazdáik hazug rémhí­reit az ellenséges elemek. — Még ma is a százszor és ezer­szer megcáfolt, leleplezett ha­zugságok tömkelegét szórják népi demokráciánkra. Legked­veltebb, örökké visszatérő szó­lamuk, hogy ,,a nép nem tá­­mogatja a kormányt". Most is arról beszéltek, hogy ezen a Pa""-" üresek lesznek az ut­­nák, a passzív ellenállás apos­tolaiként jobb ügyhöz méltó szorgalommal fáradoztak a ta­nács beszennyezésén, rágal­mazásain. Az átok, mint már annyiszor, most sem fogott, — íme, tisztelt urak, a tények ismét cserben hagyták önö­ket ! A tanácsválasztáson a fővá­ros közel egymillió lakosának szavazata arra is választ adott, hogy az ellenség hírve­résével szemben nemcsak a kommunisták járultak az ur­nák elé, hanem a pártonkívüli becsületes polgárok tízezrei is Égetsz Budapesten nincs annyi tagja a pártnak, mint ahá­ny­an most a tanácsválasztás­­kor a Hazafias Népfront je­­löttjeire szavaztak. Az ellen­séges elemek hazug állításait ez a tény is leleplezi. A részleges tanácsválasztás arról is tanúskodik, hogy egyre szorosabbá válik a kap­csolat a párttagok és a párton­­kívüliek között, hogy mind többen és többen hallgatnak a párt szavára, követik helyes iránymutató javaslatait. A fő­­városi lakosság megmozdulása és kiállása a népi hatalom mellett azt is bizonyítja, hogy egyre jobban kezd kibontakoz­ni, terebélyesedni a Hazafias Népfront munkája. Ez a széles néptömegeket összefogó szer­vezet nagy feladatok megoldá­sában már eddig is megmutat­­ta erejét. Most arra van szük­­ség, hogy a szürke hétközna­pokban is beváltsa a hozzáfű­zött reményeket szoros ka­pocs legyen a párt és párton­ kívüli dolgozók között. Amikor most a budapesti részleges tanácsválasztás ered­ményeit méltatjuk, nem ttt, hogy gondolataink szű­kebb hazánk határai kö­zött mozognak. Budapesten vasárnap befejezték a tanács­választást. Debrecenben, az ország harmadik városában azonban még előttünk élt a nagy­­munka.­­A választók de­cember 29-én keresik fel a szavazóhelyiségeket. Az elő­készületek városunkban már régen megkezdődtek, a válasz­tási elnökségek is megalakul­tak. A napokban kerül sor a jelölőgyűlésekre. A különböző körzetekben megtartandó jelölőgyűléseken a körzetben lakók javaslatai­nak, észrevételeinek megfele­lően a leendő választó döntik el, hogy kik legyenek az új tanácstagjelöltek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy már a je­lölőgyűléseken minél többen részt vegyenek, mérlegeljék és eldöntsék, ki a legalkalma­sabb körzetükben a tanácstag megtisztelő feladatának betöl­tésére. Helyes, ha már a je­­lölőgyűléseken megismerked­nek a választók a jelölt eddigi munkájával, ténykedésével, magatartásával. A tanácstagok helyes kiválasztása nagy fel­adatot jelent. Nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy a lakosság most választja meg képviselőit, akik az elkövet­kező években eljárnak a ta­nácsnál a közösség érdekeit szolgáló ügyes-bajos dolgok­ban. Nem lehet tehát senki előtt közömbös, hogy kinek a neve kerül fel a szavazó­any­a, hogy majd december 29-én ki­­-e a­dja szavazatát. Igazgatók az üzemi tanácsokról Segítséget várunk a vállalat vezetésében A forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak és a Ma­gyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnöksé­gének határozata az üzemi tanácsokról véleményem sze­rint a demokrácia szélesítését jelenti gazdasági életünkben. Az üzemi demokrácia kiszéle­sítése pedig a gazdasági élet fellendülését hozza maga után. Gazdasági életünk vezetésé­be, irányításába, alakításába a munkások eddig is be voltak vonva, egyrészt a jobbára munkásokból lett igazgatók kinevezésével, másrészt­ a ter­melési értekezleteken a dolgo­zók javaslatainak, észrevételei­nek meghallgatásával, azok végrehajtásával. A termelési értekezletek sok hasznot hoz­tak, szélesítették az üzemben a demokráciát, azonban a várt eredményeket nem érték el, mert nagyon sok esetben kö­zömbösségből, vagy nemtörő­dömségből az ott elhangzott javaslatokat nem hajtották végre. Az üzemi tanácsok létesítése szakszervezeti aktivistákból, a dolgozók legjobbjaiból, legál­dozatkészebb embereiből azt is jelenti, hogy a munkások ér­deke az eddigieknél jobban lesz képviselve, elgondolásaik törvényes kereteken belül megvalósulhat. Feltétlenül szükséges, hogy az igazgatók­nak a munkások kollektívája ilyen formában is segítséget adjon. Az üzemi tanácsoktól azt várjuk, hogy segítséget ad­janak a vállalat vezetésében, a gazdasági élet helyes kiala­kításában. Véleményem szerint az üze­mi tanácsok létrehozásában következetesen érvényesül Le­ninnek a gazdaságvezetésről szóló tanítása, amely az üzemi demokrácia kiszélesítéséről, a a gazdaságvezető egyszemélyi vezetéséről szól. Valamennyi munkásnak őrködni kell afö­lött, hogy az üzemi tanácsok­ban a dolgozók legjobbjai ke­rüljenek be, mert a munka csak így lesz eredményes és hasznos. Az üzemi tanácsok megala­kításával új feladatok hárul­nak az üzemi bizottságokra. Növekszik a joguk, ezzel ter­mészetesen a felelősségük is. Ennek tudatában gondosan ké­szülnének az üzem­i bizottságok az üzemi tanácsok megválasz­tására, hogy azok valóban új, hasznos szervei legynek népi demokratikus rendszerünknek. Balázs József igazgató Lakatos és Gépipari Vállalat. Magyar művészek és népművelési szakemberek utaztak a Szovjetunióba A moszkvai Akadémiai Mű­vészszínház meghívására ba­ráti látogatásra Moszkvába utazott Gobbi Hilda Kossuth­­díjas kiváló művész és Varga Mátyás Kossuth-díjas ,érdemes művész, a Nemzeti Színház tagjai. A Szovjetunió kultur­los ügyek minisztériumának meghívására, a Moszkvában megrendezésre kerülő színházi és zenei fesztiválra utazott Simon Zsuzsa Kossuth-díjas, a Petőfi Színház igazgatója és Pless László Kossuth-díjas, az Operaház karigaz­gatója. Szerdán népművelési szak­emberekből álló öttagú kül­döttség utazik a Szovjetunió­ba. A küldöttség vezetője Manga János dr., a Népműve­lési Intézet igazgatója. Elvi megállapodás a magyar—szovjet koprodukciós filmtárgyalásokon A hazánkban tartózkodó szovjet filmküldöttség a Hun­­nia-filmgyárban megbeszélése­ket folytatott közös szovjet— magyar filmek készítéséről. A tárgyalásokon elvi meg­állapodás született. Három kö­zös film készítését vették tervbe, amelyek közül az egyik Zalka Máté életéből merítené témáját, a második Illés Béla Kárpáti rapszódia című regényéből készülne, a harmadik pedig mai tárgyú lenne. ­t Utazás, G­e­tinitár a II. kerületi tanács 1958. évi költségvetési tervében Ülést tartott a II. kerületi tanács, amelynek egyik napi­­ren­di pontja az 1958. évi köit­ség­vetés megtárgyalása volt. A tervezés részletesen foglal­kozik a tanács munkájának valamennyi áfával és vég­eredményben több, mint 15 millió forintot irányoz elő kü­lönböző érdekű feladatokra. Ebből közel 800 ezer forinttal többet kívánnak felújításokra fordítani, mint ebben az esz­tendőben. A városgazdálkodás terve­zett kiadása kétmillió forint. Ebben az összegben az utcák fokozott tisztántartásával, újabb parkosításokkal és fa­csemeték ültetésével szerepel­nek nagy téteig Az üzemli egészségvédelem terén emelni kívánják az üzemorvosok létszámát, vala­mint 4-ről 6-ra a kerületi ren­delőket. A körzeti orvosi ellátásra tervezett összeg majdnem két­szerese az ideinek. Itt 2 orvos­sal kívánják a létszámot emelni és 6 új orvosi rendelőt létesítenek. Csupán erre a célra 150 ezer forintot fordí­tanak. Bölcsőde felújítására 65 ezer forint van előirányozva. Két védőnőt állítanak mun­kába. A Nagy Sándor-telepi új gyermekvédelmi tanácsadó termet felszerelik. A kulturális előirányzat 8 és fél millió körül van, ami jóval több az ideinél. Ebben az óvodák másfél millióval, az iskolák hat és fél millióval, napközi otthonok közel 700 ezer , a gyermekvédő ottho­nok pedig kerek 50 ezer fo­rinttal szerepelnek. A tanácsülés az előterjesz­tett köl­r­eztetést néhány mó­dosítással elfogadta és a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága elé terjeszti. 30 vagon burgonyát vásárol a kereskedelem a debrecenieknek Mostanában sok háziasz­­szony panaszkodott, hogy nincs elegendő burgonya a piacon és ezzel egy időben emelkedett a burgonya ára is. Megkérdeztük a városi ta­­­­nács kereskedelmi osztályát, hogy lesz-e elegendő burgonya a télen és jelenleg hogyan áll Debrecen ellátása ? Mint megtudtuk, jelenleg Debrecen részére 30 vagon burgonyát tárol a Mezőgazda­sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ. Ez a­­ mennyiség nem fedezi a város lakosságának szükségletét, azonban a tervek szerint rö­vid idő múlva újabb 30 vagon burgonya érkezését lehet vár­ni. Az előző évek burgonyafo­gyasztását figyelembe véve, ez a mennyiség elegendő. Szétnéztünk a piacon is. — Bárki vásárolhat burgonyát 1,80—2 forintos árban. Akkor mégis miért panasz­kodnak a háziasszonyok ? A hiba ott van — kapjuk a választ a kereskedelmi osz­tálytól, hogy a piacon és a raktáron levő burgonya na­gyobbik része nem alkalmas tárolásra. Ezért a kereskede­lem arra törekszik, hogy a kevésbé elálló burgonyát áru­sítsák a piacon napi haszná­latra. Nyíregyházáról és­ a Sza­bolcs megyei községekből a gülbaba burgonya szállítása ezután kezdődik meg, a fen­tebb említett újabb 30 vagon­ban már ilyen is lesz. Főleg azonban egy újfajta burgonyá­ból is kap Debrecen, a kisvár­­dai rózsából, amely éppolyan és éppúgy raktározható mint a gülbaba. Kislakásépítési ankét lesz szombaton Az elmúlt években sok gon­dot okozott a kislakás építke­zéseknél, hogy az év elején megkezdett építkezéseket az év végére az építők nem tud­ták befejezni. Ennek döntő oka az volt, hogy az illetékes szervek — kereskedelmi osz­tály, TÜZÉP stb. — a szük­séges építőanyagokat nem biztosították kellő időben és mennyiségben. Az építőanyag­­ellátásban évről évre javulás tapasztalható, de még most is komoly nehézségek van­nak. A városi és megyei tanács illetékes szakosztálya az el­múlt­ években elkövetett ki­­kijavítva foglalkozott ’ a problémával és elha­tározta, hogy felméri az épí­tési igényeket és az ezzel kapcsolatos építőanyag szük­ségletet. Az Országos Takarékpénz­tár már most nyilatkozott és bejelentette, hogy az 1958-as évre számos hiteligénylés ér­kezett be elbírálás végett. A TÜZÉP Vállalat elhatá­rozta, hogy a jövőben szoros kapcsolatot tart fent az épí­teni szándékozókkal. Ennek érdekében novemeer 23-án, szombaton délután 3 órakor a városi és megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya a TÜZÉP Vállalattal karöltve a Rákóczi utca 16. szám alatt építési ankétet rendez. Az an­­kéton a vállalat képviselői tájékoztatják az építkezni szándékozókat a jövő évi anyagellátásról, az úja­bb épí­tési módszerekről. A TÜZÉP a jövő évi kislakás építke­zésekhez előzetes anyagigény­­léseket feljegyez, illetve az építőárnyaték időbeni leszál­­lítására az ankét színhelvért szerződést köt. A TÜZÉP terve, hogy az ankét alkal­mával és az azt követő há­rom na­pos időszakban a Rá­kóczi utcai kultúrteremben tereteotetrra centrálatot szer­vez, mely azt célozza hogy az érdeklődők a különböző tele­­peV helyett pár helyen vásá­­r-alhnosanak­ énttőain^^a aokat. A szoro­hati debreceni ankét után a TÜZÉP a hatenváro­­sokban és a járási szévhetee­ken is építési ankéteke* ren­dez. eZZn1 IS elő.SPrd+1'° rrpo'-’nvtten a kislakás épít­kezést. Antonin Novotny lett a Csehszlovák Köztársaság elnöke Prága (MTI). Az AFP jelen­tése szerint a csehszlovák nemzetgyűlés kedden délelőtt tartott rendkí­vüli ülésén az elhunyt Anto­nin Zápotocky helyébe Anto­nin Novotnyt választotta meg egyhangúlag a Csehszlovák Köztársaság el­nökévé. A prágai rá­dió közölte, hogy az új köz­­társasági elnök megtartja a Csehszlovák Kommunista Párt első tit­kárának tiszt­ségét is. Az új elnök a nemzetgyű­lés előtt letette az esküt. Magas szintre emeljük az üzemi demokráciát Már az 1956 júliusi pártha­tározat is megjelölte részünk­re azt, a feladatot, hogy az egyszemélyi vezetés sérthetet­lenségének fenntartása mel­lett az üzemi dolgozók minél szélesebb rétegét vonjuk be a vállalat sokrétű tervezési, szervezési és irányítási mun­kájába. Közösen alakítsuk ki azt a szellemet, hogy ők a gyártulajdonosok és mint gaz­dáknak, nem a külső szemlélő szerepet kell betölteniük, nem az olcsó népszerűséget hajszoló demagógok útját kell járniuk Felelősnek kell lenni az üzem­ért az üzemi tanácsnak, mind­azért, ami gyárunkban törté­nik. Hogy ez a felelősségtudat kiformálódjon, meg kell tanul­­niok a vezetést. Meg kell t­a­­nulniok legalább az általá­nosabb vállalati munka össze­függéseit. A magyar szakszervezeti mozgalomnak magam is régi harcosa vagyok. Tudom, de az elmúlt évtized gyakorlata is bebizonyította, hogy a szak­­szervezeti múltnak olyan tra­díciói vannak, a szakszervezeti funkcionáriusok olyan hagyo­mányokkal rendelkeznek, ame­lyek segítségével képesek a szocialista üzemszervezés he­lyes szemléletét és gyakorla- t­­át a dolgozók nagy részénél alkotó módon kifejleszteni. Én nem tartok attól, hogy ez a rendelet az igazgatók munkájában, intézkedéseiben akadályt jelentene. Azért sem tartok ettől, mert a mi gyá­runkban a rendelet áttanul­­mányozása közben láttam, hogy ezeket a feladatokat a gyakorlatban már így is vé­geztük. Tudtommal semmi olyan határozatot nem hozott a vállalat, amit a párt, a szakszervezet, a KISZ alap­szervezettel és aktíváival nem tárgyaltunk volna meg, nem kértük volna ki véleményüket. Legfeljebb azon vitakoz­tunk, hogy jogszerűen jár­a­tunk-e el egyik, vagy másik­ esetben. Éppen ezért üdvözlöm a határozatot, mert tisztázza és meg is jelöli benne a fel­adatokat. Ugyanakkor vilá­gossá teszi a párt üzemi szer­vezetei és a műszaki vezetők felelősségét a dolgozók neve­lésében és mozgósításában. Most, rajtunk áll, hogy a kormányhatározat szellemében ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy az üzemi demokrá­ciát minél magasabb szintre emeljük. Lenner Zsigmond a Debreceni Ruhagyár igazgatója. Számíthatunk a dolgozókra Érdeklődéssel olvastam az üzemi tanácsokról szóló hatá­rozatot. A magam részéről mindig helyesnek találtam és gyakorlatban akalmaztam is a vállalat dolgozóinak bevoná­sát a különböző üzemi problé­mák megoldásába. Amikor ké­résekkel fordultam a vállalat dolgozóihoz, minden esetben számíthattam a biztos sikerre. Ilyen érzésekkel fogadom az üzemi tanácsokról szóló hatá­rozatot. Annak ellenére, hogy az üzemi tanácsok egyes kér­désekben határozatot is hoz­hatnak, úgy látom, hogy a vál­lalat vezetőinek önállósága nincsen megcsorbítva. Az új üzemi tanácsokba be­választhatók összetétele garan­cia lesz arra, hogy ezek az osztályukhoz és rendszerükhöz hű dolgozók fő feladatuknak fogják tekinteni a gazdasági vezetők segítését. A több szem többet lát elv alapján fel tud­ják hívni a figyelmet a vállalat vezetésében mutatko­zó hibákra és ezek kijavításá­ban maguk is példamutató munkát végezhetnek. Patai István, a Hajlítottbútorgyár igazgatója

Next