Hajdú-Bihari Napló, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
Zsákutcába ilyen határoza. A múlt esztendő nyarán húsz Szegfü utcai csalad nevébenKiss Kaulumné tanácstag kéréssel Hildáil a II. Kerületi Tanács végrehajtó bizottságához: szüntessék meg a Szegfü utca átmeneti forgalmát, mert ez a Kis utca lassan már nem lesz alkalmas gyalogközlekedésre. Nincs kikövezve, három négyméter széles, a teherautók és a szekerek gyakran a járdára hajtanak, összevágják az utat. Hivatkoztak még a közelgő esős időszakra, hogy emiatt és a sok jármű miatt teljesen tönkre megy a kis utca. Kérték ezek alapján, hogy a korábbi évekhez hasonlóan zsákutcává nyilvánítsák a Szegfű utcát. A II. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának építési és közlekedési csoportja Kiss Kálmánné levele alapján megvizsgálta a helyzetet és úgy határozott 9405/1957. sz. alatt, hogy eleget tesz az utca lakói tiltakozásának és elrendeli a Szegfű utcára a Hámán Kató utca felől „zsákutca” feliratú tábla elhelyezését, a Honvéd utcai oldalon pedi? ..Behajani ti'os!” jelzésű tábla elhelyezését. A határozat indokolásában megállapították, hogy a hnviot hiánya miatt a Szegfű utcán nasív forgalom nem biztosítható. Ez a határozat 1957. december 9-én született meg. Eljuttatták a városi tanács építési és közlekedési osztályához, a rendőrség közlekedési osztályához és Kiss Kálmánné közvetítésével a Szegfű utcai lakosokhoz. Megörültek a Szegfű utcaiak és magukban (mert az ember ilyesmit nem szeret nyilvánosan hangoztatni) őszinte elismeréssel adóztak a tanácstagoknak. És vártak. Hiába. Ma, január 28-án írunk. Tábla nincs, mert nincs pénz rá. (Akkor minek hoztak határozatot?) A városi tanács közlekedési osztályán Szűcs Endre mérnök úgy nyilatkozott: a II. kerületi Tanács építési és közlekedési csoportja nem is határozott volna ebben az ügybenben, mert ilyesmire ők nem illetékesek, és a hogy egyébként is a végerehajtásért a kerületi tanács felel. Persze ezzel még nem léptünk előbbre. A Szegfű utcai 20 család pedig elcsüggedve várja a határozat végrehajtását... Tény, hogy a Szegfű utca zsákutcává nyilvánításáról szóló intézkedés egyelőre zsákutcába jutott. Hadd ismételjük: egyelőre. Mert a gyakorlat azt mutatta, hogy zsákutcából is ki lehet jutni... (sgy) Ülést tart a II. kerületi Tanács A II. kerületi Tanács január 30-án, csütörtökön 8 órai kezdettel tanácsülést tart. Napirendi pontok: 1. a végrehajtóbizottság 1957-ben végzett munkája, 2. különfélék. Lopott szerszámfát vásárolt Ember Sándor debreceni lakos családi házait akart építeni. A házépítéshez azonban hiányzott a szerszámfa. Ember megbeszélte szomszédjával, Kathy Mártonnal, hogy majd az utóbbi által „szerzett” fát megveszi. Kathy a beton-tanyai üzemegység melletti állami erdőből kivágott, hét darab 10—12 cm átmérőjű akácfát és azt Zetorral Ember lakására szállította. A lopott fáért és szállításért Kathy 500 forintot kapott Ember Sándortól. Úgy látszott a hét szál fa nem volt elegendő, mert Kathy újabb három szál fát kivágott, azonban ez már nem Ember lakására, hanem bűnjelként a hatóság kezére került. A városi ügyészség Kathy Sándor ellen a társadalmi tulajdon eleni lopás és engedély nélküli fakivágással elkövetett, közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt emelt vádat, míg Ember Sándor orgazdaság bűntettéért kerül a t vádlottak padjára. Pocsaj 3 éves mezőgazdasági terve: 10 százalékkal növelik a hozamokat Pocsaj község most készült hároméves mezőgazdasági tervében igen alaposan mérlegelte a helyi adottságokat. Úgy állították össze a tervet, hogy már a három év alatt kialakuljon a belterjes irányú gazdálkodás, amely nagyobb jövedelmet biztosít. A pocsajiak terve mint célt tűzi maga elé, hogy az 1956—57-es gazdasági évhez viszonyítva a három év alatt a mezőgazdaság hozama tíz százalékkal emelkedjék. Ez a célkitűzés talán feszes is egy kicsit, de ha végrehajtják mindazokat a feladatokat, amelyeket maguk elé tűznek, akkor elérhető. Minden száz holdra tíz fejőstehén Aranyi Sándor, a pocsaji községi mezőgazdasági felügyelő a tervekről a következőkben tájékoztatta lapunkat: Ismerve azt, hogy a pocsaji állattenyésztésnek különösen a szarvasmarhatenyésztésnek jó híre és haszna van, az eddigi tapasztalatok figyelembevételével a pocsaji gazdák továbbra is legfontosabb feladatnak tekintik az állattenyésztés fejlesztését. Ennek érdekében változatlanul fenntartják a rét- és legelőterületeket. Az évtizedes tapasztalatok szerint jól bevált magyartarka szarvasmarha tenyésztésnél maradnak meg. Növelik a száz tehénre eső borjú szaporulatot, 65-ről 75-re. Azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy szarvasmarhából száz holdra 25 jusson, ezen belül a tehenek száma tízre emelkedjék. A községben 6,5 liter a fejési átlag, ezt a hároméves terv végére 7,5-re növelik. Fokozatosan emelik a takarmányalapot, nehogy a fejlesztésnek gátja legyen a takarmányhiány. A község két termelőszövetkezeténél, a Petőfinél és az Új Reménynél három év alatt elérik, hogy az állatállomány 95 százaléka törzskönyvezett legyen. A Petőfi Tsznél a halastavat rendbehozzák, létesítenek kétholdas ivadéknevelő tavacskát, s úgy kezelik a halállományt, hogy három év múlva a jelenlegi 65 mázsás haltermést 220 mázsára tudják növelni. híjanak a gyapjú minőségére és a tejtermelésre. A baromfi törzsállományt kendermagos és sárga magyar fajtával cserélik ki, a harmadik év végére a község mindhárom termelőszövetkezeténél lesz baromfiból törzsállomány, különösen jelentős állomány lesz pulykából és kacsából. A málymételyes fertőzött legelőn a víztelenítési munkálatokat elvégzik. A legelő területet javítják, 35 százalékára holdanként 180 mázsa szervestrágyát hordanak ki. A pásztorok szakmai oktatását elvégzik. A legelőn a gyomirtást végrehajtják. Az élettenyésztés területén a javítást célzó feladatok jelentősek. A realitások talajon mozognak, nem tűznek ki tetszetős, de végre nem hajtható feladatokat. Minőségi magvait, nagyobb termés A növénytermelés hozamának növelése érdekében a minőségi vetőmagok beszerzésére helyeznek nagyobb súlyt. Kukoricából például csökkenteni kívánják a vetésterületet, de hogy a termés ne csökkenjen az eddigi kevert kukorica állományt a bővebben termő Aranyözön, Bánkúti korai és a Mezőhegyesi lófogú fajtákkal cserélik fel. A burgonyatermés növelése érdekében pedig háromévenként fajta felújítást végeznek a Gülbaba és az Ella fajtákkal. Növelik a cukorrépa vetésterületét, és több takarmányrépát is termelnek majd. Fokozni kívánják a dohánytermelést. Jelentősen növelik a szálastakarmány termésterületét. A pillangósokat a szántóföldek 16 százalékán termelik. A lucerna és vöröshere magfogást kiterjesztik. A tervidőszak végére a laza homoki részen nagyobb területen termelnek somkórót, részint takarmányozásra és magtermesztésre, részint zöldtrágyázásra. Az egy holdra eső termésátlagok így valóban emelkedni fognak, amihez a talajtáperő visszapótlása, a nemesített vetőmagvak alkalmazása nagy segítséget nyújt. Az istállótrágya helyes kezelését és felhasználását bemutató parcellákkal segítik elő. A zöldtrágyázást már a tervidőszak első évében bevezetik napraforgóval és somkóróval. Fokozatosan rátérnek a községben a nyersfoszfátos trágyakezelésre, a Petőfi Tsz és a Legeltetési Bizottság területén bemutató trágyatelepet létesítenek. Minden kipusztult gyümölcsfa helyett újat A szőlőterületet 2 százalékkal növelik, de úgy, hogy közben a hiányzó részeket betelepítik, a kerteket teljesen rendbehozzák. Minden kipusztult gyümölcsfa helyett újat telepítenek. A Béke Termelőszövetkezet 2 holdon, a Petőfi egy holdon új gyümölcsöst telepít. Az Új Remény, mivel területe erre megfelelő, tíz holdon pöszmétést telepít. Fejlesztik a községben a mezőgazdasággal foglalkozók szaktudását. Az ezüstkalászos tanfolyamokba mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyéni gazdálkodók túlnyomó többségét beszervezik. A szarvasmarha tenyésztés érdekében külön céltanfolyamot is szerveznek. Megindítják az ismeretterjesztő előadások sorozatát és tanulmányutakat rendeznek tangazdaságokba és kutató intézetbe. Vázlatosan ez Pocsaj hároméves mezőgazdasági terve. Mangalica helyett több hússertést A hús- és zsírtermelés érdekében a sertésállományt nem növelik számszerűen a községben, de úgy határoztak, hogy változtatnak a belső arány összetételén, és a mangalica állomány egy részét hússertéssel helyettesítik, hogy csak 70 százalék maradjon mangalica, 25 százaléka fehér hússertés és 5 százaléka berksír legyen. Bevezetik az expressz hizlalást is, mivel ez ki-s fizetőbb. Növelik a juhállományt, s nagyobb gondot foz- John Boyton Priestley, aki már jócskán meghaladta a hatodik évtizedet, tulajdonképpen regényíró, mégpedig a mai Anglia legnépszerűbbjei közül való immár harminc esztendő óta. Ehhez megvolt minden adottsága, hiszen éppen úgy, mint idősebb kortársai: Arnold Benett, H. G. Wells és John Galsworthy, hűségesen kitartott a regény XIX. századi formái mellett, minden lázadó jelleg nélkül. Folytatta az angol regény hagyományait: érzéke van a humánumhoz, és sohasem szenvtelen, mindig feltalálható nála bizonyos szemérmes ; együttérzés az alakjaival; a karakterisztikus angolszász ; humort általában a romantika ;közvetítésével kapcsolja a mai ihlethez, és tradicionális nála , a nevelő tendencia. Ennek a társadalomkritikának az angol irodalomban több évszázados hagyománya van, a képmutatás ostorozása szinte kötelező. Korunkban : Bernard Shaw volt az időszerű társadalombírálat kiemelkedő képviselője az angol színpadon, a kapitalista rend éles ,zatirikusa és leleplezője Priestley persze jóval súlyralírtabb nála, erkölcsi erőben , művészi értékben is. Igaz :" Veszélyes forduló nem jetéktelen őszinteséggel zárja : m a burzsoá erkölcs, a polgári család bomlását — nyugailanítóan, komoran, egy olyan környezetben, ahol a szerepünk nagy részében hiányzik azelemi tisztességérzet, sőt a híres angol gentlemanlike viselkedés is, hogy a lelki nemességről és emberi méltóságról ne is beszéljünk. Magvaróan tehát nem közönséges konfliktust hordozó összeomlási drámáról volna itt szó, ha Priestley játékosan nem kezelné. Lerántja ugyan az álarcot egy nagypolgári család minden tagjáról, ürességüket, morális zűrzavarukat, sőt egyesek visszataszító voltát nyíltan feltárja, de olyan módon, hogy ez csak erre az egyetlen elszigetelt esetre vonatkozik. Általános érvényűvé nem emelkedik, mert ez Priestleynek nem is szándéka; nincs benne semmi, ami előre mutatna. A darab azért mégis hat, *’*• akárcsak egy évtizeddel ezelőtti bemutatásakor. Ezt elsősorban a technikájának köszönheti; az ibseni összeomlási dráma ragyogó sűrítését keveri az angolszász színpadon kedvelt bűnügyi dráma nyersebb, kevésbé intellektuális, de nem kevésbé izgalmas fogásaival. (Priestley azonban mindvégig érdektelen marad, nem úgy, mint a regényeiben: csak megállapít, de állást nem foglal. Ezt hangsúlyozza a játék keretes volta is.) Az effajta játék csak látszatra könnyű. Nemcsak az okozza az előadás nehézségét, hogy nálunk meglehetősen szokatlan ez a műfaj; a helyes egyensúlytartásról van főképpen szó. Mert a Priestley-darab azért mégsem egyszerűen csak bűnügyi dráma, hiszen a háttere komoly: a burzsoá erkölcs súlyos sebeket szenved, és az élősdiek belső világa kíméletlenül feltárul. Merészt — amint az az összeomlási technikából következik — külső cselekmény nincs, tehát minden a dialóguson múlik, s pusztán ezzel feszültséget teremteni, megtartani és fokozni nem kis erőfeszítést jelent. A vendégrendező GyökössyZsoltnak sikerült ez; nyomatékosan hangsúlyozza a nagyburzsoá család életének haszontalan értelmetlenségét, a családtagok kapcsolatának szánalmas össze-visszaságát, azt, hogy a konvencionális angol fegyelmezettség egyenlő a hazug képmutatással. Mindezt lépésről lépésre bontja ki, a dialógus érvényesítéseivel, biztos tempóérzékkel, a fordulatok éles kicsattantásával, az egyes karakterek eleven körvonalazásával és az egész jó összehangolásával. Egyetlen megjegyzés: naturalisztikus stíluscsörkevény, hogy a szereplők egy része következetesen hátat fordít a többinek s a közönségnek, még akkor is, ha életre-halálra éppen róla; van szó. Az együttes tagjai nagyjá-; ban és egészében egyé-; nenként is jól megállják a helyüket. A nők élén Hegedűs Ágnes fegyelmezett, halk re-szignációjú, takarékos eszközeivel is igen kifejező Olween; ja vezet; Lőrinczy Éva helye-; sen érzékelteti a félrecsúszott életű nő üres kiábrándultságát, s az élesebb akcentusokhoz is van ereje; Tikos Sári inkább a felületes ártatlanság tettetésében hatásos, mint az őszinte önleleplezés hangjaiban; Véselyi Margit figurája ügyes. A férfiak közül Tull Attila meglepő biztossággá mutatja meg, miként bontanak fel egy szilárdan körülhatároltnak hitt karaktert ismeretlen erők, igen helyesen csak a legszükségesebb néhány vonással összefoglalva. Bángyörgyi Károly Stantonjében bizonyos cinikus erő van, még vereségében is meg tudja őrizni a fölényességét a finoman árnyalt alaknak, Katinovits Zoltán patológiás Gordonja hisztériás mozgásvonalaival, gátlástalan szélsőségességében, egész ellenszenvesen dekadens voltában igeérdekes. Elischer Bernát színpadképe a parányi térben is mutatós, Gregxiss Ildikó jelmeze és Zakar István maszkjai stílusosak. BEBER LÁSZLÓ éve szélije* (neibila (3. B. Priestley színműve a Csokonai Színház Kamaraszínházában) 469 ezer forintot nyert egy debreceni totózó Mint ismeretes, a vasárnapi totóforduló kiértékelésekor megállapították, hogy egyetlen 12 találatos szelvény, akadt a pályázók között. Az Országos Takarékpénztártól nyert értesülésünk szerint a nyertes T. 354 855 számú kollektív szelvényt boldog tulajdonosa a Sas u. 4. szám alatti sportfogadási kirendeltségnél vásárolta, és mindöszsze 26,40 forint értékű variálást végzett rajta. Ez az összeg igen jól kamatozik, mivel az illető — mint az országban egyetlen 12 találatos szelvény tulajdonosa — 469 ezer 411 forintot kap kézhez. Személye egyelőre még ismeretlen. e-^-- . --------- Előadás az ógörög művészetről A szabadegyetem művészettörténeti előadássorozatán az ókori görög művészetről szóló előadások következnek. A későbbi európai művészeteknek alapjait vetette meg ez a kis ókori nép bámulatos fejlettségű művészetével, amelynek virágkora az athéni demokrácia virágzásának idejére esik. A görög művészetről szóló három vetített képekkel kísért előadás közül az első 28- án, kedden du. 6 órakor lesz a Déri Múzeum előadótermében. Előadó dr. Szilágyi János György, a történettudományok kandidátusa, akinek a görög művészet történetéről írt könyvét nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia adta ki ▼▼▼▼▼▼VTTTTTTVTZTTTT ITTI 10TT Trabilse.it A DÉRI MÚZEUMBAN ebrecen kulturális és fj irodalmi közvéleméniényének most már számolnia kell azzal, hogy havonként egyszer a Déri Múzeum előadótermében irodalmi délutánok vannak, sikeresek, szépek, igényesek, örömére mindazoknak, akik olykor-olykor áldozati máglyát gyújtanak hanem másutt, az irodalom oltárán. A városi pedagógus művelődési otthon vállalkozott arra, ami sokáig olyan hihetetlennek látszott: legyőzi a lehetetlent. S kiderült, hogy lehet itt győzni, mert lehetetlen nincs. Debrecenben hagyománya van az irodalmi előadásoknak, s a maiak miért szeretnék kevésbé a szépet, mint a tegnapiak. Vasárnap Babits-est volt a Déri Múzeumban. A hallgatóság nagy része fiatalokból verbuválódott. Főleg középiskolásokból, de nincsen ebben semmi különös. Üres hely egy sem akadt, voltak azonban, akik állva hallgatták végig a ■maidnem kétórás műsort, és áhítattal, mert olyan üzeneteket hallottak, melyekben a mindenség mélysége orgonázott. Babits problematikus költő. De hogy milyen döbbenetesen nagy költő, arról az est is sokakat meggyőzött. L’art pour Tart, formalizmus feltételei olyan terminológiák, amely Babits költészetével kapcsolatban ismételten felmerülnek. De — és ez az igazság — ezeknek a fogalmaknak minden érvelés és elemzés nélküli használata, ahogy az előadó megievezte semat’V’re vulcanizálás. Babits költészete életének utolsó éveiben, a fasizmus mind nyíltabbá válásának korszakában olyan művészi magasságokba emelkedett, ahová csak a legjobbak juthatnak el. Humanizmus, böicsesség, lázadozás, a jóság dícsérete zeng ekkora verseiben, s ahogy rossz gégéjéből telik egy percig sem szűnik meg átkot szórni a bűnös Ninivére. Az est előadója dr. Tóth Béla gimnáziumi tanár volt Előadásában azt a Babitsot idézte, aki a „Levelek írisz koszorújából” című kötet könnyed szeszélyétől, az antik szépség szerelmes imádatától eljut a Balázs napi könyörgés fullasztó és gyötrő mélységéig, az Ősz és tavasz közt megrendítő emberségéhez. A kitűnő előadás lehetett volna talán színekben erősebb, érvekben biztosabb, bizonyításban teljesebb. Babits Mihály költészete mindenképpen lehetőséget adott volna ehhez. A szavaló gárda ismét azokból adódott, akik az emlékezetes Szabó Lőrinc-esten közreműködtek. Boda Istvánné, Debreceni Tiborné, dr. Kiss Ilona, Debreceni Tibor gimnáziumi tanárok szép szövegmondással és átéléssel szereztek élményt a hallgatóságnak. Kapás Dezső gimnáziumi tanuló az ismeretes Hazám című szonettciklussal bizonyította biztos verselőkészségét. Az előadó gárdában már másodszor találtuk ott Sárközi Zoltán színművészt. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, országosan is egyik legjobb szavalunk. Éli, érzi, szereti a verset, kiejtése mindig tiszta, mozdulatai sohasem túlzottak. Igazi tehetség és sajnálatos, hogy őt, akit minden ideköt Debrecenhez a Csokonai Színházban sohasem láthatjuk. A hallgatóság nemcsak tapssal, de kitüntető szeretettel is jutalmazta a rendezőket és szereplőket. Mindenképpen megérdemelték (b. t.) A béke mellett vetek hetet a tiszántúli izraeliták Vasárnap délután a Magyar Izraeliták Országos Szervezetének Tiszántúli Községkerülete és a Debreceni Izraelita Hitközség a Bajcsy Zsilinszky utcai feldíszített és zsúfolásig megtelt tanácsteremben békegyűlést rendezett, melyen képviseltette magát a Debreceni Városi Tanács és a Hazafias Népfront. A békenagygyűlést dr. Fejes Dezső hitközségi elnök nyitotta meg, majd dr. Schwartz Artúr községi kerületi elnök bevezetője után dr. Végházi István kerületi rabbi nagy hatású beszédében méltatta a béke jelentőségét. A nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel, határozatilag elfogadta a Magyar Izraeliták Országos Szervezetének békekiáltványát, melyet mind a világ, mind a magyar zsidósághoz intézett. A békenagygyűlés táviratilag fejezte ki a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányinak békeakaratát. A gyűlés dr. Fejes Dezső zárszavával, majd a Himnusz eléneklésével ért véget. Különös viselkedés a vendéglátókkal szemben tortak a katonák. A helyi posta két műszaki embert küldött a támaszpontok területére, hogy ott bizonyos javítási munkálatokat végezzenek. A két angol műszaki ember megfelelő igazolással volt ellátva( ez azonban korántsem tartotta vissza az amerikai őrséget attól, hogy puskavégre fogva be ne kísérjék a két embert a támaszpont parancsnokságára. A két angol feltartott kezekkel vonult végig az amerikai katonák között és amikor egyikük tiltakozni próbált, az őr rákiabált: „Még ha maga a királynőtök jönne ide, annak se ajánlanám, hogy felszólításra ne tartsa fel a kezét”. Az incidens természetesen óriási felháborodást keltett Anglia-szerte, és noha a támaszpont katonai parancsnoka bocsánatkérését fejezte ki az őrség viselkedése miatt, az angol nemzeti öntudatnak nem kis pofon ez az eset. Az anglai Norfolkban egy amerikai hidrogénbomba-támaszponton éppen gyakorta- nap U rgj JSS3, JANUAR it*. í J 4 Ég5 repillapéd eliizette egyik légcsavarját Egy angol repülőtársaság „stratocruiser” gépe, amely 40 utast szállított, 350 kilométernyire Sydney-től kigyulladt, egyik légcsavarja is leszakadt. A kapitánynak és a legénység nyolc tagjának sikerült eloltani a tüzet. Sebesülés nem történt. A gép nyugodtan leszállt a sydney-i dülőtéren. Az utasok másiknem folytatták útjukat Lonn felé.