Hajdú-Bihari Napló, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

(Folytatás az 1. oldalról) iparfejlesztési és ipartele­pítési politikáva­, mert a súlyos lakáshelyzet rész­ben az ezen a téren elkö­vetett korábbi hibák­ból is származik. A gyakorlati albérleti uzso­ráról szólva elmondotta, ezt a kérdést csupán rendeletileg nehéz szabályozni. Olyan köz­véleményt kell kialakítani, amely gátat vet a zsarolásnak. .. demagógia ellen Az előadó ezután arról be­szélt, hogy ellenséges elemek teljesíthetetlen követelések napirenden tartásával, a mun­káshatalom elleni bizalmat­lanság felkeltésére, demagóg hangulat kialakítására törek­szenek. A szakszervezeteknek kö­telességük a legnyíltabban és legőszintébben feltárni, hogy mire van lehetőség és mire nincs. Majd a továbbiakban kijelen­tette Gáspár Sándor, hogy a törvénytelen eljárások jó ré­sze a munkások és alkalma­zottak elbocsátásával kapcso­latos. Nem ritka az önké­nyeskedés, a személyi bosszú, ilyen eseteket nem szabad el­tűrni, ez a szocialista törvé­nyesség durva megsértése. A társadalmi tulajdon vé­delméről szólva elmondotta: Az üzemi tolvajok túlnyomó része a lumpenproletár és a desklasszált elemek soraiból került ki. Az ügyészség csu­pán 1957 harmadik negyedé­ben 130 millió forint kárt okozó ügyekben indított eljá­rást. Ebből ezernél több la­kást lehetett volna építeni. A szakszervezeteknek töre­­kedniök kell arra, hogy a szervezett dolgozók egy­ségesek legyenek a mun­káshatalom megszilárdítá­sa, a szocialista építés fő céljai, a béke védelme és a nemzetközi munkásszol­idaritás alapvető kérdé­seiben. — hangsúlyozta, majd az ideo­lógiai nevelés jelentőségét ele­mezte. A főtitkár a magyar dolgo­zók nevében köszönetet mon­dott a külföldi munk­stestvé­reknek, a baráti, szocialista országok dolgozóinak — első­sorban a szovjet népnek, va­lamint a Szakszervezeti Világ­szövetségnek, amelyek mel­lénk álltak a megpróbáltatá­sok súlyos óráiban és segítsé­get nyújtottak. Beszédének befejező részé­ben arról beszélt, hogyan le­het jobban kifejleszteni a szakszervezeti munka moz­galmi jellegét. Hangsúlyozta a nehézségek ellenére sok po­zitív vonása is van a szak­szervezeti mozgalomnak,­­ ez annak az eredménye, hog nagy odaadással dolgoztak -és dolgoznak ma is - a bi­zalmiak, az üzemi szakszerve­zeti munkások tízezrei. Sza­vait így fejezte be: — Soha nem voltak olyan, nagy lehetőségeink, mint ma, hogy a magyar dolgozó nép­szünet után Marosán György államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bizottságának nevében üdvözölte a kongresz­­szust. (Marosán elvtárs beszé­dét holnapi számunkban is­mertetjük). Ezután Harustyán József, a számvizsgáló bizottság előter­jesztette a bizottság jelenté­sét, majd P. N. Korobova, a szovjet szakszervezetek köz­ponti tanácsának titkára kö­szöntötte a kongresszust, és átadta a központi tanácsának üzenetét, amely sikeres mun­kát kíván a kongresszusnak. Ezután Fathi Kamel, az arab szakszervezetek nemzet­közi szövetségének főtitkára az arab országok dolgozóinak mozgalmáról beszélt, amely új korszakot nyitott a világnak ezen a részén. A délutáni ülésen megje­lent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Meg­érkezett a kínai küldöttség Liu Csang-seng-nek, az össz­­kínai szakszervezeti szövetség alelnökének vezetésével. Dr. Gegesi Kiss Pál, a bu­dapesti orvostudományi egye­tem rektora a felszabadulás óta elért eredményeinkkel foglalkozva, saját gyakorlatá­ból vett példákat tárt a rész­vevők elé. Elmondotta pél­dául, hogy 30 éves orvosi mű­ködése alatt csaknem egymil­lió magyar családdal volt dol­ga, és meggyőződött, hogy szo­ciális szempontból sohasem álltak olyan magas színvona­lon, mint a felszabadulás óta. Például a csecsemőhalálozások szá­­­­ma a 30-as években elér­te a 16—17 százalékot, ez a szám országos átlagban 6 százalékra esett vissza.­­ Ezután arról beszélt, hogy né­pi demokráciánk sok fiatal orvost és egyéb értelmiségit, tudóst nevel. Hiba azonban : a fiatal tudósjelöltek igen rit­kán alkalmazzák felelős posz­­­­tokon, hogy azok továbbfej­­­­leszthesék tudásukat. A szak­­szervezet feladata, hogy ezek­kel a fiatalokkal is törődjék és gondoskodjék nevelésükről. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára rámutatott arra, hogy a Hazafias Népfront a maga kibontakozó munkájában nem nélkülözheti a szakszerveze­tek, a munkásosztály támoga­tását. " Amikor az ellenforrada­lom által szétzilált bizottsá­gaink sorait rendezni kezd­szebb, boldogabb szocialista jövőjének megteremtése érde­kében, a békéért, a szocializ­musért és a társadalmi hala­dásért, munkálkodjunk! Gáspár Sándor beszámolója után szünet következett. tük 1957 októberében — mon­dotta — megdöbbenéssel kel­lett látnunk, hogy városaink­ban, de különösen a községi szervezetekben a munkásosz­tály szinte alig kapott szere­pet a Hazafias Népfront bi­zottságaiban. Ezt nem tekint­hetjük véletlennek. Ezért a március 15-én újjáalakuló és kibővülő bizottságok feladata, hogy mindenütt, egészen a községi szintig támaszkodja­nak a munkásosztályra. El­mondhatom, hogy ez az újjá­szervezés jó úton halad és népfront helyi bizottsá­gaiban is mindenütt méltó helyet kap a munkásosz­tály. Ortutay Gyula ezután a na­cionalizmus és a sovinizmus káros ideológiáját ítélte el. A további felszólalásokban bírálták a Szakszervezetek Országos Tanácsát tömegkap­csolatai gyenge voltáért. Vá­sárhelyi István, a KPVDSZ Vas megyei elnöke a SZOT elnökségi tagjainak hibájául rótta fel, hogy ritkán keresik fel a vidéki dolgozókat. Ezután Gaston Monmous­­seau, a francia általános mun­kásszövetség titkára köszön­tötte a kongresszust. Bugár Jánosné, a Szakta­nács titkára a szakszervezetek kulturális munkájának idő­szerű kérdéseiről beszélt. Halász József, a MEDOSZ titkára kérte, hogy egészítsék ki a kongresszus határozati javaslatát. Javaslata: foglalják határozatba, hogy a magyar szakszervezetek támogatják a Magyar Szo­cialista Munkáspárt agrár­politikáját. Szilágyi András, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár a. b. elnöke arra hívta fel a figyel­­­­met, hogy az új vezetőség az­­ eddiginél sokkal inkább­ tá­maszkodjon a szakszervezeti aktivitásra. A délutáni ülés során Vac­lav Pasek, a csehszlovák szak­­szervezeti tanács titkára 3,51 millió csehszlovák szervezett dolgozó üdvözletét tolmácsol­ta. Gottlieb Fiala az osztrák dolgozók helyzetét ismertette. Az elnöklő Blaha Béla ez-­­után bejelentette, hogy távo­­ irat érkezett, amelyben az­ összkínai szakszervezetek szó-­­­vetsége jókívánságait küldi és sok sikert kíván a kongresz­­szusnak és a magyar népnek. Ezzel a magyar szakszerveze­tek XIX. kongresszusának első napi tanácskozása befe­jeződött. Munkáját szombaton reggel fél kilenc órakor foly­­­­tatja. (MTI)­­ a magyar XIX %romgr­ess%MSM ifoz%digaidsok (51. folytatás.) „Ezek a holdbeliek éppúgy visel­kedtek, mint ahogy egy emberi tö­meg viselkedhetett volna hasonló körülmények között: lökdösték és taszigálták egymást, félretolták egymást, sőt rá is kapaszkodtak egy­másra, hogy engem láthassanak. Pillanatról pillanatra nőtt a számuk és egyre közelebb nyomultak veze­tőimnek a korongjaihoz. — Cavor nem magyarázza meg, mik voltak ezek a korongok. — Minden pilla­natban új alakok bukkantak elő az árnyékból, magukra vonva elképedt figyelmemet. Kísérőim intésére nemsokára belesegítettek valami gyaloghintó-félébe. Erős karú szele­­nitek a vállukra emeltek és forron­gó sokaságon keresztül megindul­tak velem a félhomályban a szá­momra kijelölt lakóhelyiség felé. Csuna szemet, arcot és lárvát lát­tam magam körül, bőrszerű zize­­gést hallottam, mintha rovarszár­nyak dörzsöl­őd­tek volna egymás­hoz nagy bőgős hallatszott téve­in'-' és körülöttem tücsökszerű­­en —n* a színű­ek hangja . . A táviratokból megtudjuk, hogy Cs­ót egy „hatszögletű helyiség"­­be vitték, ahol egy ideig fogoly volt. Később sokkal nagyobb sza­badságban részesítették, voltaképp csaknem oly szabadon élhetett, mint a Föld bármely civilizált városában. Úgy látszik, hogy ez a titokzatos lény, aki a Heid ura és uralkodója volt, kinevezett két „nagyfejű" sze­­lenitet Cavor őrizetére és tanulmá­nyozására, azzal a megbízással, hogy igyekezzenek minden lehet­séges módon szellemi érintkezésbe lépni Cavorral. És bármily csodá­latosnak és hihetetlennek tetszik is, ez a két teremtmény, ez a két fan­tasztikus rovarember, egy másik világnak ez a két szülötte csakha­mar megtanult földi nyelv segít­ségével érintkezni Cavorral. Cavor Fi­u és Csi-pufí néven em­líti ezt a két szelenk­et. Fi-u — üzeni Cavor — körülbelül öt láb magas volt; körülbelül 18 hüvelyk hosszú, vékony kis lábszárai voltak és kieső lába olyan volt, mint a legtöbb hold­bélié. Lábain kis test ingadozott, amelyben észrevehetően lüktetett a szív. Hosszú, lágy, sok ízületű karjai csápszerűen tapogatószervben vég­ződtek; a nyaka is ízekre oszlott, úgy, mint a többieké, de szokatla­nul rövid és vastag volt. „Feje — üzeni Cavor nyilván valami koraibb­ leírásra célozva, amely beleveszett a térbe — a rendes holdbéli típusnak furán módosított kiadása. A szája szokott kifejezéstelen rés, de szokat­lanul kicsiny és lefelé irányuló, el­­lenben arc­lárvája nem nagyobb egy széles, lapos orrcimpánál. Apró sze­me két oldalt van az arcon." „A fej többi részre roppant gömbbé duzzadt fel, és a kitinszerű epider­misz, amelyet a holdborjú-pásztor fején láttam, hártyává vékonyodott, amelyen át világosan látható az agy lüktető mozgása. Fi­u voltaképpen olyan teremtmény, amelynek hallat­lanul túltáplált az agya, míg szerve­zetének többi része nemcsak relatív, hanem abszolút értelemb­en is el­­satnyult." Üzeneteinek egy másik részében Cavor a világot hordó Atlaszhoz ha­sonlítja Fi­ut hátairól. Csi­puff úgy látszik, Fi­uhoz nagyon hasonló ro­var volt, de „arca" meglehetősen hosszúra megnyúlt, s minthogy agyá­nak más részei voltak tűl táplálva, a feje nem gömbölyű volt, hanem kör­­tealakú, mégpedig csutkájával lefe­lé fordítva. Cavor kíséretéhez tarto­zott több gyaloghintó hordozó is, megannyi roppant vállú, féloldalt görbült lény, továbbá néhány pók­­szerű ajtónálló és egy vaskos lábú szolgaféle is. Fi­u és Csi-puff nagyon gyakor­iat­ módon nyúlt a nyelvtanulás problémájához. Megjelentek abban a „hatszögletű cellában", amelyben Cavor fogoly volt és elkezdték utá­nozni Cavornak minden hangját, elő­ször is a köhögését. Cavor, úgy lát­szik igen gyorsan megértette a szán­dékukat, elkezdett előttük egy-egy szót ismételni és mutogatott hozzá, hogy az értelmét megmagyarázza. Az eljárás valószínűen mindvégig ugyanaz maradt. Fi­u odafigyelt egy ideig Cavorra, azután ő is muto­gatni kezdett és ismételte azt a szót, amelyet hallott. Az első szó, amelyet megtanult, az „ember" volt, a második pedig a­­holdlakó". Ezt a szót Cavor — úgy látszik — a pillanat hevében hasz­nálta a „szelenit" helyett. Fi­u mi­helyt megbizonyosodott valamely szónak a jelentéséről, elismételte a szót Csi-pujunak, aki soha többé nem felejtette el. Első egy­üttlétük alkalmával száznál több angol főne­vet megtanultak. Később úgy látszik magaikkal hoz­tak egy művészt is, hogy vázlatos rajzokkal támogassa a magyarázó munkát, mert Cavor rajzai meglehe­tősen kezdetlegesek volta­k. „Ez a művész — mondja Cavor — mozgé­kony karú és rögzítő­­szemű lény volt", s úgy látszik, hihetetlen gyor­san rajzott. A tizenegyedik távirat kétségtele­nül töredéke csak egy hosszabb üze­netnek. Néhány hiányos mondat­­ után, amelynek az értelme megfejt­hetetlen, így folytatódik : „De csak nyelvészeket érdekelne, engem pedig hosszasan feltartóztat­na, h­a minden részletét közölném azoknak a megerőltető társalgási gyakorlatoknak, amelyeknek mindez csak a kezdete volt és azt hiszem nem is igen tudnék áttekinthetően beszámolni arról, mi mindent nem próbáltunk, miközben igyekeztünk kölcsönöse­n megértetni magunkat. Az igékkel csakhamar tisztába vol­tunk — legalább is azokkal a cse­lekvő igékkel, amelyeket ki tudtam rajzban fejezni; egy­ pár melléknév-­­ vel is könnyen boldogultam, de mi-­­­kor az elvont főnevekre, a viszony-­­ szókra és azokra az elcsépelt írás*-' sokra került a sor, amelyeknek se­gítségével oly sok mindent kifejez­nek a Földön, úgy jártam, mintha falra borsók hánytam volna. Ez a nehézség valósággal leküzdhetetlen volt, amíg a hatodik leckére meg nem jelent egy negyedik segéd is, akinek óriási futball formájú feje volt, s akinek nyilvánvalóan bonyo­lult analógiák keresésében rejlett az ereje. Szórakozottan lépett be, meg­botlott egy zsámolyban és a fölme­rült nehézségeket jó adag kiabálás, taszigálás és szunkálás segítségével kellett úgyszólván belegyömöszöl­nünk az értelmébe. De mihelyt sike­rült őt belevonni a munkába, cso­dálatos elmeéllel dolgozott. Vala­hányszor olyasminek az elgondolásá­ra volt szükség, ami kívül esett a Fi­unak éppenséggel nem korlátolt látókörén, ehhez a laposifejű ínyhez folyamodtunk, és ez mindig közölte az eredményt Csi-puval, aki soha többé el nem felejtette. Csi-puff volt a tények raktára. Aztán megint tovább folytattuk a tanulást." „Látszólag hosszú időbe te-ü. '.de voltaképp néhány napról íe' . .ak­ csak­ szó. símig annyira jut­t­unk, hogy valósággal beszélgettem már ezekkel a holdbéli rovarokkal. Elein­te persze kimondhatatlanul unalmak és­­kétségbeejtő volt az érintkezé­sünk, de szinte észrevehetet­enül megértéssé fehérlett ki. De a türel­mem már a végét járta. Fi­u irányít­ja folyton a beszélgetést. Azzal kez­di mindig a mondanivalóját, hogy előre bocsát egy-két elmélkedő­üm­­mögést, a beszédét pedig tö­'T 'i-de­­li i'yenfo ma eltanult e-z . engedelmére­­telezik (Folytatunk.) IHzMOK-ba! MvennM szedet­egysége!­! búcsúztatása Fürstenwald (TASZSZ) Az Odera—Frankfurt körzeti Für­­stenwaldban csütörtökön ün­nepélyesen búcsúztatták azo­kat a szovjet gépesített alegy­ségeket, amelyeket a szovjet kormány döntése értelmében visszavonnak a Szovjetunió területére, majd ott a hadse­reg létszámcsökkentése kere­tében feloszlanak. Fürstenwide főterén nagy tömeg gyűlt össze a szovjet csapatok búcsúztatására A gyűlésen G. Grünberger, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára búcsúztatta a szov­jet csapatokat. A kölcsönös köszöntések után a város főutcáin a pálya­udvar felé haladó szovjet csa­patokat a lakosság mindenütt meleg ünneplésben részesítet­te. végfőcím a rá bitott násánál; határozata egyes hibáit ki­avításáról Belgrád (MTI) A Jugoszláv­­ Kommunisták Szövetségének végrehajtó bizottsága 1958 feb­ruár elején kibővített ülést tartott, amelyen megvizsgálta a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben fellelhető negatív jelenségeket, valamint a Kommunistáik Szövetsége és a Szakszervezeti Szövetség mimikájában és elsősorban a Kommunisták Szövetsége ve­zető szerveinek­­tevékenységé­ben tapasztalható hiányossá­gokat. A végrehajtó bizottság elha­tározta, hogy az ülésen elhang­zott beszámoló és vita alapján levelet intéz a párt alapszer­vezeteihez, s eb­ben kifejti a hibákat és a felszámolásukra foganatosítandó intézkedése­ket. A levél alapján miny­en pártszervezet vezetősége köte­les megvizsgálni tévéke­nysé­­gét és állandóan harcot foly­tatni az említett jelenségek el­­j­­en. A levelet most hozták­­ nyilvánosságra. A negatív jelenségeik közül a levél szerint a legjelentőseb­bek: a bürokratizmus, a­­ki­váltságok, a protekció jelensé­­gei. Gyengeségek a gazdasági szervek munkájában. Helyte­len jelenségek a jutalmazási rendszerben. Partikulari­zmus és soviniszta irányzatok. Gyen­geségek a szakszervezeteik munkájában. A Jugoszláv Kommunistáik Szövetségének végrehajtó­­bi­zottsága a levél befejező ré­szében részletesen megjelöli a pártszervezetek és a párttagok legfőbb feladatait. Mennyibe kerü­l egy ki lövőpáya?» — veti fel a kérdést az Hu­? manité, a Francia Kommu­­­nista Párt lapja, és rögtön­ meg is adja rá a választó Egy kilövőpálya építése? földalatti berendezéseivel, a!~ hozzá vezető utakkal stb.$ kb. 15 milliárd frank költsé­­­get emészt fel. A támasz­? ponton felállítandó üteg? amely mintegy 15 lövedéket­ foglal magában, 40 milliárd­ frankba kerül. Magától ért­ tetődik, hogy azoknak az or­? szágoknak, ahol a kilövőpá­? lyákat felállítják, nagymér-­ tékben hozzá kell járulniok­ a költségekhez. A katonai? költségvetés máris rendkívül? súlyos terheket ró Francia-­ országra, és ezek csak to-­ vább súlyosodnak. A polgári­ költségvetés hitelei újból­ csökkennének és elkerülhe­­­tetlenek lennének az újabb? adók — írja az Humanité a? kilövőpályák terveiről.­­ -------------- ---------------­ A világ legkorszerűbb tűzfegyvere! A Krasznaja Zvjezda a na­­pokban több cikkben foglalko­zott a szovjet hadsereg fegy­verzetének fejlődésével. F. To­kar­jev, a kiváló gyalogsági tűzfegyvertervező és G. Tre­tyakov hadmérnök-vezérőr­nagy tüzérségi tervező cikkei-­­ ben egyöntetűen megállapít­ják: A szovjet hadsereg 15­ vészalakulatainak és tüzérsé­gének fegyverzete a legkor­szerűbb színvonalon áll Mint Tokarjev írja: A háborút kö­vető években nagy figyelmet szenteltek a gyalogsági tűz­fegyverek korszerűsítésének. A szovjet tüzérség fejlesztésé­nél felhasználták a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyait. A pontos és gyors tűz végett a lövegeknél mind fo­kozottabban alkalmazták az elektronikus célvezérlést és automatizálást. A tüzérségi felderítést a legújabb rádió­technikai elvek alapján szer­kesztett gépek segítségével végzik. Nagymértékben fejlő­dött a rakétatüzérség, ami a szovjet hadsereg egyik erős­sége. A szovjet fegyveres erők­­­­nek jelenleg a legkülönfélébb típusú rakéták állnak rendel­kezésre. Ezek közül csak né­hányat ismert meg a közönség­­ a november 7-i díszfelvonulá­­son. ­ Kínai önkéntesek n­nnapárjel búcsúztatására Kiszibnek Karsában Pagnjan (Új Kína) A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormánya csütörtökön in­tézkedéseket hozott a kínai népi önkéntesek hősi teljesít­ményeinek megörökítésére és a távozó korsai népi önkénte­sek meleg búcsúztatására. Többek közt az egész koreai nép aláírta levélben monda­nak köszönetet a kínai népnek és a kínai népi önkénteseknek. Phenjaniban október 10-re fel­állítják a „Kínai népi önkénte­­­sek hősi halottainak emlékmű­vét". Minden harcos megkap­ja a „Hazafias felszabadító há­ború emlékérme" kitüntetést, 1958 októbere — a kínai (3*­pi önkéntesek hadbalépésnek 8. évfordulója — a koreai—kí­nai barátság hónapja lesz, és ebben a hónapban országszer­te ünnepségeket rendeznek.­­(MTI) ................. Meghosszabították a magyar—dán árucsereforga­m! megálapodást­­ . Február 27-én Koppenhága-­ szag a többi között gépeket, ban 1958. március 1-től 1959 vegyszereket, gyógyszereket, [februárjának végéig meghosz-, textíliákat szállít Dániába, iszabbították a magyar—dán ahonnan gyógyszereket és­­árucsereforgalmi megállapo- j élelmiszereket, így például hal­­adást A meghosszabbítás a t fyet, továbbá textilipari múlt évi megállapodással axo- 1 , ,nos mennyiségű és ugyan- j alapanyagokat és egyes gép­­'olyan áruk kölcsönös .szállítás I típusokat szállítanak szá­zlát irányozza elő. Magyaror­munkra. (MTI) Holtpo­tra jutottak Murphy tárgyalásai • Párizs (MTI) Robert Mur­­rPhy amerikai külügyi állam­­­titkár tuniszi jószolgálati tár­gyalásai a pénteki francia la­ppok többsége szerint holtpont­ra jutottak.­­ A Paris Jour­nal szerint Murphy nem tesz egyebet, csak fogadja a tár­gyalófeleket, meghallgatja őket és hallgat.

Next