Hajdú-Bihari Napló, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-13 / 61. szám
Szíj és bérigénylés & A hajdúböszörményi tanács mezőgazdasági osztálya 942/1957. számú ügyiratában arról értesítette a Dózsa Termelőszövetkezetet, hogy a jövőben a szíjazat és bőrellátás tekintetében a MESZÖV-höz kell fordulnia. A Dózsa Termelőszövetkezet értett az ügyiratból. Levélben és telefonon felvette a kapcsolatot a Hatvan utca 1. és 70. szám alatt levő vállalatokkal. Igen ám, de mind a kettő elutasította a Dózsa Tsz-t — vagyis jobban mondva egyik a másikhoz utasította, de szíjakat és bőrt sehol sem adtak. Sem 1957 utolsó negyedévére, sem 1958 első negyedévére. Pedig hogy mennyire szükségük lenne a szíjakra és bőrökre, azt talán nem is kell mondani, hiszen kezdődik a tavaszi munka, javítani kellene a lószerszámokat. Bőr, szíj azonban nincs. A MESZOV-hoz fordultak, adjon tanácsot. Igen ám, de február 4-én elküldött levelükre még a MESZÖV sem válaszolt, s azóta is ott állnak a Dózsa Tsz szerszámai javítatlanul. Hogy mikor kapnak szíj- és bőrárut, vagy legalábbis a MESZÖV-től egy levelet, azt nem tudják. Mindenesetre jó lenne, ha intézkednének. OMSMMty a nőnap ünnepettjeinett sarában A megye területén mindenütt nagy szeretettel köszöntötték a nemzetközi nőnap alkalmával a nőket. Hajdúsámsomban is igen nagy lelkesedéssel ünnepelték meg a nőnapot. Az iskolás lányok műsorral köszöntötték a megjelenteket. Este az úttörők jelmezbált rendeztek. A legjobb jelmezesek között könyvjutalk itjakat osztottak ki. A Miliei munkaközösség este teán látta vendégül a fiatalokat. A több száz főnyi jelenlevő sok kedves emlékkel távozott a nőnapról. A Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozói is bensőséges keretek között ünnepelték meg a nőnapot. A kultúrteremben megvendégelték a vállalat dolgozó nőit. A férfiak, élén a vállalat vezetőivel, teával, süteménnyel kedveskedtek a nőknek és a meghívottaknak. Most a nők ültek az asztaloknál, a férfiak kínálgatták a finom falatokat. Minden dolgozó nőt megajándékozott a vállalat vezetősége A szabadság-telepi általános iskola férfi tanerői is terített asztal mellett látták vendégül a nőket. Ők szolgálták fel az ételt, italt. A Fazekas Mihály iskola , műsoros est keretében ünnepelte a nemzetközi nőnapot. A gyermekeik virággal köszöntötték a szülői munkaközösség tagjait. Kövesdi Lászlóné köszönte meg a szép virágokat. Majd az iskola igazgatója üdvözölte Oroshtázi Istvánnét, aki a napokban szülte meg kilencedik gyermekét. Az iskola növendékei és a vendégek kultúrműsort hallgattak meg, majd utána hajnalig tartó bál következett. Nagyszabású ünnepséget tartottak a nemzetközi nőnap alkalmából Hajdúböszörményben. A Petőfi kultúrház díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Meghívták az ünnepélyre özvegy Farkas Mártonnét, a város legidősebb asszonyát, aki most van száznegyedik életévében, özvegy Farkas Mártonné 5 gyermeket nevelt fel, hét dédunokája van. A 104 éves asszony meghatódva köszönte meg a nagy figyelmet, amellyel körülvették. Mindjárt az elején épp félreértést kell eloszlatnom. Jelen esetben nem filmkritikai szándékszom,mi. Az ötletet csupán az analógia kedvéért hasznáítam, mivel városunkban nem is olyan régen játszották a mozik a Szeretem, ahogy az asszony akarja című filmet. A napokban levelet kaptam. Hogy ki írta, honnan írta, ezúttal nem lényeges. Annyit azonban elárulhatok, hogy férfi írta, az illető 3 nős ember, tehát férj. Sőt, még azt is elmondhatom, hogy fiatal, melyet majd az alábbiak csalhatatlanul igazolni fognak. A hozzánk érkezett levél különben kétrészes volt. Persze, nem úgy, mint egy női kiskosztüm, hanem műfaját illetően. Az első oldalon a kísérőlevél arról tájékoztatott bennünket, hogy a túloldalon levő verset hóvirággal és szeretettel küldi a feleségének, aki tanító a megye aljában, egy eldugott sáros kis községben. Azt, hogy aljában, nem mi találtuk, a szellemes kifejezés a levélíró bűne. Szóval hóvirággal és szeretettel küldi a verset feleségének s szeretné, ha az megjelenne, hogy udvarlása hőfokát ezzel is bizonyítsa. A kísérőlevél elolasása után kezdtem gyanakodni. Ha feleségének írta a verset, miért nekünk küldte? — tűnődtem. S hogy lehet az, hogy az ország másik feléből áradozta trubadúros vallomásait, holott a gyakorlat legtöbbször azt mutatja, hogy férj és feleség a mérföldes távolságokért nem nagyon rajonganak. Dehát lássuk a verset — vágtam útját az okoskodásnak, hátha egy új tehetséges költőt avatok, ss milyen boldogság lesz nekem, ha múltamat az a dicsőség is bearanyozza, hogy egy költői nagyságot én bérmálhattam meg. És eztán láttam a verset. Mit mondjak? Bár ne láttam volna. Ami sablonos és szóvirágos bárgyúságot össze lehet szedni, az mind benne volt. Rímesen és rémesen, csöpögve az érzelgősség olvadt olajától. Szegény asszony! — sóhajtottam, de aztán a férfi védelmét kerestem. Mégiscsak van benne némi önkritika — gondoltam, mert ugye, megtehette volna azt is, hogy elküldi a feleségének. De ő nem, hozzánk küldte, vállalta a kritikai kockázatot, hős volt bátor és őszinte, s ez mindenképpen imponáló. S miután mindezt így sikerült magammal elhitetni, megkönnyebbülve és fütyülésre ráírtam, nem közölhető. Néhány nap múlva azonban mentési érveim mindegyike füstté vált. Ugyanis új levél érkezett szerkesztőségünkbe, expressz ajánlva. A feleség irta, a megye aljából, a sáros kis faluból, ahol nevelői hivatását teljesíti. „Kedves szerkesztőség! — kezdte a levelét. — A napokban egy verset kaptam a férjemtől, azzal az értesítéssel, hogy a másolatot Önöknek is eljuttatta." Elfehéredtem. Aztán a düh pirossága csapott szét az arcomon. .Szóval neki is elküldte, a feleségének. De hiszen ez csaló, egy félkarátos versfaragó, aki becsapott bennünket. Volt mersze elküldeni azt a verset, azt a kocsonyás áradozást. Hóvirággal és szeretettel. Tovább olvastam a levelet: „A pt* Msiá* se elten — írta az asszonyka — mindenképpen tiltakozom." Megnyugodva felsóhajtottam. Hiába, ha- Zap le az asszonyok előtt. Van bennük esztétikai érzék, kritikai rátermettség biztos ítélőképesség. Milyen tűzzel, hévvel és határozottsággal tud tiltakozni ez is, mintha a sorsa függne tőle. Hát az függőt. Ugyanis a levél további részében mindent megmagyarázott. A Azt, hogy válik a férjétől, már rég külön élnek, semmi érzelmi kapocs nem köti őket össze és a vers állításai egytől egyig hazugok. A férjnek csak egy szándéka van, hogy nevetségessé tegye az ismerősök előtt, s hivalkodva bizonyítani tudja mág hamuvá vált érzéseit. A vers azóta sem jelent meg. De e pár sort szükségesnek tartottam, hogy a feleség minden aggódását és rettegését elűzzem. S írásban adom, hogy ez a rimes rigmus nem is fog megjelenni, legyen csak úgy, ahogy az asszony akarja. tl!!!![l!)li!ii![ii!!!!!!i!)!!;iii!l!i;!Hmni.iin.i!iiii. ..i'iiiMHii!i!ii!liiii!!!i!hi!i!!ii^ Közel 60000 átlalános tszmes van Hajdú-Biharban torást tartott a megyei művelődési állandó bizotság Most tartotta ülését Kállai Imre elvtárs elnökletével a megyei művelődési állandó bizottság. Az ülés keretében tárgyalták az iskoláztatás kérdéseit. A megye falvaiban, városaiban az általános iskolákba 59 ezer 557 tanuló jár. Ezeknek kis része, 1,7 százaléka maradt ki. A nevelők és a szülők összefogott munkájával ezt a hiányzás 1 százalékot is el akarják törölni. Az a feladat, hogy ne legyen a megyében egyetlen egy gyermek sem, aki nem részesül általános iskolai oktatásban. A pedagógusok jó munkája mellett szükséges az is, hogy a tanácsok fokozottabb mértékben vegyenek részt a hiányzás elleni küzdelemben. Az nyilvánuljon meg abban, hogy a hanyag szülőket büntessék meg, másrészt a tanácstagok, tanácsvezetők személyes családlátogatásokkal segítsék a nevelőket feladataik végrehajtásában. Csaldfáltogatók(Iná Icsemőből Nyíradomy, Józsa, Bagamér, Nagyléta, Újház, Nagyrábé, Szentpéterszeg, Hencida, Tiszacsege, Gáborján tanácselnökei az iskolából távol maradó gyermekek szüleit felkeresik, elbeszélgetnek velük. Az eredmény nem marad el, mert rádöbbennek a szülők, hogy mit jelentene gyermekük számára, ha nem szereznék meg a szükséges tudást, ha nem végeznék el a nyolc osztályos általános iskolát. Ezeknek a családlátogatásoknak nagy része volt abban, hogy például Tiszacsegén megszűnt a hiányzás, pedig megelőzőleg többen voltak olyanok, akik három-négy hónapig be sem tették lábukat az iskola kapuján. A megye egyik legnehezebb területe volt ezen a téren Ohat-Terekháza, ahol 50 százalékos hiányzást sikerült megszüntetni. A bizottság ülésén Csömör Tamás javasolta, hogy készítsenek úsfilmet, amely bemutatja, milyen sorsra jut az, aki nem tanul. A javaslatot elfogadták. Határozatot hoztak arról is, hogy felkutatják azokat a notórius iskolakerülő gyermekeket, akikre szülei nem viselnek gondot, és nem is hajlandók törődni gyermekeik jobb sorsával. Az ilyen gyermekeket javító-nevelő intézetben fogják elhelyezni. 4 hofffiveid /tírtís /ópéMá/a A hiányzás ellen legsikeresebben a berettyóújfalui járás területén végzik a munkát. Az állandó bizottság elnökének, Bakóczi Imre pedagógusnak a vezetésével elérték, hogy már az év elején gátat vetettek a lemorzsolódásnak. A járás minden községében működnek az állandó bizottságok. Rendszeresen végzik a családlátogatásokat. Mindenütt, ahol nagyobb számban fordult elő hiányzás, az állandó bizottság tagjai a szülők és a tanulók részvételével helyi gyűléseket tartottak, amelyeken részletesen megtárgyalták a problémákat, a családok helyzetét, ahonnan a gyermekek nem járnak iskolába. A megyei népművelési állandó bizottság tanácskozása hasznos volt, több határozati javaslat született, melyek végrehajtása valóban elvezet ahhoz, hogy az általános iskolákban még tapasztalható 1,7 százalékos lemorzsolódást is hamar megszüntessék. * (Bencze) f [ írók, tudósok művészek, ^ E a debreceni utcatáblá i A város közlekedési és építészeti osztá- l lyánál most dolgozták fel azokat az adatokat, melyeket Deb- rrecén új területi téri képének elkészítésé hez fognak felhasz- nálni. A meglevő ilyen térképek már ^ elavultak, nagy részűk meg a múlt szá- zad 90-es éveiből és az 1910-es évekből ^ származik. Azóta új ^ települések létesültek ^ és utcák keletkeztek - r régi utcanevek * megváltoztak s Így ^ alapos c.k merült fel a város legújabb kor^ szerű térképének el^ készítésére. Ez alka- H lomból időszerű meg^ismerni, hogy Debrécén hány tudós, C művész, iró, költő ^ munkálkodását tar totta érdemesnek ar^ ra, hogy nevük az r utcatáblákra kerüljenek. ^ Az utcák névsorá* ból érdekes megálla- C pítást lehet tenni. A j múltban a Homok* kert, a Csapókert és a Széchelyi-kert terüle* tén előszeretettel használták újonnan * létesült utcák megjelölésére írók és tudósok neveit. A le************** véltári adatok szerint a kertségek vezetői maguk kérték a városi tanácst arra, hogy az általuk adott utcanevek használatához járuljon hozzá. A belterületi utcákat a város kulturális ügyosztályának vagy a régi mérnöki hivatal előterjesztésére keresztelték el Az utca elnevezésénél igen hasznosnak bizonyultak a Déri Múzeum első igazgatójának, a mindentudó Zoltai Lajos úrnak várostörténeti alapon nyugvó javaslatai is. Debrecennek jelenleg 816 (az I. kerületben 315, a II. kerületben 221, a III- kerületben pedig 280) utcája van. Írók, művészek, tudósok és államférfiak közül névadók a következők : Arany János, Ady Endre (utcán kívül teret is neveztek el róla), Balassa Bálint, Bartók Béla, Benczúr Gyula Benedek Elek, Blaháné Köles Lujza, Budai Ézsaiás, Bokány Dezső, Csokonai, Deli Mátyás Diószegi Sámuel, Dóczy József, Dózsa György, Eötvös József, Fazekas Mihály, Gárdonyi Géza, Gvadányi József, Gutenberg János, Gyöngyösi István, Hermann Ottó, Huszár Gál, Jókai Mór, Jósika Miklós, Juhász Nagy Sándor, Kardos Albert, Kiss Áron, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Köleséri Sámuel, Lilla, Lőrinc pap, Ludas Matyi, Maróthy György, Martinovics Ignác, Mártonfalvi József, (ez idő szerint a jeles tudósnak nincs utcája, mert az új névadó Bokány Dezső lett). Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Munkácsy Mihály, Oláh Gábor, Öreg János, Petőfi Sándor, Szabolcska Mihály, Szentgyörgyi István színművész. (Szentgyörgyi István, Csokonai hes orvosa is megérdemelné, hogy neve egy utcatáblára kerüljön), Szűcs István, Szávai Gyula, Szoboszlai Papp István, Táncsics Mihály, Teleki Sándor, (Petőfi barátja), Thaly Kálmán. *********************** * ,Jesse-1 .Dios (a debrtani színészet megalapítója), Zelizy Dániel, Zoltai Lajos, Zwingli. Nincs utcája jelenleg Hunyadi Jánosné Szilágyi Erzsébetnek, akinek nevéről korábban a színház-átjárót nevezték el, most ezt az utcát Liszt Ferenc neve díszíti. Az aradi 13 vértanúnak is van utcája a bel- és külvárosban. Természetes, hogy a nemzet nagyjai, Bocskai, Thököly, Rákóczi, Széchenyi, érdemei elsősorban nyertek megerősítést az utcatáblákon. Van még bőségesen Debrecenben utcamelyeket érdemes férfiakról lehetne elnevezni, hiszen a névsorban ilyeneket olvashatunk : Nyúzó, Puzdra, Csoroszlya, Böllér, Csutorás és ezekhez hasonló számos korszerűtlen utcamegjelöléseket. Lesz-e végleges ornorm A MEGYEI KÖNYVTÁRNAK? Február 27-én — mint megírtuk — tüzet fogott a megyei könyvtár kéménye. Veszedelmes tűznek ígérkezett, mert az itt felhalmozott rengeteg értékes könyv pusztulása mérhetetlen kárt jelentett volna. Amikor a kora reggeli órákban sikerült felfedezni a tüzet, a tűzoltók, a karhatalom, a honvédség mellett önkéntesek is segítségre sietettek. Papp Albert műbútor asztalos, Nagy József hivatalsegéd, könyvtári dolgozók és sokan mások, így sikerült megmenteni a pusztulást és a könyveket, bútorokat, az ifjúsági könyvtár értékeit. A hatalmas olvasóterem mennyezete ma is a gerendást mutatja, vizsgálgatták már a szakemberek, itt járt a Művelődésügyi Minisztérium könyvosztályának kiküldötte, de mind ez ideig érdemleges határozat nem született. Igaz ugyan, hogy a részleges helyreállítási munka már a tűzeset után megindult, a Tetőfedő és Szigetelő Vállalat dolgozói a tetőzetet igen nehéz körülmények között is szinte tüneményes gyorsasággal helyreállították, a könyvtári anyag rendezésére is sor került. Ennél több eddig viszont nemigen történt. Bár a kölcsönzés zavartalanul folyik, a könyvtár olvasóterem nélkül van. Mindössze tervek születtek. Az egyik szerint, — tekintettel arra, hogy a könyvtár a látogatottsághoz mérten igen szűk és gyermekolvasót berendezni lehetetlen —, arra gondoltak, hogy az amúgy is rendkívül magas olvasótermet két szintre osztják. Ehhez az elképzeléshez a városi tanács v. b. építési osztálya nem járult hozzá, nehogy az épület műemlékjellegét megbontsák. Az építési osztály tudja, mit tesz, mit tehet, szabad tenni, annyi azonban bizonyos, hogy az olvasó emeletre bontása igen sokat segítene a könyvtárom. A másik elgondolás szerint az épület külső frontstílusának megbontása nélkül az lenne, ha a Közgazdasági Tecnikum felett új emeletet húznának. A minisztérium könyvtárosztályának nézete viszont az, hogy ez is csak rövidebb időre szóló megoldás. Más otthonra van szükség. S ebben, ha az érveket is tudjuk, igazat kell adni. Miért? Azért, mert a megyei könyvtár a közművelés feladatait mint városi könyvtár is ellátja, másrészt azért, mert a megyei könyvtár új feladatokat kap. Dia-filmtár, színműtár létesül és mivel a könyvtár a helytörténeti dokumentumok gyűlését is végzi, mind nagyobb férőhelyre van szüksége. — Számolni kell azzal is, — közölte Réber László, a Magotát vezető helyettese, hogy a városnak előbbutóbb ki kell építenie egy erős fiók-könyvtári hálózatot Debrecen területén, mert a város települési helyzete olyan, hogy a munkások és mezőgazdasági dolgozók által lakott városnegyedek távol esnek a könyvtártól. Ennek a városi fiók-könyvtári hálózatnak az irányítása komoly feladatot jelent a megyei könyvtárnak. Ha megnézzük a megyei könyvtár működését, akkor helyi viszonylatban azt is meg kell állapítanunk, hogy a megyei jogú városok viszonya a területükön levő megyei könyvtárakhoz ma is tisztázatlan. Ezt a kérdést előbb-utóbb okvetlenül rendezni kell. A minisztériumban az erre vonatkozó elvi megbeszélések meg is indultak. A könyvtár elhelyezése tehát egészen széleskörű kérdéskomplexummá fejlődik. A probléma megoldása érdekében ezen a héten a Művelődési Minisztérium pénzügyi szakembere is Debrecenbe jön, hogy tárgyalásokat folytasson a tűzkár heyreállítása, illetve a könyvtár új helyiségbe telepítése érdekében. (B. T.) Nagysikerű magyarnóta-est Derecskén A derecskei nőtanács több sikeres rendezvényt szervezett az utóbbi időben. Legutóbb új akciót indítottak, melynek során meghívták a kultúrotthonba azokat a derecskei nőket és férfiakat, akikről köztudomású, hogy szépen énekelnek. A meghívásnak sokan eleget tettek, még 60-70 éves dolgozó parasztok is megjelentek. Megbeszélték a tennivalókat, ki-s választották a műsoron szereplő nótákat, és zsúfolt nézőtér előtt mutatták be a szebbnél szebb magyar dalokat. Sokan nem is tudtak üős helyhez jutni, olyan volt az érdeklődés. A nagy siker eredménye bizonyára az lesz, hogy megismétlik a nótaestet. Szó van rendszeres munkáról, kórus alakításáról is. A nyugdíjas nőkről emlékezett meg , a HVDSZ A HVDSZ a nemzetközi nőnap alkalmával a nyugdíjas nőkről is megemlékezett. Puskás Géza, a HVDSZ elnöke köszöntötte a megjelent 60 idős, nyugdíjas nőt, akik a múltban is mind szervezett munkások, vezetőségi tagok vagy bizalmiak voltak. Ezután Kocsis András, a nyudíjasok elnöke és Weisz Gyula titkár elevenítették fel a régi idők harcait, majd 6 tagú női és 4 tagú férfiaktívát választottak, akik havonta kétszer is meglátogatják a nyugdíjasokat, hogy problémáikról értesüljenek. Az ünnepség végén a területi bizottság a jelenlévőket megvendégelte és hosszasan elbeszélgetett velük. "Anajin MARCH* * L—1