Hajdú-Bihari Napló, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-02 / 78. szám
Éljen a magyar és szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! A gépállomások a termelés fejlesztéséért és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért A megyei gépállomásvezetők tanácskozása Néhány nappal ezelőtt fontos tanácskozásra jöttek özsze a megye gépállomásainak vezetői, hogy meghallgassák és megvitassák a rájuk váró feladatok elvi és gyakorlati problémáit. Kiss János elvtárs, a megyei tanács gépállomási igazgatóságának vezetője előadást tartott, amelyet vita követett. A tanácskozás a gépállomások munkájának sok fontos és új vonását vitatta meg. Megállapították, hogy a gépállomások közel tízéves fennállásuk óta sokat tettek a mezőgazdasági termelés terén. Jelentős szerepük volt és van a termelőszövetkezetek létrehozásában és azok gazdasági, szervezeti, politikai megerősödésében. A gépi munkák nagy arányú alkalmazása számos munkafolyamat gépesítése a mezőgazdaságban nagyrészt a gépállomások nevéhez fűződik. Úttörő munkát végeztek a gépállomások abban is, hogy a dolgozó parasztságot nemcsak megismertették a gépi munka előnyeivel, hanem sok ezer parasztfiatalt tanítottak meg a legújabb technikai ismeretekre, a gépek kezelésére. Parasztfiatalokból szakmunkásokat képeztek. Korábban a gépállomások fő feladatait abban jelölték meg, hogy felelősek a termelőszövetkezetek egész gazdálkodásáért és ebből kiindulva azt szabták meg a gépállomások számára, hogy váljanak a termelőszövetkezetek fejlesztésének és megszilárdításának, a falu gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedésének szilárd oázisává. Továbbá, legyen ez a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és élenjáró termelési módszerek bevezetésének gépi, a grots zootechnikiai központjai. A fenti feladatokat a gépállomások csak részben tudták ellátni. Miért? Kialakult a gépállomások egy részénél az a helytelen szemlélet, hogy a termelőszövetkezetek vannak a gépállomásokért és nem fordítva. A gépállomások egy része nem tett eleget a termelőszövetkezetekben szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Több esetben késve és az agrotechnikai eljárások betartása nélkül végezték a tsz-ek mezőgazdasági munkáit. Eveken keresztül igen komoly hibák voltak a munkák minősége terén is. A gépállomások által elkövetett hibák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek egy része függetleníteni akarta magát a gépállomásoktól. Azt is meg kell végre mondani, hogy az a feladat, amit korábban a gépállomások elé tűztek, hogy a falu gazdasági, politikai és kulturális bázisai legyenek, kissé túlzott volt és ennek a végrehajtására elegendő erejük nem volt, bár sokat tettek ezen a területen. Még inkább irreálisnak mondható az a feladat, hogy a gépállomások felelőseit a termelőszövetkezetek egész gazdálkodásáért. A tanácskozás a jövő feladataival foglalkozott és leszögezte, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése érdekében a gépállomások fő feladata a tsz-ek megerősítésének elősegítése, a tsz-ek az egyszerű szövetkezetek, társulások és az egyénileg dolgozó parasztság számára a jó minőségű gépi munka elvégzése. Lehetővé kell tenni, hogy a jól gazdálkodó, erős tsz-ek saját erőből uniiverzál traktorokat vásárolhassanak munkagépeikkel együtt. A gépállomások feladatát és szerepét azért is szükséges tisztázni a jelenlegi viszonyok között, mivel a Szovjetunióban, mint ismeretes, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozata alapján a gépállomások szerepe és feladatköre megváltozik és ezzel kapcsolatban nálunk is különböző helytelen nézetek merültek fel. Nálunk is voltak, olyan nézetek, javaslatok, hogy szüntessük meg a gépállomásokat, adjuk át a gépeket a tsz-eknek. Ebben a kérdésben az MSZMP Központi Bizottsága részéről határozott állásfoglalás történt. Nálunk a meglevő termelőszövetkezetek még korántsem képesek arra, hogy saját erejükből szerezzék be a termelési folyamat elvégzéséhez szükséges valamennyi gépet Még inkább nem képesek erre a jövőben alakuló termelőszövetkezetek, amelyeknek legnagyobb része az első években még a legszükségesebb épületekkel és tenyészállatokkal sem rendelkezik, tehát nincs ereje ahhoz, hogy gépeket vásároljon. Ezért az állam az olcsóbb gépállomást gépi munka biztosításával nyújt nagy segítséget a tsz-eknek és lehetővé teszi számukra, hogy a gépek igénybevételével elvégezzék a legfontosabb mezőgazdasági munkákat. A gépállomások az általuk végzett gépi munkákon túlmenően nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezeteknek a növénytermesztés és állattenyésztés gépesítésének minden területén abból a célból, hogy a terméshozamok növekedjenek, és a termelési költségek csökkenjenek, végső soron a szövetkezetek erősödjenek. At gépállomások működési területükön hozzájárulnak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, a termelőszövetkezetek számszerű növeléséhez. Szükséges, hogy a gépállomáson dolgozók anyagi érdekeltsége a tsz-ekben végzett munka eredményeiben is jelentkezzék. A két szektor kapcsolatának megjavítását célozza ez,é s a tsz-ekben dolgozó traktorosok nyereségrészesedésének megállapításánál a végzett munka után 30 százalékkal magasabb szorzószámot alkalmaznak ezután a korábbihoz képest. Szerződésben vállalnak kötelezettséget arra is, hogy a termésátlagok túlteljesítéséhez munkaegységet írjanak jóvá a gépállomás dolgozók részére. Bár fontos célkitűzés, hogy a gépállomások bevételeikből fedezzék a kiadásaikat, az állam szükség esetén anyagi támogatással is hozzájárul, hogy a gépállomások a tsz-ek részérevégzett munkájának költsége alacsony legyen. Ezért a kormány kedvezményes gépi munkádíjat biztosít a tsz-eknek. A gépállomásoknak viszont törekedni kell az önköltség csökkentésére, mindenekelőtt a gépek jobb kihasználásával, s a munka mennyiségének növelésén kívül, a helyes anyag felhasználással és a munkaszervezés megavatásával. A gépállomások igaztatói és szakemberei segítséget nyújtanak majd a tsz-ek terveinél, elkészítésében és a munkaszervezetek kialakításában. Már a tervek készítésénél szaktanácsaik alapján érjék el, hogy a tsz-ek érvényesítsék a helyes arányokat és a komplex gépesítés irányába fejlesszék üzemük gépesítését Számos tsz-ben a tsz-tagok maradásága akadályozza a gépek nagyobb arányú igénybevételét Azt mondják, hogy akkor ők nem tudnak annyi munkaegységet szerezni, ha a gépek végzik el a munkát A gépállomás a vezetőik feladata, hogy ezt a helytelen nézetet felszámolják. Magyarázzák meg, hogy a gépesítés valóban szabadít fel munkaerőt, de ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy a tsz-ek nagyobb jövedelmet biztosító munkaintenzívebb növényeket is termesszenek. Külön kell beszélni az állattenyésztés gépesítéséről. Itt még a kezdeti lépéseket sem tettük meg. A felszabadulás előtti állapotokhoz viszonyítva alig-alig van előrehaladás. A nagyüzemekben, ahol modern istállók vannak, még ott is a legtöbb helyen rég módon, kézi erővel dolgoznak. Ez az oka, hogy az állati termékek önköltsége magas, a termelés drága. Mit lehet tenni ezen a téren? feltétlenül gépesíteni kell az állattenyésztés legkülönbözőbb munkafolyamatait. Ezt ma már nagyon sok tsz-elnök látja, sőt többször fel is említi. A takarmányok betakarításánál és előkészítésénél a kaszálást, a silózást, a gyökgumós növények aprítását, a darálást és a szecskázást kell gépesíteni elsősorban. Ezek viszonylag nem nagy beruházást igényelnek és gyorsan is megtérül a befektetett költség. A gépi munkán túlmenően célszerű fokozatosan áttérni az egyéni dolgozó parasztok számára végzendő szolgáltatásokra is (kovács-, bognármunkák, kisgépjavítás és egyéb műszaki jellegű munkák). Az elmúlt évben a gépállomások ezt melléküzemági tevékenység keretében végezteti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hasznos dolog ez és feltétlen tovább kell fejleszteni. Vigyázni kell azonban arra, hogy , a melléküzemági tevékenység keretében elsősorban tsz gépeinek és a dolgozó parasztság kisgépeinek a javítását végezzék. Gazdasági tevékenység mellett politikai munkát is folytassanak A gépállomások természetesen a jövőben sem mondanak le arról, hogy gazdasági tevékenységükön túlmenően politikai felvilágosító munkát folytassanak a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében. A tsz-ekkel való kapcsolat állandó javítása mellett az egyénileg dolgozó parasztoknál végzett munkák során felvilágosítják azokat a nagyüzemi gazdálkodás, a tsz előnyeiről. E munka elvégzésére a traktorosoknak van a legnagyobb lehetőségük, akik nap mint nap termelési kapcsolatba kerülnek a dolgozó paraszttal Igaz, hogy a gépállomások mindenekelőtt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztését segítik elő, ugyanakkor azonban segíteni kell a termelőszövetkezetek alacsonyabb formáinak a létrejöttét is. Jó kapcsolatokat építsenek ki a földművesszövetkezetekel is, amelyek irányítják a dolgozó parasztok társulásait, szakszövetkezeteit. AUDIATUR ET ALTERA PARS avagy: néhány szó az emberségül Nehéz ügy az emberség kérdését feszegetni akkor, amikor valamely törvény végrehajtásával kapcsolatban kerül a mérleg serpenyőjébe. Hiszen a törvényeket a jogrend, az emberi együttélés, az igazság írott szabályba merevítése céljából hozzák, s néha éppen következetes végrehajtásuk eredményeként fordulhat az elő, hogy az emberség fogalma szenved csorbát. Persze ez az eszmefuttatás nem általánosítható, sőt szocialista államrendünkre épa III. kerületi Tanács olyan intézkedése szülte, amelyre feltétlenül ráillenek az előbb elmondottak és amelyre nyugodtan ráillik az embertelen jelző, tehát a törvénysértő is, özvegy Molnár Bottánné, klinikai laboratóriumi asszisztens könnyek között mesélte el szerkesztőségünkben, hogy az elmúlt hét szombatján, távoli létében feltörték lakását, bútorát kihurcolták csak azért, hogy egy kilakoltatás- eljárást le tudjanak ellene folytatni. Majd elmesélte az ügy előzményeit, amelyek a következők : Három évvel ezelőtt, amikor férjhez ment, nem tudott lakáshoz jutni. Sógora, aki hoszszabb külföldi tanulmányútra ment, minden istenszolgáltatás nélkül befogadta arra az időre, amíg távol volt. Ködtrm meghalt a férje, és amikor sógora évek múltán visszatért nehézkessé vált további otttartózkodása. Beadott tehát lakáskérvényt a III kerületi Tanácshoz, ahol közöltek vele: ha talál megfelelő lakást, kiutalják számára. A Kígyó a 49. szám alatt lakott egy szoba, konyhás lakásban a barátnője, akinek férjét ez év elején Budapestre helyezték, s aki hajlandó volt lakását átengedni mindenféle lelépési díj mellőzésével. Sógora akkor telefonon megkérdezte Kiss Sándor elvtársat, a III. kerületi Tanács V. b. elnökét: milyen módon igényelje ki Molnárné a lakást. A tanácselnök azt válaszolta, hogy nyugodtan költözzön oda és a kiutalást majd megkapja. A törvénysértés már penséggel nem is jellemző. A klasszikus idézető cím: hallgattassák meg a másik fél is — a szocialista államok emberséges törvénykezésének egyik aranypillére, pontosan ezen államok emberséges törvénykezésének egyik aranypillére, pontosan ezen államok társadalmi rendszeréből fakadólag. Ezt az aranyigazságot figyelmen kívül hagyni annyi, mint a szocialista törvényességet megsérteni és egyben az emberség fogalmát sárba taposni. Itt kezdődött, mert Molnárné előbb költözött be a lakásba, mielőtt a kiutalás kezében lett a lakásgazdálkodási osztály előadója végre közölte Molnárnéval, hogy a kiutalást elkészítette, jöjjön vissza később és addigra alá is íratja. Délután két óra körül, amikor az aszszony visszatért, legnagyobb megdöbbenésére az előadó azt közölte vele, hogy kérelmét elutasították és át kell adni a lakást. Megdöbbenve távozott, ás megdöbbenése csak fokozódott, amikor másnap munkahelyén telefonon felhívta a lakásgazdálkodási osztály adminisztrátora és közölte vele, hogy szombatig ürítse ki lakását, mert ellenkező esetben kilakoltatják. Molnárné ekkor kijelentette, hogy telefonértesítésre ilyet nem vesz tudomásul, írásban kézbesítsék ki neki a határozatot. ARRÓL VAN SZÓ UGYANIS, hogy a lakásügyek előadója szerint Molnárné törvényellenesen költözött be és így kilakoltatása jogos, mert erre törvény van. Igen ám, de Kiss Sándor tanácselnök meg éppen azt javasolta, hogy így járjon el Ezt Kiss elvtárs nem is tagadja. De egyébként az is kiderült, hogy az ügy előadója az emlékezetes csütörtöki napon elkészítve bevitte hozzá a kiutaló határozatot, aláírás végett.Ekkor azt kérdezte tőle Kiss elvtárs, miért nem ő írja alá a határozatot, mint ahogy az lenni szokott. Az előadó kijelentette, hogy a kiutalást törvényellenesnek tartja. Az elnök erre azt mondta, hogy akkor ő sem írja alá, s cselekedjen az előadó belátása szerint. Az pedig ezek után alt volna. Persze az már vitatható, hogy az új lakó akkor is beköltözött volna-e, ha erre nem biztatják. De erre még majd később visszatérünk. Szóval Molnárné február 18-án egy ígéret birtokában a lakást elfoglalta és igénylését szabályszerűen benyújtotta. Az igénylésre Kiss Sándor tanácselnök sajátkezűjéig ráírta: kivizsgálandó és a lehetőség szerint teljesítendő. De a hetek egymás után múltak, teltek, a kiutalás nem született meg. Hol az elnök nem volt benn, hogy az előadó megtárgyalja vele az ügyet, hol az elnöki aláírás hiányzott már csupán a kiutalásról. Szombaton ebben az ügyben szaladgált, s ekkor történt meg az, hogy lakását feltörve, távollétében kilakoltatták. Bútorát először régi lakóhelyére, sógorához szállították vissza, aki azonban családjával együtt elutazott és így a lepakolás félbemaradt. Ezután az egész szállítmányt a III. kerületi Tanácshoz irányították, s jelenleg is ott van beraktározva. Az égvilágon semmije nincs, egy darab fehérneműt nem tud cserélni, mert mindene a raktárban van. Mi az ügyet panaszára megvizsgáltuk és egy olyan bonyodalmas, szövevényes valamit találtunk, ami feltétlenül a nyilvánosság elé kívánkozik, utalást megsemmisítette, kicsikoltatási végzést hozott amit azonban nem kézbesíttetett a címzetnek, hanem adminisztrátorával telefonon közöítette vele annak tartalmát Az előadónak igaza van abban, hogy a lakást Molnárné törvényellenesen foglalta el Molnáraiénak abban van igaza, hogy a tanácselnök útmutatása alapján cselekedett. Az emberség ellen viszont a III. kerületi Tanács súlyosan vétett. Mert ezt a határozatot 3 héttel hamarabb is közölhették volna Molnárnéval nem kellett volna a felelősség kérdésével játszadozni. Lett volna ideje a lakónak a törvényben előírt 3 napos kiürítési határidőn belül bútora felől intézkedni, bár az előadó szerint az önkényes lakásfoglalásnál az azonnali kiköltöztetést is lehetővé teszi a törvény. S ha már Kiss Sándor tanácselnök a lakásfoglalással egyetértett, kérdés, hogy ugyanolyan önkényes volt-e a lakásfoglalás, mint amilyennek a törvény általában az önkényességet meghatározza. A LAKÁSÜGYI ELŐADÓ nem hallgatta meg Molnárnét, mert ővele nem is volt kapcsolatban. Viszont a határozatot is a szenvedő fél meghallgatása nélkül hozta. Mi éppen az eljárás miatt emeljük fel szavunkat, mert a „hallgattassák meg a másik fél is“ elv és ezzel együtt a szocialista törvényesség elve súlyos sérelmet szenvedett Egy percig sem állítjuk azt, hogy Molnárnénak a tanács köteles volt vagy jelenleg is köteles lakást adni. Az eljárásit tartjuk törvényellenesnek, azt az eljárást, ammely egy törvénytelen cselekedetet egy újabb törvénytelen cselekedettel kívánt egyenesbe hozni. Audiatur et altera pars... mondja cím, és hozzátehetjük: már az emberség nevében lépő Felkai Ferenc EZEKET A GONDOLATOKAT A MÚLT HÉT CSÜTÖRTÖKJÉN Nagyvilág irodalmi est a Déri Múzeumban Vidéki városok közül Debrecent érte a megtiszteltetés, hogy a Nagyvilág című irodalmi folyóirat fennállása óta elsőnek itt rendezte meg irodalmi estjét. A folyóirat szerkesztői, vezetői városunkat választották erre az alkalomra s a választás nem is volt tendencia nélküli. Debrecen sokszázéves kulturális hagyományával nemegyszer benne lüktetett a világirodalom szívverésében, ablakai mindig szélesre tárultak a haladó gondolatok előtt. Persze a világirodalom fényessége legtöbbször egy-egy nagy vállalkozó szívének gyújtó lencséjében ragyogott, de ezek mindig tele marokkal hozták ide az emberség, a haladás, a költészet szép eredményeit ! E gondolatokat Juhász Géza a fogalmazta meg sűrített poézissel megnyitó előadásában. Neveket írókat sorolt fel akik költői nagyságukat a világirodalom csillagjegyén is fényesítették és örökös gondjuk volt, hogy a világirodalom legjavát megmutassák népünknek. Fordítottak, s ez elődök munkáit most újak folytatják. Debrecenben nő a fordítógárda, igényük, szándékuk ma sem kevesebb, mint a régieké. • Az est sikere a közönség érdeklődésében is lemérhető. Kivételes dolog, hogy Debrecenben irodalmi ünnepség annyi nézőt vonzzon, mint a Nagyvilágé. Nos, úgy látszik, hogy ez az est volt az a kivételes, mert aki hat órára íral kezeit, már ülőhely nélkül marradt. S az előadás hat órám ju volt hirdetve. A közönség nagyrésze az Irodalom iránt intenzívebben érdeklődők köréből verbuválódott. Középiskolai és eyte- i témi tanárokból, diákokból, főiskolai hallgatókból, s csak elvétve más foglalkozásúak- jbőt Nem mintha levonna a0-jlamit az est értékéből de feltétlen meg kell jegyezni, hogy frontáttörésre van szükség ezen a területen. Tágítani, szélesíteni kell a horizontot. A lehetőség megvan, élni kell vele. S az est sikerére jellemző az is, hogy a közönség nagy része az elég hosszúra nyúlt műsor végéig kitartott. Fegyelemmel és tisztelettel. Pedig a szemelvények összeválogatása eléggé elnagyolt volt. A közönség azonban nem ezt vette észre. A szebbik részét, s ennek az örömével■ megfényesítette az egész ünnepség hangulatát. Az előadók közül Latinovits Zoltán művészete jelentette a legnagyobb élményt. Határozott és kivételes színészi előadói tehetség. Legmegragadóbb Verharen Szél című költeményének előadása volt. Hangszerelésében együtt volt minden költői lényeg és minden költői szándék. S az a félelmetes erő is, mely a sorok mélyéből elibénk csapott. Latinovits ennek a mélységnek tűzét lobogtatta. Rabb Edit rutinos előadásából néha hiányzott az érzelem, ami különösen Anna Frank naplórészleteinél lett volna szükséges. Szabó Ibolya tehetsége inkább a versek előadásánál érvényesült. Huxley prózájából felolvasás közben épp az veszett el, ami a lényege: a szellemesség. A debreceni vonósnégyes Haydn muzsikáját tökéletesen szólaltatta meg. Az est hangulatának előkészítésében oroszlánrészük volt. Kardos László előadása két gondolatot variált. A szovjet irodalom és a nyugati irodalom helyes kritikai értékelésére hívta fel a figyelmet Debreczeni Tibor összekötő szövege szellemesen közvetített a különböző költők és műfajok között A Nagyvilág eddigi számai egyenként is és összességben is színesebbek és gazdagabbak, mint a vasárnap esti bemutatkozás. A műsor tematikájában némi szűkösség árulkodott, s az összhatás így alatta maradt a várakozásnak. Pedig alkalom és lehetőség e várakozás kielégítésére a Nagyvilág példányszámaiból bőven adódhatott volna. Mindezek ellenére az est hasznos volt, szép volt, élményt jelentett. A következőkben a rendezők most már toldják meg még egy lépéssel és akkor hiánytalan is lesz, í & y — Elűzömlett a Műanyaggyár. Az élüzemavató ünnepséget április 4-én este tartják a Hungária étteremben. — Az Orvosi Műszergyárban a dolgozók átlag 17 és félnapi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak nyereségrészesedésként. A részesedést üzemrészenként osztották ki Az üzem eredményeit szerdai ünnepi párbanon értékelik.j