Hajdú-Bihari Napló, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

Békegyűlések voltak a megyében Hajdú-Bihar megye dolgozói egyre nagyobb számban hallatják szavukat és foglalnak állást az amerikai imperializmus háborús készülődései ellen, s tiltakoznak az atom- és hidrogénfegyverek gyártása ellen, csatlakoznak a Szovjetunió javaslatához , ahhoz, hogy korunk tudományos felismeréseit ne a tömegpusztítás, hanem az építés, a haladás, a fejlődés szolgálatába állítsuk. Az elmúlt vasárnapon a megye négy helységében, Hajdúnánáson, Hajdúhadházon, Hajdúdorogon és Hajdúszoboszlón tartottak békegyűléseket a dolgozók, ahol követelték az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának és pusztító célra való alkalmazásának eltiltását, és állást foglaltak a békeszerető népek eddiginél is szilárdabb összefogása mellett. Jól sikerült a szabásvarrás tanfolyam A Hajdú-Bihar megyei TejipariVállalat nőtanácsa még az elmúlt év végén szabásvarrás tanfolyamot szervezett. Az üzem nődolgozói közül többen részt vettek a tanfolyamon, amelyet Karikó Gyuláné, a Ruhagyár dolgozója vezetett. A hathónapos tanfolyam a napokban fejeződött be. A részvevők sikeresen letették a vizsgát és megkapták a tanfolyam eredményes elvégzését igazoló oklevelet is. Scapin furfangjait mutatja be a Fazekas Mihály Gimnázium KISZ szervezete A Légy jó mindhalálig és a Pál utcai fiúk után ez évben MoliereScapin furfangját mutatják be a Fazekas Mihály Gimnázium KISZ szervezetének színjátszói. A bemutató előadás május 5-én este 7 órakor lesz a Csokonai Színház kamaraszínházában. A darabot Barla Gyula és Pálfy István tanárok tanították be, a rendezői munkát Thuróczy György, a Csokonai Színház rendezője irányította. A darab szereplői diákok és Pálfy István a gimnázium tanára. A további előadásokra május 12-én és 19-én kerül sor. 21 munkába álláshoz nagy segítséget nyújt a városi ifjúságot elhelyező bizottság elhelyezkedése biztosítottnak látszik, viszont további 426 fiatal elhelyezésének problémája még megoldatlan. Az utóbbi csoport létszámában a vidékiek is benne foglaltatnak, akik az összlétszámnak mintegy 50 százalékát teszik ki. Megtárgyalta a bizottság a szakiskolák képviselőinek beszámolóját is, amelyből kiderült, hogy több üzem és vállalat nem szaktudása alapján foglalkoztatja az odakerült — például — gépipari technikumot végzett fiatal munkavállalót. Az is előfordult, hogy bizonyos szakon képesített munkavállalóval szemben csupán osztályvizsgával rendelkezőket részesítettek előnyben a felvételnél. A továbbiak során a nagyobb üzemek és vállalatok képviselői bejelentették technikusi és ipari tanuló létszám igényüket. Ezek szerint a Járműjavító 30 ipari tanulót, a Gördülőcsapágygyár 6 technikust és 33 tanulót, az Orvosi Műszergyár 10 technikust és 9 érettségizett tanulót, a Lakatos- és Gépipari Vállalat 30 tanulót, a MÁV Igazgatósága 10 technikust és 10 érettségizett tanulót, a MÁV főzőház 30 tanulót igényel. A kereskedelmi vállalatok 80—90 tanuló, az építőipari vállalatok 120 tanuló foglalkoztatását tudják biztosítani és jelentős igény jelentkezik a kisipari szövetkezetek és a magániparosok részéről is. Jelentős volt az a javaslat, amelyet a KISZ bizottsági tagja terjesztett elő. Eszerint az ipari tanulóképzésből kimaradt fiatalok részére egy átképző műhelyt lehetne létesíteni, ahol a fiatalok különböző szakmunkákat sajátíthatnának el. A KISZ gondoskodna a szükséges szakoktatókról és munkagépekről. A bizottság a javaslatot elfogadta és továbbította az illetékesek felé. Végül a bizottság a 14—16 évesek részére a félműszakok bevezetésének megvalósítását javasolta, amihez a vállalatok is hozzájárulnának, de a létszám- és béralap keret ennek megvalósítását hátráltatja. Ezzel kapcsolatban is az illetékesekhez fordulnak orvoslásért. Végül a bizottság elhatározta, hogy a jövőben is állandóan figyelemmel kíséri az ifjúság elhelyezkedésével kapcsolatban felmerülő problémákat és a lehetőség szerint előmozdítja a továbbtanulást, illetve az elhelyezkedést. Egyébként a városi tanács munkaügyi osztálya ezekben a kérdésekben mindenkor rendelkezésére áll az érdeklődőknek. A városi tanács mellett életre hívott ifjúságot elhelyező bizottság a napokban tartotta első ülését. A bizottságot, — amint azt elnevezése is mutat- t ja — azzal a célzattal hívták életre, hogy az ifjúság elhelyezkedése problémáinak megoldásában segítséget nyújtson. Éppen azért a bizottság a tömegszervezetek, — tanácsi osztályok, — szak- és középisko- lák, — valamint az üzemek, vállalatok képviselőiből áll. Első ülésén a bizottság felmérte a város területén az általános-, a szak- és középiskolát elvégző fiatalok helyzetét és megállapította, hogy mintegy 1642 általános iskolát, 1959 szak- és középiskolát végző fiatal továbbtanulásának, illetve munkábaállításának problémáját kell megoldania. Kiderült, hogy a 8 általános iskolát ez évben elvégzők közül kb. 1269 fiúnak és leánynak lesz továbbtanulási lehetősége a különböző felsőbb iskolákban s így 66 fiú és 307 lány munkába állításáról kell gondoskodni. A szak- és középiskolákat ez évben elvégzők közül 300 azoknak a száma, akik továbbtanulnak. 233 fiú és lány Teljes lendülettel folyik az idei ipari vásár építkezése Ahogy közeledik a budapesti ipari vásár megnyitásának napja, úgy növekszik a vásárépítés lendülete. A városliget tágas térségében munkások százai nyüzsögnek. Amerre csak a szem ellát, mindenütt építőanyagok hevernek, gépek dolgoznak. Serény munkáskezek formálják a pavilonokat. Az építkezés vezetősége arra törekszik, hogy az ideiglenes jellegű sátrakat, bódékat, a kirakodó vásárokra emlékeztető építményeket állandó rendeltetésű fedett és zárt csarnokokkal és pavilonokkal cseréljék ki. Az idén mintegy 10 ezer négyzetméternyi alapterületen építenek új csarnokokat és pavilonokat. Az új épületek közül megemlíthetjük a 2000 négyzetméter alapterületű nyitott vasvázas csarnokot, amelyben az Építésügyi Minisztérium állít ki. Az OKISZ 1800 négyzetméteres alapterületű pavilont épít. A vásár esti megvilágítására nagyszabású műszaki előkészületek folynak. A vásár ugyanis mint ismeretes, este 10 óráig tartja nyitva kapuit, így a munkából délután eltávozó dolgozóiknak is lesz idejük a kiállítás megtekintésére. Több mint 3 kilométer hosszúságú kábelt helyeznek el. Különös gondot fordítanak a széles, kényelmes közlekedési utak rendbehozására, valamint a pihenőhelyek és vendéglátó vállalatok elhelyezésére is. A tisztaság érdekében Debrecen területén plakátok , hívják fel a figyelmet a tiszta jságra. Ez azonban még nem elég. Csak úgy lehet elérni utcáink, tereink tisztaságát, s ha az emberek segítik egy-mást, magyarázó jó szóval figyelmeztetik azokat, akik nem törődve a város tisztasá- igával, úton-útfélen Remetei- nek, papírt dobálnak el, gyü-mölcsmaradékot hajigálnak, és ráadásul köpködik a napraforgó- és tökmaghéjákat. Egyszóval vannak még, akiket meg kell nevelni, mert maguktól nem jönnek rá, hogy szemetelni nem illik és nem is szabad. A figyelmeztető jó szó sokat segíthet és ezt ne mulassza el senki, ha tetten ér egy-egy szemetelőt. Szükséges azonban az is, hogy a rendeleteknek is érvényt szerezzenek és büntetést szabjanak azokra, akik utcáinkon, köztereinken vétenek a köztisztaság szabályai ellen. Igen helyesen cselekedett a III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága, amikor köztisztasági szabálysértések miatt 30 forinttól 100 forintig terjedő pénzbírsággal sújtotta legutóbb a következőket : Pintér József, Lorántffy u. 46. Kovács Gábor, Marx Károly u. 96., özv. Pálosi Mihályné, Marx Károly u. 51., özv. Mezei Ferencné, Baross u. 13., Kozma Mihályné, Marx Károly u. 102.,Galambos Lajos, Hajnal u. 5., Karsai Zoltánné, Rosenberg házaspár u. 8. és Molnár Istvánná, Marx Károly u. 90. Debrecen visszakéri díszhintóját Ez évben a népi demokratikus államok lótenyésztési kongresszusát Magyarországon tartják meg, amelyre igen sok külföldi látogató érkezik. Bemutatásra kerülnek lótenyésztésünk büszkeségei. Kocsi és lóversenyek is szerepelnek a programiban. Megtekintik a vendégek a Debreceni Méntelepet, a márac és a kungyörgyi méneseket. Debrecen város régi híres ötösfogatának díszhintója, valamint a nagyértéket képviselő szerszámkészlet jelenleg az állami gazdaság tulajdonában van. A város kérte, hogy adják vissza Debrecen tulajdonába a díszhintót és az ötösfogat felszerelését, de a kérés nem talált meghallgatásra. A Debceni Városi Tanács végrehajtó bizottságának határozata értelméből most a Minisztertanácshoz fordulnak, hogy visszakapják. Diákifjúsági napok Debrecenben A városi KISZ bizottság mellett ősz óta működik a középiskolás diákok sajátos problémáival foglalkozó középiskolai diáktanács. A diáktanács egyik legfontosabb feladata, hogy összefogja és irányítsa a középiskolákban folyó ifjúsági és KISZ munkát, szervezze a diákok közös megmozdulásait, rendezvényeit. A diáktanács terve és munkájának eredménye a május harmadikén és negyedikén megrendezendő városi diákifjúsági nap. Harmadikén, szombaton délután négy órai kezdettel a Csokonai Gimnázium dísztermében valamennyi debreceni középiskola önképzőköreinek részvételével összevont önképzőkörgyűlést tartanak. A gyűlés célja, hogy az egyes önképzőkörök tagjai kicseréljék tapasztalataikat, megbeszéljék közös problémáikat. A vita és tapasztalatcsere után legjobb műsorszámaikból tartanak bemutatót az önképzőkörök. Vasárnap délelőtt nagyerdei túrára mennek az iskolák turista csapatai. Délután a szokásos ifjúsági össztánc műsorába kapcsolódnak be, ahol egyórás műsort adnak a világirodalom legszebb szerelmes verseiből, és ezért az össztánc most vasárnap este tíz óráig tart. Az ifjúsági nap keretében fogják értékelni az április elején megrendezett KISZ vezetőképző tábor eredményeit, és ekkor lesz a tanfolyam ünnepélyes bezárása is. emlékezni, közűködés FIATALOKRÓL, ÖREGEKRŐL, HAJDANI ÉS ÚJ MÁJUS ELSEJÉKRŐL . • Újra május elsejére készülődünk. Az igazi tavaly, mely rendesen együtt érkezik a nagy munkásünneppel, hogy zöldbe borítsa május elsejére a Péterfiát, most elég szűkmarkúan bontogatta zászlóit az új tavaszi lombokat. Mégis a Péterfián, a Simonyi úton és a Nagyerdőn borzongva átsuhan a közeli nagy ünnep hangulata. Május elsejére, készül Debrecenben mindenki... Öregek, akiknek lelkében régi május elsejék öröme dereng és fájdalma borong, fiatalok, akik jövendő boldog május elsejékről álmodoznak. Velük beszélgetek most, a májusi ünnepről... És az esztendőkről, melyek a május elsejék között vonulnak, és magukban hordozzák a boldogságot vagy bánatot, a reménységet, az életet. Nyomdászok... A legfiatalabb 18, a legidősebb hatvan éves. A hatvan esztendős Rosenfeld Zoltán persze régi májusokra emlékezik. 1916-ban ment nyomdászinasnak, éppen egy május elsején. Fiatalon, az élet küszöbén érte meg az első szabad májust 1919-ben. — Csönyörű volt - mondja Rosenfeld Zoli bácsi. Életem legszebb felvonulását láttam akkor. Vöröskatona voltam. De a nagy ünnepet követte a nagyböjt. Ha „egyszer száz esztendőben" összejöttünk májust ünnepelni a „Margitban”, vigyázták szavunkat a köpök. De minden jó, ha a vége jó. Fő, hogy elmúlt. Most mi vigyázunk a munkásfiatalomra. ... Ki tudná megmondani, hány millió betűt pergetett le már világéletében az öreg Pista bácsi, a gépszedő, aki egykor a feleségével is egy május elsején ismerkedett meg. Míg gyakorlott ujjai nagy gyorsasággal cikáznak a szedőgép billentyűin, nagy vonulásokra emlékezik, különösen ilyenkor tavasszal. Titkos gyűlésekre emlékszik, ahol őröket kellett állítani, hogy le ne fülelje a rendőrség. Aztán egy izmos, fiatal fickót pillant meg Pista bácsi (persze csak a lelki szemeivel) , önmagát. Azóta már a fia is emberré serdült. Azóta Leningrádban tanult a fia Pista bácsinak. — Mert higgye el, a mai május elseje egy majális a régihez képest. ... Elhisszük Pista bácsi... És itt vannak a fiatalok, akik csak sejtik a múltat. Erdei Sándornak, a 25 éves gépmesternek az apja beszél önmagáról, meg az ő apjáról, aki a Vagongyárból ment a Nagyerdőre május elsejézni — titokban. Sűrű tuúlt még akkor, igazán nagy volt az a Nagyerdő, és sokszor villant a rendőrkard, csattogott a kardlap a tavaszi lombok alatt, így kapta és így adja át a kardlapok, esendő szuronyok emlékét az apja Erdei Sándornak. Sándor két éve nősült és a jövő hónapban hozza haza az új bútorát a Dobozi úti szép új lakásba Mert ha „jól jön ki a lépés, Sándor háromezer forintot is hazavisz a túlórákkal. Felesége is nyomdában dolgozik, az is hazahoz közel egy ezrest. A színes nyomógép mestere Erdei Sándor. Az élete is derűs és színes. Szépen él. ... És a legfiatalabb, Szűcs Géza. Tizennyolc éves. Rosszra már nem emlékezik. A felszabaduláskor ötesztendős volt, és most a második „felszabadulása” előtt áll. Nyomdászsegéd lesz. Édesanyja is itt dolgozik az Alföldi Nyomdában. Könyvkötő. Talán éppen most köti a könyvet, amit a fia nyomtatott. Magabiztos, erős, keménynézésű fickó Szűcs Géza. Az Ifjú Gárda díszszázadában menetel május elsején. Nem ismeri az elnyomást. S úgy vonul majd az ünnepen, díszszázadával az öreg Péterfián, ahol régi május elsejében Horthy-rendőrök lovainak patái csattogtak, úgy vonul, mintha mindig az övé lett volna itt mintsea. -Hajul elseje. Az öreg munkások meghatottsággal, a fiatalok örömmel készülnek a nagy munkásünnepre. Én is rágondolok. És arra, ami utána következik: egy újabb dolgos esztendőre, hogy minden több legyen és jobb, minden, ami az életet boldogabbá teszi. És azt hiszem, ez lesz a legszebb készülődés a jövő május elsejére. F.üY. Belláid..., legatin.... ,,Antiha“... /A napokban egy ismerősömnek fáradtságról panaszkodtam. Az illető erre belenyúlt a zsebébe és szolgálatkészen, udvariasan megkínált egy szem Karillal. Úgy tette ezt, ahogy cukorral, vagy cigarettával kínálják meg egymást. Amikor megjegyeztem, hogy én nem élek vele, azt válaszolta, hogy nagyon csodálkozik, mert ez nagyon jó gyógyszer és ő egy lépést, sem tud megtenni Karil nélkül, számára valamiféletáplálék ez a gyógyszer. Később — mivel betegségekről kezdtünk beszélni — kiürítette a zsebeit s ezekben igen sokféle betegségekre találtam volna gyógyulást. Volt ugyanis zsebében belfoid, ha netán felmérgesítik a hivatalában, hát legyen kéznél, volt ott Kalmer pirin, Germicid arra az esetre, ha véletlenül megfázik. Belső zsebéből . Ultraseptilt szedett ki, azt is hordott magánál: „sohase lehet tudni” elv alapján, ha hirtelen valami gyulladásos megbetegedése lenne. A túlzás, vagy úgyis mondhatnám mértéktelen gyógyszerfogyasztás — bizonyos cikkekben — kezd nagyon elburjánzani. Ismerek olyan fiatal nőt, aki kijelentette, hogy nem tud élni „Antika" nélkül. Értse alatta az Antineuralgika nevű gyógyszert. Sőt magam is akkor vagyok nyugodt, ha ott tudom a zsebemben a Troparint, bár férfiasan be kell jelentenem, hogy legalább négy éve nem volt gyomorgörcsöm, fújások viszont Belloidos. Legazinos üvegecskét hordanak a zsebükben s időnként csak úgy bekapnak útközben, munka közben, beszélgetés közben — egy-egy szemet. Láttam Pesten, a színházban, hogy a mellettem ülő nem is idős és nem is betegesnek látszóférfi — szedett be egyszerre három Belfordot, pedig a „Csárdáskirálynő” nem valami idegtépő darab, de különben is a gyógyszer bevétele előtt és után is kiváló hangulatban volt az illető. Úgy hogy a gam részéről nem tartottam volna feltétlenül szükségesnek a Belfoid bevételét. rá tévedés ne essék nem sajnáljuk a gyógyszert, sem mi, sem az állam. Aki beteg, vagy annak érzi magát,tagja meg mindazt a mennyiségű és minőségű gyógyszert, amire egészsége visszanyerésére szüksége van, meg is kapja! Ha ez Belloid, hát legyen Belloid ... Karil, vagy más „néptáplálék” számban menő gyógyszer. De ne halmozzuk! Egyeseknél egész kis magángyógyszertár található. Jegyezzük meg azt is: még az sem baj ha van otthon a legszükségesebb gyógyszerekből, sőt! De ne halmozzuk, ha nincsen rá szükségünk, csak azért, mert egyszer szükség lehet rá. Nemrégiben körzeti orvosi 1 ” rendelőben jártam és ott tapasztaltam, hogy igaza volt Csokonai Vitéz Mihálynak: Debrecenben mindenki doktor. Hiába könyörgött például az orvos egy idősebb nőnek, hogy ne szedjen Karilt a 225-ös vérnyomásával, mert azt — azért csak erőszakoskodott, — ő jobban tudta —, hogy de igen, neki írják ki azt a Karilt. Egyesek valahol hallanak valamiféle gyógyszert és elmennek az orvosi rendelőbe s egy kis céduláról olvassák fel az orvosnak, hogy mit írjon ki számára. Előttem fordult elő egy olyan jelenet, amikor a beteg görcsösen ragaszkodott valami ismeretlen nevű gyógyszerhez, ami az orvos szerint csak ártana az állapotának. A beteg végül még kis jelenetet is rendezett, úgy, hogy én is beleestem ebbe a „járványba” és gyorsan kiírattam magamnak egy kis idegcsillapítót. Kettőt azonnal bevettem, a többit itt őrzöm a Trovarin mellett. Ma mind a kettőt kipakolom a táskámból. Nincs értelme, hogy kilószámra együk a Belfoidot, az „Antikat”, a Karilt__ Én leszokom róluk! Különben... szokjunk le együtt! (be) Vádiratot adtak ki egy sikkasztó ellen Vargics Sándorné, a fülöpi téűelmű vesszövetkezet felvásárlója volt, majd később az ottani TÜZÉP-telep vezetője is lett. Mindkét funkcióját arra használta fel, hogy jogtalan anyagi előnyöket biztosítson a maga számára és e célból egész sorozatát követte el a csalásoknak a társadalmi tulajdon kárára. Mint felvásárló, a vásárlási nyugtákat több esetben nem íratta alá az eladóikkal, hogy azután később annyiról állítsa ki, amennyiről neki tetszett, így például a babra specializálta magát, 1583 kilóval többről állított ki nyugtát, mint amennyit a valóságban kifizetett. Pusztán ezzel 65 ezer forintnál több kárt öltözött a földművesszövetkezetnek. Emellett szerződéses baromfi átvételénél a hizlaláshoz adott előleget a felvásárláskor levonta a termelőktől, de ezt a pénzt sem fizette be a szövetkezetnek. Három esetben követett el ilyen sikkasztást 1400 forint értékben és az anyagi kár mellett erkölcsi kárt is okozott a földművesszövetkezetnek, mert az bírósági úton követelte a termelők által már egyszer viszszafizetett előlegeket. TÜZÉP vezetői minőségében összejátszott Szabó Péter, balmazújvárosi lakossal, volt tanácsi dolgozóval. A községi tanács ugyanis, saját kezelésében lévő erdőjéből nagy mennyiségű fát és tüskét termeltek ki, amit a földművesszövetkezeten keresztül értékesítettek. Vargicsiné, Szabó közbenjárásával minden ellenőrzés nélkül, gyakran mérlegelés nélkül szállította el a fát és így végeredményben a községi tanácsnak 18 ezer forint kárt okozott. Az ügyészség mindkettőjükellen vádiratot adott ki. Öntözési ankét és bemutató a Hortobágyon Nagyszabású öntözési bemutatót és ankétot rendeznek május 7-én a Hortobágy borsósi állami gazdaság területén, közvetlenül a kilenclyukú híd szomszédságában. A bemutató során a legkorszerűbb öntözőgépeket láthatják a jelenlevők működés közben. A Hortobágyon megrendezendő öntözési tapasztalatcserén három megye, Hajdú-Bihar, Szobrok és Szabolcs-Szatmár öntözési szakemberei, öntözési gazdasági felügyelői, a termelőszövetkezet és állami gazdaságok agronómusai és elnökei, valamint a földművesszövetkezetek öntözéssel foglalkozó agronómusai vesznek részt. A gyakorlati bemutató után ankétot tartanak az öntözéses gazdálkodásról, a leghelyesebb, legjobban bevált öntözési eljárásokról és módszerekről, az öntözőgépek használatáról. Az ankét vezetője Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatóságának vezetője lesz.