Hajdú-Bihari Napló, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
A mezőgazdaságban jelentkező kapitalista törekvések ellen K. I. berettyóújfalui olvasónk arra hívta fel a figyelmet, hogy Berettyóújfaluban is, de más községekben is akadnak olyan „vállalkozó” szellemű parasztok, főleg kupec hajlamú egyének, akik a jelenlegi, a kistermeléshez is kedvező helyzetet harácsolásra, kupeckedésre használják ki. Olvasónk azt kérdezi, hogyan akar a kormányzat az ilyen törekvések ellen fellépni ? Válaszunk : k közismert, és az élet által számtalanszor beigazolt marxista tétel, hogy a kisáru - termelés idején érvényesülnek a kapitalista ösztönök, törekvések. A sorsárutermelés szüli a kapitalizmust. Épp ebből következik egy másik elv, hogy a munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal nem akármilyen szövetségre van szüksége, hanem olyanra, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep. Ezt a vezető szerepet a munkásosztály arra használja fel — s ezen alapszik a munkás-paraszt szövetség —, hogy a káros kapitalista tendenciák, a parasztság köréből állandóan kitermelődő kapitalista elemek ellen harcoljon. Tévedés azt hinni, hogy a parasztság körében — főleg a jobbmódú parasztság körében — csak mostanában, az egyéni termelést támogató politika idején jelentkeznek a kóros kapitalista törekvések. Tapasztalhatók voltak ezek akkor is, amikor a szigorú begyűjtési rendszer érvényben volt, s éppen ez bizonyítja leginkább a marxista tétel helyességét. Azonban a kisáru■termelésből fakad, hogya szabadfelvásárlás rendszerében ezek a kapitalista tendenciák erősödnek. Ennek fő megjelenési formája a spekuláció, bizonyos paraszti kupecréteg kifejlődése. (Emlékezetes, hogy annak idején, amikor a hízott sertés szerződéses ára magasabb volt, mint a piaci ár, milyen spekulációt űztek egyesek úgy, hogy sertéshízlalásra „szerződtek”, és a piacon megvásárolt sertést még aznap magasabb áron átadták a szerződtető vállalatoknak. Tudunk példát földvásárlással és eladással kapcsolatos spekulációkról is, az egyes mezőgazdasági termékek árhullámzását kihasználó üzletelésről nem is beszélve.) Az is igaz, hogy a parasztgazdaságok kisebb részében előfordulhat bővített újratermelés és ha szórványosan is — jó termés, új termelési ágak beállítása stb. esetén — eljuthat a kulákosatáshoz valóban fennáll tehát a veszélye annak, hogy a kisárutermelésben érvényesülő kapitalista tendenciák egyes esetekben harácsoláshoz, spekulációkhoz vezetnek. A kérdés most már ez: honnan harcolunk az ilyen jelenségek ellen? Előbb azonban tisztázni kell még egy fontos kérdést. A paraszti jövedelmek és a paraszti gyarapodás körül sok vita kavarog, s a jóindulatú tájékozatlanság sok helyütt keveredik felületes általánosításokkal és ködösítéssel, amely mögött nemegyszer a párt jelenlegi politikája elleni szándék is meghúzódik. Különféle helytelen nézetekkel találkozunk. Vannak, akik szerint a parasztok életszínvonala aránytalanul magas. Továbbá: az a gyanúsítás, hogy a párt jelenlegi politikája a kisárutermelést szilárdítja meg. Az ilyen nézetek mögött rendszerint az húzódik meg, hogy változtatni kell a párt agrárpolitikáján, s még olyan „aggodalom” is hallható, hogy a mai gazdaságpolitika alapján nem lehet megoldani a mezőgazdaság szocialista átszervezését, csak úgy, ha ezen a politikán változtatunk, s a parasztságot elszegényítjük. Ezek az „elvek” természetesen elítélendők, rossz szándék diktálja őket, vagy pedig tájékozatlanság. A jóhiszeműek — mert lehetnek e nézetek vallói között jóhiszeműek is — két goromba hibát követnek el. Először is: a paraszti bevételt azonosítják a paraszti jövedelemmel. Holott ez két külön dolog. A paraszt évi bevételeiből le kell vonni a termelési kiadásokat, a vetőmag árát, a trágya, a műtrágya, az állatokkal feletetett takarmány, a gazdasági felszerelések javítására, pótlására, az állóeszközök fenntar-tására fordított összegeket. A paraszti reáljövedelem tehát úgy számítandó: a tiszta bevétel és amit a paraszt a maga termékeiből fogyaszt. Ez együttvéve a paraszti reáljövedelem. Ezt egy főre szokták kiszámítani. A múlt évben országos statisztikák szerint ez 6957 forint volt. Ugyanakkor a bérből és fizetésből élő lakosság körében egy főre 9403 forint évi reáljövedelem jutott. Látjuk tehát, hogy a helyzet egyáltalán nem olyan, amilyennek egyes parasztellenes nézetek vallói beállítják. De ezen felül még figyelembe kell vennünk mást is. A másik goromba hiba, amit az ilyen nézetek vallói elkövetnek, az, hogy a középparaszti jövedelmeket az egész parasztságra általánosítják. Holott Magyarországon a parasztgazdaságok 80 százaléka (!) 8 holdon aluli törpebirtokos és kisparaszt. A közhiedelemmel szemben Magyarország sokkal inkább kisparaszti ország, mint a tipikus kisparaszti országnak mondott Finnország, ahol a 8 holdon aluli gazdaságok az öszszes parasztgazdaságnak 65 százalékát alkotják. Mégsem lehet tehát felelőtlenül azt mondani, hogy a mi nagytömegű törpebirtokos és kisparaszti népességünk valamilyen, az ország lakosságának átlagát meghaladó jövedelemben bővelkedne, s indokolatlan jólétbe dúskálna. Az ő jövedelmeik egész mások, mint aközépparaszti gazdaságoké: tudjuk, hogy a középparaszti gazdaságok még a szigorú és nagymértékű begyűjtés idején is „bírták magukat”, míg a szigorú politika elsősorban a kisparaszti rétegeket sújtotta. Ez utóbbiak ma is jobban megérzik a terméscsökkenésből, a rossz termésből eredő terheket — ez egyenesen az életkörülményeik leromlását idézheti elő. Mindenféle általánosítás a parasztság jövedelmeiről tudománytalan és sok esetben politikai rosszindulat következménye: olyan intézkedések meghozatalát látnák szívesen, amelyek szükségtelen és káros feszültségeket idéznek elő a mezőgazdaságban, a parasztságban. Olyanokat, amilyenek az elmúlt években akadályoztak mindenféle — gazdasági és politikai — fejlődést. Ilyesmire a pártot és a kormányt senki sem tudja rábírni, mert a párt tudományosan megalapozott elvi és gyakorlati politikát folytat a mezőgazdaságban is. Ms’ épp azért, mert ez a politika szilárd elvi alapokon áll, nem veszíthetjük szem elől a káros kapitalista tendenciákat sem, és azt sem, hogy a paraszti életszínvonal emelését megfelelő mértékben tervezzük. A paraszti életszínvonal emelésében a fő elv: az emelkedés csakis a többtermelésből adódhat. Annak arányában, ahogy a mezőgazdasági termelés színvonala nő, emelkednie kell a paraszti életszínvonalnak is, mert ha ezt nem látnánk be és nem biztosítanánk, a parasztság nem látná értelmét a termelésnek és ez megtorpanáshoz, ellátási zavarokhoz, a munkás-paraszt szövetség lazulásához vezetne, mint ahogy ennek az elmúlt években tanúi lehettünk. Ugyanakkor azonban igazságos dolog, hogy a kétségkívül sok előnyhöz jutott s ezekkel az előnyökkel már csak adottságaiknál, méreteiknél fogva is aránytalanul jobban boldoguló erősebb, nagyobb középparaszti gazdaságoknál bizonyos adókorrekciókat hajtsunk végre. Ez az adókorrekció az elmúlt évi gazdasági tapasztalatok alapján történik, s nem érinti a törpegazdaságokat. Minél nagyobb a gazdaság, annál nagyobb mértékű az adókorrekció is. Ez a fokozatosság teljesen indokolt és igazságos, az elmúlt két év figyelmeztető tapasztalatai szerint szükséges is. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ez már a ,,paraszti spekuláció” elleni rendszabály. Ezektől a gazdaságpolitikai kérdésektől és intézkedésektől teljesen külön kell választani azokat a rendszabályokat, amelyek a kapitalista tendenciák, a spekuláció, a harácsolás ellen irányulnak. Megint más a rendes, szükséges és népgazdaságilag indokolt paraszti boldogulás, megint más az, ha akadnak egyesek — és a parasztság tömegeiben valóban elenyésző számban akadnak ilyenek —, akik rossz ösztönüknek, „kulákvágyaiknak” engedve, a spekuláció, a harácsolás útján akarnak „boldogulni”. A káros és túlzott kapitalista tendenciákat a kellő mederbe kell szorítani, a spekuláció ellen is törvényes eszközökkel fel kell lépni, anélkül azonban, hogy ez a paraszti tömegek termelési kedvét korlátozná. Spekuláció elleni harc címén nem nyúlhatunk parasztellenes, mezőgazdaságellenes rendszabályokhoz. A munkáshatalomnak erre több bevált és helyes eszköz áll rendelkezésére. 1. A felvásárlási, valamint a fogyasztói árpolitika , az állami kereskedelem, a szabályozott piac közbejöttével — szabályozni tudja a magasabb paraszti kategóriákban kialakult jövedelmet, s megakadályozza, hogy abból kapitalista felhalmozódás keletkezzék. 2. A progresszív jövedelemadó — amelyről az előbbiekben írtunk. 3. A paraszti birtok határát a kormány 25 katasztrális holdban állapította meg, hogy ne alakulhassanak ki olyan paraszti birtokok, amelynek megművelése rendszeresen idegen munkaerőt kíván. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen gazdaságok kialakulása most nem is elsőrendű veszély — a középparasztok nem akarnak kulákká válni. Nagyon sok földvásárlás bonyolódott le az elmúlt évben a megyében is — túlnyomórészt törpebirtokosok és kisparasztok vásároltak apróbb darab földeket. 4. Ha mégis idegen munkaerőt alkalmaz egy termelő, akkor külön adót kell fizetni utána. Minden rendszeresen alkalmazott munkaerő után, a jövedelemadó bizonyos százalékát kell adóként fizetni. 5. A piac szervezett ellenőrzésével, megfelelő adminisztratív eszközök alkalmazásával vissza tudjuk szorítani és le tudjuk törni a spekulációt. A párt általános politikája ismeretében bátran mondhatjuk: a felsorolt eszközökkel ellensúlyozhatjuk és visszaszoríthatjuk a kapitalista tendenciák túlzott és káros érvényesülését a mezőgazdaságban. ■■■■ " A pedagógus napról (Folytatás az 1. oldalról) Tanyai György elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Bartha Károly elvtárs, a városi tanács v. b. elnökhelyettese, a társadalmi szervezetek vezetői, kitüntetett pedagógusok. Megjelent az ünnepségen Kucková elvtársnő szovjet pedagógus is. A Himnusz és szavalat után Sütő Sándor elvtárs, a pedagógus szakszervezet elnöke megnyitotta az ünnepséget. Ezután Bartha Károly elvtárs mondotta el ünnepi beszédét. Szigeti József, a művelődésügyi miniszter helyettese köszöntötte ezután a minisztérium és a párt részéről a kitüntetetteket és minden pedagógust. Rövid beszéd kíséretében kiosztotta a kitüntetéseket. Baranyai György a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, Sárközi István a Hazafias Népfront helyi szervezete nevében mondott köszöntőt, Kiss János a KISZ megyei bizottsága, Stozicski Ferencné a nőtanács, Kucková elvtársnő pedig a szovjet pedagógusok nevében üdvözölte a tanárokat, tanítókat. A kitüntetettek nevében Faragó Sándor, az oktatásügy kiváló dolgozója, a Simányi úti általános iskola igazgatója köszönte meg meghatottan, közvetlen szavakkal a kitüntetést. A meleg hangulatú ünnepség az Internacionáléval ért véget. ■ Kitüntetett pedagógusok A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a pedagógus nap alkalmából a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta Bolodár Alajosnénak, a debreceni Bányai Júlia Általános Iskola igazgatóhelyettesének. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a „Kiváló tanár” kitüntető címet adományozta Csiszár Bélának, a derecskei II. sz. Általános Iskola magyar-történelem szakos tanárának és dr. Gacsáji Sándornak, a debreceni Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium tanárának. Kiváló tanító kitüntető címet kapott Fehér Margit, a hajdúböszörményi tanítóképző gyakorlóiskola tanítónője és Márton Antal, a hajdúszoboszlói általános iskola tanítója. Az oktatásügy kiváló dolgozója lett Faragó Sándor ált. iskolai igazgató, Kovács Sándor ált. iskolai szakfelügyelő, Pereki Zoltán ált. iskolai vezetőigazgató, Pécsi Julianna ált. iskolai tanár, Kelemen Józsefné napközi otthon vezető, Kovács Sándorné személyügyi előadó, megyei tanács, Bába Lászlóné tanítónő, Hajdúdorog, Baranya Pál tanulmányi felügyelő, Polgár, Radnai Győző ált. isk. igazgató, Derecske II. sz. ált isk., Kecskés Pál tanító, Hajdúszoboszló III. sz. ált. isk., Klucsik Dániel ált. isk. tanár, Püspökladány fiúiskola, Fekete Sándorné tanítónő, Hajdúböszörmény, Pród, dr. Csiha Antal tanár, Hajdúböszörmény, gimnázium, Vigh Jánosné szakfelügyelő, Berettyóújfalu, Pősze Imre igazgatóhelyettes, Egyek Újtelep, Cseke Béla megyei tan.felügyelő, megyei tanács, Almássy Lászlóné körz. vez. óvónő, Nagyléta, Prostyák István tanúim. felügyelő, Biharkeresztes, járási tanács, Ráthonyi Lajosné szakfelügyelő, Debrecen Poroszlay ué Jenei Ilona tanúim. felügyelő, Debrecen, járási tanács, Szalai György ált. isk. tanár, Nagyléta, Kocsis Barnabás ált. isk. tanár, Debrecen, Béke u., Egeressy Gyula számadó igazgató, Derecske, Farkas János Elemér ált. isk. igazgató, Körösszakáll. Szocialista kultúráért kitüntetést kapott Neducsin Kálmánné v. b. elnök h„ Berettyóújfalu, járási tanács, Tóth Istvánná v. b. elnök h., Debrecen, járási tanács. Enyedi József tanár, Hajdúhadház, általános iskola, Bilincsi Lajos könyvtárvezető, Püspökladány. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott : Zágoni Béláné szakácsnő, Nagy István hivatalsegéd, özv. Juhász Sándorné dajka. Kiváló dolgozó lett : Bányai Jolán gyors- és gépíró, Debrecen, megyei tanács, Ladány Ferenc hivatalsegéd, Nádudvar, leányiskola, Kiss Imre hivatalsegéd, Vámospércs. Miniszteri dicsérő oklevelet kapott : Polgár Sándor középiskolai igazgató. A KISZ városi bizottságánál Krizsán Béla megyei úttörő titkár adta át kiváló úttörővezetői munkájukért a kitüntetést az alábbi nevelőknek : Rohány László Polgár, Bartha András Szentpéterszeg, Rozim Ilona Balmazújváros, Balogh Géza Told, Nagy Sándor Nyúlás, ált. iskola, Kalas Ferenc Füvészkert utcai Általános Iskola. A Vöröskereszt nevében Takács Gyuláné az ifjúsági vöröskereszben végzett jó munkájukért kiváló vöröskeresztes kitüntetést és pénzjutalmat nyújtott át Bartal Rudolfné és Szőke Gabriella nevelőknek. Új élet a debreceni homokon Több száz üzemi dolgozó szőlőt és gyümölcsöst telepít Debrecen határában, széljárta laza homokterületeken új honfoglalás indult. Ennek hősei a debreceni üzemek dolgozói. Nagyon is érdemes a figyelmet ráirányítani erre a munkára, amely Debrecen legértéktelenebb, legsilányabb,■■»1- -------nak mondott homokterületen megindult. Hosszú évek óta nem tudták ezt a területet megfelelően hasznosítani. Voltak, akik azt mondották, nem is érdemes itt kísérletezni, nem terem itt meg semmi, még a birka is eldöglik, ha pörköli a nap a homokot. Nem volt igaza a vészmadaraknak. Már megindult a dicséretes munka, melynek nyomán ez a kevésre becsült futóhomok terület aranyat érővé változik, s 360 holdon szőlőt, gyümölcsöt terem a szorgalmas munka nyomán. Hírt adtunk már arról, hogy az országban elsőnek Debrecen kezdeményezte két esztendővel ezelőtt, hogy a nem hasznosítható területeket adják kis parcellákban örök tulajdonul háztáji gazdaságként üzemi dolgozóknak. Betelepítik ők szőlővel, gyümölccsel, megmutatják saját javukra és a köz hasznára, hogyan kell megoldani eredményesen még ilyen nehéz feladatokat is. Voltak, akik nem lelkesedtek ezért a gondolatért és túlzott óvatoskodásból kapitalizálódásról beszéltek. A Szovjetunióban immár évtizedek óta van ilyen akció és hatásosan kultiválják az üzemi dolgozók a háztáji gazdaságaikat, kis kertecskéiket az ipartelepek és városok körül. Az akadékoskodás leküzdése után végre megindulhatott ez évben a homokterületek hasz- nosítása, és mind a Vagongyárban, mind a Gördülőcsapágy-gyárban a vasutasok és a többi üzemek dolgozói igen nagy örömmel jelentkeztek a háztáji parcellákért. A mai napig mintegy 300 dolgozó vette át földterületét. A mérnöki munkaközösség befejezte a parcellák kitűzését, és folyamatosan történik a területek átadása az üzemi dolgozók részére. A gépállomás traktorosai a rigolírozási munkálatokat elvégezték, bár itt— ott maradtak sávok és kisebb darabok a tanyák környékén. Természetes, hogy ezeket a kisebb hiányokat pótolják. Van nagy öröm azok sorában, akik már korábban vették át a parcellát, s elrakták a szőlőveszőt, kiültették a fákat. Nézik a fejlődő rügyeket, a zsenge leveleket, s tervezgetnek. Kialakul majd itt a hegyközség. Közösen végzik a permetezés munkáját. Ez a helyes, mert ha csak az egyik permetez, a másik pedig nem, akkor megmarad a baj, fertőződik a gyümölcs, a szőlő tovább. Van aki már kutat is ásott. Kell a víz. Hősi küzdelem bontakozik ki ezen a futóhomok területen. Volt már ilyen „hódításra” példa többek között Kecskeméten, ahol a homokbuckásokat telepítették be annak idején ugyancsak ilyen kedvező körülmények között történő osztás után. Ma a kecskeméti homok szőlője, gyümölcsöse több jövedelmet ad, mint az irigyelt zsíros feketeföld termése. A debreceni határ 360 holdján ugyanígy alakulnak a nagy szőlő- és gyümölcsöstáblák, ott is az emberi szorgalom aratott diadalt, itt is diadalmaskodik és dúsan termővé kényszeríti a homokot. Ez a kezdeményezés követésit talált a Tokajhegyalján is. ott is itt is haszon származik belőle. Reggeli Vlagyivosztokban, ebéd Moszkvában Robotpilóta az új szovjet repülőgépen A Pravda és az Izvesztyija tegnapi száma beszámolót közölt a világhírű szovjet repülőgép-konstruktőr, Tupoljev legújabb gépéről, a TU-114/D- ről. Tupoljev akadémikus a következőket mondta a Pravda tudósítójának . — A TU—114/D személyszállító repülőgép konsrukciós szempontból a TU—114 egyik változata. Kisebb számú utast, csomagokat, postát és más teherárut szállíthat nagy távolságra. A TU—114/D-nek turbólégcsavaros nagy teljesítményű motorja van, a gép belsejében kényelmes utasfülkék vannak, amelyeket biztos hang- és, hőszigeteléssel láttak el, a légnyomást és a normális hőmérsékletet az utasfülkében állandó szinten tartják. A TU— 114/D konstrukciója lehetővé teszi a hosszútávú repüléseket 10—12 és fél ezer méter magasságban, vagyis a felhők, a viharok, a havazások szintje felett. A TU—114/D fedélzetén a legkorszerűbb navigációs műszerek és robotpilóta-felszerelések vannak. A nagyfokú automatizálás megkönnyíti a gép vezetését, a személyzet munkáját, és lehetővé teszi, hogy a gép bármilyen körülmények között is leszállhasson. A TU—114/D első próbaútján leszállás nélkül repült Moszkvától Irkutszkig és vissza. A gép 8600 kilométeres utat tett meg, átlagosan 800 kilométeres sebességgel. A robotpilóta az egész úton kitűnően dolgozott, meghatározta például az útirányt és a magasságot, vezette a gépet, sőt Irkutszk felett fordult is. A második próbaúton a gép Moszkvából Vlagyivosztokba rerült, első ízben téve meg leszállás nélkül a Csendes-óceánhoz vezető légi utat. Különösen érdekes volt a gép visszaútja. Az óránként 200 kilométeres , sebességgel száguldó szélvihar nem akadályozta meg a TU—114/D-t útja folytatásában. A repülőgép Vlagyivosztokból reggel indult el és jóformán együtt haladt a nappal, amely mindössze három óra „előnyt” szerzett magának. A személyzet Vlagyivosztokban reggelizett és ebédjét már Moszkvában költötte el. Tupoljev legújabb repülőgépének kipróbálása tovább folyik. De az eddigi próba is bebizonyította : a szovjet polgári repülés újabb nagyszerű légijárművet kapott. Megnyílt a szakszervezet fényképkiállítása A Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsának rendezésében szombaton délelőtt 10 órakor megnyílt a debreceniüzemek fejlődését bemutató fényképkiállítás. Az SZMT Vörös Hadsereg útja 45. szám alatti kultúrtermében elhelyezett fényképek felelevenítik a második világháború pusztítását, a rombadöntött üzemeket, s ugyanakkor megmutatják az elmúlt 13 év alatt elért sikereinket. A debreceni Járműjavító, a Hajlítottbútor-gyár, a Gördülőcsapágy-gyár, a Ruhagyár és más üzemek dolgozóinak életéről szóló fényképfelvételek munkásosztályunk, dolgozó népünk megváltozott életéről beszélnek. A kiállításon bemutatják az épülő új Állami Áruház makettjét is. Ez a makett a békés, alkotómunkáról tanúskodik, míg a terem másik részében elhelyezett makett az atombomba romboló, pusztító hatását ábrázolja. A kiállítás június 9-ig lesz nyitva, mindennap délelőtt 10 órától este 8 óráig tekinthető meg. A Zcll-unfei-ed-ek Kovács sándor szakfelügyelő FEKERI ZOLTÁN Nagycserei ált. isk. igazgató POLGÁR SÁNDOR gimn. igazgató Tóth Árpád gimn. NHPLC |TT| was, június is I