Hajdú-Bihari Napló, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

HAJDÚ-BIHARI Vitás proletárjai egyesüljetek! 1958. JULIUS 1, KEDD viliit ! ära ; so fillér Nkl mm W0 m m m R |­in. Évfolyam, 153/ szám Megbonthatatlan barátságban A magyar kommunisták és hazafiak örömmel figyeltek fel, amikor a Bolgár Kom­munista Párt VII. kongresszu­sán elhangzott a kijelentés, hogy a testvéri bolgár nép a mezőgazdaság szocialista át­alakításával a városok után falun is lerakta a szocializ­mus alapjait. Az öröm mély és természetes volt, hiszen a két népet a szabadságért és függetlenségért vívott múlt­beli harcok emléke már ré­gen összefűzte. Ez a baráti kapcsolat a két nép felsza­badulása után tovább erősö­­dött, és egymást segítő test­véri együttműködéssé fejlő­dött, mivel a két népet a kö­zös, nagyszerű célokért foly­tatott küzdelem köti össze a megbonthatatlan barátság szálaival. Tíz év óta pedig a kölcsönös barátsági, együtt­működési és segélynyújtási egyezmény alapján mindkét országra nézve olyan gyümöl­csöző kapcsolatok létesültek népeink között, amilyenek csakis szocializmust építő or­szágok között lehetnek. Ezért a bolgár és a magyar nép barátsága a szocializmusért és a nemzetközi béke fenntartá­sáért, megvédéséért folytatott küzdelem során vált teljessé, és megbánthattatlannnná. Örülünk azért is a bolgár nép­szocializmus építésében elért sikerednek, mert tudjuk, hogy minél sikeresebben épí­tik Bulgáriában a szocializ­must, minél nagyobb sikere­ket érnek el az ipar fejlesz­tésében és a mezőgazdaság szocialista átalakításában, ann­l­ál szorosabbá és megbontha­­tatlanabbá válik a két ország, a két nép közötti barátság és kapcsolat. A bolgár népnek a magyar nép iránt érzett ba­rátsága és szeretete megmu­tatkozott az 1956-os magyar­­országi ellenforradalom nap­jaiban, amikor gyors és ön­zetlen segítséget kaptunk tőle, hogy az ellenforradalom ál­tal okozott károkat gyorsan rendbehozzuk. Ennek a baráti kapcsolatnak, barátságnak és együttműködésnek bizonyíté­ka a két ország párt- és kormányküldöttségeinek tár­gyalásairól kiadott közös nyi­latkozat. Évtizedes közös harc, küz­delem és barátság fűzi össze a magyar és a bolgár mun­kásosztály pártjait. A nyilat­kozatban is megnyilvánul a közös harcok emléke, és emel­lett az is, hogy a jövőben, mindkét részről tovább mun­kálkodunk a gyümölcsöző együttműködés fejlesztésében. Leszögezi a nyilatkozat, hogy a két párt a jövőben az ed­diginél is jobban felhasználja egymásnak a szocializmus építésében elért tapasztalatait. E célból küldöttségeket cse­rélünk a pártmunka külön­féle területein elért eredmé­nyek nemkülönben a szocia­lista mezőgazdaság építésében szerzett tapasztalatoknak ta­nulmányozására. Tehát a nyi­latkozat amellett, hogy meg­állapítja a két ország együtt­működésének eredményeit, to­vábbi távlatokat tár fel még az eddiginél is gyümölcsözőbb kapcsolatok , együttműködés létesítésére. Végig lehet menni a nyilat­kozatnak minden mondatán, minden bekezdésén, vala­mennyi arról tanúskodik, hogy a két ország, a két párt között teljes az egyetértés és az elvi egység a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Meg­állapíthatjuk, hogy mindkét ország komoly és állandó erő­feszítéseket tesz a jövőben is a béke fenntartásáért és a nemzetközi munkásmozgalom erősítéséért. Egyik legfigye­­lemre méltóbb ténye a nyilat­kozatnak, hogy a két küldött­ség által képviselt két or­szág, két nép tán­torí­thata­tl­a­­nul harcol a béke fenntartá­sáért. Valóban a két ország — és a szocialista tábor összes országainak — összefogása a béke megőrzésének egyik leg­főbb biztosítéka. Mivel a nyilatkozatban végigvonul a két ország tökéletes elvi egy­sége, nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a két küldött­ség nyilatkozata igen nagy hozzájárulást jelent a békéért folyó nemzetközi harc sike­reihez, és bizonyítéka annak, hogy a szocialista tábor or­szágai teljesen egységesek és­­ a köztük levő kapcsolatokat, és együttműködést soha sen­­­ki sem ingathatja meg. Meg-­­állapíthatjuk a nyilatkozat­ból, hogy minden olyan kí­sérlet, amely arra irányul, hogy egyes szocialista orszá­gok együttműködését megla­zítsa, vagy megingassa, eleve sikertelenségre van kárhoz­tatva. Még jobban hangsúlyozza e kijelentés igazságát az, hogy a nyilatkozatiban a két or­szág munkáspártjai leszögez­ték: megalkuvás nélkül har­colnak mindennemű egység­­bontás vagy egységgyengítés ellen, a különféle revizionis­ta elméletek, a külön utak­ról, egyebekről terjesztett ha­mis tanok és a nemzeti gyű­lölködés elmélete, a naciona­lizmus ellen. Barátságunknak a bolgár néppel igen sok szála van: összefűz minket a közös cé­lokért folytatott küzdelem, a béke védelme, a szocializmus építéséért vívott harc, a mar­xizmus— tencinizmus tisztasá­gáért folytatott küzdelem és az a törekvés, hogy a szo­cialista tábor egységét, erőnk és legyőzhetetlenségünk alap­ját erősítsük és védjük. Ezért ez a barátság, s e barátság­nak szünet nélküli erősítése mindkét népnek legsajátabb érdeke. De a magyar és a bolgár népet nemcsak a barátság, ha­nem a testvéri szeretet is összefűzi. Egy hétig tartottak a tárgyalások a két nép kül-­­­döttségei között. Egy hétig­ időzött Bulgáriában a mi­ párt- és kormányküldöttsé-­ günk, de ez idő alatt akár-: hova is került el a küldött­­ség, minden egyes tagja a­ testvéri szeretet ragyogó meg-­­ nyilvá­nulásait tapasztalta. A­ Kolarov-gyárban a munkások,­­ az Orlov termelőszövetkezet-­ ben a parasztok, a várnai és­­ a szófiai nagygyűlésen a vár-­­ naiak és a szófiaiak, és min-' denütt, amerre jártak, az egész bolgár nép az őszinte, mély baráti szeretet ezernyi ezer tanújelét nyújtotta. Mi, akik a tudósításokat a kormányküldöttség útjáról az újságokban olvastuk, még mi is meghatottan és igen nagy büszkeséggel értesültünk a bolgár nép magyarok iránti szeretetéről. Mennyire szeret­nek minket, magyarokat Bul­gáriában !... Pedig alig telt el tizennégy év, amikor még csatlósai voltunk a fasiszta Németországnak... Mennyi­re megváltozott azóta a vi­lág! Mi is ... Ma a szocialista tábor népeivel karöltve a szo­cializmust építjük. Ez fűz össze bennünket megbontha­tatlan barátságban a szocia­lizmus országainak legyőzhe­tetlen táborával. Megkezdték a Hanság lecsapolását Vasárnap megérkezett a hansági csatornázásra és a Szigetközi gátépítésre az első­­ezer önkéntes egyetemista és középiskolás fiatal Tegnap a kora reggeli órákban rövid ünnepség keretében megnyi­tották a KISZ önkéntes ifjú­sági táborait. A Sziklai Sán­dor nevét viselő tábort Eper­jesi László, az Iván Karpov­­ról elnevezett tábort Borbély Sándor, a Mező Imre nevét viselő tábort ped­i Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bi­zottságának titkárai nyitották meg. Az ünnepség után a fia­talok lelkes hangulatban kezdték meg a munkát. MEGKEZDŐDÖTT AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT Vasárnap délelőtt a Déri Múzeumban megtartót ünnep­séggel megkezdődött az ünne­pi könyvhét. A könyvheti meg­nyitóra három budapesti ven­dég is Debrecenbe érkezett : Bölöni György Kossuth-díj­as író, az Élet és Irodalom fő­­szerkesztője, Fodor József Kos­­suth-díjas költő és Oravecz Paula írónő. Az ünnepséget megelőzően a fővárosi írók az Aranybika előtt elhelyezett könyvsátor­ban könyveiket dedikálták, majd 11 órakor részt vettek a Déri Múzeumban rendezett központi ünnepségen. A meg­jelentek előtt Illek József, a megyei könyvtár vezetője mondott megnyitót, majd Deák­­ Ferenc színművész szavalata­­ után Bölöni György, Ady kor­­­­társa tartott ünnepi előadást. S Bölöni György előadásában­­ méltatta az idei könyvhét je­­­­lentőségét, foglalkozott az 1956-os ellenforradalommal, az írók szerepével, a jelenlegi irodalmi helyzettel. Az idei könyvhét jelentőségét elemez­ve megállapította, hogy könyvkiadásunk ma is méltóan, a művek sok százezer példányszámú megjelenésével készült fel erre a nagy kulturá­lis ünnepségre. Az ünnepség Deák Ferenc szavalatával (Fodor József : Könyvek kertje című költemé­nyét adta elő) ért véget, majd a könyvkiállítás megnyitására került sor. A megyei könyvtár és az Al­földi Nyomda által rendezett kiállítást Béber László nyitot­ta meg, ahol a megjelentek az Alföldi Nyomda legszebb ter­mékeit tekintették meg. Hétfőn délután a vasutasok művelődési otthonában a szak-?? szervezetek rendezésében írók­ és olvasók találkozójára került­ sor. A találkozón megjelent­ és felszólalt Oravecz Gaula. .. Hazaérkezett Bulgáriából a magyar párt• és kormányküldöttség Vasárnap hazaérkezett Szó­fiából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsának küldöttsége, amely a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Nép­­köztársaság Minisztertanácsa meghívására baráti látogatást tett Bulgáriában. A párt- és kormányküldött­séget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első ti­tká­­ra, államminiszter vezette. A küldöttség tagja volt Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Dögei Imre földművelésügyi mi­niszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Péter Já­nos, a külügyminiszter első helyettese és Némethy Béla, hazánk rendkívüli és megha­talmazott nagykövete a Bol­gár Népköztársaságban. A delegáció fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Bisz­­ku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Jelen volt a fogadtatáson az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető sze­mélyisége. Részt vett a fogadtatáson, a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. A párt- és kormányküldött­ség különrepülőgépe röviddel 1 óra előtt érkezett meg a magyar és bolgár zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtérre. A repülőtér be­tonján és az érkezési csar­nokban a budapesti dolgozók ezrei gyűltek össze, akik for­ró lelkesedéssel köszöntötték Kádár Jánost és a delegáció többi tagját. A pártot, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányt éltető jelszavak hang­zottak fel. A párt- és kormányküldött­ség tagjai üdvözölték a fogad­tatásukra megjelent személyi­ségeket, a diplomáciai testü­let tagjait s a dolgozókat, majd dr. Mürnách Ferenc, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte a küldöttséget. Beszéde után Kádár János emelkedett szólásra. Nagy lel­kesedéssel fogadott beszédét gyakran szakította félbe a hallgatóság tetszésnyilvánítá­sa, tapsa. Gárdos Mária tartott­ előadást a közalkalmazottak szakszervezete nőgyűlésén Hétfőn délután 3 órakor a városi tanács nagytermében, a közalkalmazottak szakszer­vezetének Hajdú-Bihar me­gyei területi bizottsága nő­gyűlést rendezett. A nőgyű­lés­­ szónokául Gárdos Máriát, a magyar munkásmozgalom, régi kiemelkedő harcosát hív­ták meg. A gyűlés megkezdése előtt Gárdos Mária elvtársnőt Diószegi Ferenc elvtárs a szakszervezet területi bizott­ságának elnöke üdvözölte. A termet teljesen megtöltötték az érdeklődök. Az előadóval együtt érkezett Pálvölgyi Fe­rencné a közalkalmazottak szakszervezetének központjá­tól. Fehér Ilona, a területi bi­zottság nőfelelőse nyitotta meg a nőgyűlést és köszön­tötte az előadót, Gárdos Mária tartotta meg ezután előadását. Beszédét az­zal kezdte, hogy nem kis megindultsággal áll most itt a debreceniek előtt. 50 évvel ezelőtt volt ugyanis Debre­cenben és tartott előadást a „köpködőnek” nevezett téren. Gárdos elvtársnő az elmúlt évtizedek harcairól beszélt, arról, hogy milyen volt az élet, milyen volt valóban a múlt. Elmondott derűs epizó­dokat és szomorú, megrázó élményeket. Saját életéről be­szélt, de egyben az egész ma­gyar nőmozgalom munkájá­ról, nehézségeiről, harcairól, eredményeiről szólt. Hallga­tóit végigvezette az egész munkásmozgalom történetén egész napjainkig. Végül arról szólt, hogy milyen feladatok várnak a nőkre a szocializ­mus építésében, a béke vé­delmében. Gárdos Mária elvtársnő előadását nagy figyelem kí­sérte. Előadása után melegen ünnepelték az idős harcost. Horváth Sándorné, a me­ gyei tanács szakszervezeti bi­zottságának elnöke köszönte meg a beszédet és piros ró­zsacsokrot nyújtott át Gár­dos Máriának. Ezután a köz­­alkalmazottak zenekara rövid műsort adott a kedves ven­dég tiszteletére. Szép virágokkal ültetik be a Vörös Hadsereg útján levő?? park­okat. SS Dobi István beszédével befejeződtek a bakonyi belek Vasárnap a bakonyi hetek zárónapján Zircen munkás­paraszt találkozót rendeztek. A borús, esős idő ellenére nagy számban vettek részt a találkozón a Bakonyvidék la­kosai: bányászok, parasztok, értelmiségiek. A művelődési­­házban Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ünnepi beszédet mondott. Bevezetőben arról szólt, hogy mindenütt az országban mind gyakrabban rendeznek ünnepi heteket és más ha­sonló ünepségeket, hogy fel­élesszék a népi hagyományo­­kat, játékokat és táncokat, megemlékezzenek a város, a község, vagy táj történelmi és kulturális múltjáról. Csak helyeselni lehet, hogy ezeket az értékeket nem hagyják veszendőbe menni.­­ Hagyományaink ápolá­sát össze kell kapcsolni azok­nak a feladatoknak a szolgá­latával, amelyek most és a közeli jövőben dolgozó né­pünk előtt állnak. Minden ünnepség­sorozat, amelyet egyes vidék történelmi em­lékeinek, kulturális és más hagyományainak felelevení­tésére rendeznek, annyit ér, amennyivel a vidék és az or­szág fejlődéséhez, a nép fel­­emelkedéséhez hozzájárul.­­ Dobi István beszéde to­vábbi részében részletesen szólott a termelőszövetkezeti mozgalom előtt álló felada­tokról. Megyei gyermek- és ifjúságvédelmi tanács alakult Hétfőn délután a párt, a tö­megszervezetek, hivatali, ható­sági szervek képviselői gyűl­tek egybe a megyei tanácshá­zán, hogy az Országos Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Tanács mintájára megalakítsák azt a szervezetet, amely hivatott lesz gondoskodni a fiatalok nevelésének minden területé­re kiterjedő problémájával. Az értekezleten Tóth László megyei gyermek- és ifjúságvé­delmi előadó ismertette a gyermeknevelés terén felsza­badulásunk óta elért eredmé­nyeket. A fejlődés a háború előtti időkhöz viszonyítva rendkívül örvendetes, ezt a példák egész sokasága bizo­nyíthatja. Az elmúlt esztendőben több mint 37 ezer terhes anya és 60 ezer csecsemő vett részt egészségügyi, orvosi vizsgálaton, a bölcsődék, szülőotthonok, napközik, óvodák, gyermekvé­dő intézetek, iskolák, menzák, diákotthonok egész sora gon­doskodik a megyében is a fia­talok neveléséről, ellátásáról. Ezeket az eredményeket akar­ja továbbfejleszteni a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi tanács annak érdekében, hogy helyes tanácsokkal, útmutatá­sokkal, megelőző intézkedések­kel csökkentsük a fiatalkorú bűnözők számát, becsületes, hasznos tagokat neveljünk a társadalomnak. Bejelentette Tóth László, hogy az eredményes munka érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága még eb­ben az esztendőben továbbfejleszti a beret­­­tyóújfalui gyermekvárost, száz személyes óvodát lé­tesít, 60 fővel növeli az általános iskolai tagoza­tot s növeli a megye va­lamennyi diákotthoná­nak férőhelyét, a Dobai­­pusztára pedig új tanyai diákotthont tervez. A megyei gyermek- és ifjú­ságvédelmi tanács hatáskörét kiterjeszti a járások, községek munkájára, gyermekvédelmi utcamegbízott-hálózatot szer­vez, így minden remény meg­van arra, hogy a párt és a társadalmi szervek támogatá­sával az iskolán kívüli nevelés­ben az eddiginél jóval nagyobb eredményeket érhetünk el. Az értekezlet részvevői a megyei gyermek- és ifjúságvé­­delmi tanács elnökévé Kiss Imrét, a megyei tanács v. b. elnökhelyettesét, titkárává Tóth László megyei gyermek­es ifjúságvédelmi előadót vá­lasztották meg. A tanács a megoldásra váró feladatok felmérése után már a napokban megkezdi műkö­dését, s a szükséges intézkedé­sekre vonatkozóan rendszere­sen javaslatokat tesz a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak. Bolgár ének- és táncegyüttes érkezett Debrecenbe Hétfőn délután városunkba érkezett az 55 tagú blagoev­­rádi állami népi ének- és táncegyüttes. A kitűnő mű­vészeti csoportot a párt, a ta­nács és a Hazafias Népfront képviselői fogadták a nagyál­lomáson. Sárközi István, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára rövid üd­vözlő szavai után az együttes szálláshelyére utazott, majd elhelyezkedése után­ megte­kintette a város nevezetessé­geit. Este a városunkban sze­replő Budapesti Jégrevű elő­adását tekintették meg. Az együttes művészeti ve­zetője Kiril Sztepanov, a tánccsoport irányítója Bozsi■á­dár Janev, a zenekar dirigen­se Alexander Kokareskov. Az ének zene- és tánccsoportból álló együttes ma, kedden este Nyíregyházán vendégszere­pel, majd ezt követően a név többi napjain ,Hajdúszobosz­­lón, Berettyóújfal­­ban, Haj­r­dúnánáson és Tégláson lép­­nek fel. Debrecenben vasár­nap, július 6-án mutatkoznak be a nagyerdei szabadtéri színpadon.

Next