Hajdú-Bihari Napló, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai egyesüljetek! 1958. AUG. 1., FENTEK fpflllk IBIS IlSBI ÁRA 50 FILLÉR JQn 1||JP­H Si III. ÉVFOLYAM, 180. SZÍlU nJIL jPP ill gill PB Köszöntjük a nyári egyetem hallgatóit Ma délelőtt 10 órakor a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem aulájában tíz­éves szünet után ünnepélye­sen megkezdődnek a nyári egyetem tanfolyamai. A Vágy­­erdő sok-sok irodalmi emléket őrző fái között épült egyetem erre az alkalomra ünnepi kül­sőt öltött. A szökőkutak ezüs­tös vízsugaraiban villog a nyá­ri nap fénye, az egyetem előt­ti hatalmas téren a népek ba­rátságát hirdető apró zászlók százait lengeti a szél. Ünnep Debrecenben a nyá­ri egyetem megnyitása. Csoko­nai városa külsőségében is igyekszik méltón fogadni kül­földi barátait, a hazai érdek­­lődőket, akik augusztus 1-től, augusztus 18-ig a Kossuth La­jos Tudományegyetemen deb­receni és pesti professzorok, tudósok előadásaiból fogják megismerni a magyar nép gaz­dag szellemi és kulturális kin­cseit, a táj, az ország szépsé­geit, népi demokráciánk ered­ményeit. A nyári egyetem idei tanfo­lyamaira, a nagy hazai érdek­lődés mellett külföldiek is szá­mosan jelentkeztek. Szerdán délután már meg is érkeztek az „első fecskék”, két lengyel fiatal Lublinból. Meleg fo­gadtatás és baráti szavak vár­ták őket az egyetemen, s a két egyetemi hallgató mihamar otthonosan érezte magát vá­rosunkban. Csütörtökön újabb külföldi vendégek érkeztek Debrecen­be. Az állomáson a nyári egyetem küldöttsége fogadta őket: Dombrovsky József, az orosz intézet adjunktusa és Lengyel Imre, a germán inté­zet tanársegéde vezetésével. Tegnap szintén lengyel fiata­lok érkeztek, ugyancsak Lub­linból. A nyolc­ lengyel fiatal között van Sienkiewicz, a nagy lengyel író unokája is, egy bájos egyetemi hallgatónő. A lengyel fiatalok Karol Majewszky, Belcsik Joachim, Maj Tadeus elmondották, hogy éppen a két város, Lublin és Debrecen kapcsolata folytán már rég ismerik a nagy múlt­ra és történelmi emlékekre visszatekintő Debrecent, s most boldogok, hogy három hetet itt tölthetnek és megis­merkedhetnek, a szellemi és kulturális élet sok-sok ered­ményeivel. A francia, klasszika filoló­gia és művészettörténet sza­kos lengyel hallgatókat az­ egyetem előcsarnokában, a debreceni egyetem hallgatói baráti szeretettel üdvözölték, s rövidesen megkezdődött a szívélyes barátkozás és ka­lauzolás. Csütörtökön, az esti órák­ban ugyancsak megérkezett Debrecenbe két szovjet fiatal is, valamint a berlini I­um­­bold Egyetem ösztöndíjjal kül­dött négy hallgatója. Ma pe­dig minden valószínűség sze­rint megjönnek a többi jelent­kezők is, a Szovjetunióból, Bulgáriából, Romániából,­­ va­lamint több nyugati országból. A nyári egyetem megnyitá­sa alkalmából szeretettel üd­vözöljük a városunkba érke­zett külföldi vendégeket és a hazai érdeklődőket. Debrecen évszázadok óta a kulturális szellemi érdeklődésnek egyik központja. Tudósai, professzo­­­rai európai szinten képvisel­ték a tudományokat a művé­szeteket, a haladást, diákjai pedig számosan indultak szét a világba, hogy haladó esz­mékkel, új gondolatokkal is­merkedjenek meg. Ma külföldiek érkeztek Deb­recenbe, s egyetemünk falai között kitűnő előadók előadá­sain a magyar múlt hagyomá­nyaival, a magyar irodalom és művészet klasszikusaival, népi demokráciánk kulturális, szel­lemi és tudományos eredmé­nyeivel fognak megismerkedni. Az a három hét, amit váro­sunkban töltenek, minden bi­zonnyal még inkább elmélyíti a népek barátságának gondo­latát, s egymás eredményeinek megbecsülését. A megye mezőgazdasági nagyüzemei is részt vesznek az országos mezőgazdasági kiállításon Ez évben jelentősen meg­nőtt a megye termelőszövet­kezeteinek érdeklődése az ál­lattenyésztés iránt. A megyé­ben valamennyi termelőszö­vetkezetnek van már közös állatállománya, s ez számsze­rűen is állandóan emelkedik. Most már el lehet mondani: a tsz-ek tagsága — egyrészt a saját maga kárán — megta­nulta, hogy állattenyésztés nélkül nincs olyan nagyüzemi gazdaság, ahol számottevő si­kereket lehetne elérni. A pél­dák sokasága igazolja: a jól dolgozó, jó eredményeket el­érő tsz-ekben szinte kivétel nélkül fejlett állatállománnyal is rendelkeznek. Jövedelmező az állattartás, különösen ak­kor, ha megfelelő a gondozás, takarmányozás, a kiválasztás. Ez azonban csak az egyik rész, mert az állatállomány nem­csak a magas jövedelmet tud­ja biztosítani, hanem döntő kihatással van a növényterme­lésre, a terméshozamok eme­lésére is. Nézzük a számokat, hiszen ezek fejezik ki leghűebben, mennyire megnőtt — egyes kivételes esettől eltekintve — a termelőszövetkezetekben az állattenyésztés iránti kedv. Ez év első hat hónapjá­ban a szövetkezetek szarvasmarha állománya több mint 900-zal emel­kedett, ennyit vásároltak fel tovébb­­tenyésztésre. Hizlalásra több mint 1800 szarvasmarhát ál­lítottak be. Ez már lényeges emelkedés, s ha a többi állat­fajtákat nézzük,­ott is hasonló, helyes törekvésekkel találko­­■....­­ . zunk. Ismét csak az első fél­év számaiból: Több mint 1300 sertés került továbbtenyésztés­­re a termelőszövetkezetekben s ez az előző évihez viszonyítva nemcsak számszerű növeke­désben mutat nagy utat, ha­nem nagy eltolódás van — ami nagyon helyes — a fehér hús­sertés javára. A tenyésztésre most beállított 1300 sertés 52 százaléka ugyanis fehér hús­sertés, csak 38 százaléka, man­galica. A juhállomány 3050 darab­bal emelkedett, s ismét egy örvendetes számadat — igaz, hogy itt még nagyon sok a tennivaló — több mint 29 ezer barom­fit állítottak be a terme­lőszövetkezetek tenyész­tésre. A hozamok, az eredmények? Állandóan javulnak, sőt egyes termelőszövetkezetben már igen jónak is mondhatók. Ezt bizonyítja az is, hogy a szep­temberben megnyíló országos mezőgazdasági kiállításra az állami gazdaságok mellett igen sok termelőszövetkezet is visz fel közös állatállományá­ból. A Borsosi Állami Gazda­ság és az ohati törzsállatte­­nyésztő gazdaság fehér ma­gyar és Rhode Island-i kaka­sokat és tyúkokat visz fel. A termelőszövetkezetek közül baromfit visz a kiállításra a nádudvari Vörös Csillag, a nagyhegyes! Október 22. a föl­des­ Petőfi és a sárrétudvari, Kossuth Tsz. A sertésállo­mány legszebb példányai is kiállításra kerülnek, de talán a szarvasmarha tenyésztők akarnak a legjobban kiruk­kolni. Kiváló szarvasmarhá­kat küld többek között a kiál­lításra a biharkeresztesi és a Hajdúböszörményi Állami Gazdaság, a hajdúszoboszlói egyetemi tangazdaság, a po­­csaji Petőfi Tsz. Ott lesz a kiállításon Hajdú-Bihar me­gye két egyéni gazdájának: a konyári Kató Lajosnak és az esztári Jenei Sándor kiváló tehene is. A hosszúháti Kí­sérleti Állami Gazdaság a szürke-magyar és kosztromai keresztezésű jószágok kiváló egyedeit viszi a kiállításra. Nem sorolunk fel minden termelőszövetkezetet, állami gazdaságot és egyénileg dol­gozó parasztot, aki Hajdú-Bi­har megyéből részt vesz a ki­állításon állataival. De a fen­tiek is mutatják, hogy meg­nőtt az állattenyésztők önbi­zalma, állandóan javulnak az eredmények és a megye ter­melőszövetkezetei a számsze­rű növekedés mellett kiváló tenyészetükkel is nyugodtan felvehetik a versenyt az or­szág legjobbjaival. Augusxtus 20-án megnv'lik a Képzőművészeti Alap debreceni képcsarnoka A Képzőművészeti Alap mintegy másfél esztendővel ezelőtt debreceni kirendeltsé­get létesített, s állandó kiállí­tást nyitott a városban, mely­­­yel az volt a célja, hogy a képeket, kerámiákat és egyéb művészeti­­ jellegű tárgyakat vásárolni kívánókat megsza­badítsák a giccsőrök, a mű­vészet kontárainak ostromá­tól, olyan alkotásokhoz, se­gítsék, melyek igényessége vitathatatlan. A Képzőművészeti Alap állandó tárlata az Ady Endre művelődési otthon­ban kapott ideiglenes ott­hont, ez a hely azonban nem min­denben felelt meg a rendel­tetésnek és állandó jellegű képszalonról kellett gondos­kodni. A szalon végleges he­lyéül az Alap a Hatvan utca és Vörös Hadsereg útja sar­kán lévő üres telket szemel­te ki, s a város hozzájárulá­sával nemrégiben meg is kez­dődött az építkezés. A mintegy 140 ezer forin­tos költséggel épülő sza­lon a tervek szerint augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén nyílik meg. A termet stílbútorokkal ren­dezik be. Itt kerülnek kiállí­tásra az eladásra szánt mű­vészi kerámia-készítmények, festmények, melyek között íz­lése szerint válogathat az ér­deklődő közönség. Az állandó képszalon meg­nyitásával az eddigi hiányos­ságon is segíthet a Képzőmű­vészeti Alap. Sokan kifogá­solták eddig, hogy az egyéb­ként bőséges anyagban a deb­receni festők, képzőművés­zek alkotásai nem szerepelnek, pedig ezek iránt is mutatko­zik érdeklődés, s feltétlen jo­gos és teljesíthető kívánság, hogy helyi művészeink ilyen formán is erőteljes és megér­­demelt támogatást kapjanak. A két debreceni lottónyertes egyike , Andirkó István fel­veszi a közel 50 ezer forintot. ►Befejezés előtt a megye egyik­ új modern mozija Hajdüni­­►r.áson. A mozit a közeljövőben adják át rendeltetésének. ► A­z ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács Tájékoz­tatási­ Hivatala közli : A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyal­ta az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló törvényerejű rendelet­­tervezetet, meghallgatta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését az állományon kívüli béralap felhasználása, valamint a cél­prémiumok ügyében a népi ellenőrzés által végzett vizs­gálatról. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette és megállapította, hogy a népi ellenőrzés hasznos és eredményes munkát végzett. A jelentés alapján a Minisz­tertanács határozatokat ho­zott az állományon kívüli béralap szigorúbb kezelésére. A Minisztertanács meghall­gatta az egészségügyi minisz­ter jelentését a járványos gyermekbénulás elleni véde­kezés eddigi eredményeit­ is, és megnyugvással vette tudomá­sul : a széles körben végrehaj­tott védőoltásoknak kö­szönhető, hogy a megbe­tegedések száma vissza­esett és a gyermekbénu­lás ma már járvány­sze­­rűen nem jelentkezik. Az elért jó eredmények alap­ján a Minisztertanács a vé­dőoltások folytatását elrendel­te s felhatalmazta az egész­ségügyi minisztert, hogy 1959- től kezdve kötelezővé tegye a két éven aluli gyermekei gyermekbénulás elleni foly­tatólagos védőoltását, s tegye lehetővé a magasabb korosz­tályba tartozó gyermekek védőoltását is. A Minisztertanács hozzájá­rult, hogy a munkaügyi mi­niszter az ifjúság munkába­­állításának elősegítése céljá­ból 1958. évre további 8 mil­lió forintot felhasználjon. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A községekben, tanyai településeken fejlesztik a földművesszö­vetkezeti bolthálózatot Az utóbbi időben jelentősen fejlődött a földművesszövetke­zetek kereskedelmi tevékeny­sége. A megye bolti kiskeres­kedelmi forgalmát — Debre­cent kivéve — nagyobb rész­ben a földművesszövetkezetek bonyolítják le. 1958 első negyedévében a vidéki kiskereskedelmi forgalom 77,6 százaléka a földművesszövetkezetekre jutott. A földművesszövetkezetek több korszerű kiskereskedelmi és vendéglátó egységet hoztak létre a megyében. Ezek a bol­tok semmivel sem maradnak el a városiak mögött, s bizto­sítják a vidéki dolgozók kul­turáltabb kiszolgálását. Számos községben azonban még nem tudták átépíteni, rendbehozni az erősen megvi­selt, szűk kiskereskedéseket, ahol bizony nagyon nehéz a vevőkkel a foglalkozás. A há­lózat fejlesztésénél hiba volt, hogy a tanyai településeken, a községeket elhanyagolták, in­kább a járási székhelyeken hoztak létre nagyobb, kultu­ráltabb boltokat. Ez sok eset­ben szükségtelen volt, hiszen az állami kereskedelem a járá­si székhelyeken már rendelke­zik megfelelő bolthálózattal. Természetesen indokolt eset­ben lehetséges a földművesszö­vetkezet boltjának megnyitása a járási székhelyen is, de nem lehet ez a fő feladat. A Bel­kereskedelmi Minisztérium legutóbbi kollégiumi ülésén­ ha­tározat született, amely kötele­zi a MESZÖV-öt, hogy a ta­nyai településeken és a közsé­gekben nagyobb gondot for­dítson a bolthálózat kiépítésé­re és fejlesztésére. A szövetkezeti vendéglátó­­ipar fejlődése is számottevő. Néhány helyen, mint például Balmazújvároson, Nádudva­ron, korszerű egységeket léte­sítettek. A fejlődés afelé halad, hogy egyre-másra kiszorulnak az italboltok, a kocsmák és he­­lyüket a falatozók, a kisven­déglők veszik át. A jövőben a még működő italboltokban is nagyobb gondot fordítanak a hideg és készételek árusítá­sára. A töményszesz helyett egyre több hűsítő italt, sört juttatnak a hálózatnak. A frissen sült, a szalámi, a felvá­gott, a sajtfélék, kifli és pe­rec elfogyasztása után min­denkinek jólesik a kisfröccs, a sör vagy éppen a szörp. Ha nem is máról holnapra, de fo­kozatosan minden ötezer lakoson fe­lüli községben cukrászdát létesítenek a szövetkezetek, s friss süteménnyel, édes­séggel látják el a lakossá­got.­­Komoly gondot okoz­ a vidéki szövetkezeti vendéglátóipar­nak, hogy nincs elég szálloda, nem tudják hol elhelyezni a vendégeket. Olyan nagy járási székhelyen mint Püspökladány vagy Biharkeresztes, egyálta­lán nem működik szálloda. Berettyóújfaluban sem­­jobb a helyzet ahol ugyan van egy szálló, de korszerűtlen, nem elégíti ki a vendégek igényeit. Az elkövetkező években új szállodák építésére, a meglé­vők fejlesztésére is többet köl­tenek. A lengyelországi Lublin után most már Debrecen és a bolgár tengerparti Burgasz város között is egyre mélyülő baráti kapcsolataink alakul-­­ nak ki. Már az elmúlt ősz- e­­temdőben debreceni pedagó-­­­gusok voltak a tengerparti­­ fürdőhelyen, s viszonzásul­­ burgaszi pedagógusok nyaral-­­ tak Magyarországon. Látogat­a­tást tett Debrecenben a bur­­­­gaszi néptanács küldöttsége is.­­ Most, az elmúlt hetekben a ›› csereüdültetések kerekében a debreceni és megyei pedagó- ś gusküldöttség járt Várnában ›• és Burgaszban, jelenleg pe-­y­dig ötven burgaszi és Burgasz ‚› tartományi pedagógus tartóz­­kodik Magyarországon. ›› A bolgár vendégek a Buda­­­pesten és a Balaton mentén­­ töltött napok után vasárnap , Debrecenbe érkeznek, nyolc ?? napot töltenek a városban 5· majd kétnapos tartózkodásra SS Hajdúszoboszlóra utaznak. A s› vendégek ittlétük alatt a Hor- Ha­tobágyra, Lillafüredre, Mis­kolc-Tapolcára és Egerbe is el­látogatnak. --------- , . Bolgár pedagógusok jönnek Debrecenbe és Hajdúszoboszlóra Érdekes kiállítást rendezett a hajdúböszörményi Hajdúsá­gi Múzeum. A megye első újságaiból, melyek Hajdúbö­szörményben jelentek meg. Képünkön H. Fekete Péter a múzeum igazg-'f­'ja a kiállítás látogatóinak bemutatja a ré­gi újságokat.

Next