Hajdú-Bihari Napló, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

HAJD­U -BIHA­Ri Világ proletárjai egyesüljetek! 1958. OKTOBER. 1., SZERDA El|f8 JSSfi 8|§|$l | ÄRA: 50 FILLÉR Nkj JM fUß gi fl fi | Hl. ÉVFOLYAM 231. S/AM M UH A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Sík Endre külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlésen az Egyesült Államok agresszív politikájáról A­z ENSZ közgyűlése szep-­­­­ember 29-én, hétfőn folytat­ta a nemzetközi kérdések­­ megvitatását. A közgyűlés ülésén felszólalt többek kö­zött S­í­k E­n­d­r­e, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, a magyar ENSZ-küldött­­ség vezetője, és a következő­ket mondta : E­lnök úr ! A nemzetközi helyzet mind­azon kérdései, amelyek köz­gyűlésünket foglalkoztatják, szoros kapcsolatban vannak az Amerikai Egyesült Álla­mok külpolitikájával. A hely­zet és egyes égető kérdések reális megértésének előfelté­tele tehát az amerikai kül­politika jó és helyes megér­tése. Azt hiszem, mindenki számára evidens, hogy az amerikai külpolitikát legjob­ban azok értik, akik csinál­ják. Világos, hogy magyaráz­ni is ők tudják legmeggyő­zőbben. Ha engedjük, hogy a State Department (az Egye­sült Államok külügyminiszté­riuma) magyarázza saját ma­gát, akkor mi is jobban meg­értjük a State Department külpolitikáját és a kritikus helyzeteket, amelyek Ebből a két dokumentum­ból a napnál is világosabban kitűnik, hogy a veszélyes helyzet előbb a Közép-Kele­ten, majd a Távol-Keleten megfelel a State Department előzetes elképzeléseinek, és hogy a veszélyes helyzeteket a State Department külpoliti­kája szándékosan idézte elő. M­iből látjuk ezt ? A Kö­zép-Keletről szóló beszámoló akkor hangzott el, amikor az iraki fordulat még nem tör­tént meg, de a 6. flotta már mozgásban volt a Földközi­tengeren és a libanoni part­raszállás esélyeivel fenyege­tőzött. Egy héttel előbb hall­gatta meg a szenátusi bizott­ság a távol-keleti helyzetről szóló beszámolót. Ott viszont már nagy arányokban folyt a Csang Kaj-sek­ ista haderők egyharmadának összpontosítá­sa Kimoj szigetére. A közép­­keleti beszámoló kiemeli a Libanonnak, Jordániának és Iraknak adott katonai és tech­nikai segítséget, majd Irakról szó szerint a következőket mondja: Irak is aktívan köz­reműködik a bagdadi pak­tumban. Nekibátorították Ira­háborús veszéllyel árnyé­kolják be a világot s az ENSZ-t zsákutcába jut­tatták. B­eszéljen tehát a State Department. A hivatalos ame­rikai dokumentumokból idé­zek. A State Departmentnek az amerikai külpolitika hiva­talos okmányként kiadott bulletinjéből. A­z ez év július 2-án meg­jelent bulletin két beszámoló szövegét ismerteti. Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el. Az egyiket az Egyesült Államok közel-keleti, afrikai és dél­ázsiai politikájáról Mr. Wil­liam M. Rountree a State Department közép-kele­ti, dél-ázsiai és afrikai he­lyettes államtitkára tartotta — a dátum is fontos — ez év május 8-án. A másikat vi­szont ugyancsak a szenátus külügyi bizottságában május 2-án Mr. Walter S. Ro­bertson tartotta, aki a Sta­te Department távol-keleti politikájával foglalkozik és címe: Az USA politikája és programja a Távol-Keleten. két, hogy folytassa ezt a ma­gatartást, egyéb intézkedést e mellett azzal is, hogy katonai segítséget biztosítottunk szá­mára. A távol-keleti USA-prog­­ramról szóló beszámoló ösz­­szegezi a State Department külpolitikájának az ottani térségben az elmúlt tíz év alatt, elért, eredményeit, fel­vázolja perspektíváit. A fő eredményeket és a leglénye­gesebb kilátást ebben a meglepő mondatban foglal­ja össze : a Kínai Köztársa­ság továbbra is szilárd és hatékony szövetséges és ál­landó kihívás a kommunista Kínának a kínai nép feletti uralom tartós megerősítésére irányuló kísérleteivel szem­ben. Ismerteti ugyan a beszá­moló az USA kapcsolatait az összes távol-keleti országgal, de egyedül Csang Kaj-sekre vonatkozóan állapítja meg, hogy szilárd és hatékony szö­vetséges. Mindezt éppen ab­ban az időben, amikor Csang Kaj-sek haderőinek nagyobb egységei települtek át a szá­razföldi Kína tőszomszédsá­gába, a part menti szigetek­re, Kimojra és Macura­­ban tartózkodó amerikai és angol csapatokról. 5. Ez a kihívási politika jellemzi a State Department külpolitikáját nemcsak a Kö­zép- és a Távol-Keleten, ha­nem általában minden nem­zetközi vonatkozásban. A magyar kormánynak erről egészen friss tapasztalatai vannak. Az USA budapesti követsége sajtóattaséjának je­lenlétében rendezett sajtókon­ferencián öt beszervezett amerikai kém mondotta el, hogy milyen aknamunkára ké­szítették fel őket az USA hivatalos és illegális szer­vei Magyarország állam­rendje ellen. E­nnek ellenére, hogy a buda­pesti amerikai követség dip­lomatája is jelen volt az ada­tok feltárásánál, az amerikai szervek még csak kísérletet sem tudtak tenni az ismerte­tett adatok cáfolására. 6. Ez a kihívási politika vi­szi sok tekintetben zsákutcá­ba az ENSZ jelenlegi közgyű­lését is és idéz fel nagyon sú­lyos veszélyt az ENSZ értel­me és léte ellen. Miután az amerikai küldöttség megaka­dályozta kedvező hat­­rzat­hozatalát Kína képviseleté­nek megvitatását illetően, a State Department most azzal fenyegetőzik, hogy a varsói tárgyalások sikertelensége esetén az ENSZ állásfoglalá­sát fogja igényelni a távol­keleti helyzet kérdésében. Amilyen mértékben folytatja a State Department kísérlete­ zéseit, hogy az F­NSZ-et kihí­vási politikájának eszközévé tegye, olyan mértékig sodorja magát az egész szervezet eg­zisztenciális válságba. G­ondolom senki sem téte­lezi fel, hogy a Kínai Nép­­köztársaság képviselete ellen kierőszakolt közgyűlési hatá­rozat után, amíg azt az ENSZ jóvá nem teszi, bármilyen il­letékes véleményt is tudna nyilvánítani az ENSZ bár­mely szerve a távol-keleti helyzetről. Kihívási politika a haladás ellen M­i ellen irányul a kihívási politika ? A mai nemzedék átalakuló világban él. A vi­lág különböző pontjain a ha­ladás és a reakció erői mér­kőznek egymással. Délkelet- Ázsia és Afrika széles terü­letein nagy néptömegek most jutottak el a nemzeti öntu­datra ébredés fokára. Amin Európa és Amerika népei a múlt században átmentek, a nemzeti öntudatra ébredés él­ményeit, életük új korszakát most élik át Afrika és Ázsia nagy lakosságú országai. A kizsákmányolt népek végleg le akarják rázni a gyarmato­sítás minden formáját. Nem­csak politikailag akarnak függetlenek lenni, hanem földjük kincseit, munkájuk gyümölcseit is maguk akar­ják élvezni. A State Depart­ment aszerint mozgatja a 6. flottát, a 7. flottát, aszerint irányítja katonai segélynyúj­tását és aszerint ígéri gazda­sági segítségét, hogy hol moz­dul meg erőteljesebben a néptömegeknek ez a haladó mozgalma, de korántsem azért, hogy a haladásnak se­gítsen. A kizsákmányolás és gyarmati elnyomás ellen küzdő népek nem Ameri­kától várnak segítséget. A­z ilyen népek, hogy a hala­dás legfrissebb reménységei­vel kezdjem a felsorolást, Ghánára, Tuniszra, Marokkó­ra, Ceylonra, Irakra, az Egye­sült Arab Köztársaságra. In­­(Folytatás a 2. oldalon.) A közép- és távol-keleti feszültség az Egyesült Államok műve Hírek a piacról N­agy a sürgés, forgás a terményvásárban M­inőségi vizsga a tengeri piacon Az USA külpolitikai alapelve a kihívás politikája A State Department doku­mentumai alapján a követ­kező tények világosak : 1. A State Department szó­­használatával élve az Egyesült Államok kül­politikai alapelvét a kihí­vás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szilárd , hatékony szövetségeseknek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkal­mazzák. Szövetségeseit álta­lában abból a szempontból értékeli, hogy mennyire al­kalmasak helyzetüknél és ér­dekeiknél fogva a kihívás po­litikájának az érvényesítésé­re. Ezt a politikát joggal le­hetne ugyan provokatív és agresszív jelzővel illetni, mi­vel azonban a State Depart­ment jobban szereti a „kihí­vás” kifejezést, azért meg­maradok annak használata mellett.­­ A háborús veszély Kö­zép-Keleten nem az iraki nép forradalma következté­ben állt elő, hanem ezt a ve­szélyt a State Department ki­hívási politikája fokozatosan építette ki az arab népek na­cionalista mozgalmai ellen jordániai, libanoni és iraki szövetségeseinek adott katonai segéllyel és az amerikai—angol beavatkozás ígéretével. 3. A távol-keleti háborús veszély nem augusztus 23-ával alakult ki, hanem fokozato­san halmozódott fel a Csang Kaj-seknek adott katonai és politikai segítségben, amely a kihívó politika alkalmazására bátorította Csang Kaj-seket. 4. A Közép-Keleten és a Távol-Keleten kialakult hely­zet szoros kapcsolatban áll egymással. A kapcsolatot a State Department kihívási po­ litikája adja. A két területen egymással párhuzamosan in­dult el a kihívás előkészítése. Miután a katonai beavatkozás a Közép-Keleten megtörtént, a kihívási politikát robbaná­sig fokozták a Távol-Keleten, hogy a közvélemény figyel­mét eltereljék a Közép-Kele­ten, Libanonban és Jordánia­ Ma teszik le az esküt a megyei, városi és községi választási elnökségek tagjai A választási előkészületek javában folynak. Az első sza­kasz lezárult azzal, hogy be­fejeződött az összeíró lapok elbírálása. Hozzákezdtek a tanácsoknál az ideiglenes vá­lasztói névjegyzékek összeál­lításához, annak kimunkálásá­hoz, hogy kik gyakorolhatják a törvény értelmében szava­zati jogukat november 16-án. K­észül az ideiglenes válasz­tói névjegyzék. Mindazok, akik az összeíró lapot kitöl­tötték és választói joggal ren­delkeznek, az ideiglenes név­jegyzékre kerülnek. Ha va­­ laki alaptalanul kimarad va­ lamilyen oknál fogva a név­jegyzékből, az ideiglenes név­jegyzék közszemlére tétele után tegye meg észrevételét a tanácsnál, kérve a kiigazí­tást. Abban az esetben, ha valaki a végleges választói névjegyzékből is tévedésből kimaradna, ugyancsak kérhet jogorvoslást. A tanácsnál, ha igazolja választói jogosultsá­gát, a pótnévjegyzékre kerül a neve, és gyakorolhatja al­kotmányos jogát. A számlálólapok elbírálása után senkit nem értesítenek arról, hogy felvették-e a név­jegyzékre vagy nem. Tartsa tehát kötelességének minden­ki, hogy figyelemmel kísérje a közszemlére tett választói névjegyzékeket. M­a, szerdán délelőtt, a Ha­zafias Népfront által delegált választási elnökségek tagjai, az illetékes tanácsok v. b. el­nökei előtt leteszik az es­küt. A választókerületi bi­zottságok tagjai ugyancsak esküt tesznek az illetékes ta­nács v. b. elnöke előtt. Az eskütétel után megtartják ala­kuló ülésüket, amelyen elnö­köt és titkárt választanak. ­ 90t új tsz és egy tszcs alakult a megyében A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának kedden tar­tott ülésén a mezőgazdasági osztály vezetője, Fülöp Imre elvtárs bejelentette, hogy az elmúlt hetekben öt új ter­melőszövetkezet és egy ter­melőszövetkezeti csoport ala­kult meg. Megvizsgálták az alakulás körülményeit, s azt állapították meg, hogy a si­keres működés alapfeltételei biztosítva vannak. S éppen ezért javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy az új ter­melőszövetkezetek működését engedélyezze. z új szövetkezetek a kö­vetkezők: vekerdi Dózsa Tsz, mikepércsi Vörös Csillag Tsz. Ez a tsz 240 holdon kezdi m­eg a munkát. A tsz-tagok úgy határoztak, hogy fejen­ként 2­ 2000 forintot adnak össze, hogy erősítsék alapju­kat. Görbeházán a Dózsa, Nagyhegyesen az Új Hajnal, Hajdúnánáson a Petőfi Tsz alakult meg. Ez a tsz 194 hol­don kezdi a munkát. Tagjai­nak száma 20. B­ihartordán tszcs alakult Petörfi néven, 11 család 130 holdon kezdi meg a munkát. Tudomásul vette a végrehajtó bizottság azt is, hogy Be­rettyóújfalu községben a Rá­kóczi és a Vörös Csillag ter­melőszövetkezetek egyesültek és Rákóczi néven folytatatják munkájukat. A Hol tartanak október 2-én jelölőgyűléseket ? A képviselők és a tanácsok választását jelölés előzi meg. A jelölőgyűléseket a Haza­fias Népfront helyi szervei október 2-től­­ 22-ig tartják meg az ország egész terüle­tén. A választók ezeken a jelölőgyűléseken tesznek ja­vaslatokat az egyes képvi­selőjelöltekre és tanácstag­­jelöltekre. A­z országgyűlési képviselői jelöléseket rögzítő jegyző­könyveket, amelyeket a hely­színen vesznek fel, a jelölő­gyűlés határozatával október 23-ig meg kell küldeni a nép­front megyei szervéhez. A tanácstag-jelölésekre vo­natkozó jegyzőkönyveket is a gyűlésen veszik fel és a Ha­zafias Népfront helyi szer­véhez küldik meg, tehát nem a megyeihez. A jelölőgyűléseket már ok­tóber 2-án, csütörtökön a megye és Debrecen több he­lyén megtartják. Jelölőgyűlé­sek lesznek Debrecenben a III. kerületben, a Fertőtlenítő Intézet orvosi rendelőjének várótermében délután 6 óra­kor, az Alvinczi téri iskolá­ban, a MÁV műhelytelepi is­kolában ugyancsak 6 órakor. A­z I. kerületi Tanács kör­zeteiben október 2-án a kö­vetkező helyeken tartanak je­lölőgyűlést: a Kálvin téri ál­talános iskolában délután fél 6 órakor. Ezen a helyen a Csapó utca 2—18. sz., a Vár utca páros oldala, a Vörös Hadsereg útja 2—14., a Kál­vin téren 3—8. sz. házakban lakók gyülekeznek, hogy a jelölőgyűlést megtartsák. A Brassai János utca pá­ratlan oldala, a Méhes utca 35—39-ig, a Kishegyesi út páros oldala a Brassai utcá­tól végig, valamint az 1. sz. Szociális Otthon lakói dél­után fél hat órakor, a Kis­hegyesi út 54. sz. alatti szo­ciális otthonban tartják a jelölőgyűlést. Ide gyülekeznek a Micsurin utca mindkét ol­dalán, a Kishegyesi úttól a Méhes utcáig és a Ságvári utca mindkét oldalán, vala­­mint a Brassai utcától a Mi­csurin utcáig lakók. A tégláskerti általános is­kolában, a Balaton utca 68. sz. alatt délután fél hat óra­kor tartják a jelölőgyűlést azok számára, akik a Vértesi utcán a 6—10., a Basahalom utcán a 36-tól végig és a 11. számtól végig, a Balaton utca 45-től végig és 70-től végig, a Tégláskert utca mindkét ol­dalán, a Szepesi utca 49-től végig és a 62-es számtól vé­gig valamint a Kanális utca 59-től számított házaiban lak­nak. A Szabó Kálmán utcai Általános Iskolában ugyan­csak fél hat órakor tartják jelölőgyűlésüket azok, akik a Szent Pál utcán, a Molnár ut­cán, a Tarr, Sebes, Galamb, Csákány, Fokos, Karabély, Gizella utcák mindkét olda­lán, a Rigó utcának a Vágó­híd és a Budai Kasatás utcák közé eső szakaszán, a Regős utcán és az Igric utcában lak­nak. A második kerületben a népfront-bizottság a Péterfia utcai iskolában tart jelölő­" gyűlést október 2-án hat óra­kor azok számára, akik az Egymalom utca páratlan ol­dalán, a Péterfia utcától a Rákóczi utcáig, a Rákóczi utca páros oldalán, az Egy­malom utcától a Nyomtató utcáig, a Nyomtató utca pá­ros oldalán a Rákóczi utcától a Vár utcáig, a Vár utca pá­ratlan oldalán a Nyomtató utcától a Kálvin térig, a Kálvin tér 9., 10. és 11. számú házakban, valamint a Péter­fia utca páratlan oldalán, a Kálvin tértől az Egymalom utca sarkáig laknak. A Mester utca 22. sz. alatti iskolában jelölőgyűlést tarta­nak azok számára, akik a Mester utca páratlan oldalán, a Bundi utca sarkától a Cse­mete utca sarkáig, a Csemete utca páratlan oldalán, a Mes­ter utca sarkától a Honvéd utca sarkáig, a Honvéd utca (Folytatás a 2. oldalon.)

Next