Hajdú-Bihari Napló, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

Jsm­er elterjesztő előadások Ma, 28-án, kedden délután fél 5 órai kezdettel dr. Simon Miklós tart előadást Női szép­ségápolás címmel, után, 5 óra­kor dr. Kovács Tibor A rák­betegségek megelőzése nőknél címmel tart előadást, melyet az Idejében c. film vetítése kísér. Mindkét előadás az Építőipari Vállalat Beloianiusz utca 2 szám alatt lesz. Ma, 28-án, kedden délután 5 órakor, a Postás művelődési otthonban tart előadást Poly­­vás István­ tanár Shakespeare legszebb drámái címmel. Utá­na bemutatásra kerül a Ro­meo és Júlia c. angol film.­­V Holnap, 29-én, szerdán dél­után 6 órakor a Belsped kul­túrtermében tart előadást Fél­­szerfalvi János tanársegéd, Atombomba kísérletek cím­mel. Kísérőfilm : Első a vilá­gon. Holnap, szerdán délután 2 órakor a Dohánygyárban tart előadást Bartos Sándor tanár Csehszlovák tájak címmel. ★ 1k Népfront 111111 HÍREK IK­i Az egyeki népfront-hét zá­ró előadásaként Komoróczy György, a Megyei Levéltár igazgatója tartott érdekes elő­adást Egyeken, az őszirózsás forradalom egykori egyeki ese­ményeiről. Az őszirózsás for­radalom évfordulója alkalmá­ból megtartott előadáson 250 főnyi hallgatóság jelent meg. Szombaton délelőtt tartot­ták a berettyóújfalui járás községeinek béketitkári érte­kezletét. Nagy Zoltán járási béketitkár értékelte az érte­kezleten a békebizottság mun­káját, a választási előkészüle­tek eddigi időszakában és megszabta a békebizottságok elkövetkezendő feladatait. A Hazafias Népfront csapó­kerti bizottsága e hó 25-én jól sikerült népfront-estet rende­zett a Jánosi utcai kultúrház­­ban. Az ünnepi beszéd után a Dohánygyár kultúrcsoportja szórakoztatta a mintegy 300 főnyi közönséget. Tekintve, hogy az ifjúság nagy érdeklő­dést tanúsított a népfront-est iránt, a kerületi népfront-bi­zottság elhatározta, hogy a C­apukertben r­övidesen ifjú­sági népfront-estet rendez. Debrecenben­ a Belváros II. alapszervének területén nép­front-estet rendeztek, amelyen Csabai József, a Debrecen Vá­rosi Tanács v. b. titkára tartott előadást a kül- és belpolitikai helyzetről. HÍREM ■“ Várható időjárás kedd es­tig. Változó felhőzet, eső nél­kül. Gyenge légáramlás. Az éj­szakai lehűlés fokozódik. A nappali hőmérséklet alig válto­zik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet kedden 11— 14 fok között. Távolabbi kilá­tások: enyhe idő. Hétfőn Debrecenben a hőmérsék­let maximális értéke 11,1, az éj­szakai minimum 1,2 fok volt. Ta­lajmentén —2,1 fokot mértek. Csa­padék nem volt. A Nap 5,3 órán át sütött. — Fogászati rendelésem is­mét megkezdtem. Molnár László áll. vizsg. fogász. Kál­vin tér 3. Telefon: 21-77. (x) — Akinek a nagyhegyesi közös nyájban ruha van, else­jén a köntösgátnál átveheti. (x) — Tánctanfolyamok indul­nak november 3-án az Építők kultúrtermében, Kossuth u. 1. Délutáni csoport 7—9 óráig. Beiratkozni már lehet Schaff tánctanárnál, Csapó utca 61. MH (x) — A szerződéses sertésára­kat 1959. évre az élelmezés­­ügyi miniszter súlyhatártól és jellegtől függően kilogram­monként 14—15,50 forintban állapította meg. A termelőszö­vetkezetek minden állat után 600 forint, a többi termelők 400 forint kamatmentes előle­get kapnak.­­ Az élelmiszeripari dolgo­zók átlagkereste 1956-hoz ké­pest 21,8 százalékkal növeke­dett, összehasonlítva más iparágakkal — a bányászat és az építőipar után — a jövede­lemnövekedés a bérrendezés után ennél a szakmánál volt a legnagyobb.­­ A debreceni légoltalom tartalékalakulatának tagjai vasárnap reggel 9 órakor ün­nepélyes eskütételre gyűltek össze a központi kultúrotthon­­ban. A megjelentek üdvözlése után Barta Károly, a Debre­cen Városi Tanács v. b. elnök­­helyettese, városi légoltalmi pa­rancsnokhelyettes előtt meg­történt az eskütétel. Ezután Barta Károly intézett beszédet a légoltalom újoncaihoz. MAI BÖKKENŐ Debreceni szurkolókat Nagy gyász érte, nincs mese Három nullra vert meg minket A Szegedi VSE. Saját kárán így tanulta Meg a híres Loksika, Hogy Szegeden három góllal Erősebb a paprika. Fülöp György A Vargakertben a területi népfront-bizottság népfront­estet rendezett, amelyen Ga­­csó Sándor mondott beszédet, majd a bútorgyáriak és a Gép­ipari Technikum kultúrcso­­portjai szórakoztatták a nagy­számú megjelenteket. Műsor után disznótoros vacsora, majd tánc következett. MÁV Debreceni Építési Főnök­ség közli az érdekeltekkel, hogy folyó hó 29-én 12 és 16 óra között a Debrecen—Tiszalök vasútvonal és a Bartók Béla út kereszteződésben folyó vasútpálya javítás miatt le lesz zárva. Közúti közlekedés a fenti időpontban (Bartók Béla út) Dorottya út, Hatvan utcai temető, Koszorú utca, Pesti utca terelő utakon történik. (X). Munk£soka­ keresnek Minőségi ellenőrt gyártáshoz felvesz a Finommechanikai Válla­lat, Szabadság út 92. MH. Férfiszabókat felvesz a Csokonai Színház. MH. Házimunkást és takarítónőt no­vember 1-re felvesz az Állami Zrí­nyi Ilona Gyermekotthon, Bem tér 13. Mérlegképes könyvelőt belső el­lenőri beosztásba keres iparválla­lat. Ajánlatokat „Gyakorlott” jel­igére. SZÍNHÁZ Ma 7-kor Volpone, Madách-bér­­let 3. Szerdán 7-kor Volpone, Já­­szai-bérlet 2. Csütörtökön 7-kor A szelistyei asszonyok, Egressy-bér­­let 2. Pénteken 7-kor Volpone, Od­­ry-bérlet 2. Szombaton 3-kor A szelistyei asszonyok, ifjúsági elő­adás, este 7-kor Volpone. Vasár­nap 3-kor A mosoly orsz­ága, ifjú­sági előadás, este 7-kor Volpone. Kamaraelőadások az Ady Endre is művelődési otthon­ban, csütörtökön 8-kor Nem va­gyunk angyalik. Pénteken, szom­baton és vasárnap 8-kor Ilyen nagy szerelem. mozik . VÍG: fél 4, 6 és negyed 9 óra­kor: Fehér éjszakák, szélesvásznú olasz film. - APOLLÓ: de. ne­gyed 10, negyed 12 és fél 2 órakor: Fehér éjszakák, szélesvásznú olasz film, du. háromnegyed 4, 6 és ne­gyed 9 órakor: Csempészek. - ME­TEOR: negyed 4, fél 6 és fél 8 óra­kor: Csempészek. - IFJÚSÁGI: fél 10, fél 12 és háromnegyed 2, du. 4, 6 és negyed 9 órakor: Tánc és szerelem. - KLINIKA: 5 és 7 óra­kor: Naplemente előtt. - ÁRPÁD: (Csapókert, Jánosi u.) 6 órakor: Sóbálvány. - OLYMPIA: (Vámos­­pércsi út) fél 8 órakor: Szakadék. — BOCSKAI: (Csapókert, Sámsoni út) 6 órakor: A világ teremtése. — MÓRICZ ZSIGMOND: (Nagy Sán­­dor-telep) 7 órakor: Chaplin-pará­­dlé. — BEM MOZI: (Bem tér 10.) 6 órakor: Apák és fiúk. - OLÁH GÁBOR: (Tégláskert) 7 órakor: Befejezetlen elbeszélés. Városi moziszolgálat KEREKES-TELEP: A fejedelem ba­jnoka. - NYULAS-TELEP: Éj­jeli őrjárat. - MUNKÁSSZÁLLÓ: Amiről az utca mesél. - I. SZOC. OTTHON: A fejedelem bajnoka. A nyíregyházi rádló mison (Az adás ideje este 6 órától 7 óráig a 223,8 méteres középhullá­­mon.) Október 28.: Napi krónika. — Filmzene. — A színház kuliszái mögött. — Cigányzene a javából. — Nők műsora. — Ajándékműsor a ricsikai erdészet dolgozóinak. — Egy asszony emlékezik. — A plety­ka eredete — szatíra. PÉNTEKEN A KAMARASZÍNHÁZBAN: Ilyen nagy szerelem Pénteken este mutatja be a debreceni Csokonai Színház kamaraszínháza Pavel Kohout „Ilyen nagy szerelem” című nagysikerű darabját. A darab szereplői : Tándor Lajos, Sza­bó Ildikó, Latinovics Zoltán, Gumik Ilona, Forgács Tibor, Hotti Éva, Tyll Attila, Szabó Ibolya, Simor Ottó és Oláh György. Rendező : Pethes György. NB&ID 171 1958. OKT. 28. I ■ VOLPONE • Bemutató a Csokonai Színházban A klaSS/skl­b komédiázás remekét, Ben Jonson Volponé­­ját mutatta be pénteken a Csokonai Színház. A vígjáték­nak kijáró jelzőt azonban ez­úttal mellőzni kell az együttes előadását illetően. A darabot alapvető tévedések vitték mel­­lékösvényre, s így a felfoko­zott élményvárás helyett kö­zepes színházi estével kellett megelégednünk. A Volpone a pénz komédiá­ja. Tehát nem a bohózata. A választóvonal világos és ért­hető, sőt művészi szempontból kötelező. Kemény, fölényes szatíra mindaz, ami­ Ben Jon­­sont­ kritikára lendíti, s a merő szarkazmus eleve ki­zárja a műfajnak ellentmon­dó színpadi megoldást. Szükségtelen volna most itt elemeznem a darabot akár tartalmi, akár formai szem­pontból. A színjátszás gazdag történetében annyi fény hullt már rá, hogy még a részlet­­kérdések is teljes megvilágí­tásban tündökölnek. A pénz­éhség, a fukarság dekadens kéjencének típusét, nem so­kan knockantolták olyan fö­lényesen, mint Ben Jonson és ez a rátermettség elegendő volt ahhoz, hogy még Shakes­peare árnyékában is Shakes­­peare-hoz magasodjék. Egyet azonban ha nem is az újdonság erejével, de az előadás értékelési szempontjá­ból szükséges megfogalmazni. Ben Jonson vígjátékénak két alappillére Mosca és Volpone. Minden más rajtuk nyugszik, a darab egészének imponáló boltozatát ők tartják. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a többi figurák szerepe harmadrangú vagy éppen mellékes. Akiket az író megmintázott, nagyon is markáns típusok, csak éppen jellemük, magatartásuk vala­milyen szállal hozzá van kö­tözve a főcselekmény sodrá­hoz, így tehát kénytelenek mindig a főirányba fordulni, pontosabban Volpone és Mosca játékszerévé formá­lódni. A darab rendezőjének ezt a vázlatosan idejegyzett alap­törvényt mindenképpen szem előtt kell tartania. Az elő­adás egésze ennek a betartá­sán áll, vagy bukik, sőt a mondanivaló lényege is elsik­kad, ha a rendezés a részle­tek tetszetős fordulataira fe­ledkezik. Berényi Gábor rendezői el­tévedése biztosra veszem, hogy csak­ egyszerű kisiklás. Kár, hogy épp ennél a darabnál történt, hiszen színész és kö­zönség erre a bemutatóra gyűjtögette leginkább erejét. A rendezés koncepciót­lan, ezúttal hiányzik belőle a nagyvonalúság. A darab írá­sos szerkesztése sokkal bizto­sabb és határozottabb, mint a színpadi, hiszen az az olva­só fantáziáját újból és újból magával ragadja. Az előadás­ból elsősorban épp ez a ha­tározott szerkesztési arány­érzék hiányzik. Egyes jelene­tek néha üressé, feleslegessé válnak, a szituációk nemegy­szer elsikkadnak. A sziporká­zó és remek ötletek olykor egyhangúságba fulladnak, s a néző a vígjáték törvényére figyelvén nemegyszer kényte­len megelőzni a színészt, akit a rendezői utasítás egy-egy gyorsan megoldható alapállá­sához láncol. Matt a darab hangulati ren­dezése is. Épp a komédiázás lehetőségei maradnak kibon­tatlanok, vagy ha próbálkozás történik, az valamilyen ürügy­gyel mindig eltéved az ope­­retteskedés súlytalan terüle­tére. A bemutatón látott pro­dukciót rendezői szempontból szükséges volna revízió alá venni. Kettős érdek — színé­szi és rendezői —, hogy a darab tömörebb, határozot­tabb, s így magával ragadóbb is legyen. A színészi teljesítményekre a rendezői magatartás akarva­­akaratlanul is árnyékot terí­tett. Többek között talán ez is magyarázza, hogy éppen Szendrő és Lőte alakítása ma­rad legtöbbet adós, s mögötte is jó néhány kanyarral annak a várakozásnak, amellyel elő­re futottunk elképzeléseink­ben. A két főszerepet Szendrő József, a Csokonai Színház igazgatója és Lőte Attila ala­kították. Azért szükséges így együtt és egyszerre említe­nünk Volponét és Moscát, mert a két figura minden kü­lönbözőség ellenére is így érthető és magyarázható. Volpone korlátai ellenére is ügyes cselvető, s ennek a szónak, hogy pénz, bűvös ha­rangjátéka van a szívében. Egyéniségét ez mozgatja, ez lendíti, s majd magasból mély­re buktatva tragédiáját is ez magyarázza. Mosca, Volpone árnyéka. De nem az az árnyék, amelyet Volpone aranytól súlyos teste előre vetít,­­ éppen a Vol­pone felé magasodó árnyék, úgy átlát gazdáján, mint a szitán, ügyes rafinériával úgy irányítja az egész cselek­ményt, hogy az végül is az ő fölényével zárul. Tehát min­denütt ott van, mindent ő mozgat, s amibe konkréten még nem is játszik bele, csel­vetéseivel ott is hurkot állít. A Csokonai Színház előadá­sában bármennyire is meg­lepő, épp fordítva történik. Mosca alig több egy intelli­gens végrehajtónál, akit hely­zete egyszerűen arra determi­nál, hogy az események ki­szolgálója legyen. Szendrő József külső­ségében kitűnő Volpone típus, alakításának egészével azon­ban nem győz meg ennek a figurának Ben Jonson-i nagy­ságáról. Az első jelenetek szellemes szikrázásától elte­kintve amolyan öreguras ma­gatartásba merevül, s inkább a hang sokszori változtatásá­val próbálja érzékeltetni Vol­pone jellemét, mint színészi karakterizálással. Pedig Szendrő József ren­delkezik azzal a művészi rá­termettséggel, mely alkalmas­sá teszi még erre a szerep­körre is. Hiszen épp a befe­jező jelenet magára találása bizonyította, hogy az előadás egésze alatt milyen tüzeket őrzött magában. Kár, hogy csak egyszeri fellobbanásával tudott bennünket megperzsel­ni. Lőte Attila * végig fáradt volt és szürke, küszködött a szerepével. Ben Jonson Mos­­cája nem az, amit ő alakított. •Lélektanilag semmit sem ké­szített elő, s az utolsó jelenet ezért hat váratlanul. Magyarázatok és indokok keresése helyett ezúttal hadd tegyek egy megjegyzést. Sem­miféle szereposztási politika nem indokolja, hogy egy ki­váló képességű fiatal színészt talán az egyéniségéhez sem illő szereppel agyonterhelje­nek. Lőte játszott a Dadában, a Szelistyei asszonyokban, s ugyanakkor próbálta a Mos­cát. Mi indokolja ezt a túl­zott erőfeszítést? Latinovics Zoltán véleményem szerint nagyon is helyén­való lett volna ebben a zsánerű szerep­ben. A többi alakítások is — ket­tőt kivéve — mögötte marad­tak a Csokonai Színház mű­vészi átlagának. Bángyörgyi­­ Károly Corvino alakjában , mintha közepes utánzója lett£ volna önmagának. Indiszpozí- ► ció, partnerhiány, ki tudja, mi­t okozta, hogy ez a remek szí- ► nész csupa külsődleges gesz- ► tusokra szorítkozott,é­s még a► legjobb jelenetekben sem tu- ► dott atmoszférát teremteni. ► Hegedűs Ágnes szerep-felfo-► gásából leginkább az őszinte- ► ség hiányzott. Játéka alig volt­­ több egy közepes, kezdő szí- ► nész teljesítményénél. Kun ► Magda darabosságát a további ► előadások minden bizonnyal ► le fogják csiszolni. Angyali Sándor Leonéja túl harsányan ► hatott, az effajta realizmus in- n kább egyedi, mint általános. ► Selmeczi Mihály a bíró szere- ► pét szűk határok közé szőri- ► tettá. Humora, derűje inkább­ jellemezték saját művészi­­ egyéniségét, mint az író meg- ► formálta típus jellemét. ► Zelenay József, Gyulai Ká­­f­­oly, Siklós György, Schäfflern Zoltán nem változtathattak az ► előadás egészén, mivel felada- ► tuk inkább árnyalati, mint ► meghatározó. „ Az előadás legjobbja­i Harkányi Endre és Novák Ist­n ván voltak. Különösen Harká- *­nyi Endre játéka emelkedett £ ki az együttes egészéből. Ben­t Johnson elképzelését ő váltot­ £ ta legjobban valóra, s Voltore, £ akit ő megformált, semmi két­ £­ség, hogy ilyen lehetett. No­ £ vák István Corbaccioja újból £ igazi magára találása ennek az£ érzékeny alkotóművésznek. £ A díszleteket — s ezúttal ez- £ zel is vitáznom kell — Csányi£ Árpád tervezte. Az a törekvés, £ amely Csányi díszleteit oly £ vonzóvá és érdekessé teszi, a £ Volponéban nem szolgálja a£ darab érdekeit. Stílusjegyét te­ £­kintve semmiképpen sem il- £ lenek a XVII. századra, s a£ jelzések illúziójával sem sdke-£ rült a kor és környezet jelleg-£ zetességét szimbolizálnia. Gre-£ gus Ildikó jelmezei néha in- ► dokolatlanok, különösen is ► Mosca ruhájának nevetséges £ színösszeválogatásában. Zakar £ István maszkjai viszont kitű-£ nőek, szinte külsődleges to- ► vább motiválói az alakok bel- £ ső tulajdonságának. ■ £ Fény és árnyjáték, talán így £ lehetne végső összegzését adni £ a Csokonai Színház Volpone-£ előadásának. Az együttes azon-£ ban rendelkezik mindazokkal a £ lehetőségekkel, amelyek a to­­­vábbiakban növelhetik a fényt £ az árnyék rovására. £ Boda István £ ■ ------------ ► !... „ahogY lesz I­sau les Egyik legolcsóbb, legszó­­rak­oztatóbb és legtanulsá­gosabb szórakozás egy-egy film megtekintése. Ezt na­gyon sokan felismerték és ki is használják, de éljünk is az adott lehetőséggel. Van amikor felüdít a film megtekintése. Van amikor fáradtan, elgondolkozva vagy ökölbe szorított kézzel jön ki a moziból az ember. Ez történt velem, október 25- én is, amikor megtekintet­tem a „Sötétség és köd” című dokumentum­filmet, majd utána a „Teuton-kard akció” című nagyfilmet. Mit mutat be a két film? Bemutatja azokat a borzal­­makat, amelyeket a nácik vittek véghez a II. világhá­ború alatt és előtt. De bemutatja azt is, hogy jelenleg ismét egy borzal­mas, az elmúltaknál még borzalmasabb háború előké­szítésén fáradoznak. Felele­veníti előttünk Dachau, Auswitz és a többi haláltá­borban elkövetett emberte­lenséget, gyilkosságokat, amit több millió emberen elkövettek. A közönség néma csend­ben nézte végig az előadást, amely alatt több őszinte só­haj szakadt fel a keblekből. „Istenem de borzalmas”, „csak soha többé ne legyen háború” és az utóbbi sóhajt valaki mellettem, csendben megtapsolta. Többen­ köny­­nyeztek az előadás alatt. Köszönjük, hogy lehozták a debreceni ifjúsági moziba ezt a filmet, azonban az öt perc szünetben mégis egy tövist szúrtak a közönség szívébe, ugyanis szünet alatt nem olyan zenebetétet játszottak mint amilyent egy ilyen film megérdemelt volna. A közönség, szinte nem hagyta el a helyét, anyira hatása alatt volt a látottak­nak és közben felcsendült az ahogy lesz úgy lesz...* dal, a maga pesszimista va­lóságában. Hát úgy lesz ahogy lesz? Engedd meg kedves olva­só, hogy­­ válaszoljak erre a kérdésre. Nem úgy lesz! Hanem úgy ahogy te akarod, én akarom és ő akarja, aki ta­lán nemcsak határainkon, hanem még a tengeren is túl van, és mégis, szíve ve­lünk együtt dobog. Keze éppúgy ökölbe szorul mint a miénk, miközben együtt harcolunk a háború borzal­mai ellen, hisz minden be­csületes ember békében akar élni. Van erőnk hozzá, hogy sorsunkat ne másra bízzuk, hanem mi tapossunk sor­sunknak járható utat. Javaslom a mozi­vállalat vezetőinek, hogy sürgősen végezzenek nagytakarítást a hanglemezeik között és a következőkben jobban vá­logassa meg a zenebetétek összeállítását. Kormos József Bonthy Hanna £ vendégszerepei szerdán £ Debrecenben Szerdán október 29-én este ► fél hat és fél kilenc órai kéz- £ hettel a központi kultúrott-£ honban Honthy Hanna ven-£ dégszerepe. A kisérőműsor- £ ban fellépnek még Tábori Nórá­ra, Antalffy József, Lehoczky* Éva, Mucsi Sándor és a Stú-£ dió zenekar. Konferál: Rácz­­ György. Az előadásra jegyek £ az Országos Filharmóniánál £ kaphatók. £ Olvasóink írják Közlekedési viszontagságok . ..zsi­bogós napon“ A „zsibogó” diákkoromban nekem is sok kellemes percet szerzett, amikor könyveim je­lentős részét a ponyváról vá­sároltam meg. Levelem azért kezdem ezzel, hogy bizonyít­sam : nem vagyok „zsibogó” ellenes. S ezzel már utalok is arra, hogy bizony néha nap­ján kellemetlenséget okoz a zsibogó. Többször eőfordult már ve­lem, s több a Kossuth utcai villamoson közlekedő utasok­kal, hogy munkába menet, vagy munkából jövet legna­gyobb bosszúságunkra szer­dán és szombaton, a „zsibi­­napon” szinte lehetetlen a köz­lekedés. Legutóbb a múlt hét szerdáján megdöbbenve ta­pasztaltuk, hogy a görög ka­tolikus templom előtt 7 óra 10 perckor a szokásos két vil­lamos helyett csak egy indult a tanácsháza felé. Az utasok egy része lemaradt, s néhány gyermekét a bölcsődébe vivő szülőnek a lépcsőn kellett utaznia. Bosszúságunk csak fo­kozódott, amikor azt láttuk, hogy a Kossuth utca elején több üres kocsi várakozott. A­mikor a fenti helyzetet az ellenőrrel közöltük, meg­nyugtatott bennünket, hogy a következőkben majd több ko­csit közlekedtetnek. Mármint a későbbi órákban, amikor még többen utaznak a zsibo­­góra, akk­or indul több kocsi. Október 21-én délelőtt 10 óra körül a Hatvan utcai fő­postára siettem, hogy kisfiam ügyében a gyermekklinikára telefonáljak. Az egyik fülke foglalt volt, a másik két sötét fülkére bizalmatlan szemmel néztem, hátha azért nem hasz­­­­nálják őket, mert rossz a te­lefon. (Voltak már korábban is szomorú tapasztalataim a postai készülékekkel kapcso­latban.) Mivel kevés volt az időm, mégis kísérletet tettem­­ az egyik telefonkészülékkel, aminek az lett az eredménye,­­ hogy az egyik húszfilléresem , tehát a zsibogóra igyekvőket kívánja szolgálni a helyi vasút. A jövőben szeretnénk, ha a reggeli órákban, még a „zsibb­­napon” is, több kocsi közle­kedne a Kossuth utcán, meg­kímélve a dolgozókat a feles­leges bosszúságtól, »•---· ~~é­­penséggel a szabály % % -zástól. Dem.e István Hajnal u. 2. odaveszett a másikat pedig alig tudtam kikaparni. A sikertelen kísérlet után szóltam a csoportvezetőnek, aki azt a választ adta, hogy még eddig senkinek sem volt ilyen ,.afférja” a készülék­­kel.) Megígérte, hogy majd szól a szerelőnek. Úgy vélem rossz a telefon, akkor helyes lenne, ha a posta egy táblával jelezné ezt. A leghelyesebb persze az lenne, ha a készülékek műk­öd­,ínek. Több bosszús telefonáló nevében : K. T.-né Amikor rossz a telefonkészülék

Next