Hajdú-Bihari Napló, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
A furtai Petőfi Tsz-en nem fogott ki az aszály Most is 69 forintot ér egy munkaegység Kemény a föld, mint a kő. Olyan mint a kérges tenyér, repedezett. A repedések olyan nagyok, hogy belefér az ember karja vállig. Szomjazik a furtai föld, eső után áhítozik. Szántanak a határban, s az eke után porfelhőt kavar a szél. Emberfejnyi rögöket fordít ki az eke. A könnyebbhenger csak úgy pattog a göröngyökön, nem tudja széttörni. Eső kellene. Jó kiadós eső, hogy felázzon a talaj, eltűnjenek a repedések, vetni lehessen. Furta környékén vagy hat évvel ezelőtt volt ilyen száraz nyár, mint az idén. De talán még akkor sem, akkor is több csapadék hullott, mint most. Az idén májustól kezdve mindössze három milliméter eső esett, és még az elmúlt heti esőzések is elkerülték a falut. A gabona, a tengeri szinte lesült, meg lehetne gyújtani, a marha most valóban a sziksót nyalja. Mert az van ezen a környéken bőven. Gyenge lett a termés is. Az egyéni gazdák három-négy mázsa gabonát vittek haza holdanként. A kukorica sokhelyt annyira lesült, hogy törni sem érdemes, csak silónak való. Ha termett is valami, az nagyon kevés: nyolc-tíz mázsa csöves tengeri holdanként. Ha valamelyik szekér tengerit szállít, biztosan Derecskéről vagy a környező községekből jön, ott valamivel több volt az eső. Nagy kárt okozott a szárazság. Panaszkodnak a gazdák, kevés pénz üti most a markukat, alig tudnak értékesíteni a terményből valamit. Tíz mázsa búza Kimegyünk a határba, a Petőfi Tsz földjére. A kocsi sűrű port ver fel, mely még hosszú idő után is ott kavarog a levegőben. Ezt a környéket is elkerülte az eső, hónapok óta nem ázott meg a föld. —» Sok kiesés lesz a tagok részesedéséből — kérdezzük az elnököt, Sólyom Gézát. — Nem mondhatnám... Itt nem hullik olyan sűrű panasz és sóhaj. Pedig menynyivel több teremhetett volna, ha a „természetfelelős” nem bánik olyan mostohán a földdel, és többször megáztatja! És mégis, mit mond az elnök? — Az a búza, melyet a szövetkezet az ősszel korán és jól megmunkált talajba vetett, pár kilóval a tíz mázsán felül termett holdanként. Azok, akik tavasszal léptek be, bevetett földjeiket is behozták. Nos, ezeken a területeken már nem termett enynyi. Mázsákkal kevesebb. A kukoricát is hiába kapálták. Valamit segített, de nem sokat, nem lesz több a termés 10—12 mázsánál... Most panaszt vár az ember, de itt az elnök és a tagok szavai után ítélve nincs panaszra ok. Mi ennek a magyarázata ? — Higgye el — mondja az egyik szövetkezeti tag — két évvel ezelőtt ezen a földön egy ilyen szárazság teljesen tönkretette volna a szövetkezetet Ha akkor jön az aszály, nem tudtunk volna többet osztani 14 forintnál. De jó termés esetén sem jutott volna több, mint 22 forint. Most viszont... — Szeretnénk most azt a középparasztot látni a faluban — szól közbe az elnök, akinek olyan jövedelme lenne, mint nálunk egy szorgalmas tagnak. Pedig csak két éve dolgozunk. Bármerre jár az ember az újfalui járásban, bizony sok helyen panaszkodnak a szövetkezetekben is. Rossz volt az esztendő, hiába... A furtai Petőfiben pedig majdnem dicsekednek. És erre megvan minden okuk: a munkaegység értéke eléri a 69 forintot. Hogyan? Gazdagon fizet az állatállomány — Az volt a hiba a régi szövetkezetnél — meséli az elnök —, hogy csak a növénytermelést erőltették. Mi azért tudunk most 69 forintot osztani, mert már a megalakulásnál kimondtuk: első az állattenyésztés, a juhtenyésztés, mert az itt jövedelmező. S hogy igaza van, ezt számokkal is igyekszik alátámasztani. Tavaly 250 juhot vettek, az év elején megint annyit, s most megint több mint kétszázat, úgyhogy kevés híján ezer birkája van már a tsz-nek. Négyszáz forint volt darabja. A tejből juhonként több mint 100 forint megtérült, a nyírási átlag 5 kiló 2 deka volt — a szaporodást is beleszámítva már ingyenbe kerül a juh. Közel 300 libát tartanak, hizlalják, s ez is sok pénzt jelent. Itt vannak a növendékmarhák, tavaszra megellenek, s nem csapják ki őket a legelőre, ahol csak 2—3 liter tejet adnának naponta, hanem istállózzák, így 20—25 liter lesz a napi fejési átlag. Százhúsz sertés hízik az ólban, ez is nagyban emeli a jövedelmet. Két év munkája, s íme már gazdagságról, elégedettségről lehet beszámolni. Nincs egyetlen tag sem a 16 között, akinek kilépési szándéka lenne. Inkább kívülről jönnek befelé, Tarsoly Gyuláék, Szabó Imréék, Juhász Antalék, Horváth Károlyék és mások. Jönnek, érdeklődnek, jelentkeznek. Talán nincs olyan közgyűlés, ahol legalább két új belépő felvételét meg ne beszélnék. Okos gazdálkodás Okosan gazdálkodnak — így összegezheti az ember a véleményét, ahogy hallgatja a tsz-tagokat és a kívülállókat. Ehhez az okos gazdálkodáshoz pedig hozzá kell tenni még egy okos dolgot, azt, amit az elmúlt években bizony nagyon kevesen tettek meg Furtán: a lucerna magfogást. A Petőfiben most 50 hold lucernáson magot fognak. Több mint 150 mázsát csépelnek. Mázsájáért kapnak 3900 forintot, ez összesen több mint 600 ezer forint. Érthető tehát a bizakodás, a jó hangulat. Nem kell már itt semmi magyarázat. Az ésszerű gazdálkodás meg a jövedelem magáért beszél. Pedig nem azáltal érik el a magas részesedést, mint néhány szövetkezet tagsága szeretné: „mindent kiosztani”. Először is visszafizetik a 240 ezer forint esedékes hitelt, aztán Zetort, pótkocsit vásárolnak, fejlesztik a közös gazdaságot, biztosítják a takarmányalapot, beruháznak, s ezután marad az az összeg, amelyből kitelik a 69 forintos munkaegység részesedés. Íme így fogtak ki az időjáráson, az aszályon Furtán, a Petőfi Termelőszövetkezetben. Nem sikerült a növénytermelés úgy, ahogy kellett volna, de pótolták a hiányt máshol, az állattenyésztésben, a maigfogással, s ez az észszerű, minden nagyüzem elé követelményként állítható példa. Okosan gazdálkodni, állatállományt, fejlett állatállományt biztosítani. R. B. bolttal szemben. Megyei kereskedelmi tanácskozás a kereskedelem államosításának tizedik évfordulója alkalmából A szocialista kereskedelem 10. évfordulója alkalmából a Hajdú-Bihar megyei Tanács és Debrecen Városi Tanács V. b. kereskedelmi osztálya tanácskozást rendezett szeptember 29-én, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel a központi, kultúrotthonban. A tanácskozáson részt vett Halász János belkereskedelmi miniszterhelyettes, Dobos Gábor, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, Vigh József, a megyei tanács végrehajtó bizottság elnökhelyettese, Balogh Endre, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője, valamint Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottság elnökhelyettese. A tanácskozást megnyitotta és vezette Tokaji László, a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztályának vezetője. A beszámolót dr. Barabás , Gábor, a városi tanács v. b. 4 kereskedelmi osztályvezetője - mondta. " A tanácskozáson közel 3504 kereskedelmi dolgozó vett részt, jórészt olyanok, akik 4 közel 10 éve, hogy a keres- 4kedelem területén dolgoznak, és munkájukkal nagyban hoz-szájárultak az elért eredményekhez. Dr. Barabás Gábor beszámolójában részletesen beszélt az elmúlt tíz évben elért eredményekről, a jelenlegi problémákról és az elkövetke- ző feladatokról. 4 Beszédében tényekkel iga 4 zolta az állami kereskedelem fejlődését, mely nemcsak a 4 bőséges áruellátásban, a 4 kulturált kiszolgálásban, ha 4 nem az üzletek számának növekedésében is megnyilvánul. 4 Az Élelmiszerkiskereske- delmi Vállalatnak ma 1634 boltja van a hajdani 39 fően a falu áruellátását biztosítja — tíz évvel ezelőtt 32 boltja volt a megyében, jelenleg 128 bolt segíti a lakosság jobb áruellátását. A Vendéglátó Vállalatról ezen a tanácskozáson is szó esett. A beszámoló és a hozzászólók is arról beszéltek: javítani kell a vendéglátóipar munkáját. Az elkövetkező időben az állami kereskedelemnek arra kell törekednie, hogy a külföldi országokban már megkedvelt és bevált új kereskedelmi formákat hasznosítsák, illetve alkalmazzák. Ilyen az önkiszolgáló, önkiválasztó és gyorskiszolgáló bolt, az utóbbiból Hajdúnánáson mér létesült egy, mely igen megnyerte a vásárlók tetszését.Halász János belkereskedelmi miniszterhelyettes arról szólt, hogy az elkövetkező időben a szocialista kereskedelemnek az eddigieknél fokozottabban kell törekedni arra, hogy a fogyasztók fejlődő igényeit mind a választékban, mind a minőségben megfelelően kielégítse. Ehhez viszont nemcsak árura, hanem alapos szakmai tudásra is szüksége van valamennyi kereskedelmi dolgozónak. Debrecenben és a megyében is az elkövetkezőkben fokozottabban biztosítani kell a kereskedelmi munka technikai feltételeit. Például ma még több élelemiszerkiskereskedelmi boltban, ahol csemege húsárut is nagymértékben árulnak, nincsen megfelelő hűtőszekrény és más fontos technikai felszerelés. A vita után ünnepélyes keretek között 15 kereskedelmi dolgozót tüntettek ki a belkereskedelem kiváló dolgozója címmel. A kitüntetéseket Halász János belkereskedelmi miniszterhelyettes nyújtotta át. A Népboltnak — mely dön Magyari Gyula kitüntetése Az országos hírű népi zenekarvezető, Magyari Gyula, aki zenekarával az Aranybika éttermeiben szóralkoztatja a vendégeket, szép kitüntetést kapott. A művelődésügyi miniszter Magyari Gyulát, a népszerű prímást a népdalkultúra terjesztése és fejlesztése terén elért kimagasló eredményeiért a „Szocialista kultúráért” kitüntető jelvénnyel jutalmazta. A kitüntetést Barta Károly elvtárs, a városi tanács v. b. elnökhelyettese nyújtotta át hétfőn a belkereskedelmi értekezlet alkalmával. Kívánunk mi is Magyari Gyulának sok sikert további munkájához, a népi zene és a népdalkultúra műveléséhez és terjesztéséhez. Megjelent az agitátorok zsebkönyve A Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága kiadásában Tények és adatok Debrecen 13 éves fejlődéséről címmel zsebkönyv jelent meg az agitátorok részére. Ez az ízléses és hasznos kis füzet összesít, hogy Debrecen város milyen fejlődésen ment keresztül 13 év alatt. Részletesen tárgyalja az ipar, a mezőgazdaság fejlődését, a dolgozók anyagi és kulturális helyzetét. Külön és könnyen érthetően magyarázza, hogy mit kap Debrecen a hároméves tervtől, hogyan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a művelődés, az egészségügy, és külön foglalkozik a községgazdálkodás problémáival is. Az ízléses kis füzet fedőlapját az újonnan épülő GÖCS gyártelep távlati képe díszíti. Szinte nélkülözhetetlen ez a kis könyvecske az agitátoroknak, a párttagoknak. Ára X forint. Az üdítőital-gyártás tervei Az üdítőital gyártásáról tárgyaltak a megyei tanács v. b. ipari és kereskedelmi osztálya, a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma, a MÉSZÖV és a szikvízgyár képviselői. Az alkoholfogyasztás elleni harc egyik fontos kérdése az, milyen üdítő szörpökkel tudják az alkoholtartalmú italokat helyettesíteni. A választékot bővíteni kívánják jobb minőségű, tartalmilag dúsított meggy-, narancs-, málna-, almaszörpökkel. Ehhez viszont a jelenlegi géppark korszerűsítése szükséges. A tanács által adott 110 000 forint nem elegendő. Még 400 000 forintra lenne szükség ahhoz, hogy korszerűbb műhelyekben, elsőrangú üdítőitalokat tudjanak gyártani. A fejlesztési tervek megvalósítására ez év végén és a jövő év elején kerül sor. Tartalmasítani akarják például a közkedvelt narancsszörpöt, amely 34 százalék vízből, 65 százalék cukorból és 1 százalék narancsolajból, narancsaromából áll. A szénsav tartósításának kérdése még probléma, de szovjet tapasztalatok nyomán, ezt is megoldják. A „HELYZET KULCSA" A vasúti állomásról kifelé húzódó vágányok szomszédságában a javító, szerelő és irodaépületek mellett a vágányokon mozdonyok sorakoznak szép katonás rendben. Az egyikből pöfékelve szálló füst, a másik hirtelen éleset sivít. Csak a vasútat ismerő tudja megfejteni a laikus előtt titokzatos füttyjeleket. Az épületek előtt nagyobb és kisebb mozdonyok vesztegelnek. Szorgos munkáskezek útra készítik elő a gépeket. Zubog a víz, fröccsen az olaj, és egyre inkább megtelik a széntartály is. A munka éjjel-nappal halad, színne az óra minden percében beérkezik egy-egy fáradt, több száz kilométeres utat megtett mozdony, hogy azután itt a fűtőházban új erőre kapva ismét elinduljon messzi útjára A debreceni fűtőház a vasút egyik idegközpontja. Most is éles fütty hasítja ketté a levegőt, (dobhártyánkkal is majdnem ezt tette) s innen a fűtőházi főnök szobájából is látható, amikor kigördül s az állomás felé tart egy 424-es. A masiniszta kormos arccal vigyáz előre, a várakozó utasokkal teli vasúti kocsik elé irányítja a hatalmas gépet. Pár perc és indul a szerelvény célja felé. A főnöki szobában Kopjári Károly elvtárssal beszélgettünk a fűtőház munkájáról. Kopjári elvtárs középkorú, vidám kedélyű ember. Idestova két éve, hogy újra visszajött Debrecenbe a fűtőház élére. Munkatársai azt mondják róla, hogy keménykezű vezető, de igazságos. Szereti a rendet, a fegyelmet, de nem fukarkodik a dicsérő szóval (és a jutalommal) sem, ha azt megérdemli valaki. Jó kedélyére jellemző az alábbi eset: már elég régen történt, hogy egyik elődje, amikor valamilyen kisebb hiányosságot fedezett fel munkájában, megjegyezte, hogy „hiába, ez a Kopjáki nem találja meg a helyzet kulcsát”. Kopjári evtárs egy darabig csendesen hallgatott, majd az egyik alkalommal közel fél méter hosszú kulcsot csináltatott s az irodába a fogasra akasztotta. Ha kabalából is, de most már megvolt a „helyzet kulcsa”. S ez a kulcs ma is ott függ a ruhafogason. No de félre a tréfával, kabala ide, kabala oda, a fűtőház dolgozói az elmúlt években elég sokszor megfordultak ott, ahol az elismeréseket, dicséreteket osztogatják. Az első és második negyedévi eredményeik alapján elnyerték az élüzem címet, s azóta is igen szép sikerekről számolhatnak be. Most nagy hajrá van a vasútnál, az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása teszi próbára a vasutasok erejét. A fűtőháziakét is. Egyre több mozdonyra van szükség, szállítani kell a terménnyel, gépekkel, árukkal teli vagonokat. Sok-sok ezer tonna cukorrépa, tengeri burgonya vár elszállításra. A debreceni fűtőház még eddig bírta az iramot, időre küldte a 338-asakat, 424-eseket és a többi különböző nagyságú „vasparipákat”. Itt tehát nincs hiba, csak szállítókocsi lenne elég. Ebből sajnos kevés van, s ami megvan, azzal sem gazdálkodunk megfelelően. Magas még mindig a kocsiforduló, lassú a rakodás is. Sok helyen két-három napig is vesztegelnek a vagonok, s közben máshol elszállítatlanul hevernek az áruk. (Ezen az üzemeknek, a szállíttató vállalatoknak kellene segíteniük !) Nemrégen új mozdonyok kapcsolódtak be a munkába. Tizennégy új mozdony vesz részt a forgalomban, szállítja a termékeket, árukkal teli vagonokat , a fűtőház dolgozói, ismerve a nehézségeket, még újabb eredmények elérésére is képesek. Bár nem lehet azt mondani, hogy most nincsenek alaposan befogva. A mozdonyvezetők és hű segítőtársaik, a fűtők havonta 270—280 órát vannak úton, de vannak, akik 320—340 órát is távol töltenek családjuktól. Alighogy fáradtan megérkeznek otthonukba, egypár óra alvás után újra kézbeveszik a pléhtáskát, bepakolják az elemózsiát, s már ismételten a tüzes, forró meleget árasztó mozdonyra szállnak, s útnak indulnak. Nehéz a szolgálat, de megvan az eredménye. Elsején jó ropogós százasokkal telik meg a pénztárca. A mozdonyvezetők közül sokan 2500—3100 forintot is keresnek. Két-háromszáz forintos külön jutalom illeti a legjobbakat És a kollektíva is havonta mintegy 94 ezer forint jutalomban részesül az őszi csúcsforgalom idején. Persze a jutalomért meg kell dolgozni. Nem osztogatják ingyen, valakinek a két szép szeméért. Hogy kik kapnak jutalmat? Például akik a vonatok menetrendszerinti közlekedésében érnek el eredményeket. A minap kapott jutalmat Horváth Albert mozdonyvezető, Horváth Balázs, Gellért László fűtő, Kiss László mozdonyvezető, D. Varga Mihály és Kolozsi András fűtő, valamint mások is a menetrendszerinti közlekedésért. A másik eszköz a szénjutalom, amit hónap végén pénzben fizetnek ki. S itt egy kicsit beavatjuk olvasóinkat is a mozdonyvezetés tudományába. A vonatoknak ugyanis van egy rendes és egy rövid menetidejük. A menetrendben a rendes menetidő van feltüntetve. A mozdonyvezető ha látja, hogy valamilyen okból késik a vonat, két állomás közötti távot pár perccel korábban is megteheti, mint amenynyit a menetrend előír. Ezt nevezik rövid menetidőnek. A mozdonyvezetők élnek is ezzel a jogukkal, és hosszabb távon sok perces késést tudnak ledolgozni. Ezért természetesen jutalmat érdemelnek. Ezt meg is kapják, mert minden „rövid” percért húsz kiló szén ára üti a markukat. Aki késik, attól ennyit vonnak le. Nitske Ernő mozdonyvezető például egy hónapban 1224 forintot kapott a „rövid” percekért. Az átlag ennél alacsonyabb, 350—400 forint között mozog. De jól jön ez a pénz is. Ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a debreceni fűtőház dolgozói élenjárnak a széntakarékosságban is. Augusztusban például 742 tonna szenet takarítanak meg, az év nyolc hónapja alatt 8083 tonnára rúgott a megtakarítás. Bizony ez nagyon szép teljesítmény. Méltán érdemelnek érte dicséretet a mozdonyvezetők, fűtők és a többi dolgozók. A „helyzet kulcsa” Kopjári Károly elvtárs kezében van, s mint a fentiek is bizonyítják, eddig jól bántak ezzel a kulcscsal, nem akadt olyan zár, amit ne nyitottak volna fel vele. A vasút szeretete, a jó munkakedv, a mindennapi becsületes helytállás bizonyára az elkövetkezendő hónapokban is megtenni a maga gyümölcsét. Kovács Béla, a dekeuHL fűtóházban Rendkívüli bortermés Az idei kedvező időjárás rendkívüli bortermést eredményez. A borok mind mennyiségben, mind minőségben felülmúlják a tavalyit A várható igen nagymennyiségű bor elhelyezésével nagy gondja van a borforgalmi vállalatnak. Ezért a vállalat vezetője felkereste a Vendéglátó Vállalatot, hogy tekintettel a rekord bortermés elhelyzési nehézségeire, segítsenek 300 hektoliter bort elhelyezni. A Vendéglátó Vállalat vezetője Kovács Géza elvtárs közölte, hogy a fenti mennyiséget a Vendéglátó Vállalat átveszi, és így gondoskodik egyúttal a következő negyedév bore 11 áfájának biztosításáról is Debreceniben. Még egy érdekes borhír : az ősz folyamán több újfajta bor kerül forgalomba és az idáig hiányolt fehér pecsenyebort is újra forgalomba hozzák. És még egy hír a vendégltás területéről. A színházátjáróban most elkészült új négyemeletes palotában mégben az évben megnyílik a Vendég- I látó Vállalat reprezentatív , zenés cukrászdája Homérosz-est a Déri Múzeumban A megyei pedagógus kultúrotthon irodalmi köre ez évben is folytatja irodalmi estjeit, amelyeknek elmúlt évi sikere újabb eredmények elérésére kötelez. Október 5-én, vasárnap délután 6 órakor a Déri Múzeum előadótermében Homérosz-estet rendeznek. Az est előadója Forgács József gimnáziumi tanár. Az Iliászból részleteket mutatnak be Debreceni Tiborné, Petőfi Sándor, Ivák István, Debreceni Tibor tanárok, valamint Szabó András és Kari Csaba gimnáziumi tanulók. Az előadás egyúttal a magyar szakos tanárok szakmai továbbképzésének első alkalma. A jegyek felnőtteknek 4, diákoknak 2 forintba kerülnek.