Hajdú-Bihari Napló, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-11 / 292. szám
tfAi^r.muARi & Hl A PT.A HL évf. 292. szám JsPl- stafjS BaaSl JH Lengyel látogatóval a hajdúböszörményi Vörös Csillagban Lengyel újságíró érkezett hozzánk az elmúlt napokban, a bydgoszczi Gazeta Pomorska munkatársa. Kérése az volt: látogassunk meg egypár megyei termelőszövetkezetet, amelynek az országban is híre van. Hajdúböszörménybe mentünk ki, a Vörös Csillag Tsz-be. Befejeződött az őszi munka , néhány tag az irodában melegedett. Szívélyesen fogadta a Vörös Csillag Tsz vezetősége a külföldi vendéget , örömmel tájékoztatták is. Nagy István, a Vörös Csillag elnöke így ismertette a helyzetüket:— Ebben az esztendőben 1050 holdon 132 taggal gazdálkodott a Vörös Csillag Tsz. Átlagosan a termelőszövetkezeti tagok 291 munkaegységet értek el, s munkaegységenként 60 forint 23 fillért osztottak. Lengyel újságíró kollégánk elismeréssel nyilatkozik. Az egész gazdaságra is kíváncsi azonban. A könyvelő, a tsz-elnök s a tagok is készségesen válaszolnak. A lengyel kolléga mindent szorgalmasan jegyez, hiszen — mint ahogy mondja — náluk, Bydgoszcz környékén ilyen nagy szövetkezet nincs, szeretné a magyarországi tapasztalatokat otthon Lengyelországban az újságban is megírni, közzétenni. Tagokat kérdez, akik ott ülnek az irodában: mennyit kerestek ez évben, meg vannak-e elégedve a jövedelemmel. Bereczki Lajost illeti a szó, tőle kérdezte meg, hogy van megelégedve. — Három és fél éve dolgozom a szövetkezetben — mondotta. — Ez évben 446 munkaegységet teljesítettem. ---------------*%*s szerényen számítva a jövedelmem harmincezer forint volt. A beszélgetés egy rövid időre megszakadt, mivel a szövetkezet elnöke — ha már külföldi újságíró látogatott el hozzájuk — többet is szeretne elmondani az egész gazdaságról Többek között azt, hogy ez évben a szöveta vendéget arról is, hogyan fejlesztik évről évre a közös gazdaságot. Ebben az évben — zárszámadás előtt — több mint 400 ezer forintot ruháztak be, s ebből 124 ezer forintot saját erőből ötven férőhelyes tehénistállót, 200 férőhelyes süldőszállást, 3 vagon befogadó képességű górét építettek, s jövőre az építkezéseket tovább folytatják. Az elkövetkezendő évben saját erőből közel 150 ezer forintos beruházást hajtanak végre. Újra a jövedelemhez térünk vissza, hiszen ez az, ami legjobban érdekli vendégünket. Egy másik termelőszövetkezeti tagtól, Nagy Gábor juhásztól is megkérdezi, hogy érzi magát a szövetkezetben? Nagy Gábor elmeséli az elmúlt évtizedek alatti és mostani sorsát. Szinte gyermekkora óta állandóan juhászkodik. Négy éve lépett be a szövetkezetbe, mert azt mondották: itt jobban, megtalálja számítását. Megbánta ? Soha, egy pillanatig sem. S elsorolja, hogy ebben az évben 496 munkaegységet teljesített, 60 forint 23 fillérjével számítva, mindenki kiszámolhatja mennyi jövedelem. Ezenkívül volt a háztáji gazdasága, ami szintén szépen jövedelmezett: nincs se neki, se a családjának megkezet összvagyona több mint 7 - fél millió forint, a tiszta vagyon pedig meghaladja a 3 millió 300 ezer forintot. Csupán az állattenyésztésből — a tsz inkább az állattenyésztést részesíti előnyben — egymillió 126 ezer forint volt a bevételük ez évben. A szövetkezet vezetői, tagjai élhetési gondja. Többet keres, mint nagyon sok egyéni gazda Hajdúböszörményben. — Mennyi egy 5—6 holdas egyéni paraszt jövedelme ? — hangzik vendégünk újabb kérdése. Egyénenként nehéz lenne rá válaszolni, de úgy általában ismerik a szövetkezeti tagok is, s mondják : 20—25 ezer fo ■ rint. Hogy miért kevesebb, mint a szövetkezeti tagoké, azt már újra a szövetkezet vezetői sorolják. Búzából a termelőszövetkezetnek tíz mázsája termett, az egyénieknek átlagban csak hét, őszi árpából 16 mázsa 60 kilót aratott a termelőszövetkezet holdanként, ugyanakkor 6,7 mázsa volt az egyéniek termésátlaga. Kukoricából hasonló az arány. Felsorolják a jövő terveit is, már építkeznek, hogyan fejlődnek, miképpen látja egyre több egyénileg dolgozó paraszt, hogy a szövetkezeti út a helyesebb. Megtekintjük a gazdaságot is, a szarvasmarha állományt, a magtárat. S ha a lengyel kolléga kételkedne, délután, amikor a földesi Rákóczi Termelőszövetkezetbe látogatunk el, és ugyanúgy megnézzük a gazdaságot, mint Böszörményben, a tagok lakására is ellátogatunk, már ő is mondja, Hajdú-Bihar megyében jó úton halad a szövetkezeti gazdálkodás. Sok látnivalóval, hasznos tapasztalatokkal gazdagodva tértünk vissza lengyel kollégánkkal Debrecenbe. Egy napig tartózkodott Hajdú-Biharban lengyel vendégünk, de amit ő rövid idő alatt látott, arról csak elismeréssel nyilatkozott. Jólétet, megelégedett embereket látott , s általunk küldi üzenetét a szövetkezeti parasztoknak , további sikeres gazdálkodást kíván, s köszönetét fejezi ki a megyében szerzett hasznos tapasztalatokért, melyeket otthon átad a lengyel szövetkezetek dolgozó parasztjainak. R. B. cseresen tájékoztatták SZALON niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii nyitik. Aranybikában Az elmúlt években Debrecent sok külföldi vendég kereste fel, különösen a nyári hónapokban. De tavaly és az idén télen sem csökkent a külföldi vendégforgalom. Az idegenforgalom szempontjából igen kívánatos volt, hogy Debrecenben a meglevő cukrászdák, éttermek és eszpresszókon túl legyen szórakozóhely is, mely fokozottabban vonzza a külföldieket, s ahol kellemesen lehet szórakozni. Ugyanakkor a debreceniek megnövekedett igénye, kulturáltabb szórakozása is megkívánta ezt. Az Aranybika vezetősége és az illetékesek ennek érdekében lehetővé tették, hogy Debrecenben rövidesen egy új szórakozóhely nyissa meg kapuját: Az Aranybika- Szalon. A szalon az Aranybika épületében az első emeleten foglal helyet, s előreláthatólag december 25-én nyitja meg kapuit A szalon építkezése már befejezés előtt áll, a szakmunkások a parkett lerakásán dolgoznak. A szalon berendezése egyszerű, de végtelenül ízléses lesz. A sötét tónusú fallal, a plafonra és falra szerelt hangulatlámpákkal, a bordó velúrral kárpitozott székekkel, kis négyszemélyes kerek asztalokkal bizonnyal kedvelt szórakozóhelye lesz a debrecenieknek és a várost meglátogató idegeneknek. A bútorokat a Debreceni Hajlítottbútor-gyár készítette igen szép kivitelben. A szalon iránti érdeklődést bizonyítja az is, hogy már többen adtak le asztalfoglalási megrendelést szilveszterre. A szalonban — a régi szokásokhoz híven — négy különböző box is lesz, s a vendégek szórakoztatásáról tánczenekar és énekesnő gondoskodik. Egyelőre a parkettet készítik — de a tervek szerint 25-én már tánc lesz Megjelent a Valóság eled száma Öj folyóirattal lett gazdagabb a magyar sajtó: megjelent a Valóság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat társadalomtudományi folyóiratának első száma. A folyóirat tájékoztat a filozófiai, a közgazdaságtan, a jogtudomány, a művészetek története, a pedagógia és más társadalomtudományok hazai és külföldi eredményeiről. A tudományok magas színvonalú népszerűsítésére tanulmányokat közöl gazdasági, politikai és kulturális fejlődésünk problémáiról, áttekintést ad a magyar és a külföldi irodalomról. A Valóság első számában Kardos László Líra és értelem címmel a költészetben jelentkező értelemellenes tendenciákról írt cikket. Mód Aladár Magyar prológ című tanulmánya pedig az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalommal foglalkozik. Hevesi Gyula a haladó értelmiség tevékenységét vizsgálja az 1919-es tanácsköztársaság előkészítésének időszakában. Cikket közöl a folyóirat a szociológia és a kibernetika viszonyáról. A Kulturális figyelő, az Új könyvek c. rovat, továbbá a külföldi folyóiratok szemléje sokrétűen tájékoztat a nemzetközi és hazai tudományos és kulturális élet jelentősebb eseményeiről, a fontosabb vitatott problémákról. Rendelet a kötbérezésről A Magyar Közlöny december 9-i száma közli az élelmezésügyi miniszter rendeletét a termelők és a termeltető vállalatok kötbérkötelezettségéről. A rendelet többek között kimondja, hogyha a termelő a termelési szerződés alapján nevelt és hizlalt állatot késve adja át, az állat értéke után naponta 0,25 százalék, összesen azonban legfeljebb 25 százalékig terjedő értékű kötbérfizetésre kötelezhető. Az a tenyésztő, aki a szerződéssel lekötött állatot a termeltető hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli, vagy más módon elvonja a teljesítés elől, a lekötött állat pénzbeni értékének 50 százalékáig terjedő kötbért fizet. A termeltető vállalat viszont, ha a természetbeni, illetve a pénzbeli előleget a szerződési feltételekben meghatározott időpontig nem bocsátja a termelő rendelkezésére, a késedelem minden napja után 5 százalék, összesen azonban legfeljebb 50 százalék kötbér fizetésére kötelezhető. Ha a termeltető késedelmesen veszi át a szerződéses állatot, vagy ha késedelmesen számol el a termelővel, késedelmesen fizeti ki a jószág értékét, napi 0,25 százalék, összesen azonban legfeljebb 25 százalékig terjedő kötbér fizetésére kötelezhető. A terményértékesítési szerződés alapján a szállító kötbért fizet akkor, ha a terményt késedelmesen adja át, vagy ha a termény rendeltetésszerű felhasználására alkalmatlan. A megrendelő viszont akkor fizet kötbért, ha a pénzbeli előleget a megjelölt időpontig nem bocsátja a termelő rendelkezésére, továbbá azokban az esetekben, ha a terményt késedelmesen vagy nem teljes egészében veszi át, ha késedelmesen számol el a szállítóval, vagy késedelmesen fizeti ki azt az összeget, amely a szállítót az elszámolása napján megilleti. A természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét fizeti, ha a szállítónak nem adja át az átadási kötelezettség teljesítése után járó természetbeni juttatást. Az állat, illetőleg a termény értékének legfeljebb 25 százalékáig terjedő kötbér köthető ki arra az esetre, ha a termelő vagy a szállító a szerződéssel lekötött állatot, illetőleg terményt olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem felel meg a szerződésben foglalt követelményeknek. (MTI) J1t tesz Látogatás a Gépi fermentáló üzemi Konyháján ! Délelőtt 11 óra. A konyhában nagy a sürgés-forgás. Készül az ebéd, hogy amikor a delet elharangozzák, az asztalon párologjon a friss főtt étel, így van ez mindennap. Demkó Mihályné szakácsnő utolsót kavar az ötven literes lábasban, s a gusztusosan elkészített pörkölt a tányérokra kerül. A többi lábasban is kész az étel: karalábéleves, tarhonya és pörkölt lesz ma ebédre a Gépi fermentálóban. Megkóstoljuk. Az étel igen ízletes, olyan, mintha otthon a családi konyhában készült volna, pedig itt naponta 320 ember részére készítenek ebédet és vacsorát. A koszt igen változatos. Hetenként négyszer van hús, s az adagok is normálisak, 10—12 deka egy személy részére. A bécsi- és natúrszelet igen közkedvelt — a munkások kívánságára gyakran készítik. A csirkepaprikás is csúszik, a múlt héten is volt, s szinte hetenként az asztalra kerül. A főtt tésztát is olyan ízletesen, gusztusosan készítik, hogy mindenki szívesen fogyasztja. Legtöbbször káposztáskockát és krumplisat készítenek, mert ezt kedvelik. A vacsora is változatos, s sokan étkeznek esténként a frissen festett, ragyogóan tiszta üzemi ebédlőben. Különösen azok a munkások, akik este a harmadik műszakban dolgoznak. Felfér ilyenkor a felétel, s nem is kerül sokba. Egy ebéd 2,50 forint. Ebből az összegből otthon nem lehetne egy személynek kétfogásos ebédet kiállítani. Hogyan könnyítik meg a konyhai dolgozók munkáját? A konyhát most korszerűsítik. Konyhai előtért készítenek* hogy a burgonya tisztítást és a hús válogatását itt végezzék el* s így tágasabb, bővebb legyen a hely a konyhában. A konyha belső képe is megváltozik* Gázkályhákat vásárolnak, amely még higiénikusabbá teszi az étel elkészítését. Modern mosogatógépet kapnak, hogy ebéd után a konyhai dolgozóknak ne kelljen órákig mosogatni. Az üzemi konyha átalakítása a szakácsnő, felszolgálók munkáját könnyíti meg, s január 1-től még ízletesebb ebéd kerül majd a fermentáló munkásainak asztalára. Nem lesz panasz a pörköltre — érti a mesterségét Demkó Mihályné szakácsnő Lehet vinni, elkészült a finom ebéd Új elmélet a Föld geológiai fejlődéséről Nyikolaj Latszkij akadémikus, a földkéreg mozgásáról szóló elmélete alapján a Föld geológiai fejlődését 3 nagy szakaszra osztotta. Véleménye szerint a hasznos ásványok lelőhelyének kialakítását csakis a földkéreg mozgásának tanulmányozása alapján lehet megérteni. A legnagyobb vasérc-, mangán- és aranylelőhelyek az első szakaszban, a Föld történetének legősibb korszakában jöttek létre. A második szakaszban az új ásványmezők kialakulása rendkívül lelassult. Az utolsó, harmadik szakaszban pedig a földkéreg leggazdagabb hasznos ásványokat tartalmazó rétegei jöttek létre. A szovjet akadémikus hangsúlyozta, hogy a földkéreg mozgásának tanulmányozása lehetővé teszi annak megállapítását, milyen törvényszerűségek szerint helyezkednek el földünkön a hasznos ásványok. ■ ■ . ....... inns. Tűzrendészen értekezlet Debrecenben Az ipari üzemek és más vállalatok vezetői, tűzrendészeti felelősei és az üzemek tűzoltóparancsnokai részére december 12-én, pénteken 9 órai kezdettel a Csapó utca 43. szám alatti tűzoltólaktanyában megbeszélést tartanak. Az értekezleten értékelik az ipari üzemek és vállalatok tűzrendészeti helyzetét és ugyanakkor megszabják a feladatokat a tűzkárok megakadályozása érdekében. —■■■ III ■■ —■ 1 RÓKA JÁR A KERT ALATT Kedden kora reggel alig hagytuk el Mikepércs házait, a sárándi országúton róka sétált keresztül és csak amikor közelebb értünk, szedte gyorsabban a lábait, majd eltűnt a vasúti sínek tájékán... Nem kérdeztük a mikepércsi embereket, hány tyúk vagy más házi szárnyas tűnt el a keddre virradó éjszaka, a közeli Sárándon sem érdeklődtünk. De az bizonyos, hogy a róka megelégelhette a vadhúst, amelyet a hosszúpályi erdőségben fogyasztott, mert a fagyos hidegben elhagyta megszokott tanyáját és az emberek közé húzódott — egy kis ínyenc falat reményében. Azóta lehet, hogy sikerült szereznie egy kis csibehúst — a környéken sem láttunk vadászokat, akik puskavégre vették volna, pedig amellett, hogy kártékony ragadozótól szabadították volna meg a községet, egy rókagallér sem jött volna rosszul valamelyik vadászfeleségnek. Mikepércsi és sárándi tyúktulajdonosok vigyázat, róka koma nem ismer tréfát, ha a szárnyasok közelébe kerül... (1 . k.)