Hajdú-Bihari Napló, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-11 / 292. szám
OLVASÓINK ÍRJÁK Hadházon nincs kultúrközöny! _ Még csak rövid ideje, hogy új vezetője van a hadházi művelődési otthonnak, s máris meglátszik az ered- mény. Megindult az élet az otthonban. Minden estei zárt kapu várja a kultúrára! szomjazó ifjakat, öregeket! egyaránt. Háromhónapos ezüstkalászos tanfolyamon ismerked- hetnek a dolgozó parasztok, a mezőgazadsági termelési időszerű kérdéseivel. A szak-i előadások közé különböző ismeretterjesztő előadások is vannak beiktatva: a ma- gyar nyelv és irodalom, a történelem, az egészségügy, a politikai élet tárgykörei- ből. A mintegy ötven hallga-tó vezetője Nagy István I gazdasági felügyelő. Jelenleg | a kezdők részére is szervezik a hallgatókat. | Ismeretterjesztő előadás | minden héten két alkalom-1 mai van. Munkatervükben 1 ilyen hálás témák szerepelnek: | Hasznos közigazgatási tud-| nivalók, Helyes gyermekne- velés, Hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen? | A tanyavilágról sem kívá-| nunk megfeledkezni. A rég-1 jobb előadók vállalták, hogy| a tanya népének is tartanak | előadásokat. A KISZ-fiatalság tánc- és| színjátszó csoportja lázasan | készül a járási, illetve a me-| gyei kultúrversenyre. A fia-| talok a klubéletet is megked velték. Minden csütörtökön | este vitaestét rendeznek, me-| lyen a fiatalokat érdeklői sok hasznos kérdést beszél-| nek meg. | Jó eredménnyel kezdte | meg munkáját a 24 tagú ze-| nekar is. A hosszú téli esté-| ken szokásos tanyázásokat | a művelődés szolgálatába| állították. Ugyanis sokan | csak azért nem mentek el a| művelődési otthonban rende-| zett ismeretterjesztő, előadá-| sokra, mert sötét van, vagy| viselő ruhában nem akarnak | olyan sok ember közé men-| ni. Ezért az előadók mentek | el az ilyen tanyázók közé,| hogy hasznos beszélgetést| folytassanak az emberekkel, | s így tartsák meg az isme-| retterjesztő előadást, amit| néha filmvetítés is követ. | A szakkörök közül már| eddig is igen jó eredménnyel | működött a néprajzi szakkör,| melynek tagjai a haladó ha-| gyományok gyűjtésén kívül, | tárgyi néprajzi gyűjtéssel is foglalkoznak. Ezeket a pe-| dagógusok vezetik. Végül, meg kell említe-| nünk a szabás-varrás tanfo-| ramot is, amelynek nyolc-| Van tagja van, lányok és asz-| szonyok, akik igen szorgal-| masan és eredménnyel hasz-| nálják fel a tanulási lehető-| séget. | A hadházi kultúrszomjat| igazolja még a népkönyvtár| könyveinek használata is. | Naponta 100—150 darab| könyvet visznek kölcsön az | olvasók. Ebből a néhány adatból is| látszik, hogy nemcsak kocsi| ma és köpködő van Hajdú- hadházon — mint Dezséri| László rádiókommentárjában | hallottuk, hanem kulturális | élet is, mégpedig nem ala-| csony fokon. Bánhegyesi Kálnány Hajdúhadház ! A megye kulturális életeiben mind gyakoribbak a sza|valóesték, a zenés irodalmi |összeállítások. A debreceni |pedagógusok irodalmi köre . A kezdeményezés jelentőségét már csak azért is [hangsúlyoznunk kell, mert [mindjárt az első bemutatkozáskor, új formai törekvéssel kísérleteztek. Fény effektusokkal, zenei kísérettel, [s minden összekötőszöveg [nélkül, elsősorban a versek mondanivalójára és szépség igére építettek. S ezenkívül [természetesen a szereplői művészek képességeire, akik [közül nem egy nagy-nagy [meglepetéssel szolgált. Mindezek előrebocsátása [után, mégis vitatkozni vagyunk kénytelenek. S elsősorban a rendező szervvel, [amely minden indok nélkül, [Héja rósz az ava on címmel [hirdette és propagálta az előadást. Igaz, a műsoron csak [szerelmes versek szerepeltek, [de az is igaz, hogy a bemutatott versek többsége hangulatilag nagyon is távol állt [Ady viharzásokkal teli, gyönyörű Léda-versétől. Valljuk [meg őszintén, hogy kicsit [reklámíze volt ennek a mindenáron feltűnést keltő megfogalmazásnak, pedig erre jelen esetben semmi szükség nem volt. E kis intermezzo természetesen semmit sem von le azest értékéből. Kifejezésre jutott ez az érdeklődésben, és méginkább a szavalatok utáni tetszésnyilvánításokban. A megjelentek érzékeny reagálása épp azt jelezte, hogy Debrecenben szeretik a verseket, s a versmondást igényes és elismerésre méltó művészetnek tartják. Az előadók teljesítménye legtöbbször meggyőzött bennünket erről az igényességről, sőt, egyes versek bemutatása olyan élményt jelentett, amely versenyez minden más műfaj impresszióival. Ha olykor zavaró momentumok mégis közrejátszottak, az elsősorban technikai volt és a kezdés, a kísérletezés számlájára írandó. Kritikai megítélésünknél azonban valamit figyelembe kell venni. Az előadók a Csokonai Színház művészei voltak, tehát a szó, a beszéd hivatásos mesterei, s így a mércét ennek megfelelő szintre kell állítani. A versek összeválogatása nem mindig volt a legszerencsésebb, ötletszerűen hatott, s így hangulatban sok olyan vers került egymás mellé, amelyek egymás mellé helyezése egyébként nem indokolt. A költemények nagy részét az előadók érthetően a magyar irodalombólválogatták. Ezzel kapcsolatban esetleg azt kell megjejegyezni, hogy a bemutatott három Ady-vers helyett akadt talán 33 sokkal jellemzőbb Ady lírájában. A legjobb szavaló kétségtelenül Latinovits Zoltán. Akik tanúi voltak Latinovits versmondásának, igazolhatják,hogy ez a megállapítás semmiképpen sem szentencia. Azok a versek, amelyeket ő szólaltatott meg éltek, hatottak, sazokat a rejtelmeket is feltára tták, amelyek sokszor a sorokárnyéka mögött lappanganak. ] A Radnóti a Kosztolányi, a [Szabó Lőrinc, a Vajda-vers ?mind-mind igazolták Latinovits kivételes szavalóképességét, Juhász Gyula Anna örök című versének tolmácsolása pedig egyszerűen lenyűgöző volt, méltó a vers egyszerűségéhez és szívfájdító döbbenetéhez. Miben rejlik Latinovits előadó képessége ? Nemcsak érzi, de érti is a vers lényegét, s éppen a vers iránti alázat oldozza fel minden póztól, szükségtelen gesztustól és hamis szenvedélytől-A többiek, ha nem is érték el ezt a magasságot, teljesítményük rangja figyelemre méltó. Löte Attila hanganyaga nagyon is alkalmas versmondásra, szépen is beszél itt-ott azonban zavart indokolatlan pátosza. Harkányi Endre meglepő előadóképességgel rendelkezik, különösen a humoros versek kaptak szavalás közben sok színt, ragyogást. Szabó Ildikó kacér eredeti- NAPLÓ |T| IIIIIHIIIIIIIIIIIIIHIlUUllUllllllllllllllllllil'lli I ,) j 1*5«. DEC. It. I I után, az Ady Endre művelődési otthon is a cselekvés mezejére lépett, s olyan irodalmi esttel örvendeztetett meg bennünket, mint aséggel és átérzéssel játszotta Bums versét (Korai még a konty nekem) a József Attilavers (Gyermekké tettél) azonban idegen az ő egyéniségétől. Különösen azoktól a lélektelen kézlejtésektől, melyekre Szabó Ildikó gyakran hajlamos. A Gumik Ilona által bemutatott három vers közül leginkább A kedves közelében tetszett. Rövid hír jelent meg a Napló múlt szombati számában. „A TIT irodalmi szakosztályának vezetésével működő Debreceni Fiatal írók Köre nagy sikerrel záruló zenés, irodalmi estet rendezett Komódiban.’ Néhány sor volt csupán, egyesek talán fel sem figyeltek rá, pedig feltétlenül érdemes foglalkozni vele... Néhány hónapja a TIT kezdeményezésére fiatal írók, irodalombarátok, foglalkozásra nézve tanárok, szellemi dolgozók, egyetemisták megalakították a Fiatal Írók Körét. Kettős célkitűzéssel indultak. Az egyik: egymást segíteni eszmei és művészi fejlődésben ; a másik — megismertetni megyénk falvait, Debrecen üzemeit elsősorban a mai és debreceni irodalommal, egyúttal közelebb kerülni a munkásokhoz, jobban megismerni életüket, problémáikat. Az első két hónap , szeptember és október a kör megszervezésével telt el. A harmadikban , novemberben már lehetőség mutatkozott a szándék megvalósítására. Nagy segítséget jelentett ebben elsősorban a párt Hajdú-Bihar megyei bizottsága, valamint a TIT felsőbb szerveinek megértése, és erkölcsi támogatása, valamint a kör tagjainak lelkesedése és önfeláldozó munkája. A kör tagjai és a fiatal előadók, jobbára egyetemig, tarbmunkaidejük után, vagy tanulásuk közben szakítottak időt a műsor összeállítására és betanulására. Komádiban tartották első, bemutatkozó előadásukat Édes hazám fogadj szívedbe címmel, már ezzel is jelezve a kör célkitűzéseit. A műsor első felében a XX. század magyar klasszikusainak írásaiból adtak elő. Ady, József Attila, Móricz Zsigmond neve fémjelzi ezt a sort olyan írókkal kiegészítve, mint Barsi Dénes vagy Illyés Gyula. Ezek az írások a múltat, a Horthy-rezsim magyar valóságát, a kapitalista Magyarország valóságát idézték. A második részben, mint ahogy azt az elsőnek bemutatott Simon István vers, a Pacsirtaszó jelezte: a mának szóltak a máról. Boda István, Juhász Ferenc, Nagy László legismertebb költő alakjai ennek a résznek, s mellettük helyet kaptak a kör legtehetségesebb tagjai is. Az első bemutatkozás leghun Magda Hajnal Anna költeményével bizonyította jó előadóképességét. Egyet azonban mindannyiuknak szem előtt kell tartaniuk. Versmon-adáskor a szöveghibát a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni. Az elcsent szótagok nemegyszer éppen a vers ütemét, ritmusát, hangzását rontják el, nem beszélve a hozzátoldásokról, amelyekhez még a legjobb szavaiénak sincs joga. Tarr Károly bevezetője tömören összegezte az Ady Endre művelődési otthon irodalmi célkitűzését és nagyon helyesen, elsősorban az előadókra és a versekre bízta a hatás megteremték'*. ff. i.) nagyobb és legkellemesebb meglepetését a komódiak adták. Sokan, még a szerep- lök közül is kételkedtek ab- ban, hogy falun sok embert érdekelne az irodalom, külö- nösen, ha még ismeretlen, leg- alább is előttük ismeretlen írók írásai szerepelnek a műsorban. Az előadás kezdetére azonban szinte teljesen tele volt a nagy moziterem. Még a környező tanyákról is eljöttek az emberek nagycsizmásan, a kucsmával, az asszonyok nagy- kendővel bebugyolálva, pász- [ torok bottal, még a cigányok közül is ott volt'V' néhányan. Érdeklődve várták a ..zenes, irodalmi est” megkezdését. És ez az érdeklődés nem csap- pant az első rész után sem. Legnagyobb érdeklődéssel a mai jellegű írásokat hallgat- ták. Többen mondogatták a műsor alatt és után, hogy el-sősorban ez érdekli őket, így , érthető, hogy a közönség [ jobban együtt élt az előadás második részével, nagyobb figyelemmel hallgatta a fiatal költők alkotásait. Az előadás végén többen felkeresték a szereplőket és az ott-tartózkodó írókat, és azt kérték, ha még egyszer Komádiba megy az együttes, még többet mondjanak a máról. Az előadás elemzése nem feladata a jelen cikknek. A [ műsor-összeállítás] tanulságait már úgyis levonta magának a’ kör. A szereplők közül ’s nek ihéz volna igazságtalanság nél-kül valakit is a többi fölé emelni. Talán Székely Katalin, a Kossuth egyetem tehetséges ’ szavalója nőtt ki kissé ebből a sorból. Ám jön itt ugyanakkor a többiek neve is, akik hivatá-sos előadóművészeket idéző művészi produkciókkal siker-re vitték az estet: Egri Iván, Erdélyi Ildikó, Kemény Géza, Kiss Gábor, Kövessi Erzsébet, Nagy László, Répánszki Ilona, Újlaki Klára. A Komádiban tartott elő-, adás egy hosszú sorozatnak induló előadása. A siker nem szállt a szereplők fejébe, s azóta is lelkiismeretesen ké- szülnek az újabb és újabb elő- adásokra. A legközelebbi állo- más december 11-én Balmazteújváros. Az emberek már elő- re is nagy szeretettel várják az előadást. A Fiatal írók Kör re bízik benne, hogy ez a sze-retet nem fog csappanni. Haider Edit: Irodalmi estek Hajdú-Biharban Héja nász az avaron. Új kezdeményezés a Debreceni Fiatal írók Köre ---- ■ ---- Irodalmi est Balmazújvároson Ma este hét órakor „Édes hazám fogadj szívedbe“ címmel nagyszabású zenés, irodalmi estet rendez a balmazújvárosi művelődésházban a Debreceni Fiatal Írók Köre. A műsor a kamádi előadás megismétlése lesz. Ady, József Attila, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István, legjobb írásaiból, valamint fiatal debreceni írók műveiből adnak elő ifjú szavalóművészek. Az előadáson föllép a Debreceni Népi Együttes népdalénekese Thurzó Jutka is. Cimbalmon Jani Géza kíséri. A balmazújvárosi előadás a kör ezévi utolsó nyilvános szereplése lesz. A következő évben ellátogatnak még több Hajdú-Bihar megyei községbe és debreceni üzemekbe is. Debrecenben jelenik meg az első romanid nyelvű folyóirat Beszámoltunk már arról, hogy az új nemzetközi műnyelvként jelentkező romanid nyelv alkotója dr. Magyar Zoltán, debreceni középiskolai tanár. A romanid nyelvtankönyv ma már megtalálható a magyar könyvesboltokban, úgyhogy elsajátítása technikailag nem okoz különösebb nehézséget. Az 1959-es esztendőben még nagyobb lehetőség nyílik e műnyelv megismerésére, mert Debrecen Városi Tanácsának támogatásával romanid nyelvű folyóirat is megjelenik. Az első szám előreláthatólag a jövő év márciusában lát napvilágot. Ebben magyar, orosz, angol, német és francia ismertető lesz. Ma 7-kor Vidám álom, József Attila-bérlet 4. Pénteken 7-kor A szelistyei asszonyok, Odry-bérlet 3. Szombaton 3-kor Vidám álom, ifjúsági előadás, este 7-kor Rigoletto. Vasárnap 3-kor az eredetileg hirdetett Majd a papa előadás helyett a Vidám álom lesz műsoron. Vasárnap este 7-kor Vidám álom. Kedden fél 5-kor az eredetileg hirdetett Bánk bán helyett a Pillangókisasszony lesz műsoron. Szerdán 7-kor Vidám álom, Jászai-bérlet 4. Kamaraelőadások az Ady Endre művelődési otthonban: ma fél 5-kor, szombaton és vasárnap 8-kor Ilyen nagy szerelem. MŰSORVÁLTOZÁS A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN Vasárnap délután az eredetileg hirdetett Majd a papa előadás Kőrössy Anni betegsége miatt elmarad, helyette a Vidám álom lesz műsoron. Ugyancsak elmarad a kedden fél 5-re hirdetett ifjúsági Bánk bán előadás, helyette a színház Puccini: Pillangókisasszony c. operát tűzte műsorra. ASZLÁNYI KÁROLY (1908—1938) december 8-án volt húsz esztendeje annak, hogy a tragikus autóbaleset következtében életét vesztette afagyos dorogi országúton a harmincas évek fiatal magyar írógárdájának egyik legtehetségesebb tagja. Amíg élt, nem vettük észre azt a helyet, amit a tehetséges humorista a modern magyar irodalom berekeiben betöltött; amikor elment, rádöbbentünk, hogymilyen nagy űr támadt utána. Ekkor láttuk, hogy Aszlányi egyéniség volt a magyar irodalomban. Utánozható, de el nem érhető egyéniség. Fogalmat, stílust jelentett, hogy már neve hallatára is mosolyra húzódtak [a szájak. [ Kerestük az annyira ■jellemző Aszlányi-stílust. [Azt a sajátos fénnyel szikrázó humort, amely úgyszólván egyedülálló volt az első [világháború utáni magyar [ irodalomban. Kerestük azt ,a könnyed, vidám hangot,amit munkáiban használt,és amely több volt, mint [egyszerű mosolykeltés, egy [bölcs és mélyenlátó ember [vallomása. A kesernyés, gúnyolódó hang mögött mindig ott volt a felelősségérzet, [aggodalom, a , kortársakkal [való együttérzés. [ Szíg-vérig a huszadik század embere volt. Munkai stílusa a tempó, szenvedélye a rohanás. A gyorsaság [volt az eleme. Hat nap alattírt háromfelvonásos darabot, [fél óra alatt oldalas cikket és harminc esztendő alatt élt |"e sikerekben gazdag, munkával és tanulással el- és [betöltött életet Először zenésznek készült, de amikor 19 éves korában A hóember című elcseszélésével díjat nyert a Nyugat novellapályyázatán, elhatározta, hogy tartósabb barátságot köt az irodalommal. Első regénye, a Pénz a láthatáron még bizonytalan téma- és stíluskeresés, demár magán viseli szerzőjének ellenállhatatlan meseszövését. Követte a Szilveszter, ez a kesernyés, gúnyolódó hangú könyv, amelynek minden sorából mély felelősségérzet sugárzik a világ sorsa iránt. Huszonkét esztendős, amikor a Nemzeti Színház elfogadja és bemutatja Szélhámos kerestetik című vígjátékát. Ezt követi az első vidéki nagy siker, a Nászútitárs bemutatója a debreceni Csokonai Színház előadásában. Ezután Aszlányi megindultegy ragyogóan felfelé ívelő pályán. Egymás után jelentek meg regényei, sikeres színpadi munkái, újságcikkeinek százai. A tetőfok 1935 volt, amikor Babits Mihálymagához hívatta, hogy —miután a Baumgarten-díj azon évben már kiosztásra került — 500 pengő külön jutalomban részesítse az Aludni is tilos című komoly hangú, de gyilkos szatírájú korrajzát. A Hét pofonnal közös kiadásban most jelent meg ez a, harmincas évek minden szegénysorsú, de tehetséges fiatalemberének sorsát felölelő új, lélekbemarkolóan őszinte hangú dokumentum — Gyermekkoromban megfogadtam, hogy hét pofont adok a Tudatlanságnak — írja égyük könyvének előszavában. — Ez volt életprogramom. Meg akartam írni az Általános Erkölcstan Relativitás elméletét. Meg akartam akadályozni, hogy húsz esztendőnél fiatalabb emberek nyomorban éljenek. Szembe akartam szállni a háborús szellemmel. Az erkölcsi és gazdasági határokkal. Közérdekűvé akartam tenni azt az óriási horderejű felfedezésemet, hogy mindnyájan emberek vagyunk. Ez a mélyenszántó humanizmus érződik valamennyi munkájában. Regénysikerei mellett darabjait (Henriette, Amerikai komédia) is sorra bemutatják. Berlinben megvásárolják a Hét pofon filmjogát —s világsiker lesz belőle. Rövidesen elkészül első hazai filmje is : A hölgy kissé bogaras. A múltkor a televízióban láthattuk ezt a százszor megírt, agyoncsépelt ötletet. A szép, de szegény, a munkanélküli, de becsületes leány és a gazdag, de unatkozó, fiatal, de csalódott milliomos fiú történetét. Amíg azonban az első képtől a happy endig érünk, valami olyan különösen zamatos, villogó, lendületes vígjátékot élvezünk végig, amelyet a harmincas esztendőkben nem nagyon készítettek magyar nyelven. A Nemzeti Színház megbízza Jens Locher dán író együk vígjátékának magyar színpadra való átdolgozásával. Négy nap alatt elkészül vele. Ezután írja meg Özöngáz című szatirikus regényét, pályája egyik legjelentősebb állomását. Drámai felkiáltójel ez a háborúra készülődő imperialisták ellen. Humora itt is inkább pajzán, mintsem tömör és súlyos — inkább külsőleges, mint lényegbevágó, de mindig mulatságos, mindig új és megragadó. Ezt érezzük a Brendford rendet csinál lapjainál is, amikor a hitleri diktatúra elé tartja egyéni görbetükrét. Most már 12 nyelven olvassák műveit. A magyar kiadó állandóan sürgeti újabb írásait. Elkészül a Gyimesi vadvirág forgatókönyve és egy nagyszabású regény körvonalai bontakoznak ki előtte, szülőföldjéről , Ada-Kaleh szigetéről A végzet akadályozta meg tervének megvalósítását. A felszabadulás után sokáig adósa maradt könyvkiadásunk az Aszlányi-műveknek. A múlt évben jelent meg két bájos ifjúsági könyve (Az északi park felfedezése, Kalandos vakáció) ; a most kiadott két regény sikere bíztatás arra, hogy a nyomás alatt levő Sok hűhó Emmiért után a fiatalabb generáció is megismerkedik szórakoztatva nevelő, kitűnő írásainak további köteteivel Papp Rezső Történelmi gyermekjáték-kiállítás nyílik a Déri Múzeumban A Déli Múzeum a közeli napokban olyan különleges és tanulságos látnivalóval kedveskedik Debrecen közönségének, amely — ezt minden túlzás nélkül állíthatjuk — igazi maradandó élményt nyújt mind a felnőtteknek, mind a gyermekeiknek. A december 13-án nyíló kiállítás a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Múzeum munkatársai, Tépay-Szabó Gabriella és Ernyei Jánosné öszszeállításában és rendezésében bemutatja az Országos Történeti Múzeum és a miskolci, szentesi, szegedi, soproni és a debreceni múzeum válogatott gyermekjáték-kincseit és a gyermekvilág múltját és jelenét szemléltető legérdekesebb dokumentumokat. Amint már vasárnap jelentettük, a kiállítás öt nagy terme végigvezeti a látogatót a gyermekjáték fejlődésének, alakulásának egész történetén az őskortól kezdve egészen a mai napig. Mindebben különös érdekességgel tükröződnek vissza az emberiségnek és a magyar népnek a korokkal együtt formálódó szokásai, ízlése, sorsa, kedvtelései és küzdelmei, hiszen a gyermekjáték egyúttal a felnőttek utánzása is, a „nagyok” világának, törekvéseinek naivan, leegyszerűsített és mégis hű mása. A kiállítás december 13-án délután 3 órakor nyitik meg a Déri Múzeum dísztermében. A megnyitó beszédet Juszkó Béláné, a nőtanács városi titkára tartja. Utána Tépay-Szabó Gabriella tart kiállításvezetést. Másnap, vasárnap délután 4 órakor a múzeum és a nőtanács rendezésében gyermekdélután lesz szavalatokkal, énekkel, zenével, tánccal. Ezután Tépay-Szabó Gabriella mesél a magyar múzeumért játékkincseiről, majd mesefilm-vetítés zárja le a műsort