Hajdú-Bihari Napló, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

TjAJff}­U-BIHARl Világ proletárjai egy­es Stje teld ------------------------------------------- | 1959. JAN. 1., CSÜTÖRTÖK §|||j& ||||] jjSBBga jgBBlBj .fff»». ÁRA: 8 3 FILLÉR gB» |Sj iST®» XV. ÉVFOLYAM. 1. SZ.Am JlLllllif |||| jg SE|| Il­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDl'l-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÚJÉVI SZÁMVETÉS Az éjjel, vidám Szilveszter éjszakáján, elbúcsúztunk 1958-tól és köszöntöttük a ránk virradó 1959-et, az új eszten­dőt. Ilyenkor, amikor egyik év váltja a másikat, amikor az óév átadja helyét az újnak, legtöbben visszapillantva az elmúlt hónapok eseményeire, röpke számvetést készítenek : mit adott nekik, családjuknak, rokonaiknak az elmúlt év ? Mint valami megelevenedő ké­peskönyv lapjai, elvonulnak szemünk előtt a legfontosabb, az emberi agyban talán örök­re bevésődött események so­rozata, az öröm és a bánat, a kellemes és kellemetlen emlé­kek képe. Az élet, a maga va­lóságában, megszépítés nél­kül, jó és rossz oldalaival. Nyissuk ki most mi is az el­múlt év képeskönyvét, lapoz­zunk fel egypár oldalt, idéz­zünk emlékezetünkbe néhány jelentős mozzanatot 1958, az ellenforradalom támadása után ránk köszöntő második év volt, s a dolgozó nép erőfeszítése­yomán meghozta hazánknak teljes konszolidációt. Az or­­got megrázó ellenforradal­­vihar után ez volt az első amikor már az első napok­­, kezdve az utolsóig alapo­san meggondoltan, a párt és a forradalmi munkás-paraszt k­ormány helyes gazdaságpoli­tikai elképzelései szerint dol­gozhattunk, végezhettük or­szágépítő munkánkat A hároméves terv első éve jelentős sikereket hozott. Más­fél évvel ezelőtt amikor a párt és a kormány kidolgozta tervét, az ellenforradalom kár­tevéseként keletkezett 22 mil­liárd forintos pusztítás felszá­molására, az ország gazdasági t­erének helyes kerékvágásba való terelésére, még nem lehe­tett világosan látni, hogy mi­lyen lesz a fejlődés üteme. A hároméves terv irányszáman­­­k összeállításakor figyelem­­b­e vették ugyan a munkás­­■ztályban, a dolgozó népben rnnyadó alkotóvágyat, lel­kesedést, de mégsem kellően érték fel ezt a tettvágyat. Tért 1958 politikai, gazdasági s kulturális eredményei arról t máskodnak, hogy amikor vi­­rgos a cél, amikor egységes a párt és a kormány­ve­zetés, mikor szoros és élő a kapcso­­lat a vezetés és az alkotó em­­b­erek milliói között, akkor nagy léptekben tudunk előre­­haladni az ország erejének fo­­rrásában, a dolgozók jólété­nek emelésében. Mi bizonyítja ezt ? Már né­­ány szám is kifejezi az el­­múlt év eredményekben gaz­­dag napjait. Állami iparunk 1­958-ban mintegy 4 százalék­kal túlteljesítette tervét az előzetes számítá­sok szerint 13 százalék­kal többet termelt, mint a múlt évben. Emelkedett a ter­melékenység, csökkent az ön­költség. A helyes gazdasági politikának megfelelően kibon­takozott a takarékossági moz­galom, s már egyre többen vizsgálják munkájuk közben, mi a kifizető, mi a gazdaságo­sabb. A korábbi években az ország gazd­asági életére nehe­zedő, főképpen nyugati külföl­di adósságok az elmúlt évben jelentősen csökkentek, a kül­kereskedelmi és fizetési mér­legünk a tervezettnél is ked­vezőbben alakult. A dolgozó nép munkájának sikeréről beszélt az a tény is hogy év közben másfél mil­liárd forinttal felemelhettük a beruházásokra fordítandó ösz­­szeget. A kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdaságban is különösen az állami gazdasá­gokban és a termelőszövetke­zetekben értünk el számotte­vő eredményt. A kulturális forradalom — a párt művelő­dési irányelveinek megfele­lően, amely 1958-ban látott napvilágot —­ tovább fejlő­dött. Az ország gazdasági ere­jéhez mérten a dolgozó nép életszínvonala ebben az évben is növekedett, többet költöt­tünk élelmezésre, ruházkodás­ra, otthonunk berendezésére, szórakozásra, művelődésre. Az év eredményei közé tartozik, hogy a párt kezdeményezésé­re alapos elemző munkával felmértük a munkásosztály helyzetét, és a Központi Bi­zottság határozata nyomán kezdetét vette a legsürgősebb intézkedések kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése. Beigazolódott az elmúlt év­ben, hogy a gazdasági sike­rekre építve némileg gyorsí­tani tudjuk az életszínvonal emelését. A nyugdíjasok leg­égetőbb problémáit megoldó új nyugdíjtörvény is már azért léphetett életbe 1959. január 1-én, mert a termelés frontján elért sikerek, az ország jobb gazdasági helyzete ezt lehető­vé tette. Rövidesen megvaló­sul a pedagógusok fizetésrende­zése, amelynek költséghatása mintegy 200 millió forint, egyes egészségre ártalmas munkaterületeken is csökken a munkaidő változatlan bé­rek mellett, s emelkedik né­hány alacsony fizetésű mun­káskategória bére is. A csalá­di pótlék felemelése, az egész­ségügyi dolgozók fizetésrende­zése, az 1959. évi gazdasági eredményekhez alkalmazkod­va, az első félévben ugyan­csak megoldásra kerülnek. A párt, a kormány és a dolgozó nép közötti kapcsolat erősödésének és fejlődésének egyik, ellenségeink számára is élénken beszélő bizonyítéka volt az országgyűlési képvi­selő és tanács­választás. A Ha­zafias Népfront jelöltjei, mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, alkalmazottak, társadal­munk minden rétegének kép­viselői kivívták a dolgozó nép bizalmát. Ezen a választáson ismételten kifejezésre jut­tatta dolgozó népünk, hogy egyetért a párt és a kormány politikai és gazdasági irány­vonalával, igenis a szocializ­mus eszméjét és kész dolgozni az új társadalmi rendszer felépítéséért, életének jobbá­­tételéért. A választás előkészületei során sok szó esett a jövő feladatairól, terveiről is. Mert nem elégedhetünk meg az elért sikerek nyugtázásával, hanem összpontosítani kell erőinket az új feladatok meg­oldására. S 1959 nem szűköl­ködik feladatokban. A beru­házási összegek felemelése lehetővé teszi, hogy nem el­­hirtelenkedve, de azért gyor­sabban haladva menjünk előre az ország gazdasági erőinek növelésében. Éppen az 1958. évi sikerek teszik le­hetővé, hogy 1959-ben, s majd a következő évben, 1960-ban, a hároméves terv utolsó évé­ben elérjük, hogy rövidebb idő alatt teljesítsük a három­éves tervet.­­ Nem kis munka vár te­hát ránk ebben az évben, de újabb erőt és lendületet ad ténykedésünkhöz az a tudat, hogy nem vész kárba erőfe­szítésünk. Az ország erősö­dését, a dolgozók életszínvo­nalának szüntelen emelkedé­sét eredményezi. Mindösze néhány pillantást vetettünk 1958 sikerekről ta­núskodó évkönyvébe. Az eredmények mögött ott lát­juk a dolgozók millióit, amint mindennapi munkájukkal te­vékenykednek, birkóznak a nehézségekkel, és együtt örül­nek a sikereknek. Sikerekben gazdag év — így jellemez­hetjük 1958-at, s bízunk ben­ne, sőt tudjuk, hogy 1959 is meghozza a maga eredmé­nyeit. Tudjuk, hogy egy év múlva, amikor ismét számve­tést készítünk, amikor gondo­latban végigpergetjük ma­gunk előtt az év eseményeit, újabb győzelmekről adhatunk majd számot. Az új sikerek eléréséhez az alkotómunka kibontakozá­sához erőre és egészségre, békére van szükség. Dolgozó népünk bizalommal tekint az új év elét ? N­ MSZMP megyei­­ végrehajtó bizottságának újévi üdvözlete ) Az újév alkalmával köszöntjük Hajdú-Bi-­­­har megye kommunistáit és minden becsü­­­­letes dolgozóját. Kívánunk az új esztendő­­­ben jó erőt, egészséget, a szocializmus épít­­­tésében újabb sikereket.­­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­­, PÁRT MEGYEI VÉGREHAJTÓ , BIZOTTSÁGA Dobi István kitüntetése Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány ja­vaslatára a­­ Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 60. születésnapja alkalmából az állami és tár­sadalmi élet vezető posztjain szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a Magyar Nép­köztársaság Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja szerdán délben 12 órakor az Ország­ház Munkácsy-termében nyúj­totta át A kitüntetés átadásánál je­len voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak elsőtitkára, államminisz­­ter, dr. Münnoch Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyet­tese, Kállai Gyula és Maro­sán György államminiszterek, Biszáku­ Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyette­se, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Ta­nács több tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány tag­jai, Vass Istvánné és Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnö­­kei és más párt- és állami vezetők. Dobi István elvtárs tiszte­letére 60. születésnapja alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága szűkkörű baráti ebédet adott. Az ebéden Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte Dobi Istvánt, majd Dobi István elvtárs válaszolt a pohár köszön­tőre. (MTI) • A 60 éves Dobi István szá­mos meleg üdvözletet kapott születésnapja alkalmából. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány üdvözlete mél­tatja Dobi István érdemeit, amelyeket a munkásosztály és a dolgozó parasztság szö­vetségének munkálásával, a fasizmus elleni harccal, a szo­cializmus építésében való te­vékeny részvételével, az ellen­forradalommal szembeni ma­gatartásával szerzett. „Kíván­juk — fejeződik be a távirat —, hogy sok-sok éven át jó egészségben, változatlanul tö­retlen lelkesedéssel végezze egész népünk javát szolgáló munkáját” N. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke táviratban köszön­tötte az ünnepeltet Jó egészséget és hosszú éle­tet kíván Dobi Istvánnak a kínai nép, a kormány és a­ maga nevében Mao Ce-tungi is. ) Cjaldaq újévet ! Ma lépnek életbe az új termelői árak Néhány kiskereskedelmi ár korrekciója évi 120 millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A párt és a kormány hatá­rozata alapján 1959. január 1-től új ipari termelői árak, új építőipari egységárak, új áruszállítási díjtételek és ke­reskedelmi haszonkulcsok lép­nek életbe. Az árrendezés révén meg­változnak a vállalatok egy­­más közötti forgalmában érvé­nyesülő árak. A cél az, hogy alapanyagtermelő iparágak­­ -­ a bányászat, a kohászat az építőipar — együttesen több milliárd forintos állami tá­mogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ter­mékek önköltségét. Azok az iparágak, amelye­ket eddig az államnak támo­gatnia kellett a tényleges önköltségen aluli árakon ad­ták el termékeiket a feldol­gozó iparágaknak. Az állami ártámogatásnak az volt a kö­vetkezménye, hogy a feldol­gozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony ösz­­szeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tükrözték a tényleges önkölt­séget. Egyes gyártmányok termelői ára tehát jelentéke­nyen eltért az előállítás tény­leges költségeitől. Az új ár­rendszer a gazdaságosabb ter­melést szolgálja, mert meg­szünteti ezeket a visszásságo­kat. A termelői árrendezés foly­tán szükségessé vált egyes fogyasztói árak emelése, ez azonban a kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze fél százalékát érinti, és az áremelést bőségesen ellen­súlyozza az egyes fogyasztási cikkeknél végrehajtott kiske­reskedelmi árleszállítás. Az áremelések ugyanis olyan cik­keket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rend­szeresen és nem nagy meny­­nyiségben vásárol. Az áreme­lések összege országos vi­szonylatban körülbelül évi 330 millió forint. Az árcsökkentések nagy­részt a lakosság ellátása szempontjából jelen­tős­ cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 millió forint, vagyis az áremelések össze­gének csaknem kétszerese. Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, sze­relési anyagok), egyes vegy­szerek, mozaik- és cement­lapok, vasbetongerendák, nád- és gyékénylemezek, torontáli és perzsaszőnyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, va­dásztöltény, bognár- és ká­dáripari termékek, zsákszö­ve­tek. Az árcsökkentés a követ­kező fontosabb cikkekre ter­jed ki: A zsír ára kg-onként 28 forintról 25 forintra, 3 zsírszalonna és háj fo­gyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott ke­nyérszalonna ára 32 fo­rintról 27 forintra, a füs­tölt paprikás csemege­szalonna fogyasztói ára 46 forintról 40 forintra, az egyéb szalonnafélesé­gek ára 4­7 forinttal, a rétesliszt ára 2,40 forinttal, a bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik az ülőfogyasztási díj, az úgyne­vezett zene­felárat pedig be­­számítják az árakba. A könyvipari cikkek közül az árleszállítás több tex­til, ruházati és cipőipari terméket érint. A nylon harisnya fogyasztói ára a szálvastagságtól füg­gően páronkint 17, 12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylon zokni ára mintegy 20— 25 százalékkal, a nyloni női pulóver fogyasztói ára mint­egy 5—12 százalékkal, a fes­tett nylon méteráruk fogyasz­tói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kord­bársony ára 97 forint helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csökken a pvc anyagból ké­szült esőkabátok, terítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból készült pamutszerű méteráruk árát 15—20 százalékkal szállítot­ták le. Csökken a mikroporózus gu­mitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cér­­naféleségek és kézimunka­fonalak, továbbá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók és­­ablakok fo­gyasztói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csökken­tik a 300-as és a 400-as ce­ment árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áram­díjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakos­ságnak A petróleum ára 6 forintról 4 forintra, a benzin ára 4 forintról 2,70 forintra csök­ken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1-től már az új ára­kon kell biztosítani a forga­lom lebonyolítását. ►■»*—---------­ A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A forradalmi munkás-pa­raszt kormány napirend előtt Kállai Gyula államminiszter javaslatára elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizott­ságával együtt levélben üd­vözli Dobi István elvtársat, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét 60. születés­napja alkalmából. A Minisztertanács a napi­rend első pontjaként meg­hallgatta és jóváhagyta Dögei Imre földművelésügyi minisz­ter jelentését a gépállomások 1958. évi munkájáról. A je­lentés szerint a gépállomások december 20-ig 9 519 778 nor­mál hold gépi munkát végez­tek, s ezzel 1958. évi tervüket 97,7 százalékra teljesítették. A Honvédelmi Miniszté­rium előterjesztésére rendele­tet adtak ki a családfenntar­tó sorkötelesek szolgálat-ha­lasztásáról, továbbá a sorka­tonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozóinak segélyben, illetőleg bizonyos kedvezményekben való része­sítéséről. Ezután folyó ügye­ket tárgyalt a Miniszterta­nács. Befejezésül Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese beszámolt a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány 1958. évi munkájának eredményeiről és a kormány tagjainak, a Minisztertanács és a minisztériumok dolgozói­nak további sikeres és jó munkát kívánt az új eszten­dőben. (MTI) Hazaérkezett Kínából a magyar katonai küldöttség A magyar katonai küldött­ség, amely Révész Géza vezér­­ezredes, honvédelmi miniszter vezetésével baráti látogatáson a Kínai Népköztársaságban járt, szerdán délután hazaér­­kezett Budapestre. (MTI)

Next