Hajdú-Bihari Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

* HAJDÚ-BIHARI Világ proletárját egyes­ülje telel XYL ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ERI­­KSR HI||BA| IW8Jjá ► ÁRA: 50 FILLÉR fj0^ jjj­ft |||| TS59. Április­­, szerda |§||| iSla @ fHJB A munkásosztály terven felül is segíti a falut a nagy átalakulásban A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és feladatairól tárgyalt a megyei tanácsülés Kedden délelőtt igen nagy jelentőségű programot tárgyalt meg a megyei tanácsülés. A mezőgazdasági osztály veze­tőjének, Fülöp Imrének az előadásában vitatták meg a megyei termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és fel­adatait. A harminc oldalas jelentés igen alapos részletes­séggel tárta fel a termelőszö­vetkezeti mozgalomban elért megyei eredményeket. Harminc termelőszövetkezeti község a megyében Hajdú-Bihar megyében min­den szinten felülhaladtuk a termelőszövetkezeti­­mozgalom eredményeit tekintve az el­lenforradalom előtti legmaga­sabb eredményeket is. A me­gye te­rületén a március 23-i állapotot tekintve, 30 terme­lőszövetkezeti község van. Ezek a következők: Zsáka, Furta, Csökmő, Újh­áz, Ve­kény, Darvas, Nagyrabé, Van­, csőd, Bihardancsháza, Ba­­konszeg, Mezősas, Mező­pe­­terd, Told, Körösszegapáti, Körösszakál, Magyarhomorog, Nádudvar, Földes, Kaba, Sár­rétudvari, Tetétlen, Hajdúszo­­vát, Sáránd, Ebes, Nagyhe­gyes, Egyek, Újszentmargita, Görbeháza, Újtikos és Tisza­­gyulaháza. 16 termelőszövetkezeti köz­ségben indult meg a földren­dezés, amelynek jó elvégzése lehetővé tette, hogy a tava­szi munka zavartalanul meg­induljon. Számos helyen — különö­sen a középparaszti új tagok — a saját erejükből akarják megalapozni a közös gazdasá­got és nem akarnak első lé­pésként állami hiteleket fel­venni. A megyében 2 hónap alatt több mint 12 ezer parasztcsa­­lád választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját, mindenne­mű kényszer nélkül. Győz a nagyüzem fölénye A megyében az elmúlt gaz­dasági évben, annak ellené­re, hogy kedvezőtlen volt az időjárás, a termelőszövetkeze­tek tovább növelték a közös vagyont és többet termeltek mint azok, akik az egyéni parcellájukon dolgoztak. Az elmúlt évben már nemcsak a növénytermelésben, hanem az állattenyésztés egyes ágaiban is meghaladták az egyéni pa­rasztok termelési színvonalát, mint például a hizlalásban, a tejhozamban és a gyapjúter­­melésben. A növényféleségek­ből az egyéniek átlagtermé­seit 15—25 százalékkal ha­ladták meg a termelőszövet­kezetek. A közös vagyon nö­velése mellett, közel 110 mil­lió forintot osztottak ki a ta­goknak munkaegységre, föld­járadékra és premizálásokra Az egyénileg dolgozó pa­rasztság érdeklődését a ter­melőszövetkezetek iránt je­lentős mértékben növelték a tapasztalatcserék, a látogatá­sok, melyeknek aprán saját szemükkel győződtek meg a nagyüzem előnyeiről. Segítette még a tsz-ek fej­lesztését az is, hogy a föld­járadék kérdésében egyértel­mű helyes állásfoglalás ala­kult ki. Az új tsz-tagok több, mint 75 ezer hold földet vittek be a közös gazdaságba, ezenfe­lül körülbelül 2 ezer lovat, 3­­ ezer szarvasmarhát és 2 ezer juhot. Szólt a beszámoló a beru­házási igényekről is, amelyek szaporán jelentkeznek. Szá­molni kell azzal, hogy nem tudnak minden beruházási igényt kielégíteni, s ezért az eddigieknél is jobban fgye­lembe kell venni a saját ere­jükből történő beruházáso­kat, a helyi lehetőségek maxi­mális kihasználását. Egyszerű­­kivitelű építkezéseket kell végrehajtani­, mint átmeneti megoldást, s a további taka­rékoskodás érdekében a ter­melőszövetkezetek saját építő­brigádokat szervezzenek. Az állatok eltartására, a takarmányhiány kiküszöbölé­se érdekében a zárszámadás óta az aszály sújtotta tsz­­eknek 105 vagon abrakot és 218 vagon szálastakarmányt adtak át állami áron. Ezen­felül 2 millió 400 ezer forin­tot kaptak középlejáratú hi­telként a szabadpiacról törté­nő felvásárlásra. Részletesen ismertette még a beszámoló a termelőszövet­kezetek legfontosabb gazdasá­gi tevékenységét, a gépesítés­sel kapcsolatos tennivalókat, valamint a könyvelési felada­tok ellátását. Utalt arra, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága márciusi határozatában rögzített mezőgazdasági ter­melési feladatokat a megye végre tudja hajtani. Minden termelési feladatot már en­nek érdekében vizsgálnak meg. Rámutatott arra, hogy a korszerű öntözési módsze­rek is szélesebb körben kerül­nek alkalmazásra Földes, Nagyhegyes, Kaba, Hajdúszo­boszló határában. A terjedelmes beszámoló adataiból kitűnik, hogy igen jelentős eredményeket értünk el megyénk területén a mező­­gazdaság szocialista átszerve­zése terén. Fontos feladat, hogy ezután az eredmények megszilárdítása következzen be. tanács v. b. elnökhelyettese, a népfront megyei­­ elnöke határozati javaslatot olvasott fel, amelyben a tanácsülés által elfogadott beszámoló­ban megjelölt feladatokat rögzítették. Túlsúlyra jutott a szocialista szektor a mezőgazdaságban A beszámoló meghallgatá­sa után élénk vita indult meg, melynek során számos felszó­laló tett értékes észrevétele­ket, javaslatokat. Többen utal­tak arra, hogy a kis termelő­­szövetkezeteknek nagy ter­melőszövetkezetekké egyesülése lényegesen segítené a tagság jólétének növelését. A sikere­sebb munka érdekében a me­zőgazdasági szakemberek al­kalmazását sürgették mások, s javasolták, hogy a nagyobb termelőszövetkezetek létesít­senek alapítványt, amellyel lehetővé tennék, hogy főis­kolai végzettségű mezőgazda­­sági szakemberek kerüljenek a termelőszövetkezetekbe mi­nél nagyobb számban. Juhász Károly tanácstag a raktározás kérdését vetette fel, mint egyik sürgős megol­dásra váró feladatot. A nyári munkák idejére idény napkö­zi otthonok szervezését java­solta a termelőszövetkezeti községeknek. • Ambrus István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának másodtitikára örömmel álla­pította meg, hogy Hajdú-Bi­­harban már túlsúlyra jutott a szocialista szektor. Az elért eredmények után a legfonto­sabb feladat a politikai, gaz­dasági, szervezeti megszilár­dítás. Ápolni kell a termelő­szövetkezeti tagok és egyéni­leg dolgozó parasztok barát­ságát. Beszélt arról, hogy a most megalakult termelőszö­vetkezetek előnyösebb hely­­­zetben vannak mint azok, amelyek annak idején az út­törők szerepét vállalták. Be­jelentette, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok házépítkezé­seit segíteni fogják. Szüksé­gesnek tartja, hogy a terme­lőszövetkezetekben az asszo­nyok házi munkáját háztar­tási gépekkel könnyítsék meg. Papp József az új tagokkal való foglalkozás nagy jelen­tőségéről beszélt és utalt ar­ra, hogy a további sikerek érdekében a termelőszövetke­zeteknek példamutatóknak kell lenni. Fegyveres Antal arról be­szélt, hogy a közös állatállo­mány fejlesztése legyen az egyik legfontosabb feladat, mert az adja a legnagyobb jövedelmet. Pontos az is, hogy különösen az új terme­lőszövetkezetekkel a termel­tető vállalatok és felvásárló szervek idejében tárgyaljanak a szerződések megkötéséről. ii termelőszövetkezetek gyors felrögzésa a tagok szorgalmán múlik Gádor Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei­ pártbizottsá­gának elsőtitkára hozzászólá­sában az eredményes elősza­­kasz után a második szakasz feladataival, a szilárdítás, a megerősítés problémáival fog­lalkozott. Utalt arra, hogy a munkát nem mindig csak a számszerűséggel lehet mérni. A belépett sok középparaszt új problémákat is jelent, s éppen ezért segíteni kell az új vezetőket, akiknek fel­adata, hogy hasznosítsák a tapasztalt , középparasztok ta­nácsait, észrevételeit. A tag­sággal minden alapvető kér­dést tárgyaljanak meg és a tagok helyes tapasztalatait mindenkor hasznosítsák. — A termelőszövetkezetek gyors felvirágzása, a tagok szorgalmán múlik — mon­dotta Gödör Ferenc elvtárs. Fontos ez azoknak meg­nyerése szempontjából, akik még nem léptek be a terme­lőszövetkezetbe. Utalt arra, hogy­­nagyon vigyázni kell a közös vagyonra. Az asszo­nyokat tájékoztatni kell a­­ termelőszövetkezetek dolgai­­­­ról, lássák, hogyan intézik a­­ nagyüzemi gazdálkodás dol­gát, s legyen részük abban, ha a közös vagyont növelni, megóvni kell. A munkásosztály segíti terven felül is a falut az át­alakulás során. Ez erősíti a munkás-paraszt szövetséget. És hogy ez tovább mélyüljön, a több gépért több húst ad­jon majd a falu. Szabó István a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke be­számolt arról, hogy az új ta­gok és az újonnan belépettek közül választott brigádveze­tők kifogástalan szorgalom­mal látják el feladatukat a több ezer holdas gazdaság­ban. Javasolta,­­hogy a ter­melőszövetkezetek — ameny­­nyiben arra lehetőségük van — saját maguk létesítsenek idény napközit és bölcsődét. Bartha János, a megyei Jelentős eredmények a magyar atomkutatásban Sterling Cole, a nemzetközi atomenergia ügynökség főigazgatója és két munkatársa néhány napos látogatást tett hazánkban. Kedden délben az újságírószövetségben sajtófogadást tartott, amelyen válaszolt a hazai és a kül­földi tudósítók kérdéseire. — Magyarországi látogatásom célja az volt — hangoz-­ tatta —, hogy a kormány képviselőit tájékoztassam az Ügynökség munkájáról, arról, milyen segítséget nyújthat tagjainak, így Magyarországnak is. Másrészt közvetlen tapasztalatokat kívántam szerezni arról, hogy Magyaror­szág miként támogathatja szervünk tevékenységét. Az ügy­nökség számos formában segíti elő az atomenergia békés felhasználását. E program egyik fontos pontja például a tudósok képzése. Magyarország részére 8 tanulmányi ösz­töndíjat biztosítottunk, az ösztöndíjasok közül négyen már meg is kezdték munkájukat külföldön. Az MTI munkatársának kérdésére Sterling­ Cole nagy elismeréssel nyilakozott a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében szerzett benyomásai­ról. — Nagyon meglepett — mondotta —, hogy az inté­zetben milyen kiterjedt, magas színvonalú munka folyik. Mint­ megtudtam, Magyarország érdekelt az atomkutatás különböző területeit szolgáló speciális berendezések és műszerek gyártásában. Azon leszek, hogy az ügynökség segítsen a magyar berendezések és műszerek külföldi elhe­lyezésében, ugyanakkor készséggel nyújtunk segítséget más műszerek beszerzéséhez, amennyiben erre szükség van. Magyarország hajlandó megnemtámadási szerződést aláírni a NATO-országokkal II Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kormánya március 29-én nyi­latkozatot tett abból az alka­lomból, hogy az észak-atlanti szövetség tanácsának rendes ülésszakát április 2-ára össze­hívták Washingtonba. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya tanulmányozta a Szovjet­unió kormánya által­ a szó­­banforgó nyilatkozatban tett javaslatokat, s álláspontját a következőkben összegezi: A Magyar Népköztársaság kormánya melegen üdvözli a szovjet kormány március 29-i nyilatkozatát, s úgy véli, hogy az abban foglalt javaslatok teljes egészükben alkalma­sak a világ népei, köztük a magyar nép érdekének meg­felelően a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, az államok közti bizalom légkörének megteremtésére, és megerő­sítésére. A szovjet kormány őszinte békeakaratát bizonyít­ja az észak-atlanti szövetség tagállamainak kormányaihoz intézett, az elmúlt években már több ízben megtett javas­latának megismétlése, a var­sói szerződés tagállamai és a NATO-országok közt kötendő megnemtámadási szerződés megkötéséről, valamint, hogy­ a két szerződés szövegébe ik­tassanak pontot: az agresz­­szortól meg kell vonni min­den nemzetközi támogatást A magyar nép, amely egy emberöltő alatt két ízben vér­zett idegen érdekekért átél­te a horthysta ellenforradal­mi rendszer minden nyomo­rúságát, alig másfél évtizede vált valóban szabaddá, alig több mint két éve hárított el a létérdekeire törő ellenfor­radalmi kísérletet, békében és biztonságban kíván élni. Megmásíthatatlan akarata, hogy a nép igazi otthonává lett hazájában felépíti a szo­cialista társadalmat, s­ hogy független államát megvédi. A szocializmust építő társada­lomban — a nép tudatos el­lenségeinek szánalmas cso­portjától eltekintve — nincs egyetlen ember sem, aki ér­dekelt volna egy új világhá­ború kirobbantásában. A Magyar Népköztársaság kor­mánya a nép érdekeitől és akaratától vezéreltetve éppen teljes súlyával támogatja a Szovjetunió kormányának a nemzetközi biztonság megnö­velésére, a tartós béke meg­teremtésére tett fenti kezde­ményezését és a varsói szerződés tagál­lamaként kész a NATO- országokkal kötendő meg­nemtámadási szerződés aláírására. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért azzal is hogy a szerződések szövegébe iktattassék megfelelő rendelke­zés: az agresszoraiktól meg kell tagadni minden nemzet­közi támogatást. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint a varsói szerződés és az észak-atlanti szerződés álla­mai közti megnemtámadási szerződés megkötése egyúttal kedvező talajt teremtene a világbéke szempontjából leg­fontosabb, megoldásra meg­érett nemzetközi kérdések rendezésére békés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei min­denekelőtt azt követelik, hogy a német kérdés rendeződjék a kontinens biztonságának, a történelmi tapasztalatoknak messzemenő figyelembevéte­lével, az Európa népeinek bé­kéjét olyannyiszor feldúló né­met militarizmus végleges megfékezésével A Magyar Népköztársaság országgyűlése február 18-i határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehí­vandó konf­erencián ; a kor­mány tagjai és képviselői már ismételten síkraszálltak a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képvise­lőivel kötendő békeszerződés mellett. Tizennégy év telt el a hit­lerista Németország szétzúzá­sa óta. Itt a legfőbb idő a háború maradványainak vég­ső felszámolására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió kormányá­nak a német kérdés rende­zésére előterjesztett javas­latai reális alapot nyújta­nak mind a békeszerződés megkötésére, mind Nyu­­gat-Berlin státuszának ren­dezésére. E javaslatok elfogadása nem ellentétes egyetlen nép, egyet­len békeszerető kormány ér­dekeivel sem. Ugyancsak Európa, a világ népeinek érdekeit, a nemzet­közi biztonság javát szolgál­ná a szovjet kormány és más szocialista kormányok által már korábban is előterjesz­tett javaslatok elfogadása , az atom- és hidrogénfegyverek törvénytelenné nyilvánítása és az államok fegyverzetéből való kiiktatása, a közép-euró­pai ato­ - és hidrogén- és rakétafegyverektől mentes övezet megteremtésére tett lengyel kormányjavasl­at el­fogadása, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentése, az euró­pai államok területén állomá­sozó külföldi csapatok létszá­mának csökkentése A Szov­jetunió és a varsói szerződés többi tagállamai nemcsak ja­­­­vaslatokat tettek e tárgyban,­­ de egyoldalúan tettekkel is alátámasztották békés szándé­kukat. A Szovjetunó többízben csökkentette fegyveres erőinek létszámát és a var­sói szerződés értelmében egyes országok területén tartózkodó csapataink je­lentékeny részét kivonta. A varsói szerződés többi tagállamai — köztük Ma­gyarország —, ugyancsak többízben csökkentették sa­ját fegyveres erőik lét­számát. A Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette az atom- és h­idrogénfegy­verekkel végzett­ kísérleteket és csak azután kényszerült újabb kísérleteik végzésére, hogy a nyugati ha­talmak tovább folytatták ki­­sérletsorozatukat. A sor most a NATO-orszá­gok kormányain van. A szovjet kormány békenaen­zető javaslatainak elfogadá­sával vagy hasonló célok el­érését szolgáló javaslatok té­telével­­ bebizonyíthatják, hogy a maguk részéről valóban ké­szek a hidegháború felszámo­­­lására és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának állhatatos kiállását a nemzetközi kérdé­sek rendezését valóban elő­mozdító legfelsőbb színtű ért­­ekezlet összehívásáért, vala­mint azt a mély felelősségér­zetről tanúságot tevő haté­konyságát, hogy hajlandó részt venni a NATO-hatalmas­ által május 11-re javasolt külügyminiszteri értekezleten­ a német békeszerződés és a nyugat-berlini­­ helyzet meg­tárgyalása céljából A rr magyar nép békeakara­tát ismerve, a Magyar Nép­­köztársaság kormánya teljes erejével küzd a megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért s éppen ezért úgy véli, hogy a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének kormánya által tett javasatok, illetve a NATO-hatalmak által esetleg teendő hasonló eredménnyel kecsegtető előterjesztések el­fogadása, a születendő meg­egyezés kedvező hatást gya­korolnának az egész nemzet­közi helyzetre és megteremte­nék Európában az általános béke és biztonság korszaká­nak előfeltételeit. (MTI.) Béremelések az NDK-ban Berlin (TAISZSZ) A minisz­terelnökségi sajtóosztály je­lentése szerint a­ Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa határozatot hozott bizonyos munkás- és alkalmazott­ kategóriák béré­nek felemeléséről. A béremelés következtében a dolgozók évi reálbére 108 millió márkával növekszik. fl KISZ küldöttsége Moszkvában | Moszkva­ (TASZSZ) A ma­,­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége Komó­csin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottság póttagjá­nak, a KISZ Központi Bi­zottsága első titkárának veze­tésével kedden ellátogatott a Komszomol moszkvai városi bizottságába. A magyar kül­döttség baráti beszélgetést folytatott a Komszomol-musz­­ka kérdéséről.

Next