Hajdú-Bihari Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
Hordógondok a láthatáron Az idén is sok lesz a must • Milyen lesz a felvásárlás? Rendelet a direkttermő szőlőkről Tavaly olyan bőséges volt a szüret, amire a legöregebb szőlőtermelők is alig emlékeztek. A szőlőtermelő községekben, a megye homokos részein a legnagyobb gondot ősszel a hordóhiány okozta: igen sok szőlősgazda nem tudta hová szűrni a szőlők édes levét, s bizony hetekig elhúzódott itt ott a szüret, mert nem volt hová tenni a leszedett szőlőt. Minden arra alkalmas edény megtelt musttal, az állami pincegazdaságok alig győzték felvásárolni a felkínált mustot, majd újbort. Ennyit a tavalyi hordógondokról. Több mint százezer hektó must Ha meglepetést okozott a tavalyi bőséges szüret — a meglepetés az idén megduplázódott azzal, hogy az idei szőlőtermelés mennyisége — előreláthatólag — megközelíti a tavalyit. Csak a legritkább esetben fordul elő, hogy egymásután ilyen bőséges szüretet hozó esztendők következzenek. Mondani sem kell, hogy a hordógondok az idén — ha lehet — még súlyosabban jelentkeznek majd, mint tavaly, hiszen a megyében i® akad jó pár olyan szőlősgazda, akinek hordóit még most is a tavalyi termés foglalja el, kiürítésére nincs lehetőség, mert az állami felvásárló szervek aligalig vásárolnak fel, csak kivételes esetben bort. Az idei terméskilátásról érdeklődtünk Fekete Imre elvtársnál, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti felügyelőjénél, aki elmondotta, hogy a terméskilátások a mi megyénkben is jók. A termés kevesebb lesz ugyan, mint a tavalyi, mégis megyei átlagban holdanként 19—21 mázsa átlagterméssel lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy a megye területén levő 9000 holdnyi szőlőterület- ről 180 000 mázsa szőlőt szedhetünk le. Bár a lakosság szőlő formájában is sokat el- fogyaszt majd, mégis arra lehet számítani, hogy több mint 100 000 hektó mustot szüretelünk az idén a megye területén levő szőlőkről. ( Peronoszpora...' ” r I lisztharmat. .. jégverés ) Mint Fekete Imre elvtárs elmondotta, egyes helyeken figyelemre méltó kárt okozott a peronoszpóra és a liszthar- mat, ez a károkozás azonban nem befolyásolja alapvetően a terméskilátásokat, mert rendszerint foltonként mutat-/ koznak a károk. Vannak sző-lősikertek, amelyeknek egy-V egy foltján nagymértékű volt/ a kár, de a szőlősgazdák —/ látva a szépnek ígérkező ter- mést — mindent megtettek az peronoszpóra és a liszthar- / mat ellen. Legtöbb helyen a/ gondos védekezésnek köszön- hető, hogy a hűvös, esős idő-/ járás ellenére sem keletkez-/ tek komoly károk a szőlők- ben. Az idén a védekezőszer / ellátásiban sem voltak komoly fennakadások, bár az elmúlt hetekben itt-ott a mészellá-*/ tásban voltak zavarok. A TÜZÉP és a földművesszö- vetkezetek azonban gondos- kodtak erről a védekezőszerről is és most már a szőlőterme-ülő falvakban ebben sincs hiány. Itt-ott jégverés is ér-te a szőlőket, ez azonban nem haladta túl a minden évben a szokásos károkat. Komolyabb károk a vértesi Vörös Sarok/ Tsz három holdnyi szőlőterületén és a vámospércsi Májust 1 Tsz ugyancsak három hold- nyi területén esett, de jégve- rés volt Hajdúsámsonton, Nyíradonyban, a Bocskai- kertben, Monostorpályiban, ahol viszonylag kevés kárt okozott a jég. Nem veszik át a direkt / termő szőlők mustját / Az elkövetkező időben már kevesebb kárra lehet számí- tani, hiszen a peronoszpóra, lisztharmat veszélye jórészt megszűnt. Ezek szerint az idén ősszel is bőséges lesz a szü- rét — ismét jelentkeznek a hordógondok. Az illetékes fel-/ vásárlási szerveknél is ér-/ deklődtünk : azt a választ kaptuk, hogy a szőlőtermelőké az idén igen kismértékben enyhíthetik hordógondjaikat úgy, hogy a szőlőit, mustot az állami kereskedelemnek ajánlják fel. Beszámolónk elején ismertetett okok miatt ugyanis a pincék mégmost is teli vannak. Pontos tervszámok még mindig nincsenek arra vonatkozóan, hogy a megye területén mennyi mustot tudnak az állami felvásárló szervek átvenni, de az már bizonyos, hogy a tavalyi mennyiségnek csak egy töredékét. Az is bizonyos, hogy elsősorban a termelőszövetkezetek és szakcsoportok leszerződött termését fogják átvenni. Rendelkezések készülnek arra, vonatkozóan, hogy a direkttermő , szőlők mustját, vagy azzal összekevert mustokat az idén egyáltalán nem vásárolják fel a termelőktől. A borforgalmi vállalat tájékoztatása szerint minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy a szüretig hátralevő időben olyan tárolóhelyeket kutassanak fel, amelyekben — ha ideiglenesen is — a mustot tárolni tudják. Ettől is függ, hogy milyen mennyiségű must átvételére lesz lehetőség. Milyen szőlőfajtákat lehet telepíteni? Az előbbiek szerint tehát leginkább azok a szőlőtermelők kerülnek hátrányos helyzetbe, akik a direkttermő szőlőiket termelik. Nemrégiben napvilágot látott egy törvényerejű rendelet, amely a szőlőtermelés, bor-előállítás és forgalmazás sokféle kérdésében végre rendet teremt. Ez a rendelkezés is állást foglal a direkttermő szőlők ügyében és előírja, hogy ezeket a rossz szőlőfajtákat a szőlőskertekből el kell tüntetni, át kell oltani őket, vagy helyükbe hazai nemes fajtájú szőlőket kell telepíteni. Csak helyeselni lehet azt az intézkedést, hogy az idén végre a kereskedelmi szervek is háttérbe szorítják a direkttermő szőlőkből szűrt mustot és bort. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy hiába hoztak intézkedéseket a derekttermő szőlők irtására, a termelők mégis telepítették ezeket a szőlőket, hiszen kevesebb költséggel többet szűrtek és az állami kereskedelem pénzt adott érte. Az említett törvényerejű rendelet egyébként előírja, hogy egyes körzetekben csak néhány, meghatározott szőlőfajtát szabad telepíteni, így a megye legfontosabb bortermelő községeiben, Vámospércsen, Nagylétán, Újlétán, Kokadon, Hajdúhadházon a következő szőlőfajtákat telepíthetik a termelők a szőlőskertekben: ezerjó, mézesfehér, olaszrizling bánáti rizling, Kecskemét virága. A ház körüli, 400 négyszögölön aluli új telepítésű szőlőkre ez az előírás nem vonatkozik, azonban ajánlatos, hogy ezeket is a felsorolt szőlőfajtákkal telepítsék be. Mint értesültünk a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat (SZÖLFA) a felsorolt szőlőfajtákból korlátlan mennyiségben tud szállítani. A termelőszövetkezetek a megyei tanács mezőgazdasági osztálya útján, az egyéni termelők pedig a földművesszövetkezetek vagy a községi gazdasági felügyelők útján jelentik be igényeiket. A felsorolt, legjobb bortermő községekben kerül sor először a direkttermő szőlők kiirtására vonatkozó rendelkezések végrehajtására. Ezekben a községekben a szőlőskertekből néhány éven belül,el kell tüntetni a direkttermő szőlőket, ami csak növeli majd a községek bortermésének hírét és minőségét. Kongresszusi felajánláson az ebesi Búzakalász Tsz-ben Az ebesi Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai örülnek a jó termésnek, a várható jövedelemnek. Ez indította a tagságot, hogy a közelgő pártkongresszus tiszteletére munkafelajánlásokat tegyen. Az aratás után vállalták többek között, hogy a cséplést augusztus 10-re befejezik, a terület 80 százalékán 8 napon belül tarlóhántást végeznek s a másodvetést több mint kétszeresére növelik. A verseny tiszteletére a tehenészek azt vállalták, hogy a fejési átlagot 8,3 literről 10 literre növelik, az egész gazdaság pedig 500 ezer forinttal túlteljesíti bevételi tervét. Az ötszázezer forintos túlteljesítésből s a többi haszonból természetesen beruházásokra is szépen telik. A tervek szerint a termelőszövetkezet két jószággondozó lakást, egy 18 férőhelyes lóistállót, egy 100 férőhelyes sertésólatt darálót akar építeni. Új kísérletei, jobb munkafeltételei, nagyobb termelési eredmények ió, mert a kísérlet sikerült, s rövidesen a gyakorlatban is alkalmazzák. A gyár másik fontos üzemrészében, a penicillin feldolgozó üzemrészben sincs miért szégyenkezni: a kongresszusi versenyben itt is nagyobb eredményeket értek el. Vállalásuk teljesítése nem könynyű feladat, csak szervezett, precíz, elővigyázatos munkával oldható meg. Ebben az üzemrészben történik a fermentáló üzem által létrehozott fermentléből a penicillin előállítása. A tervek és a vállalás alapján is a feladat, hogy évenként a javuló műszaki feltételek mellett 2 százalékkal növekedjék a penicillin kihozattal Az első félévben a vállalásukat teljesítették. A penicillin feldolgozó Kun Lajos és Vigh János, a fermentáló üzemrész munkásai a versenytábla előtt. A számok nem is olyan rosszak. Az éves tervben vállalt 1070 egységmilliméterből eddig már 1009-et teljesítettek A Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozói a kongresszusi verseny során azt vállalták, hogy 15 millió forint értékben több árut állítanak elő, csökkentik az önköltséget, takarékoskodnak az anyaggal. A gyógyszergyáriak az első félévben komoly eredményeket értek el. Az éves terv teljesítésével jóval előbb állnak, az export, kötelezettségeiket is nagy részben határidő előtt teljesítik. Állattápszerből például határidő előtt nagyobb mennyiséget szállítottak a Német Demokratikus Köztársaságnak. A gyár gyógyszerkészítményei számára a megrendelés biztosított, sőt az idén 45 százalékkal nőtt a gyár kapacitása. A fermentáló üzemrészben a gyár karbantartói ebben az évben 6 új csőfermentort szereltek fel, ami nemcsak a penicillin jobb kihozatalát segíti elő, hanem megkönnyíti az itt dolgozók munkáját is. Gyurka László és Kiss Ferenc karbantartó brigádja a csőfermentorok beszerelésénél dicséretre méltó munkát végzett, határidő előtt július 1-re munkába állították valamennyit. A kongresszusi verseny hatása nemcsak a gyár összesített eredményeiben, hanem egyes üzemrészek továbbfejlődésében, új tökéletesebb technológiában is megmutatkozik. A fermentáló üzemiben a csőfermentorok mellett ebben az évben új levegőztetési módszer alkalmazásával kísérleteznek, ami nagymértékben csökkenti az eddigi energia felhasználást. Az eddigi kísérletek, tapasztalatok alapján egy évben másfél millió forint értékű energiát tudnának megtakarítani. A fermentáló üzem dolgozóinak segítségével az új kísérletet Buzna Árpád vegyészmérnök, a fermentáló üzem vezetője dolgozta ki. A kétéves fáradságos munkát siker koronázó üzemrésziben van olyan munkaterület is, ahol ma még veszélyessége miatt gázálarccal dolgoznak a munkások. Az extraháló üzemrész dolgozóinak egészségvédelmét szolgálja a 6 órás munkaidő. A fizetésükhöz 20 százalékos veszélyességi pótlékot is kapnak. A múlt évben, de ebben az évben is javultak a feltételek. Az üzemvezető mondotta el, hogy bár két és fél éve nincs ipari megbetegedés, de még ebben az évben új technológiai eljárásra térnek át, mely szinte teljes mértékben megszünteti az egészségre ártalmas fertőzést. Az utóbbi hónapokban a munkások egészségvédelme érdekében erőteljesebb szellőztetésre tértek át. Farkas Gyula, Papp Sándor és Horn Béla extalálók több mint hat éve, hogy itt dolgoznak, az üzem fejlődésének, a jobb munkafeltételeknek nagyon örülnek. A penicillin feldolgozó üzem a káliumsó kitermelésénél is jelentősen növelte eredményeit , mely a gyár féléves tervének teljesítését elősegítette. Az extrakciós üzemben van a legveszélyesebb munka. A tetrakoletán miatt itt még gázálarcban dolgoznak napi 6 órát a munkások. A kongresszusi versenyben e nehéz munkaterületen kiváló eredményt ért el a képünkön is látható Farkas Gyula, Papp Sándor és Horn Béla extaháló Eredményesen zárult a kisipari termelőszövetkezetek kiállítása A napokban zárult kisipari termelőszövetkezeti kiállításnak most készült el a látogatási és megrendelési statisztikája. Eszerint a hat napos árubemutatót közel negyvenezren tekintették meg. A debreceniek mellett szegediek, miskolciak nyíregyháziak, sőt külföldi turisták is megfordultak a kiállításon. Az érdeklődök elismerően nyilatkoztak a részvevő 48 ktsz termékeiről. A kiállítás hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy több szövetkezet, így a hajdúszoboszlói Fa- és Fém Ktsz, a debreceni Minőségi Szabó Ktsz — már a helyszínen is sok megrendelést kapott. Különösen nagy sikert arattak a hajdúszoboszlóiak praktikus íróasztalai és virágállványai. Az említett tárgyakra Debrecenből és vidékről már az első napon 30 megrendelés érezett. A kiállítás szépségét nagyban növelte, hogy azon, a debreceni Művészeti Fotón kívül budapesti és miskolci fényképészek is részt vettek, akik a kisz-ek életéből, valamint szabadon választott témakörből mutattak be szebbnél-szebb felvételeket. A KISZÖV rendező bizottsága, mind a legjobb fényképészeket, mind a legszebb termékekkel felvonuló szövetkezeteket értékes jutalomban részesítette. A díjak mellett, a kiállítás minden részvevője elismerő oklevelet kapott. A hatnapos árubemutató még az eddiginél is szorosabbra fűzte a fogyasztók és a szövetkezetek kapcsolatát. A sikeren felbuzdulva, most a KISZÖV elhatározta, hogy jövőre is megrendezi a Hajdú- Bihar megyei kisz-ek együttes, színpompás árubemutatóját. Csökkent a vasúti és közúti balesetek száma a megyében Három megye Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok jogászai s közlekedésrendészeti szakemberei, valamint a legfőbb ügyészség képviselője tartott megbeszélést július 11-én a Hajdú-Bihar megyei főügyészségen. A vasúti és közúti baleseteket, azok előidéző okait és a baleseteketA vasúti balesetek számszerű csökkenése mellett a balesetek súlyosságát illetően is jelentős a javulás. 1958 első felében a társadalmi tulajdonban 807 523 forint kár keletkezett vasúti baleseteik következtében míg 1959 első felében a kár hasonló balesetekből kifolyólag csak 256 113 forint volt. Megállapították, hogy a baleseteket nagyon hárításának lehetőségeit vitatták meg az egybegyűlt szakemberek és jogászok. Megállapították többek között, hogy a vasúti balesetek száma 1958 első feléhez viszonyítva 1959- ben örvendetesen csökkent. 1959 első felében ugyanis 242 baleset törént, míg 1958 hasonló időszakában 392, sokszor fegyelmezetlenség, utasítások be nem tartása vagy fegyelmezetlen szolgálat idézte elő, így például jelentős számban okozott baleseteket a váltóellenőrzések elmulasztása, illetve a vágányok ellenőrzésének elmulasztása. Éppen ezért szögezték le a jogászok és rendészeti szakemberek: ezekre az okokra való tekintettel tovább kell erősíteni a vasúti dolgozóik munkafegyelmét, növelni kell szakképzettségük színvonalát. A vasúti balesetek következtében a debreceni vasútigazgatóság területén 1959 első felében 19 személy vesztette életét, 12-en pedig súlyosan megsérültek. A közúti balesetek számát tekintve szintén csökkenés mutatkozik az elmúlt évhez viszonyítva. Hajdú-Bihar megyében ez év első felében a balesetek száma 93-ra csökkent, a múlt év hasonló időszakának 106 balesetével szemben. Ez a számban nem nagy csökkenés mégis jelentős, mert a járművek a múlt év óta megszaporodtak a megyében. 1959 első felében nyolc személy halt meg, 46 szenvedett súlyos és 30 könynyű sérülést közúti baleset folytán. Ez is csökkenést mutat a múlt év baleseteinek számával szemben. A halálos balesetek Hajdú-Bihar megyében a tavalyihoz viszonyítva 20 százalékkal, a súlyos sérülésel járó balesetek pedig 25 százalékkal csökkentek. I baleset oka: ittasság... Megállapították azt is, hogy a legtöbb balesetet a KRESZ megszegése illetve nem ismerése okozta. Hajdú-Bihar megyében a szerencsétlenségek 31,2 százalékát okozta ittasság. Az ittasság okozta szerencsétlenségek száma sajnos emelkedőben van. Gyorshajtás miatt is sokszor történt szerencsétlen kimenetelű gázolás, az esetek 8,6 százalékát ez idézte elő. A gázolások számbeli „ranglistája” a járművek között a következő: személygépkocsi, tehergépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, villamos, fogatolt jármű, kerékpár, vontató. A motorkerékpáros baleset igen gyakori. A KRESZ szabályait általában különösen a magán gépkocsi tulajdonosok nem ismerik jól. Több magánkocsi , nagyobb baleseti veszély A fentiek megállapítása után a legfőbb ügyészség képviselője többek között az alábbi határozati javaslatokat terjesztette a közlekedési balesetekkel foglalkozó operatív értekezlet elé. Segítsék a bíróságok közlekedési tanácsait a megyei főügyészségek s ott ahol ennek törvényes előfeltételei fennállnak, indítványozzák a javító, nevelő munka, illetve a foglalkozástól való eltiltás alkalmazását, szükség esetén. A magán gépjárművek száma országszerte megszaporodott, és további gyarapodás várható. Mindez fokozott baleseti veszélyt rejt magában, tekintettel arra, hogy a magán gépjármű vezetők sok esetben nem rendelkeznek a kellő gyakorlati és elméleti tudással. Országszerte alakulóbaan vannak a Magyar Népköztársaság automobil klubjának helyi csoportjai. A helyi csoportok megalakulása után ezzel az egyesülettel karöltve kell megszervezni a magángépkocsi vezetők elméleti továbbképzését. 256 ezer forintnyi kár