Hajdú-Bihari Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 5. szám
Magyar művészek szovjet hangversenydobogókon Virágos Mihály nyilatkozata ukrajnai útjáról Virágos Mihály, a debreceni Csokonai Színház tagja, az országos hírű operaénekes három hetet töltött Ukrajnában az ukrán—magyar barátsági hónap alkalmából. A napokban felkerestük a fiatal népszerű művészt, aki élményeiről, ott tartózkodásának idejéről az alábbiakat mondotta : Nagyon örültem a meghívásnak, annak meg különösen, hogy a Szovjetunióba utazhatok és bepillantást nyerhetek a szovjet nép életébe, a szovjet színházak munkájába. December hetedikén indultam Ukrajna fővárosába, Kijevbe, a magyar kormány- és művészeti delegáció tagjaként. Azt megelőzően Budapesten vendégszerepeltem, az Operaházban Rigolettót énekeltem. A művészeti delegációban régi ismerősökkel és kollégákkal utaztam. Fodor Jánossal, Gencsy Sárival, Deli Rózsival, Antal Istvánnal, Laczkó Máriával és Simon Andrással. Tizenkét fokos melegben indultunk, s mínusz 27 fokos hidegre érkeztünk meg Kijevbe. De ezt a hideget csak a hőmérő mutatta, a városról csak a legmelegebb együttérzés hangján tudok szólani. A pályaudvaron virágcsokrokkal fogadtak bennünket, s elhalmoztak szeretettel, mint a legjobb barátot. Jó érzés volt végigsétálni Kijev utcáin, gyönyörködni az újjáépített városban, ahol a rend, a tisztaság esztétikája azonnal szembetűnik. Közben bár hatalmas havazások voltak, reggelre már sehol sem láttuk az összetorlódott hócsomókat. Éjjel hókotrók, takarítógépek járják az utcákat, s reggelre már minden csillog, mint az ághegyre fagyott dér. Első hangversenyünkre december 10-én került sor Kijevben a Művészek Házában. A Művészek Háza építészeti műremek, négyezer személy befogadására alkalmas. Akusztikája kitűnő, ideális fellépési hely művészek számára. Ezen a hangversenyen A traviata, az Anyegin és az Álarcosbál áriáival szerepeltem, s ha erről nehéz is nyilatkozni, úgy érzem, nagy sikerrel. A tapsokon és az ismétléseken kívül különösen is kedves élmény volt számomra a színpadmester gratulációja, aki műsorom befejezése után úgy ölelt meg, mintha testvére lettem volna. A továbbiakban a művészeti delegáció két csoportban turnézott az ukrajnai városokban. Az a csoport, amelyikben én is szerepeltem, hangversenyt adott Lvovban, a Zeneművészeti Főiskolán, majd Dnyepropetrovszkban, Zaporozséban és Ungvárott. Lvovban önálló adásunk volt a televízióban. A hangversenyeken különösen is nagy sikert arattam egy ukrán számmal (Dal a keszkenőről), melyet ukránul énekeltem. De ugyancsak ezt mondhatom a Bánk bán-áriákról is, melyeket mindig a közönség kívánságára kellett újból és újból előadnom. Ugyanis itt kell megjegyeznem, hogy ezt az operát, bárhol voltunk, mindenütt ismerték és nagyon szeretik. És, ha már a közönségről szólok — folytatta Virágos Mihály — el kell mondanom, hogy mindig nagy hozzáértésről és szeretetről tetek tanú Ságot Ott tartózkodásomkor állandóan azt éreztem, hogy barátok között vagyok, jó emberek között, akik maguk is szeretik a barátokat és a jószándékú embereket. A színházak modernek, szépen berendezettek. A Szovjetunió népei szeretik a művészeteket, megbecsülik a művészeket, s ennek mindenütt láttam is a tanújelét. A legnagyobb élményem pedig — fejezi be utolsó kérdésünkre adandó válaszát Virágos Mihály — az, hogy újra kimehetek majd Kijevbe. Ugyanis — mondja mosolyogva, meghívtak A traviata és a Rigoletto vendégszereplésére. Nos, hát akkor viszontlátásra a legközelebbi interjúig — búcsúzunk Virágos Mihálytól, s ezúttal is sok sikert kívánunk kijevi fellépéséhez. Felfedezték a „legöregebb“ csillagcsoportot ? Dr. Allan Sandage, a Mount Wilson és Mount Palomar csillagvizsgálók munkatársa, az Amerikai Fizikai Társaságban megtartott előadásában közölte, hogy új csillagcsoportot fedezett fel, amely — ha a számítások és feltevések helyesek — a legősibb eredetű csillagcsoport. Az új csillagcsoport jelzése NGC 188, s mintegy 3000 fényévre van naprendszerünktől az Északi-sarkcsillag irányában. A csillagcsoport a távcsőben sötétvörös színben jelenik meg, amiből a tudós megállapította, hogy „életkora” körülbelül 24 milliárd év. (AP) Mit kell tudni az egyetemi felvételi vizsgákra előkészítő esti tanfolyamról Számtalan kérés érkezett be az Orvostudományi Egyetem különböző szervéhez azzal kapcsolatban, hogy a múlt évben megrendezett felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot 1960-ban is megismétlik-e. E kérdéssel kapcsolatban Lengyel Lajos, az Orvostudományi Egyetem tanulmányi osztályának vezetője a következőket mondotta: Az 1959-es évben sikeres volt ezen tanfolyamok megrendezése. ősz óta ismét sok fiatal és szülő érdeklődött az előkészítő tanfolyam iránt. Az Egészségügyi Minisztérium lehetővé tette, hogy a debreceni Orvostudományi Egyetemen ez évben is megszervezzük a felvételi vizsgára előkészítő esti tanfolyamot. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok az 1959-ben, vagy régebben érettségizettek, akik 30. életévüket még nem töltötték be és igazolják, hogy a tanfolyamra jelentkezésükkel a munkaadó szerv vezetője — munkaviszonyban nem állók esetében az érettségiztető középiskola igazgatója — egyetért. A tanfolyam a felvételi vizsga tárgyaira, fizikára és biológiára készít elő esti foglalkozásokon. A tanfolyammal kapcsolatos költségeket — kb. 350 forintot — a hallgatóknak kell viselniök. A tanfolyam időtartama öt hónap. Az írásbeli jelentkezést a debreceni lakók az Orvostudományi Egyetem rektori hivatalához, a más helyen lakók az illetékes megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályához küldjék be január 20-ig. [CKSOSOf-CSCS« 0*MD-fOg5-!PSE>is4CH A tanfolyam célja elsősorban az, hogy a régebben érettségizettek, illetve a termelőmunkában részt vevők számára megkönnyítse az egyetemi felvételi vizsgára való felkészülést. A jelentkezőket a tanfolyamra nyert felvételről, elhalasztásról, illetve a további tudnivalókról írásban értesíti az egyetem. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett értesülés szerint ez évben ott is megszervezik az egyetemi felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokat. Ezek iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik személyesen és írásban egyaránt. A tanfolyamokra január 20-ig lehet jelentkezni — időpontja: február 4 és június 30 között lesz —, s ezeken a felvételi vizsga tárgyait oktatják. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen bölcsészkaron, magyar nyelv és irodalom, történelem és orosz nyelvtanfolyamokat, a természettudományi karon matematika, ábrázoló geometria, fizika, kémia, biológia és földrajzi tanfolyamokat indítanak be. Természetesen e tanfolyamokra nyert felvételek nem helyettesítik az egyetemi felvételi vizsgát. E tanfolyamok célja elsősorban a segítségnyújtás, a szaktárgyak minél jobb elsajátítása. Célja, hogy azok a fiatalok, akik régebben érettségiztek és termelőmunkában vettek részt, fel tudjanak készülni a felvételi vizsgára. A tanfolyam részvételi díja több tárgyból 350, egy tárgyból 160 forint. cA CfAddie emudatca elé. A színházi évad egyik legnagyobb eseményének számít Beethoven halhatatlan operájának, a Fideliónak előadása, amelynek bemutatójára péntek este hét órakor kerül sor a Csokonai Színházban. A bemutató előtt néhány sorban rövid ismertetést adunk Beethovenről és a Fidelióról, amely debreceni színpadon először fog felcsendülni. Ki volt Beethoven? Ludwig Beethoven a zenetörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. Művészete, hatalmas szintézisen olvasztja magában mindazt, amit a XVII. század nagy mesterei alkottak, de muzsikája mégis új és forradalmian mérés utat nyit az elkövetkező korok zeneköltői előtt. Beethoven betetőzi a nagy elődöl szimfonikus világát, kihasználja a klasszikus kamarazene és zongora irodalom minden lehetőségét, az örökös formákat pedig a forradalmár zeneköltő új tartalmává tölti meg. A többé már nem udvar muzsikus, hanem a feltörekvő szabad polgárság életérzéseinek megszólaltatója, azé a polgárságé, amelynek muzsikája is a francia forradalom eszméit, a szabadság, testvériség, az egyenlőség gondolatát visszhangozza. Művészetének kincseit az új közönségnek, az új polgári tömegeknek adja át. Ez a közönség természetesen új hangokat kívánt, olyan dallamokat, amelyek tíz- és százezrekben keltik fel a szabadság vágyát. Hatalmas erejű szimfóniáiban nemcsak a drámai hangok zendültek meg, hanem a férfias magatartás, a bátor derűlátás kifejezése is, s a muzsika erejétől megmámorosodott zeneköltő minden művében az élet szépségéről, az alkotás örömeiről, a küzdelem dicsőségéről énekel. Miről szól a Fidelio? A Fidelio egyetlen örökéletű színpadi alkotása a nagy művésznek. A mű cselekménye Spanyolországban, Sevilla közelében egy börtönben játszódik le. Megismerkedünk Marcellinával, a börtönőr leányával, akinek Jaquino, a várbörtön kapusa udvarol. A lánynak azonban Fidelio tetszik, apja új segédje. A lány apja Rocco, az öreg porkoláb, akit közönyössé tett már a hosszú szolgálat, jó szemmel nézi Jaquino udvarlását, szívesen látná benne utódját. Fidelióról azonban senki nem sejti, hogy nem férfi, hanem asszony. Évek óta kereste eltűnt férjét, s így jutott el ebbe a félelmetes börtönbe is, ahol munkát vállal. Gazdája sokat suttog egy titokzatos fogolyról, akit elkülönítve, mélyen a föld alatt őriznek. És ezzel a fogollyal senki sem érintkezhet — Don Pizarro, a fogházparancsnok utasítása szerint — csak Rocco börtönőr. A parancsnok közben megtudja, hogy a miniszter elindult Madridból és váratlanul akar hozzá betoppanni, mert fülébe jutott a hír, hogy ártatlanokat tart rabláncon. Don Pizarro nyomban cselekszik, a titokzatos fogolynak pusztulnia kell. A tömlöctartó azonban semmiféle vérdíjért nem vállalkozik a gyilkosságra, ezért Don Pizarro maga készül a gaztettre, s csupán azt követeli Roccótól, hogy ásson mély sírt a sziklaüregben, hogy semmi nyoma ne maradjon a bűn»«'nynek. Fidelio kihallgatja ezt a beszélgetést, majd addig könyörög Roccónak, míg az a szigorú tilalom ellenére is magával viszi a fogolyhoz. Ketten ássák a rab sírját, lent a sziklás mélységben Florestan, a fogoly Roccót kéri, hogy értesítse feleségét, Leonórát, de a börtönőr ezt nem meri vállalni, bár szánja a szerencsétlen, sziklához kötözött halálraítélt rabot. Fidelio azonban felismeri eltűnt férje hangját és bár még nem árulhatja el magát, együtt ássa a sírt az öreg porkolábbal, ekkor azonban Fidelio pisztolyt szegez mellének, lefegyverzi. A távolból trombitál és harsan jelzi a miniszter érkezését. Pizarro fejvesztetten rohan a miniszter elé, a fogoly pedig felismeri és szívére öleli megmentőjét, hűséges asszonyát. A nép ujjongva köszönti a minisztert, aki közhírre adja, hogy a király megkegyelmezett valamennyi elítéltnek. A fogolyban a miniszter régi, elveszettnek hitt barátját, az igazság harcosát ismeri fel. Pizarro fogházparancsnok elnyeri méltó büntetését, ugyanabba a mély sziklaüregbe zárják, ahová ő zárta Florestant. A rabok kezeiről leoldják a láncot, s ajkukon felcsendül a szabadság és igazság dicsőítésének nagyszerű himnusza. Kettős szerenosztás A zsarnokellenes zenedráma éppen azokban a napokban került bemutatásra, amikor Napóleon szétverte az osztrák sereget, bevonult Bécsbe és a császárok schön- brunni kastélyában ütötte fel hadiszállását. A mű az igaz- ság győzelmével fejeződik be.A csodálatos dalhimnusszal, egy olyan nagy ember hitvallása- val, aki mindig messze szá-izadokra vetette előre tekin t tetét, s töretlenül hitt a sza- badság és igazság gondolata-í nak erejében. Beethoven Fidelio című 7 operáját a Csokonai Színház? úgyszólván kettős szereposz- tásban hozza színre. A be-t mutató előadáson Fernando ? miniszter szerepét Tessényi? János, Pizarro, a fogház pa- rancsnokát Virágos Mihály,? Florestant Oswald Gyula, Leonórát (Fideliót) Balogh Éva, Roccót a fogház gond-nokát Tóth József, Marcelli-í nát Hankiss Ilona, Jaquinot? pedig Siklós György énekli. Az első fogoly Szellő Lajos,? a második fogoly Kenyeres? Zoltán. A további előadásokon a szerepeket felváltva éneklik Gazsó János, Nagynál László, Tibai Kriszta, Tréfás fő György, Marsai Magda és Bán Elemér. Az előadást Horváth Zoltán rendezi, a MÁV Filharmonikusok Zene-karát Rubányi Vilmos vezényli. A díszleteket Csánydi Árpád, a jelmezeket Gregussy Ildikó tervezte. Maszkmester:? Zakar István. * Ünnepi előadássorozatok Csehszlovákia felszabadulásának 15. évfordulójára A Csehszlovák Kultúra az elmúlt esztendőben számos magyar dolgozóval ismertette meg a baráti szomszéd ország gazdag haladó hagyományait, jelenének nagy vívmányait. A Budapesten és vidéken rendezett műsorokat, filmvetítéseket, kiállításokat csaknem kétmillió dolgozó tekintette meg. A Csehszlovák Köztársaság is ebben az esztendőben ünnepli felszabadulásának 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból a magyar dolgozók széles körét ismertetik meg Csehszlovákia 15 szabad esztendejének politikai, gazdasági és kulturális vívmányaival. Az utóbbi előadásokat, különböző vállalatoknál, ipari üzemeikben, termelőszövetkezetekben rendezik meg, míg Csehszlovákia tudományos életének vívmányait szakágainként tárják a magyarországi szakkörök elé. Holló László gyűjteményes kiállításán A Hajdú-Bihari Napló újévi számában Debreceni kilátó címmel közlemény jelent meg a debreceni kulturális életről A cikk többek között pozitív értelemben emlékezik meg Holló László debreceni festőművész gyűjteményes kiállításáról, és a művészt úgy értékeli, hogy „Magyarország egyik legjelentősebb festőegyénisége“’. Ezt az értékelést a hazai műértők már régebben magukévá tették. A Debrecen Városi Tanács v. b. és a Déri Múzeum igazgatósága támogatásával alkalom nyílt számunkra a kisebb budapesti gyűjteményes kiállítás (Fényes Adolf terem, 1956. I. 6—I. 22-ig) után 4 évvel. Holló képeivel közelebbről megismerkedni. Ez alkalomból úgy érzem helyó......M. how művészünk „oeuvre-jéről elbeszélgessünk Debrecen műpártoló közönsége előtt, hogy ezáltal őt jobban megérthessük és jobban magunkénak valljuk. Egy 73. életévét taposó, költői lélekvilágú művész képeit látjuk itt összegyűjtve, akinek munkái formanyelve nem mindenki számára első megtekintésre érthető ez. Holló művészetének értékelése a hazai festészet történetében csak most van folyamatban (D. Fehér Zsuzsa). Nézzük meg, hogy milyen korszakban és hogyan formálódott ez a művészet: Holló festői nevelését Székely Bertalan tanítványaként kezdte el, de csakhamar külföldi útra tért, a párizsi Julien Academiae, az ottani realista orosz festők iskolája, majd Spanyolország és Párizs múzeumai ihletik meg és Münchenben kerül a különös magyar zseni Hollósy Simon bűvkörébe. Nem csoda, hogy ilyen gazdag művészi benyomások nyomán érlelődik művészete olyanná, aminek késői, érett korszakában látjuk. Greco, Daumier, Goya jellegzetességei itt-ott felcsillannak művében. Holló pályakezdetén kezd letűnni az impresszionizmus, sőt a postimpresszionizmus is, hogy teret engedjen új útkereső, a német „Sturm” által forradalminak nevezett festői korszaknak az expresszionizmusnak, melyet sok bennefoglalt sok irányú tendencia és irány mellett főleg a szubjektivizmus jellemez. Ez a művészi irány a monopolkapitalizmus viszonyai mellett pesszimista, sőt antihumanista irányokban fejlődött, főleg Nyugaton a századunk második és harmadik évtizedében (szürrealisták, absztraktok, kubizmus, dadaizmus stb.). Holló Lászlót a XX. század nyugtalan útkeresése, kialakuló pesszimizmusa nem tévesztette meg, mert benne lobogott már kora ifjúsága óta szülőföldjének, a magyar Alföldnek képe, világa és egyszerű emberei. Fiatalabb korában ez a táj már megihletett olyan óriásokat, mint Koszta, Tornyai, Rudnay, akik tudtak a magyar vidéken remetéskedni, küszködni és igazán nagyot alkotni. Holló is az ő útjukat követte. Tócóskerti remeténk lakóhelyének népével érintkezett, az a világ ihlette meg, és most képein is ezeket az embereket látjuk munkájuk közben a kiállított képeken. Ez a világ óvta meg őt dekedens irányoktól, sznobizmustól és a világ merkantilis zajától. Milyen a formanyelve ennek a költőegyéniségnek? Elsősorban a biztos és kifejező rajzkészség, azután a sokszor tragikusba csapó, monumentális kolorizmus, monumentális felhőzet, izzó színű virágok, reflexek a Tisza vizén. Stílusa eléggé oldott, csak a lényegeset keresi. Sokszor az oldott farmok mögött ki nem fejezett tragikumot érzünk. A tartalmat illetve határozott realizmussal választja témáját a dolgozó nép életéből (faültetés, szántásra induló fogatok, a Tisza parti nép csendes hétköznapjai: mosás, halászat, fürdés, állatok terelése). Egyes képein tragikum rejtőzik: kocsmai verekedés, a vetést fenyegető vihar közeledte. Megpróbálkozott monumentális festészettel is (Szt. Antal megkísérlése), de mecénásai ilyen irányban nem akadtak. Saját magáról készült arcképei a festő Don Quijotét mutatják, aki állandóan harcol művészi gigászi feladatok megoldásáért és aki ebben a harcban egyedül van, még műértő barátok is alig akadnak körülötte. Népi demokráciánk végre megadta a művésznek nemcsak az anyagi bázist művének folytatásához, hanem elismerést, Munkácsy-díjat, kiállítási lehetőséget belföldön és külföldön. Reméljük, hogy szeretett művészünk még hosszú éveken át fog népünk gyönyörködtetésére és tanítására dolgozni. Dr. Szodoray Lajos REKORDOK és más , BOLONDSÁGOK A VILÁG LEGSZORGALMASABB ÚJSÁGOLVASÓI Anglia a világ legelső újságolvasó országa. Az UNESCO statisztikája szerint ezer lakos közül 573 vásárol napomta újságokat. Második helyen Svédország áll, ahol ezer lakosra napi 462 újságolvasó esik. A statisztikai összeállítás további adatai szerint a világon összesen 30 000 újság jelenik meg, köztük 8000napilap. Világviszonylatban ezer ember közül 92 vásárol naponta újságot EZ AZTÁN A VETERÁN! Most kérte nyugdíjaztatását Stockholmban a 92 esztendős, fiktív katonai szolgálatot teljesítő Claes Hellfren, aki mögött 70 esztendős katonai szolgálat ÁlL A SZÁZAD LEGBOLONDABB ÖTLETE Hamburgban Fritz Hundertwasser osztrák származású „festőművész” négy hasonló művészi elveket valló társával együtt elhatározta, hogy a hamburgi Képzőművészeti Akadémia egyik termének falára „a világ leghosszabb vonalát" húzzák. Egy vörös pacniból kiindulva ceruzával, szénnel, tintával és olajfestékkel egyetlen véget nem érő vonallal »■öltik meg a terem négy hatalmas falát. KISVÁROS ELADÓ Új-Dél-Walesben eladásra kínálnak egy 3 ezer lakosú várost, amelynek építése 1 millió 200 ezer fontba került.